Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-13 / 266. szám
PETŐFI NÉPE 1 _________________________________—----------------------------------------------------1991. november 13.. 5. oldal L IBERALIZÁLÓDIK AZ ÍTÉLKEZÉS Beszélgetés a Btk. tervezett módosításáról természetesen máris megváltozott a büntetési rendszer, de anakronisztikus például a javító-nevelő munka és a szigorított javító-nevelő munka is. A tervezet szerint három büntetési fajta lesz: a szabadságvesztés, a pénzbüntetés és a közérdekű javító-nevelő munka. Megjegyzem, hogy ez utóbbi jelenleg is „él”, de alkalmazására Bács- Kiskun megyében még nem volt példa. Ami a szabadságvesztést illeti, ennek két változata szerepel a tervezetben: a határozott és a határozatlan időre szóló. A határozott idejű egy naptól húsz évig terjedhet, de a húsz év csak halmazati büntetés esetén szabható ki. A határozatlan idejű tulajdonképpen az életfogytig tartó szabadságvesztés. — A jelenlegi szabályozás szerint ez gyakorlatilag húsz évet jelentett. — Igen. Húsz év letöltése után kerülhetett az elítélt feltételes szabadságra. A módosítás szerint viszont bírói mérlegeléstől függ, hogy 15 és 25 év között mikor nyerheti el feltételes szabadságát az elítélt. A tervezet szerint ezt előre, már az ítélet kihirdetésekor tudomására kell hozni az elítéltnek. A feltételes időtartama nem változik. Továbbra is tíz év lesz. — Térjünk át a pénzbüntetésre. A mostani szabályozás 10 és 180 napi tételt tesz lehetővé és egy napra 50 és 1000 forint közötti összeget állapíthat meg a bíróság. Ez hogyan változik? — A módosítás a két alsó határt meghagyja, vagyis marad a 10 nap és az ötven forint. Viszont a felső határt 360 napban és 10 ezer forintban állapítja meg. így előfordulhat, hogy valakinek 3 millió 600 ezer forint lesz a büntetése. Az alsó és a felső határ közötti „mozgás” attól függ majd, hogy a tett -elkövetőjét mi motiválta, milyenek a személyi, vagyoni, jövedelmi viszonyai, az életviteli körülményei. Tehát nem a kereseti igazolás számít, amit egyébként is csak az adóhatóság kérhet az állampolgártól. — Újabb, hogy úgy mondjam, a kor szelleméhez igazodó törvényi tényállások is lesznek a módosításban? — Igen, több ilyen tényállás szerepel a tervezetben. Megemlítem például az emberrablást, amelynek alapesetét 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a Btk. De új lesz a közveszéllyel fenyegetés, amikor például telefonon, vagy levélben bomba elhelyezésével riogatnak embereket. A különleges személyi adatokkal való visszaélés kifejezetten emberi jogi védelmet jelent. Sajnos, nálunk is szükségessé vált a kábítószerrel való visszaélés újraszabályozása. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztót nem, vagy csupán enyhén büntetik, az előállítót és a forgalmazót viszont súlyosan. Az adócsalást kiegészíti a tervezet a társadalombiztosítási csalással. Ezt az követi el, aki nem jelenti be a munkavállalót, nem fizeti az SZTK-, a nyugdíj- és egyéb járulékokat. — Értetlenséget váltott ki, amikor a televízióban arról beszéltek, hogy a tervezett módosítás szerint nem lesz bűntett az üzletszerű kéjel- gés. — Valóban nem lesz. Megszűnik a Btk. 204-es szakasza, amely ezt tartalmazza. A tervezet csak az üzletszerű kéjelgés elősegítését szankcionálja. Tehát ha valaki épületet, lakást bocsájt rendelkezésre, vagy bordélyházat tart fennt, illetve működtet. A saját testével mindenki szabadon rendelkezik, de hogy ebből másnak haszna legyen, már nem megengedhető. — Változik-e a büntetett előélethez fűződő joghátrányok megítélése, s ha igen, hogyan? — Nagyon fontos, hogy ez változzon. Képtelenség ugyanis, hogy valaki szükségtelenül hurcoljon egy megkülönböztetést, mert mondjuk 25 évesen elkövetett valamit. A büntetett előélet joghátrányai álól történő mentesítés egyszerűsödik: sokkal rövidebb idő után kap tiszta lapot az elítélt. Ez is, de a tervezett módosítások általában arra mutatnak, hogy liberalizálódik a bírói ítélkezés — fejezte be a beszélgetést dr. Stefancsik Rajmund. Gál Sándor GAZDAGNAK ELITISKOLA — SZEGÉNYNEK CSAK FAPADOS Még az óvodák is ? A hátrányos helyzet sokszorozódik Az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi főosztálya fogja össze azt a munkát, amelynek során a büntető törvénykönyv (Btk.) tervezett módosításával összefüggésben meghallgatták a különböző tárcák képviselőinek, a jogelmélet jeleseinek és természetesen a gyakorlójogászoknak is a véleményét. Ez utóbbiak között volt dr. Stefancsik Rajmund, a megyei bíróság elnökhelyettese, akit szintén meghívtak a tanácskozásra. Qt kérdeztük arról, hogy várhatóan milyen módosítások lesznek a Btk.-ban, ha a tervezett változtatásokat elfogadja az Országgyűlés. — A mostani hányadik módosítása lesz a büntető törvénykönyvnek? — Talán nem lenne célszerű visszamenni a kezdetekig. Elégedjünk meg annyival, hogy a mostani törvénykönyvet 1978-ban léptették hatályba és azóta körülbelül 10-15 alkalommal módosították. Nemcsak az anyagi, hanem az eljárásjogot is. A legutóbbi változás, hogy 1990. január 1. óta a gyanúsított letartóztatása a vádemelés előtt is a bíróság dolga. Korábban ezt a jogot az ügyészség gyakorolta. — Milyen elvek szerint szándékoznak változtatni a jelenlegi tervezetben? — Az utóbbi tíz-egynéhány évben, vagyis 1978 óta nemcsak itthon, de a nemzetközi életben, a jogtudományban is nagy változások mentek végbe. Megbukott például az úgynevezett nevelési célzatú büntetési módszer s rá kellett ébredni, hogy szükséges visszatérni a klasszikus büntetőjogi elvekhez, a tettarányos büntetéshez. Ez természetesen nem jelenti, hogy az elkövető személyi körülményei nem jutnak szerephez,-nem befolyásolhatják a büntetés tartamát. Mindenesetre a bírónak nagyobb lesz a mérlegelési lehetősége, ugyanakkor megnő a felelőssége is. — Úgy tudom, hogy a tervezet szerint átalakul a büntetési rendszer is, sőt ez a halálbüntetés eltörlésével már meg is kezdődött. — A halálbüntetés eltörlésével Számos településen gondot jelent az oktatási intézmények fenntartása. Elsősorban az óvodákat és az általános iskolákat fenyegeti közvetlen veszély. — Az elégtelen állami támogatás miatt ugyanis a helyi bevételekből kellene működtetni ezeket az intézményeket — mondja Szöllősi Istvánná, a pedagógus-szakszervezet főtitkára. — Ám az elszegényedett, munkanélküliek lakta településeken az önkormányzatoknak nincs kitől pénzt beszedni. Tehát az a szörnyű helyzet állt élő, hogy ahol megkülönböztetett törődésre és nevelésre lenne szükségük a tanulóknak, éppen ott nem kapják meg ezt. Duplán sújtott és duplán hátrányos helyzetűek az ott élő gyermekek. Az infláció túlnőtt a juttatásokon A számok önmagukért beszélnek: egy gyermek óvodai ellátása az idén 60 ezer forintba kerül, ám ehhez mindössze 15 ezer forinttal járul hozzá az állam. Az általános iskolások esetében ez a költség gyermekenként ugyancsak 60 ezer forint, itt az állami támogatás 30 ezer forint. A különbözetet