Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-29 / 253. szám

* MEGYEI KÖRKÉP 1991. október 29., 3. oldal Honvéd hagyományőrzők összejövetele MEGKEZDTÉK A KATONA­EMLÉKHÁZ BERENDEZÉSÉT 22-ei számában a következőkép­pen emlékezett a második világhá­ború vége felé történtekre: „Robotmunkára gyűjtötték ösz- sze az embereket. Kivittek minket a főtérre, ahol kb. 20 eltemetett szovjet tiszt sírja volt. Az emlékmű területén úgy 4-5 sír lehetett. Egy szovjet főhadnagy vezette a mun­kálatokat. Ezzel a főhadnaggyal hamar összetűzésbe kerültem, ugyanis közöltem, hogy egy ilyen súlyú és magasságú emlékműnek nem elég 70 cm-es alap, főleg úgy, hogy a koporsók is alatta maradja­nak. Erre ő elővette a pisztolyát és megfenyegetett: ha nem úgy csiná­lom, ahogy ő mondja, lelő vagy Szibériába vitet. Erre én azt vála­szoltam: ha agyonlőnek, akkor sem építem rá a halottakra. Enge­dett a szovjet főhadnagy, kiszed­tük a koporsókat, melyeket úgy tudom — a mostani E5-ös út mel­letti szovjet temetőbe vittek. Bizto­san állíthatom, hogy az emlékmű alatt ma nincsenek halottak.” * Tehát az emlékmű alatt nincse­nek már sírok, viszont Márfi Györgytől megtudtuk, hogy a gáz­vezeték építői a főtér alatt hagyták a többi halottat. 1968-ban, Cseh­szlovákia lerohanásának évében ez gyaníthatóan inkább politikai, mint közegészségügyi döntés volt. k — 1 i • A Hartával köttetett kényszerházasság nem tett jót a dunatetétleni középületeknek. A tavaly önállóvá vált Dunatetét- lenen a faluháza a Teleki-kastély. A Hartától való válás után teljesen föl kellett újítani a romos épületet. A műemléki jelentőségű kastélyban kapott helyet az önkormányzati hi­vatal, a művelődési ház, a könyvtár, a mozi és a posta. A nagy munka meg­terheli a hétszáz lakosú település pénztárát. Nem is tudnak egy év alatt végezni a másfél millió forintos építkezéssel. Nagyon jól jött a duna- tetétlenieknek, hogy a Vidékfejlesz­tési és Falufelújítási Alapítvány el­fogadta a hivatal pályázatát. így ar­ra is tudnak ügyelni, hogy a megfia­talított épület visszanyerje eredeti formáját. — F — ELSŐKÉNT A MEGYÉBEN ALAKULT MEG Személyesen keresett meg ben­nünket Márfi György a kecskeméti Sallai Imre utca 4. szám alól, hogy cáfolja azt a lapunkban közölt, 1991. október 21-ei állítást, hogy hiteles tanúk szerint senki nem nyugszik a Szabadság téri emlék­mű alatt. — Alatta talán nem (bár még ez sincs hitelt érdemlően bizonyítva) — kezdte Márfi György —, de a közvetlen közelében igen. 1968- ban, mint szolgálatot teljesítő rendőr, ott voltam a városközpon­ti gázvezeték építésénél. Velem együtt az akkori árokásó munká­sok, a Gázüzemi Vállalattól Bor­sodi Ferenc és mások is tanúsíthat­ják, hogy az emlékmű és a mai Petőfi Népe Szerkesztősége között a földben holttesteket találtak. Szovjet katonákét. Fosztó pufaj- kájukról, zubbonyukról és katonai rangjelzéseikről megismertük őket. Csontjaikon, leginkább a végtagjaikon, az izomszálak még megvoltak. Némelyiknek az épen maradt hajára is emlékszem. Nem egy, hanem több tetem és marad­ványai váltak akkor láthatóvá — karokat és lábakat is találtak, kü- lön-külön a vezetéképítők —, ezért biztosra veszem, hogy a Szabadság téri emlékművet nem véletlenül építették