Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-09 / 237. szám
2. oldal, 1991. október 9. PETŐFI NÉPE KÉRDŐJELEK Harmadik kihívás? Két nagy kihívás útim —felépülés a világháború mérhetetlen rombolásaiból, majd a fegyverkezési versennyel összekötött hidegháborúból — itt a nyakunkon a harmadik: „új rend egész Európa számára" a harmadik évezred küszöbén. így elmélkedik Harts-Dietrich Genscher, a kontinens rangidős diplomáciai főnöke, aki 1974 óta tölti be Bonnban a külügyminiszteri tisztet. ■ Mit kell tennie ebben a helyzetben a Nyugatnak?„Segítenie kell Közép- és Kelet-Európa államainak és a Szovjetuniónak súlyos gazdasági problémáinak megoldásában". Például: „Egyengetnie kell az új demokráciák beleértve a balti államok útját az Európai Közösség teljes jogú tagságához”. Ugyancsak például. Mit tehet Európa?Elvárhatja önmagától, hogy megteremti — mindenekelőtt a „helsinki" keretekben — egész Európa biztonságának „kooperatív szerkezetét" , amely „különböző konföderációs és szövetségi struktúrákban" együtt jelentkezik. Már éljük ehhez a példátlanul súlyos vajúdások idejét. ,S mi a teendőnk? „Érthető Közép-. Kelet- és Dél-Európa népeinek akarata nemzeti identitásuk és méltóságuk kifejezésére. De európai kereteket kell teremteniük azoknak, akik meg akarják akadályozni, hogy ebből az 1914-et megelőző időkbe való visszazuhanás következzék". Európa egyik legkulturáltabb és legtapasztaltabb államférfija figyelmeztet bennünket erre a veszélyre, az egész kontinens érdekeit féltve. Vagyis: talán számunkra a legnehezebb ez a bizonyos harmadik kihívás. FEB MEGBESZELES A NEMZETISÉGI VEZETŐKKEL Megfékezni az öldöklést A Külügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Szokai Imre helyettes külügyi államtitkár kedden megbeszélést folytatott Karagity Mijóval, a Magyarországi Horvátok Szövetsége titkárával és Nedeljkov Milánnal, a magyarországi Szerb' Demokratikus Szövetség elnökével. A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy a jugoszláviai belső problémákat fegyveres erőszak alkalmazása nélkül kell megoldani; azonnal meg kell fékezni a jugoszláviai öldöklést és az emberiség közös kincsét képező értékek rombolását; a népek önrendelkezési jogát nem lehet szelektíven alkalmazni; a nemzeti kisebbségeknek maximálisjogokat kell biztosítani és a nemzetiségi problémákat nem szabad az államok közötti területi viták keretében kezelni; a konkrét megoldásokat a válság felszámolására valamennyi érintett etnikai közösség bevonásával kell kidolgozni. A magyarországi nemzetiségek szervezetei támogatják a magyar—horvál, illetve a magyar - szerb együttmükö dóst elősegítő magyar javaslatok megvalósítását. Bérci-fotók jövőre Elmarad Bérei László fotográfus októberre tervezett életmű- kiállítása. Az idős mester anyagában gazdag bajai helytörténeti fo- todokumentum található, melyet a jövő év elején mutatnak be a József Attila Művelődési Központban. Az illegális szemét — gyarapodik A Kecskeméti Városgazdálkodási Vállalat — az elmúlt évek tapasztalt iái alapján idén 1500 köbméter illegálisan lerakott szemét elszállítására készült fel. Ezt a tervet idén már kényszerűen túlteljesítették és év vé góig még várhatóan 500—800 köbméter elszállítása vár a VGV-re. Az állampolgároknak könnyebb meg oldás nem éppen olcsó mulatság: há romszáz forintba kerül köbméterenként a szemét eltüntetése. KALOCSAI ÖNKORMÁNYZAT: Megnyugodtak a kedélyek Elvonult a vihar, megnyugodtak a kedélyek a kalocsai önkormányzatnál, s újból a közéleti alkotómunka kapja a fő szerepet a személyeskedés, az egymásra mutogatás helyett. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy ismét felpörgőben a képviselő-testületi munka ritmusa, s egyre másra hozzák döntéseiket a honatyák, melyeket, persze, előtte most is alaposan megvitatnak. Legutóbb hét napirendi ponton „vereked- te” át magát a testület, mindannyiban megfontolt döntést hozva, minden bizonnyal a kalocsaiak többségének megelégedésére. A kalocsai önkormányzatnak szándékában áll eladni a tulajdonában lévő szelidi kastélyszállót, a független szakértő által meghatározott értéket, a 15 millió 450 ezer forintot el is fogadták a honatyák, ez lesz a kikiáltási ár. A népjóléti és oktatási bizottság tizenegy család lakáscsere-kérelmét véleményezte, négy család kérelmét javasolták elfogadni, amit a testület meg is szavazott. Döntöttek arról is, hogy a kalocsai mozi jelenlegi üzemeltetője (Hírős Film) év végéig díjmentesen használhatja az épületet, ellenben január elsejével meghirdetésre kerül. Az egyéb napirendi pontok között szóba került a Szentháromság téren található szovjet emlékmű temetőbe helyezése. A testület ezt is egyhangúlag megszavazta. Az ügyben egyébként megkeresik a köztársasági megbízottat és a szovjet nagykövetséget is. Bíró Zoltán pártonkívüli képviselő fölvetette, hogy az október 23-ai koszorúzási ünnepségeknél több párt kifejtette, hogy nem hajlandó az MSZMP-vei egy sorban állva koszorúzni. Nem tudják ugyanis eldönteni, hogy az ötvenhatos vérengzéseket, megtorlásokat elkövető párt jogutódja kikre akar emlékezni. A jegyző felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatnak pártpolitikai kérdésekben nem tanácsos véleményt nyilvánítani, vitassák meg egymás között a pártok a helyzetet. Az a vélemény is elhangzott, hogy az MSZMP bejegyzett párt, a Magyar Köztársaság alkotmányát elfogadta, így direkt módon az ünnepségekből nem lehet kizárni. Hogy miként foglalnak állást a pártok ebben az ügyben, az még a jövő titka. Zs. K. I. Aqtall a jugoszláviai rendezésről Összehangolt politikai, gazdasági és bizonyos értelemben katonai nyomásgyakorlásra van szükség a jugoszláviai válság megoldása érdekében — jelentette ki Antall József miniszterelnök, aki kedden délután érkezett haza Varsóból, ahová a New York-i ENSZ- közgyűlésről, illetve a krakkói hármas — magyar—lengyel—cseh-, szlovák — csúcstalálkozóról utazott a kormányfő. Antall József a repülőtéren tartott rövid sajtóértekezleten hangsúlyozta: a késlekedés egyre távolabbra tolja Jugoszláviában a kompromisszumos rendezés esélyét, s továbbra is kérdéses, hogy Európa vezető hatalmai képesek lesznek-e határozottan és összehangoltan fellépni ebben az ügyben. Hozzátette: amennyiben ez az összhang már korábban megvan, úgy feltehetően eleve nem fajulhattak volna el az események a véres polgárháborúig déli szomszédunknál. Mindemellett a kormányfő annak a véleményének adott hangot, hogy jelenleg a megfontoltság és az elszántság egyaránt szükséges valamennyi politikai tényező Jugoszláviával kapcsolatos megnyilvánulásánál vagy konkrét lépésénél. A jugoszláviai rendezés esélyeiről szólva Antall József megismételte azt a korábban már több ízben hangoztatott magyar álláspontot, miszerint a konföderatív berendezkedés — azaz a szuverén köztársaságok konföderációja jelenthetne megoldást. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök fontosnak tartotta kiemelni a nemzetiségi autonómia és a kisebbségi jogok garantálását e konföderativ állam- szövetségen belül. A korábbiakhoz képest a napokban még intenzivebben kiújult horvátországi harcokra is reflektált a kormányfő, hangsúlyozva: az események arról tanúskodnak, hogy a jugoszláv szövetségi haderő igyekszik területileg is minél kedvezőbb pozícióba kerülni. A horvátországi „területszerzések” kapcsán ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a Nagy-Szerbia koncepció elfogadhatatlan a nagyhatalmak számára. A gazdasági háború folytatódik A vállalatok, szövetkezetek az év első hat hónapjában 17 százalékkal kevesebb terméket vásároltak a mezőgazdasági termelőktől, mint egy évvel korábban — tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. A KSH az élelmiszer-gazdaság első fél évi fejlődéséről közzétett adatai szerint a felvásárolt mező- gazdasági termékek túlnyomó részét az állati termékek tették ki, a növényi eredetű áruk aránya még a tíz százalékot sem érte el. A kül- és a belföldi piacok szűkülése az árszintváltozásoknál is jól nyomon követhető. Ez év első fél évében a termelők a vágómarhát, -sertést is alacsonyabb áron tudták csak értékesíteni, mint tavaly, ezért az élő állatok és állati termékek árszínvonala 0,5 százalékkal csökkent. Összességében a mezőgazda- sági termékek termelői-felvásárlási ára 1991 első hat hónapjában csak 2,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A statisztikai adatokból arra lehet következtetni, hogy a mező- gazdasági termékek nagykereskedelmének évtizedek óta rögzült szervezeti rendszerében az utóbbi években jelentős változások kezdődtek, s ezek a folyamatok az idei év első hat hónapjában felgyorsultak, és jelentősen éreztették hatásukat a termékértékesítésében. Az ugyancsak előre jelezhető — a jelentés készítői szerint —, hogy a „gazdasági háború” a termelők és a felvásárlók között az év második felében várhatóan tovább folytatódik, mivel a csökkenő árbevételek alacsony vagy megszűnő támogatások hatása a termelési szerkezet változásánál még nem lesz jelentős mértékben érzékelhető. (MTI) FIDESZTÖRVÉNYJAVASLAT Tiszta privatizációt , Az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) működéséről szóló törvényt módosíttatni szeretné a Fidesz, úgy, hogy az ÁVÜ igazgatótanácsában bankvezetők ne lehessenek tagok. A privatizációban érdekelt kereskedelmi bankok vezetői — érvelt Orbán Viktor a parlamenti ülés szünetében rendezett sajtótájékoztatón nem lehetnének benne a kérdésben, ügydöntő hatáskörrel bíró ÁVÜ vezetésében. A háttérben a kormányfőnek az a döntése áll, amellyel a napokban a Postabank vezérigazgatóját nevezte ki új tagnak az AVÜ igazgatótanácsába, ráadásul — a Fidesz szerint — oly módon, hogy a kinevezés előtt nem dolgozott azon, hogy konszenzus alakuljon ki. Valójában még tovább bonyolítja a helyzetet az a napokban napvilágot látott értesülés, mely szerint az egyik állami nagyvállalatot a sztárvállalkozó országgyűlési képviselő. Palotás János szeretné megvenni. Ő maga saját pénzéből 206 milliót ajánlott föl, ehhez privatizációs hitelt 600 millió forint körüli összegben igényelne — és erről az ÁVÜ döntene, amelynek igazgató- tanácsában a kölcsönt folyósító Postabank vezére is ott ül. A még érvényben lévő átalakulási törvény szerint ráadásul a privatizálás összegének (tehát a 800 millió forintnak, ebben az esetben) 25 százaléka magának a privatizált cégnek visszaadandó, tehát a vállalkozó valójában az MNB által a Postabanknak adott — az adófizetők forintjaiból származó pénzéből venne meg egy állami vállalatot úgy, hogy magának igazából egy vasába sem kerülne. Miután ez az ügy alkalmat adhat különféle olyan spekulációkra, amelyek megkérdőjelezhetik a privatizáció tisztaságát általában is, a Fidesz mint azt Orbán Viktor leszögezte élni fog az ellenzék alkotmányos jogaival, és megpróbálja megakadá- lyozni. B. j_ Postai Világnap Az Egyetemes Postacgycsület 1969- es tokiói kongresszusán határozták cl, hogy október 9-ét a postai forgalomban dolgozók világnapjává nyilvánítják. Az Általános Postaegyesületet (később Egyetemes Postaegyesület, illetve Postaügyi Világunió — UPU) 1874. október 9-én alapították a nemzetközi postaszolgálat összehangolása és fejlesztése érdekében. A 22 alapító ország között volt Magyarország is, s a szervezet valamennyi kongresszusán képviseltette magát. Postaügyi Világunió 1948-tól az ENSZ szakosított intézménye, s jelenleg több mint 160 tagországa van. Az UPU ötévenként világkongresz- szuson vitatja meg a postaforgalom időszerű kérdéseit. Fennállása során sokat tett azért, hogy a nemzetközi postaszolgálat mindenféle politikai diszkriminációtól mentesen végezze feladatát. A Postaügyi Világunió feladata a nemzetközi postai szabályok megalkotása, illetve tökéletesítése, valamint az új postai szolgáltatások bevezetésének elősegítése. A nemzetközi szervezet egyik vezérelve, hogy „a posta nem ismer határokat”, s ezen elv gyakorlati megvalósítása teszi lehetővé, hogy a postai küldemények akadálytalanul eljussanak a címzetthez, szerte a világon. A szövetkezeti forma meghatározó lesz a piacgazdaságban is (Folytatás az I. oldalról) átalakítani. Több vezérszónok megítélése szerint a szövetkezeti forma tartós és meghatározó lesz a piacgazdasági Magyarországon is. Az MDF és az SZDSZ vezérszónoka is felhívta arra a figyelmet: fennáll annak a veszélye, hogy túlságosan hamar fognak társaságokká alakulni a szövetkezetek. Az SZDSZ-es képviselő szerint a törvényjavaslatokban nem jelenik meg a tőkés társaságoktól való különbségek tételes felsorolása. A parlamenti pártok különbözően ítélik meg a szövetkezetek lényegét: az MDF szerint azonos szociális helyzetű emberek társulása, az SZDSZ vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy olyan személyeknek a vállalkozása, akik a közös piacra vitel és a termelési tényezők egyesítése céljából szövetkeztek. Amíg a kormánykoalíció pártjai egyértelműen kiálltak a nyugat-európai modell mellett, addig az SZDSZ és a Fidesz képviselői szerint a körülmények eltérő volta miatt ez az összehasonlítás csak felületes lehet. Nagy Varga Dezső (FKgP) és Glattfelder Béla (Fidesz) egybehangzóan kifogásolták, hogy a szövetkezetekről szóló törvények csak most kerülnek a parlament napirendjére. Ehhez a kisgazda képviselő hozzáfűzte: reméli, hogy a T. Ház hamarosan megtárgyalja a földtörvényt, az érdekvédelmi törvényt és az agrárpiaci rendtartásról szóló előterjesztést is. A legélesebb kritikával a KDNP vezérszónoka illette a tárgyalandó dokumentumokat, mondván: több ponton nem felelnek meg a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége által 1966-ban meghatározott szövetkezeti elveknek, amelyek alapján a hasonló szervezetek Nyugaton működnek. Példaként említette a jogi személyek szövetkezési lehetőségeit, valamint a nonprofit szemlélet nem megfelelő érvényesülését. A független képviselők nem állítottak vezérszónokot, ezért a két törvénytervezetről folytatott együttes általános vitát a T. Ház elnapolta. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Horvátország elutasította a tűzszünetet A jugoszláv elnökség szerb szárnya hétfő éjszaka elfogadott döntésében hétfő éjféltől tűzszünetet garantál Horvátország területére, s ennek fejében kedden éjfélig vár a Horvátországban blokád alá vett laktanyák zárlatának feloldására. Ehhez, s a laktanyák ezt követő kiürítésére az Európai Közösség garanciáit kéri. Amennyiben a horvát fél nem tesz eleget a fenti követelményeknek, a hadsereg folytatja a Horvátország elleni hadműveletet. Egyúttal leszögezték, hogy a hadsereg nem intéz támadást Dubrovnik ellen. Horvátország elutasította a csonka elnökség és a jugoszláv hadsereg tűzszüneti ajánlatát. Egyúttal kérte, hogy az adriai kikötők zárlatának feloldása céljából haladéktalanul vezényeljék az adriai partokhoz a hatodik amerikai flottát, s akadályozzák meg a jugoszláv légierő Horvátország elleni tevékenységét. Iraki támadások a kurdok ellen Irak szárazföldről és levegőből a hét végén nagyarányú támadásokat intézett az ország északi részén levő kurd területek ellen. A támadásoknak legkevesebb harminc halálos és 350 sebesült áldozata van. A harcok hétfőn is folytatódtak, de hevességük némileg csökkent. Szerhidzs Qazzaz, a Kurdisztáni Hazafias Unió (PÚK) képviselője szerint a kormánycsapatok folytatták az északiraki Szulcjmania ágyúzását. Jövőre Lengyelország is „felszabadul” — A Szovjetunió beleegyezett abba, hogy csapatait már 1992- ben kivonja Lengyelországból — közölte kedden a varsói külügyminisztérium. A szóvivői nyilatkozat szerint még folyik a vita arról, hogy a 45 ezres kontingens a jövő év szeptemberéig vagy decemberéig távozzon, de az már bizonyos, hogy 1992-ben minden szovjet katona elhagyja Lengyelország területét. Görög gerillák gyilkolták meg a török diplomatát Szélsőbalos görög gerillák beismerték, hogy Athénban ők gyilkoltak meg egy török diplomatát, mert az illető — szerintük — részt vett a „Ciprus felszámolását szorgalmazó tervekben”. Hétfő reggel Athénban két férfi lőtte agyon a 28 éves Cetin Görgüt, a török nagykövetség sajtóattaséját. Megalakulása, 1975 decembere óta a szervezet tizenhét görög, amerikai és török személyt ölt meg. A gyilkosság egy nappal a görög miniszterelnök tervezett isztambuli útja előtt történt. Párizs elégedett a szovjet válasszal Franciaország méltányolja, hogy a Szovjetunió kedvező választ adott George Bush amerikai elnök javaslataira, és azt is, hogy Mihail Gorbacsov elnök indítványozta a taktikai nukleáris fegyverek felszámolását -— állapítja meg az a közlemény, amelyet az Elysée-palota adott ki. Párizs, amely megelégedéssel látja a két atomnagyhatalom lépéseit a nukleáris elrettentés minimális szinten történő megteremtésére, a közlemény szerint „az adott pillanatban maga is kiveszi részét a nukleáris leszerelésből”. Árbefagyasztás Romániában Romániában fél évre befagyasztják az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások árát — jelentette kedden a Romprcs román távirati iroda, Eugen Dijmareseu gazdasági miniszterre hivatkozva. A hír szerint a jövő év április 1-jéig biztosan, de talán júliusig változatlan maradt a kenyér, a tej, a főzőolaj, a cukor, a hús ára, a tömegközlekedési díjak, valamint a lakbérek. Dijmareseu miniszter szerint a szakszervezetek követelésére fagyasztották be a legfontosabb közszükségleti cikkek elmúlt egy évben 2-3-szorosára emelkedett árát. Az árbefagyasztás újabb jele annak, hogy a véres kimenetelű bányásztüntetés nyomán lassul az átmenet a piacgazdaságra Romániában — kommentálta a hírt a Reuter hírügynökség. Az intézkedés bejelentése egybeesett a recesszióra utaló gazdasági statisztikai adatok nyilvánosságra hozatalával — teszi hozzá a Reuter. Eszerint 1991 első 7 hónapjában 17 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában, miközben a kivitel a behozatalnak csak 65 százalékát fedezte, ami több milliárd dolláros külkereskedelmi mérleghiányt sejtet az év végén. A bérek reálértékben \2 százalékkal csökkentek, a kiskereskedelmi eladások pedig 29 százalékkal zuhantak. Privatizálják a lengyel bankokat Lengyelországban ma részvénytársasággá nyilvánitottak kilenc kereskedelmi bankot, utat nyitva a bankok privatizálásának. A kilenc bank korábban a lengyel nemzeti bank regionális fiókja volt, s két évvel ezelőtt már önállóvá nyilvánították a bankrendszer reformjának első lépéseként. Stefan Kawalec pénzügyminiszterhelyettes szerint a minisztérium a katowicei, valamint a poznani bankokat már 1992 első felében magánkézbe akarja adni, részvényeik 50 százalékának piacra dobásával. A minisztérium azt szeretné, ha a részvények 20 százaléka külföldi befektetők kezébe kerülne. &GH7 'ESTI F All ü Október dPggHíts 9—25-éig a kecskeméti Domus Áruházban a Budapesti Faipari Vállalat termékbemutatót tart 20% árengedménnyel A bemutatott bútorokra rövid határidőre előjegyzést veszünk fel. 50 000 Ft alatt előleg befizetés nélkül is vásárolhat. A Domus igazi otthont teremt. 415 flü