az önkormányzatok fizetik — ha tudják. Az intézmények működtetésére juttatott úgynevezett dologi kiadá- • sok összege 1991 -ben 10 százalékkal több, mint tavaly volt. Ugyanakkor az infláció mértéke szerény számítások szerint is 38-40 százalékos! J övőre a kormány tervezet az óvodák és az általános iskolások ellátására szánt összeget 4, illetve 5 ezer forinttal szándékozik emelni. Ez pedig az infláció miatt a mostani színvonalat sem biztosítja. A dologi kiadásokra azonban az ideinél mindössze 5 százalékkal kíván többet költeni a kormány. Már nem jönnek Japánból — Szomorú, de a magyar közoktatási hálózat elsorvasztása folyik — panaszolja Szöllősi Istvánná. — Különösen igaz ez az óvodára, amelyre pedig oly büszkék voltunk, hiszen világhírű volt. Sok éven átjártak ide tanulmányozni a magyar óvodai nevelést, például Japánból. — Ezek szerint az intézmények működtetésének felelősségét az állam továbbadja az önkormányzatoknak? — Pontosan, s minderre törvényt is hozott. Az önkormányzati törvény ugyanis tele van kötelező feladatokkal. Ami nem lenne baj, sőt, nagyon jó, ha egyébként gazdag polgárok laknák ezt az országot. Ám tudjuk, hogy ez nem így van. Az ön- kormányzatok jelentős részének üres a zsebe, ezért a legjobb szándék ellenére sem képesek eleget tenni a rájuk ruházott kötelezettségeknek. A 3200 önkormányzat közül 1160 került kritikus helyzetbe, s most a kormánytól kér pénzsegélyt azért, hogy legfontosabb feladatait elláthassa, hiszen nem tehet arról, hogy üres a „zsebe”. Az aprófalvak tragédiája —Mit mutat a gyakorlat: pénztelenségre mi az önkormányzatok „taktikája”? —Tapasztalataink szerint sok helyütt lefaragják az oktatási kiadásokat: iskolai tanulócsoportokat vonnak össze, megszüntetik a napközit, az óvodai ellátást pedig az iskolaelőkészítésre korlátozzák. Nem kell az iskolai szakkör. Azt mondják, így nincs mód foglalkozni a tehetséges gyerekekkel; nem kell korrepetálás, ami pedig a butácskák felzárkóztatására hivatott. Magyarán: akarva- akaratlanul „lemeztelenítik” az oktatást a „fapados” színvonalra. Az elmondottak általában az apró településekre jellemzők. És az ott élő gyerekek soha be nem hozható hátránnyal indulnak neki az életnek. Ez pedig nem más, mint az alkotmányunk arcul csapása. Hiszen az kimondj^5 minden gyerek képességei alapján kell, hogy bejusson a közép- és felsőfokú tanintézetekbe. Ilyen állami oktatás mellett azonban a szülő anyagi helyzetétől függ, tudja-e különórákra járatni gyermekét, hogy a felvételhez szükséges szintet elérje! Nem a tehetség — a pénz számít Milyen következményekkel jár az iskolák elszegényedése; egyáltalán, kinek a felelőssége lesz, ha a mainál műveletlenebb ifjúság kerül ki az iskolákból? — Itt négy-öt éven belül kétféle tanintézet lesz: elitiskolák a gazdag szülők gyerekei számára, azoknak pedig, akik nem tudnak az oktatásért fizetni, a nívótlan, „fapados” állami. Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy ne legyenek magániskolák. Ákinek arra van igénye, járassa oda a gyermekét. Ám ettől az állam felelőssége az oktatásért továbbra is megmarad. Azt nem lehet átruházni vagy „gebinbe” adni. A gyengén képzett, műveletlen ifjúságért azok lesznek felelősek, akik ma az oktatástól veszik el a pénzt, hogy másra fordítsák. Elsősorban, persze, az ilyen döntés előkészítőjét terheli a felelősség, bár a végső szót a parlament mondja ki. De azokról az önkormányzati testületekről is szólni kell, amelyek azt hiszik: a megszerzett politikai hatalom birtokában azt tehetnek, amit akarnak. Ebben a helyzetben a szakszervezetünk a minisztériummal tárgyalások útján próbál engedményeket elérni. A parlamenti pártokat pedig arra ösztönözni, hogy segítsék megmenteni az iskolákat. Gyerkó Katalin HABSBURG OTTÓ BAJÁN Képek egy látogatásról # A magas rangú vendég tölgyet ültet a közös Európa és a jövőbe vetett hit jelképéül. . r Jeles eseménye volt a bajai közéletnek dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnökének kétnapos, november 1-jei és 2-ai látogatása, mely egy éppen 70 évvel ezelőtti esemény évfordulója alkalmából történt. Ekkor szálltak hajóra szülei, IV. Károly király és Zita királyné, hogy száműzetésbe induljanak. Habsburg Ottó szalagot kötött az egykori IV. Károly cserkészcsapat sok viszontagság közepette megőrzött zászlajára, és előadást tartott hazánk szerepéről az új európai közösségben. Sokak kérésére most a látogatás néhány epizódját villantjuk fel bajai munkatársunk, Gál Zoltán felvételeivel. ) • A pártok házabeli előadáson a legkisebbek is köszöntötték a vendéget. • Habsburg Ottó dr. Dankó László kalocsai érsekkel. • Habsburg Ottó népszerűségét bizonyítja a rengeteg ajándék, mellyel a bajaiak elhalmozták. Az éremgyűjtők érmet verettek szülei emlékére, Krammer József egy Nagy István- és egy Mednyánszky László-grafikát nyújtott át. Képünkön dr. Borók Kálmán egy maga készítette emlékalbumot ajándékoz, melyben felgyííitötte a húszas évek sajtójának IV. Károlyról szóló írásait és fotóit. “| • A Petőfi-szigeti Sugovica Száll«) előtt elhelyezett emlékmű avatása. • A vendéget Baja minden rendű-rangú polgára tisztelettel fogadta. BAJAI KONCERTEK FIATALOKNAK Megfelelő szórakozást, nem hasznot (Tudósítónktól) Nem panaszkodhatnak a Baján és környékén élő fiatalok, hogy kedvenceikkel csak kazettán vagy tévén keresztül találkozhatnak, mivel a József Attila Művelődési Központ koncertek egész sorát kötötte le manapság (vagy még mindig) legnépszerűbb előadókkal. Béres Bélát, a JAMK igazgatóját kérdeztük a „bőség” okairól. — Majdnem mindenki el akarja adni magát, mivel óriási a túlkínálat; az egyre több kiadónál sorra jelennek meg a legújabb kazetták, hanglemezek, és hogy ezeknek keletjük legyen, már nem elegendő a médiák általi reklám, hanem kon- certkörúton kell az új dalokat népszerűsíteni. Ezen anyagi okok mellett még földrajzi magyarázata van: Baja útba esik a Pécs—Szeged útvonalon, és mivel úgy is erre járnak, megállnak egy előadás erejéig, a bajai közönség örömére (és a maguk plusz hasznára). Mindez, persze, nem lenne elegendő a jó fogadókészség nélkül, rátapadunk mindenkire. Nem utolsó érv az sem, hogy az országos átlagnál (70—30% az előadó javára) kedvezőbb feltételeket (80 20%) kínálunk. Ez a százalékos szerződéses koncert jellemző a többségre, de akad kivétel is (Bródy János), aki konkrét megállapodás alapján jön hozzánk. >■' •• O • ■ wndey zük ezeket a koncerteket, hanem mert igény van rá, és az ifjúság is talál magának ezáltal megfelelő szórakozási lehetőséget. (Az anyagi haszon amúgy sem túl jelentős.) Sajnos, probléma, hogy sem az előadások zömének helyet adó szinházterem, sem a sport- csarnokok nem igazán alkalmasak ilyen rendezvények megtartására a bútorzat, illetve az akusztika szempontjából. Legalkalmasabb még a művelődési központ udvara lenne, ahol már több jó hangulatú estét tartottak, de ez a szabadtér, sajnos, az időjárás miatt nem egész évben használható.