oda, ahol most áll. A hi­telesség — a tények közreadása — azt kívánja, hogy mindezt el­mondjam. Karazsia István kőművesmester a Kecskeméti Lapok 1990. június Felújítják a tetétleni kastélyt Orosz katonaholttestek a Szabadság téri emlékmű mellett A Petőfi Népe már korábban tájé­koztatta Kecskemét és megye társadal­mát a budapesti Hadtörténelmi Inté­zetben megalakult és hivatalosan be­jegyzett Honvéd Hagyományőrző Egyesületről, acélkitűzésekről, a tagsá­gi felvételekről. Az egyesület elnöke Kéri Kálmán vezérezredes, országgyű­lési képviselő. Az év folyamán — elsőként me­gyénkben megalakultak az egyesület területi szervezetei. Az elnökség kidol­gozta az alapszabály-tervezetet, össze­állította a legközelebbi munkaprogra­mot, december 12-ére kitűzte első köz­gyűlését, melyet a Hadtörténelmi Inté­zet dísztermében rendeznek meg. Fel­vették a kapcsolatot az emigrációban működő azonos célú magyar szerveze­tekkel is. Az alapvető szervezési munka után az egyesület Bács-Kiskun megyei szer­vezete megtartja első bajtársi összejö­vetelét november 6-án (szerda), 16 óra­kor, a Katona József tér 8. sz. (volt megyeháza) I. emeleti tanácstermében. Ezúton is tisztelettel meghívjuk és vár­juk azokat a bajtársakat is, akik koráb­ban már jelentkeztek, de valami okból a belépési nyilatkozatot még nem küld­ték el, de az egyesület tagjai kívánnak lenni. Amennyiben a volt Magyar Ki­rályi Honvédség és Csendőrség egykori tagjai közül bárki belépni kíván az egyesületbe, de eddig még nem jelent­kezett, kárem őket, jöjjenek el az össze­jövetelre, ahol a belépési nyilatkozat űrlapot átvehetik. (Ez utóbbi levélben is kérhető.) A bajtársak az összejövete­len tájékoztatást kapnak az egyesület eddigi tevékenységéről, az alapszabály­tervezetről, a december 12-ei országos közgyűlésről, az egyesület keretében megalakítani tervezett „Nemzetvédel­mi tagozatról”, melynek célja az idős korú HOHE tagság utánpótlásának biztosítása a 18—55 év közötti katonai és polgári, mindkét nembeli állampol­gárok köréből, megbeszéljük a felme­rülő kérdéseket, javaslatokat, egyéni problémákat (például erkölcsi rehabili­tációs ügyek, elvett rendfokozatok visszaadása stb.). Megválasztjuk a megyei titkárhe­lyettest és a közgyűlési kiküldötteket is. Bártfai Szabó László HOHE megyei titkára Közép-európai területi találkozó VÉLEMÉNYEK — SZABADON A kiskőrösi adókról Október 10-ei kiskőrösi oldal-összeállításunkban jelent meg Három az adó címmel egy interjú dr. Szentendrei István jegyzővel, a helyi adók januártól esedékes kivetéséről. Az alábbi levél a cikkben elhang­zottakkal foglalkozik. Kedves István! Megdöbbenéssel és csalódással olvastam az 1991. október 10-én, a Petőfi Népében megjelent nyilat­kozatodat, amely a várható helyi adózásról szólt. Szociális érzé­kenységű embernek ismertelek meg, aki hosszú időn keresztül a lakosság szolgálatában tevékeny­kedik. Itt másként nyilatkoztál még!! A képviselő-testület által meghozott első konkrét döntésről — amely a lakosságot negatívan érinti — úgy nyilatkoztál, hogy az a lakosság többségének akaratával egyező. Ez egy kicsit azért túlzás! Miről is nyilatkoztál a sajtóban? — Arról, hogy szakmai-politi­kai indokok miatt kerülnek a helyi adók bevezetésre. Szakmai lehet az, hogy dolgoz­zon egy jól felkészült apparátus — ha más van —, de lehet az is, hogy még magasabb adóteherrel „nevelitek” a lakosságot. Politikai indok sokféle lehet, mivel több párt van az önkormányzatban. Kí­váncsi lennék még ezen pártok té­teles politikai indokaira és arra, hogy melyik pártnak volt ebben meghatározó ereje. (A kiskőrösi lapban olvastam, volt olyan párt, aki ellenezte.) — Arról, hogy hogyan lehet úgy lakosságot terhelő adókat kivetni, amely „istenigazából nem számot­tevő összeg”. Lehet úgy kivetni adókat, hogyan­nak nincs konkrét gazdasági indo­ka?! (Pl. intézmény fenntartása stb.) — Arról, hogy a „lakosság szá­mított ezen adók bevezetésére”. Nem tudom, hogy a statisztikai felméréseknél kivel beszélgettetek? Több olyan ígéret hangzott el la­kossági fórumokon, hogy nem ter­vezitek a helyi adók bevezetését. Még a polgármester úr is többször ezt nyilatkozta. [Miért ígért(tetek) olyat, amiről tudta, hogy nem tud­ja teljesíteni az önkormányzat.] — Arról, hogy a „magasabb jö­vedelmű rétegek általában keve­sebbet fizetnek az új adózás beve­zetése után”. Az én szociális érzé­kenységem tiltakozik ez ellen. Ezt csak abban az esetben lehetne elfo­gadni, ha ezek a jól kereső embe­rek egymás után teremtenék a munkahelyeket. Örülök, hogy kedvezményekről és méltányosságról is írtál. Bízom benne, hogy a képviselő-testület­nek a második konkrét döntése majd az új munkahelyek teremté­séről és a lakossági közérzetet javí­tó intézkedésekről fog határozatot hozni. A lakosság teherbírása ugyanis a jelenlegi gazdasági hely­zetben, a szőlő- és borháború ide­jén és a 10 százalék feletti munka- nélküliségnél újabb pénzelvonáso­kat nem tud már elfogadni. Remélem, levelem is hozzásegít ahhoz, hogy továbbra is a jog esz­közeivel, emberi érzékenységgel te­vékenykedsz a lakosság érdeké­ben. Hirsch Imre Kiskőrös (Folytatás az I. oldalról) A rendezők többféleképpen se­gítik a kapcsolatfelvételt a már az első napon sikeresnek ígérkező ta­lálkozón. Több kelet-közép-európai or­szág kormányát miniszterhelyet­tes, helyettes államtitkár képviseli. Berényi Lajos, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Miniszté­riumának helyettes államtitkára szerint az elkövetkező egy-két esz­tendőben eldől, hogy képes lesz-e ez a térség a fejlett országok dina­mizmusának átvételére. A jelek egyszerre biztatóak és aggasztóak. Kétségtelen, a tájon a Magyar Köztársaság gazdaságpolitikája a legszabadabb. Már 30 ezer gazdál­kodóegység foglalkozik önállóan behozatallal és kivitellel, erősödik részvételünk a tőkés piacon. Erő­feszítéseink ellenére hazánkat is sújtja a történelmi zsákutcába szo­rító politika nyomasztó öröksége. Gondokkal küszködnek szomszé­daink is, különösen a Szovjetunió. Fizetésképtelensége miatt 55 szá­zalékkal csökkent a kivitelünk, de a leszállított termékeket is csak részben fizették ki. Néhány baráti kormány protekcionális intézkedé­seket hozott. Ugyanakkor az ál­lamtitkárhelyettes és a meghívott külföldi előadók egyaránt kifejez­ték azt a reményüket, hogy mind kevesebb akadály nehezíti az üzle­temberek kezdeményezéseit, a kor­mányok megteremtik az együtt­működés javuló feltételeit. Heltai Nándor Avatás november 8-án Bízzunk benne: a Katona József- emlékünnepségekig legalább parko­sítják a Katona József szülőház melletti üres telkeket, a főtéren ta­pasztalthoz hasonló gonddal csino­sítják a környéket. Lapunkban is megírtuk: lehango­ló az újraépített majdnem szülőház környéke. Szegény drámaírónak se életé­ben, se halálában nem volt szeren­cséje. A két évtizede nagy keserve­sen a limlomos irodáktól, tracho­ma-rendelőtől megszabadított, fel­újított épületet szétmállasztotta a talajvíz, egy elhibázott közlekedési koncepció kocsiutat tervezett helyé­re. Hála Katona József közeledő két- századik születési évfordulójának, eredeti helyén újraépült a takács- mesterék egykori otthonára csak nyomokban emlékeztető épület. Ha nincs bicentenárium, aligha kerül pénz az új emlékkiállítás megrendezésére. Az alkalomhoz il­lő példás összefogással teremtették meg az ünnepség méltó feltételeit. A Magyar Irodalomtörténeti Tár­saság és az ideutazó vendégek, az érdeklődő kecskemétiek november 8-án délután, az avatási ünnepség után tekinthetik meg a Pintér La­jos és Pintér Lajosné Major Éva forgatókönyve alapján készült ki­állítást. így fogalmazták meg az adott 106 négyzetméter területen kiala­kított kiállítás célját: „Nemzeti drámánk nagy egyénisége életé­nek, a magyar színjátszás hőskorá­nak, a Bánk bán keletkezésének és pályafutásának bemutatása. A lá­togató, legyen az középiskolai ta­nuló, egyetemi hallgató, városné­ző, országjáró turista új ismeretek­kel, irodalmi és művészeti élmé­nyekkel gazdagodva, azzal a tu­dattal hagyják el Katona József szülőházát, hogy ez a város megbe­csüli kulturális hagyományait.” Az első terem Katona József ko­rát, a 19. század eleji Kecskemétet idézi. Ezt szolgálja a második te­remben a rekonstruált főügyészi iroda is. A harmadikban a magyar színészet kezdeteire vonatkozó do­kumentumok láthatók. A negye­dikben Bánk bánra és feldolgozá­saira vonatkozó kéziratokat, tár­gyakat, fotókat mutatnak be. A látogatók, videón, áttekintést kaphatnak Katona József életéről, részleteket láthatnak-hailhatnak néhány híres Bánk bán-előadásról, a kecskeméti városi televízió felvé­teléből. A nyitás előtti örömben sem fe­ledkezhetünk meg arról, hogy csak méltó, a város kulturális életéhez szervesen kapcsolódó környezet­ben töltheti be küldetését az em lékház. * * * Közvetlen közelében kellene n mo­dern muzeológia eszközeivel köz­kinccsé tenni a kecskeméti színház- és irodalomtörténet különleges érté­keit. Az első magyar színigazgató, Latabár Kálmán, Mezei Mária szü­lővárosában mikor ébrednek rá, hogy nevezettek hírükkel holtuk után is mennyit használhatatnának Kecskemétnek. Állandó kiállításon tanulhatnák a Katona-szülőház kö­zelében a diákok, hogy milyen nagy­szerű köny vek jelentek meg a kecs­keméti ny omdákban, milyennek lát­ta Petőfi, Jókai, Móricz Zsigmond, Németh László Kecskemétet. Egy ilyen épületegy üttessel emlé­kezhetne Bács-Kiskun megye szék­helye hazánk fennállásának ti­zenegy évszázadára. Mi mindent csodálhatna a látogató a fotóművé­szeti múzeummal kezdődő Bánk bán utcában... Heltai Nándor Előadás a gerincbetegségek gyógyításáról A TIT és a Vitalitás Egész­ségvédő Sportegyesület szere­tettel vár minden érdeklődőt 1991. október 30-án (szerdán), 18 órakor a technika házában tartandó ingyenes ismeretter­jesztő előadásra. Mit kell tudni a gerinc betegségeiről és a nem tradicionális gyógymódról? Előadó: Jurij N. Csisztyakor. Rendkívüli képviselő-testületi ülés Félegyházán Kedden, 16 órakor rendkívüli ülést tart Kiskunfélegyháza képvi- selő-testülete. Arról döntenek hogy átvegye-e tulajdonba a város a területén levő három megyei vál­lalat, az ÉBKM Vízmű, a Filant­róp és a Hírős Film ingatlanait. Környezetbarát növényvédelem November 7-én délután a kis­kunhalasi Felsővárosi Általános Iskola ad otthont a III. Integrált Növényvédelmi és Tájvédelmi Ta­nácskozás eseményeinek. A részt­vevők előadásokat hallgathatnak meg a környezetbarát növényvé­delem legújabb eredményeiről. Megismerhetik a házigazda általá­nos iskola környezetvédelmi cso­portjának, illetve a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Kar tájvédelmi munkacsoportjá­nak a tevékenységét. Bérfeszültség Szinte nincs olyan képviselő- testületi ülés Kunszentmiklóson, amelyen szóba ne kerülne a város­ban dolgozó pedagógusok feltűnő­en differenciált bérezése. Miért kü­lönb például a szakmunkásképző tanári kara a gimnáziuménál'? Az egyikben ugyanis 32 ezer, a másik­ban a Baksay-gimnáziumban 20 ezer a tanerők átlagjövedel­me. A megye legnagyobb nevelési intézményének, a kunszentmiklósi általános művelődési központ igazgatójának kevesebb kerül a borítékjába, mint a szakmunkás- képző fiatal munkatársának. A legutóbbi összejövetelen az­tán kiderült: a bántó arányvesztés a régi rendszer öröksége: a változ­tatás nem várhat sokáig. A szakmunkásképző egykori igazgatója a volt tanácselnök fele­sége. Emlékmű Ipolyságon A szalkszentmártoniak évek óta gyümölcsöző kapcsolatot tartanak a Csemadok ipolysági szervezeté­vel. A kölcsönös látogatásokon túl figyelnek egymás ünnepeire, évfor­dulóira is. A következő találkozó­ra október 31-én, csütörtökön ke­rül sor a szlovákiai Ipolyságon. Ekkor avatják fel ünnepélyes kere­tek között azt a fából faragott kopjafát, melyet a történelem vi­haraiban elesetteknek állítottak a szalkszentmártoniak és a tassiak. Ez utóbbi település pedagógusa, Horváth Attila tervezte és valósí­totta meg az emlékhelyet. Az ün­nepségen ott lesznek a települések polgármesterei is. AIDS-szűrés hetente kétszer A megnövekedett forgalom mi­att kibővített rendelési időben fo­gadja az AIDS-vizsgálatra jelent­kezőket a megyei tisztiorvosi szol­gálat laboratóriuma Kecskeméten, az Ady Endre utca 19. szám alatt. Hétfőn délelőtt tíztől tizenkettőig, délután négytől hatig, pénteken szintén tíz és tizenkettő között le­het vérvételre jelentkezni. Kötele­ző a vizsgálat a hazánkba áttelepü­lőknek, méghozzá teljes térítésért, 1100 forintért. Ugyancsak előírás az AIDS-szűrés a külföldön mun­kát vállalóknak, számukra a tarifa 100 forint, a többit a társadalom- biztosítás téríti. Teljesen ingyenes az önként jelentkezőknek, akik akár a nevüket is titokban tarthat­ják. Egyébként az utóbbiak száma jelentősen csökkent a korábbihoz képest, minden bizonnyal az AI DS-ellenes kampány lanyhulása miatt. Az idén eddig még egyik vizsgált csoportban sem találtak a megyében virushordozó személyt.

Next

/
Thumbnails
Contents