Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-23 / 223. szám

A frankfurti autószalon története 1897-től napjainkig A frankfurti autószalon kétévenként kerül megrendezésre és mindig kiemel­kedő eseménynek számít. A világ autó­motor gyártással Foglalkozó ' szak­emberei áz idén ismét találkoznak szep­tember 12—22. között ebben a német- országi városban. Az utolsó szalon adatait áttekintve érthető a kiállítás fontossága: 250 000 négyzetméter kiál­lítási területen 35 ország mintegy két­ezer cége állít ki és a látogatók száma az előző alkalommal meghaladta az 1 millió 200 ezret. Az autószalon Frank­furt belvárosában, a kereskedelmi ne­gyed kellős közepén található bonyo­lult labirintus, melyet mozgójárdák so­kasága szel keresztül. A látogatók és kiállítók kényelmét és munkáját szol­gálja a 26 étterem, 60 kioszk, konferen­ciatermek, bankok, faxszolgáltatás, tolmácsszolgáltatás, audiovizuális esz­közök és sok minden más. A kiállítási területet gyorsvasút köti össze a repülőtérrel és külön villamos­vonalak a vasútállomással. Az autóki­állítás a nemzetközi vásárközpont szá­mos rendezvénye közül csak az egyik, de hagyományait tekintve a legrégebbi. Érdekes módon a frankfurti szalon Berlinben született 1897. szeptember 30-án, amikor az autó szó szerint az első lépéseket, métereket „futotta”. (Egy évvel korábban rendezték meg ennek a kiállításnak talán egyetlen megelőzőjét, a londoni „Horseless Car­riage Exhibition”-!, azaz a lóvontatás nélküli kocsik szalonját.) A berlini első kiállítás székhelye a Bristol Hotel volt és összesen 4 kiállító volt jelen. A sikerre csak egy évet kel­lett várni. A berlini lóversenypályától kölcsön vett területen nagy sikert ara­tott a kiállítás, és a közönség nagy örö­mére már az első versenyre is sor került a kiállítók között az 54 kilométeres Berlin—Potsdam útvonalon, amit az akkori győztes 2 óra 8 perc alatt tett meg. Az 1899-es év azután végleg meghoz­za a sikert. A harmadik „Motormeg­hajtású járművek” kiállításán 134 kiál­lító vesz részt. A kiállítók nagy száma nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy akkoriban csak Németországban egyedül 36 gyár létezett, amelyekben belső" égésű robbanómotorral hajtott járművet gyártottak és 12 olyan gyár, ahol villamos hajtású berendezéseket építettek. Összesen 20 külföldi kiállító volt jelen, ezek közül 12 francia. A lá­togatók száma meghaladta a százezret. Ettől kezdve a kiállítás felfelé ívelő sza­kasza töretlen. Az 1905-ös kiállítást maga II. Vilmos császár nyitja meg. 1912-ben új területet keresnek a kiállí­tás számára és így kerül sor egy új berli­ni vásárváros megépítésére. Az első vi­lágháború kitörése azonban meggátol­ja a munkák befejezését. 1921-et írunk, amikor befejeződik az építés és a szalon az új kiállítási területen éled fel ismét. Ezután nyugtalan évek következnek. 1927 és 1939 között a szalon Berlin— Lipcse—Köln útvonalon vándorol, mi­közben Európa egén gyűlnek az újabb világháború veszélyfelhői. A háború után nehezen támad fel a kiállítás. Németország romokban he­ver, ennek ellenére 1947 és 1949 között a hannoveri vásár ad helyet egy kismé­retű kiállításnak. Egyszer még ismét visszatért a szalon Berlinbe, majd 1951- ben Frankfurt tárja ki kapuit az autó­ipar előtt. Ugyanebben az esztendőben még Berlinben is rendeznek egy nem­zetközi autó-motor kiállítást, ami egy­ben az utolsó jelentős vásár berlini székhellyel. A világ közvéleménye egy­re nagyobb lelkesedéssel közelít az au­tók felé, ahogy telnek az 50-es évek. 1957-ben már 800 ezret meghaladó volt a látogatók száma, ami nem esik túl messze a mai adatoktól. Ugyanebben az évben a kiállítók száma 649 volt. Sokszor állítottak itt ki világújdonsá­gokat is, mint például 1961-ben első ízben a beépített, illetve beépíthető biz­tonsági öveket, mint a biztonságos au­tózás nélkülözhetetlen eszközeit. A 60-as évek elején jelentkeztek az első bátortalan japán kiállítók, akik azután néhány éven belül az európai autógyá­rak legnagyobb konkurenseivé váltak. Kétévenként a Majna melletti Frank­furt a Német Autógyártók Egyesületé­nek szervezési támogatásával rövid időre a világ autós fővárosává válik. Az idei 54. szalon is megerősíti ezt a tendenciát, miközben más kiállítások — mint például a torinói szalon is elvesztik jelentőségüket. (Erdősi József, Parma) APRÓ HÍREK ü Tavria Une gartiine á partir de 35 990 F I Lada line gamme a partit de 41990F ® Skoda Une gamme á partir de 42 500 F Aleko Une gammái partir de 49 990 F • Tokióban iskolások nézik a Nissan autógyár központja előtt kiállított Nissan NX kupét, amelynek karosszériáját pont úgy hajlították meg, mint a cég tévébeli rajzos reklámjában szereplő kocsit. • Reprodukciónk egy francia autósújságból származik — az árak francia frankban értendők —, melyből egy egyenlő 13,2 magyar forinttal. Kettesbe kapcsolt a magyar Suzuki Az esztergomi Suzuki-beruházás helyzete nem ad okot aggodalomra, viszont a Magyarországon gyártan­dó Suzuki-alkatrészekkel egyelőre vannak problémák — összegezte magyarországi látogatásának ta­pasztalatait Suzuki Osamu. a Suzu­ki Motor Corporation elnöke. A japán autógyáros tárgyalt a köz­az ipari, továbbá a külgazdasagi vJfB, TM&tigaffltj a Vegyepszer Rt. lovallalkozasaban épülő esztergomi beruházást. Lepsényi István, a Magyar Suzu­ki Rt. elnök vezérigazgatója el­mondta, hogy Suzuki úr elégedett • volt az Esztergomban látottakkal, a tárgyalások központi témája min­denütt az volt: hogyan lehetne ver­senyképesebbé tenni a magyar be­szállítók termékeit? Az elképzelések szerint már a gyártás kezdeti szakaszában 50 szá­zalék lesz a magyar beszállítások értéke, sok termék minőségével és főként árával azonban nincsenek megelégedve a japánok. A leendő beszállítóknak növelniük kell erő­feszítéseiket, de a tárgyalásokon Suzuki Osamu felvetette: a kor­mány is segítse összehangolt politi­kával a nemzetközi piacon verseny- képes autóalkatrészek nagy tömegű előállítását. A háttéripar támogatá­sára az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztériumban, valamint a Nemzet­közi Gazdasági Kapcsolatok Mi­nisztériumában, Kádár Béla mi­niszterrel folytatott megbeszélésen is ígéretet kapott. Suzuki Osamu hangsúlyozta: azért van szükség például valamilyen kedvező hitel- konstrukcióra vagy az alkatrész­gyártó-gépek vámmentes behozata­lának engedélyezésére, mert e felté­telek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a magyar autógyártás háttér­ipara kialakuljon és fejlődésnek in­duljon. Ami a Suzuki céget illeti, — természetes törekvés, hogy min­den eszközzel igyekszik lefaragni a költségeket, hiszen Európában ver­senyképes autót kíván gyártatni Magyarországon. Jelenleg egyébként mintegy 600- féle alkatrész magyarországi gyár­tására látnak lehetőséget a szakem­berek, közülük mintegy száz speciá­lis termék, amelynek előállításához japán technológiai segítségre van szükség. A vállalatközi tárgyalások megkezdődtek, s a Magyar Suzuki Rt. eddig 21 hazai céggel írt alá alkatrész-beszállítási keretszerző­dést. A mostani tárgyalásokon szó volt esetleges harmadik piaci érté­kesítésről is Nyugat—Európa or­szágaiba. A tervek szerint az első évben gyártott 15 ezer Suzuki Swif- tet Magyarországon értékesítik, a második évben előállított 35 ezer és a harmadik évre tervezett 50 ezer személygépkocsinak viszont már mintegy 40 százalékát külföldre szállítják. A sorozatgyártás 1992 októberében kezdődik. A leendő gyár 1200 dolgozóját menedzse­reket és munkásokat egyaránt Japánban képezik ki. Az első cso­port rövidesen útnak indul a sziget- országba. (MTI). Autóimport Japánból: megállapodás Tokió és az EGK között Hosszú évekig tartó tárgyalássorozat végén megállapodás jött létre az Európai Gazdasági Közösség és Japán között a szigetország autóexportjával kapcsolatosan. Az európai autó­gyáraknak 8 év áll rendelkezésére a japán kihívás ellensúlyozá­sára. A megállapodás szerint 1999-ig egy bonyolult ellenőrzési rendszer korlátozza a szigetország európai exportját. Valamivel több, mint 8 év van hátra 1999. december 31 -éig. Az európai autógyáraknak ennyi ideje van hátra, hogy terme­lékenység, minőség és árak vonatkozásaikban felzárkózza­nak japán versenytársaikhoz. 8 döntő év, melynek során fokozatosan növekszik a japán autók eladási kvótája az EGK-országok piacain az ez év július 30-án aláírt, történelmi jelentőségű okmány alapján. A tárgyalássorozat 2 évig tartott és talán érdemes röviden összefoglalni a megállapodás fonto­sabb pontjait: 1. 1993. január l-jétől megszűnnek a jelenleg érvényes behozatali korlátozások a japán gyártmányú autókra az EGK-tagországokban. Ezzel egyidejűleg Japán önmérsékle­tet tanúsít és fokozatosan növeli exportját az öreg kontinens felé, egészen 1999. december 31-éig. 2. Ezzel együtt ,1993—99 között az évenként importált japán autók száma nem haladhatja meg az 1 millió 230 ezer darabót azon az EGK-felvevőpiacon, ahol 1999-ben feltehe­tően majd 15,1 millió autó talál gazdára. Ezzel egyidejűleg nem haladhatja meg a különböző európai gyárakban japán technológia és licenc alapján gyártott autók száma az évi 1,27 millió darabot, azaz évi összesen a japán jelenlét max. 2,5 millió lehet. 3. 1993-tól az EGK és a japán kormány által kijelölt bizottság félévenként ellenőrizni fogja a piacot, hogy az esetle­ges anomáliákat korrigálni tudják. Ugyanakkor egy érdekes védőzáradékot is beiktattak arra az esetre, ha a piacfelmérési adatokban valamilyen becslési hiba mutatkozna. Amennyi­ben az EGK-országok piacán a kereslet felülmúlja a most prognosztizált szintet, abban az esetben a többletigény kielé­gítését 2/3—1/3 arányban japán/EGK-gyártók kapják. Ab­ban az esetben, ha a kereslet alacsonyabb lesz a számítottnál, akkor a kieső darabszám 2/3—1/3 arányban lesz megosztva japán és az EGK-autógyárak között. (£_ j ) Renault Fesztivál (Fődíj átadása) Az első Renault Fesztivál sikert hozott mindenki szá­mára. A magyarországi Re­nault kereskedőket kb. 240 000 ember kereste fel,, s szerencséjére bízhatta ma­gát aki leadta tippszelvé- nyét. A mintegy kéthetes nyereményjáték zárónap­ján, szeptember 7-én a mar­gitszigeti fesztiválon kb. 25 000 ember jelenlétében sorsolták ki több más nye­remény mellett a fődíjat, egy Renault Clio személy- gépkocsit. Fortuna kegyelt­je, a boldog nyertes Fóris Katalin budapesti lakos, a Gellért-hegy lábánál vehette át Dr. Ekkehard Nitsch úr­tól a Renault Hungária ügy­vezető igazgatójától, az 1991-es év autójának kul­csait. Olasz autólopási statisztika 1991. valószínűleg rekord évnek fog számítani az olaszországi autólopások statisztikai évkönyvében. Az „előrejel­zések” szerint ebben az esztendőben 400 ezer autó „cserél” ily módon gaz­dát, szemben az 1990-es 306 ezer és az 1989-es 232 ezer autóval. A legveszé­lyesebb városoknak Nápoly, Róma. Milánó, Torino bizonyultak. A típu­sok közötti kedvelési sorrend a követ­kezők szerint alakul: BMW (vala­mennyi típus), FIAT Unó, Lancia Thema, Mercedes, Porshe, Golf és Volvo. Pótalkatrész szerzés céljából az étvágy sorrend így alakul: 500-as FIAT, Y 10 és Renault 5-ös. E. J. • A frankfurti autószalon sztárjáról 2 kép. Az Astra örökli a Kadett helyét az Opelválasz- tékban. 1992: kéthengeres FIAT • A híres lupolino legújabb utódja hétszáz és kilencszáz köbcentiméteres motorral mutatkozott be, 31 és 41 lóerős motorral. • A Peugeot 106-os típusjelzéssel új kisautót hozott forgalomba szeptember 12-én. A négy alapváltozat motorjai: 954 köbcentimétertől 1360-ig, 45-től 100 lóerőig. Végeredményben a Citroen AX kapott igen komoly versenytársat, bár ami az árakat és a fogyasztást illeti, nincs nagy vész ... Az oldalt összeállította: Straszer András

Next

/
Thumbnails
Contents