Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-25 / 225. szám

2. oldal, 1991. szeptember 25. PETŐFI NÉPE Vélemények az Alkotmánybíróság döntéséről (Folytatás az 1. oldalról) Nyilvánvaló, hogy az Alkotmány­bíróságnak elvi és alkotmányossá­gi szerepe van. Ugyanígy a köztár­sasági elnöknek is. Ezt a szerepét akkor tudja betölteni, ha úgy defi­niáljuk a hatáskörét, hogy érdemi, politikai döntésjoga nincsen. An­nak idején teljes volt az egyetértés abban, hogy egy ilyen parlamentá- lis rendszert kell megteremteni. Ezt tartalmazza is az alkotmány. S ugyanezt mondta ki ismételten az Alkotmánybíróság. Hack Péter (SZDSZ): — Csak a személyes véleményemet tudom el­mondani, mert testületi szinten az SZDSZ még nem foglalkozott a döntéssel. Nekem úgy tűnik, a ha­tározat megfelel annak, amire szá­mítottam. A parancsnoki jogkör vonatkozásában megerősítették az SZDSZ mindenkori álláspontját: a köztársasági elnöknek nagyon szűk körű jogköre van. és csak ki­vételes esetekben intézkedhet a hadsereggel kapcsolatban. Ez az a funkció, amit mi a választások előtti háromoldalú tárgyalásokon elfogadhatónak tartottunk, s amennyinél eddig Göncz Árpád nem is gyakorolt több jogot. Ugyanezt lehet elmondani az alá­A Társadalmi Érdekegyeztető Tanács sajtó- tájékoztatója „Amióta nyilvánosságra került Kónya Imre tanulmánya, zuha­násszerűen csökkent az aláírók száma, és többen kerestek meg minket személyesen, hogy kihúz­zák aláírásukat a gyűjtőívről” — hangzott el a Társadalmi Érdek­egyeztető Tanács keddi sajtótájé­koztatóján. A TÉT, mint ismert, a kárpótlási törvényről döntő nép­szavazás ügyében gyűjtött aláírá­sokat. Most viszont bejelentették: hétfői plenáris ülésük döntése alapján felfüggesztik ezt az akció­jukat. A TÉT véleménye szerint ugyanis a kárpótlási törvény meg­osztja a társadalmat, újabb igaz­ságtalanságokhoz vezet, és túl nagy tehertételt jelent az ország számára. A tagszervezetek megíté­lése: a kormány politikai részcélo­kért alkotta a törvényt, és a nép feje felett döntött. A Társadalmi Érdekegyeztető Tanács az össze­gyűlt több mint százezer aláírás végleges sorsáról az Alkotmánybí­róság — kárpótlással és más, tulaj­donnal kapcsolatos — állásfogla­lásától függően dönt majd. (MTI) írási jogkörről is. Az Alkotmány- bíróság nem értett egyet azzal a jogértelmezéssel, amit a parla­ment plénumán először Salamon László, majd utána Kulin Ferenc a kulturális bizottság többségének nevében elmondott: az elnöknek automatikusan alá kellene írnia, s csak akkor tagadhatná ezt meg, ha a miniszterelnök a lovát nevezné ki valamilyen pozícióba. Az Alkot­mánybíróság ezzel szemben úgy látta, az elnöknek joga van indo­koltan, kivételes esetben megta­gadni az aláírást. Göncz Árpád ed­dig egyszer élt ezzel a jogával. Ez a kivételesség kritériumának meg­felel. Legfeljebb a jövőben alapo­san meg kell indokolnia az ilyen döntését. De ha úgy látja, hogy a demokratikus államműködés za­varai állnak elő, a kinevezés követ­keztében — akkor az aláirást meg­tagadhatja. Torgyán József (FKgP): — Nem olvastam még a döntést, ezt a saj­tóból, hallomásból nem lehet meg­ismerni, ezért erről nem is nyilat- kozhatom. Orbán Viktor (Fidesz): — Egy al­kotmánybírósági döntéssel az em­bernek óvatosnak kell lennie, és többféle csoportra kell bontania a A kőbányai vásárvárosban ked­den az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium szakemberei fórumot rendeztek, ahol a kereskedelmi forgalom alakulásáról, a privatizá­ció aktuális kérdéseiről tájékoztat­ták az érdeklődőket. Schagrin Tamás, a minisztérium helyettes államtitkára elmondta: a Központi Statisztikai Hivatal a második fél évtől kezdődően nem áru-, hanem üzletcsoportonként vizsgálja a kereskedelmi forgal­mat. Eszerint az első hét hónapban 21,2 százalékkal kisebb mennyisé­get értékesített a kereskedelem, mint a múlt év azonos időszaká­ban. A legnagyobb volt a vissza­esés a nagyáruházakban, ahol a visszaesés meghaladta a 32 száza­lékot. A megyék között is igen nagy a szóródás, Nógrádban több mint 300, Baranyában viszont csak 12 százalékkal csökkent a forga­lom. A helyettes államtitkár sze­véleményét. Első, hogy miként vi­szonyul hozzá. A világ minden or­szágban, így Magyarországon is na­gyon fontos, hogy legyen egy olyan politikai és szakmai autoritás egyi­dejűleg, amely nem kérdőjelezhető meg. Ilyen az Alkotmánybiróság. Én a magam részéről ezt teljesen el­fogadom és az alkotmányértelme­zése is egybeesik az én véleményem­mel. Ez a Fidesz frakció álláspontja is, miként ezt már a döntés megszü­letése előtt többször nyilvánosságra hoztuk. Tisztában kell lenni azzal, hogy az Alkotmánybíróság nem tud alkotmányozni. Neki csak az a, dolga, hogy a fönnálló hatályos jog­szabályok alapján megállapítja: mi a jogi helyzet. Egyébként ez a jogi helyzet megváltoztatható. Az Al­kotmánybíróság döntése természe­tesen nem örökérvényű. Ha az al­kotmányt módosítja a parlament, új helyzet áll elő. Ebből pedig már teljesen más alkotmánybírósági ha­tározatok következnek. Szerencsés helyzetben vagyok, mert a jogi és politikai ízlésemnek is megfelel a mostani alkotmányos szabályozás. Én egy ilyen alkotmányjogi beren­dezkedést szeretnék látni továbbra is Magyarországon. Bencze Andrea rint a visszaesést nemcsak a hazai kereslet mérséklődése, hanem a ke­leti bevásárlóturizmus elmaradása, és az illegális kereskedelem bővülé­se okozta. Véleménye szerint ez utóbbit meg kellene szüntetni, de legalábbis erősen, visszaszorjtan.i. A kereskedelmi kormányzatnak ehhez nincsenek megfelelő eszkö­zei, ám már eddig is számos eset-' ben kérték a Belügyminisztérium, a vámhivatal és az önkormányza­tok segítségét — mindeddig ered­ménytelenül. Becslések szerint az illegális kereskedelem a hazai for­galomnak körülbelül 5 százalékát teszi ki. A rendcsinálást egyébként az is nehezíti, hogy a közönség jó partnere a zugkereskedőknek, hi­szen számos cikket olcsóbban sze­rezhetnek be. Szó volt a privatizációról is, ami a kívánatosnál lassabban halad és több kiállító sajtótájékoztatót is tartott. (MTI). Szeptember 29.: honvédelem napja Megjelent az a kormányrendelet, amely szeptember 29-ét a honvéde­lem napjává nyilvánítja. A hatálya a Magyar Honvédségre, a Honvédel­mi Minisztériumra, a honvédelmi miniszter felügyelete alá tartozó kato­nai szervezetekre, a katonai bíróságokra és ügyészségekre, valamint a határőrségre terjed ki. Mint ismert, szeptember 29. korábban a fegyveres erők és testületek napja volt, s így például a rendőrségre, a vám- és pénzügyőrségre és a büntetés-végrehajtás dolgozóira is vonatkozott. Ipari és kereskedelmi fórum a BNV-n Nem ilyen pártot szerettem volna... Izsáki beszélgetés Vörös Vincével Vasárnap délelőtt nagygyűlést szervezett a Magyar Parasztszö­vetség izsáki szervezete. A találko­zóra meghívták Vörös Vincét, az érdekvédelmi szervezet alapitójál, örökös elnökét. Aki a Független Kisgazda- és Polgári Párt alapítá­sánál és újjászervezésénél is fontos feladatokat vállalt. Sokáig a politi­kai szervezet elnöke is volt, az Or­szággyűlés alelnöke. A háromórás tanácskozás után Vörös Vince vá­laszolt a Petőfi Népe kérdéseire is ... — Ma többen is emlegették azt a két évvel ezelőtti izsáki eszmecse­rét, amelyen Ön is bízva lelkesítette a résztvevőket: támogassák a kis­gazdapártot, legyenek tagjai a pa­rasztszövetségnek, hiszen ez a harc lesz a végső ... Amikor nem kis kockázatot vállalva, három éve újra indítottuk a kisgazdapártot, nem ilyen fele­más rendszerváltást reméltünk és akartunk. Nem gondoltam volna, hogy a nagy tekintélyű mozgalom rövid idő alatt karrieristák, hordó- szónokok fóruma lesz. Hogy ennyi szégyent kell megérnünk ... Az új­rakezdésnél azt tűztük ki célul — és ezt akkor mindenki őszintén akarta — hogy a kifosztott, meg­alázott parasztságot rehabilitál­juk. Visszaadjuk a földjét, alkotó­erejét és életkedvét. De nem tudtuk valóra váltani a célokat. Ámint azt itt elmondtam: jogosak a vádak, érthető a' kiábrándulás. — Ön kezdettől a pártvezetés halk szavú politikusai közé tarto­zott. Úgy tűnik azonban, hogy ma­napság a csendes érvelés kevés. A hangoskodik nyerik el a babér- koszorút ... • Vörös Vince: a párt azt ígérte, repri­vatizáció lesz... (Fotó: Walter Péter) Valóban, ide drasztikus ef­fektusok kellenek. Populista mód­szerekkel előbb jön a siker. Tor­gyán József karrierje jól mutatja ezt. Az nem számít, hogy közben gúny tárgya lesz a párt. Es a csaták még nem fejeződtek be. A parla­menti frakció és az új vezetés nem egyezik. Úgy tűnik, Torgyán teljha­talmat kíván. Közben nem tudunk eléggé koncentrálni a parlamenti munkára, a törvénykezésre és újabb rossz — a parasztság számára hát­rányos — törvények születnek. Megmondom őszintén: nem ilyen pártot szerettem volna ... — A mai találkozón kiderült: a választók sem! Az embereknek leginkább a kárpótlási cirkusz borzolja az ide­geit. Tiltakoznak, hogy nem kap­hatják vissza a saját birtokukat. Pe­dig a párt azt ígérte, hogy reprivatizá­ció lesz. Itt Izsákon indult egy öntevé­keny mozgalom, amely helyi egyezte­tésekkel azt szeretné elérni, hogy ta­vaszra a gazdáknak ne kelljen a má­séba vetni vagy ültetni. Jó volt halla­ni, hogy a tennelőszövetkezetek ve­zetői segítik ezt az igaz szervezkedést. És van is remény a tisztes földrende­zésre. Talán másfelé is példa lehet az izsákiak törekvése. >. — Ez persze azt is mutatja: az emberek az eredménytelenséget lát­va elfordulnak a mozgalmaktól. Maguk próbálják megtalálni — akár a törvények ellenére is — az előrevivő módszereket... — Izsákon a Magyar Paraszt­szövetség vezetői álltak a sajátju­kat visszaigénylők élére. De az or­szágot járva azt tapasztalom: gyengül a szervezettség. A tagság csak legyint a vezetők kinyilatkoz­tatásaira. Különösen akkor, ha észreveszi, hogy a fő szempont nem a nép érdeke, hanem az egyéni érvényesülés. Ugyanakkor karrie­risták tömege udvarolja körül az elnökséget. Arra számítanak az „új szakértők”, hogy a következő választásokon ha időben indul­nak — a parasztság vállán komoly pozíciókat érhetnek el. Közben mit sem törődnek azzal, mi lesz azokkal, akik egész évben robotol­tak, de egy fillért sem kapnak a szőlőjükért. A sárfehér hazájában talán sosem volt ilyen hangos a panasz, mint most. Sokat szidtuk a kommunizmust. Igaz is minden vád. De ma már joggal kerül szóba a mi felelősségünk . .. Hangoskodóké és csendesebbeké egyaránt! Farkas P. József Szigorú liberalizálás Hága Antónia (SZDSZ) fél attól, hogy október 1-jétől új kormányrendelet szabályozza a fegyvertartást, nem szeretné, ha önvédelmi csoportok egyesület­be tömörülve pisztolyhoz jutná­nak, és e csoportok tagjainak szolgálat közben még akkor sem lehetne szerinte fegyvert viselni­ük, ha egyébként — magán­emberként — arra jogosultak. A parlament kedd délutáni ülésén elhangzott interpelláció­ra válaszolva Boross Péter bel­ügyminiszter annak a nézeté­nek adott hangot, hogy az új rendelet ugyan liberalizálja a fegyvertartást, ám egyúttal igen szigorú feltételekhez is köti, rá­adásul pedig az engedély ezen­túl csak meghatározott ideig ér­vényes. Garancia, hogy megyei rendőr-főkapitánysági szinten döntenek és mivel más törvény tiltja, egyesületek semmiképpen nem kaphatnak fegyvert. Az önkéntes önvédelmi csoportok tagjai — e minőségükben — te­hát nem juthatnak pisztolyhoz, ha pedig egyébként van nekik, intézkedés közben elő nem ve­hetik járőrszolgálatban. A mi­niszter bejelentette: hamarosan lehetőséget teremtenek arra, hogy az engedély nélkül tartott lőfegyvereket az állampolgárok anélkül leadhassák, hogy bün­tetés várna rájuk. Hága Antónia ugyan nem nyugodott meg, ám Boross vá­laszát a parlament 69 százalé­kos, nagy többséggel, elfogad­ta. — if. Megszületett a csődtörvény Az Országgyűlés kedden befejezte az áUáláíüos vitát a társadalombiztosítás megújításának koncepciójáról, elfo­gadta a távalyi költségvetés végrehajtá­sáról szóló törvényt, valamint az Álla­mi Számvevőszék ezzel kapcsolatos or­szággyűlési határozati javaslatát. Le­zárták öt, egymással összefüggő tör­vényjavaslat általános vitáját: az ál­lamháztartási törvénytervezetről, a Magyar Nemzeti Bankról szóló új jog­szabályról, valamint az ezekkel össze­függő alkotmánykiegészítő, illetőleg törvénymódosító rendelkezésekről fo­galmazták meg általános észrevételei­ket a képviselők. Az interpellációk és kérdések után megkezdődött a csődel­járásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvényjavaslat többórásra tervezett határozathozata- !a. Éles koncepcionális vitát hozott a társadalombiztosítás jövőjével kapcso­latos kormányzati előterjesztés. A véle­mények polarizálódására jellemző, hogy még a koalíciós padsorokból is erőteljes kritika érte a koncepciót, kifo­gásolva, hogy megalkotói valójában a régi rossz rendszer toldozgatására vál­lalkoztak. Ennél is élesebben fogalma­zott Palotás János (MDF), akinek több mint félórás felszólalása számos vi­szontválaszt váltott ki. A napirend sú­lyát érzékelteti, hogy az MSZP külön is fontosnak tartotta sajtótájékoztatón kifejteni lesújtó véleményét a koncepci­óról. A tavalyi költségvetés végrehajtását értékelő vitában ismét elhangzottak egyes „bújtatott pénzek” sorsát firtató kérdések, sőt, egy fideszes felszólaló a honvédelmi miniszter személyes fele­lősségéről is szólt. Az SZDSZ egyik felszólalója azt tette szóvá, hogy a fog­lalkoztatási alap nyitóállományából több mint félmilliárd forint „eltűnt”. Az Országgyűlés a kérdés jelentőségé­nek megfelelően — a költségvetés vég­rehajtásáról szóló törvényt elfogadva kötelezte a kormányt: 30 napon be­lül terjesszen elő elszámolást a foglal­koztatási alap tavalyi forrásairól, fel- használásáról. A tőke- és pénzpiaccal foglalkozó, összevontan tárgyalt napirendi pont ál­talános vitájában az ellenzék részéről azzal vádolták meg a vezető kormány­pártot, hogy a jegybanktörvény kon­szenzussal elfogadott tervezetét módo­sító indítványaival alapjaiban változ­tatja meg. Az Országgyűlés a kora esti órákban kezdte meg a csődtörvény határozat- hozatalát. A jogszabály meghatározza, hogy a gazdálkodó szervezetek mikor jelenthetnek be csődöt, ezt milyen eljá­rás követi, s a fizetésképtelen cég ho­gyan köteles maga is lépéseket tenni helyzetének javítására. Ugyancsak megszabják a paragrafusok az esetle­ges felszámolás körülményeit, menetét, s a jogutód nélküli megszűnés esetén alkalmazott végelszámolás előírásait. (MTI) EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Szerbia területeket követel a hadsereg kivonásáért • * • A jugoszláv szövetségi hadsereg valószínűleg hamarosan kivo- nul Horvátországból, kivéve azokat a területeket, amelyeket a Horvátországban élő szerb kisebbség magáénak követel - jelen­tette ki hétfőn este Borislav Jovic, aki Sze/biát képviseli a jugoszláv államelnökségben. Jovic egy Belgrád melletti településen szólalt fel egy politikai vitán. „A jugoszláv hadsereg megvédi azokat az embereket, akik ezt a fegyveres erőt magukénak tekintik” — idézte felszólalásából az AFP francia hírügynökség. < Az AP amerikai hírügynökség egy magát megnevezni nem kívá­nó, Belgrádban dolgozó nyugati diplomatára hivatkozva azt kö­zölte, hogy a szerb vezetők már felvetették a többi jugoszláv vezetőnek, hogy fogadják el a hadsereg részleges horvátországi kivonulásának gondolatát. Szerbia állítólag beleegyezne abba, hogy Horvátország kiváljon Jugoszláviából de csak akkor, ha lemond azokról a területekről, amelyek most a szerbek, illetve a hadsereg ellenőrzése alatt állnak. Ma BT-ülés Jugoszláviáról A tervek szerint ma, közép-európai idő szerint este, összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa és határozatában tűzszünetre szólít majd fel Jugoszláviában értesült diplomáciai forrásokból Heltai András, az MTI tudósítója. A megfontolás alatt levő határozati tervezet szerint a BT támo­gatásáról biztosítja majd az EK erőfeszítéseit a jugoszláviai válság leküzdésére, a tülszüneti megfigyelők kiküldését, és felhívja majd a szembenálló feleket: tartsák meg az Igalóban aláírt megállapo­dást és tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától. Jóllehet a tervezett határozat nem intézkedik ENSZ békefenn­tartó erők kiküldéséről, nyitva hagyja ennek lehetőségét: utal majd arra, hogy a helyzet rendezésénél figyelembe kell venni az ENSZ alapokmányának bizonyos pontjait — köztük olyanokat, amelyek az erőszak alkalmazását is lehetővé teszik. A BT-ülésen lehetőséget kapnak a testülethez nem tartozó or­szágok is álláspontjuk kifejtésére; így a tervek szerint a felszólalók között lesz Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter. Jobboldali kormány Svédországban A svéd konzervatívok vezetője, Carl Bildt négypárti, közép­jobboldali irányzatú kormány megalakítását tervezi. Szándékáról a negyvenkét éves politikus kedden tájékoztatta Thage Peterson parlamenti elnököt, aki hét nappal ezelőtt megbízta őt a kabinet felállításával. A másfél hete megtartott választásokon súlyos vereséget szen­vedtek a skandináv államot hagyományosan kormányzó szociál­demokraták, aminek nyomán helyüket a konzervatív-centrista erők foglalhatják el a kormányrúdnál. A kudarc láttán Ingvar Carlsson miniszterelnök haladéktalanul benyújtotta lemondását. Irak átadta a titkos iratokat Iraki illetékesek kedden, Bagdadban bejelentették, hogy átadták az ENSZ szakértői csoportjának azokat a titkos katonai okmá­nyokat, amelyeknek birtokba vételét előző nap megakadájyozták. Ugyanakkor a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynök­ség azt közölte: igaz, hogy az iraki illetékesek átadták*»,(JökuiöQPsiü tumokat — amelyek tanúsága Szerint Iták a t o m fe g y v e re 1 ő á 11 i fá s á - ' ra készült —, ám a legfontosabb iratokat mégis visszatartották. A Reuter brit hírügynökség jelentése szerint a dokumentumok átadására kedd hajnalban fél kettőkor,David Kaynek, a csoport vezetőjének szállodájában került sor. Ő később közölte, hogy a legkényesebb anyagok, köztük azok a mikrofilmek is hiányoznak az átadott okmányok közül, amelyek előző nap még megvoltak. Az iraki hatóságok hétfőn, miután megtagadták a dokumentu­mok átadását, azt ígérték, hogy a megfigyelők kedden valamennyi iratot megkapnak. Egy hivatalos forrás kedden Bagdadban azt állította, hogy a szakértői csoport által kért valamennyi — összesen hét konténert megtöltő — okmányt rendben átadták, -r Az iratok összetételét az átvételt igazoló aláírás megtétele előtt a két fél együttesen tekintette át. Az ügyel lezártnak lehel tekinteni, és semmi sem indokolja, hogy ügyet csináljanak belőle —jelentette ki az iraki forrás. • A Kuril-szigetekről lehet tárgyalni — A Japánnal folytatott kétoldalú kapcsolatok súlypontja a szövetségi kormányról immár Oroszországra tevődött át jelen­tette ki kedden Ruszlan Haszbulatov, az orosz parlament megbí­zott elnöke a TASZSZ szovjet hírügynökségnek adott nyilatkoza­tában. A politikus a közelmúltban tett hivatalos látogatást a szigetországban. . J A Kuril-szigetekkel kapcsolatban kijelentette, hogy az orosz- japán kapcsolatok a jövőben nem a vesztsjs és a győztes közötti viszony szellemében, hanem a nemzetközi jog és egymás érdekei­nek kölcsönös figyelembevételévé*, a hosszú távú együttműködés távlatainak szem előtt tartásával fognak alakulni. — Ezt mindenkinek, köztük a Kuril-szigetek lakosságának is meg kell értenie hangsúlyozta az orosz pblitikus, hozzátéve azonban: — Ma a Szovjetunió, illetve Oroszország egyetlen felelős személyisége sem jelentheti ki, hogy .kész a^ár már holnap átadni a szigeteket, hiszen a közvélemény nem fogadja el ezt a fajta megközelítést. Előbb a kétoldalú kapcsolatok rendezésére van szükség, és csak azt követően kerülhet sor az „északi területek”, vagyis a Kuril-szigetek kérdésének megtárgyalására. , K . r Báhyáézsztrájk Romániában Több tízezer romániai bányász lépett sztrájkba kedden, maga­sabb béreket és mimkaköriilményeiK javítását követelve. A bányá­szok közölték: cs;a'k abban az esetben hajlandók a sztrájkot befe­jezni, ha Petre Rortian kormányfő és a parlament tagjai személye­sen a helyszínre jpnnek, hogy megvitassák a követeléseket. A Rompres jelentése szerint a Zsil-vöigy bányáiban dolgozo több mint 52 ezer bányász csatlakozott a sztrájkhoz, miután szak- szervezetük vezetője nem tudott megállapodást elérni a kormány­zattal a bérekről. A Zsil-völgy bányái napi 20 ezer tonna szenet adnak; innen látnak el két jelentős hőerőművet, továbbá számos kohászati léte­sítményt. , .... .... A Reuter jelentése szerint tavaly november és az idei ev júliusa között az infláció mértéke Romániában 167 százalékos volt. Nirtcs megegyezés Grúziában Eredménytelenül végződtek hétfőn éjjel a grúz parlament Irak- cióinak tárgyalásai. A Zviad Gamszahurdia elnökkel szembenálló parlamenti csoport képviselői azt javasolták, hogy tiltsák be a köztársaságban a tüntetéseket és a politikai megmozdulásokat, vonják ki Tbilisziből a szembenálló felek fegyveres erőit, kezdjék el a televízió nyilvánossága előtt ismét a parlamenti vitákat és engedjék szabadon a politikai foglyokat. Az elnököt támbgató képviselők csak arra voltak hajlandók, hogy a javaslatokat a grúz vezetés tudomására hozzák.

Next

/
Thumbnails
Contents