Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-06 / 209. szám

2. oldal, 1991. szeptember 6. PETŐFI PÉPE Szovjetunió: nincs (Folytatás az 1. oldalról) szert és megteremtették az átmeneti időszak hatalmi intézményeit. A kong­resszus külön nyilatkozatban kötelezte el magát az emberi jogok tiszteletben tartása mellett. Az átmeneti időszakban szigorúan be kell tartani a korábbi nemzetközi kötelezettségvállalásokat, beleértve a fegyverzetcsökkentési és az emberi jogi egyezményekben vállaltakat is. A do­kumentum támogatja a köztársaságok nemzetközi jogi státusának elismerését és felvételüket az ENSZ-be. Az unióba belépni nem kívánó tagköz­társaságokkal haladéktalanul tárgyalá­sokat kell kezdeni a kiválással összefüg­gő összes kérdésekről, illetve az atomso- rompó-szerződéshez és a helsinki záró­okmányban foglaltakhoz való csatlako­zásukról — áll a dokumentumban. Mihail Gorbacsov több sikertelen szavazás után azzal fenyegette meg a küldötteket, hogy elnöki hatalmánál fogva feloszlatja a kongresszust, amennyiben nem kapja meg az új ál­lamszervezetről szóló törvénytervezet a szükséges kétharmados többséget. Vé­gül harmadik nekifutása a kongresszus kimondta saját halálos ítéletét, és ezzel az átmeneti időszakra a most létreho­zott Államtanácsnak, illetve az átalakí­tott Legfelsőbb Tanácsnak adta át a hatalom gyakorlását. Kétkamarás ház A Legfelsőbb Tanács — mint az át­menet legmagasabb szintű törvényhozó testületé — kétkamarás lesz, de a Szö­vetségi Tanács mellett másik házként a Köztársasági Tanács (az eddigi nemzeti­ségi tanács helyett) fog működni. Ebbe a testületbe a köztársaságok közvetlenül delegálhatják saját parlamentjeik kül­dötteit. A Szövetségi Tanács tagságát szintén a köztársaságok hozzájárulásá­val alakítják ki. Változás, hogy a koráb­bitól eltérően a két ház nem lesz egyenlő rangú: a Szövetségi Tanácsban hozott törvények csak a Köztársasági Tanács jóváhagyásával lépnek életbe. Eltörölték a rossz emlékű szövetségi alelnöki funkciót, amelyet korábban Gennagyij Janajev, a puccsisták vezére töltött be. Nem szóltak viszont a Leg­felsőbb Tanács elnöki tisztéről, ame­lyet a szintén letartóztatásban lévő Ánatolij Lukjanov viselt. Államtanács Új, vélhetően nagy hatalmú testület az Államtanács. Tagjai Mihail Gorba­csov és a köztársaságok legmagasabb rangú vezetői. A testület feladata a kül- és belpolitika általános felügyelete. Döntései kötelező érvényűek, ámbátor nem rögzítették kapcsolatát a Legfel­sőbb Tanáccsal. Az elnök akadályozta­tása vagy hivatalosan megállapított or­vosi vélemény szerinti betegsége esetén az Államtanács elnököt választ tagjai sorából, aki ideiglenesen ellátja az ál­lamfői teendőket. A személyi döntést a Legfelsőbb Tanácsnak három napon belül jóvá kell hagyni. A köztársaságok közötti gazdasági bizottság megalakítását is előírja a tör­vény. A bizottságban arányosan képvi­seltetik magukat a köztársaságok, el­nökét az Államtanács beleegyezésével a szovjet államfő nevezi ki. A szövetségi védelmi, biztonsági, belügyi és külügyi szervek irányítása az államfő és az Államtanács jogkörébe tartozik — szögezi le a törvény. Emberi jogok Az ország történetében először nyi­latkozatot fogadtak el az emberi jogok tiszteletben tartásáról. Abban rögzítik, hogy semmiféle párt, csoport vagy államérdek nem előzheti meg az alap­vető emberi jogok szavatolását: azokra nemtől, vallástól, nemzetiségtől, nyelv­től, lakhelytől és foglalkozástól függet­lenül mindenkinek joga van. A nyilat­kozat érdekében mindenkit egyenlően illet meg a szólás- és sajtószabadság, a politikai pártok, szakszervezetek és egyesületek alakításának joga; minden­ki választható a különböző hatalmi szervekbe és maga is részt vehet a vá­lasztásokon; biztosítják a személyiség védelmét és a lakás sérthetetlenségét, a levéltitok megtartását, az állami intéz­ményekben az ingyenes oktatást és egészségügyi ellátást. . Új megfogalmazás, hogy mindenki- \ nek joga van a munkához és annak gyümölcséhez, a szabad munkaválasz­táshoz, az államilag garantált minimál* bérhez, a munkanélküliség elleni véde­lemhez, a szociális ellátáshoz, az öreg­ségi, illetve külső körülmények miatt folyósított másfajta nyugdíjakhoz. Figyelemre méltó, hogy a kongresz- szus nem tárgyalta a balti államok füg­getlenségének ügyét, holott eredetileg ez a kérdés is szerepelt a napirenden. Alekszandr Jakovlev, a szovjet elnök egykori főtanácsadója, aki még mindig szoros kapcsolatban áll Mihail Gorba- csovval, jelezte azonban: az államfő hamarosan elnöki rendeletben ismeri el a három balti ország függetlenségét. Ánatolij Szobcsak leningrádi pol­gármester javasolta a tanácskozá­son, hogy tegyenek eleget Lenin végakaratának és a leningrádi Vol­kov temetőben helyezzék örök nyu­galomra. A kongresszus úgy dön­tött, hogy az új összetételű Legfel­sőbb Tanács első ülése tárgyalja meg az indítványt. Fiatal életek védelmében A tragikus jugoszláviai helyzet hullámai rémülettel töltik el az or­szághatár mindkét oldalán élőket egyaránt, hiszen a közös sors köte­lez. A kelet-európaiság egyik vissza­térő tünetcsoportját érezzük újra, szorongást a jövőtől, aggódást nem­zetek hagyományos barátságáért, az egyébként is nehéz köznapokat to­vább terhelő gyűlölködéseket. Mindezt fegyveres harcban. Kedden késő este érkeztek dr. Farkas László köztársasági megbízott hivatalába Matija Malesic szlovén miniszterel­nök-helyettes, Milovoj Butinar szlo­vén kormányfőtanácsos, valamint Mate Granic horvát miniszterelnök­helyettes urak. Látogatásuk célja: bi­zalmas megbeszélés Antall József miniszterelnökkel. Szokai Imre ma­gyar külügyi államtitkár-helyettes, aki elkísérte Antall Józsefet Jugo­szláviába, tájékoztatót tartott a tár­gyalások tartalmáról. Antall József tájékoztatta Ante Markovié urat, jugoszláv kormány­főt a magyar álláspontról, amely mindvégig ismert, nemzetközi jogra épülő eszméket tükröz, szorgalmaz­va a tűzszünet mielőbbi helyreállítá­sát, majd megszilárdítását, a kato­nák visszavonását laktanyáikba, az így létrejövő tűzszünet hatékony el­lenőrzését valamint a határok (or­szághatárok és belső határok) általá­nos és egyértelmű tiszteletét. Fontos­nak ítélte miniszterelnökünk, hogy a jugoszláv politikai tényezők mi­előbb, békés tárgyalás útján találja­nak megoldást Jugoszlávia jövőjére vonatkozóan. Szokai Imre elmond­ta, hogy mind a szlovén, mind a hor­vát miniszterelnök-helyettes köszö­netét mondott a magyar kormány­nak segítségéért, amely elsődlegesen politikai jellegű. Egyben tájékozta­tott arról a megbeszélésről is, ame­lyet Antall József a Vajdasági Ma­gyarok Demokratikus Közösségé­nek elnökségével folytatott. Súlyos aggodalmukat fejezték ki a kiképzet- lenül bevonultatott magyar fiatalok életéért, különös tekintettel a napok­ban életét vesztett 3 magyar kiskato- nára. Hangsúlyozták a tűzszünet próbakő szerepét és a VMDK kö­szönetét a magyar kormány iránt, hiszen munkája során mindvégig szem előtt tartja a határ mindkét fe­lén élő magyarok sorsát. Nő az útalap, csökken a benzin termelői ára Szeptember 11 -én lép hatály­ba az útalapról szóló módosí­tott kormányrendelet. Ennek értelmében benzinfajtánként 2 forinttal emelkedik, s így 5 fo­rint 20 fillér kerül minden liter eladott benzin után az útalapba. A motorbenzin fogyasztói ára azonban nem emelkedik, mert az OKGT úgy döntött, szeptember 11-étől 2 forinttal csökkenti a különféle motor­benzinek termelői árát. Az ár­mérséklést az indokolja, hogy az idegenforgalmi szezon végé­hez közeledik, s ezért csökken a motorbenzin világpiaci ára. A VÉGREHAJTÁSBAN NINCS PARDON Kárpótlási konferencia Tíz percen belül eltávozik a kárren­dezési hivatalból az az alkalmazott, akire akár csak a gyanú árnyéka is ve­tődik, hogy politikai szempontokból befolyásoltan hajtja végre a kárpótlási törvényt — jelentette ki csütörtökön Salgótarjánban dr. Tütős Sándor, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnökhelyettese a Közép­magyarországi Agrárkamara és a Mü- szi Rt. által rendezett kárpótlási konfe­rencián. Hozzátette, hogy egy órán be­lül felállítják a székéből a menet köz­ben alkalmatlannak bizonyult szemé­lyeket is. Nincs pardon —hangsúlyozta Tütős Sándor - , egy ilyen törvény végrehaj­tásakor elsősorban szakemberekre van szükség. A vezetők kiválasztása során még érvényesülhettek a politikai érde­kek, a végrehajtás azonban nem tűri a politikát. Kisgazda sem kaphat egyet­len fillérrel sem többet az őt megillető- nél, mint ahogy szabaddemokrata vagy független igénylőt sem rövidíthetnek meg. Ellenkező esetben ugyanis olyan jogsérelmek fordulhatnak elő, hogy új­ból kárpótolni kell a kárpótoltakat. Az elnökhelyettes elmondta: három héttel a hivatalok megnyitása után vég­re rendeződtek a személyi kérdések, sor kerülhet a végleges kinevezésekre. Fel­hívta a figyelmet az idő múlására, s hogy jó volna már minél több kérelmet beadni. A jövő héttől kezdődően a hi­vatalokban legfeljebb két alkalmazott ad majd információt — közölte —, a többiek már a beadványok feldolgozá­sával foglalkoznak. (MTI) A homály nem oszlik a Wallenberg-ügyben Nem árulnak el semmi újat Raoul Wallenberg sorsáról a szovjet KGB vezetője, Vagyim Bakatyin által a moszkvai svéd nagykövetnek bemu­tatott dokumentumok —jelentették a hírügynöségek. A KGB székházában csütörtökön tartott sajtókonferencián Nyikolaj Sztoljarov, a KGB helyettes vezetője elmondta: az okmányok lehetetlen­né teszik annak meghatározását, hogy Wallenberg még életben van-e, és nem módosítják a hivatalos szov­jet álláspontot. — Ezeket az iratokat egy szakér­tői bizottság találta meg az irattá­rakban — tette hozzá Sztoljarov, aki azonban a kérdések ellenére nem volt hajlandó az értesülést pontosí­tani. Nincsenek más dokumentuma­ink, a többi irat megsemmisült — mondta Sztoljarov és megerősítette, hogy mindent megtettek a többi irat fellelésére. A KISOSZ szerint romlott a magánkereskedők helyzete Egyre több a magánkereskedő, ugyanakkor a Kereskedők Országos Szövetségének taglétszáma folyamato­san apad — mondották a szövetség vezetői csütörtöki sajtótájékoztatóju­kon. Jelenleg 72 ezer magánkereskedő tevékenykedik az országban, a KISOSZ taglétszáma viszont min­dössze 28-30 ezer. Pedig a szövetsé­get éppen ezért alakították át, s azért hoztak létre önálló területi szer­vezeteket, hogy megfelelően el tudják látni a tagok érdekképviseletét. Erre igen nagy szükség lenne — hangsú­lyozták — mert a vállalkozók, így a TÁP HELYETT PÉNZT KÖVETELT Keresik a kecskeméti rablás tettesét kereskedők kilátásai is rosszabbak, mint egy-két évvel ezelőtt. A KISOSZ vezetősége az alapvető problémát abban látja, hogy az egyre növekvő vállalkozói réteg gondjait az önkormányzatok nem tudják megol­dani. Mivel a KISOSZ veszélyben látja a szakma jövőjét, egyrészt törekszik a kereskedőket érintő jogszabályok, ren­deletek, előírások kidolgozásában az eddiginél nagyobb részt vállalni, más­felől bővíti érdekképviseleti szolgálta­tásait is. Vállalja egyebek közt új áru­alapok felkutatását, szerződéses kap­csolatrendszerek létrehozását, vala­mint gazdaságszervező tevékenységet. (Folytatás al 1. oldalról) otthonába távozott. A szerencsét­len asszony szeme alatt lila karika árulkodik a bandita brutalitásáról. A történtek után még órák múlva is láthatóan felindult állapotban találtuk, amikor így mesélte a tá­madást. — Kint az udvaron vártam a vevőket, a nyitott szín előtt, ahol az árut tartom. Innét kilátni a ka­puhoz, aki az utcáról belép, azt azonnal észreveszem. Kettő után néhány perccel egy bukósisakot vi­selő ember közeledett, a szeme előtti nyílásnál a sötét plexi le volt hajtva. Kérdeztem tőle, hogy mivel szolgálhatok, milyen árut kér, de ő csak elővett egy hosszú kést és pénzt követelt tőlem. Hiába mond­tam, hogy nincs, aznap még sem­mit sem árultam, megfenyegetett, hogy elvágja a nyakamat, az ar­comba és az orromra ütött. Majd betuszkolt a házba és kiborította a pénzeskazettát, amiben tényleg nem talált egyetlen fillért sem. Ak­kor félrelökött és elmenekült. A támadás izgalmai után a ta­karmányboltos a Béke téri isko­lában keresett menedéket, onnét hívta a rendőröket is. Mire az utcára ért, azok már szirénázva kanyarodtak be a sarkon. N. N. M. ' GÜLBABA VETÖMAG-KERESKEDÉS Virághagymák, zöldség- és virágmagvak. • Étkezési burgonya, téli betárolásra • Fémzárolt vetőburgonyára előjegyzést felveszek! (Desire, Cleopatra, kondor, gülbaba). • ösziárpa-, búza- és rozsvetőmagvak. Viszonteladókat is kiszolgálok! Kecskemét, Budai u. 6. sz. (baromfipiac). l Várom régi és új partnereimet. Aszódi János. 3Qg0 j W g£Ej w w V9 Wl rrm I w w w1 w w w rrTri W W w w 1991. szeptember 10-én, illetve minden héten kedden, a vállalatnál, hatósági műszaki vizsgáztatás TTTTI W W V9 IW I w I w w w 1 w w w /rry lesz 8—14 óra között. Előjegyzés a munkafelvételen. Kalocsai Autójavító Vállalat, 2 Kalocsa, Bem u. 21. m Tel.: 64/61-355 w 3263 PP QJJJ ÉQjD rrm rmj /tt^ /njj rnm /mjj nyn £033 '•"r ***•* ’S™#1 *5®** A magyar kormány nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) sági elnök, a kormány, az Alkotmány- bíróság és a modern parlamenti de­mokrácia más alapintézményeinek ha­táskörét, fő feladatait. Ennek megfele­lően az alkotmány 29. paragrafusa (1) bekezdése kimondja, hogy „Magyar- ország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrkö­dik az államszervezet demokratikus működése felett”. 2. A törvény idézett szövege kifejezi a kormánykoalíciót alkotó pártoknak az 1989. évi alkotmánymódosítási tár­gyalások során rögzített álláspontját, amely szerint — eltérően egyes, ma el­lenzékben lévő pártoktól — már ekkor egy pártok felett álló, a nemzet egysé­gét reprezentáló és kellő tekintéllyel rendelkező köztársasági elnöki intéz­mény mellett foglaltak állást. 3. A parlamenti választásokat köve­tően az ideiglenes köztársasági elnöki funkció betöltésekor, illetőleg a köztár­saság elnökének megválasztásakor a kormánypárti többség a szavazataiban is megnyilvánuló kezdeményező és tá­mogató magatartást tanúsított. 4. A parlamentáris demokrácia gya­korlati működtetése során a törvények egyes rendelkezései jogértelmezési, ese­tenként hatásköri ütközésekben is megnyilvánuló problémákat vetettek, illetve vethetnek fel. A Magyar Köztár­saság kormányának — alkotmányos felelősségéből következő — nyilvánva­ló kötelessége ezen problémák feloldá­sának kezdeményezése az Alkotmány­bíróságnál. 5. Az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően törvényalkotási kérdések­ben az Országgyűlés, míg alkotmányér­telmezési kérdésekben az Alkotmány- bíróság rendelkezik megfelelő hatás­körrel. A kormány álláspontja szerint nem tekinthető „alkotmányos válság­nak” az az állapot, amikor az alkot­mányban meghatározott szervek, így a Magyar Köztársaság elnöke, az Or­szággyűlés, illetve az Alkotmánybíró­ság feladatkörének megfelelően eljár. A legkevésbé sem tekinti alkotmá­nyos válságnak azt, amikor az Alkot­mánybíróság a számára törvényileg rendelt hatáskörében eljárva határoza­tokat hoz, amelyek mindenkire kötele­zőek. 6. Ezért teljességgel megalapozatla­nok, sőt felelőtlenek mindazok a meg­nyilvánulások, amelyek bármilyen po­litikai indíttatásból az „alkotmányos válság” lehetőségének kifejezésével — akár szándékosan, akár akaratlanul — megingatják a közvélemény hitét a parlamentáris demokrácia működő in­tézményrendszerében, vagy indokolat­lanul teremtenek aggodalmakat, su­gallnak rossz politikai hangulatot az állampolgárok körében. Ugyanakkor le kell vonni a Szovjetunióban lezajlott sikertelen puccskísérlet valamennyi ta­nulságát, természetesen összhangban a magyarországi viszonyokkal. Semmi­képpen sem szabad az ezzel összefüggő tudati-érzelmi elemeket bármilyen vo­natkozásban is összekeverni köz- és al­kotmányjogi kérdésekkel. 7. Összefoglalva: A kormány az al­kotmány rendelkezései szerint jár el mindazokban az esetekben, amikor kezdeményezi az alkotmánybíróság jogértelmezését annak megállapításá­ra, hogy meghatározott döntések meg­felelnek-e az alkotmány rendelkezései­nek, illetőleg elkerülhetők legyenek az egyes hatáskörök átfedésére visszave­zethető problémák. A kormány, illető­leg egyes miniszterek ez irányú kezde­ményezésénél semmilyen összefüggés­ben nem vetődött fel az alkotmány ren­delkezéseivel ellentétes álláspont. A kormány szilárd meggyőződése, hogy valamennyi szervezetet és sze­mélyt, így a Magyar Köztársaság elnö­két és az egyes minisztereket is ezek a meggondolások vezették, amikor joga­ikkal élve indítványt tettek az Alkot­mánybírósághoz. Ä tiszta szándék és az alkotmányos rend szerinti eljárás pedig eleve kizárja az „alkotmányos válságnak” még a lehetőségét is. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Heves összecsapások Nyugat-Szlavóniában A zágrábi rádió csütörtök reggeli híradása szerint az éjszaka folyamán heves tüzérségi tűz zúdult Eszékre, számos gránát és akna esapódott be a városköz­pont épületeibe, s több találatot kapott egy lakótelep is a város nyugati részén. A városi kórházba egy sebesültet vittek be, a lakosság az éjszakát ismét a pincékben töltötte. Vukovár környékén kisebb összecsapás volt a horvát erők és a néphadsereg egy páncélos alakulata között, a zágrábi rádió szerint a központi erők támadását visszaverték, három tankot és több szállítójárművet kilőttek. Harcok voltak Nova Gradiskánál is, Gospicot tüzérségi fegverekkel lőtték, a helyi laktanyából is tüzet nyitottak a horvát állásokra, a lakosság itt is a pincékbe menekült. Zágrábba hajnalban érkezett meg a békekaraván — mintegy kilencszáz horvát. bosnyák, macedón asszony, autóbuszokkal körutat tett Nyugat-Euró- pában. Brüsszelben, Bonnban, Frankfurtban jártak, megmozdulásaikon a békét és a horvát függetlenség elismerését szorgalmazták. A zágrábi főtéren egész éjjel várták őket, az összegyűlt tömeg neves művészek előadásait hallgat­hatta. Hajnalban beszédet mondott Franjo Tudjman is, miután megérkeztek a főtérre a karaván autóbuszai. A horvát elnök arról beszélt, hogy „a horvát Európa egyik legősibb népe, ám sosem volt jelen még annyira Európában, mint most, s ezt a népet sosem lehet legyőzni.” Dél-Korea fegyverkezik Dél-Korea nemzetvédelmi minisztériuma a hadsereg átalakításának hosszú távú programján dolgozik. E terv keretében nagyobb hangsúlyt tesznek a kutatásfejlesztésre, s Szöul a „drága” Nyugat helyett a „bőkezű” keleti orszá­goktól készül több fegyvert vásárolni. A minisztérium magas beosztású tisztviselőjére hivatkozó TASZSZ jelentése szerint a program keretében a dél-koreai fegyveres erőket korszerű védelmi rendszerekkel szerelik fel. A külföldi vásárlások csökkentése révén a védelmi rendszer megteremtésének viszonylagos függetlenségét tűzték ki célul. A kuta­tásra és fejlesztésre fordítandó keret 2000-re eléri Szöul védelmi költségvetésé­nek 5-7 százalékát, vagyis meghaladja a jelenlegi költségek kétszereset. A dél-koreai kormány tanulmányozza azoknak a korszerű hadieszközöknek szovjetunióbeli és kelet-európai beszerzési lehetőségét, melyeket a Nyugat nem hajlandó átadni az ázsiai országnak. Korrupt román közhivatalnokok Korrupció miatt 237 magas rangú közhivatalnokot mozdított el állásából szerdai rendeletében Pctre Roman román miniszterelnök. Roman egyúttal következetes korrupcióellenes harcra és c téren „sokkal nagyobb szilárdságra” szólította föl minisztereit is azok tanácsának szerdai ülésén, s kijelentette, hogy nem kíván korrupt ország kormányfője lenni. A hatalommal való kufárkodás, a feketepiac és a korrupció kompromittálja a reform eszméjét is — tette hozzá a miniszterelnök —, „nem beszélve arról, hogy a piacgazdaság és a korrupció egyáltalán nem szinonim fogalmak”. Á bukaresti kormány Roman fellépése nyomán elhatározta, hogy megtiltja az államgépezet dolgozóinak kereskedelmi tevékenység folytatását. TŐZSDEHÍREK Az elmúlt héten az előzőekhez ha­sonlóan néhány részvény uralta a Bu­dapesti Értéktőzsdét. A forgalom 80%-át a Zalakerámia papírjainak adásvétele adta mindaddig míg a kétféle Kontrax-részvényt be nem vezették. Augusztus utolsó napjaiban a napi forgalom 7-10 M Ft között mozgott, ebből 6-8 M Ft-ot a Zalakerámia- kötések jelentettek. E papír árfolyama közepes volt és kismértékben ingado­zott. Szeptember elején — nagy ugrás következett be a tőzsdei forgalomban, 26 M Ft fölötti értékkel — az előzetes bejelentéseknek megfelelően bevezet­ték a kétféle Kontrax-részvényt; a Kontrax Irodatechnika és Kontrax Telekom Rt. értékpapírjait. Jónak bi­zonyult a piacvezetők döntése, misze­rint nem várnak a papírok bevezetésé­vel. Már az első napokban óriási ér­deklődés volt a prompt és az opciós ügyletek iránt is. Mindkét részvény árfolyama — kb. azonos módon — folyamatosan emelkedett. Első nap a papírok átlagára 23 200,— Ft körüli, a következő nap az átlagár már 23 400 Ft fölött volt, a befektetők szerint to­vábbi emelkedés várható. A Fotex részvényének árfolyama továbbra is alig haladja meg a 200 Ft-ot, viszont az érdeklődés iránta sta­bilnak mondható. Az I BUSZ-papír ára az egész hét folyamán fokozatosan csökkent. Foly­tatta viszont árfolyam-emelkedését a Skála-Coop és az Első Magyar Szö­vetkezeti Sörgyár Rt., Martfű érték­papírja. A Konzum-részvények is állandó szereplők egy-egy — 100 db-os, 1100 Ft körüli árfolyamú — prompt kötés­sel és néhány vételi opciós ügylettel. A tőzsde többi résztvevője nem befo­lyásolta jelentősen a kereskedést. Pap Gyula Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents