Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-09 / 237. szám

PETŐFI NÉPE 1991. október 9., 5. oldal HATÁROZATLAN HATÁROZATHOZÓK Békétlenség a ménteleki kacsafarm körül • \/ clctlni lesi menj Is kacsákat ábrázol. \ adkacsákat, amelyeknek a farmon tartottakkal szemben annyi jó tulajdonságuk van, hogy repülni tudnak ... Lengyel János és családja a Kecskemét, Irinyi úti lakásból hat esztendővel ezelőtt egy ménteleki tanyába „menekült”. A férfi ugyanis asztmás és szívritmusza­varral küszködik, az asszony úgy­szintén beteg. A házat komfortos­sá tették, jól érezték magukat... egészen ez év júniusáig. Ekkor ugyanis a közeli szomszéd kacsa­farmot létesített anélkül, hogy a környékbeli házak tulajdonosai­nak beleegyezését kérte volna. Ezt Lengyelek még a szárnyasok kite­lepítése előtt bejelentették a lajos- mizsei polgármesternek, akitől kedvező intézkedést reméltek. De a beadványon alig száradt meg az aláírás, az elkerített területen már 18 500 kis állat hápogott... s amíg ettek, ittak, piszkoltak, nőt­tek — a gyengébbjei hullottak —, addig az íróasztaloknál születtek. Levelezgetések, határozatlan határozatok Zsigó Viktor polgármester a köztársasági megbízott megyei te­rületi hivatalától a következő tájé­koztatást kapta: „Lengyel János és neje bejelentését megvizsgáltam és megállapítottam, hogy ifj. Gyárfás István 20 ezer darabos kacsafarm létesítését bár a kistermelői ka­csatartás nincs engedélyhez kötve — annak környezetvédelmi, állat­egészségügyi és közegészségügyi szempontjait a helyi önkormány­zatnak szabályozni kell, a helyi vi­szonyok figyelembevételével. A szabályozást szakhatóságokkal közösen megtartott közigazgatási bejárás alkalmával hozandó hatá­rozattal kell végrehajtani. A hely­színi szemlére meg kell hívni a szomszédos ingatlanok tulajdono­sát, használóját, kiknek az ügyre vonatkozó észrevételeit jegyző­könyvbe kelt Venni... Az állattar­tó, telep fennmaradását csak akkor lehet engedélyezni, ha ez a tevé­kenység a környezetükre gyako­rolt levegő-, vízszennyezés, zajha­tás stb. nem haladja meg a szakha­tóságok által megállapított, illetve megengedhető mértéket... július 19.” A polgármester ezután a követ­kező határozatról értesítette a pa­naszost: „ .. . bejelentésére indí­tott eljárás határidejét 30 nappal, augusztus 27-éig meghosszabbí­tom .. A tisztiorvosi szolgálat a pa­naszra helyszíni ellenőrzést végzett és meghozta határozatát: „Java­soljuk a szomszéd lakásától a ka­csatartást legalább 100-150 méter­rel távolabb vinni. Az állattartás külterületen folyik, nem üdülőöve­zetben, a szag sem egészségkárosí­tó tényező, de tekintettel Lengyel Jánosék egészségi állapotára adtuk ezen szakvéleményünket.” Ugyanezt a véleményt elküldték a polgármesternek, aki augusztus 27-ei dátummal újabb levelet kül­dött Lengyelnének: „az állattartó erre való kötelezése nem áll módjá­ban a polgármesteri hivatalunk­nak, hatáskör hiányában.” Né­hány nap elteltével mégiscsak ha­tároztak. Erről értesítették a már egészségileg, idegileg tönkrement családot. Az irományból kiderült: ifj. Gyárfás Istvánt kötelezték a kacsák 100 méterrel való odébb- költöztetésére. Igaz, ezek a kacsák már nem az eredeti „kacsaper” sze­replői voltak, ugyanis az első bead­vány kezdetétől már a harmadik turnus éli világát... Az asszony végelkeseredésében a szerkesztőséghez fordult. A nyomravezető: a szag, a bűz A helyszínt keresve az alkalmi térkép hamar feleslegessé válik. A nyomravezető: a szag, a bűz el­viselhetetlen. Lengyelék szobaab­lakát egy kitaposott keskeny út vá­lasztja el a féllábszárnyi drótkerí­téstől. A terepen ezerszám piszkol- nak, döglött társaikat kikerülve totyognak a kacsák, s. közben „mondják” a magukét. Árad, gő­zölög a bűz, az emésztőgödör épp­úgy nyitott, mint a frissen ásott dögtemető. Pár száz méterrel odébb egy mintagazdaság. Tulaj­donosa kifakad: — Kiszaladtam locsolni. Már itt dolgozni sem lehet az embernek, mert közben kénytelen ezt az isten­telen büdös levegőt szívni. Jó, min­denkinek élni kell, de ne a más kárára! Persze, találtak rá magya­rázatot. Hogy Pista — a kacsás — szavával éljek, ez nem nyaraló­övezet. Remélem, amikorra nyug­díjba megyek, addigra belefásul­nak a kacsatartásba, mert... — s látszik, bánja is, amit érthetően bosszúsan kimondott, hiszen évti­zedek munkájának értéke a farm közelsége miatt egyszerre értékte­len lett. Időközben a vállalkozó is meg­érkezik, ő is mondja a magáét: — Szüleim birtoka. Van víz, vil­lany. A szag nem egészségkárosító — magyarázza. — Valamiből még kell élni. Azt azért írja le, hogy amikor a szomszéd szólt, hogy bü­dös van, én 50 méterrel odébb en­gedtem a kacsákat, így nagyobb a helyük, jobban szétszóródnak ... Igaz, ettől csak a kacsák körül­ményei és nem a szomszédoké vál­toztak. Árad a panasz a kissé távo­labb levő, egykori iskola nyugdíjas pedagógusából is: Nem vagyok ellensége senki­nek. Kívánom, hogy a fiúk munká­ja sikerrel járjon. De! Ez a pici „erdő" közöttünk, és mégsem lehet szellőztetni. Nehéz nyelni a szagot. A legborzasztóbb Lengyeléknek. Szerencsétlenek. Borzasztó büdö­sek a kacsák. A kutyát sem enged­hetem el, mert kiritkítja az állato­kat. Akkor pedig lelövik. Meg­mondták. Bánt ez a véleménynyil­vánítás, de így van —■<■ sajnos. És valószínűleg bántaná a „ka­csaper” határozatlan határozatho­zóit is, ha valamennyi időt eltölte- nének a farm szomszédságában, ahol Lengyelné szívesen vendégül lát bárkit. Pulai Sára MIT VÁR AZ ŐSZI ÜLÉSSZAKTÓL? „Komoly aggályaim vannak” — AT. Ház őszi ülésszakának első két hete nem fulladt unalomba. Ezeket az eseményeket azonban nem lehetett előre megjósolni. Ön mit várt és vár az ülésszaktól? — kérdezem Nagy András Bács- Kiskun megyei országgyűlési kép­viselőt, az SZDSZ-frakció tagját. — Igen sokat. A gazdasági tör­vények meghozatalát, amelyek alapvetően szükségesek a vissza­esés megállításához. Megindítanák a privatizációt — mert még csak itt tartunk. A nyugati tőke ugyanis épp e törvények hiánya miatt még igen óvatosan jövöget be. Más­részt most lehetne és kellene meg- ajapoznunk a magyar gazdaságot. Úgy érzem, ez az utolsó vagy az utolsó előtti pillanat, amikor ezt meg lehet tenni. Ehhez képest ma egészen komoly aggályaim vannak ennek megvalósítását illetően. Ha ezt az időt nagyon veszélyes és ön­célú politikai csatározásokra paza­roljuk, megjósolhatatlanok a ké­sőbbi következmények. — Mi a helyzet az SZDSZ-szel? Az őszi ülésszak kezdete óta két képviselő hagyta el a frakció padso­rait. — Ez most nem csak egy párt sajátossága, így az^ SZDSZ-ben is előfordul ilyesmi. Én egyébként is úgy vélem, hogy mélyen a lehetsé­ges hatásfok alatt működik az el­lenzék, s ezen belül a szabadde­mokraták is. Ez, egyebek mellett, belső elégedetlenséget, végső eset­ben pedig kilépést eredményezhet. Magyarországon nagyon hirtelen és gyorsan, minden előkészület nélkül zajlott le a pártosodás. Ezért több képviselő ma ébred rá, hogy nem jól választott. — Ön mint a honvédelmi bizott­ság tagja egy évvel ezelőtt feltéte­lezhetően nem gondolta, milyen fe­lelősség nehezedik majd a bizottság tagjaira, és így Önre is. Elsősorban a jugoszláviai belháborúra, s annak magyar vonatkozásaira gondolok. — Az tény, hogy kormányunk és bizonyos személyek felelőssége ma — ha lehet — még inkább fel­értékelődik. A honvédelmi bizott­ságban most érkeztünk el odáig, hogy megrémültünk attól a felelős­ségtől, ami rajtunk van. Az alkot­mány és a házszabályok szerint ugyanis a bizottság adott esetben plenáris ülésbeni jogkörrel rendel­kezik. Gyakorlatilag — remélhető­en ez nem történik meg —, ha Ma­gyarország belesodródna egy fegy­veres konfliktusba, akkor a szük­ségállapot kihirdetése után ez a bi­zottság irányítaná az országot. Nemrégiben megnyugtató tájékoz­tatást kaptunk a honvédelmi veze­tés és a tárca a jugoszláviai esemé­nyek magyar vonatkozásaival kapcsolatos tevékenységéről. Én úgy érzem, ebben a kérdésben a pártpolitikai szempontok elfelej­tődnek egy pillanatig, s tényleg mindenki feladatának érzi: e konf­liktus, probléma minél korrektebb és hatékonyabb kezelését. — Kevésbé beszélhetünk a párt- politikai szempontok elfelejtődésé- ről, a köztársasági elnök körül fo­lyó alkotmányjogi vitákkal kapcso­latban. — A kormány vezető körei egy teljesen összehangolt támadást in­dítanak Göncz Árpád ellen. Pon­tosabban: a kormány és a vezető párt, az MDF talajvesztetté vált -— mert a szimpátia elfordul tőle, tömegbázisa borzasztóan lecsök­ken —, s ezt agresszivitással pró­bálja pótolni. Úgy vélik, hogy a bajok oka kizárólag az, hogy nem tehetik azt, amit akarnak. Éz na­gyon ismerős. Az elmúlt 40 évben pontosan ez volt a gondolatmenet: vetkőzzünk le minden demokrati­kus béklyót, szabad kezet kérünk mindenben, s aztán megmutatjuk: milyen lesz. Hát megmutatták. At­tól félek, hogy ez regenerálódik most néhány embernél. Ragyogó példa erre Csurka, aki már azt is vizsgáltatni akarná, hogy az elmúlt másfél évben ki akadályozta a rendszerváltást. Kónyának a sajtó fölötti hatalomra törekvése is rendkívül erős. — Visszatérve az SZDSZ-re. Mit várnak attól a gazdasági vál­ságkezelő programtól, amelyen már hónapok óta dolgoznak? Nyilvánvaló, hogy a párt, a pártvezetés átütő sikerre számít. Abban bíznak, hogy a közvéle­mény felkapja rá a fejét. Az én saját véleményem az, hogy ezzel teljesen fölösleges munkát vég­zünk. Semmi hatása sem lesz. Rendkívül szűk értelmiségi és nyil­vánvalóan kormánykörökben fog­nak ezen csámcsogni, vitázni. Csakhogy az emberek többségét akikhez pedig szólni akartunk — a legkevésbé sem fogja érdekel­ni. Nem hiszem, hogy egy ellenzéki pártnak feladata lenne kormány- programot csinálni. Tegye ezt ak­kor, ha majd kormányon lesz. Azt, persze, el kell magáról hitetni a választókkal, hogy jobban tudná ezt csinálni, ha alkalma lenne rá. De ez nem egy kiadott program, egy könyv eredménye. Egyszerűen úgy kell viselkednie, nyilatkoznia, hogy az emberek felé forduljanak. Bencze Andrea SZIM Precíziós Gépelemgyár Rt. 6000 Kecskemét, Szegedi út 49. Telefon: 76/28-599; fax: 76/21-853 FELAJÁNLJA szabad edzőüzemi kapacitását »*- edzés — nemesítés — betétedzés — norma­lizálás kamrás kemencében (hasznos munkatér: 1030 x 900 x 700) sófürdős kemencében (hasznos munkatér: 0 400 x 500) középfrekvenciás edzés, megeresztés egyengetés: 0 100 x 3000-ig 3610 Érdeklődni: Demeter Dénes üzemvezető BEGYÓGYULNAK-E A RÉGI SEBEK? Kárpótlási igények Vaskóiról Még bő egy hónap van hátra a kárpótlási igények előterjesztésére, de a károsultak többsége már pos­tára adta az igénylőlapokat tartal­mazó borítékot. Ismereteim szerint eleddig közel százötven vaskúti polgár fordult bizalommal a me­gyei kárpótlási hivatalhoz, mert annak idején törvénytelenül meg­fosztották ingó és ingatlan va­gyonkájától, kenyeret adó vállal­kozásától. Tekintve, hogy az igénylők többségének nehézséget okoz a kü­lönböző igénylőlapok kitöltése, néhányan ügyvédhez fordultak. A polgármesteri hivatal is felké­szült a szükséges szakmai tanács­adásra: a község jegyzője és két hivatali munkatársa eddig több mint száz igénylőnek nyújtott ér­demi segítséget, működtek közre a nyomtatványok pontos kitöltésé­ben. Lakossági kérésre a minap e témával foglalkozó kisebb falu­gyűlésre is sor került Vaskúton, az érdeklődők érdemi segítséget kap­tak a kárpótlási törvény és annak végrehajtási utasítása tárgyköré­ben. A Bácska Agráripari Rész­vénytársaság ügyintézői — mert birtokukban vannak a hajdani ter­melőszövetkezetek vagyon-nyil­vántartási adatai — készséggel ad­nak ki hivatalos igazolásokat a tsz- ekbe bevitt (vagy annak idején fel­ajánlott) vagyoni értékekről, ezzel is segítve a földhivatal munkáját. Vaskút hajdani őslakossága túl­nyomó többségben német anya­nyelvű volt, ezért a kárpótlási igé­nyek nagyobbik hányada később várható. Ä német nemzetiségű la­kosok ingó és ingatlan vagyonát ugyanis még 1949 előtt elvették, s mint köztudott, e csoport kártérí­tési ügyét egy későbbi törvény sza­bályozza majd. Van egy szépséghibája is a kár­pótlási eljárásnak. A vaskúti pos­tánál csak egységcsomagokat lehet kapni az ötvenforintos boríté­kokban. Amennyiben valakinek plusz adatlapra van szüksége (például „F” jelűre), kénytelen újabb negyven forintért beutazni Bajára. Nem volna olcsóbb a fa­lusi postákat is ellátni adatla­pokkal? Sz. Gy. NÉMET DIÁKOK BAJÁN Két gimnázium gyümölcsöző kapcsolata Korábban húsz, most pedig tizen­öt német diák töltött tíz kellemes na­pot a bajai III. Béla Gimnázium és családok vendégeként. A kapcsolat német kezdeményezésre, pontosab­ban az alsó-szászországi kultuszmi­nisztérium anyagi támogatásával jött létre. 1989 novemberében keres­ték meg a bajaiakat a Bad Nenn- dorf-i gimnáziumból, és tavaly már oda-vissza kitaposták az utat. A mostani második turnus szeptem­ber 12-dikén szállt autóbuszra és ki­érkezvén Németországba, a fogadó diákok családjainál kaptak elhelye­zést. Rá voltak kényszerülve a bélá­sok a német nyelv gyakorlására, és természetesen programokkal is bő­ven ellátták őket. Jártak a Klein Bremen-i bányamúzeumban, a Harz-hegységben, megtekintették az ódon Goslar városkát és Han­noverben a Volkswagen egyik gyá­rát. A kinti idő 'leteltével a busz visszaindult, immár kiegészülve a vendéglátó német gimnazistákkal. Ők sem maradtak ki látványossá­gokból, hiszen megnézhették töb­bek között Budapest, Szentendre, Kecskemét, Pécs és Mohács neve­zetességeit. Baján fogadta őket Éber András polgármester is. LEGALÁBB KÉTSZÁZEZREN ÜDÜLHETNEK JÖVŐRE KEDVEZMÉNYESEN NOVEMBERTŐL IGÉNYELHETŐK ÚJ BEUTALÓK Formálódik nemzeti üdültetési alap Bármit mondanak, sok-sok ezren a szakszervezeti üdültetésnek köszönhetően tölthettek egy-két hetet gondtalanul a hazai hegyekben vagy a Balaton mellett. Magam is kritizáltam a túlduzzasztott üdültetési igazgatóságot, derültem botcsinál­ta „kultúrosokon”, ingerelt a kivételezettek luxusa, de aligha jutottam volna el sokadmagammal szerény jövedelmű nyomdászként a Mátrába, közalkalmazottként a Mecsekbe. Olvasóink közül is bizonyára sokan sorolnak cgy-egy beutalós üdülést életük kedves emlékei közé. Érthetően sokakat nyugtalanították a kedvezményes üdültetés megszünte­téséről szállongó hírek. Bányai Jánostól, az Üdültetési és Szanatóriumi Főigazgatóság vendég­szolgálati irodájának a vezetőjétől kér­tem tájékoztatást a kedvezményes üdültetés helyzetéről, jövőjéről. Az interjúra megbeszélt időpontban tele volt a Dózsa György úti igazgató­ság folyosója. Visszamaradt, vissza­mondott beutalókat osztottak szét. Hetente háromszor próbálhatnak sze­rencsét a kedvezményes pihenésre vá­gyók. Számosán igényelnek ma is be­utalót. — Lesz-e jövőre kedvezményes üdül­tetés? kérdeztem rövid ismerkedés után. Lesz! Ezekben a hetekben dönt a kormány, az érdekegyeztető fórum, a szakszervezeti szövetség az üdültetéssel kapcsolatos fontos elvekről, intézkedé­sekről. — Annyian üdülhetnek, mint idén? Biztosan kevesebben. Idén 240 ezren pihenhettek irodánk közreműkö­désével. A beutaltak egyötöde nyugdí­jas. Egyelőre csak remélhetjük, hogy legalább számszerűen nem csökken az állami támogatás. Akkor is egyhar- maddal kisebbedik a pénzhígulás miatt a támogatás reálértéke, ha összegszerű­en marad az idei hozzájárulás. Számol­ni kell az új helyi adókkal, az energia- költségek drágulásával. Vállalkozásokkal nem próbéilkoz­nak ? — Teljes áron kiadunk szobákat, fő­ként külföldieknek, sok helyen társas összejövetelek, lakodalmak, tanácsko­zások lebonyolítására bérelik helyisé­geink egy részét. Remélhetően mint erről a legutóbbi kormányülés és más megbeszélések kapcsán hallhattunk — az üdülők nyereségeit mentesítik a 40 százalékos vállalkozási jövedelem- adótól. Attól tartok, hogy elviselhetetlenül meg kel! emelniük a térítési költséget. Mint említettem, az illetékes tes­tületek, szervezetek most foglalkoznak a kormány üdültetési koncepciójával, a bejelentett nemzeti üdülési alappal. Va­lószínűsíthető, hogy a jövő év első négy hónapjára meghirdetett beutalók mint­egy egyharmaddal többe kerülnek, mint idén.- Külföldi beutalók is kérhetők ? Csak az üdülőhajóra. A szakszervezeti vagyonnal kap­csolatos huzavona befolyásolja tervei­ket? Az üdülőknek csupán 9 százaléka volt szakszervezeti tulajdonban. A ter­vek szerint az állam fölajánlja a nemze­ti üdülési alap részére a tulajdonában lévő épületeket. Elképzeléseink szerint mi is lemondunk a mi birtokunkban lévőkről. Mintha megszokásból említenénk ezt az üdülési formát szakszervezetinek. A szakszervezetek érdekvédelmi feladataik közé sorolják a szabadidő célszerű eltöltésének segítését, de már jó ideje nem kötötték szakszervezeti tagsági könyvhöz a beutalók kiadását. Irodánk is függetlenedett a szakszerve­zetektől, bár támogatásukra az övékre is — számítunk a továbbiak­ban. Végül egy jó tanácsot kérünk olva­sóink számára. Mikor pályázhatnak be­utalóért a legnagyobb eséllyel? 1991 utolsó hónapjaiban a jövő év elejére. Sok öröme, szépsége van a téli üdülésnek. Érdemes próbálkozni. Telefonon érdeklődnek Bányai Já­nostól, hogy van-e még a rádióban és a Népszavában fölajánlott maradék beutalókból. Búcsúznunk kell. Heltai Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents