Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-24 / 224. szám

PETŐFI NÉPE 1991. szeptember 24., 3. oldal Napok óta senki sem sikoltozik segítségért, nem hallatszik a falhoz vágott edények zaja, az éjszakai látogatók sem fütyülnek már az ablak alatt. Elcsendesedett a lép­csőház. Kecskeméten, az Akadé­mia krt. 15. szám alatt futótűzként terjedt a hír: F. Mária elköltözött. — Szinte hihetetlen, hogy végre talán nyugtunk lesz - mondja Mé- szárosné a negyedikről. — Majd­nem az őrületbe kergették az egész lépcsőházat az állandó ricsajozás­sal. Verekedtek, törtek-zúztak vagy éppen mulatoztak szinte minden éj­szaka. Féltünk, szólni nem mer­tünk, mert biztosan nekünk is jutott volna a verésből. Amikor már nem bírtunk aludni, kimentünk a lép­csőházba és ott beszélgettük át az éj­szakát a szomszédokkal. Evek óta nem festettünk, mert szinte „menet­rendszerűen” áztatták el a lakást. Még olyan is előfordult, hogy a WC-ből kiömlő szennyvíz folyt le hozzánk. Na és a csótányok ... ! Ők sosem engedték be az irtást vég­zőket a lakásba, éppen ezért a többi lakó csinálhatott bármit, a fészek megmaradt. Előfordult, hogy a szo­bában ülve láttuk, amikora párká­nyon másznak bé felülről a boga­rak .. . — A bérlő 1978-ban költözött be ebbe. az akkori tanácsi bérla­kásba — mondja Vass István, a házkezelőség vezetője. — Rövide­sen azonban elhagyta a bérle­ményt, a lánya viszont maradt. Ekkor kaptuk a lakóktól az első panaszokat. Kétes elemek jártak ide, sőt, azt hiszem, hogy egy ideig még ki is adták a lakást. A kifize­tetlen számlák miatt a gázt és a villanyt már régen kikapcsolták, a lakbérhátralék pedig 48 212 forint, amit bírósági úton próbálunk be­hajtani. így első-ránézésre körülbe­lül kétszázezer forintra lenne szük­ség ennek az egyszobás lakásnak a felújításához.. . Sokan várnak szociális bérla­• Mikor lesz a romhalmazból lakás? kásra Kecskeméten is. Ez a lakás hivatal nem dönt a házkezelőség ugyan üres és lepusztult, de van javaslatáról, melyben kérik a jog­kijelölt bérlője. Ide más nem köl- viszony megszüntetését, tözhet addig, amíg a polgármesteri — galambos — Felszabadult egy lakás ... VÁLASZ CIKKÜNKRE Teljes nagytakarítás Sajnálattal olvastuk a Petőfi Népe 1991. IX. 12-ei számának első oldalán megjelent Leállt a solti bűzgyár című cikküket. A tárgyszerűség és a szakmai pontosság kedvéért az alábbi megjegy­zéseket fűzzük az íráshoz: Már a cikk címét is irritálónak tart­juk. Az 1985 88. években mintegy 200 millió forintos költséggel a régi —való­ban bűzös gyárat korszerűsítettük; elláttuk légtisztasági, környezetvédelmi berendezésékkel. A korszerűsítést ez év­ben folytatni tervezzük, melyhez a víz­ügyi igazgatóság, illetve a Dél-Bács- Kiskun Megyei Vízmű Vállalat hozzá­járulását megszereztük. Eszerint az idő­közben elhasználódott szennyvíz- ejőtisztító berendezést intenzifikáljuk. A gyár az előtisztított szennyvizeit a községi/városi biológiai szennyvíztisz­títónak adja át — mely jórészt szintén az ATEV költségén épült. A csatornaszennyezés témájában a hatóságok 1991. szeptember 6-án a Sol­ti biológiai tisztítóban, illetve az ATEV-üzemben egyeztető tárgyalást hívtak össze, ahol a következők hang­zottak el: A solti ÁTEV-üzem 1991. IX. 16-ától két hét időre — nagykarbantar­tásra leáll. A karbantartási munkák idején a gyárban termelés nem lesz. A begyűjtési területről a nyersanyagot más társüzemekbe szállítjuk át. — A leállás idején takarítást követő­en a gépek nagyjavítása megtörténik. — A szennyvíz-előtisztító telep be­tervezett átalakítása előtt szükséges fel­mérnünk az acéllemezből épült nagy tartályok falvastagságát, illetve általá­nos műszaki állagát. — A tartályok vizsgálatához szüksé­ges a rendszer teljes leeresztése, kitaka­rítása. Bejelentettük, hogy a leürítés, takarítás idejére engedélyt kérünk a vízügyi igazgatóságtól. A felmérést követően az állapo­toktól függően tudjuk az átalakítást megrendelni a kivitelező szakcégtől. Magát a szennyvíz-előtisztító át­alakítását is csak a nevezett igazgató­ság engedélye után tudjuk megkezdeni.- Terveink szerint az átalakítást előreláthatólag 1991. év végéig meg­oldjuk. A fentiek alapján az Alsóduna- völgyi Vízügyi Igazgatóságtól enge­délyt kértünk a szennyvíz-előtisztító te­lep leállítására, kitakarítására, de főleg a szennyvizek Dunába történő beveze­tésére 1991. IX. 17—24. között. Az Önök cikkében többszörös félre­értés történt, melynek kiigazítását kér­jük. Amennyiben igénylik, úgy a cikk megírásához szakembereinket szíves rendelkezésükre bocsátjuk. Ebben lát­juk annak lehetőségét, hogy az olvasó­kat tárgyszerűen, szakmailag kifogás­talanul, esetleg a további terveket is bemutatva tájékoztassuk. Dr. Tóth István Érdekegyeztető Tanács Szegeden Régi mesterségek művésztelepe Lakiteleken A Csongrád megyében is egyre súlyosbodó munkanélkü­liség kezelését éppúgy megvi­tatják, mint az önkormányza­tok, a munkaadók és munka- vállalók, valamint a lakosság érdekkörét érintő valamennyi témát. Ezzel a szándékkal kezdte meg működését Szege­den az Érdekegyeztető Tanács. Az új szervezet vállalta, hogy állást foglal a különféle kérdé­sekben, ajánlásokat dolgoz ki a közgyűlés, valamint a szakbi­zottságok számára, keresi a megoldást a város működését alapvetően befolyásoló feszült­ségek leküzdésére. A döntés- előkészítő munkában az érdek- képviseleti szervezetek széles köre vesz részt, mig a döntése­ket az érdekelt felek 3-3 tagú tárgyalócsoportja hozza meg. Lakitelek-Tőserdőben is véget ért a strandidény, bezárták a meleg vizű fürdőt, melyet most első alka­lommal a nagyközségi önkor­mányzat közvetlenül hasznosított. Az üdülőövezet iránt egész nyáron nagy volt az érdeklődés. Nyolc­tízezren látogattak naponta a Ti­sza menti fürdőbe, s a nemzeti parkhoz tartozó védett területre, ahová kirándulni még az őszi verő­fényben is érdemes. Az előző hónapok tapasztalatai­nak birtokában, a lakitelek-tőser- dei természeti értékek szélesebb körű hasznosítását, megkedvelte- tését tervezi az önkormányzat. Tárgyalásban van hazai és külföldi vállalkozókkal, akiket szeretne megnyerni ennek a célnak a támo­gatására. Az üdülőfejlesztési, többeszten­dős program részeként, az önkor­mányzat szeretné életre hívni a régi mesterségek művésztelepét neves fafaragók, fazekasok, dísz- és pat­kolókovácsok közreműködésével, akikre, mint befektető vállalko­zókra is, számít a terv kivitelezésé­ben. Jelentkező már van. A nagyközségnek egyik ipartör­téneti értékű, gazdasági épület- együttese került vissza az önkor­mányzat tulajdonába. Kellő tata­rozás, kisebb átalakítás után, itt a szikrai szőlő-, gyümölcstermő táj legjobb termékeinek állandó be­mutatóját és kóstolóját nyitnák meg az ide látogató hazai és külföl­di közönség számára. Végképp megérett a helyi ön- kormányzati hasznosításra a tős- erdei Bagolyvár épületegyüttese is, melynek kezelői jogától még a volt megyei tanácsi vezető fosztotta meg Lakiteleket, az egykorú írá­sok tanúsága szerint. (k. a.) Az immár hagyományos halasi szüret talán legszínvonalasabb megrendezésének lehettünk tanúi az idén. Ferincz János pillanatképei ízelí­tőt adnak a két nap eseményeinek „sőréjéből”. Halasi szüret ’91 • A faklumpa immár nem a homoki szegények szalmával bélelt lábbelije, sokkal inkább különleges vásárba a néprajzi tárgyak gyűjtőinek. • Csíkszeredától Magyarkanizsáig tucatny i fellépő csoport színesítette a szüreti fesztivál programját. Jövőre ugyanitt. velük! # Első alkalommal hirdették meg az országos utcai futóversenyt, amely nagy érdeklődést keltett. A közel 150 induló versenyző kö­zött a közép- és hosszútávfutás hazai mezőnyének élvonalbeli képviselőivel, sőt, a belgrádi futók részvételével már nemzetközi­vé szélesült izgalmas verseny szurkolni lehettek a halasiak. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: ÜTÉSVÁLTÁS FULOPSZALLASON Az ítélet: Egy év próbára bocsátás Lapunk is több alkalommal foglalkozott azokkal a belső villongásokkal, amelyek megosztják Fülöpszálláson az önkormányzatot és ezen túl a köz­ség lakosságát. Ezek a villongások, noha új keletűek, tulajdonképpen az elmúlt évtizedekre vezethetők vissza. Legalábbis erre lehet következtetni egyes megnyilvánulásokból, elejtett szavakból, és főleg a becsületsértő kijelentésekből. Megírtuk azt is, hogy mi történt az önkormányzat múlt év november 27-ei ülésén. Ami ott történt, abból végül is bírósági ügy lett, igaz, csak magánvádas. A Kiskőrösi Városi Bíróság a közelmúltban nyilvá­nos tárgyaláson hozott végzést az ügyben. Nézzük: mi is történt valójában? Az említett önkormányzati ülésen Varga István (Fülöpszállás, Kossuth utca 35/B) a helyi általános művelő­dési központ akkori igazgatója — mert éppen az ÁMK fennmaradása vagy megszüntetése tárgyában akart dönteni a testület meghívottként volt jelen. Hallgatóként vett részt az ülésen Magyar József (Fülöpszállás, Attila utca 8/C) villanyszerelő, aki­nek felesége viszont tagja a községi önkormányzati testületnek. A bíróság megállapítása szerint a két ember között korábban nézetelté­rés volt amiatt, mert Magyar József úgy érezte: hetedikbejáró fia méltat­lanul alacsony osztályzatot kapott, és a gyereket „lelkileg megalázták”. Mindennek oka —- Magyar szerint —csakis Varga István akkori iskola- igazgató volt. Varga István másoktól visszahallotta, hogy őt Magyar emi­att patkánynak nevezte. Az ülésen szót kért és kapott Ma­gyar József, aki felolvasott egy előre leírt szöveget s ebben nem éppen hízelgőén szólt a művelődési köz­pont vezetőjéről, noha nevét nem említette, de természetesen mindenki tudta, hogy Varga Istvánról van szó. Felszólalása közben dr. Schleider József képviselő kérte a polgármes­tert, hogy vonja meg a szót Magyar­tól a személyeskedő, sértő hangneme miatt. Ugyanezt kérte Magyar fele­sége is, de a polgármester nem vonta meg a szót, hagyta, hogy Magyar végigmondja a szöveget. Felszólalt az ülésen maga Varga István is, de nem reagált a Magyar József által elmondottakra, érve­ket sorakoztatott fel a művelődési központ mellett. Más kérdés, hogy a testület végül is az általános mű­velődési központ megszüntetése mellett döntött... Az ülés befejezése után Varga Ist­ván a kijárati ajtó felé tartott, a résztvevők túlnyomó többsége már eltávozott, de körülbelül 15 személy még a helyszínen volt. Varga oda­ment Nagy László képviselőhöz, kezet fogott vele, majd kijelentette, hogy „patkány” — és fejével a kö­zelben ülő Magyar József felé intett. De odament Magyarhoz is és a kö­vetkezőket mondta neki: — Mi van öreg, nem vetted ész­re, hogy nem az én mocskolásom szerepel napirenden? Nem a Varga Pistáról van szó? Te szemét pat­kány, most boldogabb vagy? A válasszal Magyar József sem maradt adós: Szemét kommunista vagy! — mondta Magyarnak, majd szintén patkánynak nevezte a másikat. Var­gaekkor közepes erővel, ököllel száj­ba vágta Magyart, aki azonnal visz- szaütött és rémülten kiabálta, hogy „megütött a véres kommunista, vé­remet vette a büdös kommunista”. A két verekedő embert azonnal szétválasztották. Az egyiket lefog­ták, a másikat kilökték az ajtón, es hazavitték. Mindketten megsérül­tek, a sérülések tényleges gyógy- tartama nyolc napon belüli volt. Magyar József 1990. decefnber 8- án terjesztett elő magánindítványt, Varga István pedig 1991. március 8-án élt a viszontváddal. A Kiskőrösi Városi Bíróság alapos mérlegelés után hozta meg végzését, amely szerint mindkét vádlott eseté­ben megállapította a könnyű testi sér­tés vétségét és mindkettőjüket 1-1 év­re próbára bocsátotta. Amint az in­doklásban olvashatjuk: „A bíróság úgy találta, hogy mindkét vádlott cse­lekménye alkalomszerű volt, velük szemben büntetés kiszabása nem szükséges, ezért mindkettőjüket pró­bára bocsátotta...” Az ítélet még nem jogerős. G. S. ^ KATOLIKUS VEZETŐK ISKOLÁJA Értelmiségielit-nevelés Lengyelországban Katolikus vezetők iskolája kezdi meg működését még az idén Lengyelországban. Alapí­tói szerint legfőbb célja katoli­kus világi személyek megfelelő felkészítése a nemzet hatékony szolgálatára a keresztény szelle­mű társadalmi élet újraéleszté­sével. Tervük szerint a felvett világi személyeket, illetve szer­zeteseket sokoldalúan felkészí­tik arra, hogy vezető szerepet töltsenek be az ország életében. A hároméves általános kur­zus után egyéves szakosított képzés következik. Az ezeket elvégzők kluturális-oktatási ve­zetőként, közösségek vezetői­ként, gazdasági és politikai ve­zetőként hagyják el az egyete­met. A kulturális vezetők feladata az egyházmegyék és parókiák kuturális és oktatási életének megszervezése, a közösségveze­tők dolga elsősorban a külön­böző közösségek alakítására és aktivizálására alkalmas szemé­lyek képzése. A gazdasági veze­tők munkája „a gazdaság esz­közként való felhasználása Is­ten és az emberek szolgálatá­ban” — ahogy ezt a Slowo Powszechne című katolikus lap megfogalmazta —, illetve gaz­dasági vállalkozásokkal előte­remteni a katolikus kezdemé­nyezések pénzügyi alapjait. A politikai vezetőknek közvet­ve vagy közvetlenül a lengyel politikai életben kell részt ven­niük, katolikus politikai szerve­zetek létrehozóiként és vezetői­kéül. Távlati célja ennek a főisko­lának egy katolikus értelmiségi elit létrehozása, amely nemcsak a táradalmi élet valamennyi te­rületén, hanem az államappará­tusban is működne.

Next

/
Thumbnails
Contents