Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-12 / 265. szám

1991. november 12., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP MAGYAR TABAK MINTAFALU Jól jön a dohány Kunadacson zók nevét, de tisztelik őket máig a Kun- szentmiklóssal szomszédos falucska la­kói. Jócskán gazdagodtak a környék lakói a Virginia-félék leveléből. A ciga­rettaszakma legöregebb veteránjai is nagyra értékelik az adacsi dohányt. Nincs olyan magyarországi konferen­cia, hogy a résztvevők ne látogatnának el a kiskunsági faluba: a magyar tabak mintatelepülésére. Az idén 157 hektá­ron termelték a hevesi fajtát. Kiváló évnek számít 1991. Hektáronként 400 ezer forint volt az átlagjövedelem. Az összes bevételen 120 család osztozott. Szerencsére minden dohányfüzért érté­kesíteni tudtak a termelőszövetkezet segítségével. A pénzeket is időben meg­kapták a gazdák. A falucska duplán is dohányt akar szerezni a dohányon. Nemrég elnyer­ték a „füstmentes falu” alapítvány fő­díját: sportcsarnokot építhettek. A jó termés és a jelentős bevétel láttán sza­badabban szárnyal a községi vezetők fantáziája. Termálfürdőt kívánnak lé­tesíteni. A községi vízmű egyik kútja 350 méterről, 35 fokos meleg vizet ad. A hidrológusok szerint, ha tovább fúr­nak, kilencszáz méteren 60 fokos ter­málvizet találnak. Ezután megindulhat a strand és a fürdő építése is. Az elége­dett adacsiak nemrég úgy döntöttek: ne várjanak tovább a nagy terv megvaló­sításával. Kezdődjön a próba! Ha meleg vizük lesz, pipálnak a vi­lágra! Boldogulnak... Farkas P. József A legöregebb kunadacsi gazda sem tudja, hogy ki honosította meg a kör­nyéken a dohánykertészetet. Az öttö- mösi Gerébi család bérlősége idején, a századforduló tájékán jöttek e homo­kos vidékre, a Kukás-majorba olyan szakemberek, akik bizonyságát adtak: a homok nem rossz föld, ha hajlik a hát és nem esik ki a kapa az ember kezéből. Nem ismerik tehát az első palántá­# Bizakodó gazdasszony egy kunadacsi portán. Oberfrank Béláné: ha a dohány nem adna hasznot, el kellene költöznünk a vidékről. Más munkalehetőség — amiből meg is lehet valahogy élni — nincs a környéken. (Walter Péter felvétele) Díszvendég volt az egykori vádlott ( Tudósítónktól) A Szövetkezetek jövője címmel tartott előadást Fekete Pál országy- gyűlési képviselő november 8-án, a kiskunfélegyházi városháza dísz­termében megrendezett képviselői­választói találkozó keretében. A rendezvény díszvendége volt a félegyházi születésű, ám jelenleg Szekszárdon élő Tarjányi Ágoston nyugalmazott tanár, a város ’56-os Nemzeti Bizottságának egykori el­nöke, a forradalom leverését köve­tő, méjgíorló jellegű — helyi — ki­rakatper elsőrendű vádlottja. < Az idős pedagógus, saját életút­ját felvázoló beszédében elmondta, hogy a forradalom idején kifejtett tevékenységéért, valamint a Nem­zeti Bizottság élén betöltött szere­péért megfosztották tanári hivatá­sának gyakorlásától és néhány évig segédmunkási munkakörbe kényszerítették. 1960-ban család­jával Szekszárdra költözött, ahol nyugdíjba vonulásáig ismét taní­tott, majd ezt követően a szekszár­di újvárosi templom kántori állá­sát töltötte be. Jelenleg a város cserkészparancsnoka. „Akkor járjuk a jövő útját, ha ott folytatjuk, ahol abbahagytuk annak idején” — mondta végeze­tül Tarjányi Ágoston, sok sikert, jó egészséget, örömöt és boldogságot kívánva egykori baj társainak és szülővárosa valamennyi polgárá­nak. Sz. Á. Kétsávos a bácsalmási • Tegnap adták át a felújított, korszerűbb Áfor-kutat Bácsalmáson. Most már két sávban tankolhatnak a gépkocsi-tulajdonosok, gyorsabb lesz tehát a kiszolgálás. Panaszkodók Ismerősöm jól szituált, jómó­dú és sikeres üzletember, ám szünet nélkül panaszkodik. Az időjáráson kezdi, majd rátér a különböző éttermek ételválasz­tékának pocskondiázására, a vi­szonteladók pimaszságát pedig már emelt hangon ecseteli. Pontosan érzékelem, hogy közben figyeli az arcom, mit