Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-13 / 266. szám

MEGYEI KORKÉP 1991. november 13., 3. oldal HÁMÁN KATÓ ÉS VOROSILOV HELYETT . . . Formaság vagy lényeges kérdés? Az utcanevekkel kapcsolatban akarta kikérni a lakosság vélemé­nyét hétfőn este a kerekegyházi ön- kormányzat. Részfalugyűlésre ka­pott meghívást 500 család, annak a hét utcának a lakói, melyek neve im­már nem igazán felel meg a kor szel­lemének. Hogy a közel félszáz kerekegyhá­zi utca közül melyikről van szó? A Ságváriról, a Hámán Katóról, az Engelsről, a Sallairól, a Vorosilov-* ról, a Rózsa Ferencről és a Lenin tér­ről. S már arra is vanjavaslat, hogy mi legyen az „új” nevük: leginkább a régi utcanevek kerülnének majd vissza a helyükre. Tehát erről kérte volna ki az ön- kormányzat az érintettek vélemé­nyét. Csakhogy a meghívásnak mindösszesen negyvenen tettek ele­get. Közülük nem kevesen kérték az utcanév-változtatást. Ám ennél is többen annak a véleményüknek ad­tak hangot, hogy ezt a kérdést csak formaságnak tartják. Sokkal in­kább azt várnák el a képviselő-testü­lettől, hogy ennél lényegesebb kér­désekkel — mint például munka­helyteremtés — foglalkozzon. Vé­gül is nem alakult ki egységes állás­pont. Egyedül dr. Berényi Antal hoz­zászólását fogadta mindenki tet­széssel. A képviselő ugyanis min­dentől függetlenül hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben a döntést nem vállalhatja föl a képviselő- testület — az érintettek véleménye ehhez elengedhetetlen. Ezért, ha másként nem megy, hát egyenként kell felkeresni a szóban forgó utcák lakóit, hogy megtudják tőlük: mit is akarnak? Mindenesetre ma a képviselő- testület ismét tárgyalni fog az utca­nevek sorsáról. • (bencze) Közeledtek az álláspontok a kalocsai dolgozók és a képviselők között A várt forró hangulat helyett in­dulatmentesen zajlott a kalocsai vá­rosházán tegnapelőtt megtartott munkásdemonstráció. Mint tegnapi lapunkban írtuk, a költségvetési üzem dolgozói azért vonultak az ön- kormányzat üléstermébe, hogy meggyőzzék a helyi képviselők egy csoportját: feltétlenül szükséges, hogy a város január l-jétől a meg­szűnő üzem helyébe új céget alapít­son, mert 100 munkahely megőrzé­séről, a családtagokkal együtt leg­alább 300 ember megélhetéséről van szó. Kérésüket Koncz Ferenc műve­zető adta elő, s nevükben Berényi Férenc nyújtott át petíciót a polgár­mesternek, melyben kérik, hogy a testület a legközelebbi ülésén, de leg­később november 21-én döntsön az új cég megalapításáról, mert ha ez nem következik be, akkor fennma­rad a bizonytalanság, s kedvezőtlen esetben nem lesz idejük új munkahe­lyet keresni. A beadványban azt is kérik, hogy a testület név szerinti szavazással döntsön a kérdésben. Az új cégalapítással szemben •— amelyhez kétharmados többség kell — elsősorban a jogi bizottságnak vannak fenntartásai. Elnökük, Ma­tos Ferenc elmondta, hogy nem ér­zéketlenek a száz dolgozó munkahe­lyével szemben, de nekik elsősorban a város 19 ezer polgárának az érde­két kell képviselni. A költségvetési üzem veszteségei — amelynek mér­téke több dokumentumban, illetve • Korsós András, aki egy személyben az önkormányzati testület tagja, és a Kalév gazdasági vezetője. Az „ellenzék” szerint egyben a polgármester gazdasági tanácsadója. • A kalocsai „ellenzék”, a jogi bizottság. Balról jobbra: Matos Ferenc, Tóth László, Tóth Tibor, Kovácsfi Csaba. (Gaál Béla felvételei) kijelentésben 30 és 60 millió forint között szerepel — súlyos terheket rónak a városra, s a veszteségek hal­mozódásának véget kell vetni. Ők erre akkor látnának garanciát, ha az új céget nemcsak a város hozná létre —hisz akkor az újabb veszteségek is a kalocsai polgárokat terhelnék —, hanem abban a dolgozók is részt vennének, mint tulajdonosok. Koncz Ferenc ez elől nem is zár­kózott el, de elmondta, hogy az al­kalmazottaknak nincs tőkéjük. Ha viszont a várostól hitelt kapnának, szívesen lennének ők is tulajdono­sok. Matos Ferenc képviselő szerint erre mód van. Az alkalmazotti tulajdonlás ellen elvi kifogással élt viszont Korsós András, az üzem gazdasági vezető­je, aki egyben a helyi képviselő- testületnek is tagja. Szerinte a meg­szerezhető tulajdonrész nem bizto­sítana beleszólási lehetőséget a dol­gozóknak, s az alkalmazotti és tu­lajdonosi szemlélet egyébként is el­lentétes gondolkodásmódot kíván, s nehezen egyeztethető össze. Ha viszont a dolgozók tulajdonosok — így Matos —, akkor a nyereség­ből is részesülhetnek, ellenkező esetben pedig az önkormányzat el­vonhatja azt. A gyűlésnek az adott némi politi­kai felhangot, hogy egyesek — pél­dául Csupor Pál, az üzem dolgozó­ja — szerint a jogi bizottság helyi ellenzéket képvisel az önkormány­zatban, s csak azért vannak fenn­tartásaik a cégalapítással szemben, hogy ellene szavazhassanak Török Gusztáv Andor polgármesternek. Az érintett képviselők —köztük Tóth Tibor — ezt határozottan visszautasították, mondván, hogy sokkal jobban átérzik a száz ember és a város sorsa iránti felelősséget, minthogy kicsinyes személyeskedés vezérelje lépéseiket. A gyűlés résztvevői végül abban maradtak, hogy folytatódnak a cégalapítás előkészületei, komo­lyan megvizsgálva az esetleges dol­gozói tulajdonlás lehetőségét. Bálái F. István MEGKÉRDEZTÜK A KÁBELTÉVÉ IGAZGATÓJÁT Bizalom kell és pénz Lapunkban már szóltunk arról, hogy a Bajai Kábel Televízió Egye­sülés anyagi gondjai miatt, nehéz helyzetbe került. Megkérdeztük Kiss László igazgatót, mit tettek a kábeltévé jövőjének érdekében. — Az igazgatótanács már július 15-én kimondta, hogy az egyesü­lést jogutód nélkül megszünteti. Ezzel megkezdődött a felszámolási folyamat. A tagok felajánlották vagyoni részüket a városnak, an­nak fejében, hogy a vagyonnal ará­nyos terheket (az adósságot) az önkormányzat átvállalja. Ezzel a mintegy 40-45 millió forintos adósságállomány kifizetése után 70 milliós vagyont szerez a város. Amint az igazgató elmondta, az önkormányzatnak azzal is számol­ni kellett, hogy az adósságterheket fokozatosan illik megszüntetni, hi­szen ez a felszámolás szerves része. Visszafizették a bankhiteleket és a kamatokat. A kettő együtt össze­sen 24,4 millió forintot jelentett. Hátravan még mintegy 20 milliós szállítói állomány, amiben benn­foglaltatnak a lakossági befizeté­sek is. (Akik még nem kapták meg a kábeltévét.) Ezért volt bátor az igazgató úr javasolni, hogy először a lakossá­got megillető tartozást fizessék ki — már akik ezt igénylik —-, mert ezzel a bizalmat erősítik. A mosta­ni kifizetésnél ez 400 ezer, decem­berben pedig — az előrejelzés sze­rint — 200 ezer forintot jelent. Saj­nos, ezt a pénzt nem kapta meg a kábeltévé. Ennek ellenére elisme­rik a visszafizetési kötelezettséget, és a végelszámolás befejezése után mindenképpen kifizetik. A tévéműsorral kapcsolatosan elmondta az igazgató, hogy nem akarják a helyi műsort megszün­tetni, de ebben a helyzetben nem tudnak munkabért fizetni a külső riportereknek. Ezért, várhatóan, a híranyagok mennyisége és minősé­ge elmarad a megszokottól. Máris többen jelezték, hogy ellenszolgál­tatás nélkül is vállalják a munkát, hosszú távon azonban ez aligha jelenthet megoldást. Papp Zoltán Csökkent az ügyfélforgalom ^Korábban naponta 30-40 ember állt sort a bajai polgármesteri hiva­tal kárpótlási tanácsadó irodája előtt. Ez a szám mára a felére csök­kent, tudtuk meg Lamperth János főelőadótól. Mivel délután mini­mális az érdeklődő, így mód nyílik arra is, hogy a kárpótlásban ke­vésbé jártasaknak kitöltik az adat­lapokat. Lamperth úr új informá­ciókkal is szolgált. Beltelek eseté­ben, ha az építkezésre alkalmas, a H lap 37-es és 40-es sorokat kell kitölteni, és megfelelő bizonylat (birtoklap) mellett négyzetméter­ben lehet kárpótlást kérni. Ebben az esetben a kárpótlás mértéke 200 forint/négyzetméter. A birtoklap négyszögölterületét 3,6-es szor­zóval kell négyzetméterre átszámí­tani. Sokakat érint az F lap 46, 47-es sora, ahol a kárpótlás mérté­ke 500 Ft/négyzetméter. Itt a kár­pótlási hivatal a ténylegesen beé­pített és igazolt területet veszi fi­gyelembe. Amennyiben az igénylő a terület nagyságát nem Tudja iga­zolni, csak a tanyaépület elvételét, a jogszabály 100 négyzetmétert is­mer el. P. Z. Jótékonysági hangverseny A Kiskőrös Városért Alapít­vány kuratóriuma november 17- én, vasárnap 16 órára az evangéli­kus templomba Leányfalusi Vil­mos orgonaművész hangversenyé­re hívja a zenebarátokat. A jóté­konysági zenei esten közreműkö­dik még Magyar Ferenc trombita­művész, Szabó Bálint, Szokody Anikó zeneakadémiai hallgató, Boldoczki Gábor zeneművészeti szakközépiskolai hallgató és Sóti Klára magánénekes. A bevételt a kiskőrösi tehetsé­ges gyerekek támogatására fordít­ják. Emlékmű­felújítás alapítványból A Bács-Kiskun Megyei Vidék- fejlesztési és Falufelújítási alapít­vány kuratóriuma 250 ezer forint­tal támogatja a bácsborsódi ön- kormányzat pályázatának célkitű­zését. A pénzből a község központ­jában lévő I. világháborús emlék­mű és környezetének felújítására kerül sor. A decemberi falugyűlé­sen döntenek arról, hogy a máso­dik világégés áldozatainak emléké­re milyen képzőművészeti alkotást csatlakoztassanak a hősi emlék­műhöz. Garán áll a ház • Hároméves késéssel és kisebb-nagyobb építészeti gondokkal, de felépült a garaiak régi álma, a művelődési ház. Az első lépcsőben az eszpresszó és a nemzetiségi klub (4,5 millióért), mára pedig a színházterem és a kluböve­zet (15,3 millióért) készült el. A falu vezetői közmeghallgatáson ismertették az új központ működtetésének terveit. Rövidesen megnyitja kapuit a tizen­háromezer kötetes könyvtár, itt készülhet fellépéseire a híres bunvevác hagyományőrző együttes és zenekara, a helyi németség kulturális egyesüle­te. Lehet lakodalmat és más társas összejövetelt is rendezni. A határ menti események miatt bizonytalan időre elhalasztják az e hónapra tervezett folklórbemutatót. IGÉNYES, EMBERKÖZPONTÚ ÉPÍTÉSZETET! Négy évtized hibás döntései Még sohasem vonzott annyi résztvevőt az építészek most ötöd- ízben megrendezett bajai találko­zója, mint most. A szakma jelesei közül mintegy százötvenen jöttek el a Sugovica-parti városba, hogy meghallgassák az előadásokat és megvitassák egyebek között az ön- kormányzatok és a városfejlesztési szakemberek együttműködésének módozatait. A tanácskozás alaphangulatát az emberi léptékű, humánus építé­szeti környezet megteremtéséért való felelősségérzet adta. Az utóbbi négy évtized rovására rengeteg hibás döntés írható: a régi városmagok eldózerolása után a helyükre emelt panellakótelepek, a városképi jelentőségű polgárházak lebontása vagy minden Ízlést nél­külöző átalakítása már soha jóvá nem tehető. Csak példaként említ- tetett a kiskőrösi főtér közepén ék­telenkedő áruház, vagy a Baját kettészelő, nagy forgalmú főútvo­nal építésének áldozatul esett kis­városi miliő. Szerencsés az olyan város, mint például Kőszeg, melyet határszéli helyzete miatt nem „fejlesztettek”. Ide nem építettek gigantomániás magasházakat, mint a pécsi város­képet rontó, 24 emeletes, összedő- léssel fenyegető magasházat. Az uniformizált ízlés (ízléstelen­ség) kiirtotta falvaink jó részében a jellegzetes parasztportákat. Szeren­csére van még megmenteni való. Ráday Mihály svájci példát emlí­tett. Ott az építtető köteles kitűzni a falusi porta méreteit: levernek négy mérethelyes oszlopot, ferde deszka jelzi az elképzelt tetőt, és harminc napig közszemlére állítják. Az egész közösség illetékes a dön­tésben, elkészülhet-e az új épület. Nálunk a szabadság már régen szabadosságot jelent. Tömegével készültek az engedély nélküli épü­letek. Sétáljunk végig a bajai Kossuth Lajos utcán — volt hallható —, mely a legutóbbi időkig megőrizte jellegzetes kisvárosi báját. Most minden polgárházban butik ékte­lenkedik, mondani sem kell, hogy fémkeretes kirakatokkal és ajtók­kal. De legalább még megvannak az épületek, addig mindenesetre, amíg a tulajdonosok rá nem jön­nek, hogy olyan állapotba kell hozni valamennyit, hogy a bontás elkerülhetetlenné váljon. Akkor azután lehet a postai telefonköz­ponthoz hasonló kinézetű áruhá­zát építeni az értékes telekre. Min­ta van hozzá: a Skála és a Bácska Áruház. Az V. Bajai Építészeti Triennálé résztvevői egyetértettek azzal, hogy szigorú mércét kell állítani a városok, falvak fejlesztését illető­en, és az irányelveknek érvényt is kell szerezni. Gál Zoltán Telkek, telefonok Szeremlén Mintegy harminc telek vár építkezni szándékozó vevőre Szeremlén, a község keleti ré­szén. Az egyenként 300 négy­szögöles porták közműyesek, hét kilométer távolságra van­nak Bajától. A folyamatosan épülő község tervei között ta­vaszi járdaépítés szerepel, de­cember közepén pedig az eddigi 16 telefon-előfizető száma tíz­szeresére növekszik: százhatvan telefontulajdonos lesz a község­ben. Emléktábla a kis zsinagógán A Magyar Zsidó Kulturális Egye­sület kivánságától némileg eltérően a fotótörténeti múzeumnak felújí­tott kecskeméti orthodox zsinagóga külső falára a hétfői kecskeméti köz­gyűlés a következő szövegű emlék­tábla felhelyezését engedélyezte: Ez az épület a kecskeméti ortodox zsi­dók temploma volt. Az 1944/45-ös Holocaust során őket elhurcolták, ezért a hitközség megszűnt. Piarista tartományfőnök Baján November 15-én. pénteken este fél ötkor dr. Jeleníts István piarista tartományfőnök, a budapesti pi­arista gimnázium tanára tart elő­adást a pártok házában, Veszélyben az ember címmel. 18 órától tanítási tapasztalatait osztja meg hitokta­tókkal, cserkészvezetőkkel, ad segít­séget, támpontot. Széttörték a szegfűs táblát Kiskunhalason Sok gazdája van a kiskunhalasi Kunép-székháznak. A többi között az MSZP városi szervezete is tulaj­donos. A különös sorsú épületben van a szocialisták irodája. Hétfőre virradóra valaki széttörte a bejárat­nál kifüggesztett piros szegfüs tájé­koztat ótáblát. Az üvegszilánkokat kerülgető járókelők találgatták: va­jon csak a barbarizmus okozott kárt vagy politikai provokációról van szó? Ezt az utóbbi föltevést látszik igazolni, hogy az épületen levő többi cégjelzést nem bántották a vandá­lok. Iskolatitkárok fóruma Ritkán esik szó az iskolai munka úgynevezett háttértevékenységéről, pedig nagy szükség van erre azért, hogy a pedagógusok nyugodtan tudjanak foglalkozni a tanulókkal. Jogszabályok alig „törődnek” az is­kolatitkárok munkájának meghatá­rozásával. Ezért csak üdvözölni le­het a bajai Tóth Kálmán Szakközép- iskola kezdeményezését: az intéz­mény a közelmúltban, országosan . elsőként, megrendezte az iskolai tit­károk és adminisztrátorok szakmai találkozóját. A megbeszélésen, melyen a megye gimnáziumainak, szakközépiskolá­inak és szakmunkásképző intézetei­nek említett dolgozói vettek részt, olyan kérdésekkel foglalkoztak, me­lyek kivétel nélkül minden iskolát érintenek. így például szó volt a ve­zetők és nevelőtestületek munkájá­nak közvetlen segítségéről, a tanu­lókkal és a szülőkkel való kapcsolat- tartásról, a tankönyveladás kérdése­iről, a statisztikai adatszolgáltatás­ról, az ügyvitel megszervezéséről. Sok tapasztalat, jó ötlet cserélt gazdát ezen a találkozón. Elismeré­sét fejezte ki a bajaiaknak a Művelő­dési és Közoktatási Minisztérium je­len lévő, vitaindítót tartó képviselője is. Végül megállapodtak abban, hogy ezután évenként megrendezik az iskolatitkárok fórumát. Cipészképzés Kunszentmiklóson A korábban halálra ítélt cipész­mesterség ma már a népszerű szak­mák közé tartozik. Egyre többen gondolnak arra, hogy a szakadt, kopott lábbelik javításával keres­sék meg a mindennapit. A kun- szentmiklósi 620-as Ipari Szak­munkásképző Intézet jövőre cipész szakot indít. Találtak egy fiatal, kö­zépiskolát végzett mestert, aki a fia­taloknak a gyakorlati ismereteket oktatja majd. Az intézet vezetői ké­réssel fordultak a környék önkor­mányzataihoz, hogy — tanulóként évi 8-10 ezer forinttal — segítsék a képzést. Ha az osztály végez, lesz aki fölváltja az idős falusi cipésze­ket a környéken. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents