Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-12 / 214. szám
2. oldal. 1991. szeptember 12. PETŐFI NÉPE KI FIZETI AZ EBÉDET? Menzamizéria (Folytatás az 1. oldalról) Megtudtuk, hogy a rendkívüli segély korábban is lehetőséget adott a térítési díj átvállalására. Az iskolák vezetői pedig saját hatáskörben voltak kötelesek a támogatásra rászoruló gyerekeknek adni díjkedvezményt. Elsősorban a háromgyermekes családokra, a hátrányos helyzetű diákokra vonatkozott az intézkedés, mint ahogyan ez most is így van. A különbség abban áll, hogy egy új jogszabály értelmében nem az iskolaigazgató, hanem a helyi önkormányzat jegyzője dönt a kérdésben. Ez a mechanizmus bonyolultabbnak látszik, mert a kérelmet az iskolában — és a népjóléti irodában is — kérhető formanyomtatványon kell jeleznie a szülőknek, akiknek nem kell több nap szabadságot kivenniük azért, hogy a szükséges igazolásokat, munkahelyi papírokat beszerezzék, illetve kitöltsék az említett nyomtatványt. (Hallottunk arról, hogy igen bonyolult ez a kérdőív!) Az iskolavezetőség véleményezi a kérelmet, majd beküldi a népjóléti irodába, ahol elbírálják és határozatot hoznak a kérdésben. Ezt követően visszajut a hivatalos irat az iskolába, majd legvégül a szülőkhöz, akik izgatottan várják a döntést, mennyit kell fizetniük a diákebédért. Sokak számára érthetetlen, miért kellett ennyire megbonyolítani ezt az ügyintézést. Nos, eddig a gyámhatóság és az iskolaigazgató is dönthetett az étkezési díjak kedvezményeinek kérdésében, tehát párhuzamosan is előfordulhattak egyazon kérelmek. A jövőben ezt biztosan elkerülhetik majd az új jogszabály által. Megkérdeztük Erdei Attilát, Kecskemét jegyzőjét is. Azzal egyetért: a kedvezmény kérése hosszadalmasabb lett azáltal, hogy az ő hatáskörébe került a döntés, de a népjóléti irodára bízva az ügyek intézését, azt reméli, gördülékenyen haladnak a határozatok elbírálásával. A problémát csak az okozta, hogy sok iskolában már eldöntötték a vezetők, kiknek adnak menzakedvezményt. Ezekben az esetekben ténylegesen megnövekedett az adminisztrációs munka, hiszen elölről kellett kezdeniük a kérelmezést. Az biztos, az oktatási intézményekben nem csúszhat az ebédeltetés, főleg nem szünetelhet amiatt, hogy nem sikerült időben elintézni a kedvezményes befizetést. Igen, a gyerekeknek enniük kell! (borz) Bős—Nagymaros: keresik a megoldást A cseh és szlovák környezetvédelmi miniszter Budapesten • Képünkön a bősi gát építése.- Jelenleg a süketek párbeszéde folyik a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében, és ez egyik országnak sem lehet érdeke — mondotta Josef Vavrousek cseh és szlovák szövetségi környezetvédelmi miniszter szerdán a három illetékes magyar országgyűlési bizottság összevont ülésén. Nagy Attila (MSZP) Bács- Kiskun megyei országgyűlési képviselő is részt vett a tárgyaláson, és az ott szerzett tapasztalatait lapunkkal is megosztotta. így elmondta, hogy teljesen új szemléleti alapra helyezi Vavrousek miniszter úr a Bős—Nagymaros problémájának megközelítését. Ő ugyanis hangsúlyozta, hogy immár túl kell lépni a hajdan megkötött szerződés vitatásán. A jelenlegi, kész helyzetet kell alapul venni, s ebből a lehető legjobb megoldással kilábalni. Ehhez az első és legfontosabb teendő a két ország szakembereinek, megfelelő parlamenti bizottságainak a tárgyalóasztalhoz ülése és folyamatos együttműködése. Ám még igy is csak akkor érhetnek el eredményt, ha a magyar, valamint a cseh és szlovák szakértők rugalmas tárgyalófelekként dolgoznak majd. S nem merev álláspontot (a magyarok a nullamegoldást, a másik fél pedig a felépítést) képviselnek folyamatosan. A cseh és szlovák miniszter várakozása ellenére az ülésen nem született állásfoglalás. A három bizottság ugyanis a parlament plenáris döntésével szemben ezt nem teheti meg. Arra azonban ígéretet tettek, hogy kezdeményezni fogják egy új parlamenti állásfoglalás kidolgozását. B. A. Mire vevők keleti szomszédaink? Nemrégiben piackutató úton járt keleti szomszédainknál, Rosztovban és Kijevben Gonda József, a Vállalkozók Pártjának országos alelnöke. Tapasztalatairól tegnap Kecskeméten, a szakszervezetek székházában számolt be az érdeklődő hazai vállalkozóknak. Ez alkalomból előadást tartott Zwack Péter, magyar-amerikai üzletember, volt nagykövet a vállalkozói etikáról. Lapunkban mindkét témára visszatérünk. Felvételünkön: Zwack Péter kecskeméti üzletemberekkel beszélget. (Fotó: Gaál Béla) Az MDF alelnöke a platformról (Folytatás az 1. oldalról) — Hogyan értékeli a Magyar Demokrata Fórum elnöksége a Program Platform megalakulását? Ez jó vagy rossz? — Aki alapszabályunkat, illetve tevékenységünket ismeri, az tudhatja, hogy a Magyar Demokrata Fórumon belül szerveződési szabadság van. Nincs ez másképpen a frakcióban sem. Ezért mindenképpen üdvözölni kell minden olyan lépést, amely a szócséplés helyett a pozitiv cselekvés irányába hat. Az MDF-en mint párton belül már régóta működnek különféle irányzatok, vannak különböző vélemények, tehát nem ijedünk meg, hogy a parlamenti frakcióban is megjelenik mindez. Tény, hogy így új helyzet elé kerül a frakció elnöksége, ám ennek csak örül. — A politizáló közvélemény még akkor is összefüggést lát a Program Platform megalakulása és egyes MDF-vezetők múlt napokban- hetekben tett szélsőséges megnyilatkozása között, ha ezt a reggeli rádióinterjűban az egyjk alapító, Beke Kata cáfolta is. Ön hogyan látja ezt? — Úgy, ahogyan Beke Kata látja. Abból kell kiindulni, hogy egy felkészülési időszak után meg kell gyorsítani a rendszerváltást. Erre csak akkor vagyunk képesek, ha egyrészt felmérjük a hangulatot, másrészt ennek alapján a konkrét cselekvés formáit találjuk meg. Ebben az értelemben az új platform közvetetten válasz a múlt hetek eseményeire, amennyiben megoldási lehetőséget kinál. — A programban meghirdetett elvek — elutasítanak minden szélsőséget, elhatárolják magukat más pártok tagjait illető rosszhiszeműségtől, nem fogadják el a tekintélyelv semmilyen megnyilvánulását — mintha a mai MDF-gyakorlat kritikáját jelentenék, nem? — Ezzel csak részben értek egyet, hiszen már az MDF alapító iratában szerepel az elhatárolódás a szélsőségektől. A Borsod-Abaúj- Zemplén megyei gyűlés kifejezetten meg is fogalmazta, hogy nincs helye pártunkban a szélsőségeknek, illetve, hogy akkor is el kell határolódni tőlük, ha éppen a koalícióban jelentkeznek. Tehát az új program a régiben is benne volt és van. — Az MDF-frakció a platform megalakulásával három részre szakadt: a jól ismert kemény magra, a platformistákra, és azokra, akik eleddig sehová sem tartoznak. Szerintem a frakció nem szakadt se két-, se háromfelé. A látszategység helyett a valóságos egység lehetősége alakult ki. Azt hiszem, ha más pártokon belül is szabadon jöhetnének felszínre egymástól eltérő vélemények, akkor kiderülne, hogy a Magyar Demokrata Fórum e vonatkozásban igen elöl jár: a különböző vélemények kezelését már jóval korábban elkezdte. — Szerdán délután beszélünk, azelőtt, hogy elkezdődött volna az elnökség ülése a megyegyűlések tapasztalatairól. Említette a Borsod- megyei kezdeményezést a szélsőségektől való elhatárolódásra, várha- tó-e, hogy ez az irányzat győz az MDF-ben?- A megyegyűlések összes állásfoglalását, a sajtóvisszhangokat, és általában a kialakult politikai helyzetet megtárgyaljuk. Én azt hiszem, nem egyetlen ülésen dől majd el, hogy milyen politikát alakítunk ki, és milyen állasfoglalást tartunk szükségesnek. Ballai József Képviselők a kecskeméti vadászrepülőknél Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága szerdán látogatást tett Kecskeméten, a Szentgyörgyi Dezső Honi Vadászrepülő Osztálynál. A bizottságot Balogh Béla vezérőrnagy, a Magyar Honvédség légvédelmi és repülő-főcsoportfőnöke fogadta. A képviselők Sági János ezredes, parancsnok tájékoztatóját követően technikai bemutatón vettek részt. Ennek során ismerkedtek a repülésirányítás, valamint a javítószolgálat munkájával, a repülőgép-vezetők életével, majd eszmecserét folytattak a vendéglátókkal a haderőnem tevékenységét érintő kérdésekről. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Tűzszünet fegyvernyugvás nélkül (Folytatás az 1. oldalról) Wijnaendts a megállapodásról úgy nyilatkozott, hogy a következő napokban kiderül, mennyit is ér. Horvátországban egyébként a köztársasági belügyminisztérium összesítése szerint a szeptember 2-án aláírt tűzszüneti megállapodás óta 149 súlyos összecsapás volt, s ezekben a belügyi erők és a horvát gárda 49 tagja meghalt, 169-en megsebesültek. A polgári áldozatok száma 35. Horvátország és Bosznia-Hercegovina kormánya megállapodást kötött: egyik köztársaság sem engedélyezi, hogy területéről támadást indítsanak a másik ellen. A Reuter brit hírügynökség jelentése szerint a két szomszédos köztársaság vezetése ezzel az erőszakos akciók esetleges kiszélesedését akarja megakadályozni: Bosznia-Hercegovinában ugyanis nagyon vegyes a lakosság, s az ott élő szerbek, horvátok, illetve muzulmánok között már most is feszült a viszony. Branko Kostic, a jugoszláv államelnökség alelnöke kedden egy nagygyűlésen úgy vélekedett: egy független horvát állam csak akkor lehetséges, ha a köztársaságban élő szerbek megkapják a jogot az önállóságra. Albánia kedden hivatalosan tiltakozott a belgrádi vezetésnél amiatt, hogy jugoszláv határőrök előző nap agyonlőttek három albán katonát. A tiltakozás szerint a katonák tévedésből mentek át jugoszláv területre, s a határőrök akciója csak fokozza a feszültséget a térségben. Castro magára marad Az ortodox kommunista irányvonalat követő Kubában az egyik tabuként kezelt, nyilvánosan sohasem tárgyalt kérdésnek számít hosszú ideje a szovjet csapatok szigetországi jelenléte. A szovjet katonai egységek a hatvanas évek eleje óta tartózkodnak a karibi országban: az 1962 októberi rakétaválság óta ottani jelenlétük a nemzetközi életben már-már „természetes” ténnyé vált. Alapvetően módosul azonban a helyzet azután, hogy Mihail Gorbacsov szovjet államfő szerdán Moszkvában bejelentette: tárgyalások kezdődnek a közeljövőben a két ország között a szovjet csapatok kivonásáról. A szovjet katonai támogatásra egyébként csak Fidel Castro államfő utalt egy-egy korábbi beszédében, méltatva azt, hogy a Szovjetunió ingyen biztosítja a szigetországnak a katonai felszereléseket. Az Egyesült Államok az utóbbi hónapokban viszont már nyilvánosan is követelte a Szovjetuniótól a Kubának nyújtott katonai és gazdasági támogatás beszüntetését. A Baltikum független, de a katonák maradnak Jevgenyij Saposnyikov szovjet miniszter szerint a szovjet csapatok kivonására a függetlenségüket visszanyert balti államokból csak 1994 után kerülhet sor — jelentette szerdán a Reuter brit hírügynökség. Saposnyikov ezen véleményét Talavs Jundzis, a lett parlament védelmi bizottságának elnöke ismertette egy rigai sajtókonferencián. A lett politikus, aki kedden Moszkvában találkozott Saposnyikovval, közölte, hogy a miniszter szerint a csapatkivonásokat csak 1994-ben lehet végrehajtani, miután az ez irányú kelet-európai kérdések lekerültek a napirendről. (Moszkvának a német kormánnyal kötött szerződés értelmében addig kell kivonnia a fegyveres erőit a volt NDK területéről.) Jundzis véleménye szerint Saposnyikov nem annyira biztonságpolitikai kérdések miatt akarja halogatni a csapatkivonást. zete miatt. Bolgár kérés Romániától A bolgár parlament szerint be kell zárni a romániai Giurgiu vegyi kombinátjának azokat a részlegeit, amelyek egészséget károsító gázokat bocsátanak ki, és évek óta mérgezik a Duna másik oldalán fekvő bulgáriai Rusze levegőjét. — Egyebek között ezt tartalmazza az a felhívás, amelyet a bolgár parlament intézett Románia törvényhozásához. A Szófiában kedd este elfogadott felhívás szerint Bulgária számára ma már az jelenti az egyetlen megoldást, ha Románia leállítja a termelést a mérges gázokat kibocsátó üzemegységekben. A bolgár parlament a jószomszédság nevében, a lakosság egészségének érdekében, védelmében felszólította a román törvényhozást, hogy fokozza erőfeszítéseit annak a tervnek a végrehajtására, amelyet az Európai Közösség bizottsága ajánl a Giurgiu—Rusze térség környezetvédelmi problémáinak a megoldására. Cheney pesszimista A Szovjetunióban túl sok a bizonytalanság, így minden lehetséges, ezért Amerikának változatlanul ki kell fejlesztenie új fegyvereit. Erről beszélt Richard Cheney védelmi miniszter. Cheney szerdán a The Washington Postban megjelent nyilatkozatában kijelentette: az Európában maradó anterikai csapatoknak fontos lélektani szerepe van, hogy megnyugtassák az ideges szövetségeseket és a kelet-európai államokat a szovjet köztársaságok további zűrzavara közepette. Európa számára ma nagyobb fenyegetés a szovjet gazdasági összeomlás, a polgárháború, a menekültáradat, mint egy afganisztáni típusú szovjet katonai akció — mondotta. Románia nem többnemzetiségű állam? , — Románia egységes, homogén állam, amely a román népesség túlnyomó többségén alapszik, és ezzel a román népességgel az ország egész területén szétszórva nemzeti kisebbségek élnek együtt —jelentette ki Ion Iliescu elnök a Cotroceni-palotában szerdán tartott sajtó- értekezleten. Az államfő veszélyesnek minősítette azokat, a román állampolgárok körében is felmerülő elképzeléseket, hogy Románia föderatív vagy konföderatív alapon átszervezhető lenne egyes tartományok autonómiájának előmozdításával. —Senkinek sem engedjük meg, hogy államunk területi integritására törjön. Románia nem többnemzetiségü állam, amelyben valaha is felmerülhet autonóm egységek kiválása — hangoztatta. Az államfő bírálta azt, a varsói külügyminisztériumban készült tanulmányt is, amely javasolja Erdély bevonását a lengyel—csehszlovák—magyar trilaterális együttműködésbe. Anyagi csőd előtt az ENSZ —Az elmúlt években az ENSZ bebizonyította, hogy pótolhatatlan szolgálatokat tud tenni a béke fenntartásában, az agresszió visszaverésében—anyagi eszközei mégis eltörpülnek amellett, amit a tagállamok fegyverkezésre költenek—hangoztatta idei jelentésében a világ- szervezet főtitkára. Javier Pérez de Cuellar kedden terjesztette be utolsójelentését, amely a jövő héten kezdődő közgyűlés elé kerül: a 71 éves perui diplomata tízéves főtitkárkodása után az év végén visszavonul. Az ENSZ fennállásának első 43 évében összesen 13 békefenntartó akciót szervezett, amíg az elmúlt négy évben már 9-et — mutatott rá, egyúttal hangsúlyozva: miközben az akciókat támogatják, a költségekből a tagországok csaknem félmilliárd dollárral adósak, míg a tagdíjaknál több mint 800 milliós a hiány: csak a 159 tagállam egyharma- da teljesíti pontosan a fizetési kötelezettségét. VELEMENYEK — SZABADON Szuperbéreinkről, avagy a demokrácia legfontosabb eszköze a botrány? Napok óta meditálok: felvegyem-e a kesztyűt, amit a képünkbe vágtak „szuperbéreink" ürügyén? Ifjabb koromban hosszú ideig vívtam és a sport hozzászoktatott ahhoz, hogy jobb az ellenfeleinkkel szembenézni még akkor is, ha most nincs sok kedvem hozzá. Vitatkozhatunk arról, hogy jó ez a bérrendszer a pedagógusoknál, vagy sem, bár a közalkalmazottakra általában fő vonalaiban hasonló bérrendszer bevezetését tervezi a kormány. Persze, attól még nem feltétlenül jó. Természetesen, lehetnek rendellenességek is a bérek között, ezért az adott ügyben illetékes döntéshozók (jelen esetben képviselő-testület, tisztségviselők, illetékes osztályvezetők, intézményvezetők, érdekvédelmi szervezetek) számára fontos, jól használható adatbázist jelent, ha pl. a béreket is számítógépen feldolgozzák. Ez volt az eredeti szándék is, hogy az összes fontos információ hozzáférhető legyen az arra illetékeseknek. Egy-egy pénzügyi szakasz lezárásakor, beszámoláskor vagy más nevezetes alkalomkor az ösz- szesített és a személyhez nem köthető adatok hozzáférhetővé tehetők az adófizetők és a sajtó számára is. Ezek közlésekor azonban célszerű ellenőrzött és így már közölhető adatokkal dolgozni az újságíróknak is, így elkerülhető, hogy a valóságosnál 13 ezer forinttal nagyobb kiugró bérről vagy a ténylegesnél kétszer nagyobb túlóradíjakról is szóljanak a híradások. A személyiségi jogokat sértőnek tartom viszont az érintett hozzájárulása nélkül ha a szak, az iskolafok vagy intézmény, valamint az. életkor és a nem egyértelműen azonosíthatóvá teszi az adatok mögött álló embert. A közzétett adatoknak legalább az egyhar- mada ilyen. Vajon minimum 71 peres eljárást is vállal Punczmann úr? Mielőbb bárki is megvádolna, hogy saját kiugró bérem próbálom leplezni, közlöm — mert most közölni akarom (!) —, hogy bérem az igazgatói pótlékommal együtt 32 800 Ft (természetesen bruttó). Közlöm azt is, hogy nem kevesellem, de nem is sokallom. Hogy kinek és miért lenne jó egy pedagógusellenes hangulatkeltés, arról csak sejtéseim vannak. Lehet, hogy van, akit felháborít, hogy akad nevelő- testület, akinek ellenvéleménye is van valamely kérdésben. Lehet, hogy csak a következő évi költségvetés előkészületeiről van szó. Az is lehet, hogy kezdődik a következő választási kampány, csak még nem tud mindenki róla. No, persze, az is lehet, hogy tévedek. Természetes, hogy akik illetékesek ebben — magam is közéjük tartozom — tanulmányozzák az elkészült adatsorokat és megállapítják: mi az, ami azokban szándékaikkal egyező és mi az, amin esetleg változtatni kell. A botrányocska azonban nem gátolhatja a további adatfeldolgozást intézményeink személyi, tárgyi, működési és egyéb jellemzőiről, csak, mint a kultúr- nemzetcknél általában, szabályozni kell a felhasználást és a hozzáférhetőséget, mert az adathalmaz veszélyes fegyver is lehet. Széli Péter Gabonaexport célegyenesben Létrejött tegnap a Szovjetunióba szállítandó 500 ezer tonna gabona kiviteléhez szükséges finanszírozási szerződés. A Gabona Rt.- nél Kelemenné Visky Katalin elmondta, hogy az üzlet keretében nemcsak búzát, hanem lisztet is exportálnak. Ez utóbbi mennyisége 30 ezer tonna. A liszt exportját is a gabonaügylethez hasonló feltételekkel bonyolítják. Beszámolt arról is, hogy bár lassan a legfontosabb pénzügyi kérdéseket sikerült tisztázni, ám az sem lényegtelen, hogy a termelők időben jutnak-e pénzükhöz, vagy sem. Egyelőre úgy néz ki, az ügylet létrejötte ellenére még mindig tisztázatlan, miként jutnak az exportőrök, illetve a termelők a kiszállított gabona ellenében, illetve a kivitelt megelőzően forinthoz. A magyar bankkonzorciummal így a szerződés aláírása után is folynak a tárgyalások, mégpedig az előfinanszírozásról.
