Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-15 / 242. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1991. október 15., 5. oldal Kalauz kezdőknek és profiknak Kupa szerint 1992 a kitörés éve lesz Lesz-e gazdasági kitörés 1992- ben, kijuthatunk-e a jelenlegi helyzetből? — erre a kérdésre keresik majd a választ a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében, november 6—8. között. Kitörés ’92 címmel megrendezésre kerülő szakmai konferencia előadói és résztvevői. A rendezvény fővédnökségét Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere és Kupa Mihály pénzügyminiszter vállalta. Mindketten ott voltak az eseményt bejelentő sajtótájékoztatón is. A szervezők elmondták: a tanácskozásra 1200 főt várnak. Eddig 80 százalékban vállalatok, kft.-k és részvénytársaságok igazgatói jelentkeztek. Az 1992-es esztendő kilátásairól a sajtókonferencián Kupa Mihály úgy nyilatkozott: jövőre új helyzet áll elő, hiszen valamennyi tulajdont, a gazdaság és a piac intézményrendszerét szabályozó törvényt remélhetően még az idén elfogadja az Országgyűlés. Ez azért különösen fontos, mert amíg nincs tulajdonosi biztonság, nem fognak • Kupa Mihály: — A gazdaság visszaesését meg lehet állítani... (Fotó: Straszer András) befektetni és vállalkozni az emberek. A miniszter szerint 1992-ben a gazdaság visszaesését meg lehet állítani, az inflációt 20-25 százalék közé lehet szorítani, majd sor kerülhet a kamatszintek csökkentésére is. Sokat segíthet az is, hogy január 1-jétől Magyarország az EK társult tagja lesz, és remélhetően a keleti piacokkal is helyreáll a normális forgalom. Az adórendszerben különösebb szigorításokat nem terveznek, tehát mindez egy egészségesebb fejlődési szakaszt eredményezhet, vagyis megkezdődhet a kilábalás, majd pedig a fellendülés. Az ország adósságállományát már most sikerült csökkenteni, ami azt jelenti, hogy stabilabb országgá válunk, és ezáltal megteremtődnek a de facto konvertibilitás feltételei. Mint Kupa Mihály kijelentette: sem az adóreform, sem pedig a konvertibilitás nem jelent fokozott inflációs veszélyt. A privatizációról szólva kifejtette: volt egy olyan felfogás, hogy azt államilag erősen ellenőrzötten, elhúzódó, lassú ütemben kell végrehajtani. Nem így történik, és ez kedvez a gazdaság fejlődésének. A jegybanktörvénnyel kapcsolatban a miniszter leszögezte: a kormány által eredetileg beterjesztett javaslatot tartja jónak. Adófizető-toplista A huszonöt legnagyobb jövedelmű magyarországi adófizető jövedelme és jövedelemadója az 1990-es adóbevallások alapján (ezer forint) Jövedelem A személyi jövedelemadó összes munkáltatótól társas egyéni másodszellemi tevékenységből összege rangsor vállalkozásból állásból 45 934* 0 0 0 0 0 9 703 8 33 703 0 0 33 703 0 0 16 726 1 29 301 0 0 28 567 120 605 10 759 5 27 240 240 27 000 0 0 0 9419 9 26 211 0 0 25 366 0 0 10919 4 25 757 0 0 25 755 0 0 12314 3 25 735* 0 0 0 0 0 12 755 2 24 290 22 939 0 0 0 286 9810 7 22 490 ’ 140 0 0 0 4 4 479 53 20 339 0 0 20 339 0 0 8417 12 20 179* 0 0 0 0 8 9 988 6 19 944 0 0 19 944 0 0 9 278 10 19 879 17 788 60 0 0 940 6 997 22 19418 19 340 0 0 0 0 7 431 19 18 070 0 0 0 0 17 950 8 909 11 16 578 0 1 014 0 0 0 8 187 13 16 243 0 0 16 243 0 0 7 970 15 16 203* 0 0 0 0 0 7 985 14 16 060 720 0 15 340 0 0 7 922 16 15 614* 0 0 0 0 0 7 705 17 15 405 15 165 0 0 240 0 7 601 18 15 000 0 500 0 0 0 7 323 20 14312 0 0 0 0 14 175 7 029 21 13 812 583 13 226 0 0 4 6 762 23 13 542* 0 0 0 0 0 3 121 97 * Úgynevezett ..egyéb" (például örökölt jogokból származó) jövedelem Tiltakozik a bajai ipartestület A legutóbbi érdekegyeztető ülésen, mely* a“helyi'adók jövő évi bevezetésével foglalkozott, Vancsik Géza bajai rpártcstü'téti'elíTök' határozónak íütac kozott mind az elnökségük, mind a maga nevében az iparosok további terhelése ellen. Most arra kértem, fejtse ki a legfontosabb érveket. A helyi iparűzési adó bevezetése ellen, egyebek között, két fő érvet hozunk fel. Az egyik, hogy rendkívüli módon lecsökkent a fizetőképes kereslet, mégpedig a termelő- és a szolgáltatószférában egyaránt. A másik érv, hogy a vállalkozókat terhelő elvonások jelenleg is magasak. A nyereségadó, az szja és a társadalombiztosítási járulék alaposan megnöveli a költségeket. A gazdaság egészének válsága, az ezzel járó recesszió ,elsősorban az egyéni vállalkozókat sújtja. Már most is magasaké és'egyve emelkednek wzraviywg-fós energiaárak. E költségnövelő tényezőket lehetetlen ilyeivcíökkcmr kétehd't mellett kigazdálkodni. Mit javasolnak tehát? Az egyéni vállalkozók jelentős hányada nagyon alacsony bevételre tesz csak szert. Ilyenek a nyugdíj vagy munkaviszony melletti vállalkozók, továbbá a főállásban ugyan, de kis jövedelmű tevékenységet folytató tagjaink. Célszerű lenne egy bizonyos összeghatárig félmillió forintos nettó árbevételt javasolunk —, teljes mentességet adni az iparűzési adó alól.- Miért ellenzik a kommunális adó bevezetését is? Ha az egyre nagyobb gondot jelentő munkanélküliség megoldásában egyetlen kikötő építését is, azért csak a koncesszió segíthetne. Nyugati partnereink szívesen támogatnának, hiszen ezt diktálják saját érdekeik is. A németek például a szakemberképzésben ajánlottak együttműködést, a hollandok a Pozsony—Budapest közötti Du- na-szakasz vízi útjának duzzasztás nélküli helyreállítására dolgoznának ki megvalósíthatósági tanulmányt, ha a cseh és szlovák fél ezt nem kifogásolná. — Nyilvánvalóan a bősi építkezéssel ütközik a holland elképzelés. A konferencián esett szó a vízlépcsőről is? Konkrétan nem, de a Bécs- Budapest közötti Duna-szakasszal kiemelten foglalkoztunk. Egyébként a vízlépcsők építését világszerte társadalmi viták kísérik. Németországban például négy és fél évig csatáztak a nézetek, hogy lehet-e, ér- demes-e megépíteni az Altmüfl-völgy védett szakaszán a 11 vízlépcsőt? A vita eredménye az lelt, hogy mára egyetemi tananyaggá lettek az oda kidolgozott környezetvédelmi megoldások. számítanak arra, hogy a vállalkozók minél több embert foglalkoztassanak, akkor a foglalkoztatást terhelő újabb adó bevezetése — megemlítem, hogy a szolidaritási hozzájárulás növeléséről is szó esik -, tehát a vállalkozói kommunális adó bevezetése gazdaságilag elfogadhatatlan. Még egy kérdés: segíti-e, és ha igen, mivel, az ipartestület a tagjait? A vállalkozás támogatására egész sor ingyenes szolgáltatást nyújtunk. A kezdőket tanfolyamon készítjük fel az adózás, a társadalombiztosítás, a könyvvezetés rejtelmeiben való eligazodásra, a jogszabályok ismeretére. Minden hétfőn jogtanácsos áll a vállalkozók rendelkezésére, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Gál Zoltán — Térjünk vissza hazai vizekre: ha megépülne az ön által szükségesnek tartott 5-6 kikötő, elegendő lenne-e önmagában ez a hazai és nemzetközi áruforgalom lebonyolítására? Részben igen. De a főbb csomópontok mellett szükség volna kisebb, úgynevezett köztes kikötőkre is, amelyek építését az egyes régiók, önkormányzatok, vállalatok saját forrásaikból finanszírozhatnák. Egy-egy nagyobb cégnek mindenképpen megérné saját kikötőt építeni, hiszen a vízi szállítás költsége csak töredéke a vasúti, közúti szállításának. Ma még „szárazlábú ország” vagyunk, teljesítményben mért összforgalmúnknak csupán a négy százaléka bonyolódik folyami úton. Csak összehasonlításként: Európában ez az arány 10-15 százalék, ezen belül Németországban 20, Hollandiában 36 százalék. A tömegáruk szállítását illetően a jövő mindenképp a vízi járműveké, hiszen a közutak és a vasutak már ma is túlontúl telítettek. (FEB) A gazdasági válságról kivezető út: a tulajdonviszonyok gyökeres megváltoztatása, a széles körű privatizáció. Ez ma már közhely, amiben minden magyar közgazdász egyetért — azok is, akik korábban az állami és a szövetkezeti tulajdon dominanciája mellett hittek valamiféle gazdasági reformfolyamat sikerében. (Őszintén megvallva, ezek közé tartozom magam is.) A rendszer összeomlása után a gazdaság új alapokra való felépítése nem képzelhető el a ma rendelkezésre álló hazai tőkével. Ehhez a külföldi pénz, s az ezzel párosuló know-how, esetenként gépi háttér is szükséges. E téren néhány jelentős változás történt már 1989-ben, s folytatódott 1990- 91-ben is, hiszen a kölföldi tőke előtt korszerű törvények, jogszabályok nyitottak utat. A rendelkezésre álló 1990. évi mérlegbeszámolók szerint az iparban az év végén 1436 magyar vállalkozásban vett részt külföldi tőke. Ez azt jelenti: mintegy 39 milliárd forintnak megfelelő értékű konvertibilis valutát fektettek be magyar ipari vállalkozásokba, köztük nagyvállalatokba is. Az építőiparban ebből mintegy 6 milliárd forint értékű külföldi tőke jelent meg, ennek 20 százaléka jutott 439 kis- és középvállalkozásba. Mind az iparra, mind az építőiparra jellemző, hogy a befektetések többségénél a külföldi tőke értéke nem érte el az 1 millió USA dollárt. Az elmúlt 1-2 évben a külföldi tőkések szívesen vettek részt gyorsan megtérülő, rugalmas kisvállalkozásokban, előnyben részesítették az idegenforgalmat és a kereskedelmet. Ez a magatartás a hazai infláció magas szintjét figyelembe véve érthető is. E két gazdálkodási területen együttvéve 1990 végéig csaknem 1700 külföldi tőkével működő közös vállalkozás volt, köztük 57 kizárólagos külföldi tulajdonban. E téren is a kisebb befektetések a jellemzőek: 1665 vállalkozásban a külföldi alapítói vagyon mindössze 30 százalék, tehát cégenként igen alacsony érték. A külföldi befektetők legnagyobb része Németországból és Ausztriából érkezett, a befektetett tőke legnagyobb hányada viszont az USA-ból. A német és az osztrák részesedés általában alacsony értékű, többségük olyan kisvállalkozásba tette be a pénzét, amely tíz főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, s a kereskedelem vagy a szolgáltatások területén működik. A külföldi tőkével dolgozó kis- és középméretű vállalkozások száma 1991-ben tovább nőtt. A folyamatot erősítette az is, hogy megindult az állami nagyvállalatok privatizációs folyamata, az ezekről levált kisebb egységekhez pedig több nyugat-európai tőkés cég csatlakozott. Az így létrájött cégek életképességét az biztosítja, hogy a külföldi tőke és az átadott technikaitechnológiai tudás párosul a vállalkozásra kész magyar fél szakértelmével, helyzetismeretével. Ami viszont joggal hiányzik sok külföldi befektetőnek: az a vállalkozás sikeres működtetéséhez elengedhetetlen infrastrukturális háttér. Ezért örvendetes, hogy a telefonia, a közlekedés, a banki szolgáltatások területén is egyre több a külföldi cégekkel közös vállalkozás. Nyitrai Fercncnc dr. Ferenczy Europress HAJÓZNI — KELL! A szárazlábű ország (1.) A nyugat- és kelet-európai országok áruforgalma az ezredfordulóra bizonyos előrejelzések szerint öt-nyolcszorosára nő. Mivel ilyen teherforgalom-növekedést a szárazföldi —- közúti, vasúti t— közlekedés nem bír el, a hangsúly a jövőben áthelyeződik a még jelentős szabad kapacitással rendelkező vízi utakra. Az országok között jelenleg fennálló infrastrukturális különbségek azonban akadályozzák az Európát behálózó vizi utak optimális kihasználását. A közelmúltban erről tanácskoztak huszonhét európai ország szakemberei, köztük dr. Nádas Péter, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium hajózási osztályának vezetője is. — A vízi közlekedést illetően hazánk a kedvező adottságú országok közé tartozik, ez azonban mégsem tükröződik sem az áruszállításban, sem a közlekedésben. Mi hiányzik ahhoz, hogy jobban bekapcsolódhassunk az európai víziúthálózatba ? Meg kell teremtenünk a hajózás versenyképességét visszaállító infrastruktúrát és jogszabályi hátteret. A hajózási és kikötői törvény leghamarabb a jövő év közepén kerülhet az Országgyűlés elé. Ami pedig az infrastruktúrát illeti? A Duna vízi útja folyamatosan romlik, a második világháború óta nem épült közforgalmi kikötő. Több évtizedes a lemaradásunk. Ha fel akarunk zárkózni, előbb kikötőket kellene építeni, ami alapvetően az állam feladata volna. Kikötői csomópontok Győr Gönyü térsége, Budapest, Dunaújváros, Baja—Mohács környéke, Szeged, esetleg Szekszárd volna a legalkalmasabb. Az állami költségvetés mai helyzetében képtelen finanszírozni akár A legtöbb jövedelmet bevalló magyarországi adófizető csaknem 46 millió forint évi jövedelmet írt bevallásába, a századik pedig 7 és fél millió forintról számolt be. Az adóhivatal listája személyek megnevezése r nélkül mutatja be, hogy - az adóbevallást benyújtók közül kik az elsők, és mennyit kerestek az elmúlt évben. A táblázatban közölt jövedelmek nem tartalmaznak minden adózás alá eső keresetet, a bevallásokban ugyanis nem kellett feltüntetni az úgynevezett forrásadó-bevételeket (osztalék, kamat, kis összegű kifizetések). A jövedelmek csoportosítása szerint a száz virilistából, azaz legjobb adófizetőből 40-en egyéni vállalkozásból szerezték kimagasló jövedelmüket, 14-en különböző társas vállalkozások tagjaiként jutottak komolyabb keresethez. A jövedelmüket főként munkaviszonyból szerzők közül 11-en kerültek a százas tabellára. Szellemi szabadfoglalkozásból 7-en, ingatlan-bérbeadásból 2-en szereztek jelentős jövedelmet. A többiek jövedelmének forrása az úgynevezett egyéb jövedelem, amely a bevallásból már nem azonosítható. Mezőgazdasági kistermelők nem kerültek a „százak” közé. (A csoportosításnál a legnagyobb jövedelemforrást tekintettük irányadónak.) A toplistára az idén is a férfiak túlsúlya a jellemző: nők közül 16-an kerültek az első száz közé. A „100-ak” között 7 külföldi állampolgár szerepel, a legfiatalabb jövedelemtulajdonos egy 20 éves fiatalember, míg a legidősebb egy 83 éves hölgy. A száz virilistából 71 lakik Budapesten, a 29 vidéki lakosból 10-en élnek a különböző megyeszékhelyeken. Külföldi pénz magyar vállalkozásokban • A vízi országút kihasználásában megyénk is érdekelt, hiszen itt folyik a Duna. ÉRTESÍTÉSRE VÁRVA Kárpótlási jegyek novemberben A kárpótlási jegyek forgalomba hozatala rendkívül nagy feladat elé állítja mind az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalt, mind pedig a kibocsátást pályázat alapján elnyerő bróker cégeket. A pályázatot a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. nyerte azzal a kikötéssel, hogy a kárpótlási jegyek forgalomba hozatalára, a kárpótlási jegyek igénylőkhöz való eljuttatására majd megsemmisítésére konzorciumot hoz létre az OTP Értékpapír Ügynökség Rt.-vei. A kárpótlási törvény felhatalmazása alapján az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal írta ki a pályázatot a kárpótlási jegyek kibocsátásában és forgalmazásában való közreműködésre. A pályázóknak a kárpótlási jegyek kibocsátásától azok megsemmisítéséig terjedő egész folyamat lebonyolítására kellett javaslatot tenniük, különös tekintettel arra, hogy speciális értékpapírról lévén szó, úgy a forgalombahozatal mint a forgalmazás több egyedi szervezési megoldást igényel. A felhívásra hat pályázat érkezett. A pályázat nyertesei november második felében kezdhetik meg az ország egész területén — együttesen mintegy 330 helyen — az értékpapírok forgalomba hozatalát. A megyei kárpótlási hivatalok a beérkezett kárpótlási igényekről határozatot hoznak, a kiadott határozatok alapján az ügyfél a neki járó kárpótlási jegyeket és utalványokat a lakóhelyéhez legközelebb eső forgalmazó helyen veheti át. A kárpótlási jegy kiszolgálásának helyéről a kiadott határozatban a hivatal értesíti a kárpótlásban részesülő személyt. A forgalmazó helyen a kárpótlásra jogosult személy a határozat és a személyi igazolványa bemutatásával veheti át az őt megillető értékpapírokat, utalványokat. Ha az igénylő nem ért egyet a határozattal, 15 napon belül fellebbezhet a döntés ellen. Ekkor a megyei kárpótlási hivatalok új határozatot hoznak az ügyben. Az ügyfelek a hivatal jogerőre emelkedett határozata és a forgalmazó által kiadott értékpapírok (utalványok) alapján érvényesíthetik az őket megillető jogaikat, azaz megjelenhetnek föld- vásárlásra meghirdetett licitáláson, bérlakás megvásárlására igénybe vehetik a kárpótlási jegyeket, illetve életjáradék-szerződés megkötésénél is felhasználhatják. Első ütemben két sorozatot adnak ki a kárpótlási jegyekből, összesen 20 milliárd forint névértékben. A kárrendezési hivatal arra számít, hogy az Állami Vagyonügynökség hamarosan egyfajta tervet készít a kárpótlási jegyek esetleges felhasználására a privatizálás során. Egy-egy kárpótlási jegy sorozat kiadását követően az értékpapírokat bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére. A tőzsdei, azaz másodlagos forgalom megkönnyíti az értékpapírok nyilvános feltételekkel történő eladását azok számára, akik nem akarják felhasználni értékpapírjukat földvásárlásra privatizálásra vagy más lehetséges módon, például életjáradék-szerződés kötésére. A kárpótlási jegyek eljuttatása az igénylőkhöz a legnagyobb biztonság mellett történik. Az igénylők adatait végig bizalmasan kezelik a kárpótlási jegyek kiadása során. Szerkesztő: A. Tóth Sándor
