Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-03 / 232. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1991. október 3., 3. oldal 4 színház zsebében az önkormányzat keze Kecskemét feldolgozói együtt Tegnapi lapunkban beszámoltunk ar­ról, hogy a kecskeméti önkormányzat a színháznak nyújtott — a korábbi érád­hoz képest fele összegű — támogatását tovább szándékozik kurtítani 2,5 millió forinttal. Ma Illés István igazgató véle­ményét közöljük az eljárásról. Illés István színidirektomak furcsán meg-megrándultak arcvonásai, amikor a hírről a véleményét kértük. Azután elmondta, hogy a döntést kifogásolva már írt levelet a polgármesternek. Tu­domása szerint, ha az önkormányzati testület egy intézmény sorsát meghatá­rozó kérdésről dönt, akkor ülésére meghívja annak vezetőjét. Erről ez esetben megfeledkeztek. Döntésüket pedig átgondolatlannak, sőt törvényte­lennek tartja, hiszen a minisztérium tá­mogatását konkrét célfeladatok minél sikeresebb megvalósítására kapták, s ezt a számvevőszék ellenőrzi is majd. Tehát a színház üzemeltetési költségei­nek fedezésére — ami az önkormány­zat döntése miatt két és fél millióval csökkent — nem csoportosítható át. Vagyis teljesen lehetetlen helyzetbe ke­rül e patinás intézmény, ha a város­atyák nem gondolják át újra ezt a kér­dést. — A műsortervünket a támogatás mértékét ismerve alakítottuk ki — mondta a direktor. — Ezt az elvonást csak úgy tudnánk kompenzálni, ha a meghirdetett bemutatók közül elhagy­nánk egy vagy két zenés darabot. Csak­hogy akkor mi lennénk a szerződéssze­gők. Mert immár tízezer bérlővel kö­töttünk komoly megállapodást arra, • A színház tízezredik bérlettulajdonosát, Faragó Zsuzsa kecskeméti pedagógust, kedden este külön köszöntötte Illés István színidirektor és Tóth Éva, az intézmény gazdasági igazgatója. (Fotó: Gaál Béla) hogy milyen produkciókat kapnak a pénzükért. Ela nem változtatják meg ezt a döntést, elképesztően rossz hely­zetbe sodródunk . .. Illés úr aggodalma érthető. Az már kevésbé, hogy hogyan lehet magasabb minőségi munkára ösztökélni egy mű­vészeti műhelyt úgy, ha az erre a célra GAZDAGOK A SEGÉLYEZETTEK LISTÁJÁN Mercédesszel is jönnek Nézze, én úgy húzom az igát, mint ez a két ló itt előttem — mutatja a szőlősor végén visszaforduló fogatot egy soltvadkerti gazdálkodó és tovább háborog: — Becsülettel felneveltük a fiainkat. Pedig nekünk sem mindig egy­formán forgott a kerék, de szégyelltem — és röstellnék ma is — odaállni segé­lyért. Pedig mennyien kilincselnek érte, és a hivatal ajtajáig nyugati kocsin mennek. Utána leülnek a presszóban, s kötik a fekete üzleteiket. Rajtunk meg röhögnek. Az is sérelmes, hogy tőlünk, dolgozóktól vonják a százalékokat. — Hogyan ítéli meg e gazdag falunak emlegetett Soltvadkert lakossága a munkanélküliek segélyézését ? — A munkanélküliség az összes kel­lemetlenségével együtt minket sem ke­rült el. Talán azért borzolja jobban az idegeket, mert jómódúaknak ismernek bennünket. Persze, ebben is van igaz­ság. Csakhogy pusztán azért nem lehet az ittélőket büntetni, mert a vénájuk vadkerti. Ugyanis, aki eddig komolyan vette a szőlőt, vitte is valamire. — Éppen az borzolja az idegeket, hogy a vagyonosok között sok a munka- nélküli segélyt kapó. — Ez igaz. Nem is bánnám, ha mér­legelésijogkört kapnánk a pénzek meg­állapításánál. El tudnám képzelni azt a megoldást — akár javaslatnak vehetik az illetékesek —, ha megszűnik egy munkahely, akkor a munkaviszony bi­zonyos ideig segély nélkül is folyama­tos lenne. Ez nem vinné a guruló forin­tokat, viszont — például a nyugdíja­zásnál — nem vesznének el az évek, a már megszerzett jogok. — Itt milyen statisztikáról tudnak? — A nagyközségben jelenleg több mint 300 a munkanélküli. Legtöbbjük volt medicoros. A rendszeresen segé­A kárpótlási törvénnyel, a kárigény­léssel kapcsolatos kérdéseikre szívesen közlünk válaszokat lapunkban. A Bács-Kiskun Megyei Kárrendezési Hivatal munkatársai nyújtanak ebben szakszerű segítséget. Egy kisszállási olvasónk a követke­zőkkel fordult hozzánk: „Most már kö­zel másfél éve (15 hónapja) elküldött levelemre és az adatlapra még csak ér­demi választ sem kaptam. Mi az oka ennek a végtelen időhúzásnak? Miért nem hoznak döntést? Vagy várják, hogy az ügy elévüljön ? Pedig én is 29 hónapot voltam szovjet hadifogságban. Az erre vonatkozó hiteles iratokat is elküldtem. A kérdésem: A kárpótlási hivatalnak melyik szerv a közvetlen felettese? Mert a kárpótlási hivatalnak hiába irkátok, még csak nem is válaszol, pedig már válaszborítékot is küldtem.” Levele alapján arra következtetünk, hogy valószínűleg személyes kárpótlás­ról van szó. Ez nem tartozik a Bács- Kiskun Megyei Kárrendezési Hivatal hatáskörébe, illetve illetékességi köré­be. Önnek az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz (címe: 1399 Bu­dapest, Kürt utca 6. Pf. 715) kell for­dulnia. lyezettek száma is háromszorosa a ko­rábbinak. Olyan emberek jönnek, aki­ket eddig nem láttunk. Am tanyáról senki. Erre is jobban oda kellene figyel­ni, támogatni az önellátó gazdálkodó­kat, a tanyás térségeket. A megyei munkaügyi központ kis­kőrösi kirendeltségének illetékességi te­rülete a városon kívül még 12 község, közöttük Soltvadkert. Azt hiszem, bár­mikor érkeztem volna, itt soha nem jut mindenkinek ülőhely. A kirendeltség­vezető, Bilekov László éppen a helyi önkormányzattól jön, mert nagyobb helyiségbe költözne a hivatal. — Az év első hónapjához viszonyítva — Bácsalmás és Tiszakécske után — itt, e város térségében legerősebb a fog­lalkoztatási feszültség. E tényt tovább feszíti, hogy a munkanélküliek között többen vagyonos emberek. — Ha arra céloz, hogy van, aki Mer­cédesszel érkezik. Hát igen! Sokan úgy jönnek, mint valami adományért, má­sokban valóban nincs mit tenni - mondja a kirendeltségvezető —. Tudni kell, hogy ez a vidék a kétlakiak kör­nyéke. Nem tudjuk bizonyítani, hogy ki, mikor jut különféle bevételhez és a magas társadalombiztosítási járulék miatt elszaporodott a feketén történő foglalkoztatás. Kapunk is feljelentése­ket. Mondjam azt, előre tudjuk, hogy kik nem fognak munkát keresni? — Gondolom, név szerint nem tárja elém, de szám szerint? — 25-30 vadkerti ember biztosan nem . . . * A kiskőrösi önkormányzat tegnapi ülésének napirendjén a munkaügyi központ helyi kirendeltségének tevé­kenysége is szerepelt. . Pulai Sára Kis József Kecskemétről a követke­ző levelet küldte szerkesztőségünkbe: „Családunk Öttömösön lakott, ott volt földje apámnak és anyámnak. A csatád szétszéledt, édesanyám meghalt. Az ő része után mi, testvérek igényelhetjük a kárpótlást, de mivel apám már idős és nem tud dolgozni, köztünk szeretné szét­osztani az ö részét is. Testvérem számá­ra, aki Bácsbokodon apámmal egy ház­tartásban él, ez nem is jelent gondot. Én viszont Kecskeméten lakom és itt van a munkahelyem is. Itt szeretném kikérni a rám eső részt. Van-e arra mód, hogy az apám után rám eső részt is Kecskeméten kérjük ki, illetve hogy itt kapjam meg a kárpótlást. En is földműveléssel szeret­nék ugyanis foglalkozni." Sajnos nem tudunk az Ön számára kedvező választ adni. Nincs mód arra, hogy az édesapja kárpótlási jegyeivel Kecskeméten, illetve a környékén ve­gyen részt árverésen, mert az édesapjá­nak nem Kecskeméten van az állandó lakhelye; a megyeszékhelyen nem té- esz-tag; az egykor elvett földje sem Kecskemét határában található. B. A. más csatornán adott támogatást a fenntartó szerv egyszerűen kiveszi a színház másik „zsebéből”. A jelek sze­rint a teátrumok ideológiai „kézi vezér­lése” megszűnt végérvényesen. Csak­hogy helyére lépni látszik egy másfajta diktatúra. A pénzügyi. Ma érkezik Lübbecke testvérváros delegációja A németországi Lübbecke éppen két esztendővel ezelőtt létesített testvérvárosi kapcsolatot Tiszakécskével. A soron kö­vetkező találkozóra ma kerül sor, amikor a Tisza-parti városban Szijj László polgár- mester fogadja a több mint negyvenfős de­legációt. A meghívást nem véletlenül az őszelőre időzítették, hiszen c hét végén lesz az első, hagyományteremtőnek szánt kécskei szüreti mulatság, ami akár nem­zetközinek is nevezhető. Ugyanis négyfős olasz delegációt is várnak, Mariano Co- mense képviselői testvérvárosi kapcsolat kialakítását tervezik. Ma a vendégeket a honi családok ottho­nukban fogadják, a holnapi program pedig városnézés. Tiszakécske és Kecskemét ne­vezetességeivel ismerkednek. A szombati nap bizonyára maradandó emlékeket tar­togat. Délelőtt egy magángazdálkodó sző­lőjében szüretre invitálják a társaságot, majd a Borvirágban a must- a borkészítés fortélyait láthatják. A művelődési ház előtti színpadon kora délután népzenei mű­sor kezdődik, mely alkalommal bemutat­kozik az abonyi népi együttes is. Ezután lesz a színpompás szüreti felvonulás. Az egész napos programhoz népművészeti ki­rakodó- és ajándékvásár, valamint gépbe­mutató is tartozik. A művelődési központ­ban pedig Bardózc Lajos grafikus és Gya- lai Béla festőművész kiállítása látható. A zárórendezvény a Tisza étteremben 19 órakor kezdődő szüreti bál lesz. A vendégek hétfőn vesznek búcsút a kécskei testvérvárostól. „ c Oly sok szó esik mostanában ar­ról, hogy lehet a Szovjetunióval, illetve annak tagköztársaságaival kereskedelmi, gazdasági kapcsola­tot felvenni. Az utóbbi időben ép­pen ezért nagy járás-kelés indult meg a nem kis távolságok között. A szakemberek igyekeznek lehető­ségeket felvetni, azokat körbejár­ni, a megvalósítást legalább elindí­tani. Ezekben a napokban a Kecs- kemétvin vendégei egy OSZSZK- ban (Oroszországban) létrehozott kereskedelmi egyesülés képviselői. Egy beszélgetés alkalmával — ami nemcsak a most létrehozandó ko­nyakgyárról szólt — nem mint ve­gyes vállalati szakértők, hanem mint piackereső szakemberek is se­gítséget emlegettek. Mondták: se­gítségére lehetnek a város és a me­Katonai menedzserek Az első katonai menedzserképző tan­folyam hallgatói szerdán délután vették át a végzésükről szóló angol és magyar nyelven készült okiratot a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán. A kibocsátó ünnepségen Vad György mérnök ezredes, a Honvédelmi Minisztérium főosztályvezetője sok si­kert kívánt a tanultak felhasználásához a 16 végzősnek, és elmondta, hogy a többi katonai főiskolán is beindítják a hivatásos tisztek részére ezt a tovább­képzési formát. Azt már évekkel ezelőtt kitalál­ták, hogy szőlőből kiváló üdítőital­alapanyag készíthető. A sűrítmény bármikor felhasználható hosszú ideig tárolható , a belőle nyert ital sokkal egészségesebb, mint az elterjedt, cukrozott, „-ízű” (na- rancsízü stb.) szörp, üdítő. A sűrít­mény készítésének technológiáját is kidolgozták, konzervgyárban, de inkább borászati üzemben a szük­séges felszerelések is megvannak hozzá. Csak éppen olyan vállalko­zó nem akad, aki a sűrítményt elké­szítené tudtuk meg Csóti István­tól, az Országos Gazdaszövetség társelnökétől. Mint elmondta, számításaik sze­rint Bács-Kiskun megyéből 50 ezer mázsa szőlőt lehetne ilyen célra for­dítani. Ennek a mennyiségnek egyébként teljesen bizonytalan a sorsa, vagy így, vagy úgy nagy része alighanem veszendőbe megy. Üdí­tőital-alapanyagként viszont folya­matosan lehetne használni. A Kecskemétvin Rt.-vel folytatott tárgyalásokat ez ügyben a gazda- szövetség, de megyénk legnagyobb borászati üzeme sem tudja e nagy munkát finanszírozni. Nincs miből fizetni a feldolgozás költségeit annál inkább elfogadhatatlan szá­mukra a szövetségnek az az ajánla­gye élelmiszer-feldolgozóinak ab­ban, hogy termékeiket az ottani piacra kínálják. Szó szót követett, tanácskozásra invitálták a megye- székhely baromfi-feldolgozójának és konzervgyárának képviselőit is a borászok mellé. Az eredmény egy terv szándéknyilatkozat aláírá­sáról, melyet .aztán Moszkvába juttatnak el. Ez arról szól, hogy a három kecskeméti vállalat egyfajta konzorciumot létrehozva jelenik majd meg az oroszországi piacon. A későbbiekről gondolkodva fel­vetődött egy kereskedőház terve, melybe a magyar vállalatok termé­keikkel, a külföldiek az ottani inf­rastruktúrával, épülettel és — fő­leg — piaccal lépnének be. i Jakabszállási köszöntő A 90 éveseknek kijár a köszöntő, legalábbis Jakabszálláson, ahol hagyo- ,mány, hogy a születésnapon Kökény Istvánná, a társadalom az idősekért bi­zottság vezetője, valamint a szociális bizottság képviselője elviszi az önkor­mányzat ajándékát. Korábban Bene Sándort és Viskovics Imrénét köszön­tötték, tegnap pedig Kovács Istvánnét, az Arany János u. 36. számú házban, ahol e szép napon a népes családja is összejött. ta, hogy termékben vegyék ki a ré­szüket. Akkor tudnák elvállalni a feldolgozást, ha valaki szőlőkilo­grammonként fizetne érte négy fo­rintot. De ki fizessen? Talán a gaz­dák? Pénzük nekik sincs, arról nem beszélve, hogy a végterméket nem ők értékesítik. Magyarországon jelenleg minden ipari cég tőkehiányban szenved, így hiú ábránd lenne arra számolni, hogy majd csak akad végül, aki fel­vállalná a feldolgozást. A gordiuszi csomót a kormány oldhatná meg. Legegyszerűbben szubvencióval (az állam valamennyi fejlett országban támogatja a mezőgazdaságot), de ha nincs guruló forintja erre a célra (márpedig biztosan nincs), akkor másként is segíthetne. Csak egy ren­deletet kellene hozni, ami szerint a feldolgozóüzemek átvihetnék a sző- lősűritmény elkészítésének költsé­geit a következő évekre. Azismegol- dás lehetne, ha az adóalapból kive­hetnék ezt az összeget. (Igaz, így az elengedett adó hiányozna az állam kasszájából, de az is igaz, hogy a tő­kén hagyott szőlőből sem lesz a kor­mánynak bevétele.) A rendelet anyagilag senkit nem terhelne an­nak csak haszna lenne. — almási — Eredménytelen választás Tiszakécskén Eredménytelennek bizonyult az időközi választás szeptember 29-ére kiírt fordulója Tiszakécskén, a 10. * számú választókerületben. A 814 vá­lasztásra jogosult közül 88-an adták le szavazatukat, melyek közt 4 ér­vénytelen is volt. Bállá Gyula függet­len jelölt 26, Kecskés Béla független jelölt 42, Kocsis János, a Magyar Demokrata Fórum és a Keresztény- demokrata Néppárt közös jelöltje 6, Nagy Béla független jelölt 2, Rácz Mihály független jelölt 8 szavazatot kapott. A választási bizottság koráb­bi kiírása szerint a második forduló október 13-án lesz. A közoktatási törvényről Kiskoroson A készülő oktatási törvényről tart tájékoztatót, október 4-én, este 18 órakor a helyi művelődési házban Beke Kata, az MDF és Jánosi György, az MSZP országgyűlési képviselője. Harkakötöny tököt magoz A címbeli állítás nem túlzás, a falu apraja, nagyja ezt az elfoglaltságot űzi jelenleg. A termelőszövetkezetből kivált erdőgazdasági káefté ugyanis köztes növényként tököt vetett a fák közé, s mint általában az idén min­den, ez is jó termést hozott. Az álta­lános iskolások szüreti munkája is tökmagozássá fajult, ők ugyanis ajándékba kaptak osztályonként egy- egy kocsi termést. Az elvégzett mun­ka után a tökmagot visszavásárolja a gazdaság, így a gyerekek 10-15 ezer forintnyi költőpénzhez jutnak. Sztrájk helyett táncolnak Ne csodálkozzanak az utazni vá­gyók, ha vasárnap este a megszo­kottnál jóval kevesebb személyfuva­rozó várakozik majd az állomáso­kon. A kecskeméti taxisok ugyanis — cégre és nemre való tekintet nél­kül — mulatni mennek. A lajosmi- zsei Tanyacsárdában délután öt órá­tól rendezik meg az első baráti talál­kozójukat. Mandel Dezső a tavaly őszi, nehezen felejthető fuvaros nagyműsor kecskeméti szóvivője szervezte meg az ökörsütés-partit. Úgy látta: nem kell mindig a vita és a harc. Üljenek fehér asztal mellé a konkurensek. Sztrájk helyett táncol­janak a volán mesterei. Zugárusok Kecskemét főterén az egyik dél­után 25, engedély nélkül árusító kül­földit számolt meg Kolozsi R. Gyula, a megyei jogú város polgármesteri hivatala közigazgatási irodájának csoportvezetője. A szétszéledt áru­sokból bőven jut a széchenyivárosi kispiacra is (itt maholnap több a „ruhás”, mint a zöldség- és gyü­mölcseladó kistermelő). Fodrászüz­letben és utcasarkon is megjelennek, zoknikkal és kendőkkel. Mások lete­lepszenek a padokra, holmijaikat kí­nálják, éjszakára pedig behúzódnak csoportosan — a vasútállomás előtti parkba. A „tarka társaság” meglehetősen rendezetlen higiéniai körülmények közt tölti az éjjeleket. Az imént vázolt áldatlan helyzeten akar változtatni a polgármesteri hi­vatal közigazgatási irodája azzal, hogy a következő napokban, hetek­ben rendszeresen ellenőrzi az utcai árusokat. A közterület-felügyelők, a mérnöki és a közigazgatási iroda egy-egy dolgozója — a rendőrséggel karöltve — előbb felszólítja, majd megbírságolja és elzavarja a fekete­kereskedőket. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a zoknisok és társaik ne a várost ellepve kínálják áruikat, ha­nem az erre alkalmas területen, a Zöldfa utcai piacon — helypénzért. Kérdések és válaszok a kárpótlásról (koloh) Akácos át a Kiskunságban • A haldokló fák üzenik: nem szeretik a Regionét és a halálos szert szállító helikoptereket. Jó lenne, ha legalább a természetvédelmi területeken védené valaki a természetet. A Kiskunsági Nemzeti Park óriástáb­lája ott virít a pusztuló fák szomszédságában. (W. P.—F. P. J.) Mi legyen az eladhatatlan szőlővel? G. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents