Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-14 / 267. szám
2. oldal, 1991. november 14. PETŐFI Nyugodtabbak az emberek a határvidéken KÉRDŐJELEK Nemzetiségi gyalog? Félreérthetetlenül annak megértetésére törekedett az RMDSZ-nek a parlament vendégeként nálunk járt küldöttsége, hogy nem politizálhatnak ők otthon eredményesen, „ha nem normalizálódik a Magyarország és Románia közötti viszony”. Az idézet elnöküktől, Domokos Gézától származik. Mit kértek tőlünk a román parlament magyar képviselői? Például azt, hogy a Romániáról festett árnyaltabb kép megrajzolásával segítsük elő a két ország kapcsolatainak normalizálását. Odaát valószínűleg jobban megérzik, amikor ebben hibázunk. Mi Dán Culcer fő gondja? Az 1987 óta Franciaországban élő román író most írta le: „A román—magyar viszony javításában tapasztalható egyik legfőbb akadály az, hogy nem ismerjük egymást, és befogadjuk a rémhíreket, a kitalációkat, a félretájékoztatásokat, bizonyos mítoszokat”. S miben ért egyet Tőkés és Göncz? A nagyváradi püspök mondta el, miután találkozott a magyar elnökkel New Yorkban: „Egyetértettünk abban, hogy nem lehet célunk Románia elszigetelése, kormányának jelenlegi hivatalos politikája ellenére sem”. Göncz Árpádnak elhangzott ott még egy rá valló, intő mondata: „Aggasztó az, ha egy nemzeti kisebbség sorsa a belpolitikai küzdelmek sakktábláján gyaloggá válik”. Ez az igazság alighanem határtalan. Kocsis Tamás Ferenczy Europress (Folytatás az 1. oldalról) retet tett arra, hogy minden információt csak a polgármestereken keresztül juttatnak el a lakossághoz. Elmondta, hogy az érintett városok polgárvédelmi parancsnokságait (Baja, Bácsalmás, Kiskunhalas) négy jól képzett szaktiszttel erősítették meg. 24 órás szolgálatuk mellett készséggel állnak rendelkezésre a védelmi tervek kidolgozásában és a lakosság felkészítésében. Minden hivatal számára szórólapokat biztosítanak, amelyekben leírják, hogyan kell viselkedni az adott szituációban és hogy kinek mi a feladata. A polgármesterek döntik el, hogy milyen védőfelszereléseket és milyen intézkedéseket adnak a lakosságnak. Felhívta a figyelmet az apró, de nélkülözhetetlen feladatokra, mint az óvóhelyek kijelölése, a világítás kikapcsolásának megszervezése, a sziréna működőképességének ellenőrzése, az otthon maradottak ellátása, illetve a település állatainak gondozása. Javasolta, hogy szervezzenek figyelőszolgálatot, melybe vonják be az önvédelmi csoportokat is. Göncz Árpád köztársasági elnök II. Margit dán királynő meghívására szerdán Koppenhágába érkezett. A látványos üdvözlési ceremónia után Göncz Árpád és kísérete — dr. Mádl Ferenc, tárca nélküli miniszter, dr. Tarján Lászlóné, a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztérium államtitkára, és Fontosnak tartotta elmondani, hogy a tömegtájékoztatás nagy szerepet játszott abban, hogy a határ menti lakosság hangulata kezd visszatérni a normális állapotba. Bognár József, Hercegszántó polgármestere arról számolt be, hogy falugyűlésen tájékoztatták az ön- kormányzat mindhárom településének lakosságát, melynek kapcsán minden egyes ember megismerhette a biztonságát szavatoló intézkedéseket. Már öt napja osztják a gázálarcokat és négy este pedig gyakorlaton vehet részt mindenki. Pencz János, Bácsszentgyörgy- ről hitelt érdemlő és alapos tájékoztatást igényel faluja nevében, hogy az emberek hinni tudjanak az elhangzott szónak. Tényi Antal, a garaiak részéről arra kérte a parancsnokságot, hogy a feladatokat egyértelműen fogalmazzák meg és az intézkedéseken érződjön a felelősség, az esetleges veszélyeztetettség pontosan legyen meghatározva. Áz emberekben saját felelősségüket is tudatosítani kell a személyi felszerelés kezelésében, karbantartásában. P. Z. Demus László koppenhágai nagykövet — szálláshelyére, a Fredens- borg-kastélyba, a királynő nyári rezidenciájára hajtatott. A megérkezés után a királynő és Göncz Árpád kötetlen beszélgetésében elsősorban kulturális és művészeti témák kerültek szóba, a dán királynő ugyanis „a politika felett áll”. Több rendőrünk lesz Az idén várhatóan több mint négyszázezer lesz a bűnelkövetések száma az országban, s ez mintegy háromszorosa a két évvel korábbinak. Az állampolgárokat természetesen sokkolják az elszaporodott bűncselekmények és rendőrért kiáltanának, de sokszor hiába, mert kevés a rendőr — állapították meg egyebek között szerdán Balatonföldváron, annak a kétnapos konferenciának a zárónapján, amely a rendőrképzés reformjával foglalkozott. Jelenleg mintegy tízezer rendőr hiányzik az ideális állományi létszámból, ám ez a hiány várhatóan már jövőre háromezerrel csökken. A tervek szerint az új rendőrök már valamennyien érettségizettek vagy főiskolát, illetve egyetemet végzettek lesznek. A tanácskozás résztvevői állás- foglalást fogadtak el, amely szerint olyan egységes rendőrképzésre van szükség, amely szakmai alapismereteket ad, emellett szervesen illeszkedik a magyar állami oktatás rendszerébe. Az ajánlás szerint az új képzési rendszernek többlépcsősnek kell lennie, amelynek első szintjét a kétéves szakoktatás, a másodikét pedig a főiskolai, illetve egyetemi szint jelenti. Mivel , az állampolgárok elsősorban a közterületen szolgálatot teljesítő rendőrök tevékenysége alapján ítélik meg a rendőrség munkáját, ezért különösen fontosnak tartják, hogy az utcán a jelenleginél több, megjelenésében és felkészültségében egyaránt tiszteletet kiváltó rendőrrel találkozzon a lakosság. E célból a mostanihoz képest szigorúbb alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük a jelentkezőknek. Államelnökünk Dániában Indulatos vita a III/lII-as törvényjavaslatról Az Országgyűlés szerdai ülésnapjának délelőtti programjában a III/III-as csoportfőnökség állományával, hálózati személyeivel kapcsolatos törvénytervezet általános vitájának folytatása szerepelt, ám már a tárgyalás első órája után eltértek a felszólaló képviselők a napirendben jelzett témától. Magát az ügynöklista kezelésére vonatkozó törvényjavaslatot mind a liberális ellenzék, mind a szocialista frakció elhibázottnak és rossznak minősítette. A szabaddemokrata Kőszeg Ferenc indítványozta, hogy a kormány vonja vissza az előterjesztést, s helyette az állambiztonsági iratanyag jövőbeni fel- használásának szabályait tisztázzák törvényi úton. A szocialisták vezérszónoka ugyancsak más törvényjavaslatokkal vélte „kiválthatónak” a mostani tervezetet. Ennek kapcsán az adatvédelmi és a rendőrségi törvények mielőbbi megalkotását sürgette, valamint azt, hogy foglalják jogszabályba a nemzetbiztonsági szolgálat működési rendjét. E gondolatokat erősítette meg Horn Gyula (MSZP), aki úgy értékelte: a III/III-as törvénytervezet a megfélemlítés, a politikai zsarolás eszköze lehet. A szocialista politikus — a később mind viharosabbá váló polémiát elindító felszólalásában — egykori nyilatkozatokat idézve azt fejtegette, hogy az ellenzéki kerékasztal-tárgyalásokon még egészen más nézetet képviseltek a felelősségre vonás kérdésében a koalíciós pártok képviselői. Horn Gyula súlyos hibának tartotta, ha funkciók és tisztségek alapján történik az elszámolás, s nem pedig az akkor érvényes jogrend szerint is bűncselekménynek minősített tettekért kell felelniük az érintetteknek. Végül az MSZP elnöke javasolta, hogy a Belügyminisztérium ügynöklistáján szereplő személyek adatait akár egy évszázadra zárolják, vagy teljes egészében tárják a nyilvánosság elé. Úgy vélte: ez utóbbi esetben nem lenne lehetőség arra, hogy hatalmi manipulációkra használják fel a jövőben a titkosszolgálati iratanyagot. Horn Gyula felszólalására szinte megállíthatatlanul indult meg a kétperces reagálások sora. Csurka István (MDF) a kerékasztal- tárgyalások óta bekövetkezett történelmi változásokkal magyarázta az akkor képviselt álláspontok módosulását, míg Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője határozottan cáfolta, hogy bármiféle megegyezés vagy akár hallgatólagos megállapodás szavatolta volna az elszámoltatás elmaradását. A Fekete Doboz dokumentumértékű filmfelvételére hivatkozva kijelentette: az MDF tárgyalódelegációja a gyilkosoknak és a hazaárulóknak soha sem ígért menlevelet. A Fekete Doboz anyagaival kapcsolatos kérdőjeleket eloszlatva mindehhez nyomatékosan hozzáfűzte, hogy a tárgyalásokon elhangzottak nyilvánosságra hozatalának nincs semmi akadálya. (E szavait az ellenzéki képviselők megtapsolták.) A kormánypártok padsoraiból szót kérő képviselők — Horn Gyula fejtegetését hol indulatosabban, hol elegánsabb szónoki eszközökkel visszautasítva — ugyancsak az igazságtétel törvényességét hangsúlyozták, miközben rámutattak arra: nem lehet összemosni a múlt rendszer hatalmi apparátusait irányítók felelősségét azokéval, akik kisebb-nagyobb kompromisszumok megkötése révén próbálták átvészelni az elmúlt évtizedeket. A független Dénes János ellenben a felelősségre vonás „levezénylésével” kapcsolatos konkrét elképzeléseit is a plénum elé tárta, amikor egyértelmű teendőként könyvelte el Marosán György felakasztását. A vészjósló kijelentés mellett ellenpontként hatott a vitában az utólagos felelősségre vonást megalapozó törvény kidolgozójának, Zété- nyi Zsoltnak (MDF) azon kijelentése, miszerint őt soha nem a gyűlölet, kizárólag a magyar nép iránti szeretet vezérelte törvénytervezetének megalakotásakor. Az eredeti témától mind mesz- szebre kalandozó vitának a felfüggesztésre tett ügyrendi javaslatok sem tudtak véget vetni, holott ezen a ponton már több képviselő is nemtelennek, obstrukciós célzatúnak nevezte a tárgyalást. Az általános vitát négyórányi tárgyalás után sem sikerült lezárni, s így az várhatóan a jövő héten újabb fordulóval folytatódik. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) A vád képviselője ismertette a Csongrád Megyei Főügyészség által 1990. december 18-án keltezett vádiratot, amelyben az ügy elsőrendű vádlottját, Watad Ayman Subhi, 24 éves jordán állampolgárt — aki tavaly október 10. óta előzetes letartóztatásban van — emberöléssel és életveszélyt okozó testi sértés bűntettével, a másodrendű, szabadlábon lévő vádlottat, Mohamed Khader Shahin Said, 22 éves, ugyancsak jordániai állampolgárt pedig súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolja. A vád ismertetését követően kezdődött az elsőrendű vádlott kihallgatása. Ayman Subhi elmondta, hogy csak részben és annyiban érzi magát bűnösnek, hogy Horváth Zsolt felé szúrt, de nem tudja, hogy a zsebkés behatolt-e az illető hátába vagy sem. A kés szerinte nem lett véres, sőt az összecsukódott és az ő ujját sértette meg. Egyebekben tagadta az ellene emelt vádakat. Azt nem tudta megmondani, hogy kik és mikor kezdték a verekedést, csak azt látta, hogy a másodrendű vádlott egy magyar fiúval lökdösődik s ő próbálta szétválasztani őket, de akkor valaki őt orrba vágta, majd egy székkel hátba ütötték. Később, már a parton sietett társa segítségére s ott történt az általa elmondott „szúrás”, de attól szerinte Horváth nem sérülhetett meg súlyosan. A másodrendű vádlott a kihallgatása során azt vallotta, hogy őt valószínűleg Horváth Zsolt lökte meg — a személyben bizonytalan volt — majd többen közrefogták, kétszer szájon vágták, de ő kiszabadult és a parton álló gépkocsijához ment. Abból kivette az emelőt, hogy újabb támadás esetén védekezni tudjon. Ekkor látta meg a hajóra vezető hídon a Horváth Zsoltnak vélt személyt. Odament hozzá, s ebből hamarosan dulakodás lett. Szorongatott helyzetében az arab fiú meglátta, hogy jön az elsőrendű vádlott, akit rögtön segítségül hívott. Az segített is a már említett módon: a nála lévő zsebkéssel Horváthra támadt, a háta felé sújtott, de csak a rajta lévő ruhát sértette fel. Egy harmadik arab fiú fogta le, elvette tőle a kést és a Tiszába dobta. Elmondásuk szerint Horváth Zsolt felállt és elment, majd ők is távoztak a helyszínről. Később — mintegy 10-15 perc múlva — a rendőrség a múzeum mellett fogta el őket. A vádlottak kihallgatásával — amelynek során a tanács elnöke összevetette vallomásukat a rendőrségen felvett jegyzőkönyvek tartalmával — a tegnapi tárgyalás befejeződött. A bíróság holnap, pénteken, folytatja az ügyet. G. S. Meghalt a bajai rablás sértettje (Folytatás az 1. oldatról) megyei rendőrség. A nyomozás részeredményeiről, mint általában, most sem adtak tájékoztatást, any- nyit azonban sikerült megtudnunk, hogy a tettes karja vagy kézfeje az üvegszilánkoktól minden bizonnyal megsérült. Elképzelhető, hogy van olyan tanú, akinek az ismeretségi köréből valaki a múlt hét elején hasonló sérülést szerzett, vagy egyszerűen csak látott olyan idegent, aki sérült volt a kezén. Ezeknek a tanúknak a jelentkezésére számítanak, még akkor is, ha a sérült látszólag elfogadható magyarázattal szolgált a sebesüléséről. Várják azokat is, akik a támadás időpontjában, hétfő este, éjjel, kedden hajnalban idegeneket, feltűnően viselkedő személyeket, kerékpárost, gyalogost vagy autót láttak a Szent László—Zalka— Madách—Kádár utcák által bezárt tömbben és a környékén. Jelentkezni személyesen, illetve telefonon lehet a bajai rendőrségen vagy az első rendőrnél. N. N. M. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Ki lesz az új ENSZ főtitkár? Bemard Chidzero zimbabwei pénzügyminiszter és Butrosz Ghali egyiptomi miniszterelnök-helyettes a két legesélyesebb jelölt arra, hogy elnyelje az ENSZ főtitkári tisztét. A Biztonsági Tanács tagjai zárt ajtók mögött szavaztak arról, hogy kit fogadjanak el jelöltként. A testület ötödik alkalommal tartott előzetes voksolást, hogy az eredeti 14 jelölt közül olyant válasszon ki, aki ellen a BT állandó tagjai nem emelnek vétót, illetve élvezi a testület döntő többségének támogatását. Chidzeróra 11 tag szavazott, egy volt ellene, három pedig tartózkodott. Ghali 10 támogató szavazotot és két nemet kapott három tartózkodás mellett. A tizenkettek és Magyarország Az Európai Közösség brüsszeli központjában szerdán folytatódtak a tárgyalások a tizenkettek és Magyarország társulási szerződéséről. Hétfő óta szakértői és plenáris ülések váltogatják egymást. A magyar küldöttséget Juhász Endre, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztériumának főosztályvezetője, az Európai Közösség delegációját Pablo Benavides igazgató vezeti. A tárgyalások csütörtökön. és ha még maradnak nyitott kérdések, pénteken is folytatódnak. Csehszlovákia és Lengyelország a múlt héten befejezte a plenáris tárgyalásokat, de a vitás részletekről még folynak szakértői megbeszélések. Amennyiben sikerülne rendezni a nyitott kérdéseket a hátralevő két napon, a parafálás mindhárom kelet-közép-európai ország esetében pénteken történhetne meg. Szimpózium Bécsben Jó szándékú szabályozástervezetek már léteznek az európai nemzetiségek jogainak védelmére, kérdés azonban, hogyan lehet ezeket a mindennapi életben megvalósítani, s betartásukat ellenőrizni. Ezt vizsgálja az a nemzetközi szimpózium, amelyet a bécsi egyetem állam- és alkotmányjogi intézete a bécsi magyar nagykövetséggel közösen rendez a jogi egyetem épületében. A háromnapos szimpózium egyik érdekes programja az a sajtóértekezlet, amelyre a magyar nagykövetség az érintett országok — köztük Jugoszlávia, Románia, Bulgária — diplomatáit is meghívta, hogy szembesüljenek a szakértői tanácskozás következtetéseivel. Habsburg Ottó és Ausztria — Igazságtalan az az alkotmányjogi törvény, amely szerint Habsburg Ottó nem indulhat az ausztriai elnökválasztáson — írta a Neve Kronen Zeitung szerdai számában. A lap így érvelt: végtére is az utolsó osztrák császár fia osztrák állampolgár, s aligha egyeztethető össze ilyen kizáró rendelkezés a demokrácia alapszabályaival. A törvényt meg kellene — s meg is lehetne — változtatni, s ezzel megoldódna Ausztria nagy dilemmája: ki lesz Waldheim utóda az államfői bársonyszékben. Maga Habsburg Ottó egy rádióinterjúban a kérdésre, elvállalna-e, igy válaszolt: igen, ha az államnak, ha Ausztriának ez hasznos lenne, ha Ausztria hív. A közvéleménykutatások tanúsága szerint az osztrákok 75 százaléka el tudná képzelni az idős Európa-politikust elnökként. Fotósok a Leiiljqi“ip^i|?óleu|i|b^i\ * A Szovjetunió első alkalommal engedélyezte nyugati fotósoknak és televíziós forgatócsoportoknak, hogy felvételeket készítsenek a moszkvai Lenin-mauzóleum belsejében, ahol a szovjet állam megalapítójának eddig szinte vallásos tisztelettel körülvett — tabunak számító — teteme látható. A fényképészeknek és operatőröknek 15 percet engedélyeztek felvételek készítésére abban a sírboltban, ahol Lenin mumifikált holttestét kiállították. Bemutatták azt a vezérlőtermet is, ahol folyamatosan ellenőrzik a Lenin nyughelyéül szolgáló helyiség hőmérsékletét és páratartalmát. Kőolajyezeték Szerbiából? — Magyar és szerb üzletemberek tárgyalásokat folytatnak arról, hogy mielőbb kiépítenek egy kőolajvezetéket Szeged és Szabadka között —, jelentette szerdán a Politika című lap. A belgrádi újság szerint az olajvezeték — amely az esetleges kőolajembargó miatt különösen fontos szerepet tölthetne be — körülbelül 70 millió dollárba kerülne. A vezeték állítólag a Barátság 2-höz csatlakozna, s szovjet olajat szállítana. Az MTI kérdésére sem az Ipari Minisztériumban, sem a MÓL Rt. kereskedelmi igazgatóságán nem tudták megerősíteni a belgrádi lap értesülését a Szeged—Szabadka kőolaj- vezetékről folyó állítólagos tárgyalásokról. (Der Spiegel) • Új falak a német szívekben? SZEPTEMBERI AKCIÓ - HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL! Z-30 FÉNYMÁSOLÓ 49.900,- HELYETT 42.500,- +ÁFA (INDULÓKÉSZLET 20.000,- +ÁFA) BP. XIII.,VÁCI ÚT 6., Tel.VEVŐSZOLGÁLAT: 166-7032; 166-7449 Elfogadták a pénzintézeti törvényt Szerdán este fél hétkor az Országgyűlés 185 szavazattal, egy ellenszavazattal és 14 tartózkodás mellett elfogadta a pénzintézetekről és a pénzintézetj tevékenységről szóló törvényt. Az új jogszabály szellemében a jogalkotásról szóló törvényt is módosítani kellett, mégpedig az alkotmány szerint kétharmados többséggel. Ez sikerült, eilsoszavazat ...nélkjjl, mindössze két tartózkodással. Kecskeméten tárgyalják a diszkóhajóügyet
