Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-16 / 243. szám

2. oldal, 1991. október 16. PETŐFI NEPE PN-INTERJÚ A KÜLÜGYMINISZTERREL Alakulóban vannak új keleti kapcsolataink Külföldi rokonszenv KÉRDŐJELEK Nyer a VESZT? A volt KGST-országok piac- gazdaságra való áttérésének tá­mogatása s a világgazdasághoz való csatlakozásuk segítése: ez a hivatalosan meghirdetett célja annak a szervezetnek, amelyet a hajdani szocialista gazdasági együttműködési mechanizmus helyettesítésére terveznek. Ha igaz, Bulgária, Cseh-Szlovákia. Jugoszlávia, Lengyelország és a Szovjetunió közreműködésével Moszkvában hamarosan meg­születik a „bébi”. Egyelőre leg­alábbis úgy tűnik: Magyaror­szág nélkül. Kényszer szülte lépés? Bizo­nyos fokig igen, hiszen az alapí­tok nagyon is rászorulnának egymás piacára, a kooperációra, a kemény valutára és a világ­piacra. Vagyis a VESZT rövidí­tésű intézmény (a betűszó a ke­let-európai együttműködés és kereskedelem nevet rejti) létre­hozása gazdaságilag logikus és működése akár ígéretes is lehet. Jó dolog-e kimaradni? A kér­dés magától adódik, megbízha­tó választ adni szinte lehetetlen. Kétségtelen, hogy kereskedelmi forgalmunk „átfordulása” ré­vén Magyarországnak a nyuga­ti piacok ma már jóval fonto­sabbak, mint a sokáig meghatá­rozó kelet-európai térség. De a teljes elfordulás is veszélyeket rejt, hisz a közreműködők ma is jelentős partnereink. És szüksé­günk lesz rájuk. Igazán nem a groteszk szójá­ték sugallja a kérdést: nyert vagy veszt a VESZT? S az veszt aki részt vesz vagy épp aki távol ma­rad? Szegő Gábor Ferenczy Europress Emlékszobor a pápának Demszky Gábor főpolgármester kedden délután a fővárosi és a XI. kerületi önkormányzat vezetőinek jelenlétében ünnepélyesen átadta Angelo Acerbi címzetes érseknek, pápai nunciusnak Pauer Gyula szobrászművész alkotását, „A to­rinói lepel szobrá”-t. A pápa ma­gyarországi látogatásának emlékét idéző, s a fővárosi önkormányzat hathatós anyagi támogatásával ké­szült, Krisztust ábrázoló szobrot október végén a Hungarocamion ingyen szállítja majd Rómába. (Folytatás az 1. oldalról) megnehezít egy közvetlen katonai fellépést. Más eszközökkel vigyáz­nak az érdeküket is szolgáló euró­pai egyensúlyra, biztonságra, ami kizárja egy tartós jugoszláviai fegy­veres összecsapás eltűrését. Az USA és a jugoszláv válság — Hallani olyan hangokat is, hogy a második világháborúban ön­magukat lejárató horvátországi erő­ket támogatunk. Valóban sokan emlékeznek ar­ra, hogy félszázada kik álltak jó és kik rossz oldalon. Tisztességes meg­figyelők azonban azt is tudják, hogy kiknek a városait bombázzák, kik sértik meg polgári célpontok lö- vctésével a hadijogot. Nagyon éle­sen elítélte a szerb magatartást, po­litikát számos állam, egyebek között az Amerikai. Egyesült Államok is. — Bízik-e abban, hogy a várható­an kialakuló önálló Szerbiával, az új államszövetséggel clőbb-utóbb javul­nak kapcsolataink, érvényesíthetők a népek közös érdekei? A távlati együttműködés lehe­tőségeire is tekintettel vagyunk a ju­goszláviai válsággal kapcsolatos döntéseikben. Egyre számosabban ismerik föl déli szomszédainknál, hogy az ország lakosságának a felét sem kitevő szerbeknek ki kell egyez­ni a nemzetiségiekkel. Az ottani de­mokratikus irányzatok erősödése is gyengíti a diktatúrát. — Némely ellenzékiek szerint ve­szélyesen elhanyagoljuk keleti kap­csolatainkat. Kétségtelen, hogy a Szovjet­uniót elfoglalják belső problémái, a térség új átrendeződésének gondjai, a volt szövetségi rendszer szétbom­lásával kapcsolatos ügyek rendezé­séből adódó viták. Magam is ta­pasztaltam azonban, hogy az ottani embereket nagyon érdeklik a ma­gyarországi változások. Alakulnak új keleti kapcsolataink. Igen jó megállapodásokat írtunk alá az öt- venmilliós Ukrajnával. Az orosz ál­lamfő is nagyra értékeli ügyeik tá­mogatását. Kapcsolataink minél sokrétűbb fejlesztésére törekszünk Japánnal, Dél-Koreával és más álla­mokkal, nemcsak Ázsiában. — Például? Franciaország azelőtt egyértel­műen a volt kisantant országokkal szö­vetkezett. Sikerült elérni: sok. minden­ben értik nemzeti érdekeinket, nagy je­lentőségű szerződéseket kötöttünk. — Egyetért azokkal, akik szerint a Külügyminisztérium szerencsésebb volt a többi tárcánál, mert elődje ráérezve a korparancsra, jó irányba fordította a magyar diplomáciát, ennek ellenére mintha nem méltányolná eléggé Horn Gyula érdemeit. A külügyi bizottság elnökének politikai előéletéről nem formálnék vé­leményt, külügyminiszterként nemcsak tágította mozgásterünket, hanem rész­ben egyik kezdeményezője, részben végrehajtója volt a változást igénylő nép ösztönzésére hozott kétségtelenül bátor döntéseknek. Aligha kisebbítem Horn Gyula miniszteri tevékenységé­nek jelentőségét, ha azt mondom, hogy nyitásért, a külpolitika megújításáért Németh Miklós kormányfőt és más re­formpolitikusokat is elismerés illet. — Bizonyos fokig nekik is köszönhe­tő, hogy világszerte általában rokon- szenvvel, nemzetközi befolyásunknál na­gyobb figyelemmel tekintenek hazánk­ra? Tudják, az itteni változások siet­tették több szomszédos országban a diktatúra bukását. Kevesebbet szól­tunk arról, hogy számos olyan politi­kussal találkoztam külföldön, akiknek fiatalkori nagy, meghatározó élménye volt az 56-os magyar forradalom. Vi­lágszerte akkoriban vált a háztartások szerves tartozékává a televízió mi ebben is késésben voltunk — és ők egy forradalom győzelmét és eltiprását el­sőként láthatták képernyőn. Történelmet írunk, vegyük észre — Az elődjénél lényegesen különböző körülmények között dolgozó külügymi­niszter mit tart egyik nagy sikerének és csalódásának? A Varsói Szerződésből való kilé­pésünk aláírását. Ezáltal vált lehetővé, hogy - a Horthy-rendszer rövid idő­szakát leszámítva — 450 után ismét független országként éljünk a népek nagy családjában. Sajnos — ez a csaló­dás — a magyar sajtó, a televízió szinte alig vett tudomást a történelmi, a maj­dani tankönyvekben szereplő esemény­ről. Heltai Nándor A társadalom- biztosítás megújítása Az Országgyűlés este hét órakor nagy szótöbbséggel elfogadta a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és az ezzel összefüggő rövid távú fel­adatokról szóló határozatot. A koncepció értelmében a jövő év­től megkezdődik az egészségügyi ellátás biztosítási jogalapra helye­zése, illetve a nyugdíjrendszer át­alakítása. Az országgyűlési határozat elfo­gadása után több képviselő kez­deményezésére - újból megnyi­tották a részletes vitát a Munka Törvénykönyve módosításáról, majd megkezdődött a szavazás az e témakörben beterjesztett módo­sító inditványokról. Az Országgyűlés este fél nyolc­kor rövid szavazási procedúra után módosította a Munka Tör­vénykönyvét, és ezzel lehetővé tet­te, hogy mindazok végkielégítést kapjanak, akiknek munkaviszo­nya a munkáltató felmondása, vagy jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg. A képviselők be­fejezték keddi munkájukat. (MTI) Új csoportos biztosítási forma CSÉB M néven az Állami Biz­tosító Rt. olyan új csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosítási for­mát vezet be e hónaptól kezdve Magyarországon, amely 1993 márciusától követi az infláció üte­mét és ezzel megpróbálja megőriz­ni a szolgáltatások értékét. Az új CSÉB—M biztosítási szolgáltatá­sai ettől az időponttól kezdve évről évre módosulnak majd, mégpedig úgy, hogy a szolgáltatások a lakos­sági bankbetétek átlagos nettó ka­matához igazodnak, a díjak pedig az átlagfizetésekhez hasonlóan fognak változni. 1993 márciusáig a CSÉB -M az előző CSÉB- biztosítási formákhoz képest — abszolút mértékben megemeli az egyes biztosításokért járó szolgál­tatásokra kifizethető összegeket. Az dőzőleg megkötött különböző CSÉB-biztosítások a CSÉB—M mellett is érvényben maradnak, az ügyfél maga dönti el, hogy áttér-e az új biztosítási formára — jelen­tették be az Állami Biztosító Rt. keddi sajtótájékoztatóján, Buda­pesten. Lesz-e élő tévéközvetítés a Parlamentből? Parlamenti berkekben az a hír járja, hogy mind a hat párt bevonásával tárgyalások kezdődtek az élő tévéközvetítés jövőjéről. Akadnak, akik szerint nincs — már — szükség rá, mások viszont úgy gondolják, a társada­lomnak joga van ehhez a nyilvánossághoz. Hogyan vélekedik néhány érin­tett? Horváth Balázs (MDF): — A Magyar Demokrata Fórumnak és személy szerint nekem is van ál­láspontom: az európai mércének, az ott kialakult szokásoknak meg­felelően kell közvetíteni. Én egyéb­ként már nagyon sokszor elmond­tam, hogy a hajnaltól késő estig tör­ténő egyenes közvetítés ilyen for­májával nemértek egyet. Unalmas, nem jól szerkesztett, a polgárok fi­gyelmét nem köti le, a képviselőket nem arra indítja, hogy csak a mun­kájukkal foglalkozzanak. Egyetér­tek a parlamenti munka abszolút nyilvánosságával, de nem ilyen for­mában. Király Zoltán (Független — civil­ben tévériporter): — Az ügy tavaly ősz óta húzódik. Bányai Gábor a té­vétől már akkor levelet írt a házbi­zottságnak, mondván, meg kellene tárgyalni a közvetítés jövőjét. Ko­molyak a költségek, nem igazán tárképezhető fel előre a munkame­net emiatt műsorszerkesztési gon­dok adódhatnak. Másrészt maguk a képviselők is berzenkednek oly­kor, hiszen amikor üres padsorokat mutatnak, nincs mindig mód be­mondani, hogy valahol éppen bi­zottsági ülés folyik vagy más mun­kát végeznek. Azzal is szembe kell nézni nyíltan, hogy itt néha olyan politikai viták folynak, amelyeket nem vesz jó néven a polgár — már­mint ha tud róla ... Az új rendszer — ha lesz egyáltalán — megterem­tése ugyanakkor nem lesz könnyű, mert mondjuk egy összeállítást le­het szigorúan vett szakmai és politi­kai szempontok szerint is szerkesz­teni. Ezek kényes kérdések . . . Murányi Mihály (MTV — a par­lamenti adások szerkesztője): — Én a magam részéről a parlamenti köz­vetítést nem tévéműsornak tekin­tem, hanem a társadalmi nyilvá­nosság olyan eszközének, amely módot nyújt az állampolgárnak, hogy betekintsen annak a háznak a munkájába, ahol az általa válasz­tottak az ő nevében beszélnek. Te­hát a kérdés, hogy legyen-e, marad­jon-e parlamenti közvetítés, azon túl, hogy pénzbe kerül, méghozzá nagyon sokba, mégiscsak elsőren­dűen politikai jellegű. A televízió játszott szerepet abban, hogy ma már ismerik az emberek a politika új arcait, van fogalmuk arról, hogy a demokrácia miként működik — ily módon tehát a parlamenti köz­vetítés tévés szemmel a demokrácia iskolája is. Nyugat-Európában, ahol évszázados hagyományai van­nak ennek, mások — mára — a szo­kások. Én azonban nem felejtem el azt az időszakot, amikor itt—még a régi rendszerben — munka folyt, a tévé pedig monoszkópot sugárzott. Hack Péter (SZDSZ): — Eddig is következetesen képviseltük azt az álláspontot, hogy az élőközvetítés szorosan hozzákapcsolódik a de­mokráciához, még ha ez a jelenlegi formájában nemcsak előnnyel, ha­nem hátránnyal is jár. Az írott sajtó nem alkalmas arra, hogy abból minden érdeklődő pontos képet kapjon az itt történtekről. A közvé­leménykutatások azt mutatják, hogy a lakosság 80 százaléka a tele­vízióból szerzi információit, tehát ha tud valamit arról, ami az ország­ban történik, azt a tévéből tudja. Ezért az SZIDSZ szeretne minden lehetséges módon ragaszkodni a közvetítéshez. Ugyanakkor azt már hosszabb ideje javasoljuk. hogy a hosszú és unalmas szavazá­sokat olyan időpontra ütemezze — maga a parlament és ne a tévé —, amikor a közvetítés már befejező­dött. A televízióhoz mint informá­ciós csatornához a politikusoknak kell alkalmazkodniuk: meg kell ta­nulnunk a tévén keresztül közvetí­teni politikai üzenetet. Ez nem ment eddig tökéletesen, de mindannyian a tanulóidőnket töltjük . . . Ballai József • Parlamenti nagytotál. A tévéközvetítésről a hat párt képviselőinek bevonásával kezdődtek tárgyalások. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Göncz Árpád Kanadában David Lam. Brit-Kolumbia tartomány kormányzója hétfőn dísz­ebédet adott a kanadai hivatalos látogatáson tartózkodó Göncz Ár­pád államelnök tiszteletére Vancouverben. Az elnök beszélgetésükön hangoztatta: a jó kanadai—magyar poli­tikai és kulturális kapcsolatok alapján kívánatos, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai is tovább fejlődjenek, többek között a Csendes­óceán partján fekvő tartománnyal, amelyik segíthet kaput nyitni a magyar gazdaságnak Ázsia felé is; Brit-Kolumbia üzleti életében mind nagyobb szerepet játszik az ázsiai—csendes-óceáni térség. Göncz Árpád közép-európai idő szerint kedden a brit-kolumbiai partok előtt fekvő Queen Charlotte-szigetekre érkezett, ahol a főkor­mányzó képviselője és indián törzsi vezetők köszöntötték. Az elnök és kísérete megtekinti a páratlan indián emlékekben gazdag vidéket. Az Egyesült Államok missziót teljesít Az amerikai csapatokra szükség van Európában, de 1995 után elegendő lesz, ha csupán 150 ezer fős hadsereg marad a kontinensen - jelentette ki John Galvin tábornok, a NATO főparancsnoka a The Washington Post keddi számában megjelent nyilatkozatában. Az interjúban Galvin kijelentette: az Egyesült Államok missziót teljesít Európában, amikor hozzájárul a kölcsönös kötelezettségek rendszerének fenntartásához és útját állja annak, hogy az európai népek „újra-nacionalizálják” a katonai biztonságról alkotott koncep­cióikat. Tanácskozás Varsóban — segélyről Magyar, lengyel és csehszlovák szakértők tanácskoztak a hét elején Varsóban arról, hogyan kapcsolódhatnak be a Visegrádi Háromszög országai a Szovjetuniónak nyújtandó nyugati segítségadásba. Mint ismeretes, az alapgondolat az, hogy a Nyugat elsősorban e három országban vásárolja meg a segélynek szánt élelmiszereket, ezzel egyúttal segítve komoly értékesítési gondokkal küszködő mező- gazdaságukat. Az összesen 1,75 milliárd ECU értékű áru felét szállíta­nák a Visegrádi Háromszög és a Baltikum országai, másik felét az EGK államai. A szakértői tárgyalásokon megállapodtak abban, hogy néhány héten belül kidolgozzák ajánlati listáikat, milyen lehetőségeket látnak országaik részvételére ebben az akcióban. Közös jordániai—palesztin küldöttség? Husszein jordániai király és James Baker amerikai külügyminiszter hétfő este bizakodva nyilatkozott arról, hogy létrejön a közös jordá­niai—palesztin küldöttség, amely a hónap vége előtt összehívandó közel-keleti békekonferencián hivatott részt venni. Ammanban, mostani térségbeli kőrútjának második állomásán Baker az uralkodóval közösen tartott sajtóértekezleten azt mondta, jó oka van a reményre, hogy a megszállt területek palesztinjai e körzetek jövőjéről hajlandók lesznek tárgyalásokba bocsátkozni. Kedden a washingtoni diplomácia vezetője Damaszkuszban foly­tatta nyolcadik konferenciaszervező körútját. A szíriai vezetők az amerikai garanciák keretében az értekezlet alapjául szolgáló, 242. számú BT-határozat washingtoni értelmezését akarják hallani. Szíria számára nem lehet vita tárgya a megszállt arab területek izraeli kiürí­tésének kötelezettsége. Környezetbiztos tároló A Gee Alsthom Engineering Systems, a legnagyobb francia és brit energiaipari gépgyártók vegyes vállalata tárgyalásokat folytat magyar cégekkel arról, hogy közösen környezetbiztos tárolót építenének a paksi atomerőmű fáradt üzemanyaga számára, ha a Szovjetunió eset­leg nem venné vissza az uránrudakat. — Léghűtéses, száraz tárolóépületről van szó, amely megfelel a nyugati környezetvédelmi előírásoknak — mondta Brian Cundill, a GEC Alsthom kereskedelmi igazgatója. Ez utóbbi fejében a brit—francia vállalat elfogadna magyar ener­giaipari berendezéseket — tette hozzá, s úgy vélte, londoni bankkö­rökben érdeklődés van az ügylet finanszírozása iránt. A balti államok is csatlakoztak A helsinki Finlandia Palotában Észtország, Litvánia és Lettország államfője kedden aláírta az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmányát. Ezzel 38-ra emelkedett az 1975-ben jóváha­gyott nagy fontosságú dokumentum aláíróinak száma. A három balti állam függetlenségét ez év augusztusában állították helyre, s még szeptemberben csatlakoztak a helsinki folyamatban részt vevő országokhoz. A balti államokból hétfőn este érkezett küldöttségeket fogadta Mauno Koivisto finn elnök és Ilkka Suominen, a finn parlament elnöke. Szovjet—japán tárgyalások Mihail Gorbacsovval kezdett tárgyalásokat tegnap délelőtt Moszk­vában Nakajama Taro japán külügyminiszter. A Kremlben zajló eszmecsere központi témája a kétoldalú kapcsolatok rendszere, vala­mint a Kuril-szigeteknek az előrelépést hátráltató problémája volt. Nakajama eddigi moszkvai tárgyalásain nem történt áttörés e té­ren. Tokió, mint ezt korábban már többször is megerősítette, a japán —szovjet kapcsolatok normalizálását jelentő békeszerződés aláírását a Kuril-szigetek visszaadásától teszi függővé. A szerződés, és rajta keresztül a szigetek ügyének függvénye a gazdasági kapcsolatok fej­lesztése, pontosabban a szovjet reformokhoz nyújtandó japán pénz­ügyi és technológiai támogatás is. r Vásár a technika házában Egyedi gyermekkötöttáru, divatfarmer és vászonnadrágok, ingek, övék, fehérneműk október 17-én, 9—18 óráig. Viszonteladókat árkedvezménnyel kiszolgálunk. )22 Citroén- bemutató a kecskeméti Agrokernél, 1991. október 18-án. Figyelje a holnapi hirdetésünket! A mi tapasztalatunk az ön garanciája! 3726

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents