Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-09 / 211. szám
PETöFt//épe 1991. szeptember 9., 5. oldal KONZERVGYÁRI NAGYÜZEM Paradicsomkálvária Valamikor, a hetvenes évek közepén, Kecskeméten kezdték meg először a csemegekukorica konzerválását. Azóta hat konzervgyár és ki tudja hány kisebb- nagyobb feldolgozó osztozkodik a megtermelt alapanyagon, illetve — jószerivel — ugyanazon a felvevőpiacon. A természetszerűen kialakult versenyben felosztódtak, majd megváltoztak a termőkörzetek is. Például az eddigi megyei nagytermelők Kalocsa és Sükösd térségében felhagytak a termeléssel, viszont a Szolnok megyei Lineár gépekkel rendelkezők, rákapcsoltak. Bácsban ma Szabadszállás környékéről szállítanak a kecskeméti feldolgozóba. Az idén igencsak megváltozott a termeltetés módja. A gyár a bábolnai Eu- romark Kft.-vei kötött szerződés alapján küldte a gazdaságokba a vetőmagot. Majd, most. ugyancsak a tőlük bérbe vett Pilax csemegekukoricakombájnnal járatja végig a területeket. Ezzel megszűnt a szállítási ütemeztetés kálváriája, a rendszer önmagát szabályozza. A csemegekukorica-konzerv eddig nyugat-európai piacokon kelt el, most is konkrét kötésekről lehet számot adni, viszont az eddigiek szerint a termék jövedelmezősége csökken. Közel sem ennyire szép a paradicsomhelyzet. Az előzetes elképzelések szerint 50 ezer tonna alapanyag felvásárlását célozták meg, amiből talán 30- 35 ezer tonnára lehet számítani. A szabvány előírásai szerinti minősítéskor kiderült, hogy az idei termésben bizony kevés a szárazanyag, nem igazán szép pirosak a bogyók. A tapasztalat az, hogy a beérkező paradicsomnak csupán a fele minősíthető első osztályúnak, ami természetszerűen az árban is megmutatkozik. Ráadásul a nagyobb felvásárlószervezetek - - el nem ítélhető módon — szintén szeretnének valamennyit a munkájukért szakítani, így a termelők egyike-másika két forintért lenne kénytelen a terméstől megszabadulni. így nem csoda, hogy egy kezembe került telexben egy, a termelőket koordináló gazdaság azt jelezte. hogy ezen az áron az elvárt minőséget produkálni nem tudja, a paradicsomtöveket letárcsázza. A termelők gondjai mellé gyorsan sorakoznak a gyárkapun belüliek. A paradicsomsűrítmény alig — ha meg igen akkor nyomott áron a másik termék, a paradicsompor pedig ennél alig jobban adható el. A két gond valahol ott találkozik majd. ha azok, akik az idén befaragtak a paradicsom termelésével, jövőre nem vállalkoznak erre a munkára. Márpedig a mezőgazdaságban oly sok minden megtörténhet az időjárás jóvoltából is. Még az is előfordulhat, hogy az idei termésből készített termékeknek — később —jó piaca lesz. A pletyka szerint ugyanis az olasz és még néhány mediterrán ország paradicsomföldjei nem igazán jó terméssel büszkélkednek az idén. Persze, ahhoz, hogy akkor, amikor erre a helyzet megérett, „beléphessen” késztermékkel a magyar konzervipar, ahhoz némi — pénzbeli — kitartásra lenne szükségük a feldolgozóknak is. „ „ Gál Eszter • A csemegekukorica, remélhetően, nyugat-európai gazdára talál. • Sok a paradicsom, de gyenge a minősége. Hát még az ára! (Fotó: Walter Péter) HETI SOROZATUNK A természetgyógyász műhelyéből Ha hinni lehet a természetgyógyászoknak, senkiről semmi nem maradhat titokban. Elég rátekinteni valakinek az orrára, mellére, lábára, belenézni a szemébe — és kiderül, milyen a jelleme, milyen betegségre hajlamos, vagy máris milyenben szenved. Persze, tudni kell „olvasni” a külsőből, tudni, hogy mely jegyek mit jelentenek: ennek elsajátításához nyújthat segítséget sorozatunk. Miről árulkodik az orr? A vizuális diagnosztika, a betegség megállapításának ez a humánus módja nem igényel hosszadalmas vizsgálatokat, mert külső jegyek, elváltozások alapján is fölfedi belsőnk gyöngeségeit. Tükörbe nézve — mielőtt még bármit is éreznénk — akár saját magunk is megállapíthatjuk arcunkról, szemöldökünkről, homlokunkról, szemünkről stb., hogy melyik szervünk szorul fokozott gondoskodásra. A korai felismerés, illetve a betegség kialakulásának megelőzése sok kellemetlenségtől és fájdalomtól óvhat meg bennünket. Ezért idejében figyeljünk fel a testünkön észlelhető változásokra. Ezúttal szenteljünk pár perc figyelmet szagló- szervünknek, az orrnak. Mérete, típusa, alakja és színe sok mindenről árulkodik! A LÓGÓ ORR például sok gyümölcs és folyadék fogyasztására utal, ami a szív és a vese túlzott igénybevételét jelzi. A DUZZADT ORR a folyadékon és a gyümölcsön kívül túlzott cukor-, zsír- és olajfogyasztást jelez. A KEMÉNY ORR arra int, hogy szervezetünkben sok a hús és a zsír, ami szív- infarktust idézhet elő. Az úgynevezett Honda császár ötparancsolata „Mindig is az volt a leghőbb vágyam, hogy olyasmit csináljak, ami azon túl, hogy hasznos a vásárlónak, boldoggá is teszi őt.” Egy birodalom feje hirdette meg a programját ily módon, és most, hogy meghalt, az „alattvalók” siettek hozzátenni: hasznos dolgot csinált, boldoggá tett másokat, de ő maga is boldog volt. Saichiro Honda. A Honda-birodalom 84 esztendős korában elhunyt "császára*. A világ ll országában 800 ezer alkalmazottat foglalkoztatott 19 üzemében. A név — autón, motoron - fogalom. Jóllehet a Házat 1946-ban alapította, ötparancsolatát az ötvenes évek elején fogalmazta meg és tette kötelezővé: 1. Mindig becsvággyal és fiatalos hévvel cselekedni. 2. Minden egészséges javaslatot tanulmányozni, keresni az új ötleteket és időben alkalmazni ezeket a jobb eredmény érdekében. 3. Kedvvel dolgozni, és ehhez minden feltételt megteremteni. 4. Folyton keresni a harmonikusabb munkaritmust. 5. A kutatás és a fejlesztés eredményeinek mindenkor érvényesülniük kell. Ezeken kívül szigorúan ügyelt a következők betartására: Senkit sem illet meg az előléptetés azért, mert régóta dolgozik a Hondánál. Továbbá: a cég vezetőinek és ezek rokonainak gyerekeit tilos alkalmazni! így aztán a saját fia is kénytelen volt külön céget alapítani Mügén néven. De ki ismeri? A hírét csupán az adja, hogy a főnöke az ifjabb Honda . .. (MTl-Press) Most meg kevés a hízó Sikeresen túljutottunk a sertés- túltermelési válságon. Olyannyira sikeresen, hogy az ólak üresén konganak, jószág alig van. Az állatvásárban már 1200-1400 forintos malacárakra számíthat már, aki egyáltalán malacot visz eladni. A feldolgozók „tizedgőzzel dolgoznak”, alapanyaghiány miatt, így a Kristályhús Rt. is, ahol csúcsidőben 600 hízót vágtak naponta. Most 25-30 jószág kerül csak a vágósorra. A heti munka úgy-ahogy el van boronáivá, hiszen a hústőzsdéről sikerült szerezni 50 sertést, amihez még néhányat talán sikerül felhajtani. Igaz, van ajánlat: egy kisteleki betéti társaság 500 hízót ajánlana a 90—125 kilogrammos kategóriában, kilónként 74 forintért. Ezért az árért viszont — tanúság erre, hogy körlevél az ajánlat nem kapkodnak az állatokért a feldolgozók. A neandervölgyi ember húsevő A neandervölgyi ember húsevő volt. s nem is fente fogát másfajta élelemre — állapította meg az az új típusú vizsgálat, melyet 40 ezer éve élt ősünknek a marillac-i barlangban (Kclct-Franciaország) talált csontleletén végeztek. Az izotópos kollagénvizsgálattal megállapítható, hogy a neandervölgyi ember a kor táplálkozási láncában egy szinten állt a szigorúan vett húsevőkkel, például a farkassal fejtette ki André Mariotti. a párizsi Picrre és Marie Curie Egyetem tanára. Az AFP jelentése szerint ez volt az első eset, hogy az amerikai eredetű módszert ilyen idős leletek vizsgálatánál alkalmazták. Eddig nehéz volt meghatározni az ősember „étlapját”, mert az elkopott fog- és „konyhai" maradványok nem tették lehetővé az állati és növényi eredetű táplálék arányának megállapítását. Nemzeti többséget Botos Katalin a banktörvényről Mivel a vártnál nagyobb vita kíséri a banktörvény tervezetét, ezért Botos Katalin tárca nélküli miniszter, valamint a bankfelügyelet munkatársai szükségesnek tartották, hogy a jogszabály parlamenti tárgyalásával párhuzamosan sajtótájékoztatón is kifejtsék érveiket. Botos Katalin hangsúlyozta: semmiképpen sem indokolt a banktörvényben az államot arra késztetni, hogy gyorsan, idő előtt privatizálja banki részvényeit. Ez ugyanis nem az ország, hanem a külföldi befektetők érdekeit szolgálná. Szó sincs arról, hogy a kormány nem kivánja folytatni a pénzintézeteknél,az állami tulajdon leépítését. Ám semmiképpen sem indokolt erre a lépésre törvényben kötelezni a kormányzatot. A készülő privatizációs stratégia tartalmazni fogja azokat az irányelveket, amelyeket érvényesíteni kívánnak a kereskedelmi bankok állami részvényeinek értékesítésekor. Ebben egyébként az szerepel, hogy a legnagyobb kereskedelmi bankoknál nem az.állami többséget, hanem csak a nemzeti többséget fogják megőrizni. Azt szintén indokoltnak tartotta a tárca nélküli miniszter, hogy külföldi tulajdonszerzés esetén a bankfelügyelet és a kormányzat egyaránt szabályozhassa a folyamatot. A gazdasági kabinet egyébként már létrehozta a bankprivatizációs bizottságot a legfontosabb teendők kidolgozására. A kormányzat véleménye az, hogy elsősorban olyan külföldi stratégiai befektetőkre van szükség a magyar bankokban, amelyek ide hozzák szakértelmüket, tudásukat, és jelentősen hozzájárulnak a magyar pénzintézetek biztonságának növekedéséhez. Nincs szó arról, hogy a kormányzat fékezné a külföldi tőkebeáramlást, de mindenképpen ellenőrizni és irányítani akarja ezt a folyamatot. Az országnak alapvető célja, hogy egyoldalú külföldi függőség ne alakulhasson ki, és ezt a bankrendszerben is meg kell akadályozni. (MTI) OSZTOTT ORR (amikor az orr hegyén halvány vonal figyelhető meg) jelzés arra, hogy terhesség alatt az anya kevés ásványi anyagot, ugyanakkor túl sok cukrot és üdítőt fogyaszt, ami fölidézheti a szívritmuszavar és a szívzörej veszélyét. A VÖRÖS ORR tulajdonosa nemcsak a kelleténél több alkoholt, hanem’ föltehetően több déligyümölcsöt, kávét vagy gyógyszert is fogyaszt, amiért előbb-utóbb szívrendellenességgel kell fizetnie. A LILA ORR gazdájánál az előbbi okok és lehetséges következmények megtalálhatók, de előrehaladottabb stádiumban. A FEHÉR ORR a szív beszűkült ereinek jele, amiben főként az ételek túlzott sózása játszhat szerepet, s az, hogy kevés friss zöldség kerül az asztalra. Az orron jelentkező FOLTOK ÉS PATTANÁSOK —- színüktől függően más-más veszélyre figyelmeztetnek. Sárga folt: túl sok az állati táplálék a szervezetben, s ez árthat az epének, a májnak. Vörös folt: az orr tulajdonosa sok cukrot és húst fogyaszt, s ezzel nehezíti a normális szívműködést. Fehér: érdemes csök• Értsünk az orrból! kenteni a tej, a zsír és az olaj fogyasztását, mert a változatlan étrend légzési problémákat okozhat. Előfordul az is, hogy az ORR HEGYÉN KIS BEMÉLYEDÉS tűnik elő: a szív jobb és bal kamrájának működése eltér egymástól, ami ritmuszá- var forrása lehet. A fölsorolt „orr-jelek” természetesen csak hajlamot tükröznek — valójában több ok együttes jelenléte kell ahhoz, hogy egy-egy betegség kialakulhasson. FEB (Folytatjuk) VESZÉLYBEN AZ ÜZEMEGÉSZSÉGÜGY Gyógyítás helyett elsősegély? Jelenleg 1300 üzemorvos áll az ország négymillió munkavállalója gyógyításának és gondozásának szolgálatában."Agyarákban és üZe- ’ mekben levő rendelők többsége korszerű, jól felszerelt és szükség esetén könnyen elérhető. Ezért a beteg — ha dolgozó gyakran szívesebben keresi fel az üzemorvost, mint a körzeti orvosi rendelőt. Az elmúlt évben 9 millió 400 ezer esetben láttak el beteget az üzemorvosok. Információ nincs, csak aggodalmak — Sajnos, veszélyben van az üzemegészségügy, a léte forog kockán — panaszolja dr. Fodor Etelka, a Magyar Orvosi Kamara üzemegészségügyi szervezetének titkára. Nagyon várjuk a magyar egészségügy reformját, de igen félünk is tőle. A tervezet szerint fentről kívánják átalakítani az üzemorvosi hálózatot, hangoztatva, hogy nincs szükség rá, feladatkörét majd a családi orvosok veszik át. Legalábbis ezt halljuk a témában megszólalóktól. Többféle elképzelés került nyilvánosságra, ám a Népjóléti Minisztérium koncepcióját mindeddig nem volt módunk megismerni. Sovány vigasz, hogy az orvosi kamara sem rendelkezik több információval, mint mi, pedig a reform bevezetésének időpontja, 1992. január elseje, igen közel van. Bármilyen hihetetlen, újságcikkekből és a minisztérium egyik-másik vezetőjének nyilatkozatából értesülünk a honi egészségügy átalakítását célzó elképzelésekről. — Miből táplálkozik a félelmük? Hiszen a Magyar Orvosi Kamara kiállt az üzemorvosok mellett. Elvi állásfoglalásuk szerint az. üzemorvosok a megelőzésen kívül gyógyító munkát is végezhetnek. Nem része az alapellátásnak? — Éppen a gyógyítás jogát akarják elvenni tőlünk! A kamara állás- foglalását figyelmen kívül hagyva a napokban jelent meg a Népjóléti Minisztérium 1991/20. számú rendeleté. Eszerint pedig az üzemorvosi hálózat nem része az alapellátásnak. Ez pedig azt jelenti, hogy a beteg dolgozót nem gyógyíthatjuk, nem vehetjük betegállományba, legfeljebb elsősegélyt nyújthatunk! Ki kezeli akkor hát a beteget? — A körzeti orvosához kell küldenünk. Ezért elsősorban a vidéki lakosok, a bejárók kerülnek veszélybe. Tudjuk, Magyarországon több százezren ingáznak naponta. Kérdem én, este, mire hazaérnek, hol találnak orvost? S nem csak a Budapestre bejárókból van' szó, áz összes vidéki nagyváros münkáLad a környező településeken élőknek. Aző’ellátá- sukat sem látom biztosítva, hiszen ezek az emberek csupán késő estétől kora hajnalig vannak otthon. Magyarország három évvel ezelőtt írta alá az üzemegészségügyről szóló genfi egyezményt, amely tíz évig van érvényben. Ez így van, s eleget is kell(ene) tennünk a vállalt kötelezettségeknek, hiszen ezt számon kérik. Az üzemegészségügy legfontosabb feladata a betegségek megelőzése és a foglalkozási ártalmak kiszűrése. Úgy tűnik, gazdasági gondjaink közepette most minden fontosabb, mint a dolgozó ember egészsége. Mi pedig olyan speciális alapellátást nyújtunk, amire csak mi szakosodtunk. Nem véletlen, hogy a nyugat-európai országokban egyre jobban támaszkodnak az üzemegészségügyi hálózat tevékenységére. Ha itthon elsorvasztják ezt a szakmát, az ország egy olyan szakorvosi gárdát veszít el, aki ért a munkahelyi egészségkárosodás, valamint a környezeti ártalmak kiszűréséhez, s a betegségek megelőzésében és gyógyításában évtizedes gyakorlatot szerzett. Amit Szent István óta tudhatnánk- - Mi az oka amiét, hogy az elmúlt években nálunk jóval gyorsabban fejlődött az üzemegészségügy, mint Európa más országaiban? Elsősorban a hazai ipar alacsony technikai és technológiai színvonala. Azokban az országokban ugyanis, ahol korszerű gépeket használnak, nem kell annyira óvni a dolgozók egészségét, mint nálunk. Azért, mert a berendezések kezelése biztonságos s a por-, zaj- és egyéb környezeti ártalmak kiszűréséről is gondoskodnak. Az itthoni elavult géppark lecserélése horribilis összegbe került volna, amire persze korábban sem volt pénz. Egyszerűbb volt az üzemorvosi hálózatot fejleszteni, hogy a bekövetkezett egészségkárosodást csökkentse, illetve gyógyítsa. Talán kevesen tudják, az üzemorvoslás megteremtőjének Szent István királyunkat tekinthetjük, hiszen ő rendelte el először 1030-ban, hogy a bányákban dolgozó embereket kötelező megvizsgálni. Nyilván felismerte: az egészségesek többet dolgoznak'és nagyobb hasznot termelnek, mint a betegek.