vált ki belőlem, merre haladjon? Mi­kor látja, hogy érdeklődéssel hallgatom, nem tudja abbahagy­ni a panaszözönt — végre, vala­ki érdeklődik! —, ám mikor már arról beszél, hogy valutáért vá­sárolt szuperautója „nem hozza a sebességet”, félbeszakítom. A magyar irodalom élő folya­matosságáról szólt Pintér Lajos a Katona József születésének kétszá- zadik évfordulóján, a drámaíró szobránál rendezett koszorúzási ünnepségen. Komáromi Attilá­nak, a Katona József Társaság el­nökének ünnepi beszéde szerint a drámaíró életrajza egy történelmi per jegyzőkönyve. Több mint egy évtizedig várt az igazságos ítéletre. Nem élhette meg utolsó drámájá­nak bemutatását. Az önkormányzat a város pol­Azt kérdezem tőle, hogy mi­ért panaszkodik ennyire, hi­szen neki az átlagnál lényege­sen jobban gördül az élete, nyilván nem árának függvé­nyében vásárolja magának a kenyeret . . . Féltem, felháborodik, de nem ez történt. Néhány másodpercre elgondolkozott, majd csendesen folytatta: — Azért panaszkodom, hogy senki ne irigyeljen. Azért, mert megszoktam, hogy így kell, eb­ből baj nem származhat. A di- csekvot irigylik, aki meg hall­gat, az gyanús, miért hallgat?! sei— gárainak nevében koszorúzott. Ä Katona József Társaság koszo­rúját Fehér Sándor tiszteletbeli el­nök, Komáromi Attila elnök és dr. Orosz László alelnök helyezte el. Az emlékművet megkoszorúzták: a Katona József Társaság, a drá­maíróról elnevezett intézmények — a színház, a könyvtár, a gimná­zium, a múzeum —, a megyei köz­gyűlés, a Fidesz képviselői, az ifjú­sági otthon és több iskola küldöt­tei. H. N. Gyémántdiplomás pedagógus Az apostagi Nagy Lajos Általá­nos Iskolában családias ünnepsé­gen köszöntötték a napokban Gás­pár Albertné Merényi Ida tanító­nőt, aki hatvan évvel ezelőtt vette át diplomáját a Szarvasi Tanítóképző igazgatójától és azóta a felnövekvő ifjúság oktatásának, nevelésének a szolgálatában áll. A gyémántdiplo­ma átadásakor a diákok és a felnőt­tek köszönetét mondtak Ida néni­nek, aki évtizedekig szolgált az apostagi iskolákban. Zöldike­kívánság A szalkszentmártoni általános iskola „Zöldike” természetbarát körének tagjai nemrég a falu hatá­rában álló műemlék majorsági épületekhez kirándultak. Hazatér­ve, naplójukba ezt jegyezték: az öreg épületek a szárazmalom és a magtár — az összedőlés előtt áll­nak, jó lenne, ha valamelyik „gaz­da” segíteni tudna, ha nem lenné­nek az enyészeté a hagyományos alföldi gazdálkodás századunk vé­géig megmaradt ritka emlékei. Koszorúzási ünnepség Katona emlékművénél LOPOTT KOCSI ELŐZTE A NYOMOZÓKAT Megkeresték a kulcshoz illő Daciát A nagy sietség lett a veszte szombatra virradóan két autótol­vajnak. Igaz, a sietségnek is meg volt a maga oka: laktanyájukba igyekeztek vissza hőseink. Rövidre szabott eltávozásuk tudniillik a vé­géhez ért, s kár lett volna fogdán végezniük a jól sikerült estét. Már ami a késedelmes beérkezést ille­ti.. . Mert szemfüles nyomozók­nak hála, a honvédek mégis csak a fogdán vannak most. Sorrendben igy alakultak pén­tek éjjel a dolgok. A keceli Korona diszkó egyik asztalán a 20 éves S. Zoltán és a vele együtt Kiskőrösön katonáskodó S. Ferenc egy Dacia- kulcsot leltek. Állítólag keresték, hogy kié, de mert a gazdára nem bukkantak, más megoldást talált ki a két fiatalember. A kulcshoz illő Dacia után néztek. Végig pró­bálgatták a kint várakozó márká­kon, míg egyiknek nyílt az ajtaja. A többi már gyerekjáték volt. A két katona és a velük lévő hölgy autókázni indult. Kerültek- fordultak, száguldoztak az uta­kon. Közben, persze, jelentkezett Kecelen a Dacia gazdája, aki azon­nal feljelentést tett a rendőrségen. Rádión leadták a rendszám szerin­ti körözést, amit valamennyi járőr és a nyomozók gépkocsijai is vet­tek. így az a Lada is, amellyel a péntek esti keceli késelés vizsgálói igyekeztek haza éjjel. Őket előzte meg Kiskőrös előtt a lopott jármű, majd ők voltak akik a nyomába