Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-15 / 242. szám
2. oldal, 1991. október 15. PETŐFI NÉPE KÉRDŐJELEK Leszerelési verseny, veszélyekkel? A hét végén újból vesengtek egymással a katonák a — szerencsére — fordított előjelűvé vált fegyverversenyben. Az amerikaiak az európai szárazföldi erők felére csökkentését, a szovjetek pedig a katonai költségvetés 25 százalékos mérséklését jelentették be ezúttal. Kinek, miért hasznos ez a versengés? Moszkva gazdaságipolitikai megroppanásának egyik fő oka épp a birodalom minden más érdeket megelőző fegyverkezése volt, így a krízisnek is logikus következménye a leszerelési verseny ösztönzése. Washingtonnak pedig a tőkés gazdasági partnereivel szemben is előnyösebb pillanatnyilag, ha kisebbek az állam katonai kiadásai. A két „szupernagy” tehát most viszonylag könnyen megérti egymást. Es mások ? A kétpólusú világ katonai egyensúlyát egyelőre nem helyettesíti más egyensúly, s ez nem veszélytelen. Nem kell messzire néznünk: a nagyok között megváltozott viszony és a birtokukban levő tömegpusztító fegyverek szerepének csökkenése máris megnövelte a hagyományos fegyverek fenyegető hatását. S nem kis gond a világ számára az sem, hogy kisebb hatalmak az új helytől nem titkoltan azt remélik, könnyebben juthatnak nagyhatású fegyverekhez, s ezzel nagyobb hatalomhoz. 1991 erre is szolgál példával. Vagyis örüljünk vagy aggódjunk ? Aki arra számit, hogy rövid idő alatt felhőtlen lesz a világ felett az ég, illúziókat kerget. De ha kell is még felettünk ernyő, jobb, ha az nem atomernyő. Kocsis Tamás Ferenczy Europress Alkotmányellenesek a katonai szolgálati szabályzat egyes pontjai Az Alkotmánybíróság hétfőn, teljes ülésen hozott határozatában alkotmányellenesnek találta, és ezért 1992. március 31 -ei hatállyal megsemmisíti a fegyveres erők szolgálati szabályzatának az egyesülési jogot és az érdekvédelem szabadságát érintő pontjait. Az Alkotmánybíróság határozata kimondja: a szabályzat kifogásolt pontjainak megalkotásakor már hatályban volt az alkotmány azon paragrafusa, amely szerint alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat kizárólag törvény állapíthat meg, ezért a szabályzat ezen rendelkezései formai okból alkotmányellenesek. Helyt adott a testület az indítványozók azon érvelésének is, hogy politikai vagy egyéb célú társadalmi szervezet alakításának teljes tilalma olyan mérvű korlátozása az alapvető jogok gyakorlásának, amely nem igazolható a katonaság különleges szolgálati viszonyaival. Az Alkotmánybíróság határozatában ugyancsak döntött a panaszjog gyakorlásával kapcsolatban beterjesztett indítványról is. A testület szerint nem alkotmány- sértő a panasz csoportos előterjesztésének tilalma. Üldözöttek kárpótlása Módosul, egyszerűsödik az 1938 és 1945 között személyi szabadságukban korlátozottak kárpótlásának, nyugdíjkiegészítésének intézése. Az igényjogosultaknak gyakran nehéz megfelelő igazoló dokumentumokat, vagy tanúkat állítaniuk, ezért az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal megállapodott a Munkaszolgálatosok Országos Egyesületével: az érintettek „ügyfélnyilatkozatot” tehetnek a helyi polgármesteri hivatalnál az általuk elszenvedett sérelem igazolása céljából. Természetesen továbbra is érvényesek a hitközségeknél, valamint a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Nácizmus Üldözöttéinek Bizottsága által kiadott igazolások is. Kamatokat csökkent a Magyar Nemzeti Bank A Magyar Nemzeti Bank a gazdaság élénkítését, az infláció csökkenését szem előtt tartva, az 1991- es monetáris politikai irányelveknek megfelelően az egyes jegybanki kamatlábakat 1991. október 15- étől kismértékben csökkenti. Zádor Györgyné, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetőhelyettese a hírrel kapcsolatban az MTI-nek elmondta, hogy ezzel az intézkedéssel a jegybank tartja magát az MNB, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Bankszövetség között a hónap elején kötött megállapodáshoz. A Nemzeti Bank a mostani kamatcsökkentő lépéssel a monetáris politikával kapcsolatos, említett megegyezést követve szeretné elérni, hogy megtorpanjon hazánkban az inflációs folyamat. A főosztályvezető-helyettes kifejtette, hogy az MNB reménye szerint a kereskedelmi bankok tartják magukat az egyezményhez, és követik a jegybankot kamat- csökkentő politikájában. Az MNB október 15-étől a pénzintézetek 1 évnél rövidebb lejáratú refinanszírozási hiteleinek kamatát évi 30 százalékról 29 százalékra; a devizabetét-csere konstrukció keretében nyújtott refinanszírozási hitel kamatlábát évi 35,2 százalékról 34,2 százalékra mérsékli. A váltóviszontleszámítolási kamatlábat — a lejárattól függően — 27—30 százalékról 26—29 százalékra csökkenti. A pénzintézetek részére a kötelező tartalékok után fizetett kamat a következők szerint változik: a forintforrásokból képzett tartalékok utáni kamat a jegybanki alapkamat 50 százaléka (a jelenlegi évi 15,4 százalék helyett évi 11 százalék) lesz. A lakossági forintforrásokból képzett tartalékok után, a nyújtott lakáshitelek mértékéig fizetett kamat az évi 30 százalék helyett 29 százalékra csökken a rövid lejáratú refinanszírozási kamat változásának megfelelően; a devizaforrások után képzett forinttartalékok után pedig a kamat évi 29 százalék, a rövid lejáratú refinanszírozási hitelek kamatával megegyezően. A jegybank egyéb kamatai változatlanok. Vita a hálózatról (Folytatás az I. oldalról) A képviselők a délutáni szünet után mégis folytatták a III/III-as ügynöklistával foglalkozó törvényjavaslat általános vitáját, jóllehet korábban az elnöklő Dörnbach Alajos jelezte: kész helyet adni annak a képviselői felvetésnek, amely azt indítványozta, hogy re- kesszék be a téma tárgyalását, mert a parlamenti tv-adás befejeződött, s a nyilvánosság valameny- nyi pártot megilleti. A szünet után Ghiczy György (KDNP) mondott véleményt a tervezetről. Expo-vihar Szokatlanul éles hangvételű napirend előtti felszólalások vezették be az Országgyűlés hétfői munkanapját. Az elsőként szót kérő Szabó Iván (MDF) a főváros vezetését, illetve az ellenzéket ostorozta a világkiállítás „megtorpedózása” miatt. A Magyar Demokrata Fórum elnökségének tagja Antoniusnak Caesar sírja felett mondott gyászbeszédét idézve egyfajta nemzeti katasztrófa vízióját jelenítette meg az Expo elvetése okán. A fővárosi közgyűlés „hibás prekoncepcióból” született döntését Szabó szerint nem köszönik meg a kisvállalkozók, a szakszervezetek, a budapestiek. a vidékiek, a határokon túl élő magyarok. A képviselő szerint e vonatkozásban a fővárosi közgyűlés 33:26 arányú elutasítása nem úgy vonul be a magyar történelembe, mint a londoni 6:3. Az ismert választási szlogent idézve, Mi lesz itt? a képviselő feltette a szónoki kérdést: Mi lenne itt, „ha szerteszét röpdöső szabad madarak keményvonalas madártávlatából irányítanák nemcsak a fővárost, hanem az egész országot”?! Orbán Viktor, a Fidesz frakció- vezetője leszögezte: az Expo kérdése mindig is megosztotta a magyar társadalmat, ezért valótlan az a beállítás, mintha az ellenzékkel állna szemben az ország. Orbán álláspontja szerint üdvös lett volna lefolytatni az Expo országgyűlési vitáját, függetlenül a kormány döntésétől. Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezetője arra emlékeztetett: pártja kezdettől híve volt egy jól előkészített, megalapozott világkiállításnak. Sajnálatosnak tartotta, hogy ez végül is nem így alakult. Kónya Imre, az MDF frakció- vezetője arról tájékoztatta képviselőtársait, hogy a kormány nem vonta vissza az Expóval kapcsolatos előterjesztését. Azt várhatóan módosított formában fogja benyújtani. Nem jött olaj az Adria-vezetéken A magyar újjászületés kulcskérdése az ország biztonságos energiaellátása, ezért igen fontos, hogy a kiszolgáltatottság elkerülésére ne csak egy vezetéken érkezzen a kőolaj, hanem minél sokoldalúbb legyen az energia-utánpótlás. Ez egyszerre jelenti a nemzetközi együttműködést és az ország szuverenitásának egyik garanciáját — mondotta Antall József miniszterelnök hétfőn Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál tartott munkásgyűlésen, ,amelyen a 6.1 milliárd forinttal megépült új reformálóüzem átadása alkálmá- ból vett részt. (Hírünk az 1. oldalon.) Amint a miniszterelnök többi között elmondta: a Jugoszláviában dúló harcok miatt nem jött olaj az Adria-vezetéken, s ez a tartalék- készletek csökkenését idézte elő. E bizonytalanságok is jelzik, hogy a jugoszláv helyzet kapcsán nem valamiféle elvont külpolitikai kérdésről, hanem a térségbeli országok gazdálkodásának kockázatáról is szó van. A világ remélhetően tudni fogja milyen megoldással vethet véget a véres harcoknak. Mindenesetre jó jel, hogy az ENSZ is támogatja a megoldást szorgalmazó Európai Közösséget, és Gorbacsov is a horvát—szerb megegyezés siettetésére törekszik — emelte ki Antall József. A hazai helyzetről szólva a miniszterelnökrámutatott: az átalakulás azt is jelenti-, hogy egyszerre kell ■yégsehaitoni a politikai rendszerváltástól gazdasági struktúraváltást, és ugyanakkor az egész magyar társadalmat a fejlett világ működőképes övezeteihez kell igazítani. A változás, az átalakulás korántsem azt jelenti, hogy minden magyar nagyüzemnek el kell tűrnie, vagy kis- és középüzemekre kell töredeznie. A régi struktúrák lebontásánál az a feladata, hogy a piaci körülmények között gazdaságosan működő termelőegységek alakuljanak ki. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Gazdasági szerződéseink Bejrútban Újabb szerződéseket kötöttek a magyar vállalatok a bejrúti magyar gazdasági napokon. A hétfőn zárult rendezvényen a Promo Kft. szervezésében 46 magyar cég —- köztük sok magánvállalkozás — vett részt. Az egyhetes rendezvény ideje alatt közel 3 millió dollár értékű magyar termék szállítására jött létre megállapodás annak ellenére, hogy elsősorban piacfelmérésre érkezett a kiállítók többsége. Elsősorban azok a cégek tudtak üzletet kötni, amelyek már jó ideje exportálnak Libanonba. Jelentősebb üzletre leginkább az Uvaterv számíthat. A magyar cég ugyanis a nyolcvanas évek közepén több autópálya-szakaszra készített részletes tervet. Ezek az utak a háború miatt nem épültek meg, de ha Libanonban tartósnak bizonyul a béke, a beruházásokhoz valószínűleg hamarosan hozzálátnak. Segítség Pekingből Kim ír Szén észak-koreai pártvezető és államfő tíznapos hivatalos látogatása befejeztével Nankingból hazaindult Phenjanba. A látogatás eseményeit teljes titoktartás övezte, még külföldi újságírókat sem engedtek a phenjani vezető közelébe. A hírügynökségek ugyanakkor bizonyosra veszik: Kim ír Szén azon fáradozott, hogy a szovjet gazdasági összeomlás következtében támogató nélkül maradt koreai gazdaság számára Pekingtől kérjen segítséget. Az izraeli elnök Prágában Prágába érkezett Hájim Herzog izraeli elnök. Herzog, akit Václav Havel csehszlovák elnök hívott meg, az első izraeli elnök aki Csehszlovákiába utazik. Az egyhetes látogatás során az izraeli politikus találkozik több szövetségi, illetve cseh és szlovák vezetővel. A TASZSZ hírügynökség értesülései szerint a látogatás idején nem írnak alá semmilyen kétoldalú egyezményt sem. Hétfőn megkezdődtek a csehszlovák és az izraeli elnök hivatalos megbeszélései. Kubában nem lesz államfőválasztás Fidel Castro a Kubai Kommunista Párt kongresszusán szombat este elhangzott beszédében kizárta azt a lehetőséget, hogy Kubában közvetlen állam- és kormányföválasztást tartsanak. A Kubai Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács és a Minisztertanács elnöke szerint egy ilyen választás „egyeduralkodó” szinre lépését eredményezné. Castro úgy vélekedett, hogy a Nemzetgyűlés feladata az említett tisztségekre alkalmas személy jelölése. Castro beszédét hétfőre virradóra közvetítette a havannai televízió. A pártfőtitkár a polgári demokráciát „totális szemétnek” minősitette, a többpártrendszerből pedig ilyen szójátékot gyártott: „többszemét- rendszer". Kétkulcsos rendszer nukleáris ügyben Mihail Gorbacsov a Szovjetunió és Borisz Jelcin Oroszország elnöke megállapodott abban, hogy átmenetileg Oroszország az Unióval egyenjogú döntéshozatali jogkört gyakorol a Szovjetunió egész területén elhelyezett nukleáris eszközök fölött. Az orosz alelnök, Alek- szandr Ruckoj tájékoztatása szerint kétkulcsos rendszerről, kettős politikai ellenőrzésről van szó a két' legnagyobb politikai' tekintély részéről az eddigi Szovjetunió területén jelentette a Die Welt című bonni napilap. Ruckoj egy moszkvai szovjet német-fórumt1 egyik’ szünetében tájékoztatta a lapot. Ruckoj kifejtette, hogy a szovjet nukleáris haderő újonnan létrehozott központi főparancsnoksága közvetlenül Gorbacsovnak és Jelcinnek van politikailag alárendelve, minden utasítást csak akkor fogadhat el, ha azt a két politikus közösen adja. Ily módon az atomfegyverek bárminemű bevetésére csak akkor kerülhet sor, ha Gorbacsov és Jelcin között ebben egyetértés van. Vesztett a Bolgár Szocialista Párt TALLÓZÓ Váratlan devizasokk A tallér, az új szlovén állam gazdasági szuverenitását . jelképező pénznem, amely mögött állítólag 120-130 millió márka devizatartalék áll, alaposan megbolygatta a jugoszláv pénzrendszert. Két- három nap alatt olyan devizasokkot váltott ki az országban, hogy a bankárok Ljubljanától Szkopjéig fogják a fejüket, a polgárok pedig rémülten és tehetetlenül teszik fel a kérdést: mi lesz a dinárral? Tényleg, mi lesz a dinárral? A jugoszláv nemzeti valutát egyébként is emészti az az infláció, amelyet a szövetségi állam „gyárt” a pénzverde segítségével a hadsereg finanszírozására. Ehhez párosul- (na) ez a szlovén úgynevezett pénzügyi puccs, ha az új független állam pénzügyi szervei úgy döntenének, hogy a Szlovéniában kivont dinármasszát — ami a Jugoszláv Társadalmi Könyvviteli Szolgálat állítása szerint 15-18 milliárd dinárra tehető — más köztársaságokba „bevetik”. Ez egyelőre csak feltevés. A szlovén kormány képviselői a héten kijelentették, hogy az új állam területéről kivont dinárt nem adják át a Jugoszláv Nemzeti Banknak, hanem Szlovéniában fogják őrizni mindaddig, amíg nem lesz világos, milyen alapokra épül az ország jövője, s ezen belül a pénzrendszer. Pénzügyi szempontból a szlovénok mindig a legfegyelmezetteb- bek voltak az összes föderális egység közül, ugyanakkor viszont a legügyesebben és a legszemfülesebben tudták az elmúlt évtizedek során a maguk javára és boldogulására fordítani az összes pénzügyi előirást. Természetesen ezek a korábbi tapasztalatok nem jogosíthatnak fel bennünket arra, hogy azt állítsuk, Szlovénia befogja tartani ígéretét, főleg ha komoly pénzügyi gondokkal fog szembenézni. Hogy a Szlovéniából kivont dinárok illegális pénzügyi csatornák révén tényleg visszakerülnek-e az ország többi részébe vagy sem, erről egyelőre csak rémhírek, találgatások vannak, de konkrét, hivatalos pénzügyi szervek által közzétett bizonyítékok nincsenek. * % Alig egy hét alatt csaknem 40 százalékkal emelkedett a szabadkai ócskapiacon és a belvárosi viszonteladóknál a „menő” valuták ára. A jelzett korábbi időpontban a német márkát még 26-28 dinárért mérték, ma már 47 dináron alul nem lehet hozzájutni. Északi szomszédaink is egyre többet kapnak forintjukért. A múlt hét elején még 55-60 para volt egy forint, ma már 70 vagy ennél is több. Bizony, akárhogy nézzük is, ez a valóságban azt jelenti, hogy: 100 német márkáért 4700, 1000 forintén pedig 700 dinárt kell fizetnünk. (Újvidéki Magyar Szó) Körgátbontás Nagymarosnál? Pénzügyi okok miatt valószínűleg csak 1993 őszén lehet megkezdeni a nagymarosi körgát elbontását, becsülhető költsége körülbelül 4 milliárd forint lesz — tájékoztattak a Dunai Vízlépcső kormány- biztosi titkárságán az MTI munkatársát. A térség tájrendezési és folyamszabályozási tervpályázatára mintegy 10 pályamű érkezett, ezek értékelése már megkezdődött, az eredményhirdetés október 31- ére várható. A pályaművek díjazására, megvételére 1 millió 800 ezer forintot szánnak. A pályázati kiírásban az Ipoly és a Szentendrei-sziget közötti területre kértek megoldásokat, de a pályázók nagyobb területet is bevonhattak a munkába. A körtöltés elbontását nemzetközi versenykiírás alapján kívánják elvégeztetni. Mint ismeretes, a duzzasztómű alapozása céljából több ezer köbméter mederanyagot, sziklát robbantottak ki a nagymarosi munkagödörből, mindkét parton eltávolították a növényzetet. A tervpályázatnak többek között a terület helyreállítására is javaslatot kell adnia. Wir suchen zum Aufbau unseres Deutsch-Ungarischen Geschäftes Mitarbeiter. Sie bestimmen Ihr leistungsabhängiges Gehalt durch Ihren persönlichen Einsatz selbst. Schreiben Sie an Frank Herrmann Am Anger 4 Leipzig 0-7026 11005 Végétért Bulgária történelmének egy korszaka—jelentette ki hétfő hajnali szófiai sajtóértekezletén Filip Dimitrov, a vasárnapi parlamenti választásokon győztes Demokratikus Erők Szövetségének (DESZ) elnöke. Dimitrov kiemelte, hogy a Bolgár Szocialista Párt elvesztette a hatalmat. Bulgária első politikai erejévé vált a Demokratikus Erők Szövetsége. Megerősitette, hogy pártja nem lép koalícióra a Bolgár Szocialista Párttal. A különféle mintavételekkel készített prognózisok egyöntetű előrejelzései szerint a Bolgár Szocialista Párt néhány százalékkal alul maradt a választásokon a DESZ nemzeti mozgalommal szemben. A nem hivatalos adatok alapján mindkét párt 30 és 40 százalék közötti eredményt ért el. A NYUGATI GAZDASÁG • Mit gondolsz, ki jön hozzánk állandó kosztosnak? SF - 7750 FÉNYMÁSOLÓ CSAK NÁLUNK! Most 30.000 Ft árkedvezménnyel! Irodatechnikai szaküzlet Ißudapest XIII.,Váci út 6. |Tel.; 166-7032, 166-7449
