Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-25 / 250. szám

4. oldal, 1991. október 25. MEGYEI KORKÉP NEMZETISÉGI HETEK A bajai művelődési központ programjaiból- Bármily meglepő, de munka­társaimmal együtt jómagam is azt tapasztaltam, hogy nem esett visz- sza a kulturális programok iránti érdeklődés — mondja Béres Béla, a hajai József Attila Művelődési Központ igazgatója. Legfeljebb az igény irányultsága változott vala­melyest. Az emberek keresik a könnyed, szórakoztató műsoro­kat. Nyilvánvalóan azért, mert szeretnék egy-két órára kikapcsol­ni napi gondjaikat. Amint megtudtam, a négy elő­adásból álló színházi sorozat (a budapesti Vígszínház, a kecskemé­ti, a pécsi és a békéscsabai társulat vendégszereplése) szervezése teljes sikerrel zárult. Alig néhány hét alatt minden jegy elkelt a 480 fős nagyteremre. A hagyományos gyermekbérleti színházi sorozat három előadására a környező községekből, Érsekcsa- nádról, Vaskútról, Garáról, Felső- szentivánról, Csávolyról is behoz­zák a kisiskolásokat. A jövő szer­dai (október 30-ai) bemutatóra a Holló együttes mesejátékát, a Hej- lió boszorkányt tűzték műsorra. Olyan darabot, mely sok játékkal megmozgatja az egész közönséget. A közeli tervek között szerepel a német, illetve a horvát nemzetisé­gi hetek programja. Az anyanyelvi vetélkedőket, vers- és prózamon­dó-versenyeket a november 8-ai horvát, illetve a 22-ei német gálaest koronázza. A nemzetiségi hetek eseménysorozata természetesen a környék lakosságára is számít, kö­zönségként és közreműködőként egyaránt. G. Z. Indul a színházbusz A kalocsai művelődési központ és ifjúsági ház az idén is indít bu­szokat az ország különböző váro­saiba, színházlátogatásra. Főként a megyeszékhely az úti cél, de gyakran lesznek budapesti előadá­sok vendégei is. Az első busz 25-én, pénteken indul, Kecskemétre, a Katona József Színház Helló, Dolly! című musicaljére. A további időpontokról az üzemi közönség- szervezők adnak tájékoztatást. SZÍNHÁZI JEGYZET Helló, Dolly! — Ez nem akármi! Naná, hogy zúgott a taps, amikor lement a függöny, a Helló, Dolly! kecskeméti premierjén. És ismét bebi­zonyosodott, hogy a könnyű műfaj­ban is lehet színvonalas előadást pro­dukálni, ha tehetséges művészekre bízzák. Amilyen Galambos Erzsi, aki megilletődve hajolt meg régi közön­sége előtt, a kecskemétiek meg uj­jongva csapták össze tenyerüket. A taps a kellemes, profi módon szín­padra állított előadásnak éppúgy szólt, mint a viszontlátásnak. Hiszen Galambos Erzsi ma is azt vallja, hogy itt lett igazi színésznő, ebben a város­ban. Most visszatért, annyi év után. Ko­rosabban, mégis csodálatosan. Ma is azok közé a művészek közé tartozik, aki úgymond „be tud jönni". S ha már bent van, nem lehet nem figyelni rá. Persze, megkérdezhetnénk tőle, hogy miért Kecskeméten és miért nem va­lamelyik menő fővárosi színházban vállalkozott Dolly szerepére, de mi­nek? Különösen akkor, amikor érző­dik minden mozdulatáról, hogy nem • A főszerepben: Galambos Erzsi. haknira vette ezt a feladatát; bele­adott mindent, amit tud. Thornthon Wider igen egyszerű lib­rettójára kitűnő zenét komponált Jerry Heiman. így lett világhírű e mu­sical, évtizedekkel ezelőtt. Mostani, kecskeméti előadásának rendezésére az a Bor József vállalkozott, aki az ország egyik legjobb rendezője, ami a zenés darabok színrevitelét illeti. És nem akármilyen segítőkre talált! Mindenekelőtt a produkció koreog­ráfiája érdemel említést. A Honvéd Együttes balettigazgatója, Molnár Ernő meghívott művészként álmodta színpadra a darab mozgásvilágát. Nagyon jól. És elismerés illeti a szín­ház Dömötör Zsuzsa dirigálta zene­karát is ... — Ennyi. Igen, ennyi kell ahhoz, hogy létrejöjjön az a varázs, amit a színházak e műfajt illetően adni képesek. Az előadás minden pil­lanatát tisztelő, átgondolt művészi el­képzelések szerint létrejött, minden bizonnyal nagyon sok és kemény próbán, gyakorláson csiszolódott produkció ez. Galambos Erzsi mel­lett a főbb szerepeket Vitéz László, Seres Ildikó, Pál Attila, Csombor Te­réz, Latabár Árpád játssza. Koloh Elek • Sok próbán csiszolódott nagyszerűvé a koreográfia. Otthont teremteni a művészeteknek Beszélgetés jelenről, jövőről . . . A megyeszékhely képzőművészei közül az utóbbi években jó néhányan több fóru­mon adtak hangot elégedetlenségüknek munka- és kiállítási lehetőségeik beszűkülé­se, műteremgondjaik miatt. Többen sérelmezték azt is, hogy a város művészeti életének legjelentősebb kérdéseibe a legérintcttebbeknek úgyszólván nincs beleszólá­sa. A közelmúltban megalakult Kecskeméti Képzőművészek Köre sem minden vonat­kozásban elégedett a jelenlegi helyzettel. Goór Imrét, az önkormányzat kulturális bizottságának elnökét arról kérdeztem: az új kulturális tervezet milyen változásokat, konkrét lehetőségeket ígér az itt élő alkotóknak? VELEMENYEK SZABADON Az MDF el akarja foglalni szakszervezetünket ?- Bár a megyei jogú város már önál­ló, a régi pártállami szerkezet maradvá­nyai még éreztetik hatásukat, s akadá­lyozzák a kibontakozást. A múzeumi há­lózat például olyan épületeket birtokol, amelyekben a legjobb kiállítóhelyiségek találhatók. Ezekben a város majd csak bonyolult, hosszan elhúzódó tárgyalások eredményeként kaphat esetleg egy-egy emeleti szintet, hogy a helyi művészetről keresztmetszetet adhasson. Köztudomá­sú, hogy erre jelenleg csak az Erdei Fe­renc Művelődési Központban nyílik rendszeres lehetőség'. Otthont adnak a helyi művészeknek azzal is, hogy havon­ta itt vitathatják meg közös dolgaikat, és gazdasági ügyeik adminisztrációjához is segítséget nyújtanak.- - A menedzselés milyen formáit ter­vezik ? Céltámogatásként pénzbeli jutta­tást nyújthatunk a helyi képzőművé­szeknek, amelyért pályázniuk kell az egyéneknek vagy a közösségeknek. Meg kell határozni a konkrét célt, s az ehhez igényelt összeget. A pályázato­kat a kuratórium minősíti. E kuratóri­um az 1991-es évre a közművelődési alapból az egyéni és csoportos pályá­zóknak 300 ezer forintot ítélt oda. Eb­ben együtt vannak a hazai és a külföldi bemutatkozások költségeihez való hozzájárulások, az egyéni kiállítások támogatásának összegei. Ennyit sza­bott meg a költségvetés, ennyiről dönt­hetett a kuratórium. Jelenleg három alkotó dolgozik a részlegesen helyreállított műkerti mű­termes lakásokban. A továbbiak helyre- állítására, felújítására bizonyosan nincs pénz. A helyi művészeknek tehát nem is érdemes műteremért folyamodniuk be­látható időn belül? — Alapvetőnek tartom, hogy min­den képzőművész tudjon dolgozni ak­kor is, ha netán tanít, vagy másból kényszerül megélni. Ehhez tudásán kí­vül műteremre, műhelyre van szüksége. Gyakorlatból tudom, hogy az egyéni fejlődésnek ez a legfontosabb előfelté­tele. A Kecskeméti Képzőművészek Közösségének felmérései szerint 15 művész és művésztanár szeretne műte­remhez jutni. Megoldás egyelőre nincs, de elképzeléseimet a kulturális bizott­ság elé fogom vinni. Eszerint a megala­kuló universitas keretében 15 műhely­ben dolgozhatnának azok az arra érde­mesek, akik egyúttal oktatói, tanárai is lehetnek az egyetemnek. A műhelyek­ben tanulhatnának rajzot, ábrázoló ge­ometriát, zománemüvészetet és techno­lógiát, az iparművészet különböző vál­fajait és művészettörténetet. Abból a megfontolásból, hogy a művészetet fontosabbnak kell tartanom, mint a művészeket, és Kecskemét városa a tá­mogató, s az alkotóházak épílője-fenn- tartója, természetesnek tartom, hogy az előbb említett formák, müvésztelepi és universitasi műtermek addig nyújt­sanak lehetőséget az alkotásra, míg azokban valóban minőségi művészi munka folyik. Ezért azt fogom javasol­ni a bizottságnak: meghatározott idő elteltével vizsgáltassa fölül, hogy a be­utalt munkái elérik-e az országos szín­vonalat. Ha igen, újabb terminusra meghosszabbítandó a beutalás, ha nem, akkor az újabb igénylők közül foglalja el ezt a műtermet az arra érde­mes. K. J. A PDSZ: szakszervezet. Takarítónők és iskolaigazgatók is vannak benne, mégis elsősorban a pedagógusoké. Nemcsak azért, mert tanárok alkotják a tagság többségét, hanem mert a pedagógusok szerveződtek társadalmi réteggé. A PDSZ: demokratikus szervezet. Nem­csak nevében vagy öndefiníciójában az, hanem alapszabálya, programja, hétköz­napi, gyakorlati működése is demokrati­kus. A PDSZ: sokpárti, vagy inkább pár­ton kívüli, pártok feletti szervezet. Igaz, akadnak tagjai között emdéefesek és szo­cialisták, fideszesek és kommunisták, ke­reszténydemokraták és szabaddemokra­ták is. De a PDSZ tagságának többsége pártonkívüli — mert a PDSZ nem politi­kai, hanem érdekvédelmi szervezet. Mun­kavállalók érdekeit képviseli a munka­adókkal szemben. Mindezt azért tartottuk fontosnak leírni, mert a Petőfi Népe „Vé­lemények szabadon” rovatában elolvas­tuk lakiteleki barátaink nyílt levelét. Kedves lakiteleki kollégák! Rivális szakszervezetünkkel, az állam­párti örökséget vállán cipelő, újradikális, ágazati PSZ-szel mi is nap mint nap vitat­kozunk. Mégis, úgy véljük, ti irányt és arányt tévesztettetek. Nem tudjuk, mi en­Október 25-én, pénteken Kecskeméti Katona József Színház Délután fél 3 órakor: A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI. Bérletszünet. Este fél 7 órakor: HELLÓ. DOLLY! Né­meth László-bérlet MOZI KECSKEMÉT Városi mo­zi: fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: POINT BREAK .(HOLTPONT). Sz., amerikai film. Árpád mozi: há­romnegyed 6 és 8 órakor: LUCKY LUKE. Sz., amerikai weslernparó- dia. Otthon mozi: fél 5 és fél 8 órakor: JULI ANUS BARÁT Sz., magyar —olasz film. Stúdiómozi: 7 órakor: EGY KISEBB ISTEN GYERME­KEI. Sz.. amerikai film. 14 éven felü­lieknek. Mesemozi: háromnegyed 6 órakor: MESÉK PANNÓNIÁBÓL. nek az oka: személyes sérelem és kudarc? Politikai ambíció? Ki kell mondanunk: bármennyi is a vitánk a PSZ-szel, a peda­gógusok érdekeit mégis nem elsősorban velük, hanem az iskolaigazgatókkal, ön- kormányzatokkal, minisztériummal szemben kell képviselnünk. írásotok a kormány burkolt védelmezése. Itt-ott ki­lóg a lóláb: elítélitek, rossz, riasztó példa­ként említitek a taxis blokádot, melyet a magyar nép 80-90 százaléka támogatott, köztük mi is. Ugyanaz a szellemiség ez, mellyel a PDSZ legutóbbi két megyei érte­kezletén is találkozhattunk: az MDF el akarja foglalni a szekszervezetet. S né­hány, a PDSZ-ben lévő MDF-es bará­tunk, „utcai harcokba” keveredve a PSZ- szel, szócsőként igyekszik felhasználni szervezetünket. Nem fog sikerülni. Mert a PDSZ demokratikus, sokpárti. Vagy inkább párton kívüli és pártok feletti szakszervezet. A PSZ pedig, bár ma még inkább vitapartner, holnap talán szövetsé­ges lesz. Odáig hosszú az út. Ennek felét nekünk kell megtennünk, a felét nekik. Óvári Lajos és Ujlaky István a Bányai-gimnázium PDSZ szervezetének tagjai Sz.. magyar filmösszeállítás. BAJA. Uránia mozi: fél 4, fél 6 és fél 8 óra­kor: ISTEN NEM VER BOBBAL? Sz., amerikai film. KALOCSA. Ott­hon mozi: 6 és 8 ójakor: A HEGY­LAKÓ VISSZATÉR. Sz., mb., ame­rikai film. 16 éven felülieknek. KIS­KUNFÉLEGYHÁZA. Petőfi mozi: 5 és 7 órakor: KEBELBARÁTOK. Sz., mb., francia film. Stúdiómozi: 6 órakor: DÁKOK. Sz., francia-ro­mán film. KISKUNHALAS. Film­színház. Fél 6 és fél 8 órakor: A FÖL- DÖNKÍVÜLI ZSARU. Sz„ ameri­kai film. 18 éven felülieknek. KECSKEMÉTI TELEVÍZIÓ. 21 órától: Vendégünk lesz a polgármes­ter. Várjuk a nézők kérdéseit a 24-315 és a 28-333-as telefonon. SZÍNHÁZ—MOZI—TÉVÉ HETI SOROZATUNK FORRADALOM 1956. Utcai harcok Kecskeméten w • Az utcai harcok áldozatainak emlékét is őrzi a Buda Ferenc faragta kopjafa, melyet idén is méltó módon megkoszorúztak a kecskeméti Köztemetőben. (Gaál Béla felvétele) Mivel októ­ber 26-án Kecs­keméten kisza­badult köztör­vényesek és ci­gányok kezébe is került gép­pisztoly, a pro­paganda évtize­deken át siker­rel hitette el, hogy itt bandi­ták randalíroz­tak, békés járó­kelőkre lövöl­dözve. Vizsgál­juk meg tárgyi­lagosan: A felkelt nép mindenekelőtt a volt katonai bíróság épüle­tét kutatta át, foglyokat akar­tak kiszabadí­tani. A cselek­mény politikai motivációja egyértelmű. A késő délu­táni órákban a pártbizottság előtt folytató­dott a tüntetés. Nincs adat rá, hogy a felkelők rálőttek volna az épületre, de a gyűlölt rendszert jel­képező pártház előtti, civil fegyve­resektől támogatott fellépést is csak politikai indíttatású,. forra­dalmi cselekedetnek minősíthet­jük. A tömeg a kirendelt katona­sággal csapott össze, akik szétver­ték a tüntetést. Faragó Etelka, Jó- zsa Pál, özv. Tóth Mátyásné és Tóth Béla kecskeméti lakosok hol­tan maradtak a Szabadság téren. Hátrakötött kézzel Október 26-án délután a felke­lők megtámadták a járási kiegészí­tő parancsnokság László Károly utcai épületét is, amely a tüntetők ellen fellépő katonaság egyik intéz­ményeként szintén a Rákosi-rend- szer egyik jelképe volt. Egy Belé­nyesi Mihály és egy ismeretlen ne­vű felkelőt — miután kifogyott a lőszerük — elfogtak, s Gyurkó ve­zérőrnagy parancsára, hátrakötött kézzel, tárgyalás nélkül tarkón lőt­ték őket. Hivatásos állományú kö­rökben egy ma Budapesten élő, Pataki Mihály nevű katonatisztről beszéltek, s beszélnek úgy, mint e nemtelen bosszú tetteséről. A kecskeméti civil fegyveresek között meg kell említenünk a ké­sőbb kivégzett Nagy Lajost, aki társaival október 27-én a vasútál­lomást foglalta el. Ezen a délelőt- tön egy rövid időre a postát is el­foglalták a felkelők. A cigányvá­rosban csoportosuló fegyvereseket szintén október 27-én délelőtt re­pülőgépekről leadott géppuska- tűzzel verték szét. Ennek a táma­dásnak az áldozata Válik Rozália, s valószínűleg Kovács József és Molnár Sándor is. A katonák kö­zül Márk Dániel halt meg október 27-én. Ugyanezen a napon — ka­tonák által okozott sebtől - a kórházban vesztette életét Lobos József. Hivatalos rémhírek A hivatalos propaganda tor­nyokban, padlásokon megbúvó orvlövészekről is beszélt. Tény, hogy a katonák szétlőtték az Új­kollégium egyik tornyát, s a Nagy­templom tornyából leadott lövés végzett Fekete Lajos felkelővel, akit fogolyként szállítottak egy te­herautón. Molnár Béla, a 3. had­test egykori politikai tisztje írja a Kecskeméti Lapok 1990. október 26-ai számában: „Gyakran hívták a parancsnokságot, hogy menje­nek ki, mert ellenforradalmár buj­kál a padláson. Az egyik ilyen hí­vás a megyei bíróságról jött, ki­mentek, s kiderült, hogy ávósok voltak.” (Az ügyészség két korabe­li dolgozója szerint is lövések hal­latszottak a padlásról.) Korántsem biztos tehát, hogy a tornyokból, padlásokról lövöldöző „banditák” a civil felkelők soraiból kerültek ki! Dördültek el lövések a gazdasá­gi malom gabonatárolójának tete­jéről, s október 27-én érte támadás a rendőrség Rákóczi úti épületét is. A fegyveresek Kecskeméten nem kerültek abba a helyzetbe, hogy hivatalos helyen, formába öntött politikai követelésekkel áll­hassanak elő. Október 27-én, a déli órákra a katonaság úrrá lett a helyzeten, de a felkelést nem sike­rült teljesen felszámolni. Az elfo­gott és a Homokbányára vitt fegy­veresek egy részét dr. Karácsonyi István ügyész hozatta ki, s engedte őket szabadon. A tiszta forradalom A kecskeméti harcok polgári és katonai célpontjai a felkelők egyértelműen politikai, forradalmi indíttatását igazolják. A betört üveg ellenére napokig érintetlen maradt például a Rákóczi úti já­tékbolt kirakata. A harcok igazsá­gossága és a forradalom tisztasága felcsillan Molnár Béla említett írá­sának következő soraiból is: „A börtönből visszafelé jövet a kato­nák elfogtak és lefegyvereztek egy 30-35 év körüli férfit. Megkérdez­ték tőle: mit akar azzal a géppisz­tollyal, hová indult? A válasz: a magyaroknak akar­tam segíteni!” Bálái F. István (Folytatjuk) ANYAKÖNYVI HÍREK KISKUNFÉLEGYHÁZA Születtek (október 11. és 18. kö­zött anyakönyvezettek): Nagy Viktória Érika (a. n.: Justin Erika), Kispál Szimonetta (Tóth Erika Marianna), Kiss Csaba (Barna Ve­ronika), Deák István (Hajós Erika Katalin), Volford Tamás (Vékony Klára), Farkas Dávid (Deli Zsu­zsanna), Csontos Csaba (Andro- vicz Erika). Házasságot kötöttek: Őze Rozá­lia Julianna—Tarjányi Zoltán, Né­met Margit—Dora József Attila, Dobos Veronika—Nagy Zoltán, Kisjuhász Julianna—Molnár Im­re, Tóth Olga—Dósai Nándor, Torzsás Ágnes Krisztina—Bíró László. Meghaltak: Lajos László — Bu­gac, Pálinkó János — Kiskunfél­egyháza, Móczár Zoltán Antal — Bugac, Seres István — Kiskunfél­egyháza, Vidács Károlyné Nagy- Pál Julianna Rozália — Kiskunfél­egyháza, Dombóvári Henrikné Lóvéi Anna — Kiskunfélegyháza, Kelemen Jánosné Csömör Katalin — Szánk, Piroska Adolf — Kis­kunfélegyháza, Banos János — Kiskunfélegyháza, Tóth József — Petőfiszállás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents