Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-07 / 235. szám
Lakásbitorlók és adósok Nemcsak a csótányok jelentenek veszélyt az 5800 kecskeméti bérlakás közül jó néhányban. Egyes bérlök is el- nyűvik, idő előtt a használatra kapott lakást. Az Akadémia körút 15. szám alatt lévőt, az ötödik emeleten úgy hagyta hátra a 48 ezer forint lakbérrel tartozó asszony, hogy legkevesebb 300 ezer forint kárt okozott benne. A padlószőnyegtől a mosdókagylóig mindent ki kellett cserélnie az Ingatlankezelő Vállalatnak ahhoz, hogy ismét bérbe adhassa. A gázt és a villanyt már korábban kikapcsolták a szolgáltatók. Az esetről nemrégiben lapunkban is beszámoltunk. Ám ennyivel nem érik be a lakásbitorlók Kecskeméten. Tönkreteszik az ajtókat és az ablakokat is. Az újonnan festett falakat összefirkálják. Megrongálják a konyhai, a fürdőszobai és a WC-berendezéseket. Az idén, 15 esetben hárommillió forint kárt okoztak, amelyet a lakbérekből nem bír fedezni, a rongálóktól pedig képtelen behajtani az IKTV, mivel azoknak semmilyen vagyonuk nincs. Ősztől kezdve, ahogyan romlik az idő, növekszik az önkényes lakásfoglalók száma. Egy-egy lakásba három- szor-négyszer is behatolnak önhatalmúan, mint arról Vass István házkeze- lőség-vezető tájékoztatott. Az egyik, el• így is nézhet ki egy bérlakás konyhája. Bérlője válogatja. (Walter Péter felvétele) hunyt bérlő hagyatéka még ott volt a lezárt lakásban, amikor egy önkényeskedő már elfoglalta a helyiséget. Kiköltöztetni (kirakni) pedig bárkit is igen nehéz, ha már egyszer befészkelte magát. Megy a könyörgés, a sírás-rívás a „birtokban” maradásért. A Klapka utca 22.-ben rövid ideig tartott egy család kilakoltatása az elfoglalt lakásból. Délelőtt kitették őket az udvarra — délután visszaköltöztek. VELEMENYEK SZABADON Református fiatalok a halasi óvodakérdésről A kiskunhalasi Gagarin téri óvoda református egyháznak történő átadásáról már sokan kifejtették véleményüket. Mi húsz év körüli református fiatalok reméljük, hogy gyermekeink, más felekezetű hívő szülők csemetéivel együtt, nem is olyan sokára ebbe az óvodába járhatnak. Mivel pedig mindannyian itt, Kiskunhalason szeretnénk élni, dolgozni, családot alapítani, úgy gondoljuk, hogy kifejthetjük véleményünket. Senkivel sem akarunk vitatkozni, csak a kérdéssel kapcsolatos alapgorvdolptainkait szeretnénk, ismertetni. Tudjuk, hogy a gyakorlati kivite- lezésben .sok buktató akad,í,de, ezek megoldása nem a mi hatáskörünk. Nem egy párt, diktatórikus hatalom vagy maga az egyház, hanem a magyar nép döntött a rendszerváltás mellett; hangsúlyozni szeretnénk, hogy a mindenki által választott országgyűlés hozta meg az egyházi tulajdon reprivatizációjáról szóló törvényt. így amennyiben az egyház tulajdonát visszaigényli, törvényadta jogával él, nem pedig önkényes uralkodási vágyait elégíti ki. Az új nemzedékek felneveléséről kötelességünk gondoskodni. Olyan önző, „hata- lomratörő” kívánság az, hogy fél évszázad kemény ideológiai kényszere után a hívő emberek végre oly módon is szabadon akarják gyakorolni vallásukat, hogy gyermekeiket olyan intézménybe adják, ahol azok hitüknek megfelelő nevelésben részesülnek? Ez az óvoda ökumenikus jellegű lesz, a református egyház irányításával. A hívő emberek képviselnek akkora hányadot Kiskunhalason, amely lehetővé teszi egy ilyen óvoda működését, a keresztyén szellemű gyermeknevelést. Ez az intézmény lesz az egyházi oktatás folyamatának első lépése városunkban. Megjegyeznénk, hogy napjaink erkölcsi zsákutcába jutott társadalma előtt talán ily módon is felcsillanhatna valamiféle fénysugár. Tisztában vagyunk az óvoda beindításával járó problémákkal — a szerete- tet hirdető egyház nem gázolhat át emberek egzisztenciáján. Meg kell érteni mindenkinek, hogy itt nem revans politikáról van szó, az „ellenség” pedig nem a „rendszerváltás eszközévé” lett óvoda jelenlegi óvónői, az odajáró gyermekek és szüleik. Egyházi tulajdonú óvodában nem folyhat tovább materialista—ateista világnézetű nevelés! Ez azonban nem jelenti azt, hogy eltanácsolják a nem hívő szülők gyermekeit, és azokat a társaikat, akik nincsenek . megkeresztelyp. Minden a szülőkön múlik, ha nem tudnak az egyházi nevelés .gondolatával megbarátkozni, az egyház nem akadályozza őket abban, hogy gyermekeiket az általuk megfelelőnek ítélt intézménybe átvigyék. Ugyanúgy, ahogy a gyermekektől és szüleiktől nem várja el senki, hogy egyik napról a másikra hívővé legyenek (vagy annak mondják magukat), úgy az óvónőknek sem kell köpönyegforgatóvá válniuk. Azt azonban el kell dönteniük, hogy ilyen nevelési elvek mellett hajlandók-e elvégezni munkájukat. Szeretnénk, ha legalább a krisztusi tanokat megismernék az egyházak által felajánlott lehetőségek igénybevételével, és így döntenének, hogy együttműködnek, vagy sem. Úgy gondoljuk, hogy jogos igényünk az, hogy egyházi óvodában egyházi tanoknak megfelelő nevelés folyjék; ezt csak olyan nevelők tudják ellátni, akik alapjaiban ismerik és tisztelik ezeket a tanokat, és azonosulnak velük. Ebben a fájdalmas átalakuló időszakban, ahol társadalmunk most tart, nagyon nehéz mindenki számára elfogadható megoldást találni. Milyen jó lenne, ha az óvodakérdésben ütköző felek be tudnák bizonyítani, hogy problémamegoldási kísérleteik és majdani döntéseik egy demokráciában élő társadalom tetteit tükrözik. Kiskunhalasi református fiatalok Kérdések és válaszok a kárpótlásról A kárpótlási törvénnyel, a kárigényléssel kapcsolatos kérdéseikre szívesen közlünk válaszokat lapunkban. A Bács-Kiskun Megyei Kárrendezési Hivatal munkatársai nyújtanak ebben szakszerű segítséget. Gibicz Józsefné Kiskunfélegyházáról a következő kérdésekkel fordult hozzánk: „Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy az államnak beszolgáltatott cséplőgépekre és a velük együtt járó kazánokra lehet-e kárpótlási igényt bejelenteni? Ha igen, akkor milyen hivatal vezetett ezekről a gépekről annak idején nyilvántartást? Hová lehet fordulni a bizonyító okiratokért? Ha a téesz aföldterületen lévő tanyát elbontotta, lehet-e a tanyára kárpótlást kérni?’’. A kárpótlási törvény alapján az 1939. május 1-étől 1949. június 18-áig terjedő időben alkotott — a törvény 1. számú mellékletében felsorolt jogszabályok alkalmazásával okozott károk kárpótlására az e törvényben meghatározott elvek szerint 1991. november 30-áig megalkotandó külön törvény rendelkezései alapján kerül sor. Egy 1949-es kormányrendelet a cséplőgépek műszaki állapotának felülvizsgálatáról és egyes cséplőgépek igénybevételéről rendelkezett, ezért csak a későbbiek folyamán kerül sor a cséplőgépekre vonatkozó kérdések rendezésére. Második kérdésére a válaszunk: az időközben elbontott tanyára is lehet kárpótlást kérni az „F” jelű adatlap megfelelő rovatainak kitöltésével. Amennyiben igazolni tudja a tanya egykori alapterületét, ezt az adatlapon fel kell tüntetni. Ha az egykori alapterület ismeretlen, illetve igazolása nem lehetséges, abban az esetben átlagosan 100 négyzetmétert veszünk figyelembe. B. A. Lakbérrel, fűtés- és melegvíz-díjjal nagy számban tartoznak az IKTV-nek. Negyvenmillió forint jelenleg a vállalat követelése. Egy belvárosi bérlő 64 ezer forinttal adós. A Hoffmann János utcából 28 ezer forint tartozást várnak az egyik lakótól. Az adósok ellen indított perek korántsem hoznak látványos eredményt. A legtöbben nem tudnak fizetni, mert nincs miből. (kohl) Huszonnégyből egy volt jó A közelmúltban összegezte a vendéglátói és az élelmiszerüzletekben végzett ellenőrzéseinek tapasztalatait a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség. A mérleg nyelve az idén sem billent át a vevők javára. A figyelemre méltó megállapítások közül csak néhány: 103 ezer forint értékű, lejárt minőségmegőrzési határidejű élelmiszert alacsonyabb áron engedtek forgalomba hozni. Egyes áruk értékesítését feltételekhez kötötték, míg 129 ezer forintnak megfelelő élelmiszert és vendéglátó-ipari nyersanyagot elkoboztak, mivel egyáltalán nem feleltek meg az értékesítés (a felhasználás) követelményeinek. Huszonnégy alkalommal kértek folyóborról szakvéleményt, de csupán egy esetben volt kedvező a minősítés. A fagylaltminták 59 százaléka: rossz. Nőtt az egy vásárlót ért kár, 9-ről 31 forintra emelkedett 1989 óta. A különböző szabálysértéseket elkövetett kereskedelmi és vendéglátó-ipari vezetőket és alkalmazottakat 634 ezer forintra bírságolták. Ez 431 ezerrel haladta meg az előző évi bírságokat. HETI SOROZATUNK Két császárlátogatás kulisszatitkai Csak feltételezhetjük, hogy több magyar király járt a török hódoltság előtt Kecskeméten. Szerémi György krónikájából tudhatunk Hunyadi Mátyás — a későbbi király — látogatásáról. A trónörökös II. Józsefet is köszönthették a régi városházánál. Megkoronázott király az utóbbi évszázadokban csak átutazóban fordult meg a hírős városban. Mintha császárok valamivel gyakrabban vetődtek volna a Kiskunságra. Nem kívánt tiszteletét tette a beszélő kaftánt adományozó II. Mohamed, különleges könyvek őrzik nagy egyházi bibliotékánkban az egyik ázsiai uralkodó ittjártának emlékét. Ferenc József üdvözlésére két alkalommal kondultak meg a kecskeméti templomok harangjai. Érthetően viszonylag kevés szó esett két látogatásáról. A világosi fegyverletétel után, nem egészen 3 évvel, éppen azt akarta bizonyítani az ifjú uralkodó, hogy ezen a színmagyar vidéken mennyire szeretik őt! A jegyzőkönyvekből nehéz kideríteni: a kivezényeltek mennyire őszintén kiáltották az éljent, de a kiegyezés után azért illetlenség lett volna a 48-as hagyományaira oly büszke településen az első császárlátogatás felidézése (mint ahogyan Bach díszpolgárrá választásáról is hallgattak). Másodszor 5 év múlva, ifjú hitvesével fogadta a homoki metropolis lakóinak üdvözletét. Ma már a szabadságharc hőseinek tisztelete nem zárja ki a monarchia létéből adódó előnyök elismerését, senki sem vitathatja, hogy Kossuth Lajos és Ferenc József egyaránt történelmünk része. Ezért néztük át a kecskeméti levéltárban az ifjú császár két kecskeméti látogatásának aktáit. Érdekes kép alakult ki a még villanytalan, kövezetlen homoki városról, a magas vendégek fogadásának kulisszatitkairól. Az eredeti, részben eddig publikálatlan dokumentumokra alapuló sorozatunk holnap megjelenő első részének ezt a címet adtuk: „Ágyúk üdvlövései”. II. N. Első kecskeméti látogatása után csak 15 évvel koronázták magyar királlyá Ferenc Józsefet. Korabeli rajz a szertartás egyik részéről, a kardvágásról. Zsanán közgyűlés A gyámügyi feladatok ellátásáról s a község állategészségügyi helyzetéről kapnak tájékoztatást a zsanai képviselők legközelebbi ülésükön. A közgyűlés október 9-én, szerdán délután három órakor kezdődik a községházán. Helyzetjelentés a tompái határállomásról (Folytatás az 1. oldalról) A FEP ügyeletes parancsnoka udvariasan fogad, de nem nyilatkozhat. Javasolja, forduljak az országos parancsnoksághoz. A péntek éjféltől bevezetett szigorító rendelkezés hatásait azonban hivatalos nyilatkozatok nélkül is érzékelni lehet az átkelő munkájában. Egyébként a rendelkezések többnyire nem újak, csak a betartásuk feszes most. Ä feszültség egyaránt érzékelhető az utasokon s a szolgálatot teljesítő vámosokon és határőrökön is. Az érkezési oldalon minden sáv tömve, s a legszélsőn vízumra várakozók álldogálnak, illetve ez a visszafordítottak kanyarodósávja is. A valutabevál- tók 24 órás szolgálatot tartanak, így is alig győzik a (nem kis országos jövedelmet hozó) munkát. — Ma rengeteg a török ügyfél — int ki a fiatal hölgy az ablakon, hogy nincs ideje beszélgetni sem. Valóban odakinn — vagyoni helyzetüknek megfelelően — busszal utazó vendégmunkások várakoznak, egy család kis mikrobuszban éli az életét, s az elegáns Mercedesben várakozó török házaspár asszonya ugyanazt a jellegzetes fejkendőt viseli, mint a csecsemőjét levegőztető, batyuk hátán utazó fiatal- asszony. Ámbár levegőről nemigen lehet beszélni itt a fedett ellenőrző területen. Folytonos a kipufogók működése. Egymás után fordulnak vissza a másik sávból jugoszláv rendszámú kocsik, bár akad köztük bécsi vagy nyugatnémet rendszám is, ám utasaik ugyanolyan kelet-európai fazonok, mint a rozzant, öreg Zastaváké vagy Ladáké. Egyiket a rakomány alkohol miatt küldik vissza, másikuknál nem egyezett a forgalmi és a vezetői engedély tulajdonosa. — Ki tudja ellenőrizni, hogy kölcsön kapta vagy lopta? — magyarázza a vámos. — Sem adásvételi, sem kölcsönszerződés nem volt nála, hogy igazolja, joggal használja a kocsit. A fiúk a rozoga kis Polskival Szabadkáról Tompára készültek átruccanni, de nem hozták a napi ellátmányt, az ezer forintnak megfelelő konvertibilis valutát. Már orral visszafelé állnak a sorban, s nem mondhatni, hogy jóked- vűek, mint ahogy a magyart csak törve beszélő szerb férfi sem, akinek a zöld kártyája hiányzott. — Nem értem — morogja bosszúsan, s legyint a levegőbe. A befelé araszoló sorban hasonló indulattal hadonászik egy magyar család férfitagja. Őt a túloldalról küldték visz- sza ugyanezért. — Áz előbb jött vissza egy Merci, azoknál minden rendben volt, mégis visszaküldték őket — mondja.-— Az az igazság, hogy erre válaszul most a túloldal is bekeményített — mondják a Yamahás rendőrök, akik a nyolcórás szolgálat alatt sok mindent tapasztalnak. Általános egyébként a vélemény, hogy erre a szigorításra most - bármennyire is áldatlan a lézengő külföldiek miatt az ország közbiztonsága — nem a legalkalmasabb pillanatban került sor, s ez nemcsak a forgalom torlódására értendő. Végül a rövid látogatás kézzelfogható hasznaként hadd szolgáljunk a kiutazni szándékozó honfitársainknak egy jó tanáccsal. Javasoljuk, hogy amit biztosítóink elmulasztottak a kötelező biztosítás megkötésekor, azt most ők pótolják. Kérjék el a nemzetközi érvénnyel bíró zöld kártyát is, amely a megkötött biztosításhoz díjtalanul jár, de csak külön kérésre kapjuk kézhez! (Az már csak magánvélemény, hogy a különböző csekkek, igazolószelvény mellé, amivel haptákban kell állnunk egy-egy igazoltatás alkalmával, talán ez is elfért volna a forgalminkban. Na, ja! Hogy ez minket szolgált volna, hangzatos nevű biztosítóinknak pedig csak kötelesség lett volna? Szereljük le a rendszámtábláikat.) H. T. A VAGYONÁT MÁSKÉNT HASZNOSÍTJÁK Megszűnik az ATI Baján és Kecskeméten A korábbi jogelőd intézményekből 1983-ban jött létre Bács-Kiskunban is, a megyei közlekedési felügyelet, valamint a részben önálló gazdálkodású bajai és kecskeméti Autóközlekedési Tanintézet. Utóbbiak feladata volt a gépjárművezetőképzés, speciális tanfolyamok szervezése, szakoktatók képzése veszélyes anyagok szállítására, nemzetközi teherfuvarozásra, terifőri, gépjármű-ügyintézői feladatok ellátására. Az 1988-ban megjelent törvény nyomán kibővült a gépjárművezetés oktatásával foglalkozó cégek köre, miután a megfelelő feltételek megléte esetén e tevékenység bárki számára engedélyezett. A piaci helyzetben, különösen 1991-től, megváltozott az ATl-k feladata is. S miután már korábban is a vagyontárgyaik jelentős részét különböző szervezeteknek bérbe adták, maguk pedig jobbára elméleti szaktanfolyamokat szerveztek, a megyei önkormányzat más módon kívánja hasznosítani az ATl-k önkormányzati tulajdonba került vagyonát. A piaci szférába tartozó gépjárművezető-oktatás az önkormányzat számára ugyanis nem kötelező feladat, ezért a legutóbbi megyei közgyűlésen döntöttek a két ATI megszüntetéséről, az ingatlanok, eszközök, bérbeadása pedig hatékonyabb, ha azt az önkormányzat végzi. Hogy pontosan melyik, arra vonatkozóan végleges megállapodás nem született, mert több település is igényt tart a korábban helyi pénzekből, helyi munkával elkészült létesítményre. így erről rövidesen egyeztető megbeszélést tartanak az érintett önkormányzatok vezetői. V. T. Betlehemesek találkozója A Bábjátékosok Egyesülete, az Országos Közművelődési Központ, a Kecskeméti Városi Televízió, a Szóra- katénusz Játékműhely és Múzeum, a Magyar Néprajzi Múzeum, s a Ciróka Bábszínház közreműködésével 1991. december 21—22-ére országos betlehc- mestalálkozót hirdet. A hírős város, sőt, a helyi televízió révén, az ország nyilvánossága előtt zajló találkozó célja dramatikus népi hagyományaink (a téli ünnepkör) meg- élesztése, értékeinek felmutatása és átörökítése. Szeretettel várjuk azokat a hagyományőrző csoportokat, akik eddig is betlehemeztek, vagy azokat a most verbuválódó felnőtt- és gyerekcsoportokat, akik felgyűjtik, s bemutatják e népszokás helyi változatát, illetve azokat is, akik a szakirodalomból merítve szerkesztenek betlehemesjátékot. A jelentkezéseket 1991. október 15- éig a következő címre kérjük: Bábjátékos Egyesület, Országos Közművelődési Központ, 1011 Bp., Corvin tér 8. A jelentkezők a fenti címen a továbbiakban részletes tájékoztatót kapnak. A bioenergiáról Kecskeméten Kedden este 6 órai kezdettel Pavel Kazimirovics Alma-Ata-i extraszensz és bioenergetikus tart előadást Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában azoknak, akik érdeklődnek a téma iránt, és esetleg később maguk is el akarják sajátítani a területhez tartozó különféle speciális eljárásokat. , CSAK KERDEZEM... Tényleg igaz az amerikai mondás, hogy a magyar ember az a fajta, aki utolsónak megy be a forgóajtón és elsőnek jön ki onnan? Szerintem igaz. A minap félfüllel hallottam, hogy valami új jogszabályt tervezgetnek, ami a gépkocsihasználati-díjat még konkrétabban kötné az adott autó fogyasztásához. Azaz, a gyári szabvány szerint fizetnének minden kocsihasználónak, aki hivatalból utazgat saját járgányán. Ebben az a jó, hogy — mint mindenki tudja — egy tízéves Lada már rég nem annyit fogyaszt, mint amennyit a Togliattiról elnevezett gyár katalógusa jelöl. Minimum 2-3 litert saját zsebből kell ezek szerint finanszírozni. Talán nem kell bizonygatnom, hogy több tízéves Lada fut a magyar utakon, mint két hónapos Renault Clió. A probléma tehát valós. A magyar ember észjárására jellemző, hogy még meg sem jelent a jogszabály, már megtalálta a megoldást egy ismerősöm. Azt mondja, hogy némi befektetéssel még meg is lehet élni abból, ahogy átveri a törvényalkotókat. Vesz egy nagy, öreg, amerikai kocsit — igazolt fogyasztása 23 liter száz kilométerenként. Beíratja és utazásai során ilyen benzinköltséget számoltat el. De vesz egy kis Daihatsut is, amelynek fogyasztása három liter, és nyilván ezzel jár. A különbözet, 20 liter benzin száz kilométerenként, ami nem kevés. Rövid idő alatt megtérül a két kocsi ára. Most már csak azt kérdezem, hogy mit csináljon az, akinek nem hogy új Daihatsura, de még a tízéves Lada új gumijára sincs pénze? Hámori Zoltán V ______ J
