Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-21 / 247. szám

PETŐFI NEPE-------------------------------k------------­Anita Hill az igazi áldozat? Úgy tűnik, Anita Hill végül az igazi áldozata a világbotrányt ka­vart ügynek, Clarence Thomas amerikai főbírójelölt „közüggyé” lett maratoni meghallgatásának a washingtoni szenátus bizottsága előtt. Oklahoma állam parlament­jének egyik képviselője, Leonard Sullivan ugyanis levélben fordult az oklahomai egyetem elnökéhez: bocsássa el a jogászprofesszornőt, aki — amint közismert — eskü alatt azt vallotta, hogy Thomas doktor munkatársaként éveken át szexuálisan molesztálta. A parlamenti képviselő levélben kifejtette: „Szívesen felhajtok ma­gánforrásokból pénzt arra, hogy Hill professzornot anyagilag kár­talanítsák, vagy akár szükség ese­tén távozásra kényszerítsék az egyetemről és remélhetőleg álla­munkból. Meg kell fékeznünk a szélsőbaloldali befolyást az egyete­men mielőtt az kiszélesedne”. Leonard Sullivan épp úgy re­publikánus párti, mint maga Bush elnök, aki számtalan ellenző véle­ményének ismeretében is kezdemé­nyezte — sikerrel — Clarence Tho­mas kinevezését főbíróvá. A kon­zervatív álláspontjáról ismert helyi képviselő levelének konkrét ma­gyarázata az, hogy a szép, fekete- bőrű jogásznőt vallomásának megtétele óta folyamatosan ün­nepük a diákok Oklahoma egyete­mén. Ferenczy Europress 2. oldal, 1991. október 21. Az erkölcsi pusztítás helyreállításáért • Balsai István igazságügy­miniszter zárszavával, kongresszu­si állásfoglalás elfogadásával, majd az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjairól való megemlékezéssel zárult vasárnap a Keresztény Értelmiségiek Szövet­ségének háromnapos kongresszu­sa. A dokumentum megállapítja, hogy az elmúlt időszakban a ke­resztény értékek elhalványulása, az ateizmus, a sekélyes eszmerend­szerek, a megszámlálhatatlan val­láspótlék, végső soron a materia­lizmus már egy morális katasztró­fa határára sodorták a nemzetet. Ezért a KÉSZ szükségesnek érzi, hogy a kollektivizmus évtizedei után a személyiség visszanyerje je­lentőségét. Az elmúlt évtizedek, legfőképp erkölcsi téren, mérhetetlen pusztí­tást okoztak, ezért szükség van olyan iskolák felállítására, ahol a gyerekek etikus, személyre szóló és európai, de egyben nemzeti neve­lést kapnak. Ehhez elengedhetet­len a pedagógusképzés új alapokra helyezése, a nevelés, a családi élet fontosságának elismerése, vala­mint az áldásként és nem teherként kezelendő gyermekek megbecsülé­se. VÉLEMÉNYEK — SZABADON Legyen végre emberséges a jövő! Félelmek nélküli, jó anyagi helyzet­tel kecsegtető holnapért sóvárog itt mindenki! Mindennek létfeltétele az igazi demokrácia, mert egyedül abban képzelhető el a vállalkozás és versengés valódi szabadsága. A társadalomnak ez a működési for­mája ugyan mindenütt különbözik egy kicsit a másokétól, de a lényege azért általánosan azonos! Ezt a lényeget ille­nék nekünk is eltanulni és gyakorlattá avatni. Mi magyarok ugyanis nem tar­tozunk a világdemokrácia történetének példaképei közé. Nem árt hát, éppen bontakozásának időszakában, odafi­gyelni, mert nem mindegy, mit fognak majd gyermekeink és későbbi leszár- mazottaink demokráciának nevezni! Beszélgessünk hát a demokráciáról! Valóságos demokrácia csak ott lé­tezhet, ahol a társadalom minden egye- de és ereje éberen őrködik sérthetetlen­sége felett, mert nem ígéretek és hang­zatos törvények tartják fenn, hanem eleven társadalmi erőviszonyok. Ahol a demokráciát érzékeny erők nem gon­dozzák, ott igen gyorsan eltorzul! Egyik alapvető lényege ugyanis, hogy senkinek sem lehet, a keretei kö­zött, korlátozatlan hatalom a kezében! Kivétel nélkül minden egyén, szervezet, párt és hatalmi intézmény egyezkedési kényszerhelyzetben van! Ez pedig lehet igen kényelmetlen is! A valóságos de­mokrácia szinte gerjeszti az ellene ható ingereket! Tudnunk kell: aki bármilyen módon szabadulni kíván a szüntelen kompro­misszumkényszertől, aiz a demokrácia ellen acsarkodik, akármilyen szép és okos elméleteket fabrikál erőfeszítésé­hez! A demokráciákban szólás-, sajtó-, lelkiismereti és gyülekezési szabadság van. Határt csak az alkotmány és a törvény szabhat ennek. Bármiféle ma­nipuláció próbálja korlátozni ezeknek a szabadságjogoknak valamelyikét, az a demokrácia csonkítása! Az emberek és szerveződéseik szuve­rének, csak a törvényeknek tartoznak engedelmességgel. A demokráciák tör­vényei azonban mindig, mindenkire egyformán vonatkoznak! Ahol olyan törvény születik, amely a társadalom egy része ellen irányul, ott a demokrá­cia rosszul működik. Demokráciákban a politika nem oszt igazságot, nem ítél elevenek és hol­tak fölött. Az igazságosztás az igazság­ügyi szervezetek dolga kizárólagosan. Nem létezik bűnös, míg azt bíróság ki nem nyilvánítja! Ahol a politikusok so­kat beszélnek olyan bűnökről, melyek­nek bírói deklarálása még nem történt meg, ott gyűlölködés tombol, és nem demokrácia készülődik! A demokrácia kényes létezési műfaj! Bátor emberekre van szüksége, akik képesek és készek mindenkor megvéde­ni, mert nincs befejezett demokrácia, ahogy nincs végleges boldog házasság sem! Nagy Attila országgyűlési képviselő (MSZP) Kanadában hazánk a bátorság jelképe Van aki dicséri, van, aki bírálja a magyar kormányt, de a mai helyzetben nincs olyan vezetés, amely lényegesen jobban, vagy rosszabbul tehetné a dol­gát, hiszen munkájának kereteit meg­szabja a történelem és a gazdasági szükségszerűség. Többek között erről beszélt Göncz Árpád pénteken a toron­tói magyar kulturális központban. Magyarország a bátorság jelképe a ka­nadaiak számára, és a szabadság, a de­mokrácia győzelmét híven képviseli Göncz Árpád személye. Erről szólt szombaton Martiál Ásselin, Québec tartomány kormányzója a magyar ál­lamfő tiszteletére adott díszebéden. Távfűtés ki-ki alapon (Folytatás az 1. oldalról) Sajnos, az egyéni mérés beveze­tése olyan drága, hogy az érintett családok túlnyomó részének szinte nagyberuházás. Noha a számvevő- szék szakembereinek számításai szerint a befektetés 4-6 év alatt megtérül, erre jómagam nem mer­nék mérget venni. Létezik egy ol­csóbb, úgynevezett költségelosztó berendezés, ami radiátorra szerel­ve méri a lakás hőmérsékletét. Ez azonban csak közelítő pontosságú mérésre alkalmas, fogyasztási ará­nyokat mutat. Adataiból vissza­számolva az állapítható meg, hogy melyik család mennyi hőt használt fel, s a ház összköltségéből mennyi az egy-egy lakásra jutó rész. — A hálózatba bekapcsolt laká­sok egyharmada ráadásul úgyne­vezett egycsöves rendszerű, azaz össze van kötve egymással, tehát egyénileg nem lehet sem lezárni, sem szabályozni a fűtést. Ezekben a házakban előbb átt kellene alakí­tani kétcsövesre a hálózatot, ami szintén nem olcsó mulatság. A fennmaradó kétharmad szá­mára akkor mégis csak az egyéni mérőberendezés jelenti az egyetlen megnyugtató megoldást. — Igen, bár érthető, ha sokan -— a magas ár miatt — eleve nem számolnak vele. De szeretném fel­hívni a figyelmet arra, hogy az an­nak idején folyósított német szén­segély egy része, 900 millió forint, energiamegtakarító beruházások­ra, így a távhőszolgáltatás raciona­lizálására használható fel — ked­vezményes kölcsön formájában. A Magyar Hitelbank energiata­karékossági irodájának illetékesei részletekkel is szolgálnak erről a hitelformáról: — Irodánk kezeli a hitelt, ame­lyet — pályázati formában — au­gusztus elsején hirdettünk meg. Úgy tűnik, ennek híre kevesekhez jutott el, mert eddig ugyan csak­nem 400 pályázati anyagot küld­tünk szét, de szeptember végéig összesen 11 pályázat érkezett, s kö­zöttük csupán kettő, amely lakó- közösségtől jött. Pedig az igénybe­vétel feltételei valóban kedvezőek: maximum 8 éves lejáratra 20 szá­zalékos kamattal lehet kölcsönt igényelni — 50 millió forintos felső határral. Természetesen a folya­modóknak bankgaranciát vagy biztosítékot kell felmutatniuk, ami lehet bankszámla, devizaszámla, mobilizálható ingatlan stb. Bárki pályázhat, vállalkozó, magánsze­mély, lakókollektíva, önkormány­zat, iskola, kórház stb. A megfele­lően kidolgozott pályázatokat a beérkezést követően körülbelül 6 hét alatt műszakilag, pénzügyileg elbíráljuk — tehát nem hosszú az átfutási idő. Ferenczy Europress Közben Blohin kiáltozott: „Gye­rünk fiúk, verjetek rá, sürget az idő!”, miközben sűrűn öblögettünk a feladathoz szabott felemelt vod­kaadagból. A lengyeleknek a kivég­zés előtt nem mondtunk semmit, de nem is volt mit, tudtuk, hogy a ki­végzések nem bírósági ítélet, hanem egy szupertitkos, Sztálin által ho-' zott határozat nyomán folytak. — A tetemeket a hátsó ajtón át vitték a várakozó teherautókhoz, onnét pedig beszórták azokat az előre megásott hatalmas gödrökbe, éppúgy, mint a másik nagy lengyel tömegtemetőben, az ukrajnai Szta- robelszkben történt. A véres hónap végén Blohin nagy bankettet rende­zett — hangzott a videovallomás. Ferenczy Europress Megjárták a poklok poklát Jó tett helyében... Szombaton este a Zeneakadé­mia nagytermében rendezett nagy sikerű, jótékony célú hang­verseny előtt Conrad Jentsch, egy német emberbarát egyesület, a berlini Lions Club képviseleté­ben 10 ezer márkás csekket nyújtott át a Fóti Gyermekváros képviselőjének. Conrad Jentsch a csekk átnyújtásakor hangsú­lyozta, hogy ez az adomány egy szerény köszönet Magyarország­nak, azért amit a magyarok a német egység megteremtéséért tettek. Tűzhalál a játékboltban Legalább 40 ember, köztük 10 asszony lelt tűzhalált szombat éjszaka, miután India Pandzsáb államában tűz ütött ki egy pia­con — jelentette a Reuter hír- ügynökség. A tűz Ludhiana vá­ros egyik piacán, egy tűzijáték­boltban keletkezett, majd gyor­san tovaterjedt a zsúfolt tér negyven további boltjára — kö­zölte a rendőrség. Szemtanúk beszámolói szerint a bolt belsejé­ben sült el egy petárda, pánikot keltve a vevők körében. (Folytatás az 1. oldalról) Ültünk a menekülttábor kantin­jában és hol magyarul, hol pedig szerbül beszélgettünk, hiszen a ver- bászi fiú montenegróinak vallotta magát, mások magyarnak. Mint elmondta, hetek óta csak hánykolódik, aludni nem képes ... Lelki szemei előtt látja a kihalt eszéki utcákat, a kitört kirakatú üzleteket, a füstölgő otthonokat. Emlékszik a horvátországi laktanyákra is, ame­lyekben nyár derekán már komoly harckészültség volt, homokzsákok­ból mellvédeket építettek a kiskato- nák, de a látogató rokont vagy isme­rőst még beengedték. A századosuk az utóbbi hetekben szinte valameny- nyi emberre emlékeztető jellemvo­nását elveszítette. Családja a város­ban maradt a horvát szomszédság kénye-kedvére, ő pedig nem hagy­hatta el szolgálati helyét. Egész nap üvöltött, káromkodott, revolveré­vel hadonászott, hadbírósággal fe- nyegetődzött. A kiskatonák idege­sek voltak, tanácsot próbáltak kérni az otthonról jött ismerősöktől. Nem tudták, mi vár rájuk, úgy voltak mint mi, idősebbek, amikor hittanra kellett járnunk gyermekkorunkban. Ünnepeltük a karácsonyt odahaza, az iskolában pedig éppen az ellenke­zőjét tanultuk mindennek. Nekik is egyet magyaráztak a laktanyában, de homlokegyenest mást hallottak a rádióban, láttak a tévében. Az aggó­dó otthoni levelek késtek, a csoma­gok elmaradoztak, és a zsebpénz is elfogyott már. Néhány pelyhedző állú fiúval most újra találkoztam ideát, a mene­külttáborban. Több horvátországi laktanya korábbi lakójával beszél­gethettem ismét. Láthatóan meg­könnyebbülve, de azért az átélt bor­zalmak hatása alatt mondták: Meg­járták a poklok poklát. Inkább a börtön, mint az értelmetlen halál. Itt maradnak, amíg odahaza a józan ész felül nem kerekedik. Nem tud­tam, és ma sem tudok ellentmondani nekik. Tizennyolc évesen mindenki ragaszkodik az élethez... A fiúk elmesélték, hogy elsőként elöljáróik, feletteseik menekültek el, amikor szorult körülöttük az ost­romgyűrű. Őket követték a tartalé­kosok, a tizenéves sorkatonák pedig maradtak védeni a védhetőt, de pa­rancsok és utasítások nélkül. Az ellenállás teljességgel lehetetlenné vált. Cserbenhagyták őket azok, akik heteken, hónapokon át haza­szeretetről, az utolsó csepp vérig tar­tó kitartásról szónokoltak nekik. A laktanyák viszonylag gyorsan elestek. Volt, amelyik csak 24 órán át tudta tartani magát, pedig jó előre felkészültek a védelemre. Beásták a tankokat, tüzérséget, futóárkokat építettek, de amikor elkezdődött a tánc, nem volt, aki megmondja, hol és kire kell lőniük. A legvisszataszí- tóbb az volt, amikor az aktív, hivatá­sos tisztek koszos civil gúnyákban, tolvaj módjára osontak ki saját le­génységük szeme láttára a kaszár­nyából. Akik ott maradtak, élelem, víz és áram nélkül, nyers kukoricán éltek napokig, hetekig. A hadifog­ság nem tartott sokáig. Nem nagyon kérdezték őket, hová szeretnének menni. A még megmaradt tiszteket, mint minden háborúban, másként kezelték, a közlegényeket pedig szél­nek eresztették. Legtöbbjük az or­szághatárnak vette az irányt, mert a lézengőkre vagy a hadbírósági ítélet, vagy az újbóli beosztás várt. A hadifoglyokból lett menekül­tek most apró igazoló okmányo­kat kaptak a befogadó Magyar Köztársaság hatóságaitól. Ezzel igazolják magukat az utcán, vagy ha alkalmi munkát vállalnak. Mert erre is lehetőség nyílik szá­mukra, éppúgy, mint a polgári me­nekülteknek. A mezőgazdasági munkák végzésével kereshetnek egy kis pénzt. Az első segélykérő levelek is eljutottak haza, melyek­ben a fiúk tudatják szeretteikkel, hogy élnek, egészségesek. Küldje­nek nekik ruhaneműt, útlevelet, forintot, miegymást... Nem cso­da, hogy annyian igyekszenek ma­napság a határátkelőkre. Csak az érintettek tudják, hogy miért ül annyi kisírt szemű asszony, homlo­kát ráncoló apa a volán mögött, miközben a sorsára vár. Ők nem üzérek, csempészek, valutázók. Az együttérzésre nagyon is szükségük van. G. A. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Jeszenszky Madridban Madridba érkezett vasárnap Jeszenszky Géza külügyminiszter Részt vesz az Észak-atlanti Közgyűlés, a NATO-tagálíamok par­lamenti tanácskozó testületének 37. ülésszakán, ahol ma délelőtt meghívottként beszédet mond. A közgyűlés bizottságai márt az elmúlt hét végén megkezdték munkájukat, magyar parlamenti küldöttek részvételével. Az Országgyűlés delegációja egy éve kap­csolódott be a testület munkájába, a küldöttséget a madridi ta­nácskozáson Karcsay Sándor képviselő vezeti. A közgyűlés védel­mi és biztonsági bizottsága a hét végén hallgatta meg Wachsler Tamás képviselő jelentését. Bush és Gorbacsov együttes megnyitója A hét végén átadott meghívók szerint Izrael és az arabok közötti „igazi béke és kiengesztelódés” az október 30-ai kezdettel meghir­detett közel-keleti békekonferencia célja. Hogy ennek eléréséhez miként összebékithető — egyáltalán összebékíthető-e — az arabok (amerikai támogatást is élvező) alapállása, amely a területért békét elvre épül, Izrael nézetével, amely csak békét kínál a békéért, arra a választ a legderűlátóbb jóslatok szerint is hosszú tárgyalási folyamat adja meg. A kezdéshez szükséges keretek mindenesetre immár adva van­nak. George Bush és Mihail Gorbacsov, a tényleges és a névleges szuperhatalom elnöke együtt nyitja meg október 30-án a békekon­ferenciát. A kettő vagy háromnapos megnyitón kívülük kilenc meghívott fejti ki álláspontját a 43 éves arab-izraeli viszály rende­zéséről. Közülük hét vált ismertté a hét végéig: Izrael,^Egyiptom, a jordániai-palesztin küldöttség, Szíria, Libanon, az Öböl Menti Együttműködési Tanács, az EGK. Az ENSZ megfigyelője nem szólal fel. Döntött az izraeli kormány Több mint hétórás vita után vasárnap többségi szavazattal igent mondott az izraeli kormány a közel-keleti békekonferencián való részvételre. Három miniszter szavazott nemmel. A még meg sem kezdődött folyamat törékenységét jelzi az, hogy Samir a kormány­ülésen kijelentette: ha a palesztin küldöttek az értekezleten kinyil­vánítják az PFSZ-szel való szolidaritásukat, akkor Izrael feláll a tárgyalóasztaltól. 500 millió NSZK-márka a lengyeleknek A lengyel—német közeledés újabb szakaszhatárát jelzi az a megállapodás, amelynek értelmében az NSZK 500 millió márkát utal át három részletben Lengyelországnak a nácizmus áldozatai­nak megsegítésére. A pénzt nem az áldozatok, hanem az erre a célra létrehozandó Lengyel—Német Megbékélés nevű állami ala­pítvány kapja meg, s az gazdálkodik vele. Az alapelv, hogy csak a tartós egészségkárosodást szenvedett, nehéz anyagi helyzetben élőknek jár ebből a pénzből. Krzysztof Zabinski, a minisztertanács hivatalának vezetője sze­rint ez az összeg elegendő arra, hogy ténylegesen segíteni tudjanak a különösen sokat szenvedetteken, de hangsúlyozta: a szükséges dokumentumok cseréjével életbe lépett megállapodás' nem pénz­ügyi, hanem politikai jellegű és jelentőségű, amelynek célja a két nép közeledésének elősegitése. A brazíliai példakép A brazíliai látogatáson tartózkozó II. János Pál pápa pénteken Florianapolisban boldoggá avatta az 1942-ben elhunyt Amabile Visintainert (Paulina anyát). A szegények és a betegek gyámolításában különösen nagy érde­meket szerzett apácáról a pápa szentmiséje közben mint példakép­ről emlékezett meg. Paulina anyának tulajdonitanak egy csodálatos gyógyulást, amikor 1966-ban egy, az orvosok által „klinikai halottnak” nyilvá­nított brazil asszony mellére helyeztek egy medalüont, amelyen az apáca képe volt látható, s az asszony felépült. Florianapoüs a hetedig volt a tíz város közül, amelyeket II. János Pál pápa brazíliai útja során felkeresett. Onna a Rio de Janeirótól északra fekvő Vitoriába utazott tovább. A kubaiak és a pártkongresszus A Kubai Kommunista Párt kongresszusán az újonnan megala­pított központi bizottság rendkívüli politikai és gazdasági jogkört kapott „előre nem látható helyzetek esetére, a hazai, a szocializmus és a forradalom megmentése érdekében". A Prensa latina hírügy­nökség által közölt és a sajtóban is megjelent határozat egy olyan pártfórum egyik utolsó döntése volt, amely ötnapos munkája során nem adott választ az ország legégetőbb problémájára, az ellátás megoldásának kérdésére. A kongresszus vegyes fogadtatásra talált a lakosság körében. A KKP irányvonalát támogatók a fórum olyan döntéseinek fon­tosságát hangsúlyozzák, mint a hívőknek a pártba való felvétele. A lakosság másik része — amely a napi szükségletek kielégítésé­nek némileg prózaibb gondjaira fordit nagyobb figyelmet — re­ménykedve várta a mezőgazdasági szabadpiac újbóli engedélye­zést. Ebben azonban csalódniuk kellett, mivel a kubai államfő nem támogatta a gondolatot, arra hivatkozva, hogy az korrupciót és spekulációt szül. A kubaiak egy harmadik rétege nem csalódott, mert nem is várt semmit a pártkongresszustól. A sikoly • Amikor a glóbusztervező aznap hetvenharmadszor jelentett be korrekciót Európa térképén, Munch kisasszony a festészeti osztályon idegösszeroppa­nást kapott. A katyni vérengzés „különleges feladat” volt (Folytatás az 1. oldalról) — A lengyeleket szűk folyosón keresztül vezették egy terembe. Ott feljegyezték adataikat — név, szüle­tési hely és időpont, anyja neve -—, majd a delikvensnek balra átot ve­zényeltek és beterelték őt egy hang­szigetelt szobába, ahol mi vártuk őket, német katonai revolverekkel a kezünkben. Tudom, sokan úgy vélik, hogy az NKVD igy akarta félrevezetni az esetleges későbbi vizsgálókat a tetemekben talált né­met munícióval. Lehet. De nekünk Blohin azt mondta, a fegyverek azért németek, mert ezekkel „precí­zebb munkát lehet végezni”. — Megvolt a szigorú normánk, éjszakánként kétszázötven lengyelt kellett közelről tarkón lőnünk.

Next

/
Thumbnails
Contents