Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-24 / 249. szám

2. oldal, 1991. október 24. PETŐFI NÉPE MEGEMLÉKEZÉSEK NEMZETI ÜNNEPÜNKÖN • Kmléktábla-avatő a Rákóczi úton. Emléktábla-avatás, koszorúzás A régi megyei rendőr-főkapi­tányság épületén helyezték el teg­nap a nemzetőrség kecskeméti pa­rancsnokságának és a rendőrség forradalmi tanácsának tevékeny­ségét megörökítő emléktáblát. En­nek felavatásával kezdődött el szerda délelőtt Kecskeméten, az 1956-os forradalom 35. évforduló­jára szervezett egész napos rendez­vénysorozat. A szakadó eső miatt az ünnepi megemlékezésre nem a Kossuth-szobornál, hanem a vá­rosháza dísztermében került sor. A több száz fős közönség előtt Mádi Jenő, a kecskeméti repülőtér egykori parancsnoka mondott be­szédet. Mondanivalójában kiemel­te, hogy az októberi fölkelés volt az egyetlen forradalom Kelet- Európában, amely a 70 évig tartó kommunista uralommal szemben, mégha rövid ideig is, de sikeresen harcolt. A nemzetet akkor két cél forrasztotta egybe: meg akart sza­badulni elnyomóitól, s függetlenné szeretett volna válni. Három és fél évtizede a külső beavatkozás miatt ez nem történhetett meg. A rend­szerváltozás következtében ma már szabadon lehet emlékezni az Már nem csak az emlékeit őrzi • Nagykőrösi polgárok. (Folytatás az első oldalról) A város történetét is példaként hozta a kormányfő, s e visszatekin­tésből Arany János meghatározó személyiségének említése sem hi­ányzott. A költő, aki itt iskolát teremtett, nemcsak a város kultú­ráját öregbítette, de dacos magyar­sága mellett megértéséről, józansá­gáról is tanúbizonyságot adott. __ Nem akármilyen példa erre az Örök zsidó című verse. S ez a ki­egyensúlyozottság érvényesült an­nak idején is Nagykőrös hétköz­napjaiban. A kormányfő a máról szólva hangsúlyozta: „Nem tűrhetjük, hogy bármilyen szélsőséges ideoló­giával, eszmével, üldözzenek bár­kit is e hazában”. S végül így fejez­te be avatóbeszédét: „Legyen ez közös főhajtása a városnak. Az egykori ellentétek, haragok szűnje­nek meg, szolgáljanak tanulsággal — legyen megbékélés.” A beszédet követően ökumeni­kus istentiszteletet tartottak. Raj Tamás főrabbi a 414 zsidó áldo­zatról emlékezett meg, s ezzel fejez­te be: „A holtak most már együtt vannak, az élőknek is meg kell most már találni egymást.” Majd Forradalmárok baráti találkozója Az egykori szabadság- harcosok, munkástaná­csi vezetők a kecskeméti városházán tartották ba­ráti találkozójukat. A kötetlen beszélgetés­ben felelevenítették a for­radalom napjait, a no­vember 4. után tomboló vörösterrort, egyperces néma felállással emlékez­tek meg a vértanúkról. Szó esett az ’56-osokat évtizedeken át sújtó kommunista gőgről, az egykori elvtársakról, akik ma is az élet napos oldalán vannak és akik ma is ott tartanak be az új demokráciának és az egykori szabadságharco­soknak, ahol csak tud­nak. Megdöbbentő volt a Petőfi Népe ünnepi szá­mában nyilatkozó ’56-os meghurcoltat hallgatni, aki elmondta: a cikk megjelenése után ketten is felhívták telefonon, akik közül az egyik nyomdafestéket nem tű­rő szavakkal gyalázta, a másik pedig a temetése napját tűzte ki. Egy má­sik felszólaló megemlítet­te azt a városban ma is peckesen sétáló egykori fogdmeget, aki a vallatás során eszméletlenre vert Homoki Lászlót kidobta a Rákóczi úti rendőrség második emeletéről, mi­vel azt hitték, már meg­halt és így akarták magu­kat menteni. A lapzártakor még tar­tó baráti találkozó visz- szatérő tanulsága volt: jobban össze kellene fog­ni az ’56-osoknak, hogy a forradalom ügye és szellemisége ne sikkadjon el. Tüntetés a rádiónál Szerda délután több száz fős tömeg gyűlt össze a Magyar Rádió előtt. „Éjjel-nappal hazudtok!” „Ha­zudtatok eleget!” „A Magyar Rádió a magyar népé!” „Kommunista árulók!” „Nemzeti rádiót!” — kiabál­ta a tömeg. Ezután egy 16 pontos petíció szövegét olvasták fel. Ebben követelik, hogy a Magyarország tönkretételében bűnös vezetőket vonják felelősségre, a honvédség, rendőrség megbízhatatlan vezetői he­lyébe nevezzenek ki új parancsnokokat. A követelé­sek szerint a toldozott-foldozott alkotmány helyett új magyar alkotmányra van szükség, igazi magyar tör­ténelemtanításra, tárgyilagos magyar sajtóra. A dik­tatúra agitátorai tűnjenek el, nemzeti rádió szüksé­ges, skandálta a tömeg. El kell távolítani a régi szobrokat, emlékműveket, a vállalatok, intézmények kapjanak új vezetőket. A petíciót egy küldöttség átadta a rádió vezetőjének. Ezt követően a tömegből egyre többen próbáltak behatolni a rádió épületébe. A tömeg skandálta, hogy „Gombár gyere ki!” Este az összegyűlt tüntetők több, 1956 örököseként emlí­tett csoport, illetve a Forradalmi Emlékbizottság nevében adták át 16 pontos petíciójukat a rádió vezetésének. Azt követelték, hogy az adást megsza­kítva olvassák be a szöveget. Erre a rádió vezetői nem láttak lehetőséget, de ígéretet tettek arra, hogy a hírműsor részeként elsőként foglalják össze a petí­ció lényegesebb követeléseit, később részletesen is­mertetik a 16 pontot. A tömeg egy része este hat órakor is a rádió előtt maradt, a petíció beolvasására várva. Váratlanul lemondott a tiszakécskei polgármester KÉRDŐJELEK A szuverenitás felelőssége Figyeljük akár az ENSZ Közgyűlés általános vitáját, akár a leszerelési tárgyaláso­kat vagy a regionális válsá­gok megoldásáért folyó meg­beszéléssorozatokat, mind szembetűnőbb világunk évti­zedekig megszokott politikai kereteinek széttöredezése, a hagyományok, sokszor „kényszerzubbonyszerű, tömbpolitika vége. Kétpólusú világ? Sokáig, végső soron tán Jalta óta ez a felállás jellemezte a nem­zetközi kapcsolatokat. Egy teljes történelmi korszakon át, egy-egy országnak a két nagyhatalom egyikéhez mért „közelsége" döntően befo­lyásolta politikai kötelékeit és gazdasági irányvonalát. Benne Magyarországét is. Több pólusúvá váltunk ? Felnőtt a szuperhatalmak mellé Kína, Japán, s már rég­óta erőközpont a lassan egy­ségesülő Európa. De lehet, hogy a két nagyhatalom he­lyett ma már csupán eggyel, legfeljebb másféllel számol­hatunk? A vélemények, elem­zések eltérnek. Am annyi bi­zonyos, hogy már nem (csak ) a „nagyhatalom- közelség", a földrajzi esetle­gesség a meghatározó. Egy sokpólusú világban minden országnak saját kötelessége és lehetősége, hogy megtelje helyét, optimális pozícióját e gyorsan változó körülmé­nyek örvényében. Benne Ma­gyarországé is: döntésünk, magatartásunk következmé­nyeiért ma már senkire sem háríthatjuk át e felelősséget. Nevezzük ezt a szuverenitás felelősségének. I FEB / Jelöltállítás Hartán Mint olvasóink is tudják, au­gusztus 28. óta nincs polgármeste­re Hartának, mivel a község első embere lemondott hivataláról. A választás november 24-én lesz, de a jelöltállítás már október 21-én megkezdődött. Polgármesterjelölt lehet az a személy, aki november 6-áig megszerzi a választópolgárok három százalékának támogató aláírását. Hartán ehhez legalább 95 hiteles aláírásra van szükség. Torgyán József felhívása mindenkihez! Miután politikai ellenfeleim — megfoghatatlan módon — olyan rágalmakat terjesztenek rólam, mintha én a Belügyminisztérium III/IJ I-as ügyosztályának besúgója lettem volna, ezért vállalom a ma­gyar nép előtti átvilágításomat és 1 millió, azaz egymillió forint dijki- tűzés mellett felszólítok mindenkit: aki bármilyen adatot is tud szol­gáltatni annak bizonyítására, hogy en születésem pillanatától a mai napig bezárólag bárki ellen, bármi­kor is. mint ügynök jelentést tet­tem volna, akár írásban, akár szó­ban. akár csak ráutaló módon is, az közölje a rám kedvezőtlen té­nyeket a nyilvánossággal. Ezen felhívás szellemében feljo­gosítom a Magyar Köztársaság el­nökét, miniszterelnökét, nemzet- biztonsági miniszterét, belügymi­niszterét, honvédelmi miniszterét, valamint a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt mi­nisztereit. államtitkárait, ország- gyűlési képviselőit, ha van olyan általam írt vagy aláírt jelentés a birtokukban, amelyet én, mint ügynök, bármikor, bárki ellen is tettem volna, azt haladéktalanul hozzák nyilvánosságra. Dr. Torgyán József a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt elnöke (Folytatás az J. oldalról) A bojkott valószínűleg a testüle­ti ülésre is vonatkozott, amelyen ugyan részt vettek a kisgazdák, de — más pártbeli képviselők szerint — akadékoskodó kérdéseikkel szinte lehetetlenné tették a határo­zathozatalt. így például nem sike­rült elfogadtatni azt a 64 millió forintos beruházást, amely az ivó- vízellátás javításának érdekében létesülne, s a városnak ezért csu­pán 7 milliót kellene fizetni. akkori őszi eseményekre. Nem sza­bad azonban megfeledkezni arról, hogy 1956 és az utána következő évtizedek megosztották a magyar népet. Ennek kell ma véget vetni, s a barikád két oldalán állóknak kezet kellene nyújtani egymásnak. A megbékélést azonban össze kell kapcsolni egyesek elszámoltatásá­val. Ez azonban csak a jogállami­ság keretei között hajtható végre. S ha létre jön a nemzeti egység, akkor a magyarság ugyanolyan esélyekkel kezdhet történelmi fel­Farkas István, Pintér Gyula, Fodor Ferenc református lelkész és Mik­lós János katolikus plébános foly­tatta az istentiszteletet. Végezetül az emlékműnél elhelyezték a ke­gyelet koszorúit. Ezek közül is el­sőként a Magyar Köztársaság ne­vében Antall József hajtott fejet az Amikor megkérdeztem Szijj Lászlót, komolyan gondolta-e a le­mondást, ő igennel válaszolt. Az okokról azonban — mint mondta a későbbiekben kíván nyilat­kozni. Természetesen mind a képvise­lőket, mind a kécskei polgárokat foglalkoztatja a polgármester tá­vozása. Egyesek szerint, e patt­helyzetben az lenne a megoldás, ha az egész testület lemondana, hiszen nem alkalmasak városatyáknak adatainak megoldásához, mint amilyen megadatott 1867-ben az elődöknek. A beszéd után a Kossuth- szobornál koszorúzással folytató­dott a megemlékezés, ahol a Fi­desz, a KDNP, az MDF városi szervezetei, a helyőrség és a rend­őrkapitányság, az önkormányzat, a helyi lokálpatrióták egyesületé­nek képviselői és a GAMF vezetői és diákjai helyezték el a kegyelet virágait. B. Zs. áldozatok előtt. Majd az önkor­mányzat és a pártok képviselői, utoljára pedig a nagykőrösi polgá­rok halmozták el virágaikkal áldo­zataik és mártírjaik emlékművét, melyet Csikai Márta szobrászmű­vész, a város szülötte készített. (bencze) azok, akik számára fontosabbak a pártérdekek, mint a város előreha­ladása. Mindenesetre ma délután újra összeül a képviselő-testület, csak éppen polgármester nélkül. Újat választanak vagy a leköszönt Szijj Lászlót visszahívják? Nem tudni. Az viszont biztos: október 23-án Tiszakécske életében ismét új feje­zet kezdődött. Benke Márta EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Diplomáciai csúcsforgalom Párizsban Csúcsforgalom volt a két- és többoldalú diplomáciában szerdán, Párizsban: a Kambodzsai konferencián részt vevő 19 állam külügy­miniszterei egymás után tartottak találkozókat, megbeszéléseket. Az amerikai és a szovjet külügyminiszter találkozója elsősorban a jövő héten Madridban esedékes új szovjet—amerikai csúcstalál­kozó előkészítésével foglalkozott. James Baker és Borisz Pankin a nukleáris leszerelés terén megteendő új kétoldalú kezdeményezé­sek lehetőségéről tárgyalt. Ugyancsak szó volt a Szovjetuniónak nyújtandó nemzetközi segítség kérdéseiről és természetesen a mad­ridi békekonferenciáról is. A találkozó előtt Baker külön nyilatkozott a tudósítóknak a közel-keleti békekonferencia esélyeiről. Mint mondotta, „az embe­rek többsége” megoldást akar látni az arab—izraeli szembenállás­ra. A Szovjetunió és az Egyesült Államok, a konferencia két kezdeményezője egyaránt ennek érdekében kiván eljárni — han­goztatta a miniszter, aki nem volt hajlandó kommentálni sem Samir izraeli miniszterelnök keddi strasbourgi beszédét, sem a PFSZ vezetőinek nyilatkozatait arról, hogy a palesztin küldöttség és a szervezet között lesz bizonyos kapcsolat Madridban. „Majd a tárgyalóasztal mellett kerül sor az érdemi megnyilatkozásokra” .— hangoztatta Baker. Pankin sajtókonferenciáján — Jasszer Ara- fattal megtartott kedd esti találkozóját kommentálva — azt mon­dotta, hogy a Szovjetunió továbbra is szolidáris a Palesztinái Felszabadítási Szervezettel. NATO-tagság: nem időszerű A NATO azt tervezi, hogy az év végén külügyminiszteri szintű találkozót rendez, amelyen jelen lesznek a Szovjetunió és a felbom­lott Varsói Szerződés más tagállamainak a képviselői. Az atlanti szövetségből származó értesülések szerint a találkozót — amelyen részt vennének a függetlenné vált balti országok külügyminiszterei is — decemberben Brüsszelben tartanák meg, ha addig módosul a rendezvény gondolatát ellenőrző francia álláspont. Václav Havel csehszlovák elnök keddi, washingtoni találkozó­ján ugyanakkor felvetette George Bush amerikai elnöknek, hogy országa, valamint Magyarország és Lengyelország társulni kíván aNATO-hoz. Amerikai részről az igényt (amint már előre jelezték) elhárították azzal, hogy — a nemrég tett amerikai—német javaslat alapján — csak a szorosabb politikai kapcsolatok lehetségesek és kívánatosak. Havel egyetértett ugyan a politikai együttműködésre tett javaslattal (amely egyébként egész Közép-Kelet-Európára, valamint a Szovjetunióra is vonatkozik), de nem vonta vissza a három országnak a NATO-társulásra irányuló igényét. Becsben a magyar kisebbségekről Sajtóértekezletet tartott szerdán a bécsi magyar nagykövetségen a Magyar Köztársaság kikiáltásának második évfordulója alkal­mából Csóti György, az Országgyűlés külügyi bizottságának alel- nöke — jelentette az APA osztrák hírügynökség. A magyar ki­sebbségek kérdésével kapcsolatban az alelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország minden, nemzétközileg elHInert mifftiíiA' felhasz­nálva küzd g külföldön élő magyarság kisebbségi jogainak szava­tolásáért. Csóti György kijelentette, hogy*a Szerbiábmrélőfélmil- liónyi magyarság voltaképpen túsz, míg a 2,5 millió romániai magyart a „Ceausescu-rendszer folytatódása sújtja”. Csapatkivonás menetrend szerint A Szovjetunió 1991 -ben eddig 140 ezer főt vont ki Németország­ból, köztük közel 97 ezer katonát, szovjet nukleáris lőszer nincs Németország területén — vált ismeretessé szerdán, a németországi szovjet csapatkivonással foglalkozó vegyes bizottság legutóbbi, berlini ülése után. A bizottság megállapította, hogy a kivonás a kidolgozott menetrendnek megfelelően halad. Az év végéig a Szov­jetuniónak az eredeti 360-380 ezer fős katonaság, plusz személyzet és családtagok, valamint a hadianyag 30 százalékát kell kivonnia. Kínai harckészültség Nemhivatalos információk szerint fokozott harckészültségbe helyezték a kínai fegyveres erőket a kínai—szovjet közös határ nyugati szakasza mentén, ahol a jórészt ujgurok és kazahok lakta Hszincsiang-Ujgur kínai autonóm terület Kazahsztánnal határos. Hírek szerint a határforgalmat is leállították az említett szakaszon. A kínai hatóságok meg akarják akadályozni ezekkel az intézkedé­sekkel, hogy a Szovjetunió ingatag belpolitikai viszonyai éreztes­sék hatásukat Kína nemzetiségek lakta autonóm területén, ahol tavaly tavasszal Peking-ellenes zavargásokat fojtottak el. Kambodzsai békeszerződés Béke lesz-e több mint két évtized véres harcai után Kambodzsá­ban? Az ország, amely előbb a vietnami háború áldozata lett, később Pol Pót gyilkos rezsimje pusztított el legalább egymillió embert, majd a vietnami megszállás napjai következtek, hogy végül a véres polgárháború gyilkoljon tovább, most egyedülálló nemzetközi kísérlet színhelye lesz. A Párizsban szerdán aláirt béke- szerződés gyakorlatilag az Egyesült Nemzetek Szervezetének irá­nyítása alá helyezi másfél évre, nemzetközi összefogással próbálja ráterelni arra az útra, amely valóban békés, egységes, demokrati­kus, független, semleges országgá teheti. Közel-keleti értekezlet: úton a megoldás felé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents