Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-31 / 255. szám

Dunatetétlen # Dusnok # Géderlak • Hajós # Harta • Úszód Kalocsa és Vidéke MA DÖNT AZ ÖNKORMÁNYZAT Lesz-e középfokú közgazdászképzés Kalocsán ? Szabadi József, a kalocsai Dózsa György Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója a közelmúltban már felhívta magára a figyelmet egy érdekes kezdemé­nyezéssel: kollégáival együtt farmeriskolát kíván létrehozni a városban. Az önkor­mányzati képviselő-testület ma egy újabb ötletével foglalkozik. 1992-től középfokú közgazdászképzést szeretnének beindíta­ni, amelyhez az anyagi és tárgyi feltételek túlnyomó részét is maguk teremtenék elő. Megkérdeztük, mi van az ötlet hátterében, s mi a kezdeményezés célja? — Iskolánkban — mondja Szabadi Jó­zsef — mezőgazdasági áruforgalmi sza­kon folyamatosan képzünk fiatalokat. Az utóbbi időben azonban a végzettek egyre nehezebben tudnak elhelyezkedni, mert egyrészt ez a képzési forma túlságosan specializált, másrészt a környék munka­erőpiaca nem igényel több ilyen szakem­bert, hisz elegendő van már. Viszont szük­ség lenne olyan fiatalokra, akiknek a köz- gazdasági ismeretei jóval alaposabbak.- Hogyan indult a konkrét kezdemé­nyezés? — A Világbank „Emberi erőforrások fejlesztési programijának keretében az iskolák pályázatokat nyújthattak be, de mi erről későn szereztünk tudomást. Még­is pályázatunk, s a M unkaügyi Minisztéri­umtól szeptember 3-án kaptunk választ: követő iskolaként csatlakozhatunk a programhoz. Ez mit jelent? — Pénzt a világbanki keretből nem ka­punk, de részt vehetünk a szakmai előké­szítésben, s folyamatosan felhasználhat­juk a többi hasonló iskolával történő együttműködés eredményeit. — Történt-e már valamilyen szakmai előkészítés? — Összeültek azoknak az iskoláknak a szaktanárai, akik nyertek a pályázaton, vagy követő iskolaként vesznek részt a programban. Kialakítottak egy képzési modellt, amely szerint négy éven át átfogó és mély közgazdasági alapképzést kapná­nak a tanulók, az ötödik évben pedig sza- kosodnának. — Milyen szakokra? — Az utolsó évben kilencfelé ágazna a képzés, mindig rugalmasan, az igények szerint. A szakok: vállalkozási ügyintéző, adó- és illetékügy-intéző, devizaügy-inté­ző, vámügyi ügyintéző (szakértő), köz- igazgatási ügyintéző, posta- és bankfor­galmi ügyintéző, felsőfokú titkárképző, közigazgatási informatikus és számviteli ügyintéző. — Ha a pályázaton nem nyertek, hon­nan lenne minderre pénz? — 1994-től volna szükség két új köz­gazdásztanári státuszra, bővíteni kellene a számítógépparkot, s felállítani egy nyelvi laboratóriumot. A feltételek jelentős ré­szével egyébként rendelkezünk. Régóta járom az üzemeket, hogy a szakképzési alapra befizetendő pénzt nekünk adják, s október 22-én támogatásra kaptunk ígé­retet a megyei önkormányzattól is. — Mi függ akkor a városi önkormány­zat mai döntésétől? — Ők az iskolafenntartók, hivatalos beleegyezésükre van szükség a profitvál­• Szabadi József táshoz, biztosítaniuk kellene a két státust, s egymillió forinttal támogatni az 1992-es kezdést. — Milyen döntést vár? — Szeretném, ha a döntés gyors lenne és kedvező. Ahhoz, hogy 1992-ben indul­hassunk, meg kell szereznünk további fő­hatóságok, például a művelődésügyi mi­nisztérium, támogatását, s intenzíven meg kell kezdenünk az előkészületeket. Mind­ez időben csak akkor történhet meg, ha itt. Kalocsán, november 1-jéig eldöntjük: akarunk-e ilyen iskolát a városban, vagy nem. Bálái F. István Sörösrekeszekből él a Kaloplasztik Géderlakon kintmaradt ~ a paprika orCkaknem kétszer annyi fűszerpap­rika termett Géderlakon, mint amennyit a felvásárlók át tudnak venni. A község határában körülbe­lül ötven hektárra vetettek annak idején a gazdák, hektáronként száz mázsára szerződve. Az idei óriási termés azonban megközelíti a hektá­ronkénti kétszáz mázsát is. Leg­alábbis így becsülik a termelők, akik a pontos mennyiséget maguk sem tudják, mivel másodszedésre sokan ki sem mentek a földekre, kinthagy­ták a termést. Az értékesítési gondot végül a fagy oldotta meg. Köz(meg)hallgatás volt Úszódon Október 25-én az uszódi művelődési házban a község képviselő-testülete közmeghallgatást tartott. Számot ad­tak az elmúlt egy év elvégzett, illetve el nem végzett munkáiról. Felolvasták az új adóztatási formák lehetséges köz­ponti irányelveit. Meghivott vendég­ként jelen volt Dr. Andriska Géza or­szággyűlési képviselő és Vida Miklós a (Démász) Délmagyarországi Áram- szolgáltató) képviseletében. A gyér lét­számmal megjelent falusi lakosság sze­rény érdeklődést tanúsított a hozzászó­lások alkalmával, habár a polgármes­ter szerint éppen azok a gazdák hiá­nyoztak a hallgatóság soraiból, akiket érintenek a tárgyalt ügyek. Dusnokon öt mázsa tűzifát kapnak a rászorulók Dusnokon, a tél beállta előtt, a fel­mérések szerint az idősek és nagycsalá­dosok közül sokan szenvednek tüzelő­hiányban. Az önkormányzati képvise­lők nem kevesebb, mint hatvan csalá­dot tartottak érdemesnek arra, hogy ingyenes tűzifajuttatásban részesüljön. A polgármesteri hivatal meg is rendelte a Tüzép-telepen a szükséges mennyisé­get, sőt azt össze is fűrészeltetik, a na­pokban pedig ingyen házhoz szállítják. Az időskorúak nem emlékeznek rá. hogy mostanában ilyen hathatós segít­séget kaptak volna a község vezetésé­től. Szerkesztette: Bálái F. István Noha súlyos kapacitáskihasználási gondokkal küzd a Kaloplasztik Mű­anyag és Gumiipari Vállalat, az idén 13 ■ millió forint körül várható a nyeresé­gük. Minden fizetési kötelezettségük- 1 nek pontosan eleget tesznek, s ebben benne van 1991-ben 15 milliós tőke- és 36 millió forintos kamattörlesztés is. A cég ugyanis — világbanki támoga­tással — 1987 és 1989 között 150 millió forintot fordított elsősorban gépi beru­házásra, termelőeszközök korszerűsí­tésére. A fejlesztés nyomán lehetőségük volna az idén 750 millió forintos árbe­vételre is, ám jó, ha elérik az 500 milli­ót. Az új gépek túlnyomó többsége ugyanis jelenleg munka nélkül áll, mert a hazai textilipar — amelynek részére milliós nagyságrendben gyártottak or­sókat — egynegyedére csökkentette megrendeléseit. Hasonló gondot okoz a vállalatnak a szovjet piac beszűkülé­se, valamint a magyar építőipari terme­lés visszaesése, de említhetjük akár a bányászat válságát is. Az ablakgyárak­nak tömítőszalagokat, a bányaiparnak pedig görgőket és tárcsákat gyártottak. Honnan mégis a viszonylag jó ered­mény? A hazai söripari kapacitás bő­vülése, s az a tény, hogy minden sör­gyár kiterjesztette működési területét az ország egészére, rendkívüli módon megnövelte az igényt a palackszállító műanyag rekeszek iránt. Hasonló a helyzet az üdítőitalgyárak és palacko­zók tekintetében is. Nap mint nap lát­hatjuk, hogy garázsokon s egyéb szűk helyiségekben sorra nyílnak az élelmi­szerboltok és vendéglátó-ipari egysé­gek, s az áru tárolására ők is nagyon sok rekeszt használnak. A Kaloplasz- tiknak tehát az a szerencséje a bajban, hogy az idegenforgalmi és élelmiszer­kereskedelmi infrastruktúra az elmúlt évtizedekben soha nem tapasztalt fejlő­désnek indult. A rekeszgyártó gépek egész évben, szombaton és vasárnap is. megállás nélkül, három műszakban működnek. Ám ez a piac is telitődik egyszer, lelassul a fejlődés. Hogyan készülnek erre az időszakra? Nyírádi János igaz­gató tisztában van azzal, hogy egy ilyen, még szocialista módon koncent­rált termelőkapacitás egy egészben nem privatizálható, s jövőre — a terve­zett átalakulás során — teljesen szét kell választani a gumiipari és a műa­nyagfeldolgozó részleget. A kilábalásra az ad lehetőséget, ha sikerül a Kalo- plasztikból létrejövő cégeknek az autó­ipar beszállítóiként megvetniük a lábu­kat. Erre van remény, hisz a Suzuki részére 92-től már biztosan szállítani fognak, s ha ebben jó partnernek bizo­nyulnak, reménykedhetnek a General Motors és az Opel — lényegesen na­gyobb — megrendeléseiben is. Az erre irányuló tárgyalásokat már megkezd­ték. B. F. I. • A sörgyárak magyarországi konkurenciaharca, valamint a kereskedelmi infra- struktűra fejlődése, a boltok és vendéglátó-ipari egységek számának ugrásszerű növekedése megsokszorozta az igényt a műanyag sörösládák és üdítőitalos rekeszek iránt. Ebből él a Kaloplasztik. Tájékoztató az egyházi ingatlanok visszaadásáról Az elmúlt hét végén nagy figyelem­mel kísért előadást tartott dr. Isépy Ta­más Kalocsán, a művelődési ház kama­ratermében. A kereszténydemokrata államtitkár az egyházi ingatlanok visz- szaadásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Nem véletlen, hogy az ér­seki városban tartották a rendezvényt, hiszen a kalocsai érsekségtől a világhá­ború után nem kevesebb, mint negy­vennégy ingatlant vett el az állam. Dr. Isépy Tamás részletesen ismer­tette azokat a törvényi előírásokat, me­lyek konkrétan a volt egyházi ingatla­nokra vonatkoznak. Mint mondotta, nem arról van szó, hogy az egyház tüs­tént visszakövetel mindent, s a városi intézményeknek máris költöznie kéne a volt egyházi épületekből. Azt is elma­gyarázta a jelenlévőknek, hogy a kiköl­tözéseket természetesen alku előzi majd meg, s az egyház kizárólag saját céljaira használhatja visszakapott in­gatlanjait. Amennyiben a visszakért in­gatlanból az intézmény nem tud kiköl­tözni, meg kell találni a módját további működésének, amit az önkormányzat, az egyház és egy szakmai bizottság fog majd megbeszélni. Nem történhet olyan döntés, amely valamely fél részé­re is nem megnyugtató módon történ­ne. Amennyiben anyagiak szükségesek bizonyos kérdések megoldásához, a kormány erre elkülönített pénzekből támogatást ígér. Persze, ez nem jelenti azt, hogy korlátlan fedezet állna ren­delkezésre, éppen ezért várhatóan ke­mény tárgyalások lesznek az önkor­mányzatok, az egyházak és a kormány szakemberei között. Felszólalásában Török Gusztáv Andor kalocsai polgármester hajlan­dóságot mutatott arra, hogy az ön- kormányzat tárgyal minden olyan kérdésben, amely kölcsönös előnyö­kön alapszik. /.s. Kovács István • Kalocsán 44 cg>há/i ingatlant államosított a Kákosi-rcnds/.cr. Részvény- társasággá alakul a Karamell A DOLGOZÓK IS TULAJDONOSSÁ VÁLNAK Egy sor újdonság tapasztalható a Karamell Sütő- és Édesipari Vállalat házatáján. Annyi már most bizonyos: január elsejével részvénytársasággá alakul a nagy hírű vállalat. Mint Körösi András igazgatótól megtudtuk: a lehe­lő legigazságosabban próbálják a vál­lalat dolgozóit tulajdonossá tenni. Az elvégzett értékalkotó munka fejében a négyszáz milliós értékű vagyon tíz szá­zalékára a munkások lesznek jogosul­tak, ingyenes és juttatott vagyonjegy formájában tarthatnak igényt a részük­re. A két formula közül a juttatott va­gyonjegyet minden vállalati dolgozó megkapja rangra, címre való tekintet nélkül, sőt, még az sem számít, hogy az illető mennyi ideje lépett be a vállalat­hoz. Az ingyenes vagyonjegyhez azok juthatnak, akik már több mint öt esz­tendeje elkötelezték magukat a céggel, méghozzá a ledolgozott idő arányá­ban. Előbb igazolószelvényt kapnak az új tulajdonosok, később valóságos va­gyonjegyet, amelyik a részvénytársa­sággá való átalakulást követően, az Ál­lami Vagyonügynökség hozzájárulásá­val részvénnyé konvertálható. Arról is hirt kaptunk, hogy a Kara­mell elfogadja a kárpótlási jegyet rész­vényvásárláshoz, de csak saját dolgo­zóitól, illetve azok családtagjaitól. Ez­zel a megoldással már a dolgozók ré­szesedése akár az összvagyon harminc százalékát is elérheti. Mivel az alapító okirat szerint a fontos döntések meg­hozatalához 75 százalékos szavazati arány kell, harminc százalékos mun­kásrészesedés esetén a dolgozók elvileg bármit megvétózhatnak. ZS. K. I. KEROZINSZENNYEZÉSBEN MÁSODIK A VÁROS Javaslat a kármentesítés módjára A kormány 1991. október 24-ei ülé­sén döntött arról, hogy a szovjet csapa­tok által okozott környezeti károk helyreállítási munkáinak megkezdésé­hez ebben az évben országosan 100 millió forintot biztosít. A szennyezett­ség mértéke alapján Kalocsa dobogós, második helyen szerepel. A volt szovjet laktanya területét az Eötvös Loránd Geofizikai Kutatóinté­zet szakemberei vizsgálták, az Alsódu- navölgyi Környezetvédelmi Felügyelő­ség megbízásából. A területen - ezen belül a központi üzemanyag-tároló környezetében nagyobb sűrűséggel hatvan próbafúrást végeztek. A méré­sek szerint a központi üzemanyag­tárolónál 274 ezer 900 köbméter talaj­térfogat szennyezett kerozinnal! Az intézet szakvéleménye javaslatot is tartalmaz a kármentesítés módjára: a talajban szivárogtatórendszert kelle­ne kiépíteni, amelyen keresztül a kero­zin az esővízzel együtt, egy medencében gyűlne össze. A megmaradt szennyező­dést — kompresszoros levegőbefúvás- sal — még hosszú ideig , szellőztetés­sel lehetne csökkenteni, a földbe behú­zott, nyomásálló, perforált csöveken keresztül. A munkálatok költsége a központi üzemanyag-tároló környeze­tében eléri majd az 1,2 milliárd(l) forin­tot, ideje pedig többéves folyamat. Ám a szennyeződés közben is terjed, s nem lehet tudni, hogy a 100 millióból meny­nyi jut Kalocsának! A gépkocsimosónál és a mellette hú­zódó ároknál 6120 köbméter a kerozin­nal szennyezett talaj. Ezek után már semmiségnek tűnik az a 28 ezer 200 köbméter, amely építési törmelékkel és egyéb szeméttel szennyezett. Mezeiné Vörös Rózsa Közgyűlés Kalocsán Kalocsán, ma. 16 órai kezdettel összeül az önkormányzati képvise­lő-testület. Beszámoltatják a temet­kezéssel is foglalkozó kommunális intézményt, pénzügyi támogatá­sokról döntenek, telkek és ingatla­nok eladásának tárgyában határoz­nak, valamint megváltoztatják a Hámán Kató leánykollégium ne­vét. Szóba kerül a volt paprikamú­zeum további sorsának kérdése, va­lamint a Dózsa György Szakközép­iskola lehetséges profilváltásának ügye. Titkos határozatok? A kalocsai képviselő-testület ne­gyedévenként közzéteszi, hogy a közgyűléseken mely témákban, mi­lyen határozatokat hoztak. Nincs azonban a felsorolásban a zárt ülé­seken hozott döntések ismertetése, s az sem, hogy a nyilvánosság kizá­rásával egyáltalán milyen kérdések kerültek napirendre. Dr. Bálint József jegyző magya­rázata szerint az önkormányzati törvény rendelkezik igy a zárt ülé­sekről. Egyébként csak olyan témá­kat tárgyalnak zárt ajtók mögött — mint például a szociális támoga­tások odaítélése . amelyek nyil­vánosságra kerülése személyiséghez fűződő jogokat sérthet. Tárgyaltak ugyan III/III-as ügyet is ezt a sajtó meg is szellőztette . de eb­ben határozatot nem hoztak. Betöréssorozat az óvodában Ismeretlen tettesek két hónap alatt harmadszor törtek be Kalo­csán a Csokonai utcai óvodába, amely technikailag az átlagosnál jobban felszerelt. (Volt.) A tolvajok elvitték a melegítőkonyha gázpa­lackjait, a videót, a filmfelvevőt, a telefont, faliórákat, rádiómagnót s egy konyhai nagykésl. Harmadik visszatérésük alkalmával megpró­bálták a második betöréskor elvitt videorecorder távirányítóját meg­keresni, sikertelenül. Az intézmény vezetése ezúton közli a tolvajokkal, hogy a távirá­nyítót a későbbiekben sem fogják megtalálni, egyébként az óvodá­ban. a játékokon kívül, egyéb érték már mines. Legfeljebb a riasztóbe­rendezés, amelyet azért szereltek fel. hogy jelezze az ilyen óvodai nevelésben nem részesült hívat­lan látogatók jövetelét. Adózzanak vagy adakozzanak Hartán? Köztudomású, hogy 1991. de­cember 31-én megszűnnek az eddig központilag elrendelt helyi adók. A hartai képviselő-testület a leg­utóbbi október 24-ei ülésén foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy miből pótolják az így kieső jövedel­meket. Dr. Leitert János alpolgármester véleménye szerint az egyházak gya­korlata lehetne a követendő mód­szer. A családokat felkeresve, ne­mes és mindenki számára hasznos cél érdekében támogatásukat kérni. Ha az adók bevezetése mellett dön­tenek, akkor a képviselő-testület szerint a kommunális adókat célszerű alkalmazni. A kalocsai népművészet Japánban November 15-én kezdődik Tokióban a Filmföiskolások Nem­zetközi Fesztiválja, amelyen a világ frissdiplomás filmrendezőinek munkáiból válogatott 30 verseny­film vesz részt. Díszvendégként meghívták Kása Ferenc filmrende­zőt is, akit elkísér japán születésű fe­lesége. A napkeleti országból ha­zánkba települt hölgy szerelmese a magyar népművészetnek. Az útra egyedi tervezésű kalocsai népművé­szeti termékeket visz magával, me­lyeket népszerűsíteni akar a szige­tországban, s üzleti kapcsolatokat szeretne kialakítani a kalocsa kör­nyéki hímzőasszonyok csodálatos munkáinak további értékesítéséhez. V _____ )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents