Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-10 / 238. szám
Akasztó • Csengőd • Imrehegy • Kaskantyű • Kecel • Páhi • Soltszentimre • Soltvadkert • Tabdi Kiskőrös és Vidéke Átalakított iskola • Szeptemberben újjáalakított, kibővített iskolában kezdték a tanévet labdin a/, általános iskolások. Az 1987-bcn — akkori számítások szerint 4 millió forint értékű — felújítás végtére is 11 milliót jelentett. A régi iskolához új termeket, vizesblokkot is építettek, a berendezés is új. A negyven gyermek részére kialakított napközi — úgy látszik — még kissé kicsire is sikeredett, az igények már-már meghaladják a befogadható létszámot. FÉLGŐZ UTÁN TELJES ÜZEM Raklap lenn, raklap fenn Valaha volt. nem is olyan nagyon régen, hogy nagy kereslet mutatkozott még a nyugati piacokon isajóminőségüfa- raklapok iránt. Sőt, mi több ezért az áruért egészen elfogadható árat is kínáltak a külföldiek. A Kaskan- tyúi Homokgyöngye Szakszövetkezetnek nem is volt nagy gondja a rak- lapüzem termékeinek értékesítésével. Vitték még tavaly is tisztességgel az NSZK.-ba. Ausztriába, Olaszországba. Olyannyira, hogy a múlt év vége, ez év eleje a beruházásjegyében telhetett el. Vásároltak az üzemben gat- terfűrészt, szegező gépsort. A harminc állandó dolgozó és az időszakonként ott tevékenykedők nem panaszkodhattak, volt munkájuk elég. Csakhogy „robbant" á piac. Nagy mennyiségű, igaz gyengébb minőségű, de sokkal olcsóbb terméket kínáltak ugyanoda a cseh, lengyel, román fafeldolgozók. A kaskantyúiak is gondba estek, ugyan kínálják-e ők is ugyanezt? Ennek ódiuma azonban az lett volna, hogy a munkások jövedelme igencsak csökken. A döntés tehát: maradnak az addigi, jól bevált minőségnél. Igen ám, de így is adódott a gond. nem is kicsi, bennragadt az áru. Az üzem „félgőzre" állt, az emberek máshová, például erdőt gyéríteni mentek. És telt, telt az idő. Úgy tűnik azonban, a gyártók kiböjtölték a kereslet hullámvölgyét. I’ál a gatterfúres/t állítja he. Ismét jelentkeztek a külföldi vásárlók. Ma már újra teljes üzemben működik a raklapgyártás. A természetes készletnél nem több halmozódik az üzem udvarán. Az áruforgalmat úgy alakították, hogy ha elkészültek a raklapok, jön a kamion, viszi a terméket. így nem áll benne az anyag. Persze, azért nem felhőtlen a raklapüzem dolgozóinak homloka. A fellendülésnek természetesen örülnek, de annak, hogy pénzükhöz elég hosszú banki átfutás után jutnak, annak, hogy a belföldi közvetítőpartnerek 4-5 millió forinttal tartoznak, bizony nem. • S/.cj Például Kecel Nem elég, hogy egy településnek jó vezetői legyenek, mindig kerüljön pénz a közterek, közintézmények karbantartására, csinosítására, a legfontosabb mégis, hogy maga a lakosság legyen igényes lakóhelyével szemben. Több olyan várost, községet lehetne felsorolni, ahol sok minden „együtt van", a település mégis úgy fest, mint a Petőfi által mcgénekelt Pató Pál tanyája. Ez a kis filozófia akkor jutott eszembe, amikor a minap Kecel főterén gyalogosan sétáltam, és gyönyörködtem a látványban: mindenütt virág, fa, dísznövény és tisztaság. Ez a környezet kétségtelenül nevelő hatású. Az ember ilyen parkban, ilyen utcán, főtéren haladva tízszer is meggondolja, hogy rálépjen-e egy fűszálra, eldobja-c az autó- buszjegyet, mert attól tart talán nem is alaptalanul —, hogy abban a pillanatban rászól egy helybeli lakos, és figyelmezteti az illemre. Kecel mostanában kiteljesedő országos hírnevének elismerésekor bizonyá: ra erre is gondolni kell és lehet. Mert kezdetben — néhány évtizeddel ezelőtt a települést még „csak” mint a meggy fővárosát emlegették. Azóta öregbítette ezt a hírnevet a Pintér Művek, az évenként megrendezett és immár nemzetközi virágbemutató, a nevelési központ s annak homlokzatán Victor Vasareli alkotása, és még sok más, kisebb kaliberű, de mindenképpen meghatározó jelentőségű és erejű akció. Mutasd meg otthonod, s megmondom. ki vagy! A keceliek bízvást és szégyenkezés nélkül megmutathatják ország-világnak otthonukat, amelynek minden négyzetméterén látszik a gondoskodás, a szeretet, a megbecsülés, ragaszkodás a széphez, a természeteshez, a tisztához. Látszik a nagyközség arculatán, hogy az emberek itt nemcsak élnek, hanem laknak is, méghozzá úgy, hogy a tulajdonos gondosságával törődnek lakóhelyükkel. Milyen gyönyörű ez a főtér! mondom álmélkodva az egyik járókelőnek, aki bólint és megjegyzi: — Nézze meg uram a falu szélét is. Nem mindenütt ilyen szép Kecel, amilyennek itt mutatja magát. Bizonyára igaza van alkalmi ismerősömnek. De tudom, hogy a szépségverseny győztesén is lehetne egy kritizálható anyajegyet találni. Mégis azt mondjuk rá, hogy szép. Ha nem is takargatja a szeplőt. . . — gál — HÁROM AZ ADÓ Januártól, Kiskőrösön A megyében más településen eddig - nem próbálkoztak azzal, hogy az önkormányzat többféle adónemet vezessen be helyi adóként. Kiskőrösön a testület elérkezettnek látta az időt arra, hogy ezt megtehesse, hiszen ebben a városban, úgymond, eddig is magas színvonalú volt az adómorál. Lévén elég sokan ismerősek a szakszövetkezeti munkában, illetve a vállalkozások utáni adózás terén, de lehet éppen a teho korszakát is említeni. így aztán 1992 januárjától a város lakói a magánszemélyek kommunális, a vállalkozók pedig a vállalkozók kommunális adójának, illetve az iparűzési adó kivetésével számolhatnak. A város jegyzője, dr. Szentendrei István nem a város bevételei szempontjából ítéli igazán fontosnak ezeknek az adónemeknek a bevezetését: Becsléseink szerint mintegy 8-10 millió forint bevétele lehet ezekből a helyi adókból a városnak, tehát istenigazából nem számottevő összeg. A szakmai, politikai indokok azonban arra késztettek bennünket, hogy — kemény szakmai viták után — olyan döntés szülessék, hogy ezek bevezetésre kerüljenek. Hosszú távon könnyen kiszámítható, hogy a helyi adókra lehet építeni. A lakosság — beszélgetésekből ez'derül ki — számít ezek bevezetésére, a köz tudata elfogadta. Mi indokolta, hogy ezt a három adóformát vezessék be ? • Nem a várható bevétel a/ iga/án fontos — mondja dr. Szentendrei István, jegyző. — Ezek az adózási formák lehetőséget teremtenek arra, hogy felmérjük a lakosságot, a vállalkozásokat. Lehetőséget adnak arra is, hogy a központi adóterhek csökkentésekor a helyi adók növelése ne legyen akkora gond. Van egy technikai része is a dolognak, igen jó a szakapparátus, a felkészültségük remekül megfelel erre a munkára. — Volt valami előzménye is ennek a döntésnek ? Esetleg felmérés arról,, mit bír el a lakosság, mit a vállalkozók? Egy reprezentatív felmérést végeztünk, modelleztük a lehetséges helyzetet. Mintegy 500 család és a vállalkozások adataira építettünk. Ezek az adatok azonban, már amióta elkészült a felmérés, változtak. Viszont nagyon érdekes következtetés vonható le az összesítések után. Például az, hogy az alig terhelhető lakosságnak ez az adóbevezetés nem lesz túlzott. Aztán az, hogy érdekes módon a magasabb jövedelmű rétegek általában kevesebbet fizetnek majd az új adózás bevezetése után, mint eddig. Ez, persze, nem rajtunk múlik, az adórendeletek megszabta határon mi sem léphetünk túl. Az is felmérhető, hogy jelentős lesz a kedvezményekben részesülők, a méltányossági okokból felmentett vagy kedvezményezettek köre. A végkövetkeztetés szintén kézenfekvő: e pillanatban nincsenek teljes szinkronban a kormányzati döntések az önkormányzatiakkal. — Mi lesz Kiskörösön a helyi adók bevezetésének menetrend- J'e?- A technikai előkészítés azt jelenti, hogy a jövő év elején a 6000 ingatlantulajdonos, illetve az akkori vállalkozók megkapják az adatlapokat, illetve a bevallási íveket, természetesen kitöltési útmutatókkal. Ezt be kell majd nyújtani az illetékes hivatalhoz, ahonnan aztán az adót kivetik majd. És ezzel — én úgy gondolom egyszerűen léptünk egyet a jövő felé. Azzal együtt, hogy a bevételek hozzásegítik majd a várost a gázhálózat, vagy ha ez nem megy, a szennyvízhálózat kiépítéséhez, Ráadásul úgy. hogy a lakosság joggal számon is kérheti tőlünk, ugyan mire költöttük el a pénzüket. ERZSI NÉNI A FALURA HAGYTA VAGYONÁT A Dankó-emlékműre kétszázezret adott Mint arról már hírt adtunk, Dankó Pista-emlékmüvet avattak a közelmúltban Csengődön. A Gömbös László szobrászművész által készített alkotásra Varga Erzsébet helyi lakos adta a pénzt. Amikor otthonában felkerestem, szőlőt préselt éppen. Ő nem tulajdonított ennek a ténynek akkora jelentőséget, mint én, hiszen, mint mondta: számára ez a munka csak egy a sok közül. Egy hold földön gazdálkodik, szőlőt, kukoricáttermel. veteményest művel. Segítséget csak akkor fogad a munkához, ha már nem győzi egyedül. Ám nem mindig van napszámra vállalkozó, így sokszor magának kell elvégeznie mindent. Bírja, pedig 72 éves. Otthona szép, nagy családi ház, pedánsan rendben tartott, akárcsak az udvar, a kert. — Hogy van még erre is ideje? — kérdeztem őszinte csodálkozással, amit mosolyogva nyugtázott. —Pedig hetente csak három napot vagyok itt —jegyezte meg —, a többi időt Velencefürdőn töltöm. Ottisvan egy házam. Volt egy nagyon nehéz időszak az életemben, amikor úgy imádkoztam: legalább egy szobám lenne, ahol lehajthatnám a fejemet! Hát ennél többet szereztem. Igaz, kemény munkával: gazdálkodással. De nincs gyerekem, aki örökölhetné, s olyan rokonom sem, akire jó szívvel ráhagynám. Ezért hagytam meg a • Az emlékmű talapzatára aranyozott betűkkel vésték, hogy Varga Erzsébet adományából készült. végrendeletemben —- vagy tíz évvel ezelőtt hogy halálom után a községre szálljon minden vagyonon!. Csak az volt a kikötésem, hogy gondoskodjanak rólam, ha rászorulok. —Emlékművet állíttatni'hogyanjutott eszébe ? Szereti Dankó Pista nótáit? — Nótázni szeretek, mulatni, táncolni is, mert víg kedélyű vagyok. De úgy külön nem tudom, melyikek Dankó Pista nótái. Általában segíteni szoktam, ha a községben kell valamire pénz. Adok a templomnak - virágra, ilyesmire - , vagy például tavaly augusztusban az idősek rendezvényére én vittem és fizettem a zenészt . .. Az emlékműállításról vicces formában esett szóelőször.Azakkon tanácsi itkár — valamivel kapcsolatban — elismeréssel szólt Erzsi néni jótékonykodásáról, mire ő, a tőle megszokott elevenséggel visszadobta a labdát. Azt kérdezte, hogy akkor- ugye csináltatnak neki emlékművet? Persze vette a lapot a tanácstitkár —, majd a halála után. Hogyisne! — így Erzsi néni —, életemben szeretném én azt még látni! Végülkomolyra fordult a szó, s a község vezetőivel abban egyeztek meg, hogy tényleg készíttetnek emlékművet: Dankó Pistáét. Abból a kétszázezer forintból, amit V arga Erzsébet erre a célra szánt. A domborművet Gömbös László szobrászművésztől rendelte meg az adományozó. — Erzsi néninek tetszik ?—kérdeztem. — Nem énnekem! Olyan, mint a fröccsentett fal. De másoknak tetszik. Akkor meg jól van... Égető Árpád polgármester kérdésemre elmondta: — Amikor Dankó Pista megbetegedett, orvosai azt tanácsolták, költözzön vidékre, a jó levegő előnyösen befolyásolhatja egészségi állapotát. Ezért vásárolt Csengődön kúriát. Ő talán két évig, felesége pedig hosszabb ideig élt itt. Időközben a kúria állami tulajdonba ésafalu határátjelző tábla odébbvitelével Tabdira került. Az épületet használó állami gazdaság berendezett ott egy emlékszobát, de úgy tudom, a különböző változások miatt nincs gazdája a dolognak, elzárva őrzik a relikviákat. Csengődön utcát, művelődési házat neveztek el a nótaköltőről, s most Erzsi néni jóvoltából elkészült az emlékmű is. • Erzsi néni, az adakozó. — Róla szeretném elmondani folytatta a polgármester—, hogy ő az első adományozó községünkben. Magyarországon nem szokás a jótékonykodás, Nyugaton annál inkább. J ó lenne, ha nálunk is elterjedne. Erzsi néni gesztusában az a meggondolás játszotta a főszerepet, hogy legyen, aki gondoskodik róla, ha rászorul. —S ennek hogyan tesznek majd eleget? Elhelyezik a gondozóházban ? — Nem, nem! Erzsi néni kikötése az volt—s ez benne foglaltatik a megállapodásban —, hogy az otthonában maradhasson. Majd ápolónőt fogadunk mellé, de reméljük, erre még sokáig nem kerül sor. Tény, hogy Erzsi néni olyan örököst választott, akinek nem érdeke, hogy minél előbb örököljön. —almási — Anyakönyvi hírek KISKŐRÖS Meghaltak (szeptember 30. és október 8. között anyakönyvezet- tek): Lukács Jánosné Hlavács Ilona (Kiskőrös), Kugelman Konrád- né Aszódi Anna (Kiskőrös). Az oldalt szerkesztette: Gál Eszter ÚJ CÍMER • Kiskőrösön a képviselő-testületnek ez a címerterv tetszett a legjobban. így hát — ennek alapján — egyetértettek azzal, hogy a Réthey Benedek által készített változat szerint az alapvető címertani szabályok figyelembevételével készüljön el a város új címere. Hősi emlékmű Soltvadkcrten. a lakosság kezdeményezésére, bankszámlát nyitottak egy második világháborús emlékmű létesítésére érkező felajánlásoknak. Mára több mint három- százezer forint gyűlt össze erre. még a megyehatáron túlról is. A Képző és Iparművészeti Lektorátus zsűrije öt művész alkotásai közül a napokban választotta ki a legjobbakat. Bemutatásra kettőt javasoltak. Máté István csongrádi és Szentirmai Zoltán szentendrei művész alkotását. E kél szobormi- niatúrát illetve egy harmadikat is. művészi értékei miatt a község különböző pontjain teszik közszemlére. A lakosság döntését közmeghallgatáson hozhatja majd a képviselő-testület tudomására. A második világháborús emlékmű egyébként, a tervek szerint, a volt piactérre, az egykori Kossuth- sz.obor helyére kerül. Mozgáskorlátozottaknak Kccelen most bírálja el a helyi önkormányzat 30-40 mozgáskorlátozott közlekedésének könnyűé- sére'udhaló kedvezmények odailél- hctősQgét. Az általános szociális keretnek az. előzetes számítások szerint kis híján fele s/olgfil majd a gépkocsik vásárlásához nyújtható kedvezményre, illetve a közlekedés más formájú segítésére. Nem szűnt meg az iskola Kispuhi területéről évek óta bu- szoznak a felső tagozatos gyerekek. Ez a sors várt volna az alsó tagozatosokra is. hiszen az ottani iskolának bizony tanerőgondjai voltak. Szeptemberre azonban sikerült egy kispesti tanító nénit családjával együtt az ottani szolgálati lakásba költöztetni. () nyerte cl ugyanis azt a pályázatot, amit erre a tanítónői állásra kiírtak. így az idei iskolaév ben a nyolc kisiskolásnak nem kell iskola kezdetekor, vcgc/lckorautó- buszon tölteni az időt. Fiókpatika Régi vágyuk teljesülhet a soll- szentimreieknek. helyben hozzájuthatnak gyógyszereikhez, remélhetően még az idén. A tervezett fiókpatika épületét megnézte mára megyei főgyógyszerész, és alkalmasnak találta arra. hogy némi átalakítással a gyógyszerforgalmazásnak megfeleljen. Mellette szinten az orvosi ellátás fejlesztése okán fogászati ellátásra is lehetőséget teremtenek. A lulöpszállási fogorvos hetente két alkalommal itt láthatja majd el a fájós fogú cm beteket. • • Önvédelmi csoport Kaskantyán a helyi vállalkozók anyagi támogatásával szerveződik a község önvédelmi csoportja. A szakmai és technikai segítséget a rendőrségtől várja a község, míg a személyi állományt a lakosság saját maga állítja majd ki. Úgy gondolják. hogy 10. erre vállalkozó lakos aktívan működik majd a közrend fenntartása érdekében, és még a tartalékcmbcrek cs a koordinálást végző is kikerül a helybéliek közül. Az elképzelések szerint már az ősszel, de legkésőbb karácsonytól „nyugodtan alhat" a kü/.ség népe. hiszen az. önvédelmi csoport vigyázza álmukat. V ___________)
