Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-03 / 232. szám

„A megye legelmaradottabb térsége a Felső-Kiskunság” Beszélgetés dr. Bórák Ákos kunszentmiklósi polgármesterrel Tass • Szalkszentmárton • Dunavecse • Apostag • Dunaegyháza • Solt • Újsolt • Fülöpszállás • Szabadszállás • Kunpeszér • Kunadacs Megemlékezés az aradi vértanúkról A Damjanich János Kollégium diákjai és tanárai ünnepi műsorra hívják és várják a város és környé­kének lakóit. Október 7-én, 18 óra­kor az általános művelődési köz­pont aulájában az aradi vértanúkra emlékeznek, együtt a közönséggel. Válaszolt a miniszter A megyei közgyűlés májusi ülé­sén Aranyi János szalkszentmárto- ni polgármester interpellált annak érdekében, hogy Kunszentmikló- son a Városi Bíróság mellett földhi­vatal is működjön. Az észrevételt eljuttatták Gergátz tlemér földmű­velésügyi miniszternek, aki elutasí­tó levélben válaszolt. Indoklásában a minisztérium erre a célra szánt költségvetésének szűkösségét emlí­tette az első helyen. Továbbá, hogy a közeljövőben kezdődő PHARF program keretében a földhivatalok átfogó számítógépesítésére kerül sor, s ez nem teszi lehetővé a földhi­vatalok további decentralizálását. A lakossági igények megoldására telefax telepítését javasolta a mi­niszter, mivel az állampolgárok igé­nyei igy (tulajdoni lap. térképmáso- lal stb.) kielégíthetők. A megyei közgyűlést viszont nein nagyon elégítette ki a válasz. így a jövő évi költségvetés tárgyalásakor ismét levéllel fordulnak a miniszter­hez és az illetékes országgyűlési bi­zottsághoz a kunszentmiklósi föld­hivatal felállítása érdekében. Kisiparosok a művelődési házért Friss festék- és més/illat árad a solli Vécsey Károly Művelődési Otthonban. Az öreg ház nagytér mc, folyosója új ruhát kapott, ra­gyog a csillár, a hatalmas felületű parketta tükörként csillog. An c felújítás különösen attól értékes, hogy zömét jó néhány helyi kisipa­ros társadalmi munkában végezte. A festés Zeles/kó István kissolti szobafestő-mázolót dicséri, a par­ketta Farkas Bélát, a villanyszerelés pedig Szabó Sándort. Am a varro­da asszonyainak is kijár az elisme­rés, ők a függönyöket varrják •*- ingyen. Bővül a Kurta-sarok Hamarosan újabb egységekkel gazdagodik a szalkszentmártoni Kurta-sarok, a község bevásárló- és szórakoztatóközpontja. A vendég­lő, a hotel, az élelmiszer-, a ruházati és a zöldségbolt premierje után kö­vetkezik a diszkoházé és a rendez­vényteremé. A Mizsci-porta szom­szédságában a helyi önkormány­zat támogatásával — üzemanyag- töltő állomást épít két tassi vállalko­zó, Józan György és Samu István. Karácsonyra vezetékes gázt! Javában tart a községi gázveze­ték építése Szalkszentmártonban. A munkások elkészültek az újtelepi hálózattal. Következik a község­központ. A polgármesteri hivatal­tól kapott információ szerint: kará­csonyra kétszáz háztartásban lut- hetnek majd korszerű energiával. Makovecz-terv A tervek szerint október 23-án avatják föl Dunavcesén a Mako- vecz Imre Kossuth-dijus építőmű­vész által megálmodott 1945-öí és 1956-os emlékművet u nagyközség főterén. A helyének a/ előkészítése megtörtént. Városszépítők és természetvédők Egyelőre negyven taggal véros- szépitő és természetvédő közösség alakult Kuns/.entmiklóson. A Bor­bély Zsigmond vezetésével munkál­kodó öntevékeny szervezet legfőbb célja a református, öreg-temető rendbe tétele. Amint az. a legutóbbi önkormányzati ülésen elhangzott: szégyenletes állapotok uralkodnak a városi temetőkben. Sok-sok régi sirkö hiányzik. Jó néhányat meg­rongáltak, ledöntöttek. A gaz elrejti a ravatalozót. A s/cntmiklósiak szégyene, hogy nem óvják meg az ősök sírkertjet... Kunszentmiklós és Vidéke ÁLLÁSKERESŐK Segítséget kértünk! Az Álláskeresők Egyesülete — az ország­ban elsőként — 1990. november 28-án ala­kult meg Kunszentmiklóson. Szükségessé vált egy olyan szervezet, amely felvállalja a munkából kirekesztettek képviseletét. A he­lyi munkanélküliség aránya itt kétszerese az országos átlagnak (jelenleg 7 százaléka). A gondokkal küszködő nagyvállalatok első­ként a vidéki dolgozóktól szabadulnak meg, legyenek kihelyezett gyáregység dolgozói vagy ingázók. Az alapítók legtöbb célja: segítő kezet nyújtani sorstársaiknak: munkaközvetítés­sel, tanfolyamok szervezésével, hivatalos ügyek intézésével. Hamar rá kellett azonban ébredni, hogy amit tervezünk, nem megy egyszerűen. A tanfolyamok nagyon sok pénzbe kerülnek. A város felvevőképessége cgy-egy szakmából csak néhány fő, ezért a megyei munkaügyi központ csak a megye- székhelyi tanfolyamokat támogatja. A hivatalos ügyek intézésével úgy érezzük, sokat tudtunk tenni társainkért. Beiskolázá- siscgély-kérelmeket, hivatalos leveleket ír­tunk és így sokkal könnyebben juthattunk hozzá a megfelelő információhoz. A munkaközvetítés terén azonban sok eredményt nem tudunk felmutatni. Vannak már elhelyezkedett tagtársaink, de a munka­nélküliek nagy számához képest mindez el­enyészően kevés. A következőkben már előre nézünk. Elbe­szélgetünk a hozzánk jelentkezőkkel. Akiben egy kis kreativitást, vállalkozókedvet, önál­lóságot felfedezünk, annak azonnal ajánljuk u városban működő Vállalkozásokat Segítő Irodát, amely ingyenes jogi, adó- és hitelfel­vételi tanácsadással várja a vállalkozni szán­dékozókat. Tovább folytatjuk munkukeresö tevékenységünket. Minden információnak utána megyünk, minden lehetőséget megra­gadunk. A németnyelv-tanfolyamot azért kezde­ményeztük, mert akik vállalnák a külföldi munkát, a családtól, hazától való távollétct. azoknak nincs meg a megfelelő nyelvtudá­suk. Ehhez kértük a Nemzeti és a Lukitelek Alapítvány támogatását. Az Egyesület munkáját lényegesen meg­könnyítené egy számítógép és egy adatfeldol­gozó munkába állítsa is. Az információk gyors egymáshoz kapcsolása igy „gyerekjá­ték" lenne. Az egyesület anyagi fennmaradá­sát is biztosítaná, ha vállalkozóknak, iparo­soknak számítógépes feldolgozást végez­nénk. M. M. • l)r. Borúk Ákos polgármester: nem válik valóra az SZDSZ-program, elmaradt a csoda! A zt mondják a városban: csalódtak az SZDSZ-ben. A párt a Kun- szentmiklósnak ajánlott programjában erőteljes fejlődést, vállalkozó önkor­mányzatot és új munkahelyeket ígért. De az ellenkezője történik minden­nek ... — Az emberek csalódása általános; nemcsak a városi dolgokra igaz. De egy évvel a helyhatósági választások után már jól érzékelhetők az eltérések az ígéretek és a valóság között. Hogy az SZDSZ-es honatyák a többiekkel együtt haladtak az árral. Kényszerpá­lyákra sodródtunk. Elmaradt a csoda! — Mi a legnagyobb gond ma a „pász­tornépek fővárosában”? — A munkanélküliség! A felnőtt la­kosság számához viszonyítva nálunk a legmagasabb a segélyekért jelentkezők számaránya. Előbb az ingázókat „sze­relték le” a budapesti vállalatok. Aztán megkezdődött a hozzánk telepített üze­mek átszervezése, fölszámolása. Ma már félezer segélyezettet tart számon a megye legforgalmasabb a kunszent­miklósi — munkaügyi központja. A környéken hasonlóan elszomorítóak az állapotok. És ez a helyzet egyre rom­lik. A KITTS Kft., az Akkumulátor- és Szárazclemgyár és a Tejüzem még nem fejezte be teljes egészében az átszerve­zést. — Ugyanakkor az elmúlt önkor­mányzati ülésen a városi költségvetési üzem vezetője arról panaszkodott, hogy a munkaügyi központ nem tud elég mun­kást küldeni... — Valóban így van. A munkanélkü­li-segélyezés intézményét sokan etikát­lanul kihasználják. A törvényből kö­vetkezik ez. Az is kaphat segélyt, aki önként mond föl a munkahelyén. Az­tán ha yalaki ajánl valamit, tömegesen jelentenek akadályoztatást. Gyarapítja a gondjainkat, hogy a kunszentmiklósi munkanélküliek 25-30 százaléka ci­gány, hasonló az aránya a nyolc osz­tályt el nem végzett segélyezettek­nek ... — Néhány hónap múlva megsokaso­dik azoknak a száma is, akiknek — mivel két évnél régebben nincs munkahe­lyük — az állam nem folyósít támoga­tást. Egész biztos: az önkormányzatnál kérnek havi juttatást... — Programban gondoskodó önkor­mányzatról szóltam. Soha ennyi se­gélyt nem is osztottak itt ki, mint az elmúlt egy év alatt. De jó egészségnek örvendő, munkaképes hölgyek és urak eltartását nem vállalhatjuk ... Egész biztos, hogy a jövőben erősödik a fe­szültség a városban. Minden munka­helyteremtő vállalkozást segíteni fo­gunk ... — Egész biztos, hogy nem tesz jót a közhangulatnak: a város sportcsarnokot és uszodát épít, míg sokan koldulni kényszerülnek ... — Nem lesz könnyű a következő három év . . . A sportcsarnok építését azonban ennek ellenére elkezdjük ok­tóberben. Fontos szempont lesz a ver­senytárgyalásnál: jelentkeznek-e a he­lyi vállalkozók? A szerkezetépítést csak egy cég képes elvégezni: a Bácsépszer kunszentmiklósi üzeme. Reméljük, hogy 1992-ben már átadhatjuk az új intézmény első egységét... — Ön — minden gond ellenére — szerencsésnek tudhatja magát: Kun- szentmiklósra az utóbbi öt évben szinte számolatlanul érkezett az állami támo­gatás. Az elmúlt rendszer mindenképpen várost akart itt a Felső-Kiskunságban. Önnek szebb feladatok maradtak ... — Tagadhatatlan: a városfejlesztés során egymilliárd forintnál is több álla­mi támogatást kaptunk. Egészségügyi és általános művelődési központ épült. Kiépíthettük a főteret. A munkahely- teremtésre is jutott. Van korszerű tele­fonhálózatunk és az ivóvízellátás is megoldódott. De ma már nem lehet olyan könnyen — elvtársi alapon — állami támogatáshoz jutni. Az utak és a járdák építése ugyanakkor halasztha­tatlan. Rendbe kell tenni a szemétlera­kókat; a szennyvizek megfelelő elhelye­zése és tisztítása is lényeges feladat... Komoly terhet jelent az intézmények fönntartása is; sok a panasz, hogy a legszükségesebbekre sem futja az isko­láknál. Újra és újra megvizsgáljuk a költségvetést: hol lehet valamit meg­spórolni. Több telket is értékesítet­tünk, hogy a negyvenmilliósra tervezett sport- és szabadidőközpontot felépít­hessük. A működtetés csak vállalkozá­si alapon képzelhető el, valamilyen koncessziós szerződéssel... — Ilyen szűkös időkben nem okoz gondot, hogy sok forintjuk városon kívü­li érdekeket szolgál, a környék falvai­nak a lakosságát? — Annyi gondunk volt az indulás­tól, hogy a „város és vidéke" problé­mát még nem tudtuk igazából elemez­ni, megtárgyalni. Vitathatatlan: gimná­ziumunkba nemcsak kunszentmiklósi gyerekek járnak, egészségügyi intéze­tünk a környék lakóit is szolgálja. A bíróság dolgozóinak a letelepedésé­hez sem adtak támogatást a Duna mel­léki és a felső-kiskunsági települések, pedig itt tárgyalják a lakosság ügyeit. Személy szerint én úgy látom: a külön­böző fejlesztéseknél csak térségi szem­lélet az elfogadható. Kölcsönösen fon­tos a problémák, a feladatok egyezteté­se. A megye legelmaradottabb vidéke a Felső-Kiskunság. A fejlődésre — ilyen nehéz időkben — csak összefogással lehet lehetőség ... Farkas P. József „LÁTTAM: HIÁBA MINDEN SZÓ ...” Szalkszentmártoni tanárnő a VFSZ országos vezetőségében ZAVARTALAN LESZ A TANÉV Mi lesz a Baksay Sándor Gimnáziummal? A kunszenttjiiklósi Baksay Sándor Gimnázium egykori diákjai — a mai városatyák többsége a felső-kiskunság egyetlen gimnáziumában szerezte meg az érettségi bizonyítványát — elfeled­keznek a háláról. A júliusi tanácskozá­son kegyetlenül elvetetlek Csankovsz- ky János igazgató kérelmét, amelyben a működési kiadásokra szánt összeg mellé berekre is kért félmillió forintot. Amint azt dr. Borúk Ákos, polgár- mester kérdésünkre elmondta: nem ta­lálták kielégítőnek az indokokat. Úgy látták: a Baksay püspök nevét viselő intézmény munkájának színvonala • ( sankovszky János igazgató: még nem kaptam értesítést az önkormányzat döntéséröl. nem kielégítő. Ehhez hasonlóan, elég­telen volt az iskolavezetés kérésének indoklása is. A városatyák szerint: nem őszinték a gimnázium vezetői. Nem ar­ra kérnek, amire valóban szánják az állami támogatást kiegészítő pénz). Egyébként a gimnáziumiaknak is be kell látni, hogy a legfontosabbakra is igen nehezen tudják összeadni a forin­tot. A téma azonban nem került le az asztalról. A szeptember 27-eí ülésen a képviselők felülbírálták korábbi eluta­sító határozatukat. Megadták a gimná­ziumnak a kért félmilliót. Lesz tehát elég sz.aktanár a most indult osztályok­ban; az iskolában zavartalan lesz a tan­év .. . — Még nem kaptam meg a papírt az önkormányzat döntéséről — mondja Csankovszky János, igazgató. Nem is nyilatkozik szívesen az ügyről. Nem tudjuk, hogy a félmillió forint mit fe­dez? Kiíizethető-c közvetlenül, vagy a TB- járulékot is ebből kell átutalni. A pol­gármesterrel vitatkozva elmondhatom: nem fölöslegesen kértünk a normatív támogatáson felüli összeget. Úgy indí­tottuk az évet, hogy csak nyolc hónap­ra volt meg a bérünk. A vakrepülés nem tesz jót elmélyült munkának. — Úgy hallottam, hogy az öreg diá­kok legutóbbi találkozóján Szabó Gá­bor református esperes bejelentette: az egyház visszakéri a gimnáziumot. A he­lyi presbitérium is támogatja ezt a szán­dékot ... — Igen, ez elhangzott! A részleteket azonban nem ismerjük még. A törvé­nyek lehetőséget adnak a változáshoz. A jövő hétre meghívtuk Szabó esperes urat, hogy a pedagógustestület előtt is ismertesse a tervet. Sok szülő jelentke­zett: ő nem egyházi intézménybe íratta a gyermekét! Mit tegyen? F. P. J. Mit gondol a pásztor? • Amiért a jóapám dolgozott — nem hagyhatom! — mondja Prokk István nyugdíjas juhász. zázhatvan birkát bíztak rám mondja Prokk István, nyugdíjas tsz-tag. akit helyettesítőnek visszahí­vott az Egyetértés Szövetkezet. — Jól esik a munka. Átjárom újra meg újra a határt. Most még jó idő van. Lehet gondolkodni jelenen-múlton. Hogy mennyire elváltozott ez a táj. Gyengék a mezők. A birkák pedig rohannak. Futtában eszem meg az ebédemet a Kakasháti pusztán. Nem tudom, hogy mi lesz itt a nagy politikai változások után? Annyi biztos: nincs nagy ára a húsnak. Még így szüret táján sem. A gyapjúról meg jobb nem is beszélni. Nem is kérdezik a kereskedők. Szeren­cse, hogy a báránynak még van ára. Fontos kérdések ezek. Szentmiklóson sokan élnek az állattartásból. A város is csak akkor fejlődik, hajó a kereske­dés . .. Most engem és az ismerőseimet is a kárpótlási ügyek érdekelnek legin­kább. Nekem nem adatott már meg, hogy a sajátomén gazdálkodjak. Min­dig másnak kerestem a pénzt... a tsz- főnököknek. De apám után maradt né­hány hold szántó és rét. Jó lenne vala­mit visszakapni. Nekem már nem kell, de azt amiért a jóapám megdolgozott nem hagyhatom. Mit szólna, ha szá- monkórhetné? Nagyon kifundállák ezt a jóvátételt. Ha csak végig gondolja is valaki, hogy mit kellett szaladgálnunk a papírok után, cl megy a kedve az egésztől. És még nincs is vége a dolog­nak. Szerencsére nekem otthon nyugal­mam van. Nem hiányzik semmi. Azt szeretem igazán, ha együtt a család: jönnek a gyerekek meg uz unokák. Az­tán ha jó kedvem van, mesélek egy két szép pásztortörténetet a kunsági pusz­tákról ... —farkas— A Város- és Faluvédők Szövetsége 1991. április 5-ei közgyűlésén az orszá­gos vezetőség tagjává választották Ba- bucsikné Bozóki Editet, a szalkszent­mártoni általános iskola biológia könyvtár szakos tanárát... — Hogyan tehet szert országos hír­névre egy falusi általános iskola tanár­nője ...? — Ezt nem tudom — mondja a pe­dagógus. — Apostagi vagyok, Nyír­egyházán végeztem a főiskolát. Mindig érdekelt a környezet- és a természetvé­delem. Aztán amint Szalkra kerültem és elkezdtem a tanítást, láttam: hiába minden szó, ha a faluban nincsenek szépen rendben tartott porták. Gazo­sak a parkok, a közterek. A helyi ter­melőszövetkezet és a tanács támogatá­sával megalakítottuk a faluszépítő bi­zottságot. Hamarosan megszületett az ifjúsági csoportunk is. Fásítás, az ille­gális szemétlerakók megszüntetése, né­hány park rendbehozása ez volt a alapprogram. És azt is célul tűztük ki, hogy igyekszünk megismerni, fölfedez­ni az értékeinket. . . — Bőven van itt megóvásra érdemes épület. Az Alföldön másutt sehol sem maradt meg ilyen épen a faluköz­pont ... — Szerencsére ezt a kincset már évekkel, évtizedekkel ezelőtt észrevet­ték az építészeti örökség féltői. A Petőfi tér szinte minden öreg épületét sikerült megmenteni. Most vette birtokba az OTP Bank az egykori jegyzőházat; MSZMP-székház volt korábban. Sú­lyos kárt okoztak rajta az átalakítások. • Az egykori jegyzőlak ma már ismét eredeti szépségében látható. A szalkszentmártoni íaluszcpítők elhatározták: fölfedezik értékeiket. De most a helyi önkormányzat és a takarékpénztár szövetsége nyomán visszakapta az épületegyüttes a hiány­zó elemét. Eredeti szépségében tekint­hető meg a jegyzőház, a papiak, a re­formátus templom és a községháza szomszédságában. Nem szabad elhall­gatni: hogy a múzeumigazgatónk, Majsai Károly találta meg azt a régi fényképet, amely alapján dolgoztak a tervezők. Nem messze a Petőfi tértől, az úgynevezett „Béke park”-ot körbe - ölelő csatornát a helyi termelőszövet­kezet kotorta ki, az a közös gazdaság tette rendbe a szeméttelep környékét is, közcélú kötelezettségvállalással. Tehát a községnek mindez nem került pénzé­be .. . Talán a szalkszentmártoni akci­ók nyomán figyeltek föl rám a mozga­lomban. A választmányban egyébként az ifjúsági, nevelési kérdésekkel foglal­kozok. __p__ • Irodalomóra a Baksay-könyvtárban. Több szülő is jelezte: nem egyházi iskolába adta a gyermekét.

Next

/
Thumbnails
Contents