eredtek. Utolérték, megcsípték, bevitték a két honvédet. Hőseink tehát voltaképpen „igazoltan” késtek ezen az éjsza­kán. De nem is a késésért vannak most a fogdán ...! — noszlopy — A KORMÁNY VALÓBAN ÖNKORMÁNYZATBARÁT Nem a köztársasági megbízott osztja a pénzt Örömmel hallottuk, hogy a kormány önkormányzatbarát. De reméljük, ennek nem csak az a bizonyítéka, hogy beterjesztette az önkormányzati törvényt — hangzott el a vélemény, s jó néhány ehhez kapcsolódó megálla­pítás, kérdés a Bács-Kiskun megyebeli polgármesterek továbbképzésén. Amint írtuk, megkérdezzük ez ügyben dr. Kara Pálnak, a Belügyminiszté­rium önkormányzati helyettes államtitkárának a véleményét. Íme: — Mennyire híve a Belügymi­nisztérium az önkormányzatok ön­állóságának? — Maximálisan, s ez ráadásul önmagáért beszél, miután a tör­vény előkészítése a Belügyminisz­tériumban történt. Arra töreked­tünk, hogy beépüljön a törvénybe az Európai Charta ide vonatkozó része, s így nemzetközi viszonylat­ban is az átlagot meghaladó önál­lóságot kaptak az önkormányza­tok. — Lehet-e önálló az az önkor­mányzat, amelyik bevételének 80 százalékát a központi költségvetés­ből kapja, s a mostani vagyonátadás sem teszi igazán lehetővé a vállalko­zásokat __ — Lehet önálló. De a központi támogatás és helyi bevétel aránya nem politikai kérdés. Általában kevés az elosztható pénz! A legna­gyobb forrás a személyi jövedelem- adó, amelynek 50 százaléka auto­matikusan jut az önkormányza­toknak. A másik felét normatív rendszer alapján osztják szét. Ami­kor a törvény minden településnek — a korábbi gyarmatfalunak is — megadta a lehetőséget az önál­lóságra, akkor ahhoz pénzre is szükség van. Ezer községben nincs személyijövedelemadó-bevétel, másutt ki kell egészíteni — ez pe­dig csak a másik 50 százalékból lehetséges. Azt sem vitatom, hogy jobb volna, ha a támogatás és a saját bevételek aránya 50-50 száza­lék lenne. Ami a vállalkozást illeti: az önkormányzatok — általában — nem vállalkoznak. Erre fékek is vannak a törvényben, hiszen a vál­lalkozás — sok pozitívum mellett — kockázatot is jelent, gondol­junk a csődökre ... A vagyon egy részével nem is lehet vállalkozni, másrészt nem veszélyeztethetik a kötelező feladatok ellátását. Nyu­gaton, például Ausztriában, a vál­lalkozó önkormányzatoknak erre külön szervezetük van. Egyébként vállalkozás a helyiség-bérbeadás, telekkialakítás is. — A polgármesterek kifogásol­ták, hogy egy állami szerv, a Tá­kisz, véleményezi az önkormányza­tok fejlesztési támogatásért benyúj­tott pályázatait... — A Tákisznak nincs ügydöntő szerepe. Nem is lesz, az életveszé­lyes lenne. Viszont egy közbeikta­tott szűrő, hiszen van több mint 3000 önkormányzat, és van a mi­nisztériumban egyetlen önkor­mányzati főosztály. Legutóbb öt­ezer előzetes támogatási igénybeje­lentés érkezett. Ha nem volna ez a szűrő, jövő év közepére se végez­nénk. Ahol egyébként gondot je­leznek, azt a pályázatot külön is megvizsgáljuk. Miután a Tákisz a megyékben helyismerettel rendel­kezik, egyik feladata lesz, hogy je­lezze, hogy egyes önkormányzatok — például fizetésképtelenség okán — segítségre szorulnak. — Kifogásolták azt is, hogy köz­ponti irányítású szervek ráteleped­jenek a választott testületekre. Egy tervezet szerint a köztársasági meg­bízott koordinálja majd a területi közigazgatási szervek működését. Ebben a régi megyei tanács elosztó- szerepének feltámadását látják ... — Ezek a szervek egyetlenegy önkormányzattól sem vettek el ön- kormányzati feladatokat. Az ön- kormányzat a helyi közügyeket in­tézi, s elvitathatatlan, hogy ki a település első számú vezetője. A köztársasági megbízott politikai kompromisszum eredményeként született jogintézmény. Ugyanúgy keresi a helyét, mint a megyék. Az önkormányzati törvény a KMB négy feladatát sorolja fel, ezek egyike a koordináció. A mostani kormányrendelet-tervezet új fel­adatokat nem adhat, s csak a tör­vényi kereteken belül mozoghat. Nincs, s szerintem nem is lesz a köztársasági megbízottnak pénz­elosztó funkciója, de véleménye le­het gazdasági, fejlesztési kérdések­ben is, tehát minden olyan terüle­ten, ami a koordinációba belefér. S elláthat olyan feladatokat nem a saját, hanem például a bel­ügyminiszter jogán —, amelyekre felhatalmazást kap. Váczi Tamás A közlekedésről mindenkinek A közlekedés lesz a témája an­nak az előadás-sorozatnak, mely csütörtökön kezdődik a kecske­méti helyőrségi klubban (Lech- ner Ödön tér 3.). A Kecskeméti Közlekedésbiztonsági Tanács és az intézmény közös programja áttekinti a közlekedés valameny- nyi területét; így előadások hangzanak el a baleseti okokról, a közlekedési szabálysértésekről, a biztonságos vezetéstechnikáról, a téli járművezetésről, a biztosí­tásról, valamint a közlekedési ügyész is elmondja a véleményét ebben a témakörben. Az ingye­nes előadások délután öt órától hét óráig tartanak öt héten ke­resztül, minden csütörtökön. A mindenképpen tanulságosnak ígérkező előadás-sorozatra vár­ják az érdeklődőket. Dr. Arslycus kalocsai központja A főként az Egyesült Államok­ban elterjedt Arslycus testgyógyá­szati program magyarországi kép­viselői, a budaörsi, Kamaraerdei úti testgyógyászati rendelő szak­emberei tartanak előadást novem­ber 14-én, csütörtökön, 18 órai kezdettel Kalocsán, a művelődési házban. A program — hirdetői szerint — számos, nagy népszerű­ségnek örvendő természetgyógyá­szati irányzatot egyesít. Az emberi test betegségének okait a sejtek elégtelen táplálkozásában találja meg, s a gyógyítás során a méreg­telenítést, a természetes eredetű tápanyagok pótlását és a bélcsa­torna megtisztítását alkalmazza, mint a terápia fő fázisait. A része­tekről dr. Szikra Tamás tájékoz­tatja az érdeklődőket. Tervezik, hogy az Arslycus- program dél-alföldi központját Kalocsán állítják fel. Ha a tervek valóra válnak, kezdetben önként jelentkezőkön meghatározzák az egyén anyagcseretípusát, s ha kell, az ideális sejttáplálás Amerikában kidolgozott módszerével biztosít­ják a szervezet biokémiai egyensú­lyát. Közmeghallgatás Tiszakécskén Holnap közmeghallgatást tarta­nak 18 órakor a kécskei művelődé­si házban. A lakossággal való ta­lálkozás előtt, 16 órakor, összeül a képviselő-testület, hogy egyebek közt döntést hozzon a kécskei ter­málfürdő ügyében. Hattyűk a Vadkerti-tavon A napokban kilenc hattyú köl­tözött a soltvadkerti Büdös-tóba, ahol még soha nem laktak ilyen védett madarak. A jövevények le­telepedése egyúttal azt is bizonyít­ja, hogy a tónak jó vize van. A szárnyasok megmaradásáért, biztonságáért mindent elkövetnek a nagyközség lakói. Vámügyi tanfolyam Baján A vállalkozások gyarapodásá­val száz százalékkal emelkedett a külkereskedelemből származó áruk vámkezelése — mint azt Bá­lint Zoltán százados, a Bajai Váro­si Vám- és Pénzügyőrség parancs­noka mondta. Sok behozott áru engedélyköteles, amelyhez a mi­nisztérium ad importengedélyt. Ennek hiányában gyakran előfor­dul, hogy hónapokig raktáron ma­rad az áru, ami nagy kiesést jelent a kereskedelemben, a vállalkozók jövedelmében. Ezen a helyzeten se­gít az, hogy a városi gazdasági ka­mara vámügyi tanfolyamot szerve­zett. Tíz nap — tíz bolt November első tíz napján tíz üz­letet, büfét, presszót nyitottak a vállalkozó kedvű emberek Kecske­méten. Érdekes, hogy a város kü­lönböző részein és a legkülönbö­zőbb alapterületen, a szerénytől a luxuskivitelüig minden változat megtalálható közöttük. A tíz üzlet között van melegkonyhás gyorsét­kező, vegyi árut és vas-műszaki cikket kínáló, garázsban kialakí­tott élelmiszerüzlet, illetve presszó. A pecsenyesütő és trafikos mellett van nagyméretű, felújított helyi­ségben bőröndös, bőrruházatot és bőrcikkeket kínáló üzlet, valamint lakásból kialakított játékbolt és magán-diszkontkisáruház is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents