Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-03 / 232. szám

Bugac • Fülöpjakab • Gátér • Jászszentlászló • Kunszállás • Pálmonostora • Petőfiszállás • Tiszaalpár Kiskunfélegyháza és Vidéke A vallásoktatás helyzete A város általános iskolai tanulóinak mintegy 35 százaléka jár hittanra ebben a tanévben. A Móra utcai óvoda két csoportjában keresztény tagozat is van. Az óvoda szülői munkaközössége kez­deményezte, hogy a megkezdett mun­kát az általános iskolában is folytathas­sák a gyerekek. Ezért került sor a Móra Ferenc Általános Iskola keresztény ta­gozatú első osztályának az elindítására, ahová 23 gyermek iratkozott be. Sietős út? Komoly gondokat okoz a temetők rendjének fenntartása Félegyházán is. Nyár elején lakossági javaslatra lezár­ták a Felsőtemető déli bejáratát a gép­járműforgalom elől. Ugyanekkor a Lisznyai utca felőli gyalogos átjárónál olyan akadályt alakítottak ki. hogy a szertartások ideje alatt motorkerékpár­ral se lehessen behajtani. A lezárást követően a drótfonat kerítést többször átvágták, a bejárati kapu lakatját rend­szeresen szétverve találta a gondnok. Az illegális behatolás jelenleg is rend­szeres, jóllehet a temető rend- és nyit- vatartásának kifüggesztése megtörtént. A megnyugtató megoldás mindenkép­pen csak a temetőt elkerülő földút rendbehozatala lehet. A Móra Ferenc Gimnázium egyik első osztálya szintén keresztény tagoza­tú: 25 katolikus és két protestáns gyer­mek jár ide, a Kecskeméti Piarista Gimnázium és a Debreceni Protestáns Kollégium szakmai irányításával ok­tatják őket. A tanulók többsége félegy­házi, de van köztük tabdi és kiskőrösi is. Kötelező tantárgy a hittan és a latin, a második idegen nyelvet (angol vagy német) emelt óraszámban tanulják. Bizalmi szavazás Az önkormányzat határozata értel­mében a következő képviselő-testületi ülésen valamennyi bizottsági elnök bi­zalmi szavazáson lesz újra megméret­tetve. Ennek hátterében egy korábbi képviselői interpelláció áll, melyben Osztopáni Mihály a kiskunfélegyházi Zöldmező Tsz asztalitenisz-szakosztá­lyának kiutalt 250 ezer forintot tette szóvá. A művelődési bizottság elnöke ugyanis hatáskörét túllépve utalta ki az összeget, amely sürgősen kellett a szak­osztálynak játékosvásárlásra. Az inter­pellációra adott választ ugyan elfogad­ták, de a szavazás után több bizottsági elnök jelezte Osztopáni képviselőnek, hogy egyetértenek tiltakozásával és maguk is igényt tartanak eddigi mun­kájuk értékelésére egy bizalmi szavazás keretében. MI LESZ A TELEP SORSA? Felbontották a szerződést Kiskunfélegyházi szerződését augusz­tus végén felbontotta a solti állatifehér- je-takarmányüzem. Azóta egyetlen el­hullott állatot sem szállított cl feldolgo­zásra. Arra hivatkozott, hogy a hazai termék az olcsó külföldi húsliszttel szemben nem versenyképes, a solti hús­liszt iránti kereslet megcsappant és kész­letei felhalmozódtak, melyeket a saját költségére kell megsemmisítenie (!). Mi lesz ezek után a félegyházi gyep­mesteri telep sorsa? Ezt kérdezik sokán a városban, hiszen a város és környéke állami, szövetkezeti és magángazdasá­gai 1991-ben oda 1256 mázsányi elhul­lott állatot szállítottak. A telep fenntar­tására a polgármesteri hivatal 325 ezer forintot költ évente. Megközelítőleg 200 ezer forintos költségvetéssel tároló épí­tésére kerül sor, hogy a közegészségügyi előírásoknak is megfeleljen a telep. A közutakon és a város közterülete­in talált állati tetemet saját hatáskör­ben gyűjtik össze, s a 62-861-es telefon­számon lehet ilyet bejelenteni. Az idén 71 kóbor kutyát fogtak be, 69-et a gaz­dája vitt be kiirtásra. Ha a tartási költ­séget a tulajdonos megtéríti, akkor a befogástól számított nyolc napon belül az elkóborölt és befogott ebéf vissza­kaphatja. Közelmúltban a városi ön- kormányzat a képviselő-testületi ülé­sen foglalt állást abban, hogy a megnö­vekedett teendői miatt a gyepmesteri telep bővítésére az 1992-es költségveté­si évben megfelelő összeget fordít a vá­ros polgármesteri hivatala. (k. a.) Lesz-e magánpatika a Móravárosban? A Kossuth utcai ABC mellett, a Des- sewffy utcában és a Móravárosban üres telkeket árvereztek el a közelmúltban. A Dessewffy utcai területre nem jelent­kezett vevő, az ABC melletti ingatlanra az Integrál ÁFÉSZ pályázott, de vételi szándékától visszalépett és a letétbe he­lyezett összeget visszakapta. A Móra­városban tervezett gyógyszertár terüle­tére két jelentkező akadt, de mindket­ten elálltak szándékuktól, ezért itt új pályázatot írnak ki. Ezúttal nem a telek tulajdonjogára, hanem annak bérlésé­re, és az első öt évben nem kell bérleti díjat fizetni. így van talán remény arra. ^hogy az ötlet gazdája ismét ringbe száll. Több településen is okozott már gondot, hogy valaki egy eredeti, kiváló ötlettel az önkormányzathoz fordult, mire az a tervet jónak tartotta, ám megvalósítá­sára pályázatot írt ki és az ötletgazda hoppon maradt. Nyilván Félegyházán is meg kell majd határozni, hogy egy ötlet — eredetisége miatt — mikor él­vez „jogvédelmet”. Az biztos, hogy a Móravárosnak mielőbb szüksége lenne egy patikára. A másik két telekre csak azután ír­nak ki ismét pályázatot, ha az önkor­mányzat már kidolgozta ingatlanérté­kesítési koncepcióját. IPAROS- ÉS VALLALKOZOKEPZES Még a nyelvtudás is fontos Mint arról már beszámoltunk, a fél­egyházi Kossuth Lajos Szakmunkás- képző és Szakközépiskola egyike annak a kilenc oktatási intézménynek, amely bekapcsolódott az IPOSZ országos ta­nulmányi kísérletébe. Az iskola két au­tószerelő osztálya közül az egyikbe ki­zárólag olyan tanulók járnak, akik a gyakorlati oktatás idejét egy-egy kisipa­rosnál fogják majd letölteni. Húsz-harminc éves tantervek alapján oktatunk, szerintem már ennek a puszta ténye is kellőképpen indokol­hatná a megújulás szükségességét - mondja Reicher József igazgató. — Rá­adásul az évek során még történt is néhány olyan dolog az iskola falain kívül, amire a gyerekek érdekében mi­nél előbb reagálnunk kell. Szemléletváltozás kell Tíz évvel ezelőtt például tanulóink­nak csupán alig néhány százaléka dol­gozott a magánszektorban vagy ahogy akkor mondták: maszeknál. Ebben a tanévben viszont már majdnem negye­de szerződött kisiparoshoz. Ez a ten­dencia várhatóan olyan mértékű arányváltozásokhoz fog vezetni, amely a szakmunkásképzés alapelveinek a re­formját igényli. Nem lehet például to­vábbra is nagyüzemi gyakorlatra építe­ni az oktatást akkor, amikor pont ezeknek az állami vállalatoknak a léte válik napjainkban bizonytalanná. Egy ilyen megváltozott helyzetben pedig létjogosultsága van az útkeresésnek. Ezt ismerte fel az IPOSZ akkor, ami­kor a Nemzeti Szakképzési Intézetet megbízta az új tanterv kidolgozásával, ebbe a munkába pedig bevonták a vál­lalkozókat is. Az iparosok nagyon ko­molyan vették ezt a feladatot, nem köntörfalaztak, keményen megfogal­mazták a véleményüket. Szerintük a képzés jelenlegi formája elavult, nem készíti fel a gyerekeket az önálló mun­kára, a vállalkozásra. A tananyagnak a korábbinál jóval több hasznosítható tudást, gyakorlati ismeretet kellene nyújtania ahhoz, hogy ne vesszenek kárba az iskolában eltöltött évek, hogy legyen értelme a tanulásnak .. . A nyelvtudás fontossága Ebben a tizennyolc fős osztályban a leendő vállalkozókat képezzük kapcsolódik a beszélgetésbe Bajáki Im­re szakoktató, aki maga is részt vett az új tanterv kidolgozásában. Tulaj­donképpen megkérdeztük a kisiparo­sokat, hogy mire tanítsuk meg a gyere­keket. Abból, amit elmondtak, kitűnt, hogy elsősorban a gyakorlati, a szak­mai ismereteket kell még jobban elmé­lyítenünk. Egy kis műhelyben ugyanis nincs szakosodás, itt a mester mindent önmaga javít. Ezt az igényt tartottuk szem előtt akkor, amikor a második évtől megemeljük a szakelmélet és a gyakorlat arányát, és a három nap gya­korlati oktatás mellett csupán kétszer ülnek be a gyerekek a padba. Nagy igény van ezenkívül a kommunikációs • Nagy Zsolt is egyszer önálló műhelyt szeretne initni. Egyelőre azonban még Jaksa Imrénél tanul. készség fejlesztésére és a nyelvtudásra. A mesterek ugyanis naponta kerülnek személyes kapcsolatba a megrendelők­kel, és akkor sem eshetnek kétségbe, ha 1 történetesen egy külföldi állampolgár viszi be hozzájuk a kocsiját. A siker reményében Történelem helyett ezért ebben az osztályban társadalmi ismereteket ta­nítunk, a német nyelv pedig három éven keresztül lesz kötelező tantárgy. Egy-egy kisiparosnak nagy szüksége le­het ezen kívül még bizonyos vállalko­zói ismeretekre is, hiszen év végén adó­bevallást kell készítenie, folyamatosan vezeti a könyvelést és gazdálkodnia is muszáj. Nos ezekre a dolgokra is a legegyszerűbb már itt, az iskolában fel­készíteni a gyerekeket... A kísérlet tehát beindult, sőt az IPOSZ a tervek szerint fokozatosan bővíteni kívánja a képzésben résztve­vők létszámát. Természetesen nem mindegyik itt végzett tanulóból lesz ön­álló vállalkozó, azonban a megszerzett plusztudás talán nagyobb esélyeket ad majd az elhelyezkedésre, a pályakez­désre, a szakmai fejlődésre... Galambos Sándor • Reicher József igazgató a megemelt követelményekről beszél. TISZTELT SZERKESZTOSEG! * Tragikus egybeesés Aggódó szülők és nagyszülők fogalmaztatták velem ezt a levelet. Kiskunfélegyházán, a Bajcsy- Zsilinszky Endre Általános Iskola 3/A osztályában igen rövid idő el­teltével meghalt két kisgyermek. Egy kislány és egy kisfiú. Úgy tud­juk, mindkettő fehérvérűségben. Az igen kedves és aranyos tanító­néni is nagyon szomorú. Év elején a koszorúra gyűjtött, elvesztette immáron második tanítványát. Megdöbbentő ilyen fiatal életet el­veszíteni. A szülők többsége ag­gódva kéri orvosok, esetleg orvos­csoportok, az iskola említett osztá­lyára koncentrált vizsgálatát, a többi életben lévő gyermek érdeké­ben. Kérjük a figyelmüket, mert fájdalommal, értetlenül állunk a koporsók előtt. Tisztelettel: aggódó anyuka Természetesen utánajártunk a tragikus haláleseteknek. Dr. Szabó Mária, a polgármesteri hivatal szo­ciális és egészségügyi osztályveze­tője megerősítette, hogy korábban leukémiában halt meg egy félegvhá- zi kislány, rá egy évre, szintén a 3/A-ból egy bugaci kisfiú, ő nyirok­csomórákban. A két betegség kóro­ka egészen más, ennek ellenére az osztályvezető a népjóléti és tisztior­vosi hivatalt megkérte, hogy kör­nyezet-egészségügyi szempontból végezzenek vizsgálatot. Az illetékes körzeti gyermekorvos arról tájé­koztatta dr. Szabó Máriát, hogy az iskolában rendszeres szűrővizsgála­tok folynak. A két gyermekhalál egy osztályban véletlen és tragikus egybeesés. A gyermekek védelmében A nemrég Kiskunfélegyházán történt gyermek tragédia kapcsán szeretném néhány észrevételemet közzétenni. A Petőfi-lakótelepen a közleke­désbiztonság csapnivaló, kevés a járda, van ahol nincs is. Az autók alig férnek el a keskeny utakon, nagy sebességgel rohangálnak a járkálok között. A lakótelepen az iskolán, az óvodán és a bölcsődén kívül sem­mi olyan hely nincs, ahol a gyere­kek biztonságban eltölthetnének néhány órát úgy, mint például a belvárosban a gyermekkönyvtár­ban, vagy a művelődési házban, ahol rendszeresen vannak gyer­mekprogramok. Ezzel szemben több kocsmaszerű helyiség találha­tó a Petőfi-telepen. Kevés a játszótér, azok is pisz­kosak, gondozatlanok és baleset- veszélyesek. Ráadásul a kutyák az egész lakótelepet eluralják a gyere­kek elől. Gyermekorvosi rendelő csak a Hunyadi utcában van, az egész vá­ros területéről oda kell vinni a be- tep gyerekeket. Ezzel szemben fel- nóttorvosi rendelő a város több pontján. ís van. Azt meg lehetett oldani? Legalább egy lakást itt is felhasználhatnának a gyerekek­nek, rendelőnek. A gyerekekre jobban oda kelle­ne figyelni, s nemcsak a szülőknek, a nevelőknek, nemcsak a szomszé­doknak, hanem mindenkinek. Tudom, hogy nincs pénz járdá­ra, játszótérre, gyermekorvosi ren­delőre, de a veszteséget, amit egy esetleges gyermektragédia jelent, nem lehet pénzben kifejezni. Csak ennyit akartam mondani. Récze Ferencné, Kiskunfélegyháza, Holló L. u. 21/3. Mekkora a városi villanyszámla? Az önkormányzati költségvetés év eleji vitájában a kiskunfélegyházi képviselő-testület a közvilágítási költség fedezetéül 12 millió 400 ezer forintot szavazott meg. Ma már bi­zonyos, hogy ez a pénz kevés lesz a város villanyszámlájának a kifi/cté* sére. Emelkedik ugyanis a villamos energia ára. Természetesen a kiskunfélegyhá­zi közvilágítás villanyszámlája nem csupán a mért fogyasztás, teljesít­mény áramdíját tartalmazza, ha­nem az egész hálózat karbantartá­sának, az elhasználódott berende­zések rendszeres cseréjének a költ­ségét is. Sajnos, a szándékos rongá­lás miatt, a lámpatesteket, fényfor­rásokat egyre gyakrabban kell cse­rélni. A város nagyobb forgalmú útjain, terein, útkereszteződésein több fény­forrású lámpatesteket szereltek fel évekkel ezelőtt, melyeknek egy-egy fényforrását este tíz órától reggelig, takarékossági okokból, rendszere­sen kikapcsolják. Kiskunfélegyhá­zán már évek óta higanygőzlámpás világítótesteket használnak a régi iz­zók helyett. Már önmagában ez is energiamegtakarítást eredményezett és nagyobb fényerőt. Napjainkban ennél korszerűbb világítótestek is kezdenek elterjed­ni. az úgynevezett nagy nyomású nátriumlámpák, melyek Kiskunfél­egyháza számos nagy forgalmú cso­mópontjában már fellelhetők. Az őszi, téli ködös estéken is jobb meg­világítást nyújtanak az előző típusú világítóberendezéseknél. Villamo- senergia-fogyasztásuk is kisebb. Az egyik közeli városban, ahol a kis­kunfélegyházinál nagyobb arányú a nátriumlámpák használata, a 125 watt teljesítményű higanygőzlámpa helyett elegendő a 30 wattos nátri­umlámpa azonos fényerő mellett. Kiskunfélegyházán a városi kép­viselő-testület legutóbbi ülésén jóvá is hagyta a közvilágítás fejlesztésé­nek új programját, s ebben a kor­szerűbb világítóberendezések na­gyobb mérvű alkalmazását. A be­ruházás magas költsége miatt csak kellő ütemben történhet, és további vizsgálatokat is igényel, hosszabb távon azonban megtérül, hiszen az energiafelhasználás mérsékeltebb fejlődésével a városi költségvetés is lépést tud tartani. (k. a.) Tapasztalatcsere a családvédelemről Kiskunfélegyházán az első közt hozták létre a megyében a családse­gítő központot, amely mára család- védelmi centrummá alakult, ahol egyaránt megtalálható az átmeneti szállás, a védőnői szolgálat, a gyer­mek- és ifjúságorvosi rendelés, va­lamint klub a különböző összejöve­telek számára. Á napokban a Nép­jóléti Minisztérium főosztályveze­tője. Gyulai Gabriella és Juhász Ju­dit szóvivő telt látogatást az intéz­ményben. Itt találkoztak a megye családsegítő központjainak vezetői­vel és félegyházi orvosokkal. Be­szélgetésükben elsősorban a család­segítők és az önkormányzatok együttműködéséről, valamint az egészségügyben dolgozók problé­máiról volt szó. Ingyenkonyhát terveznek Nemrégen megalakult a Máltai Szeretetszolgálat félegyházi cso­portja. Első lépésként szerelnének megvalósítani egy 60-80 adagos in­gyenkonyhát, amihez — pályázat útján kaptak egyszeri támogatást a minisztériumtól. Terveik közt sze­repel az is, hogy a konyha mellett létrehoznak egy városi ruhagyűjtőt, ahol a használt ruhákat raktároz­zák. A szeretetszolgálattal egy idő­ben megjelentek a városban a kalo­csai nővérek, akik egyebek közt gazdasszonyképzőt szerveznek. A munkanélküli fiatalokért Sok fiatal él a városban és a kör­nyéken, aki az általános iskola be­fejezése után nem tudott továbbta­nulni és munkahelyet sem talált. Az ő számukra szerveztek klubot a csa­ládvédelmi központban, ahol egy- egy összejövetel alkalmával segítsé­get, illetve tanácsokat kapnak a hasznos időtöltéssel, valamint a he­lyes életvezetéssel kapcsolatban. A fiatalokkal elsősorban pedagógu­sok, társadalmi segítők, lelkészek és a Dorkás szeretetszolgálat emberei foglalkoznak. Kábeltervek Jelenleg 3520 félegyházi otthon­ban van bekötve a városi kábeltele­vízió. A Kossuth utcai fejállomás­ról a Magyar Televízió 1-2 és a No­vi Sad mellett hét műholdas adást továbbítanak (Eurosport. RTL Plus, MTV. SAT L, PRO 7, TV 5 és az MTV 2 adás szünetében a SKY ONE). Bekötésre a Czuczor utcában 43 lakást készítettek elő és megkezdődött a Hédcri A. utca, a Móraváros II. ütem és a Bankfalu bekötésének előkészítése. Mizseit támogatják A göteborgi Európa-bajnokság bronzérmesének, Mizsei György­nek, a Kiskunfélegyházi Honvéd ökölvívójának a legutóbbi képvise­lő-testületi ülés havi 3 ezer forintos támogatást szavazott meg, mivel ő az egyetlen sportoló a városban, akinek esélye van a jövő évi barce­lonai olimpiára kijutni. A honvédség nem vállalja A Kossuth utcai napközi ottho­nos óvoda energiaköltségeit koráb­ban a Magyar Honvédség fedezte. Az óvoda felújítását követően a ki­adásokat a katonaság már nem vál­lalja, így ez az összeg a jövőben a várost terheli, melyre a tartalékke­retből 150 ezer forintot fordítanak az idén.

Next

/
Thumbnails
Contents