Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-07 / 210. szám
SZEPTEMBER HÁZUNK TAJA TEHÉNTEJ-IGAZOLVÁNYOK Állataink egészsége Régebben a tehéntartó gazda reggelente felkerekedett és az este és a hajnalban kifejt tejet elvitte a legközelebbi tejgyűjtőbe, ahol „átvették” tőle. Mérték, szűrték, szállították és pasztőrözték a tejet a tejüzemekben. Házilag is készíthettek egy kis tejfölt, túrót, a fölösleggel a nagymama kiment a piacra. Ezzel be is záródtak a gazda számára a megtermelt tej értékesítésének lehetőségei. Ma a lehetőségek bővültek, az egészségügyi biztonság megtartása mellett tágabb tér nyílt a gazdálkodó vagy a vállalkozó egyéni döntésének. A közegészségügyi és az állat-egészségügyi hatóságok közösen kidolgoztak egy szabályozási rendszert a nyers tej forgalmazására is. Bárki, aki tejelő tehenet tart, árusíthatja a tejet a tartás helyén vagy olyan piaccsarnokban, ahol állatorvosi felügyelet van. Ha a tejet lehűteni nem tudják, akkor fejés után 3 órán belül, ha 10 °C alá lehűtötték és hűtve tartják, akkor 6 órán át lehet értékesíteni. Ehhez nem kell mást előzetesen beszerezni, mint állatorvosi igazolást az állományt kezelő álA trombitavirág halála Ha valaki nem hiszi el, hogy a virágnak is lelke van, annak az a baja, hogy nem ismeri a felesége met. A szóban forgó asszony ugyanis — azontúl, hogy olyan cserepesnövény-dzsungelt teremtett a laká sunkban, aminek következményeként hovatovább csak liánvágó késsel lehet behatolni —, még lelki életet is él velük. Mármint a virágokkal. Ez abban áll, hogy beszél hozzájuk, ismeri az életrajzukat, számon tartja leszármazoltaikat, bogarai kát 'fa 'szó szoros és átvitt értelmében egyaránt). A múltkor egy te raszra kitett és megfagyott fikusz szomorú sorsát oly megrázóan mesélte el, hogy Szép Ernő örömében kinyalta volna a tintatartóját, ha ily hatásosan tudja megírni a megfagyott gyermek történetét. Komoly megpróbáltatás ez a családnak, hiszen a gyakorlatban azt jelenti, hogy a família a virágokkal együtt olyan hatvanfős és mindenkinek van valami problémája. Ráadásul ez a pszichológiai klíma a fiamra is hatással van, a nagyobbik például a napokban kijelentette, hogy ő a további életére vonatkozóan már határozott: Én szenvedélyes kak- tuszgyüjtő leszek! Szerzett vagy hat darabot. En ezt is lenyeltem. (Mármint nem a kaktuszokat, hanem a sorsfordító döntést.) De a trombitayirág halála súlyos válságba sodorta, amúgy harmonikus családi életünket. Kettő tő trombitavirágot ültettünk hogy befussák a teraszt öregségünkre, úgy húsz múlva, ha megérjük, árnyat nyújtsanak, piros virágaikkal pedig majd a hányó ifjúságunkat juttassák eszünkbe. (Ha hinni lehet a költőknek, meg a botanikusoknak). Az egyiket a feleségem fűnyírás közben kivágta. Nehéz érzékletes példát találni a következmények ecsetelésére, de ha a bostoni fojtó- gatónak fele annyi lelkiismeret fúr- dalása lett volna, mint a trombitavi- rág-gyilkosnak, akkor sose került volna az újságok címoldalára. Mert az első fojtogatás után abbahagyja. A feleségem ezzel szemben — miután a szörnyű brutális gyilkosság terhét magára vette — jóvá akarja tenni a tettet. Vásárolt egy csomó könyvet, amiben virágkertészeti szaktanácsok, locsolási útmutatók, valamint tudományos leírások sokasága olvasható hogy abszolút képzett legyen virágügyben. Én már azt nem is mertem neki mondani — csak gondolom —; ahhoz nem kell a botanikai tudományok doktorává lenni, hogy valaki jó irányba tolja a fűnyírót. Mindenesetre a megmaradt trombitavirágra már én is úgy vigyázok, mint a szemem fényére, mert, ha az is elpusztul, akkor nekem se marad más választásom: átalakulok növénynek. Pillanatnyilag a hibiszkusz a legszimpatikusabb. Mostanában ez van otthon a legnagyobb becsben. Hámori Zoltán latorvostól. Ebben az állatorvos igazolja, hogy az állatok egészségesek és hogy a fejés és a tej tárolása higiénikus körülmények között történik. Az ilyen módon árusított tej csak ún. „természetes állapotú” lehet, tehát sem lefölözni, sem felforralni vagy másmilyen módon „kezelni” nem szabad. A tej minőségét ilyenkor a hatóságok az árusítás helyén szúrópróbaszerűen ellenőrzik. Aki élelmiszerboltoknak vagy köz- étkeztetési konyháknak akarja eladni a tejet, annak egy kicsit több a kötelme. Kérelemmel kell fordulni a megyebelieknek a Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomáshoz (Kecskemét, Halasi út 34.). Ebben a telephely címét, a napi termelt tej mennyiségét és a boltok címét, ahol majd a nyers tejet árusítják, fel kell tüntetni. A kérelem alapján a termelés helyén élelmiszer-higiéniai szemlét tartanak és mintát vesznek a tejből laboratóriumi minősítésre. Ha a helyszíni szemle is meggyőző volt a fejés és a tej tárolása szempontjából és a tej laboratóriumi minősítése is megfelelő, akkor erről igazolást adnak ki. Fel kell még keresni a területileg illetékes tisztiorvosi hivatalt is. Ők elsősorban a fejést, tejkezelést végző személyek egészségét vizsgálják és annak a víznek a minőségét, amit a tejesedények mosogatásához használnak. A két elfogadó, engedélyező igazolást a vállalkozói engedély mellékleteként meg kell őrizni, hogy az ellenőrző szerveknek bármikor bemutatható legyen. Fontos, hogy a boltban táblát helyezzenek el, ami felhívja a vásárlók figyelmét, hogy az „termelői nyers tej”, és „fogyasztás előtt ajánlatos felforralni”. A boltokban és közétkeztetésben való értékesítés feltételei érthetően szigorúak, hiszen itt a vevők már nem kerülnek közvetlen kapcsolatba a termelővel. A higiéniai és minőségi feltételek a fogyasztót védik, de annak a termelőnek, aki a jó gazda gondosságával és kellő tisztasággal dolgozik, egyáltalán nem teljesíthetetlenek. Balsayné dr. Marton Ezsébet megyei élelmiszer-higiénikus szakállatorvos Hétparancsolat biotermesztőknek Egyre többen foglalkoznak a — helytelen kifejezéssel élve —, biotermeléssel. Nekik szeretnénk segítséget nyújtani azzal, hogy az IFO- AM (az Órganikus Termék-előállítás Nemzetközi Szövetsége) szakemberei által meghatározott kitételeket közöljük a szerves gazdálkodásról: 1. Amennyiben lehetséges, zárt formában kell dolgozni, de be lehet vonni más helyi energiaforrást is. 2. Minden eszközzel, hosszú időre fenn kell tartani a talaj termékenységét. 3rTartózkodni kell a szennyeződés minden formájától, amely a mezőgazdasági technikából ered. 4. A termelt élelmiszer magas beltartalmi értékű és elegendő mennyiségű legyen. 5. Á minimumra szükséges csökkenteni a kőszénből származó energia felhasználását. 6. Az állatoknak a humánum elvei szerint kell biztosítani a fiziológiailag szükséges életfeltételeket. 7. Olyan lehetőséget célszerű teremteni a termelőnek, hogy munkájából megéljen és az emberi adottságait kifejleszthesse. Az IFOAM szakemberei szerint az organikus termelés kis- és középméretű (10-300 hektáros) gazdaságokban oldható meg. A saját állattartás előnyös. A termékeken kódszámok vannak, ami alapján a termelőt és a feldolgozót másodpercek alatt azonosítani lehet. Az egészség- védelem szempontjából a különféle mérgező anyagok mérése mellett a radioaktivitás mérése, rendszeres ellenőrzése is döntő jelentőségű. (Részlet a Magyar Mezőgazdaság augusztusi, Bio termelés Magyarországon című mellékletéből.) Növényvédelem Gyümölcsfák, szüret után A gyümölcsösök szüret utáni védelmére a következő évi termés megóvása miatt van nagy szükség. A kajsziültetvények többségében az idén a gnomóniás levélfoltosság erős fertőzése volt megfigyelhető. Mivel a fertőzés forrása a talajra hullott beteg lombozat, a következő évi eredményes védekezés előfeltétele a lombfertőtlenítés. A lombhullás időszakában a még fán levő és a már lehullott levelek kezelésére a Chinoin—Fundasol 50 WP (0,1 százalék), lombhullás után a lehullott levelek permetezésére a Novenda (2 százalék) alkalmas. A vegyszeres védekezés mellett fontos a lehullott levelek mielőbbi megsemmisítése vagy talajba forgatása. Ezzel megakadályozhatjuk, hogy a következő tavasszal a fertőzött növényi részekből a gomba szaporítóképletei a fiatal levelekre jussanak. Az őszi- és kajszibarackosokban gyakoriak a gombás és baktériumos eredetű gally- és ágelhalások, amelyek a fa pusztulásához vezetnek. A kórokozók a kisebb-nagyobb sebzéseken keresztül jutnak a növénybe, ezért ajánlatos szüret után a fák áztatásszerű permetezése Orthocid 50 WP-vel (0,2-0,3 százalék), majd közvetlen lombhullás után bordói por (2 százalékos oldat) vagy bordói lé (1 százalék) kijuttatásával. Kerüljük az őszi metszést, mert a baktérium a lombhullás után okozza a legsúlyosabb fertőzést. Az őszi- és kajszibarack klaszterospóriumos levéllyukacsosodása ellen szintén hatásos a lombhullás után azonnal elvégzett bordói leves (1 százalék) vagy bordói poros (2 százalék) permetezés. Cseresznye- és meggyültetvényekben csapadékos nyarakon erősen fertőz a blumeriellás levélfoltosság, melynek tünetei a levélen 1-3 mm átmérőjű, lilásbordó foltok, amik megjelenése után a beteg levelek elsárgulnak, majd lehullanak. Mivel a kórokozó fertőzése a gyümölcsérés idejére esik és ebben az időszakban vegyszeres kezelés nem alkalmazható, a szüret után Dithane M—45 (0,2 százalék), Chinoin— Fundasol 50 WP (0,1 százalék) vagy a Polyram Combi (0,2 százalék) kijuttatása szükséges 2-3 alkalommal. Amennyiben ezekre a kezelésekre nem került sor, akkor a lombhullás időszakában Chinoin—Fundasol 50 WP-vel vagy a lombhullás után Novendával permetezzünk a gnomóniás levélfoltosságnál leírottak szerint. A beteg levelek megsemmisítése ennél a betegségnél is nagyon hatékony megelőzési lehetőség. Meggyfáinkat az idén tavasszal erősen fertőzte a monília, amit a virágok, levelek, sőt egész hajtások elszáradása jelzett. A kórokozó a fán maradt fertőzött virágokban, gyümölcsmúmiákban, elszáradt termőnyársakban telel át, Ezek eltávolítása eredményes, vegyszer nélkül is hatékony védelmet ad. A nagyobb sebfelületeket Vulneron Cs-vel vagy Standout 300 olajfestékkel zárjuk le. A füstösszárnyú levéldarázs és a kaliforniai pajzstetű lárvái ellen szükségessé válhat a permetezés, Ditrifon 50 WP (0,2 százalék) vagy Zolone 35 EC-(0,2 százalék) készítményeket alkalmazhatunk. Alma- és körteültetvényekben közvetlenül szüret előtt károsíthatnak még az almamolyok, aknázómolyok és a kaliforniai pajzstetű. Ellenük használható az Unifosz 50 EC (0,15 százalék). Ha szükséges a permetezés, vegyük figyelembe az élelmezés-egészségügyi várakozási időt. Almástermésűekben szüret után védekezhetünk a vara- sodás következő évi fertőzése ellen. A lehullott, beteg levelek Novendával (2 százalék) történő permetezése nagymértékben megakadályozza a kórokozó áttelelését. Szintén hatásos a lehullott levelek mielőbbi megsemmisítése vagy talajba forgatása. Felhívjuk a figyelmet az óvó rendszabályok betartására. Papp Erika, karantén szakelőadó KERTI TENNIVALÓK Betakarítás és vetés kora ősszel Kevés kerttulajdonos mondhatja el, különösen szeptemberben, hogy a kertje gyomtalan. Ekkor már kicsit elengedjük magunkat, és a felszedett burgonya- és hagymaparcellát ezért nem kapáljuk. „Ilyenkor fordul elő az, hogy egy rövi- debb-hosszabb szabadság után a sárgarépát, paprikát és egyéb zöldségféléket se szabadítjuk meg a gyomtól, hiszen úgyis jönnek a fagyok. A kerítések mentén azon kívül pedig csak úgy magasodik a disznóparéj meg a többi gyom, milliónyi maggal. Pedig érdemes még egyszer alaposan kitakarítani kertünket és környékét. Egyrészt mert még van egy jó hónapunk, hogy a tiszta ágyúsokban a zöldellő és érésben lévő növényeinkben gyönyörködhessünk. Másrészt azért, mert elejét vehetjük a gyomok szaporodásának. Augusztus végétől a fagyokig virágzik a parlagfű — helytelenül vadken- demek is mondják — virágpora országszerte nagyon sok kellemetlenséget okoz az érzékeny gyermekeknek és felnőtteknek. Minél tisztábbak lesznek a kertek, minél inkább sarló vagy kasza alatt tartjuk az útszéleket, annál inkább reménykedhetünk abban, hogy a népbetegségnek számító allergiás betegségek^ csökkennek. Nem véletlen, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Nyugat-Európa több országában megbüntetik a gazos kertek tulajdonosait és azokat a farmereket, akik nem kaszálják le az útszéleket. A szeptemberi konyhakertben sok egyéb teendőnk is van. A folytonos növekedésű paradicsomról, a paprikáról, tojásgyümölcsről a fagyokig szedhetünk termést. Ennek érdekében a lesárgult, esetleg beteg alsó leveleket, a rothadt bogyókat távolítsuk el és szárazság esetén még öntözzünk, bár a kevesebb napsütés és az alacsonyabb hőmérséklet miatt ritkábban, mint a nyári hónapokban. Az őszi káposztaféléket viszont a rendszeres öntözésen kívül még egyszer fejtrágyázni is kell, 2-3 dkg ammóniumnitrátot és kálisót szórjunk ki öntözés előtt. Ha tárolásra alkalmas pincénk van, célszerű a sárgarépát szeptember második felében felszedni, mert azután már nem fejlődik, minősége viszont romlik. Szeptember legelején még vethetünk hónapos retket, az áttelelő zöldségfélék közül salátát, spenótot, duggassunk téli sarjadékhagymát. Kora tavaszi felhasználásra szeptember második felében vethetünk petrezselymet. Kevés kertben találunk rebarbarát, pedig a húsos levélnyeleit sokféleképpen használhatjuk fel, készíthetünk belőle kompó tot, mártásokat vagy levest. Kellemes savanykás íze mellett igen nagy előnye, hogy a telepítés utáni második évben legkorábban fogyasztható zöldségfélénk. A legeredményesebben tőosztással szaporítjuk, szeptemberben egy-egy tövet 6-8 felé szedhetünk szét. Négyzetméterenként csak egy darabot ültessünk, mert nagy bokrot fejleszt. Ültetés előtt 5-6 kg érett istállótrágyával vagy komposzttal végezzünk fészektrágyázást. Az ültetés után alaposan öntözzük be a töveket, eredés után már nem nagyon vízigényes. Az ültetés utáni második évben szedhetünk először leveleket fogyasztásra. Ha az előző magszárakat kitördeljük, egész évben lesz friss, zsenge levél. A párás, ködös és egyre hűvösebb őszi időjárásban a fűtés nélküli fóliasátrakban egyre több növény-egészségügyi problémával kell számolnunk. Ezért fontos, hogy növényeink minél jobb kondícióban legyenek. A beteg paprikatöveket feltétlenül távolítsuk el. Hűvös éjszakákon az ajtókat csukjuk be, hogy a hővel gazdálkodjunk. Az első őszi fagyok általában kivédhetők, de tudnunk kell azt, hogy fűtés nélkül mínusz 4-5 °C-nál alacsonyabb külső hőmérséklet már károsíthatja a paprikát, ha nem is fagynak el a növények, termésük kesernyéssé válhat. Dr. Hamar Norbert SE HIZO, SE CSIRKE Kiürült ólak Lassan hat éve költöztek Nagyné Jobbágy lldikóék ebbe a Lajosmizse széli tanyába, bízva abban, hogy a család a három gyermekkel csak-csak megél valahogy. Persze számoltak azzal, hogy a tanya, az állatok, a föld nem kevés munkát ad. Volt mit éveken keresztül számon tartani: csirkék, disznók az ólakban, két hold a bérelt föld. Mindez azonban ma már a múlté. Az ólak kiürültek ... — Bizony minden évben felneveltünk 25 ezer csirkét, meg leadtunk 100 hízót. Tartottunk 5-6 kocát is — mondja a ház asszonya. — Most a csirkeólban nincs jószág, bérbeadtuk raktárnak. Legalább az többé-kevésbé biztos pénz. A disznóólak is üresek, csak egy, nagyon kezünkhöz szokott koca, két kismalac, meg három süldő van. Ezeket előbb-utóbb levágjuk magunknak. Végül is alig bírtuk kivárni, hogy a többit le tudjuk adni... Most csak ez a 150 liba van, ezeket is napokon belül elviszik. Úgy ígérte a vevő, hogyha ő leadta őket, akkor fizet nekünk. Annak a pénznek egyik része már nem is a miénk, hiszen a tápért tartozunk. — Tulajdonképpen miből élnek most, hiszen a család elesett az állattartás jövedelmétől? — A férjemnek még van munkája, gépkocsivezető a helyi Almavirág Téeszben. Látja, ez sem biztos hely már, hiszen a téeszek sora is nagyon bizonytalan. Én bedolgozó voltam, Ikarus-alkatrészeket készítettem. Szeptembertől választhatok: vagy munkanélküli vagyok, vagy két műszakot vállalok. Mondja meg, hogy csináljak végig kétműszakos munkát a három gyerek mellett? — Es akkor mi lesz? — Ha én azt tudnám! Még nem sikerült megvennünk a téli tüzelőt! Talán a libákért kapott pénzből ki tudunk szorítani annyit, amennyi kell, de hogy aztán mi lesz? Úgy higgye el, egész nyáron azért dolgoztunk, hogy a 12 éves rozzant Ladánkat rendbe tudjuk tetetni. A gyerekekkel nem lehetünk meg kocsi nélkül, innen valahogy be kell jutniuk a faluba. Nagyon sokat beszélgetünk a — hál’ istennek — kiterjedt család tagjaival meg a szomszédokkal, mihez is lehetne kezdeni. De semmi olyat nem tudunk, amihez érdemes lenne hozzáfogni. Hallottunk a lajosmizsei Olivia Kft. terveiről, a nyúlhizlalás szervezéséről. Dehát ahhoz is pénz kellene, meg a nyulak is nagyon kényesek, félek egy kicsit belevágni. Félretett pénzünk nincs, a házon évek óta nem tudtunk semmit csinálni, feléltük már mindenünket. Néha szóba kerül, ha a környékbeliekkel összejövünk, hogy összedobjuk a tűzrevalót és összeköltözünk, hogy legalább a telet át tudjuk vészelni. De azért ez nem az igazi megoldás, ugye? G. E. • Már csak a libák ... de értük is akkor fizet a vevő, ha továbbad rajtuk. • Disznót már csak maguknak nevelnek. Pedig néhány éve még százat is leadtak. GAZDAKONYVTAR LADOCSI TERÉZ: Fűszerkalauz Nem túl hízelgő, ha egy ételről azt mondjuk, hogy nincs sava, borsa. A Mező- gazdasági Kiadó gondozásában Ladocsi Teréz Fűszerkalauza azoknak ajánlható, akik szeretnének egészségesen, de egyúttal ízletesen táplálkozni, ráadásul különlegesen fűszerezni ételeiket. A szakácskönyvek ugyanis rendszerint csak az alapvető ízesítő- és fűszereket említik meg a receptekben. Pedig a vállalkozó kedvű főzőcské- zök számára számtalan lehetőség kínálkozik. Csupán a régi magyar fűszerek száma tucatnyi, nem beszélve a külföldiekről, melyekből oly sok már nálunk is beszerezhető. A könyvecskében több tucat fűszerkeverék, füszerezöi szósz, valamint néhány fűszeres borecet leírása is szerepel. Az ízhatások a fűszerek használata mellett szól a szerző a növények termesztési módjáról is. Sőt, amelyiket gyógynövényként vagy kozmetikai szerként is lehet használni, ezt is megemlíti. A növények latin neve mellett az angol, illetve német elnevezést is megtaláljuk, ami segítségünkre lehet abban, hogy külföldön jártunkban ráakadjunk a fűszerekre. Az oldalt szerkesztette: Gál Eszter
