Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-11 / 213. szám
PETŐFI NÉPE j 2. oldal, 1991. szeptember 11. HELMUT KOHL NÉMET KANCELLÁR ÜZENETE A MAGYAR NÉPHEZ Magyarország támogatása politikai felelősségünk és érdekünk „Németország politikai felelőssége, hogy támogassa Magyarországot, s a térség más reformállamait az Európába való hazatérésükben” — hangsúlyozta Helmut Kohl német szövetségi kancellár abban az üzenetében, amelyet Magyarország polgáraihoz intézett abból az alkalomból, hogy 2 évvel ezelőtt, 1989. szeptember 10-én nyíltak meg Magyarország nyugati határai az akkori NDK állampolgárai előtt. A Ferenczy Europresshez eljuttatott üzenet így hangzik: „MAGYARORSZÁG KEDVES POLGÁRÁÉ” Ma van második évfordulója annak, hogy az Önök országa megnyitotta a magyar—osztrák határt az egykori NDK-beli németek menedéket kereső ezrei előtt. Magyarország ezzel a bátor tettével kiütötte az első követ abból a falból, amely Németországot az emberek akarata ellenére évtizedeken át megosztotta. Az Önök országa mindezzel jelentős mértékben hozzájárult Európa megosztottságának leküzdéséhez, s ma már tudjuk — megadta a jelt a kommunizmus felszámolásához Európában. A határ megnyitása, amelyet az akkori miniszterelnök, Németh Miklós és külügyminisztere, Horn Gyula hajtott végre, nekünk németeknek annak a folyamatnak a kezdetét jelentette, amely 1990. október 3-án, szabad önrendelkezés alapján, Németország állami újraegyesüléséhez vezetett. Soha nem fogjuk elfelejteni a magyar nép barátságának ezt a nagyszerű bizonyítékát. Politikai felelősségünkhöz tartozik, hogy minden erőnkkel támogassuk az Önök országát, egyben Közép-, Kelet- és Dél-Európa többi reformállamát az Európába való hazatérésükben, A szabadság és a béke, az igazságosság és a szabad önrendelkezés valamennyi európai nép otthonává avatja közös kontinensünket. Minden európai érdeke, hogy a magyar népet, csakúgy, mint közép-, kelet- és dél-európai szomszédait ne csak tanácsokkal, hanem tettekkel is segítse a szociális piac- gazdaságra való áttérésben. Ehhez az is hozzátartozik, hogy ne maradjon sokáig zárva az Európai Közösségek ajtaja azok előtt a reformállamok előtt, amelyek megfelelnek a tagság feltételeinek. Minden támogatásunk — az 1989. szeptember 10-ei történelmi tettre való tekintettel is — a magyar népé és dr. Antall József miniszterelnöké, akihez igen szoros szálak fűznek. Németország vállalja a reá háruló felelősséget. Baráti üdvözlettel: ... „ ,, Dr. Helmut Kohl VITÁK A PARLAMENTBEN Visszaállították a magánközjegyzőség intézményét Hosszas, több vonatkozásában nem annyira szakmai, mint kifejezetten politikai -vita után tegnap délben úgy döntött a parlament, hogy a szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos ideiglenes szabályokat tartalmazó törvényjavaslat általános vitáját befejezi. A kormánypárti képviselők sem voltak azonban egy véleményen arról, he- lyes-e a még a múlt rendszerben hozott úgynevezett átalakulási törvényt csupán néhány passzusában hatályon kívül helyezni. Az eredetileg csak november 30-áig életbe léptetni tervezett (egy újabb javaslat szerint jövő január végéig hatályos) törvény a szövetkezetek további átalakulását (például kft.- vé) tiltaná meg, ám nem érintené a már bekövetkezett változásokat. Az ellenzék érve ezzel szemben az, hogy a megyei vagyonfelügyelősé- gek jelenleg is képesek megakadályozni törvénytelen ügyleteket és a tárgyalásra benyújtott helyett inkább a kidolgozott, jövő időkre szóló szövetkezeti törvényt kellene parlament előtt tárgyalni. Az ebédszünetben az SZDSZ tartott sajtótájékoztatót, közölve, hogy háromtagú küldöttségük a horvát parlament meghívására Jugoszláviába látogatott. Pető Iván frakcióvezető éles szavakkal bírálta a Magyar Televízió Híradóját, mert az hétfőn az első kiadásában egyetlen szóban sem számolt be az ülés előtti politikai vitáról. Az adófizetők pénzéből fenntartott köz- szolgálati tévének kötelessége a tájékoztatás, hiszen az emberek 80 százaléka csak a televízióból informálódik — fűzte hozzá Pető Iván. Ezután annak az SZDSZ-véle- ménynek adott hangot, hogy a kormány bizonyos dokumentumokat eddig még késve sem terjesztett a parlament elé: augusztus 31 -én járt le a határideje — például — a jövő évi költségvetés alapelveit tartalmazó iratok benyújtásának, ám sem ezt, sem pedig Kupa Mihály pénzügyminiszter adóelképzeléseit (június végéig volt ígérve) nem kapták meg a képviselők. A délután az interpellációk jegyében telt. Dr. Kis Zoltán a kormánynak azt a rendelkezését kérdőjelezte meg, mely „indokolt költségeikre tekintettel” a kormánytagoknak bruttó fizetésük felét nettóban engedélyezi kifizetni adómentesen költségtérítés címen (a politikai államtitkárok 30 százalékát kapják nettóban fizetésüknek). Boross Péter belügyminiszter—aki a távollévő Antall József helyett válaszolt — írásban nyújt majd képet arról, hogy az intézkedésre miért volt szükség. A leginkább várt felszólalás Tamás Gáspár Miklós SZDSZ- képviselőé volt amelyet Horváth Balázs tárcanélküli miniszterhez intézett. Abból kiindulva, hogy " az ' MDF elnöke a kormányfő, Tamás Gáspár Miklós arra várt választ, 1 vajon mi a véleménye a kormánynak a sajtóban utóbb közzétett különböző fenyegetőzésekről, melyeket illusztris MDF-vezetők tettek. Horváth Balázs közölte, hogy csak a feladatkörébe tartozó ügyekért interpellálható, a fölvetett kérdések azonban nem tartoznak az ő tárcanélküli miniszteri kompetenciájába. Az interpellálok a válaszokat nem fogadták el, a parlament azonban minden esetben megtette ezt, általában 56-57 százalékos arányban. Az Országgyűlés rövid vita után elfogadta Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetésének végrehajtásáról és a közjegyzőkről szóló törvényt. A parlament az utóbbi időben döntésével újból visszaállította a magánközjegyzőség intézményét. Ezek után a plenáris ülés befejeződött. Tokió hosszú távú KGST-palotát támogatást ígért cserélnénk ... Japán kész közép- és hosszú távú pénzügyi támogatást nyújtani Magyarországnak és a két ország számos kulturális témában is konkrét együttműködési programokat valósít meg. Antall József kedden, négynapos japán tárgyalásainak befejeztével, sajtóértekezleten ismertette megbeszéléseinek eredményeit. Antall József és kíséretének tagjait kedden fogadta Akihito uralkodó, majd a miniszterelnök Mijazava Kiicsi volt miniszterelnök-helyettessel találkozott. (Mijazava a napokban jelentette be, hogy indulni szeretne a japán kormánypárt elnöki címéért.) Ezután került sor a nemzetközi sajtóértekezletére. Nem kérjük adósságaink átütemezését, hanem olyan pénzügyi konstrukciók kialakítását kérjük, amely lehetővé teszi, hogy adósságainkat folyamatosan visz- sza tudjuk fizetni — hangsúlyozta a nemzetközi sajtó képviselőinek Antall József. Szólt a japán Eximbank hitelkeretének kiterjesztéséről, a 400 millió dolláros exporthitel-garancia újabb két évre történő megadásáról és arról, hogy Japán elvi készséget mutat a magyar élelmiszerek harmadik országokban, a Szovjetunióba és az egyes köztársaságokba irányuló szállítására. Antall József és a kormányküldöttség a négynapos zsúfolt program után mintegy lazításként szumoversenyt tekint meg, majd az esti órákban visszaindul Európába. A miniszterelnök Tokióból Párizsba utazik a francia—magyar alapszerződés aláírására, onnan pedig Strassbourg- ba, az Európa Parlament székhelyére. Továbbra is kérdéses a KGST-vagy on sorsa, nem közeledtek az álláspontok a vitás kérdésekben mondotta hazaérkezése után a Ferihegyi repülőtéren Kádár Béla külgazdasági miniszter, aki a KGST Likvidációs Bizottság elnökeként két napig Moszkvában tárgyalt. • A vagyon legjelentősebb részét a moszkvai KGST-palota képviseli, amelynek értékét körülbelül 39 millió rubelre becsülik. A szovjet fél úgy véli, hogy a vagyon a moszkvai önkormányzat tulajdonát képezi, s néhány nappal ezelőtt már fel is szólították a lengyel és a csehszlovák nagykövetet, ruházza át a ráeső részt az épületből. Kuba és Vietnam kivételével valamennyi volt szocialista ország képviselője egyetértett abban, hogy az épületet közösen kell hasznosítani. Magyarország részesedése egyébként 10 százalék. A KGST felszámolási bizottságának mandátuma szeptember 26-án jár le. Alig több mint két hét áll tehát rendelkezésre a vitás kérdések megoldására. Kádár Béla azt javasolta, hogy a magyar fél hasonló értékű, 2000 négyzetméter alapterületű ingatlant kapjon. A javaslatot egyelőre nem fogadták el. A tárgyaláson szó volt a további lehetséges magyar szállításokról is, konkrétan 1,1 milliárd dollár értékű ipari termék és 480 millió dollár értékű mezőgazdasági áru exportjáról. Szóbeli megállapodás született arról, hogy Magyarország 250 millió dollár értékű gyógyszert szállít a Szovjetuniónak, s három hónapig türelmi időt adnak az ellenérték kifizetésére. Ugyancsak szó volt 500 ezer tonna gabona idei exportjáról, 18 havi részletre. A lajosmizsei Vízgép minisztériumi döntésre vár Forró hangulat uralkodik a Vízgépészeti Vállalat III. számú lajosmizsei gyáregységénél, mint arról már lapunkban beszámoltunk. A Közlekedési, Hírközlési, és Vízügyi Minisztérium által kinevezett vállalati biztos, dr. Kiss Jenő érdeklődésünkre elmondta: a lajosmizsei kollektíva múlt csütörtöki termelési tanácskozásán a gyáregység önállósodásáról meghozott határozatát ismertette az illetékes államtitkárhelyettes titkárával. A minisztériumban információi szerint kialakulóban van a döntés, de hogy az mi lesz, nem tudni. Az augusztus 17-én kelt, különválást szorgalmazó levelet a múlt heti termelési tanácskozáson ismerte meg, ezért a sztrájktörvényben előírt tárgyalásokat a maga részéről nem tekinti megkezdettnek. A fejleményeket továbbra is figyelemmel kísérjük, és arról olvasóinkat folyamatosan tájékoztatjuk. « (m) A vidék Expót akar A magyar vidék jó partnere lesz Budapestnek az 1996. évi világkiállítás megrendezésében —jelentették ki kedden, a szolnoki megyeházán rendezett világkiállítási napon. Az önkormányzatok, szervezetek, egyesületek képviselői előtt hangsúlyozták, hogy hazánk sok szép tája történelmi, néprajzi, idegenforgalmi értéke a programok széles lehetőségét kínálja az Expo külföldi látogatóinak. A felkészülésben ugyan a vidéki régiók némi késésben vannak, az időhátrány azonban könnyen behozható. A magyar vidék érdeklődése és aktivitása igen élénk; eddig 256 település adta be ajánlatát a világkiállítás programirodájának. Uejelen- tették, hogy minden megyében in- forinárfí, kooBdináefós iközpontot hoznak létre, amelyek számítógépes kapcsolatot tartanak a budapesti programirodával. A központnak szolgáltató jellegű feladataik lesznek. Több helyen különböző cégek, önkormányzatok alapítványokat tesznek, illetve létesítettek, az Expo helyi programjának anyagi támogatására. A tanácskozáson bejelentették, hogy a „Társaság a világkiállításért” elnevezésű szervezetnek már tízezer magánszemély és ötszáz jogi személy a tagja. Még nem határozott az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság kedden délelőtt tartott teljes ülésén — többnapos tárgyalás és az illetékes közjogi méltóságok meghallgatása után — közbenső döntésével egyesítette a köztársasági elnök jogállásával és hatáskörével kapcsolatos indítványokat — közölte az MTI-vel dr. Holló András főtitkár. Mint ismeretes, a közelmúltban az igazságügy- és a honvédelmi miniszter, valamint az Országgyűlés kulturális bizottsága különböző indítványokkal fordult az Alkotmánybírósághoz. Az igazságügy-miniszter kérdése arra irányul, hogy a köztársasági elnök sérthetetlenségére vonatkozó alkotmányi rendelkezés csak az elnök életének, testi épségének védelmét jelenti-e vagy ennél tágabban értelmezhető, azaz kiterjeszthető az államfő becsületének és méltóságának fokozott büntetőjogi védelmére is. A honvédelmi miniszter indítványában azt tudakolja: milyen hatáskör illeti meg az államelnököt, az Országgyűlést, a kormányt és a honvédelmi tárca vezetőjét a hadsereg irányításával kapcsolatosan? Kulin Ferenc, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke a bizottság nevében — pedig a rádió és a televízió elnökhelyetteseinek kinevezése körüli jogi problémákkal kapcsolatban kért alkotmányértelmezést a testülettől. Dr. Holló András elmondta: az Alkotmánybíróság a hadsereg irányítására vonatkozóan alkotmányi rendelkezések többnapos vitája után arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel a köztársasági elnök jogkörével kapcsolatos indítványok között szoros összefüggés van, ezért indokolt azokat együttesen tárgyalni, s az indítványokra egy határozatban válaszolni. Az Alkotmánybíróság erről a döntéséről az indítványozókat és az illetékes közjogi méltóságokat írásban értesíti. A testület a szeptember 16-ai teljes ülésén a közjogi méltóságoknak ismételten lehetőséget biztosít a témával kapcsolatos álláspontjaik kifejtésére. Az Alkotmánybíróság ezt követően hozza majd meg határozatait. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Nem csendesülnek a harcok Horvátországban Eszéken egy polgári személy életét vesztette, ketten megsebesültek a kedden hajnalban és reggel végrehajtott tüzérségi támadás következtében. Újabb jelentések szerint kedden, nem sokkal éjfél után a horvát erők lőtték az eszéki katonai kórházat is, erről bővebb részletek nem ismeretesek, a közleményben nincs szó az esetleges áldozatokról. Tovább tartanak a harcok Kostajnicán, Okucaniban pedig tűzvész pusztít. Zadar mellett, a légitámaszpontnál — mint kedden közölték — hétfőn életét vesztette két katona, amikor rutinellenőrzést végeztek egy autónál, és az autóba helyezett pokolgép felrobbant. A szerkezet akkor lépett működésbe, amikor a katonák felnyitották a csomagtartót. Oroszország visszaadja, amit a Szovjetunió elvett Fordulatot érzékelnek a japán vezetők a szovjet—japán szigetvilágban. miután az Oroszországi Föderáció Tokióban tartózkodó egyik vezetője a területi kérdés megoldásáról beszélt. Ruszlan Haszbulatov, az Oroszországi Föderáció parlamentjének elnöke azt mondta Odzava Icsirónak, a japán kormánypárt főtitkárának, hogy „Oroszország kész a japánok régóta dédelgetett vágyának valóra váltására”. Ruszlan Haszbulatov, aki Borisz Jelcin üzenetével érkezett hétfőn Tokióba, úgy vélekedett, hogy „a két országnak nem szabadna elszalasztani a történelmi esélyt a konfliktus rhegoldására”. A japán külügyi szóvivő kedden az orosz elnök üzenetéről csupán annyit közölt, hogy annak alapján bízni lehet a gyorsabb megoldásban. — Úgy tűnik, hogy a polémiát nem a jövő nemzedékei fogják megoldani — mondta. Vatanabe Taidzo megerősítette, hogy Borisz Jelcin az ötlépcsős formula felgyorsítására tett javaslatot, amit a japán külügyminisztérium üdvözöl. — Az orosz elnök javaslata jó légkört teremt a két ország közötti újabb tárgyalásokra — közölte a szóvivő. Bécsi tüntetés a bősi „katasztrófaterv” ellen A bősi vízi erőmű befejezése és üzembehelyezése ellen tiltakozó tüntetést rendeztek kedden Bécsben, a csehszlovák nagykövetség épülete előtt osztrák és külföldi környezetvédők. Megmozdulásuk részé volt a tíz országban azonos céllal szervezett nemzetközi tiltakozási nap eseménysorozatának. Nagyméretű transzparansen a több tucatnyi bécsi tüntető a bősi beruházás abbahagyását és környezetkímélőbb csehszlovák energiapolitika bevezetését követelte. A nagykövetségnél tartott gyűlésük egyik felszólalója — a Global 2000 osztrák természetvédő szervezet képviselője — „nemzetközi katasztrófatervnek” minősítette az építkezést, rámutatva, hogy a szlovákiai erőmű tönkreteszi a sok ország közös természeti értékének számító Dunát. A gyűlés után a résztvevők petíciót adtak át a bécsi csehszlovák külképviselet egy munkatársának. Leningrádból Szentpétervár A Szovjetunió második legnagyobb városának lakossága kitörő örömmel fogadta a pénteki bejelentést, hogy — a júniusi népszavazás eredményének megfelelően —-í a város neve október elsejétől ismét Szentpétervár lesz — jelentik a nyugati hírügynökségek tudósítói. Ebben az évszázadban már harmadszor változik a Nagy Péter cár által a Néva partján alapított város neve — 1914-ben, az első világháború kezdetekor a németes hangzásúnak tartott Szentpétervárt (Sankt Peterburg) Petrográdra változtatták, 1924-ben pedig Lenin emlékére a Leningrád nevet adták neki. Szobcsak, a város radikális reformer polgármestere és csapata problémák tömegét örökölte a kommunistáktól, amelyek közül a legsúlyosabb a lakáshiány és a krónikus élelmiszerhiány. De két- ségbeejtően elhanyagoltak az utak és az épületek is. Persze, nem mindenki örül a névváltoztatásnak. Nyina Andreje- va, azismert ortodox kommunista, maga isa város lakosa, így nyilatkozott az AP amerikai hírügynökség tudósítójának: „A szovjet burzsoázia került hatalomra és tűzzel vassal kiirtja mindazt, ami értékes a népnek. Ez azonban csak a történelem átmeneti kitérője”. Politikai vákuum Kelet-Európábán „Európát a Baltikumtól az Urálig és a Balkánig nemzeti törekvések rázkódtatják meg és tördelik szét. Az európai biztonsági és együttműködési folyamat nagyban hozzájárult, hogy ezek a nemzeti törekvések kifejeződhetnek, a régi egyensúlyok felbillentek. A totalitarizmusban megvalósított kényszeregyüttélésnek vége, ugyanakkor az is szükséges, hogy a hangot kapó nemzeti törekvéseket irányítsuk és megfelelő keretek között tartsuk” — figyelmeztetett Gianni de Michelis olasz külügyminiszter Moszkvában, az emberi jogokról rendezett szakértői találkozón elmondott beszédében. Az olasz külügyminiszter hosszan nyilatkozott ez alkalommal a hazai televíziónak. Olaszországot — érzékeltette Gianni de Michelis — mélységes aggodalommal tölti el Jugoszlávia széthullása és a Szovjetunióban tapasztalható intézményi űr. Az olasz külügyminiszter azt mondta, hogy a szovjet puccs után, ha lehet, még nyilvánvalóbb, hogy a Nyugatnak segítenie kell a volt Szovjetunió népeit a gazdasági és társadalmi átalakulásban, ugyanakkor a helyzet áttekinthetetlen és „nehéz megtalálni azokat a személyeket, akik valóban partnerek lehetnek az érdemi segítségnyújtáshoz” — mutatott rá. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy cs csekkpárfolyamok Érvényben: 1991. szeptember 16-áig Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egysegre, forintban angol font 12 647,90 13 430.24 ausztrál dollár 5 782,78 6 140.48 belga frank 208,56 221,46 dán korona 1 112,22 1 181,02 finn márka ' 1 763,34 1 872,42 francia frank 1 256,56 1 334,28 görög drachma (a) 38,81 41,21 holland forint 3 802,89 4 038,13 ír font 11 481,35 12 191,53 japán yen (1000) 542,71 576,27 kanadai dollár 6 437,21 6 825,39 kuvaiti dinár árfolyamjegyzés szünetel német márka 4 294,24 4 559,86 norvég korona 1 098.59 1 166,55 olasz líra (1000) 57,53 61,09 osztrák schilling 610,36 648,12 portugál escudo 50,15 53,25 spanyol peseta 68,81 73,07 svájci frank 4 894,51 5 197,27 svéd korona 1 182,45 1 255,59 USA dollár 7 331,99 7 785,51 ECU (Közös Piac) 8 816,73 9 362,09 (a) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 39,97 40,05
