Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-30 / 254. szám
2 . oldal, 1991. október 30. PETŐFI NÉPE A katonák gránátok után kutatnak, a politikusok a következményeket mérlegelik Barcs lakossága fél. Nem azért, mert az alacsonyan szálló jugoszláv vadászgép által vasárnap este a városuk területére szórt mintegy 150 gránát hatástalanítása még nem fejeződött be, az érintett környéket így lezárták. Sokkal inkább attól félnek, hogy kevésbé szerencsés körülmények között megismétlődhet az incidens. Sokan hagyták el a várost: az ország más részén élő rokonaikhoz, ismerőseikhez utaztak. Annak a 15 családnak. melyeknek lakóházát gránátrobbanás rongálta meg, illetve akik a veszélyeztetett területen laknak, fölajánlották, hogy átmenetileg a nagyatádi menekülttáborban helyezik el őket, ám egyikük sem élt a lehetőséggel. Attasék szemléje Kedden reggel helikopterrel látogatott Barcsra 15 ország — köztük valamennyi nagyhatalom — és Jugoszlávia katonai attaséja. Jelentést hallgattak meg a szakvizsgálat eddigi eredményeiről, s a helyszínen gyűjtöttek tapasztalatokat az incidens körülményeiről és az okozott károkról. Tóth János alezredes a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági helyettese tájékoztatójában utalt arra, hogy még vannak feltáratlan, s esetleg veszélyt jelentő aknák. Ezzel kapcsolatban egy második — ám még meg nem talált — „robbanókazetta” létezéséről is érkeztek hírek. A lakott területek átvizsgálása befejeződött, így itt már nincs veszély — mondta. —A robbanások epicentrumát övező területen már felrobbantották a még veszélyt jelentő gránátokat. Tény azonban, hogy nem zárható ki; a jugoszláv repülőgép esetleg egy másik kazettát is kioldott... Erre vonatkozóan széles körű kutatást fogunk végezni. A robbanási terület egyharmada lakott — mondta a katonai attaséknak Tóth János alezredes. A robbanószerkezetek, szerencsére, tarlóra estek. A károkat elsősorban a gránátszilánkok okozták, a lakóházak közvetlen közelében, udvarokban, kertekben, illetve a megszórt területen, mintegy 100 becsapódási kráter látható. A rendőrség, határőrség alegységeivel lezárták a területet, a tűzszerészek azonnal megkezdték a terület átvizsgálását. Lovász József ezredes, a pécsi határőrség parancsnoka így tájékoztatott: — A harci gép berepülését hang alapján észlelték a szolgálatban lévő határőrök, s azt is, amikor a gép elhagyta az ország területét. Ezt követően a határon túl élénk légelhárítási tevékenység folyt. Felsőbb parancsra a helyszínre hívtam a magyar—jugoszláv vegyes bizottság jugoszláv tagozatának elnökét, aki a területbejárás után elismerte az incidens valós voltát, s egyebek között arról tájé-, koztatott, hogy a támadás a viroviticai cukorgyár ellen irányult. Keleti György: Válaszidő A Külügyminisztérium valószínűsítette a tévedést. Mi ugyanerről a HM és az ön személyes véleménye?— kérdeztük Barcson Keleti György ezredest, a HM szóvivőjét. — Azt én nem tartom véletlennek, hogy ezt a gránátsorozatot a gép „elengedte”. Tudni kell ugyanis, hogy az ilyen szerkezetek általában többszörös biztosítással vannak ellátva, így szinte kizárt az olyan műszaki hiba, ami a kivetőszerkezetet beindítja: csak a pilóta tehette meg azt a mozdulatot, s nyilván nem öntudatlan állapotban. A véletlen abban lehet, hogy a pilóta számára nem ez volt a meghatározott célpont. A túloldalon, tudomásunk szerint, teljes az elsötétítés és így Barcs volt az egyetlen közeli kivilágított „céjpont”. Mivel azonban, vélhetően, a pilóta is tudott az elsötétítésről, nem zárható ki a „tévedés” tudatossága sem. Annál is inkább nem, mert a mostani katonai repülőgépek irányítása a földről történik. Elképzelhető, hogy a jugoszláv hadsereg odáig jutott, hogy megfelelő minősítéssel nem rendelkező pilótákra is rábíznak már éjszakai harci feladatot. Ha így lenne, az tragikus. Nem tudom minek kell még történnie? Talán vérnek kell folyni, hogy a jugoszlávok rájöjjenek, felelősséggel tartoznak a szomszédos országokkal szemben. A megoldás csak az lehet, ha a határközeli harci tevékenységet haladéktalanul befejezik. — Történtek-e lépések a hasonló incidensek megelőzésére? — A honi légvédelem ilyen rövid idő alatt nem tud reagálni a hasonló határsértésre. Tényleges védelmet az nyújthatna, ha itt, a határ mentén, légvédelmi ütegeket állítanánk föl és az ütegparancsnok dönthetné el, hogy nyit vagy nem nyit tüzet. Aligha képzelhető el, hogy egy ütegparancsnok ekkora felelősséget vállalhat. Félő, hogy eddigi kísérleteink, az hogy a jugoszláv féllel megértessük; hasonlót nem tehetnek, nem voltak sikeresek. Hétfőn már negyedik alkalommal kérették be három hónapon belül a jugoszláv attasét, ám mindeddig még válaszra sem méltatták a magyar fél figyelmeztető jelzéseit. — A HM helyzete nyilván rendkívül kényes. Hasonló ahhoz, mint mikor provokálnak valakit, aki azonban kerülni szeretné a tettlegességet. A HM helyzete olyan kényes, mint a magyar újságíróké, akikre ugyancsak nagy felelősség hárul. A HM felelőssége abban áll, hogy nem tehet agresszívnak tekinthető válaszlépéseket, mivel az a határ túlsó oldalán a polgárháború erőviszonyainak átrendeződését okozhatja. Nem véletlenek azok a jugoszláv nyilatkozatok, melyek szerint Jugoszlávia egységes lenne egy esetleges külső beavatkozással szemben, mégha béke- fenntartó erők beavatkozásáról lenne is szó. Nagy tehát a veszély, hogy a lépéseket, melyeket a Magyar Köztársaság szuverenitásának megőrzése érdekében tesz, szándékosan félremagyarázzák. Ilyen félremagyarázott lépés volt a magyar—osztrák katonai megállapodás, melynek semmi köze sem volt Jugoszláviához. Az emberek félnek Feigl Ferenc polgármester nem sokat aludt a keddre virradó éjjel. — Pánikról nem beszélhetünk, de félnek az emberek. Nem gondoltuk, hogy ez megtörténhet. Vasárnap este a lakásomon hallottam a robbanást, s utána közvetlenül lövések fényét, ám a jugoszláv oldalon. Megdöbbentett, mikor néhány perccel később megtudtam, hogy Barcson történt a robbanás. — Mit tesz az önkormányzat a lakásukat elhagyni kényszerűitekért? — A rádió híradásával ellentétben nem került sor kitelepítésre, jóllehet a nagyatádi menekülttáborból jelezték, hogy akár 2-300 ember elhelyezéséről is tudnának gondoskodni. Minden megkeresett lakos azt mondta, hogy helyben talál átmeneti megoldást. Az önkormányzat most soron kívül fölméri a károkat, s máris intézkedtünk a helyreállítások megkezdéséről. Ezek költségeit meghitelezzük, s majd később elszámolunk a biztosítóval. Bíró Ferenc Tamási Rita (Somogyi Hírlap) Nincs magyar tűzparancs Felrobbant az aknazár Kedden délelőtt a pécsi határkerület oldi őrsének járőrei a magyar—jugoszláv határtól egy kilométerre elfogtak hat fegyveres jugoszláv katonát — közölte az MTl-vel Zubek János határőrségi szóvivő. A hat katona — elmondásuk szerint horvát gárdisták — még jugoszláv oldalon tűzharcba keveredett a néphadsereghez tartozó erőkkel. Előlük menekültek, s a magyar határtól néhány méterre aknazárba botlottak. A felrobbant akna ötüket megsebesítette, s hatodik társuk vonszolta át őket magyar területre. A sérült katonákat természetesen lefegyverezték s a pécsi kórházba szállították. Kell-e új kútrendszer Bácskába? (Folytatás az I. oldalról) leggazdaságosabban a dávodi rendszerhez való csatlakozás a megoldás. A konkrét tervezési munkák előtt elvégzett próbafúrások Bátmonostor közelébe javasolják a kutak megépítését. Mivel további kutatásokra van szükség, a magas költségek miatt, szükség van az érintett önkormányzatok társulására, hiszen így 60%-os céltámogatást biztosít a kormányzat. A megyei önkormányzat pedig felvállalná a gesztor szerepét és 15 millió forintot biztosítana a hidrológiai vizsgálatokhoz, hogy egyértelműen választ kapjanak a mennyiségi és minőségi paraméterekre. Ám hiába élt előterjesztéssel Éber András polgármester, a bajai testület nem kíván belépni a társulásba és pénzt sem ad a kutatások lebonyolításához. Indokként Simor József képviselő vízminőségi kifogásait fogadta el. Sárossy László monostori polgármester, aki kezdeményezője az ügynek, nem érti a bajaiakat, mert az önkormányzati törvény egyértelműen a települések kezébe adta az ivóvízellátás hatáskörét. Úgy véli, segítségük nélkül is megépítik a jövő szempontjából nagyon fontos kutakat, ha ezt a kutatások megengedik. Módosították a kárpótlási kérelem benyújtási határidejét Az Országgyűlés jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely azt indítványozta, hogy a kárpótlási kérelmet a jogosultak 1991. december 16-áig nyújthassák be. Ezzel 38 nappal „meg- toldották” a törvényben megszabott határidőt. (Folytatás az 1. oldalról) — kérdeztük Nagy András bajai képviselőt, a HB tagját a zárt ülés utáni percekben. — Az, hogy a lehető legmagasabb szint bocsássa rendelkezésre az általa elérhető információkat. A főparancsnok, a vezérkari főnök, Für Lajos és Katona Tamás jött ma el az ülésünkre, ahol egyébként megegyeztek a vélemények abban, hogy minden bizonynyal nem tudatos provokáció történt, hanem olyan szerencsétlen véletlen, amelyet egy ilyen kusza háborús helyzetben sajnos nem lehet teljesen kizárni. — Döntöttek bármit is? — Az ülésünknek ma más volt a tárgya: az, hogy ki kit köteles és mikor tájékoztatni, ha valami történik. — Igaz tehát, hogy a honvédelmi bizottság a parlamenti folyosón újságíróktól hallott először a történtekről? — Igaz. Mécs Imrét a lánya hívta föl megkérdezni, mert őt a Fekete Doboz munkatársai keresték meg forgatási engedélyért. Valójában ennek nyomán indult meg a kérde- zősködés és lett összehíva a bizottság. Én egyébként szintén újságírótól értesültem az ügyről, de nem csodálkoztam: amikor legutóbb Kecskeméten lezuhant egy MÍG— (Folytatás az 1. oldalról) nácsa. Miután dr. Ábrahám István közlekedési ügyész ismertette a vádat, amelyben halált okozó ittas járművezetéssel vádolta az IFA vezetőjét, Magyar János 44 éves debreceni lakost, megkezdődött a vádlott kihallgatása. A büntetlen előéletű Magyar János — aki a balesetig körülbelül 500 ezer kilométert vezetett balesetmentesen — elmondta, hogy csak részben érzi magát bűnösnek. Tagadta, hogy a baleset előtt szeszes italt fogyasztott volna, noha mind a helyszíni rendőrségi szondázásnál, mind pedig később a kórházi vérvétel során egyértelműen igazolódott, hogy vérében a szonda 2,01 ezrelék alkoholkoncentrációt mutatott ki, s nem sokkal a kórházi vérvétel eredménye — a közben eltelt idő miatt — is 1,91 ezrelék volt. Magyar arra hivatkozott, hogy a kórházban a karját a szúrást megelőzően alkoholos vattával törölték meg, s ennek lehetett olyan hatása, mint amit a vérvizsgálat kimutatott. A jelenlevő dr. Hegedűs Gyula igazságügyi orvosszakértő azonban kategorikusan cáfolta azt, hogy az esetleges alkoholos lemosásnak ilyen eredménye lehetett volna. Próbált a vádlott arra is hivatkozni, hogy az IFA fékberen21, és — mivel a Petőfi Népe révén megtudván, bővebb információkat kivántam kérni a minisztériumtól azt a választ kaptam: ők erről még nem hallottak semmit... Ma délután azt tisztáztuk tehát, hogy mikor és ki köteles tájékoztatást adni. Hogy egészen érthető legyen ennek az oka, el kell hogy mondjam: az alkotmány szerint a honvédelmi bizottság ilyen esetben rendkívül széles felhatalmazással rendelkezik,: amivel persze csakis akkor tud élni, ha tud a dolgokról. — Az Újvidéki Rádió magyar nyelvű adásában kedd hajnalban az hangzott el, hogy a magyar repülőgépeknek tegnap óta tüzparancsuk van. Ezt önök határozták el? — Nem, ez nem felel meg a valóságnak, nincs semmiféle tűzparancs, csak a korábbi készültség. A legnagyobb őrültség lenne belekeveredni ebbe az értelmetlen konfliktusba. Ebben — pártállástól teljesen függetlenül — abszolút mértékű volt az egyetértés a bizottság tanácskozásán. Für Lajos egyébként elnézést kért és nagyon korrektül megígérte, hogy a jövőben minden segítséget megkapunk a munkánkhoz. Holnap — szerdán — reggel így Barcsra repülünk egy helikopterrel, hogy személyesen is tájékozódjunk a helyszínen. Ballai József dezése nem volt tökéletes. A műszaki szakértőként meghallgatott Dallos István és Csehi Sándor azonban — akik utólag megvizsgálták az IFA-t — egyértelműen bizonyították, hogy a kocsi fék- berendezésének semmi baja nem volt, azt tökéletesnek lehetett minősíteni. A tárgyalás során — a vádlott, a vele utazott rakodó, a tanúk, a szakértők vallomásai alapján — végül is tisztázódott, hogy hogyan és miért történt a közlekedési tragédia. Azon a napon, vagyis 1991. május 9-én reggel érkezett Magyar János Budapestről Kecskemétre az YG 87—60 rendszámú IFA pótkocsis teherautóval. Kecskeméten öt tonna műanyag fóliát rakodtak fel, majd Debrecenbe indultak. Szándékolt útirányuk Nagykőrös, Cegléd volt. A városból kiérve körülbelül 70 kilométeres sebességgel haladt a teherautó. Előtte két Lada ment, vele azonos irányban. Az első kocsi fékezett, mert a Skálaépítkezéshez akart befordulni, jobbra. így természetesen az utána haladóknak is csökkenteni kellett a sebességet. Magyar János — ittassága miatt — késve észlelte a szituációt, késve fékezett, s az IFA jobb oldali eleje nekiütközött az előtte lassító Ladának, majd Magyar hirtelen balra rántotta a teherautó volánját, áttért a sávon túli területre, ahová HM-cáfolat a géproncsról A Honvédelmi Minisztérium sajtótájékoztatóján cáfolták a hírt, mely a horváth rádióban elhangzott, hogy magyar területen >érte találat a jugoszláv légierő egyik gépét. Magyarország területén nem találtak jugoszláv géproncsokat. ! Tagadják Barcs bombázását A magyar Honvédelmi Minisztérium szóvivőjének hétfői nyilatkozatával kapcsolatban a jugoszláv légierő és légvédelmi parancsnokság tájékoztatási szolgálatát felhatalmazták az alábbiak közlésére: a jugoszláv fegyveres erők légierejének és légvédelmének egységei vasárnap 20.30 és 22.30 óra között a Daruvár—Suho Polje irány körzetében végeztek harci tevékenységet. Kategorikusan elutasítjuk a magyar Honvédelmi Minisztérium szóvivőjének állítását, amely szerint a légierő és a légvédelem alakulatai közben bombázták volna Barcsot, Magyarország határtelepülését — áll a közleményben. éppen akkor érkezett — immár féktávolságon belül — a hatvan kilométeres sebességgel haladó, Messzi István vezette gépkocsi. A frontális ütközés elkerülhetetlen volt. .. A bíróság bűnösnek találta Magyar Jánost egy rendbeli halált okozó ittas járművezetésben és ezért főbüntetésként háromévi börtönre ítélte, további öt évre eltiltotta a járművezetéstől, s kötelezte az eddig felmerült — és az ezután felmerülő — 22 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet kiszabásánál súlyosbító körülményként vette figyelembe a büntetőtanács, hogy több közlekedési szabály megszegésén kívül még ittas is volt a vádlott, a minősítést meghaladó eredményen túl még egy súlyos sérülést is okozott, továbbá, hogy országosan, de Bács- Kiskunban különösen elszaporodtak az ittas járművezetése^.. Enyhítő tényező volt viszont, hogy Magyar János családos, nős ember, büntetlen előéletű, eddig körülbelül 500 ezer kilométert vezetett balesetmentesen, s hogy cselekményét részben beismerte, azt megbánta. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője viszont enyhítésért fellebbezett, így az ítélet még nem jogerős. Gál Sándor Elítélték az ittas gépkocsivezetőt JUGOSZLÁV VÁLSÁGLEXIKON Mit félt a világ Dubrovnikban? „Adria gyöngyszeme”, a festői Dubrovnik — amelyre hat évszázadon át nem támadtak erőszakkal, s a két világháború sem okozott benne károkat — kiemelkedő kincse az egyetemes emberiség világörökségének, s az UNESCO védelme alatt áll. A városi tanácsnak 1440-től hosszú időn át évi 12 500 dukát lefizetése ellenében sikerült megóvnia a dubrovniki, nagyrészt gót-reneszánsz kincseket a kívülről jövő veszélyektől. Most viszont pusztít a jugoszláv polgárháború. Hol érték sebek a várost? Az adatok az október végi állapotokat tükrözik. Dominikánus kolostor. Az 1315- ben épült kolostor és a csaknem 450 éves kerengő ágyúgolyók okozta sebei számunkra különösen fájdalmasak. A gót-reneszánsz jellegű, egyben szicíliai hatást is őrző épületegyüttesben őrzik ugyanis egy pompás ezüst ereklyetartóban IV. Béla királyunk óta Szent István koponyájának felső részét. Sponza-palota. Az 1516— 21-ben épült árkádos házat — amely egykor vámhivatalként és pénzverdeként szolgált — szintén találat érte. A palota udvara békeidőben hangversenyek színhelye volt, ahol latin nyelvű felirat hirdeti mindmáig a helyi pénzváltók megbízhatóságát: „Mérlegünk nem csal, amit itt mérünk, még az Isten is azt mérné”. Stradun. Dubrovnik főutcája — a híres korzó — története is a XIII. századig vezethető vissza, amikor egy szigetet a szárazföldtől elválasztó vizesárok helyén utat építettek a helyiek. A hangulatos utcát ugyancsak találatok érték. Minceta-torony. 1319 óta a csodálatos kilátást nyújtó bástyasor egyik legszebb megfigyelőpontja: az itt elhelyezett őrség feladata volt egykor, hogy riadót jelezzen, ha a tengerről vagy a szárazföld felől feltételezett támadók — velenceiek, magyarok, törökök, mások — tűntek fel. A torony épségben túlélte az 1667-es súlyos földrengést is. Most találatot kapott. Mária-templom. A háború nem kíméli Dubrovnik közvetlen környékét sem. Találat érte a Dance szigetén 1457-ben épült Mária- templomot is, amelynek világhírű, féltett kincse Nikola Bozidarovic 1517-ben készített, a Szűzanyát ábrázoló hármas-képe, a triptichon. Mi állítható helyre abból ami megrongálódott? Jó lenne legalább abban bízni, hogy Dubrovnik kincsei nem pusztulnak tovább. Ferenczy Europress EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Kínában vádolják Gorbacsovot Kínában egy szűk körben terjesztett tanulmány jelent meg, amely a szovjet puccsal és a Szovjetunió jelenlegi helyzetével foglalkozik. A dokumentum szerzői azzal vádolják Mihail Gorbacsov szovjet államfőt, hogy elárulta a marxizmust, fehérterrort vezetett be a kommunista párttagok ellen, gazdasági és szociális romlásba döntötte hazáját. Ennek ellenére hangsúlyozza, hogy mégsem célszerű nyilvánosan elítélni a szovjet elnököt, mert a két állam viszonyának megromlásából csak a Nyugat profitálna. A szerzők sajnálkoznak azon, hogy a Szovjetunió megszűnt az Egyesült Államok ellenfele lenni; ezáltal szerintük az amúgy is kiegyensúlyozatlan nemzetközi helyzet még ingatagabbá vált. Korea-egyesítés Az észak-koreai vezetés úgy. tekinthet Dél-Koreára, mint amely betöltheti eddigi patrónusainak, a Szovjetuniónak és Kínának a helyét az ország gazdasági megsegítésében — ez a tneglehetősen^általános. vélemény szöuli megfigyelők körében arról, hogy négy évtizedes ádáz ellenségeskedés után miért jöhetett létre Phenjanban éppen most a két „testvérország” között az első átfogó megállapodás. Phenjanban olyan keretmegállapodást írtak alá, amilyet ez idáig négy kormányfői értekezleten Észak és Dél vezetői képtelenek voltak megfogalmazni. Elragadtatott nyilatkozatra késztette ez a megállapodás a déli küldöttség szóvivőjét, aki kijelentette: „A békés országegyesítés perspektívájával távozunk Phenjanból, jelentős áttörés történt. Az üdvhadsereg Baltikumba megy Az amerikai üdvhadsereg hamarosan békeönkénteseket indít Litvániába, Lettországba és Észtországba. Ezt Elaine Chao, az üdvhadsereg igazgatója és Dán Quayle amerikai alelnök jelentette be a nemzetközi baltikumi gazdasági bizottság indianapolisi értekezletén. Ez lesz az első eset, hogy a „békehadtest” önkénteseket indít valamely korábbi szovjet köztársaságba. A tervek szerint a szakértői csoport haladéktalanul útnak indul, hogy felmérje, a balti államokban milyen önkéntesekre és milyen természetű munkára van elsősorban szükség. Kétmilliárd dollár űrállomásra George Bush amerikai elnök hétfőn aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében a kormány megkezdheti a Freedom (Szabadság) nevű amerikai űrállomás létrehozását, ami döntő lépést jelent az amerikai urfejlesztési célok elérése terén. Az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint az űrállomás kiépítésére kétmilliárd dollárt fordítanak az október 1-jén kezdődött költségvetési évben. Közép-amerikai parlament Közép-Amerika több mint másfél évszázados álma vált valóra hétfőn, amikor Guatemala, Honduras, Salvador és Panama államfője, valamint Belize miniszterelnöke Guatemalavárosban megnyitotta a regionális parlament első ülését. A jelenlévők ezt a térség gazdasági, politikai és társadalmi integrálása felé tett lépésnek tekintették. Costa Rica, amely nem ratifikálta a teljes tagságra vonatkozó szerződést, megfigyelőt küldött az ülésre. Panama és Belize nem írta még alá a vonatkozó okmányt, de jelezték, hogy hamarosan csatlakoznak a közép-európai parlamenthez. Nicaragua viszont aláírta az egyezményt, de még nem küldte el képviselőjét. Lord Carrington közbelép
