Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-02 / 231. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1991. október 2., 3. oldal Újraindították a lajosmizsei rendőrőrsöt CSÁTALJA: EGY PÉLDA A SOK KÖZÜL Kevés a termelő vállalkozó Lévén határ menti település, negyven éven keresztül Csátalján sem lehetett ipart telepíteni. Az itt élők a helyi tsz- ben, a szomszédos települések — főleg Baja — üzemeiben dolgoztak. Mosta­nában azonban a téesz is létszámleépí­tésre kényszerült, a gyárakból a vidéki­eket küldik el legelőbb. így Csátalján is egyre többen maradnak állás nélkül. A „Ganz” részvénytársaság nemrégóta működő csátaljai üzemének ugyan si­került mostanában megrendelést sze­reznie, ez azonban inkább csak azt je­lenti, hogy munka hiányában nem kell felmondaniok alkalmazottjaiknak. Újakat nemigen tudnak felvenni. A Gabonaforgalmi Vállalat helyi tele­pének bizonytalan a helyzete. Lehet, hogy az ott dolgozó negyven ember is állás nélkül marad hamarosan. Az alig pár kilométerre levő Nagybaracskán egy vállalkozó húsüzemet — csontozót — létesített: itt is dolgozik néhány csát­aljai. Mégis az átlagosnál kevesebb, mind­össze tizenhét az ellátásban részesülő munkanélküli a községben. Talán nem kis részben annak köszönhető ez, hogy a helyi polgármesteri hivatalban — bár nem tartozik munkaköri kötelességeik közé — foglalkoznak a munkanélküli­ség problémájával. Kapcsolatot tarta­nak a bajai munkaügyi kirendeltséggel csakúgy, mint a helybeli állástalanok­kal: azonnal szólnak nekik, ha a kör­nyékben lehetőség adódik az elhelyez­kedésre. Vállalkozásba is sokan kezde­nek a községben. Csak az idén tizenhe­ten váltottak iparengedélyt. Az önkor­mányzat terület, illetve épület biztosí­tásával segíti őket. Mint Gombkötő István polgármes­ter elmondta: vállalkozóik nagyobb része a kereskedelemben tevékenyke­dik. Ez ugyan érthető, hiszen kis tő­ke elég hozzá, s nagyobb szakértel­met sem követel. Ám a termelőüzem létesítése sokkal hasznosabb lenne a község számára. Még ebben az év­ben, előreláthatóan, megsokszorozó­dik a tönkrement üzemekből elbo­csátottak száma. Egy-két évig ugyan meglesznek munkanélküli-segélyen, de utána . . . ? Az ipari üzemek egyébként húzó ha­tással lennének más vállalkozásokra is. (Mindehhez az infrastruktúra most kezd kiépülni: a távhívásba már bekap­csolták a települést, a földgáz bevezeté­sét elkezdték stb.) Egyelőre azonban az árudák szaporodnak leginkább, közü­lük is legfőképpen a palackozott italt forgalmazók. Az egyre erősödő konku­renciát nem is bírja mindenki, aki fel­adja, nem tud újat kezdeni. — almási — • Az újjáalakult lajosmizsei rendőrőrs tagjai megfogadták: mindent meg­tesznek a bűnözés visszaszorításáért. AHOGY A KONZUM IGAZGATÓJA LÁTJA Diszkontláz Bács-Kiskunban Évekkel ezelőtt mar működött rend­őrőrs Lajosmizsén. Ám egy központi elhatározás nyomán 1984-ben meg­szüntették, s helyette körzeti megbízot­ti rendszer (KMB) szerint alakították át; mondván: olyan szilárd a közbiz­tonság, hogy a korábbi felállásra nincs már szükség. Az akkori döntéshozók a jövőről hasonlóan optimista képet fes­tettek. Nagyot tévedtek! A bűnesetek száma nemhogy csökkent, hanem ala­posan megnövekedett. A lajosmizsei KMB-sek összesen hatan-nyolcan — nem győzték a sok tennivalót a 12 ezres, kisvárosnyi lélekszámú nagyköz­ségben, amelyet hatalmas, tanyás von­záskörzet övez. Az igazi baj azonban Második éve működik önálló gaz­dasági társaságként a Nagybaracskai Haltermelő és Tenyésztő Közös Vál­lalat. 300 hektárnyi vízfelületű tó­rendszerével megyénkben a legna­gyobbnak számít. A napokban becs­lő próbahalászatot végeztek, mely­nek eredményéről Pintér Ferenc igazgatót kérdeztem: — Hogy nem árulunk zsákbamacs­kát, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ezen a bizonyos próbahalászaton részt vehettek három megye (Bács, Ba­ranya, Tolna) horgászegyesületeinek képviselői. Nem is volt eredménytelen ez a találkozás, mert lekötöttek 11-12 vagonnyi piaci (háromnyaras) pontyot. A mérések eredménye 1,10 kg körüli átlagot mutatott, ami nem számít rossznak. Egyébként Bács-Kiskun me­gyében a horgászvizek hetven százalé­kát mi látjuk el hallal. Több mint fél évtizede annak, hogy a tas- siak kezdeményezésére minden esztendőben megrendezik a megyei szociális otthonok kulturális vetélkedőjét. A házigazda szerepét az idén a bácsborsódiak vállalták. így ma a község művelődési házában a tizenkét intéz­A kárpótlási törvénnyel, a kár­igényléssel kapcsolatos kérdéseik­re szívesen közlünk válaszokat la­punkban. A Bács-Kiskun Megyei Kárrendezési Hivatal munkatársai nyújtanak ebben szakszerű segítsé­get. Zrínyi Miklós Kunszentmiklós- ról küldött levelet szerkesztősé­günkbe: „Engem a Kunadacsi Ba­rátság Téesz nagyon megkárosított. Az átszervezéskor betagosítottak 1 hektár 18 éves erdőmet. Én is téesz- tag lettem, de az erdőmért semmifé­le kártalanítást nem kaptam. Csak a szántóföld aranykorona-értéke után járó földjáradékot adták ki. Pedig a földtörvény szerint tízéves korig a telepítési költség, az annál idősebb erdő után felértékelés alap­ján kellett volna engem kártalaníta­ni. Az erdőmet 1987-ben kitermel­ték: 2000—2500 mázsa fát vágtak ki a területről. Akkor sem kaptam semmit. Előzőleg akinek az erdejét akkor köszöntött rá a településre, ami­kor a ’80-as évek végén átadták az E75- ös új szakaszát. A fővárosi bűnözők ugyanis hamar felfedezték, hogy a ta­nyák többnyire idős lakosai mennyire védtelenek. így, amiként Zsigó Viktor lajosmizsei polgármester fogalmazta, a nagyközség és tanyavilága a bűnözők paradicsomává vált. Ezért nem csoda, hogy szinte minden falugyűlésen, ta­nácsülésen felvetődött: vissza kellene állítani az őrsöt. A sorozatos kérések végül keddre meghallgatásra leltek. A régi épületet felújította a rendőrség. — Minden igényt ki tudnak elégíteni — Egyelőre igen, sőt azt szeretnénk, ha megpróbálnának zavarba hozni bennünket. Már régi vásárlóink a ba­jai, szekszárdi, pécsi, székesfehérvári cégek mellett a Budapesti Halért is, hogy csak a legnagyobbakat említsem. Mire számítanak?- Leginkább arra, hogy ennek az egészséges tápláléknak a fontosságát minél szélesebb körben felismerik. A mi környékünket nem féltem, mert itt fogyasztják országosan is a legtöbb halat. Október elején kezdjük a lehalá­szást és a telelőkbe kerül az a halállo­mány, melyet karácsonykor és húsvét- kor szeretnénk majd értékesíteni. Ter­méskilátásaink kedvezőek, a tervezett hozamok várhatók, ami kb. 430 tonna növendék és étkezési halnak megfelelő mennyiség. mény több mint negyven versenyzője, cso­portja áll a színpadra, hogy a vers. a próza, a hangszer, az ének vagy egyéb kategóriában bemutassa: ki mit tud? Az egész napos prog­ram alkalmából Korsós Lajosné bácsbokodi vállalkozó virágkiállítása is látható. kivágták, a kitermelt fa mennyisé­gének 33 százalékát megkapta. Én is vettem hat szálfát, ami fél mázsa volt, és 120 forintért adták mázsá­ját. Az a fa még megvan úgy, ahogy kivágták és odaszállították. A dön­tőbizottsághoz fordultam, de az el­nök javaslatára elutasították a ké­relmemet. Az érdekel, hogy ezek után benyújthatom-e a kárpótlási igényemet ?” Amennyiben az ön tulajdonából kikerült (államosítással, elvételről szóló okirattal stb.) az erdő, abban az esetben igényt tarthat kárpót­lásra. Ellenben ha nem került ki a tulajdonából, hanem a téesz hasz­nálatába ment át és ezért földjára­dékot kapott, nem jogosult kár­pótlásra. Ebben az esetben a kun­adacsi termelőszövetkezettel kell megegyezésre jutnia, hogy milyen formában tudja a téesz a földjét visszaadni. B. A. s benne 21 fővel újra indította a rendőr­őrsöt. Mint ahogy azt dr. Molnár Ist­ván kecskeméti városi rendőrkapitány avató beszédében elmondta, az őrs ma­gára vállalja öt környező község — Fülöpháza, Kerekegyháza, Kunadacs, Ladánybene és Felsőlajos — KMB- seinek összefogását, irányítását is. Ugyancsak tőle tudtuk meg, hogy az őrs felszereltségét, létszámát tovább akarják fejleszteni. Másfél év múlva 32 rendőr vigyázza Lajosmizse és környé­ke közbiztonságát. G. B. TAVALY ÓTA TÖBB MINT NYOLCSZOROS A MCNKANÉKÜLISÉG Beszámoló a szociális támogatásról Mar beszámoltunk a múlt heti kép- viselő-testületi ülés első, délutáni részé­ben történtekről. Most az egyik fontos napirendi pontra térünk vissza. A polgármesteri hivatal szociális te­vékenységéről dr. Hunitz Tibor hatósá­gi osztályvezető terjesztett elő írásos beszámolót. E szerint az utóbbi évben a segélyre szorulók összetétele alapve­tően megváltozott. Az idősek, a sok- gyermekes családok és a munkaképte­len (fogyatékos vagy rokkant) emberek mellett ugrásszerűen emelkedett a munkanélküliek száma. Tavaly év ele­jén 137, az idén ugyanebben az idő­szakban 201, e hó 1-jén pedig már 1736 segélyezettet tartottak nyilván. A lakosság számára a legnagyobb terhet a lakásfenntartási költségek - lakbér, lakáshitelkamat, gáz, villany, távfűtési díj — állandó növekedése je­lenti. A segélyek különböző formái azt célozzák, hogy a megszerzett lakás megtartása, az élelem, a ruházkodás, a fűtés-világítás, a gyermekek iskolázta­tása, tehát a létfeltételek lényeges rom­lása ne következzék be. Ami a bajai helyzetet illeti: a rend­szeres segélyezettek száma évek óta nem változik, most is 100 körül van. A költségvetés tervezte előirányzat ke­vésnek bizonyul a mozgássérültek üzemanyag-hozzájárulását illetően, az egyre emelkedő benzinárak miatt. Ha­sonlóképpen kevés az előirányzat az ápolási díjakra is. Ennek oka, hogy e díjat a legkisebb munkabérrel meg­egyezően kell megállapítani. A legki­sebb munkabér pedig tavaly szeptem­ber 1-jétől 5 ezer, az idén január 1-jétől 5800, majd május L-jétől 7 ezer forint. Rendszeres nevelési segélyt állapít­hat meg a gyámhatóság, ha a gyermek nevelésére egyébként alkalmas szülők és a családban élő tartásra kötelezett hozzátartozók egy főre jutó jövedelme önhibájukon kívül - nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, je­lenleg 5200 forintot, és emiatt a gyer­mek fejlődése veszélyeztetve van. Ta­valy összesen 105, az idén augusztus 31-ig már 142 család részesült havonta és gyermekenként 1500 forint rendsze­res nevelési segélyben. G. Z. Magánem bérként természetesen magam is örülök a diszkonlüzlelek elterjedésének kezdi mondandóját Bcsscnyi István, az élelmiszer-kereske­dő vállalatok közül az országban első­ként, az előprivatizáció után maradt teljes vagyonával részvénytársasággá alakult Konzum Rt. igazgatója majd igy folytatja: Kereskedelmi szakemberként némileg azért másként látom a helyze­tet. Véleményem szerint nem elsősor­ban a piaci verseny jótékony hatása hozta létre ezeket a boltokat, hanem a kényszer. Kár lenne azt hinni, hogy Magyarországon valós piac van, hi- szén ugyanazoktól a-rnpnopolhclyzet- ben levő mamutgyártóktól és viszon­teladóktól vásárol,a legtöbb kereske­dő. Ezért igen kicsi az árrés, amivel gazdálkodhatnak. A vásárlóerő ugya­nakkor rohamosan csökken, a vállala­tok készleteinek mozgása lelassult. Valamiből viszont élniük kell. a bank­kölcsönök kamatai ismertek. így nem marad más, mint szabadulni az árutól mindenáron és ezért a szimulált hazai piacon a legvégső határig egymás alá licitálnak. A vásárló viszont azt mondja: körein, ha most mindent ennyived ol­csóbban tudnak adni, akkor engem ed­dig becsaptak. Szó sem volt semmiféle becsa­pásról. A legtöbb terméket kénytele­nek vagyunk másodkézből és nem közvetlenül a gyártótól beszerezni. A viszonteladó az árut kis tételben szállítja ki a boltokba,ami igen költsé­ges. Az ABC-k ezen nem spórolhat­nak hiszen létérdekük a széles ter­mékskála. A diszkontüzletek ezzel szemben viszonylag kevésféle árul kí­nálnak. amit ezért közvetlenül a gyár­tóktól be tudnak szerezni, kiiktatva a viszonteladót. Mi ezt a sok tízezer féle, általunk forgalmazott termék miatt nem tudjuk meglenni. Ettől függetlenül a Konzum is felvette a kesztyűt, hiszen egyre-másra nyílnak meg üzleteikben a diszkontsar­kok. Az egy dolog, hogy én kereske- dclemgazdaságilag miként látom a dolgot. Megint más, hogy erre a kihí­vásra, mint kereskedelmi cég, miként válaszolunk. Nagykereskedelmi ága­zatunkra építve Kecskeméten és Kis­kőrösön akkor létesítettünk diszkont­áruházát. amikor a gyárak kezdték kinyitni kapuikat a vásárlóknak. Má­sodik kihívás a kisebb boltok voltak, ekkor kényszerültünk a diszkontsar- kok létrehozására. Ez természetesen rontja eredményességünket, de min­den eszközt meg kell ragadni, hogy a forgalmunk ne csökkenjen. Abból in­dultunk ki. ha az olcsóbb áruért bejön a vásárló, akkor talán mást is itt vesz. Ez már valóban verseny, hogy egész­séges-e a kereskedelem fennmaradása szempontjából, az egy más kérdés. Mert a gyárak kinyithatják kapuikat, tönkreleve a viszonteladókat, de a többi terméküket akkor ki fogja elad­ni? Sok lehetőségünk nekünk sincs, hiszen azok az ABC-k. melyeket bér­iünk, azonnal veszteségesek lesznek, ha az önkormányzatok részéről siker­rel jár a bérleti díjak drasztikus emelé­sének terve. Előfordulhat az az ab­szurd helyzet, hogy jó néhány nagy élelmiszerüzletünket be kell zárni a megyében. Tavasszal Baja városa már közölte, hogy felemelik három-négy­szeresére a belvárosi csemegeüzlet bér­leti díját. Bővíteni akartuk korábban ezt a boltot, de a bizonytalanság miatt most nem csinálunk semmit. Azt is megkaptuk: ha nem tudjuk fizetni, mondjuk le és kiadják a helyiséget 3-4 butiknak .. . Ön szerint meddig tart még a diszkontláz ? Amíg nem lesz igazi piac. S az csak akkor lesz, ha a belső vásárlóerő megerősödik. Azt nem lehetne csinálni, hogy az agyondo­tált termékekről, ellensúlyozás nélkül, leveszik a támogatást, mert az ezekhez megállapított mesterségesen alacsony szocialista béreket egyszerűen agyonnyomja a piacgazdaság. Ennek vagyunk most a tanúi és az ellene lett két­ségbeesett lépésnek, a diszkont­áruházak elterjedésének, félreértés ne essék: nem a konkurenciára panaszkodom, csak a sokszínű, gazdag áruválasztékú kereskede­lem jövőjét látom hosszú távon veszélyeztetve. VI. Gy. Cserélje ki 3 évesnél nem idősebb REXAULT-ját! Jöjjön a régivel — menjen az újjal! — Gyári alkatrészellátás konszignációs raktárunkból. (Renault-szerviz: Kecskemét, Bakony u. 2/B, tel.: 76/24-469) — Új kocsikra nagyvonalú, teljes körű gyári garancia. — Nálunk vásárolt, használt autókra félesztendös garancia. Reális áron, garanciával, újszerű, kevés kilométert futott Renault 19-esek, amíg a készlet tart! RENAULT-szervizpartnereink: Korsós József, Nagykőrös, FiIló u. 15., t.: 20/50-103. Pataki László, Baja, Szabadság u. 103/B, t.: 79/22-914. Fekete Géza, Bátya, Bajai út 3., t.: Bátya 25. RENAULT KECSKEMÉT (Május 1. tér, az Alföld Áruháznál) T.: 76/22-644/63 PRÓBAHALÁSZAT A MEGYE LEGNAGYOBB HALASTAVÁN Pontyok vagonszámra S. G. Szociális otthonok kulturális vetélkedője Kérdések és válaszok a kárpótlásról BÁJÁN Vendéglő épül Hercegszántón (Tudósítónktól) Megyénk legdélibb községében, az 51-es főközlekedési út és a Kossuth utca kereszteződésénél vásárolt telket a Csátalja és Vidéke ÁFÉSZ. Április vé­gén itt kezdődött meg egy 217 négyzet- méteres vendéglátóegység építkezése. A beruházás tervezett értéke több mint hatmillió forint. A kivitelező a bajai Beton Kft. Az épületben két nagyobb he­lyiség lesz. Egy 24 és egy 36 négyzetméte­res terem. Az utóbbi az étkezni szándé­kozók részére készül. Az italforgalom mellett tervezik házias jellegű egytálétel forgalmazását is. Az épület a tervek sze­rint december 1-jéig elkészül. Főkapitányi fogadónap Dr. Kocsis Attila rendőr alezredes, megyei főkapitány 1991. október 3-án, 9 —12 óra között fogadónapot tart hi­vatali helyiségében. Helye: Kecskemét, Batthyány utca 14. II. 229. Pártprogram nélkül Bemutatkozott a nemrégiben Buda­pesten megalakult Európa Párt hétfőn este Bugacon. Körülbelül negyven hely­béli ment el a művelődési házban tartott nem éppen szokványos pártrendezvény­re. Hiszen nem száraz pártprogram- ismertetés hangzott el, hanem a Bugaci Községi Népdalkör, majd Pribojszki M átyás cimbalomjátékával, míg felesége szavalattal szórakoztatta az egybegyűl­teket. Aztán Szente Páltól, az Európa Párt elnökétől megtudhatták a résztve­vők, hogy a pártnak nincs kész program­ja, s most sem toborzókörútra jött. Kizá­rólag tájékozódni kívánnak, milyen elvi támogatásra lenne szüksége a paraszt­ságnak. Az országban szerzett tapaszta­lataikat összegyűjtik, s majdan ez alap­ján állítják össze programjukat, hogy legkésőbb a választásokra már komoly politikai tényezővé válhassanak. A ren­dezvényen megjelent bugaciak köszönet­tel vették azérdeklődést, de kijelentették, hogy ők már annál ekeseredettebbek, semmint egy újabb pártba vetnék remé­nyeiket. Százötvenezer a Bajai Honpolgárnak A Magyar Hitel Bank által életre hívott Magyar Sajtóalapítvány kurató­riuma a múlt héten döntött a benyúj­tott pályázatokról. A Petőfi Népe érte­sülése szerint a kiosztott mintegy 3 mil­lió forintból Bács-Kiskunba is jut. Az Ortutay Gyula nevét viselő művelődési központ által kiadott. Bajai Honpolgár című havonta megjelenő periodika ka­pott 150 ezer forintos támogatást, hogy a lap ezentúl is napvilágot láthasson. • • Üres mozik Bajától délre mindegyik községben volt, de jelenleg csak kettőben üzemel­tetnek, Bátmonostoron és Hercegszán­tón, vállalkozók mozit. Hogy mikor l'uccsolnak be, az még a jövő (film)ze- néje, de ha nem tudnak újítani, közön­séget csalogatni, inkább előbb, mint utóbb. Szeremlén üresen, kihasználat­lanul áll (még) az épület, Csátalján már lebontották. Dávödön diszkontraktár, Garán • talán gazdabolt lesz belőle. A vaskútiak feláldozták a lakodalmak és diszkórendezvények oltárára. Nagy­baracskán, ha bírják a kiképzést a fa­lak, tornateremmé alakul. • • Önkormányzati stabilitás A folyamatos, zökkenőmentes mun­kának fontos eleme a települések ön- kormányzati vezetőségének stabilitása. E téren sok változás nem történt. Ami igen, az a következő: 3 közös önkor­mányzati testületből csak egy maradt, kettő kimondta a válást, s így az önál­lóság mellett döntött. Polgármestervál­tás lemondás miatt Kecskeméten és Pá- hin volt, Hartán a szék üres, ugyancsak lemondás, míg Rémen elhalálozás mi­att. Baján az alpolgármesteri poszton történt csere.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents