Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-09 / 237. szám
PETŐFI NÉPI 8. oldal, 1991. október 9. Felfedezték a víkendet SZÍN-FOLT ENDREI JUDITTÓL MEGTUDTUK: Hová állt át? — Ugye, nem azt akarja megírni. hogy kisbabát várok? — Nem. Ez gondolom titkolt magánügye, persze, gratulálok. Endrei Juditot mostanság Átállás című műsorával látjuk a képernyőn. A téma égetően aktuális: ebben a megváltozott világban sokaknak kell mást csinálniuk, mint annak előtte. Az átállás nem megy könnyen. És önnek? — Mindenképpen váltottam, átálltam én is. Amikor két és fél évvel ezelőtt hívtak a TV 2-höz, el kellett döntenem, hogy az addig is nagyon szeretett bemondói munkát folytatom-e, vagy a másfajta műsorvezetői, riporteri feladatot vállalom-e. Azzal, hogy igent mondtam, eldöntöttem a jövőmet. Amikor pedig nemrégen visszajöttem a TV l-hez, a már kialakult új útjaimon haladhatok. Talán a nézők azt tapasztalják, kevesebbet látnak a képernyőn. Nem tudom, így látja-e maga is? — Mintha tényleg így lenne. — Számomra már nem az a fontos, hogy mindennap ott üljek a kamera előtt szépen felöltözve, kisminkelve, hanem az, hogy tartalmas műsorral álljak elő. — A TV 2-n nagy volt a hajtás. Sokszor éjjel-nappal ott kellett ülnie, háziasszonyként mosolyogni, vendégekkel diskurál- ni, teázni. Most ez a túlterhelés enyhült? — Igen. — Judit, mostanában azt is mondogatják, nincs szükség bemondókra. A nézők pedig másképp voksolnak: ha valaki eltűnik a képernyőről, máris aggódnak miatta. — Én már nem tartom magam bemondónak. Műsoraimhoz magam keresem a riportalanyokat, izgalmasak a forgatások, a vágások. Nem egy kezembe adott szöveget kell felolvasnom. .. Abban igaza van, hogy a nézők megszoktak bennünket. Gépekkel, feliratokkal, kiírt szövegekkel nem lehet he- lyettesiteni azt a közvetlen hangvételt, amit egy bemondó produkálhat. A mosolyt sem! — Ön pedig szépen mosolyog. Amikor egy ideig nem szerepelt a tévében, kérdezgették-e az utcán, a boltban, miért nem látják többször? — Persze, különösen mostanában kérdezgetnek,,. amióta a TV 2-től eljöttem. Az At-állás, a Para• Endrei Judit: — A mosolyt nem helyettesítheti a képernyőre kiírt szöveg. ván című műsoraim általában vasárnap délután kettőkor jelentkeznek. Valljuk be, igen rossz időpontban. tehát sokan ezért nem látnak, nem találkoznak velem. — Azt mondja, örömmel készíti műsorait, kedves «riporter kolléga. Ügy tűnik, Endrei Judit előbb mutatkozott be riporterként, mint bemondóként, ha csak az Ablak adásaira gondolunk. Ez tényleg így van. A Homokórára talán már maga sem emlékszik! Vagy igen? Nos, abban a fiataloknak szóló műsorban riporterkedtem először. Azt követte az Ablak, a Hétvégék. Lehet, hogy az én átállásom folyamatosan zajlott. Amit most csinálok teljesebb, izgalmasabb, sokszínűbb, mint kifejezetten a bemon- dóskodás. — Több televíziós kollégája írt az utóbbi időben könyvet, sőt mi több nem restellett énekeslemezt készíteni. Nem ön következik? Nem. A már említett két műsorom olyan sok örömet és persze sok elfoglaltságót okoz, hogy gondolni sem volt időm könyvírásra. Lemezt pedig azért nem adok ki. mert nem tudok énekelni, akkor pedig miért ijesztgessem az embereket. — Inkább mosolyogjon ránk a képernyőről! — Jó. Borzák Tibor A japánok felfedezték a karaokét. a golyós vonatot, a Sony Walkmant cs sok minden egyebet. Most éppen azon vannak, hogy felfedezzék — a víkendet. Kétségtelen azonban, hogy a szigorú munkamorál és hatnapos munkahét hozzásegítette az országot ahhoz, hogy gazdasági szuperhatalommá nője ki magát. — Most megváltoznak a dolgok mondják a szociológusok. A külföld nyomása és az újabb generáció megjelenése, amely nem hajlandó fejet hajtani a szigorú megszorítások előtt, az ötnapos munkahét elkerülhetetlen elterjedését jelenti. Tokióban rövidesen kötelezővé teszik az ötórás munkahetet a közalkalmazottak számára. A változás azonban nem egészen újkeletű. 1990 decemberére ugyanis a magánvállalatok mintegy kétharmada havonta legalább egyszer ötnapos munkahétben dolgozott, tizenegy százalékuk pedig minden héten. Az irányzat most elérte a közalkalmazotti szférát is. Már tavaly több hivatalban bevezették a szabad szombatot. A kormány most arra készül, hogy minden területén bevezeti az ötnapos munkahetet, beleértve az iskolákat és a kórházakat is, mégpedig már a jövő év első felében. Egy hivatalos felmérés szerint az ötórás munkahét valóságos szociális forradalmat fog eredményezni. A japánok ugyanis többé már nem kiváltságnak fogják tekinteni a szabad szombatot, amelyet a munkáltató nagy kegyesen engedélyez nekik — vagy nem. A munkaügyi minisztérium adatai szerint az átlagos japán munkás még ma is csak évi nyolc nap fizetett szabadságot vesz igénybe, jóllehet 15,5 nap járna neki. Ha több szabadidővel rendelkeznek, a japánok hétvégeken elmehetnek majd kempingezni vagy horgászni, elutazhatnak küldőidre, személyes kapcsolatokat létesíthetnek, társaságba járhatnak és vendégeket fogadhatnak odahaza. A nyilvánvaló előnyök ellenére bizonyos ellenállás tapasztalható az ötnapos munkahét bevezetésével szemben, főleg kórházakban és iskolákban. Az egészségügyiek a szolgáltatások színvonalának csökkenésétől tartanak, mert a rövidebb munkahét ellenére az egészségügyi személyzet létszámát nem emelhetik. A szülők egy része attól fél, hogy a rövidebb tanítási idő a képzettség rovására megy majd. Ezzel szemben a pedagógusok — és ez egyáltalán nem meglepő — örömmel fogadnák az ötnapos tanítási hetet, mert több idejük maradna pihenésre vagy továbbképzésre. MÁR A KÁDÁR—CEAUSESCU TALÁLKOZÓN IS TÉMA VOLT Három minisztérium dönt a nagyszalontai Arany-szoborról sem olyan egyszerű a tervet megvalósítani. Abban reménykedünk, hogy választások következnek, és ilyenkor több engedményt adnak a magyaroknak. — Romániában ki engedélyezheti egy köztéri szobor felállítását? — Nagyon sok lépcsőfok van. amit végig kell járnunk. Az Aranyszoborra van egy tavalyi városi tanácsi támogató határozat. Ennek birtokában mehetünk Nagyváradra, a megyei műemlék-felügyelőségre. Ha ott engedélyezik, azután jön Bukarestben a kulturális, a kereskedelmi és külügyminisztérium. Minderre van bő öt hónapunk. Mikor viszonozzák Nagykörös testvérvárosi látogatását? Október 19-én kezdődik egy több hónapos rendezvénysorozat Nagykőrösön. Ennek keretében emlékezünk meg Arany János halálának 109. évfordulójáról, s ha a program engedi, felutazunk Budapestre, megkoszorúzni a Kerepesi temetőben a költő sírját. Terve-' zünk egy tudományos ülést is, ahová az egész országból várjuk az Arany-életművel foglalkozó szakembereket. * Bízzunk benne, hogy a romániai fordulat, az RMDSZ kormányközeibe kerülése a nagyszalontai Arany-szobor ügyének is kedvező lesz. (Ez a téma már a híreshírhedt debreceni Kádár—Ceau1992. március 2-án lesz Arany János születésének 175. évfordulója. Munkatársunk a közelmúltban elkísérte Nagykőrös delegációját /a ny tSa nv/ __ • lla/.atcr-e Arany „Nagyfaluba"? Nagyszalontára, a testvérvárosi találkozóra. Az RMDSZ helyi titkárát, Fekete Pál Pétert kérdezte az előkészületekről. — Nagyszalonta, a Toldi- beli „Nagyfalu" milyen ünnepségre készül az évfordulón ? — Régi tervünk, hogy Arany szülővárosában, Nagyszalontán is legyen végre a költőnek szobra. Kiss István szobrászművész 1982-ben már készített számunkra egyet, de azt az ismert politikai okok miatt végül Berettyóújfalu kapta meg. Szerencsére, az öntőforma még megvan, és a művész ismét felajánlotta az egész alakos, ülő szobor kiöntését. Mi is minden követ megmozgatunk az ügy sikeréért, bár még ma Hasznos ajándék a garai gyermekotthonnak Miben segíthetünk ? — kérdezte Schmidt Rókus Bensőséges ünnepség keretében adta át a garai egészségügyi gyermekotthonnak Rochus Schmidt, egykori garai lakos a korszerű vérképelemző berendezést, a Bosch -Siemens, a Siemens A.G., az R.S.F. Elektrofirma és a bécsi Amphenol Társaság ajándékát. A 10 ezer márkába kerülő berendezés árának összegyűjtésében sok traunreuti kisüzlet-tulajdonos és magánemberis részt vett. A készülék — mely 7 perc alatt nyolc fontos adatot szolgáltat a vérképről feleslegessé teszi, hogy a jövőben is Bajára kelljen szállítani ilyen vizsgálatokra a gyermekotthon lakóit. Az előzményekről röviden: Schmidt Rókust még gyermekkorában telepítették ki, szüleivel együtt, azNSZK-ba. Most nyugdíj előtt álló kétkezi dolgozó a Salzburg és München közötti autópálya mellett fekvő kisvárosban, Traunreutban, egyben a háztulajdonosok egyesületének pénztárnoka. Megőrizte szülőföldje iránti szeretetét, és amikor a tavasz- szal meglátogatta egy kisebb küldöttséggel a garai gyermekotthont — ahol unokahúga, Propszt Mária osztályvezető főnővérként dolgozik — azonnal azt kérdezte, miben segíthetne az itt ápolt gyermekeknek. Ebből született meg a szombaton átadott műszer. Schmidt Rókus más módot is talált, hogy segítsen régi hazájának. Évről é vre két autóbusznyi vendéget hoz Bajára, hogy innen kiindulva megismerkedjenek hazánk legszebb tájaival, és az itteni hagyományokkal. A legutóbbi csoport tagjai, összesen ötvenketten, a garai gyermekotthont is meglátogatták. Úgy látszik, a kapcsolat tartós lesz: tapasztalatcserét szerveztek a garai és a traunreuti otthon dolgozói között. Gál Zoltán A hercegszántói kisgaléria kálváriája A nyolcvanas évek elején kitűnő ötletük támadt a hercegszántójuknak. Szurcsik János Munkácsidíjas festőművész irányításával, aki a falu szülötte, a régi vasútállomásból galériát varázsoltak. Ma is sokan emlegetik Szabó Iván szobrász, Kurucz D. István festőművész vagy Reich Károly grafikus felejthetetlen kiállításait. Természetesen a galériához szorosan hozzátartozik Szurcsik mester műterme és az emeleten egy picike lakás is. Gondnok vigyázta az épületet, mely a művelődési ház költségvetésében szerepelt. A jugoszláviai bevásárlóturizmus erősödésével sok vállalkozó keresett, üzlete számára, a határhoz közeli lehetőséget. Valakinek megtetszett a galéria is, amely télen teljesen kihasználatlan. A januári falugyűlésen is szóba került a galéria ügye. Az az általános nézet alakult ki. hogy felesleges annyi pénzt pocsékolni az épület fenntartására a közösből, amikor egy jól menő üzlet nagy pénzeket hozhatna az önkormányzatnak. Szurcsik János sem maradna műhely nélkül, hiszen jutányos áron megvehette a budzsaki iskolát. A képviselő- testület határozata alapján már tavasszal ki kellett volna költözni a galériának, de Szurcsik János ragaszkodott a korábbi megállapodáshoz, melyben egyéves türelmi idő van megállapítva. Közben a bevásárlóturisták száma — a polgárháború miatt — alaposan megcsappant és a vállalkozók is lemondtak az épületről. Sajnos, a tervezett kiállítások is elmaradtak és Szurcsik úr tavasz óta nem járt a faluban, legalábbis a vezetőknél. December 6-án lejár a szerződés, tehát pakolni kell. A gondnokot a • \ költő korán dhuint leányának síremléke a nagyszalontai temetőben. sescu találkozón is felmerült.) Az öntés, szállítás és felállítás költségeinek támogatására alapítványt hoztak létre. Aki segíteni tud, adományát az alábbi számlaszámra várják: Nagykőrös, OTP 769 653. (Arany János-szoboralap megjelöléssel.) Kiss Istvánnak egyébként Kecskeméten is van két ismert műve: a Hunyadi- és Széchenyi- szobor. Mihályka Gyula Építkezők, figyelem! A Lakiteleki Téglagyár — amíg a készlet tart — várja megrendeléseit kisméretű falazótéglára a régi kedvezményes áron, ami 4700 Ft + áfa/E db. Nagyobb megrendelés esetén további kedvezmények. AKCIÓ! A tégylagyár megkezdi a jövő évre szóló téglaelölegek felvételét. Aki most befizeti az alapárat, (4700 Ft/E db), annak jövőre igényeinek megfelelő időben az áfa befizetése ellenében kiszolgáljuk. A kedvezményes ár csak a meglévő készletre és az előleges mennyiségre lesz érvényes. Kérésére a házhoz szállítást is megszervezzük. Várjuk megrendeléseiket! Megrendelhető levélben: Lakitelek, Pf. 25 telefonon: 76/42-104 vagy a téglagyárban: 7—16 óra között. • \ alakúnk megtetszett a galéria épülete. nyáron áthelyezték a polgármesteri hivatalhoz így nem csoda, hogy behúzott zsalugáterek és zárt ajtók fogadják az érdeklődőket. Bognár József polgármester szerint a művészet és Szurcsik János nem veszít semmit azzal, ha Bu- dzsakba költözik, mivel az önkormányzat terve az, hogy oda egy turistaparadicsomot hoznak létre és abban kiválóan elfér és megél a művész úr. Ehhez a koncepcióhoz is kell a galéria, mivel egy osztrák —magyar kft. motelt rendezne be, így az idecsalt turizmus első láncszeme, a szállás, megoldódna. El nem adják az épületet és átalakítani sem nagyon engednék, de a bérleti díjból befolyó összegre szükségük van, hiszen az új tornaterem majdnem minden pénzt felemésztett. Tölgyesi Gábor müvelődésiház- igazgató sokak véleményét fogalmazta meg. — Sajnáljuk a galériát, ilyen nem volt még egy a környéken és az egész falu esztétikai nevelését szolgálta. Rengeteg nagy formátumú embert hozott Hercegszántóra, mindenkinek hiányozni fog szellemiségük. Papp Zoltán SZEL KALMANNE ARANY JULIÁNA. SZÜL 1841 AUG 9. MEGH 186S Dtc.28. fiáén a roncsolt anyagon Diadalmas lelked megállt. S megnézve bátran a halált Hittel reménynyel gazdagon indult ntmfclú álakon: Egy lön kim},szent vigaszunk
