Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-26 / 251. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1991. október 26., 3. oldal A KÉCSKEI POLGÁRMESTERVÁLSÁG HÁTTERÉRŐL így látják a kisgazdák Sokakat foglalkoztat Tiszakécs- kén a polgármester váratlan le­mondása. A történtekből úgy tű­nik, a helyi kisgazdapárt valami­lyen okból, úgymond, móresre akarta tanítani a polgármestert. Igaz ez? S vajon mi történt azon a bizonyos hétfői gyűlésen? — kér­deztem a kisgazdapárt elnökétől, Laczkö Bélától. — Igaz, van benne igazság — válaszolta. A kiváltó ok az október 23-ai ünnepség volt. Kovács Mik­lós azzal szaladt el hozzám vasár­nap, hogy nekünk kell mondani az ünnepi beszédet. Az egyik képvise­lő meg is irta, csak azután derült ki, hogy a polgármester már meg­kért mást. Ebből a tagok úgy érez­ték, hogy nem vették komolyan a kisgazdapártot. Ennek a hatására született az a döntés, hogy — fino­man fogalmazzak — meg kell fe­gyelmezni a polgármestert. — Mit jelentett ez pontosan? — Fölvetették, hogy a víztisztí­Még nem is tisztázódtak az okok, amikor már arról értesülhettünk, hogy a képviselő-testület a lemon­dás ellenére ismét Szijj Lászlót vá­lasztotta meg, aki megköszönve a bi­zalmat, tovább folytatja a munkát. Természetesen a közvéleményt ér­dekli, mi késztette a polgármestert erre a súlyos döntésre, majd két nap múlva, ugyanolyan hirtelen, mint ahogy távozott, miért lépett vissza. — Szerdán, miután bejelentette, hogy visszaadja a mandátumát, azt mondta: az eltelt egy év alatt most aludt először nyugodtan. Milyen éj­szakája volt a visszalépést követően? —- kérdeztem Szijj Lászlótól. — Vegyes érzelmekkel vonultam vissza. Egyrészt nyomasztott a fele­lősség súlya, ugyanakkor jó érzés is volt bennem. Úgy gondolom, a kép­tó-beruházással kapcsolatban ha nem tud a polgármester kimerítő szakértői véleményt hozzáfűzni, akkor a kisgazdapárti képviselők bojkottálják a szavazást. — Ön egyetértett ezzel? — Nem, de nem fejtettem ki sem pozitív, sem negatív véleményt, nem láttam értelmét, hallva a töb­bieket. Én tartózkodó állásponton voltam, elfogadtam és rám nézve kötelezőnek éreztem a többség akaratát. — Arra nem gondoltak, hogy ez milyen következményekkel járhat? — Én gondoltam, s talán azok is, akik az egészet elindították. Nem látom viszont az ok-okozati összefüggést, nem értem miért tet­ték. Talán nem gondolták át a kö­vetkezményt. Szerintem ez mind­annyiunk számára jó lecke volt. Mindenesetre mi szeretnénk az ésszerű határokon belül másokkal együttműködni, és a város érdeké­ben ténykedni. viselők egyhangú szavazata komoly szándékú, s végre valahára kicsit összekovácsolódik a testület és építő munkába kezd. — Miért, eddig nem ezt tette ? — Ha visszagondolok az elmúlt egy évre, elmondhatom, hogy az első időszakban a testületi ülések párt- politikai harcok színterei voltak, s ebben vezető szerepet a baloldal ját­szott. Később a személyeskedések kerültek előtérbe, s ez rányomta munkánkra bélyegét. Az utóbbi idő­ben a baloldal elásta a csatabárdot, s éppen ők voltak azok, akik sürget­ték, hogy elsősorban a munkánkra koncentráljunk. Nem tagadom, en­gem nagyon elfárasztottak ezek a csatározások. — Talán ez is hozzájárult a lemon­dásához? Ez is. A közvetlen kiváltó ok azonban az volt, hogy az a csoport, amely bizalmával támogatott, álta­lam nem ismert párthatározatok ré­vén kívánta a saját véleményét a tes­tületi ülésen érvényesíteni. — A kisgazdapártról van szó? Igen. A keddi ülésen történ­tek egyértelműen arra utaltak, hogy elsődleges támogatóim bizal­mát vesztettem el, s ha még hozzá­teszem az előbb elmondottakat, akkor talán érthető, hogy azt fo­galmaztam meg magamban: nem mindenáron akarok én polgármes­ter lenni, nem mindenáron akarom én föláldozni a családi életemet. — Mégis visszatért. Miért? Mert a két nap alatt sikerült a félreértéseket tisztázni, s megbe­szélni azt, hogy ezek után a kisgaz­dapárt véleményét a pártelnök képviseli, az egyes képviselők csak saját nevükben szólhatnak. Meg­szűnnek tehát a párt nevében tör­ténő egyéni akciók, ezzel megszű­nik az az ok, ami miatt én távozni akartam. — Most, persze, azt beszélik, hogy Ön a kisgazdák bábja volt, úgy táncolt, ahogy ők fütyültek, s fellázadt a szerep ellen. Igaz ez? — Nem akarok fellázadni, mert nem vagyok bűnös. Nem vagyok sem a kisgazdák, sem Kovács Mik­lós képviselő bábja. Egyes csopor­tok politikai érdeke, hogy elültes­sék a köztudatban a bábszerepe­met. Sajnálatos, hogy nem vagyok nagyhangú, s ez ellen nem tudok minden fórumon tiltakozni. In­kább a munkámmal szeretném igazolni, hogy pártpolitikától mentes a ténykedésem. Bár az is igaz, hogy nézeteim a kisgazdapárt véleményéhez állnak legközelebb. S hogy sokat megfordulnak a kis­gazdapárti képviselők a városhá­zán, csak azért van, mert ők dol­goznak a legtöbbet. — S mi lesz a 64 milliós beruhá­zással? Igaz, hogy a kisgazdák tar­tózkodtak, ennek ellenére a testü­let elfogadta. „ , Benke Marta így látja a polgármester Helyi adókról egyelőre nincs szó Kunszentmiklóson Személyi kérdésekről döntöttek Félegyházán Éjfélig tartott a képviselő-testületi ülés (Folytatás az 1. oldalról) Ficsór József polgármester megrendült sza­vakkal búcsúzott dr. Öveges Lász­lótól, a képvise­lők és a vendégek egyperces néma vigyázzállással adóztak a város­szerte tisztelt és szeretett főorvos­nak, önkormány­zati képviselő­nek, akinek halá­la nagy vesztesé­ge a kiskun vá­rosnak. Dr. Szabó Má­ria városi tisztior­vosi kinevezése miatt dr. Sebes- tény Pétert bízták meg az egészségügyi alapellátás igazga­tó főorvosi teendőinek ellátásával. A tervek szerint január l-jéig pályázat útján töltik be az állást. Eredményesen zárult a városi televízió vezetői pályá­zata, melyet Györki László nyert el. Nem hozott eredményt viszont a kábel- rendszer további üzemeltetésére kiírt pályázat, így azt újra meghirdetik. Fokozott várakozás előzte meg az önkormányzat hat bizottsági elnökéről elrendelt bizalmi szavazást. A megerősítéshez minősített több­ségre, vagyis 14 támogató voksra volt szükség. Alács Tibor, a művelődési, Nagy József, a pénzügyi ellenőr­ző, és dr. Szabó Endre, az egész­ségügyi és szociá­lis bizottság elnö­kei nem kapták meg a kellő szá­mú igent. Helyet­tük dr. Garai Ist­ván került az egészségügyi, Kormányos Imre pedig a pénzügyi ellenőrző bizott­ság élére. A mű­velődési, ifjúsági és sportbizottság új elnökét nem sikerült megválasztani. A Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatói pályázatán a tantestület által támogatott Papp Györgyöt a képviselő- testület korábban nem nevezte ki. Beje­lentették, hogy a köztársasági megbí­zott hivatala ezért a munkaügyi bíró­sághoz fordult. M. Gy. • A tisztelt és szeretett dr. Öveges László halála nagy veszteség a kiskun városnak. ÚJ UTCANEVEK 1992. október 23-ai végrehajtási határidővel a következő utcane­vek megváltoztatásáról döntöttek csütörtökön a képviselők. (Elöl a régi, a kötőjel után az új név szerepel.) Fürst—Majsai, Engels—Halasi, Lenin—Szentesi, Kilián—Deák F., I ványi—Korond, Mártonffy—Korona, Kohut—Simonyi Óbes­ter, Fisch — Oskola, Alkotmány — Kalmár József, Juronovics-telep — Városkert, Lőwy — Marosvásárhely, Schönherz — Dohány, Kor­vin — Csíkszereda, Sallai — Vasút, Rózsa F. — Zamenhof, Némedi — Blandina nővérek, Héderi — Könyök, Hámán — Tó, Palatínus — Kert, Romhányi — Kun, Ságvári — Aradi, Tanácsköztársaság Szent Imre herceg. A Béke tér neve megmaradt, a Fürst Sándor úti lakó­telepet Majsai útinak hívják majd, a Darvas J ózsef tér ésa Kállai Mihály utca névváltoztatása függőben maradt. Nagyobb szerep a Dunának Bajai beszélgetés a jövőről • kunszcntmiklós, városháza, a képviselő-testület találkozóinak a színhelye. Wal­ter Péter felvétele arra is bizonyság, hogy táblákkal, kábelekkel, oszloppal hogyan lehet megrontani a szép, alföldi középület látképét. Amint arról már hírt adtunk, a napokban Baján tartották a Duna menti országok közlekedési és hajózási munkacsoportjának tanácskozását, me­lyen hét ország mintegy ötven szakembere vett részt. A résztvevők végeze­tül elhatározták, hogy legközelebb a jövő szeptemberben találkoznak Né­metországban, a Duna—Majna—Rajna-csatorna megnyitása alkalmával. Végezetül ajánlást fogadtak el a közlekedés és hajózás fejlesztését illetően. Ezzel kapcsolatban kértem rövid interjút dr. Otto Schweiz úrtól, a munka- csoport elnökétől. Vajákosok-e a városban is rende­lő kijevi extraszenszek?—Sok egyéb mellett erre a nehéz kérdésre is vá­laszt szerettek volna adni a kun- szentmiklósi városatyák, az önkor­mányzat csütörtök délutáni ülésén. A próbálkozás eredménytelen ma­radt. Szőke Sándor, az általános ne­velési központ művelődési házának igazgatója — a közművelődésről szóló anyag előterjesztője—védte, a városatyák közül többen támadták Kovalenkóékat. Ha fizetik a terembért és megél­nek, maradjanak! — mondta az egyik képviselő. Ebben megegyez­tek. A Szőke Sándor és Jóború Éva megbízott könyvtárigazgató által készített beszámolóról igazából nem is volt vita. Elfogadták! A ne­velési központ társintézménye érté­kes, hasznos munkát végez. A fel­nőtteknek általában szórakoztató rendezvényeket és közhasznú tan­folyamokat ajánlanak. Színvonala­san munkálkodó művészeti cso­portjaik rangos elismeréseket sze­reztek a városnak. — Igazából nem sikerült kiveséz- ni ezt a témát! — mondta dr. Bórák Ákos polgármester. — De a vitát nem lehet erőltetni... Csütörtökön az is bebizonyosodott, hogy a helyi adók megállapításáról szóló rende­lettervezet megszerkesztését sem. Bár a meghívóban szerepelt ez a rendkívül kényes témakör, a képvi­selők még nem látták értelmét a véle­ménynyilvánításnak. Úgy határoz­tak: előbb tárgyalja meg a témát az ügyrendi és a pénzügyi bizottság, ké­szítsék elő a rendelet vázlatát. A no­vemberi közmeghallgatáson kér­dezzék meg a tervről a város lakóit. Határozat csak ezután szülessen adóügyben. A meghívóban is jelzett fő témák után a kunszentmiklósi városatyák segélyek, támogatások odaítéléséről és bérrendezésekről döntöttek. Hét­ezer forinttal felemelték az általános művelődési központ igazgatójának vezetői pótlékát. Az intézménynél zárolt mintegy félmilliós bérkeretet feloszthatják a pedagógusok között. A képviselő-testület határozott ar­ról is, hogy kik kaphatnak féláron ebédet az idősek klubjától; kik nyer­ték el — pályázataik alapján — a la­kást vásárló, építő fiatal házasoknak adható támogatást. Tizenhárom család kapott segélyt. Már későre járt, amikor napi­rendre került a község központjá­ban (Rákóczi út 2.) levő, elhanya­golt épületrész — az önkormányzat tulajdona—hasznosításának a kér­dése. Kinek adják? A helyi pedikű­rösnek, vagy a tassi kereskedőknek, akik diszkontáruházát szeretnének ott. Mindkét változat mellett szól­tak érvek. Végül az el-, illetve bérbe­adás kérdésénél akadt meg a vita. A polgármesteri hivatal szakembe­rei az egyik novemberi ülésre — alaposabban előkészítve — ismét előterjesztik majd a témát. Bőven lesz alkalom a döntésre, hiszen a helyi adók kérdésében — a jövő hónapban több rendkívüli ülést is összehívnak majd Felső- Kiskunság fővárosában. F. P. J. — Elnök úr, ön a dunai vízi közle­kedés nemzetközileg elismert szakte­kintélye, hiszen 14 esztendőn keresz­tül vezette a bécsi Duna-sziget kiépí­tési munkálatait, és mint jogász, a tervezés jurisztikai vetületeivel fog­lalkozott. Mi a véleménye a bajai ta­nácskozáson megalkotott ajánlásról? — A tanácskozáson elhangzott előadások mind-mind arra utaltak, hogy a közlekedés terén Európában sok változásra számíthatunk. Min­denekelőtt a környezetvédelemre gondolok, a minél takarékosabb energiafelhasználásra, és hogy mi­nél kevésbé érezze a lakosság a köz­lekedés anyagi terheit és más ártal­mait. Fokozott jelen tőséget kap a ví­zi szállítás, mint a leginkább környe­zetbarát és a legolcsóbb szállítási mód. A munkacsoport legfőbb fel­adata, hogy az érintett országok kormányait a vízi utakat hajózásra alkalmassá tenni ösztönözze. — Hogyan tükröződik ez az aján­lásban Bács-Kiskun megyét illetően? — Nem csak a vízi utat kell kar­bantartani a bajai vízügyi igazgató­sághoz tartozó mintegy 130 kilomé­teres folyószakaszon, hanem ki kell építeni a hozzá tartozó infra­struktúrát is, mint a hajózás fejlesz­tésének előfeltételét. Célszerű lenne egy hajóüzemanyag-állomás és mel­lé egy szervizbázis létesítése Solt tér­A vásári és piaci helypénzek je­lentős emelése mellett a lajosmizsei önkormányzat rendeletet alkotott a közterület-használati díjakról is. A nagyközség központjában pél­dául egy utcai árusító asztalért négyzetméterenként 200, pavilo­nért 100, kerthelyiségért 25 forintot kell havonta a polgármesteri hiva­tal kasszájába befizetni. A közterü­leten tárolt építőanyagért, törmelé­ségében. Környezetvédelmi, ener­giatakarékossági célból, illetve a szállítás ésszerűsítésére ki kell építe­ni — a közúti és vasúti forgalommal összekapcsolva — a bajai kikötőt, mely a csatorna megnyitásával igen komoly szerephez jut. — Számolnak-e a szakemberek a szállítási feladatok komoly mérvű növekedésével? — Igen. Egyes országok kutatói az ezredfordulóra a személy-, de leg­inkább az áruszállitási igény 8-10- szeresre történő növekedésére szá­mítanak. Ennek megoldása időben történő, alapos tervezést, és a mi­előbbi kivitelezést igényli a három összetevő, a közúti, a vasúti és nem utolsósorban a vízi közlekedés fej­lesztésében. — Milyen szerepet szánnak az egyes közlekedési ágaknak ? — A közúton bonyolódna le a személy-, illetve az idegenforgalom egy része, továbbá a gyűjtő és terítő jellegű áruszállítás. A vasút a sze­mélyforgalom mellett az áruszállí­tást végezné. A hajózásra várna, nagyarányú fejlesztés után, a nagy távolságra irányuló és nagy tömegű áruszállítás, valamint az idegenfor­galmi központok bekapcsolása után a személyszállítás egy része. kért, illetve egyéb anyagokért — szintén négyzetméterenként — ha­vonta 25 forint a tarifa. Ha azon­ban egy évig nem szállítja el a tulaj­donos, úgy a díj minden további évben a duplájára emelkedik. Ez utóbbinál a nagyközség egész terü­letén egységes a díj. Az engedélyt minden esetben a közterület-hasz­nálóknak kell kérniük a polgár- mesteri hivatalban. Gál Zoltán Közterület-használati díjak Lajosmizsén felszabadult A napokban fejeződtek be a Hon­védelmi, valamint a Környezetvédel­mi és Területfejlesztési Minisztérium tárgyalásai a nemzeti parkok terüle­tén lévő lőterekről. Az egyeztetés eredménye: a honvédség lemond a bugaci és a hortobágyi lőtereiről, a területet átadja a természetvédelem intézményeinek. Kunfehértón oda a tűzoltóegylet Kunfehértó önkéntes tűzoltó­egyesülete az évek során utánpótlás híján elsorvadt. Úgyszólván nem maradt belőle más, mint a tűzoltó felszerelés. A település tűzvédelmi feladatainak megoldása azonban to­vábbra is az önkormányzat gondja maradt, mjis szervezeti forma után kellett hát nézniük. Kapóra jött a jánoshalmi önkor­mányzat tűzoltóságának jelentkezése. Az egyezkedés eredményeképp a jános- halmiak megkapták a 70 ezer forint értékű felszerelést, amelynek fejében vállalták Fehértón a tűzvédelem ellátá­sát. Vadkerti cigány klub A soltvadkerti cigányság önkéntes alapon tánccsoportot, illetve hagyo­mányőrző klubot hozott létre. Műkö­désükhöz minimális összegű támoga­tást kértek és kaptak a helyi önkor­mányzattól. A nagyközség lakosságá­nak egyébként mintegy öt százaléka cigány, akik egy-egy maguk szervezte rendezvényen időnként kétszázan is összejönnek. Salátabemutató A kunszentmiklósi művelődési köz­pontban, ma, 16 órára vátják mindazo­kat, akik a korszerű táplálkozás hívei. A rendezvényen salátabemutató és -kóstoló is lesz. A tanyavilág jövője A Bács-Kiskun Megyei Önkormány­zat támogatásával a napokban megje­lent a márciusi, kecskeméti tanyakon­ferencia anyaga. A tanyák távlatai ’91 címmel kiadott gyűjteményt dr. Csatári Bálint tudományos osztályvezető és Borbély Lajos megyei főépítész szer­kesztette. Az oktatásról — Baján Hétfőn, délután, 3 órai kezdettel fó­rum jellegű tanácskozást tartanak a vá­ros középtávú oktatási koncepciójáról. A közérdekű megbeszélésre minden ér­deklődőt szeretettel hívnak és várnak. A rendezvény helyszíne a polgármeste­ri hivatal (a vároháza) nagyterme. Szavaló- és próza­mondóverseny A kunszentmiklósi általános műve­lődési központ Tinódi könyvtára az idén is megrendezi hagyományos Er- zsébet-napi vers- és prózamondóverse­nyét. A versenyt három korcsoport­nak: általános és középiskolásoknak, valamint felnőtteknek rendezik meg, november 18 19-én. Jelentkezni lehet személyesen, telefonon, vagy levélben. Cím: ÁMK Tinódi Könyvtára 6090 Kunszentmiklós, Damjanich u. 7. T.: 76/51-344. Tárlat Bácsalmáson Október 29-én, kedden, fél 1 órakor a bácsalmási művelődési központban megnyitják a „Gróf Széchenyi Istvánra emlékezünk, születésének 200. évfor­dulóján” — című dokumentációs kiál­lítást. A bemutató anyagát Fekete De­zső nyugalmazott főkönyvtáros a kis­kunhalasi Szilády Áron Gimnázium könyv- és dokumentumanyagából vá­logatta. Megtekinthető: november 15- éig, hétköznapokon 8—16, szombaton és vasárnap 15—19 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents