Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-21 / 247. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1991. október 213. oldal A hét végén — még ha az időjárás CA nem is volt kegyes — a megye több városában, községében és falu­jában rendeztek szüreti felvonulást. Mi a jakabszállásiak meghívását fo­gadtuk el. A választás azért esett rá­juk, mert a mostani mulatság más volt, mint a többi. Vendégeket hív­tak, s hosszú út után meg is érkeztek a csíkszentdomokosiak, a község testvérfalujának képviselői. Előkerült a cséza, a parádés, a teg­nap még szőlőt hordó gumis kerekű kocsi is. A kéttucatnyi fogaton nép­viseletbe öltözött gyerekek, ifjak és öregek, jakabszállásiak és csíki szé­kelyek. A menet — mint a kisbíró hirdette — egykor indult, s négy órára a köz­ségnek nem volt olyan utcája, ahol nem vonultak végig. Közben a zene­kar húzta, a csapat dalolt, a házak népe pedig kapuk elé kitett terülj asz­talkámmal fogadták a vendégeket. A mulatság finise a művelődési ház előtti útszakaszon rögtönzött össz­tánc volt, amit nem mosott el a sze­merkélő eső sem. Ezután a szüreti bál a szőlővel, almával, meglepetéscsomagokkal feldíszített kultúrházban folytató­dott -— s tegnap reggelig tartott. Kép: — méhesi — Szöveg: — pulai — Szüreti mulatság • A kaposvári katonazenekar adta a pattogó ritmust. • A házak előtt meg-megállva a népviseletbe öltözött lányok lepattantak a fogatokról, s táncra kérték a vendéglátókat. Mementó — 1956 Megemlékezések országszerte Több mint egyhetes lesz az 1956-os forradalom és szabadság- harc 35., valamint a Magyar Köz­társaság kikiáltásának évforduló­jához kapcsolódó országos, állami ünnepségsorozat. A megemlékezé­sek már október 22-én megkez­dődnek, amikor a köztársasági el­nök, a miniszterelnök és az Or­szággyűlés elnöke fogadást ad a Parlament Kupolatermében. Az ünnepnap délelőttjén az ál­lamfő tábornokokat nevez ki és kitüntetéseket ad át. Az október 23-ai nagygyűlés helyszíne a Buda­pesti Műegyetem aulája lesz, ahol Göncz Árpád köztársasági elnök mond beszédet csakúgy, mint a rá­koskeresztúri temető 301-es par­cellájánál, ahol az állami vezetők és a kormánytagok megkoszorúz­zák Nagy Imre es mártírtársai sír­ját. Október 23. után a megemlé­kezések Recsken, Mosonmagyar­óváron, Tökölön folytatódnak. A rendezvénysorozat november 4- én a Parlamentben, Bibi) Istvánra emlékező ünnepséggel zárul. Program Bács-Kiskunban Kecskeméten szerdán délelőtt emléktáblát avatnak a Rákóczi út 17-^-19. szám alatt. Egy órával ké­sőbb ünnepi megemlékezés lesz a Kossuth-szobornál, ahol Mádi Je­nő, a kecskeméti repülőtér 1956-os parancsnoka mond beszédet. Az egykori szabadságharcosok, mun­kástanácsi vezetők találkozójára, baráti körének alakuló ülésére a városháza dísztermében kerül sor, 15 órai kezdettel. Baján a Déri-kertben 23-án, 17 órakor megkoszorúzzák az ’56-os forradalom emlékkövét, Nagyba- racskán a Köztársaság utcában pe­dig emlékművet avatnak a régi vö­rös csillag helyén. E vidéken má­sutt iskolai ünnepségek lesznek 22- én. Kiskunhalason 23-án, 14.30-kor a filmszínházban ünnepi műsorral kezdődik a megemlékezés, majd a ’48-as Körben (Eötvös utca) Nagy Szeder István mondja el ’56-os visszaemlékezéseit. A város pol­gármesteri hivatala kéri a lakossá­got, este 6 órára menjen el a Hősök szobrához egy szál virággal és gyertyával, emlékezni 1956 sza­badságharcára. Kiskunmajsán a Könyvklub úgynevezett tisztázó megbeszélésre hívja az érdeklődőket az ünnepna­pon 10 órára, a művelődési házba. Ezt követően koszorúzásra kerül sor a Szabadulás emlékoszlopnál, melyet litván fafaragóktól kaptak. Kalocsán a Szentháromság té­ren, a Hősi emlékmű előtt ünne­pelnek 23-án, 10 órakor. A hon­védség díszegysége a főszékesegy­ház előtt sorakozik fel, ahol az ün­neplők meghallgatják dr. Matos Ferenc képviselő beszédét. A vá­rosi önkormányzat, az érsekség és a pártok képviselői helyezik el ko­szorúikat. Kiskunfélegyházán a városházán tartják a megemlékezést, 23-án 10 órakor. Ezután az aulában megko­szorúzzák Czakó József örökös, címzetes polgármester emléktáblá­ját- , , Tiszakécskén szerdán koszoruz- zák a városháza előtt felállított kopjafát. A megemlékezés 27-én, vasárnap az újkécskei temetőben folytatódik, az ’56-os tiszakécskei áldozatokra való emlékezéssel, emléktábla avatásával. Ezt köve­tően ökumenikus istentisztelet, majd gyertyagyújtás lesz a város­háza előtti kopjafánál. Itt Kánya Gábor országgyűlési képviselő mond emlékbeszédet. Lakitelcken a két templom kö­zötti téren tartják a megemlékezést 23-án. A nyugdíjasklub külön is rendez ünnepséget, vacsorával egybekötve. * Nagykőrösön 22-én, délután fel­avatják a Hősök és áldozatok elne­vezésű emlékművet. Az ünnepsé­gen Antall József miniszterelnök mond beszédet. Mikor távolítják el a főtéri szovjet emlékművet? A napokban tettük szóvá lapunkban a kecskeméti főtéren lévő szovjet emlékmű eltávolításának elhúzó­dását. Az írásra reagált Goór Imre, valamint október 16-án Hideg Antal alpolgármester feljegyzést küldött Merász József polgármesternek. A két írást az alábbi­akban adjuk közre: MERÁSZ JÓZSEF POLGÁRMESTER ÚR SZÁMÁRA A szobrok és emléktáblák ügyé­ben közgyűlésünk április 29-én meg­nyugtató döntésre jutott. Egyedül a sajtószékház előtti szovjet katonai emlékműről nem gondoskodtunk, mondván, hogy míg a szovjet csapa­tok Magyarországon tartózkodnak, ez politikailag célszerűtlen. Helyes lenne a hősi halottaknak emléket ál­lító monumentumot mihamarabb a temetőben elhelyezni, ahogyan az a legtöbb önkormányzatnál már meg is történt. , HIDEG ANTAL alpolgármester A bizottsági elnök véleménye Érdeklődéssel és meglepetve ol- vastamaP. N. címoldalára helyezett kérdőjeles címet. „Jutott eszembe" — mondaná gyermekünk —, válto­zik a körülöttünk éledező világ, s nem kell tartanunk immár a sajtotá- madástól, ha netán javasoljuk egy • A szóban forgó műtárgy. önkormányzati testületnek, hogy a kényszerből született, kényszer által emelt, felkiáltójelre emlékeztető mo­numentumot helyére telepítsük: a te­metőbe, ahová még két évvel ezelőtt —Adorján Mihály—a város akkori tanácselnöke az 1956-os kopjafa fel­állítását rendelte. A békés forrada­lom akkor megfontoltságra figyel­meztetett bennünket. A Petőfi Népe se lelkendezett volna még, ha ugyan­azt követeljük, s azért idegeskedünk, amit most a megyei sajtóorgánum kíván-követel-számonkér. „Mit is mondjunk?”, hiszen a cím­beli türelmetlen kérdésre illendő vá­laszolnunk!? Kénytelenek vagyunk megállapí­tani, hogy a megyei napilap hangot vált. Meggyőződésből vagy számí­tásból: nem vitatjuk. Mindazonáltal örvendünk, hogy szándékaink egy­beesnek: a szovjet emlékmű áthelye­zésével (a temetőbe!) kapcsolatos el­képzeléseink azonosak; s ha ilyen cikket olvashattunk volna a szovjet csapatok jelenlétének idején, tán az önkormányzat is bátrabb lett vol­na ... Kissé megkésve, a városi önkor­mányzat kult. biz. elnökeként ígé­rem, hogy késlekedésünket helyre­billentendő, a bizottsági döntést kö­vetőenelőterjesztjük acikk szellemé­vel egybehangzó javaslatunkat, mely a szovjet csapatok jelenléte, majd pedig ezerféle teendők sürgeté­se miatt késlekedett. .. Egyébiránt köszönjük a lap figyelmeztető kér­dőjelét, segyben szándékaink s csele­kedeteink közeledtét. Goór Imre Olvasóink véleménye Telefonon öt olvasónk osztotta meg velünk véleményét az emlék­műről. Női hang: kérem, intézkedjenek, hogy vigyék minél előbb az egész obeliszket a katonai temetőbe! Nem a főtérre való! Temessék el tisztességgel, aki alatta nyugszik, de ne legyen a főtéren. (Hiteles ta­núk szerint senki nem nyugszik alatta — a szerk.) Női hang: ne vigyék az emlék­művet sehová! Csiszolják le a már­ványt és írják rá a mi elesett halot- taink nevét! Végül is ez lenne a legtakarékosabb megoldás. Férfihang: ne vigyék sehová az emlékművet! Ha csak Kecskemé­ten marad a helyén, erről is neveze­tesek lehetünk... és koszorúzza, aki akarja. Fiatal női hang: azt kérdezem én maguktól, hogy miért foglalkoz­nak ezzel? Inkább gyűjtsék össze a Donnál elesett kecskeméti magya­rok nevét! A Nagytemplom falá­ban ott a helye egy ilyen emléktáb­lának. Kit érdekel már az oroszok emlékműve, gondoljunk végre ma­gunkra, a mieinkre! Férfihang: én, kérem, munkásőr voltam, álltam őrségben is az emlék­műnél és azt mondom, hogy mie­lőbb vigyék ki a Budai úti temetőbe, ott a helye. Szépen, csendben, gyor­san és ellenvetés nélkül. Amikor csi­nálták, minket ki kérdezett? ... Mennyi halat esznek a bajaiak? Megdöbbenéssel vegyes meglepetéssel értesültem a Petőfi Népe múlt pénteki számának 12. oldalán szereplő keretes hírből, mily nagyétkűek vagyunk mi, bajai állampolgárok. Ugyanis, idézem a névtelen matematikai és élelmiszer-gazda­sági zsenit, a hír alkotóját: Hetenként egyszer minden bajai családban halászlé, sült hal vagy halpaprikás kerül az asztal­ra. Az előbbi megállapítást még nem is kifogásolnám, jóllehet közvetlen környezetemben szinte kizárólag olyan családok vannak, melyek nem vesznek részt az ilyen nagyságrendű halpusztításban. Miután azonban bevetettem matematikai ta­nulmányaim szerény eredményét, arra a megállapításra jutot­tam, miszerint nem stimmelhet valami a megadott számokban. Nem lehet igaz, hogy ha hetenként a város lakói 40 mázsa halat fogyasztanak, akkor ebből egy lakosra — amint a hírből tudjuk — „a csecsemőtől az idős emberig” l kilogramm hal jut. Ez esetben Baja lakossága mindössze 4 ezer fő lenne, a valóságban azonban éppen tízszer ennyi. Valószínű, hogy a hír alkotója nem tudta, mennyi lakosa van Bajának, vagy azt nem tudta, mennyi halat eszik egy-egy lakos. A leginkább azonban arra következtetnék, hogy egyi­ket sem tudta, legfeljebb hallott valamit arról, hogy a bajaiak szeretik a halat. Végezetül egy kis pénzügyi számítás. Ha egy bajai hetente 1 kg, akkor havonta 4 kg halat fogyasztana. Egy öttagú család ezek szerint havonta 20 kg halra tarthatna számot, ami a jelenlegi szerény, mindössze 120 forintos kilónkénti áron 2400 forinttal rövidítené meg a családi költségvetést. Tisztelettel jelzem, hogy a továbbiakban minden, az előbbi­hez hasonló, bonyolult adat kiszámításánál készséggel állok, akár komputeremmel is, rendelkezésre. _ Gocsal Ákos bajai halfogyasztó Az önkormányzat szociális otthon építését tervezi (Folytatás az 1. oldalról) A kiskorúak közül 100-an részesülnek rendszeres, s közel ezren rendkívüli nevelési segélyben. A város ön­erőből szeptember végéig 350 óvodás és diák ingyenes napközi és kollégiumi ellátását tudta biztosítani. Egy sikeres pályázatra 7,8 millió forintot kapott a település, s így októbertől kétszer többen részesülnek ebben a kedvezményben. Az idősek gondozása sem szorul hát­térbe Kiskunfélegyházán. A két szociális otthon mel­lett egy harmadik létrehozásának tervén törik a fejüket a képviselők. Kérdés persze, hogy hol és miből épüljön fel az otthon. Az egyik elképzelés szerint a belvárosban kellene az intézményt létrehozni. A polgármester sze­rint az sem lenne rossz megoldás, ha a város szélén ala­kítanák ki a létesítményt. Ott ugyanis több épületet le­hetne felépíteni, s jóval nagyobb parkot tudnának biz­tosítani a pihenő nyugdíjasoknak. A több tiz- vagy akár százmilliós beruházás felét a város, másik részét pedig a minisztérium fedezné. A népkonyha nyitását az önkormányzat nem tervezi, de ingyenes napközi és ebé­deltetésben már 160 idős embert részesít. Rendszeres otthoni ápolást 53, térítésmentes gyógyszertámogatást 500 idős félegyházi kap. A polgármester úgy gondolja, a város szegényeinek segítésére elkülönített keret az év végéig talán elég lesz. Jövőre azonban az eddiginél több szociális prob­lémával kell szembenézniük majd a képviselőknek. A gondokat súlyosbíthatja az, ha az önkormányza­toknak szánt központi támogatás esetleg csökken. Reméli azonban, hogy a jelenlegi segélyezések szin- tentartását a város megőrizheti 1992-ben is. B. Zs. Jelentkezés a tiszaalpári népfőiskolára A tiszaalpári népfőiskola szervezői 1991. október 30-áig még elfogadják a jelentkezéseket az ősszel induló 2x3 hónapos, bentlakásos farmerképzésre. A képzést olyan 18 és 35 év közöttieknek ajánlják, akik azt tervezik, hogy önálló gazdálkodással foglalkoznak. A képzés keretében a hallgatók megismerkednek a farm­gazdálkodás legfontosabb szakmai, közgazdasági, kereske­delmi kérdéseivel, gyakorlatával, de alkalmuk nyílik idegen nyelvet tanulni és számítástechnikával is foglalkozni. A népfőiskolái kurzust azoknak a pályakezdő fiataloknak is ajánlják, aki most fejezték be középfokú tanulmányaikat, de nem találtak maguknak munkahelyet. A hallgatók a képzés végére traktorvezetői jogosítványt is szereznek. A népfőiskolái képzés részletes leírása megtalálható a he­lyi polgármesteri hivatalokban, ahol a jelentkezési lapokat is lehet igényelni. A jelentkezéseket a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzati Hivatal művelődési osztályához kell eljuttatni (6000 Kecske­mét, Május 1. tér 3. T.: 76/28-788/315 mellék). Úszódon is bizonytalanok a gazdák Legutóbbi képviselő-testületi ülé­sükön a kistermelők, magángaz­dálkodók és -vállalkozók problé­máival is foglalkoztak az uszódi honatyák. Tóth Gábor magánvál­lalkozót kérték fel, hogy tapaszta­latai és gazdatársaival való beszél­getések alapján tájékoztassa az ön- kormányzatot. Tóth Gábor megle­hetős pesszimizmussal ecsetelte a jelent. Az uszódi kistermelők, ma­gángazdák álláspontja szerint mind a zöldség-gyümölcs esetében mind az állatfölvásárlás körül, nagy a bizonytalanság. A felmerülő napi problémák fi­gyelemmel kísérésére Okvátovity István polgármester egy községi ad hoc bizottság életre hívását kezde­ményezte. Felújítják a piacot Szürkészöld pasztellszínt kap a kecskeméti piac, nyílászáróit rozs­dabarnára festik. A versenytár­gyaláson a kedvező árajánlattal nyert munkát Miklós Zoltán kap­ta, aki azt ígéri, hogy a fagyok beállta előtt végeznek a felújítás­sal. Csak kérdezem... Mit nem lopnak el mostaná­ban? A lista olyan rövid lehet, mint annak a malacnak a farka, amelyiket még nem loptak el. A minap erről a mindennapos tárgyról beszélgettem egy rend­őrtiszttel, szüretelés közben. Mivel a termés háromnegyedét már előzőleg lelopták, jutott idő az eszmecserére. Azt mondta, hogy szerinte vasúti sínekre csak azért nem vetettek szemet eddig a tolvajok, mert túl erősen van­nak a talpfákhoz csavarozva. Mit csinál ezenközben a rendőr­ség? Küszködik. Próbálja meg­előzni a bűnt, különféle ellenőr­zésekkel, ha pedig már megtör­tént, akkor vagy sikerül elkapni a tolvajt, vagy sem. így, október közepe táján — mint ahogy beszélgetésünk kö­rülményei is bizonyították — nagyon kapós a leszüreteletlen szőlő a lopkodósok köreiben. Nem állíthat, ugye, minden sző­lősgazda csőszt a tábla mellé, így többségüket meglepetés éri, mikor a szilaj legényekkel, a tü­zes menyecskékkel, meg a bir­kapörkölttel nagy vidáman ki­vonul begyűjteni a termést. Fele sincs meg annak, amit tegnapelőtt szemrevételezett. Valaki lelopta. Emögött, szerin­tem, komoly gazdasági ellent­mondás feszül. Soha ilyen ala­csony nem volt a szőlő ára, soha nem volt nehezebb eladni, ráadá­sul még mindig hordókban van a tavalyi bor jó része, tehát elhe­lyezni is bajos a mustot, mégis lopják a szőlőt. Ezek tudhatnak valamit. Vagy most már az érték sem számít, csak az izgalom öröme? Csak kérdezem ... Hámori Zoltán V ________J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents