Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-21 / 222. szám
2. oldal, 1991. szeptember 21. Koalíciós keserűség Az FKgP elnökségének állásfoglalása A Független Kisgazdapárt elnöksége pénteki egész napos ülésen megtárgyalta többek között a koalíció működésével kapcsolatos kérdéseket, és állásfoglalásban összegezte nézeteit. Ez többek között kimondja: a párt június 27-én megválasztott új vezetősége „sajnálattal és nem kevés keserűséggel állapítja meg: a miniszterelnök úrnak negyedév is kevés volt arra, hogy tárgyalást kezdjen a koalícióról és az együttműködés szabályozásáról, holott azt többször is a leghatározottabban sürgettük és kértük. így nemcsak abból rekedt ki pártunk, hogy részt vehessen a politikai irányvonal meghatározásában, hanem annak is bizonyságát vettük, hogy a koalíció vezére nem kíváncsi a véleményünkre. Ez a teljességgel elfogadhatatlan és szövetségi viszonylatban szívélyesnek aligha nevezhető magatartás a partvonalra szorítja pártunkat, ami ellen hangos és egyre ingerültebb a tiltakozás a pártunk tagsága, vezetői és barátai körében is”. Torgyán József pártelnök az elnökségi ülés után a sajtó képviselőinek elmondta: tárgyszerűnek tartja az elfogadott állás- foglalást, amelyet „a párt tekintélyének megóvása céljából” hoztak nyilvánosságra. Lesz-e munkahelyük a nagyüzemi mezőgazdasági dolgozóknak? A mezőgazdasági üzemek általános gazdasági,' valamint munkaerő- helyzetéről tárgyalt Kalocsán az Agrárszövetség megyei választmánya. Már a rendszerváltást megelőzőn is világossá vált, hogy teljes foglalkoztatás fogalmával fémjelzett és vívmányként elkönyvelt, valójában a kapun belüli munkanélküliséget eltakaró régi struktúra nem tartható fenn. A mezőgazdasági üzemek is kénytelenek voltak szembesülni a létszám- leépítésekkel, amelyet gazdasági restrikció, a piacvesztés felerősített és ez már odavezetett, hogy 1/3-ára csökkent a foglalkoztatottak száma. KÉRDŐJELEK Erőszak? Henry Kissinger, volt amerikai külügyminiszter, a nemzetközi fejlemények kiváló elemzője a napokban nagy nyilvánosságot kapott cikkében óvta a világot az illúziótól, miszerint elérkeztünk az erőszakmentesség korszakának legalább a kezdetére. Aggályait a Szovjetunióval támasztotta alá. Hol tart most a Szovjetunió ? Értékelése szerint a 74 éves szovjet hatalom ellen harcoló erők már a siker kapujában állnak. „De a moszkvai központi hatalom elleni forradalom még éppen csak hogy megkezdődött. Az etnikai lázadás a 400 éves orosz impérium uralma ellen a második, párhuzamos forradalom”. Ami sok mindent igér, békességet nem igazán. Ilyen körülmények között marad- jon-e fenn a Szovjetunió? Kissinger felelete: „A nagy orosz sovinizmus, az orosz terjeszkedési törekvések leghatékonyabb erőforrása kevésbé veszélyes egy konföderációs szerkezetű Szovjetunióban, mint egy egyedülálló orosz köztársaságban”. Kimondta: nem biztos, hogy az augusztusi puccs volt a végső. S - végül - számíthatunk-e erőszakra ? „Á gátszakadás túl gyorsan zajlott le a Szovjetunióban. Gorbacsov nagy szolgálatot tett a történelemnek, de ezzel olyan erőket szabadított fel, amelyek számára a legkevésbé fontos, hogy a szovjet elnök jól kijön-e Jelcinnel. Ők mást akarnak. S ez nem biztos, hogy jót tesz a bekének és a világ előrehaladásának”. Ez az utolsó mondat a következő évekre megfogalmazott kissingeri jóslat. Igaza lesz-e? Eddig feltűnően ritkán tévedett. De jó lenne, ha az élet rácáfolna. Ferenczy F.uropress Az Agrárszövetség megyei választmánya úgy látja, hogy a szövetkezeti tagság, valamint az állami- gazdaságok dolgozóinak jövőjét és sorsát eldöntő kérdésekhez nem elegendőek a belső üzemi intézkedések. A magán- gazdaságok tömeges kialakulása eszköz lesz és értékesítési lehetőség hiányában, egyelőre, nem tud a munka- nélküliség levezetőjévé válni. Az egzisztenciális biztonság nélkül maradók helyzetét nem oldja a munkanélküli járadék, csak a költségvetés által támogatott új munkahelyek teremté sén keresztül vezethetők le a mezőgazdaságból felszabadult munkaerővel összefüggő feszültségek. B. N. É. MEGEGYEZÉS A VÉGKIELÉGÍTÉSRŐL A minimálbér 7 ezer forint marad (Folytatás a: 1. oldalról) A már az idei évre javasolt végkielégítési mértékek az új munka törvénykönyvében rögzítettekével egyeznek meg. Háromévi munkaviszony után 1, 5 után 2,10 után 3, 15 után 4, és 20 év után 5 havi átlagkereset jár végkielégítésként. A jelenlegi hétezer forintos minimálbér emeléséről hosszas vita után sem sikerült megállapodni. A munkavállalók a jelenlegi összeg tarthatatlanságát példázva rámutattak: még a nyolcezer forintos minimálbér is csak nettó 7Í00 forintot jelent, miközben a statisztikai kimutatások szerint az egyedülálló emberek minimális létfenntartási költsége 10 400 forint. A kormány tényként közölte: ha az év végéig hétezer forint marad a minimális bér, akkor ez bruttó értékben számítva 33,5 százalékkal, de nettó értékben is több mint 33 százalékkal magasabb, mint 1990-ben. Ugyanakkor az átlagkeresetek emelkedése 30 százalék alatt maradt, s az áremelkedések is megfelelnek a tervezett mértéknek. A munkaadói oldal képviselői hangsúlyozták: a hétezer forintnál magasabb minimálbért semmiképpen sem tudják elfogadni; sok vállalatnál a hétezer forint kifizetése is megoldhatatlan. Ezek hallatán a munkavállalók bejelentették, ilyen formában nem hajlandók tovább tárgyalni, álláspontjukat a tagság véleményének kikérése után alakítják ki. Kérték továbbá az ÉT jószolgálati bizottság közreműködését. A munkaadói oldal hangoztatta, hogy álláspontja nem időhúzás, az elkövetkezendő tárgyalások után sem tud hétezer forintnál magasabb minimálbért elfogadni, így nem tartja indokoltnak a jószolgálati bizottság összehívását. Mivel a kormány nem kifogásolta ezt a megoldást, hamarosan a jószolgálati bizottság foglalkozik a minimálbér emelése körül kialakult helyzettel. AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN Több jogot kap a munkavállaló? (Folytatás az I. oldalról) Végkielégítés illeti meg a munkavállalót, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. (Korengedményes nyugdíjazás esetén nem jár a végkielégítés.) A végkielégítés mértéke az adott munkáltatónál eltöltött évek arányában változik. Legalább három év munkaviszony esetén egy havi átlagkereset jár. Legalább öt év esetén két havi, tiz év esetén három, tizenöt év után négy, legalább húsz év esetén pedig őt havi átlagkereset jár végkielégítésül. A végkielégítés összege három havi átlagkeresettel nő, amennyiben a munkaviszony az öregségi nyugdíj előtt öt évvel szűnik meg. A jelenlegi szabályok szerint a végkielégítés adóköteles jövedelemnek tekinthető. Az új törvénykönyvnek megfelelően az alapszabadság 20 nap, amihez életkortól függő többlet járul. A huszonötödik életévtől kezdődően a szabadság 21 munkanapra emelkedik. A huszonnyolcadik évtől 22, a harmincegyediktől 23, a harmincharmadiktól 24, a harmincötödiktől 25, a harminchetediktől 26, a harminckilencediktől 27, a negyvenediktől 28, a negyvenharmadiktól 29, a negyvenötödiktől pedig 30 napra emelkedik. A kormány ülésén ismét napirendjére tűzte a politikai kárpótlás törvényének koncepcióját. A tervezet 1939-től 1989-ig öt évtizedet ölel át, s kárpótlást kíván nyújtani mindazoknak - valamint hozzátartozóiknak akiket törvénysértő módon fosztottak meg életüktől vagy szabadságuktól. A szabadságuktól megfosztottak köre kiterjed a börtönt szenvedettekre, a kényszergyógykezeltekre, a front-munkaszolgálatosokra, a kényszer- munkára a Szovjetunióba hurcoltakra, az internáltakra és a deportáltakra. Az Igazságügyi Minisztérium becslései szerint mintegy 370 ezer embert érint a politikai kárpótlás. PETŐFI NÉPE MAGYARORSZÁG A THE ECONOMIST SZERINT Lassú privatizáció Csehszlovákiában. Magyar- oszágon, Lengyelországban, Romániában elhalványult a gyors piacgazdasági átmenet reménye, növekszik a csalódás és a keserűség — írta pénteken a The Economist brit gazdasági hetilap a kelet-európai országokról készített 17 oldalas összefoglaló elemzésében. A térség minden hivatalos személye egyetért abban, hogy tulajdonosok nélkül a piac soha sem fog rendesen működni, a gazdaság nem fog növekedni, még nincs jele nagy privatizációnak — írta a The Economist. A felmérés Kelet—Európában járt szerzője, David Manasian Magyarországról ezt írta: „Magyarországon, mely a kommunisták alatt is mindig élen járó reformer volt, már létezett magán- gazdaság, kezdetleges tőzsde, állami kereskedelmi bankrendszer akkor is, amikor a kommunisták 1989-ben megbuktak. A magángazdaság körülbelül a GDP egyharmadát adja. A legtöbb árat felszabadították. Magyarország több külföldi beruházást vonzott (körülbelül 1 milliárd dollárt), mint bármelyik más keleteurópai ország. De egyszersmind Magyarországnak van a legtöbb adóssága. A pénz az üzlet számára nagyrészt konvertibilis, de az egyéneknek nem, habár a korlátozásokat alig érvényesítik. A kereskedelmi akadályokat csökkentették, de a hazai termeléssel versenyző egyes importcikkek vámja még magas. A privatizáció lassú, és a kormány megosztott a továbblépés kérdésében." A The Economist elismeri, hogy a kelet-európai országok már kisebbfajta csodákat műveltek. Például Magyarország tavaly 26 százalékkal növelte OECD-exportját. Azt sem tagadja, hogy a feladat elképesztően nagy. A magyar kormánynak például 2180 vállalatot kellene magánkézbe adnia, a felét 1994-ig. Összegzésül mégis megállapítja: a lassúság végzetes lehet, mert Kelet-Európábán még gyors reformokkal, privatizációval is legföljebb az évtized vége felé érhető el az 1989-es egy főre jutó termelési szint. A lap szerint nemcsak a külföldi beruházókra kell várni, hanem a hazai megtakarításokat is mozgósítani kell a privatizáció sikere érdekében. A szakszervezetek javára döntött az Alkotmánybíróság Hárommillió szakszervezeti tag tagsági viszonyára hozott kedvező tartalmú döntést az Alkotmánybíróság — jelentették be a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének képviselői rendkívüli sajtótájékoztatójukon pénteken. Az Alkotmánybíróság a vizsgálatot kezdeményező szakszervezeti.szövetségek beadványának megfelelően alkotmányellenesnek minősítette azt a személyi jövedelemadó módosításával kapcsolatos ez év eleji rendelkezést, amely szerint a szakszervezeti tagdíjak 300 forint felett adókötelesek, ugyanakkor az egyéni vállalkozói munkáltatói tagdíjak teljes egészükben, adómentesek. A törvénymódosítás már a januári, parlamenti tárgyaláskor is heves vitákat váltott ki, hatályba lépése után pedig az MSZOSZ, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Textilipari Dolgozók Szakszervezete, a Vasasszakszervezet, valamint az MSZP Alkotmánybírósághoz fordult, hogy az minősítse alkotmányellenesnek a dolgozókat hátrányosan érintő, diszkriminatív törvényt. Kérésüket azzal indokolták, hogy a törvény növeli a munka- vállalók és a vállalkozók, illetve érdek- képviseleti szervezeteik között az anyagi erőforrások terén egyébként is meglévő különbséget, s ez további esély- egyenlőségek kialakulásához vezet. Az Alkotmánybíróság döntését azzal indokolta, hogy a szakszervezetek léte működése közérdeket is szolgál, mivel kitüntetett szerepet játszanak a gazdasági érdekek védelmében, valamint a sztrájkjog gyakorlásában. E funkciójukkal közvetlen előmozdítói a piacgazdaság megvalósulásának. A határozatot dr. Vágó János, a Kereskedelmi Szakszervezetek Szövetségének-főtitkára a sajtótájékoztatón így kommentálta: bölcs dolog, ha az állam nem avatkozik be a civil szféra életébe. Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesnek minősített szövegrészeket 1991. januárjára visszamenőleg megsemmisíti. A szeptemberig elhúzódott döntés kisebb zavarokat okoz majd a működő tagdíjrendszerben. A dolgozók kérdeznek, az igazgató még hallgat Egy hete még a baromfifeldolgozó független szakszervezetének ügyvivőjét, Kovács Tibort nem lehetett szóra bírni, most viszont ömlik belőle a panasz: — Szadeczkinek volt egy terve, már a japánokkal is tárgyalt, ezzel szemben Darula János a csődeljárást kezdeményezi. A műszaki igazgató a vállalati tanács előtt elmondta az elképzeléseit, de a tanácsban többségben Darula emberei vannak, s így 11 igennel, 2 tartózkodással és 2 ellenszavazattal mellette szavaztak. A vállalati tanács nem egyéb, mint bólogatójánosok gyülekezete. Nem a dolgozók érdekeit tartják szem előtt, hanem csak a saját foteljaikhoz ragaszkodnak görcsösen. Ha csődeljárást indítanak, 3 hónap múlva az utcára kerülünk 1800-an. Ezt egyszerűen nem látják át. És amikor végre van egy ember, aki valamit tenni akar, ellene szavaz a vállalati tanács. De kérdezem én: miért tart itt a vállalat? Darula János 3 hónapot mondott, hogy ennyi idő alatt az adminisztrációt végző dolgozók létszámát csökkenti. Tudja mi volt a leépítés? A harmadik emeletről a másodikra építette le az irodistákat. Csak a székek vándoroltak emeletről emeletre, szobáról szobára. Aztán egy olasz cégnek tollat adtunk el, úgy volt, hogy a 90 százalékot kifizetik, a 10 százalékot csak szállítás után. Ez elmaradt, az igazgató pedig azt mondta: jóvá kell írni. Több millióról van szó! Tettek-e lépést a Hágai Bíróságon? Tavaly szeptember ót^j egy pesti kft.-nek 8-10 milliót fizettek ki privatizációs szaktanácsadásért. De mikor valósul meg a privatizáció? Soroljam? A külföldi He- gyesi úr tartozik a vállalatnak 70- 100 millióval. Léptek-e ebben az ügyben az illetékeseknél? Aztán igaz-e, hogy a toliüzemet áron alul akarják eladni? És vajon mit szól ahhoz az igazgató, hogy vezető beosztású dolgozók kft.-kben vannak? A vállalat igazgatóját, Darula Jánost kérdezem, de nehezen áll kötélnek. A személyi kérdés nem újságtéma —— jelenti ki. Szadeczki Jánossal kapcsolatban csak annyit mondhatok: tudomásunkra jutott, hogy jóvá nem hagyott, a vállalat átalakulását célzó tárgyalásokat folytatott, amihez nem volt joga. Túllépte a hatáskörét, s mivel bizalmi vezetői állásról van szó, kénytelen voltam javasolni a felfüggesztését, amit a vállalati tanács egyetér- tőleg jóváhagyott. Ehhez nem kívánok kommentárt fűzni, hiszen a döntés még nem jogerős. Az összes többi sárdobálás, amiben én nem veszek részt. Engem bizalmi állással bíztak meg, súlyos döntéseket kell hoznom, amiért vállalom is a felelősséget. Ilyen légkörben azonban nem lehet vállalatot irányítani. Egyik oldalon a vállalati tanács, másikon a menedzser, hátamon meg a helyüket féltő dolgozók. A vállalatunknál ugyanazok a feszültségek, ellentmondások találhatók, mint a társadalomban. S különböző érdekekből demagógiával embereket lehet fellázítani. Én azonban semmiféle provokációnak nem ülök fel, a döntés balhéját úgyis nekem kell elvinnem. Az nem igaz, hogy nincs koncepciónk. Igenis van. A felszámolás nem stratégia, hanem állapot. Az, hogy lelassult a privatizáció, nem rajtunk múlt. Most is folynak tárgyalások, de erről pontos tájékoztatást — az üzleti titok megsértése nélkül csak pár hét múlva adhatok. — benke — EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Békefenntartó erőket Jugoszláviába! Békefenntartó erők mielőbbi Jugoszláviába küldése mellett foglalt állást Alois Mock osztrák külügyminiszter pénteki varsói sajtóértekezletén. Véleménye szerint minél gyorsabban szükség lenne a békehaderő bevetésére, de ezt az ENSZ keretén belül, az Európai Közösségekben, és természetesen a konfliktusban érdekelt valamennyi féllel kellene egyeztetni. Mock úgy vélte, hogy Jugoszlávia szomszédainak nem szabad részt venniük ezekben a békeerőkben. Mint Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter emlékeztetett rá, • tulajdonképpen ezzel a javaslattal állt elő Lech Walesa államfő a közelmúltban. Hangsúlyozta, hogy szó sincs valamiféle Jugoszlávia ellen irányuló fegyveres akcióról vagy bármelyik köztársasága megtámadásáról. Az elképzelés szerint, bár valóban katonai alakulatok küldéséről lenne szó, de azok célja nem harctevékenység volna, csupán a béke biztosítása a harcoló felek egymástól való szétválasztásával. Kifejezésre juttatta, hogy Lengyel- ország kész ilyen békeerők akciójában való részvételre, ha a nemzetközi fórumok emellett döntenének. Tíz kilométer hosszú menetoszlop Belgrádon át Pénteken újabb, harckocsikból, páncélozott csapatszállító járművekből és ágyúszállító tehergépkocsikból álló katonai konvoj haladt át Belgrádon nyugati irányba, Zágráb felé — jelentette az MTI tudósítója. Csütörtökön egy nagyobb, az ÄP szerint mintegy tíz kilométer hosszúságú menetoszlop már átvonult a városon, ez azonban nem lépte át a szerb —horvát határt, hanem éjszakára megállt a határtól mintegy 5 kilométerre lévő Sídben. A horvát rádió közlése szerint ez az oszlop pénteken délelőtt 11 órakor harci alakzatot vett fel, a harckocsikkal együttműködő gyalogsági alakulatokkal együtt. A rádió szerint a jelek arra mutatnak, hogy támadás készül Vukovár és Vinkovci ellen —jelentette az AFP. Pénteken délelőtt. 10 óra 45 perckor Zágrábban újabb légiriadó kezdődött, s félórával később megszólaltak a szirénák a tengerparti Zárában és Sibenikben is. A riadó, amely a szerdai tüzszünet óta az első volt a horvát fővárosban, 45 percig tartott, de a légitámadás nem következett be. Popov nem ül le a szerb elnökkel Bulgária kérésére Görögország csütörtökön lemondta azt a szombatra, Athénba tervezett négyoldalú tanácskozást, amelyen Bulgária, Görögország, Románia és Szerbia vezetői vitatták volna meg a jugoszláviai válságot, illetve a Balkánon kialakult helyzetet. A görög kormány nyilatkozata szerint a tanácskozás elnapolását a Jugoszláviában kialakult drámai helyzet tette szükségessé. A Reuter brit hírügynökség úgy értesült, hogy Dimiter Popov bolgár miniszterelnök nem hajlandó egy asztalhoz ülni Szlobodán Milosevic szerb elnökkel. A tervezett athéni tanácskozást korábban hevesen ellenezte Olaszország és Németország is. Bosznia-Hercegovina vezetése csütörtökön úgy döntött, hogy nem küld több fiatalt a jugoszláv szövetségi hadseregbe. A köztársaság elnöksége egyben követelte, hogy szüntessék be a katonai mozgósítást, s szereljék le „a szükségtelenül besorozott” férfiakat. Horvátországi kórházi források szerint csütörtökön életét vesztette a köztársaságban a Le Nouvcl Observateur cimű francia hetilap tudósítója és megsebesült a svájci rádió egyik techikusa. A két újságíró gépkocsijával aknára futott a Pctrinjában lévő laktanyánál. NATO-küldöttség a Szovjetunióban A római NATO Védelmi Kollégium vezetője, Castelo Branco tábornok és a kollégium négy tanár tagja ötnapos hivatalos látogatást tett a Szovjet Vezérkari Akadémián szeptember 15—19. között. A Magyar Távirati Irodához eljuttatott NATO-sajtóközlemény szerint a látogatás a Szovjetunió és a NATO közti katonai kapcsolatokat érintő program keretében zajlott le, összhangban az 1991 júniusában Koppenhágában tartott NATO miniszteri találkozó minden EBEÉ-tagországnak tett ajánlásával. Jelcin jobban van Borisz Jelcin egészségi állapota kielégítő, így még tegnap megkezdhette tervezett utazását a Kaukázuson túli területeken—jelentette parlamenti tudósítója értesülése alapján a TASZSZ. Az orosz elnök és Nurszultan Nazarbajev kazah elnök egy hónappal ezelőtt állapodott meg abban, hogy megpróbálnak közvetíteni az Azerbajdzsán és Örményország között a Karabah-hcgyvidéki konfliktusban. E célból utaznak most mindketten Bakuba, Sztyepanakertbe (Karabah-hegyvi- dék közigazgatási központjába) és Jerevánba. Argentína az első világhoz pártolt Argentína kilép az el nem kötelezett országok mozgalmából. Az erről szóló döntést csütörtökön közölte Carlos Menem argentin államfő a mozgalom soros elnöki tisztét betöltő jugoszláv elnökkel. A dél-amerikai ország 18 éven át volt tagja a több mint száz államot tömörítő mozgalomnak. „A világot ma már más és más szabályok irányítják. A hidegháborúnak vége, a Szovjetunió felbomlott és polgárháború van a mozgalmat jelenleg elnöklő Jugoszláviában” — írta üzenetében az argentin elnök. Hírügynökségi értékelések szerint Menem ezzel a döntéssel véglegesen szakított a korábbi peronista politikával és egyértelműen értésre adta, hogy Argentína az úgynevezett harmadik világgal szemben az első világgal — a fejlett tőkés államokkal kíván szorosabb kapcsolatokat kialakítani. Román—szlovák megállapodás — Szlovákia és Románia megállapodott abban, hogy együttműködik a nemzetközi szervezetek keretében a nemzeti kisebbségek jogainak előmozdításáért, ugyanakkor annak megelőzéséért is, hogy visszaéljenek ezzel a problémával olyan célok érdekében, amelyeknek semmi közük az emberi jogokhoz — közölte többek között Teodor Melescanu külügyminiszteriu- mi államtitkár Szlovákia miniszterelnökének bukaresti tárgyalásairól. Jan Carnogursky csütörtökön érkezett kétnapos látogatásra a román fővárosba. Megbeszéléseket folytatott Petre Roman miniszterelnökkel, valamint Adrian Severinnel, a reformok és parlamenti kapcsolatok államminisztere- vei. A szlovák és a román kormányfő találkozójukon egyetértettek abban, hogy a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvényeknek a kérdéskörről rendezett tavalyi koppenhágai utóértekezletén elfogadott konvenció kínál optimális keretet — idézte a Rompres hírügynökség a pozsonyi vendeg szavait. . . , , . .. Carnogursky emlékeztetett arra, hogy az idén tavasszal (a romániai) Nagylakon járt, ahol megállapíthatta, hogy az ott élő szlovákok helyzete igen jó. elsősorban a forradalom óta. Elnökjelölt Kárpátaljáról Már Kárpátaljáról is van jelölt Ukrajna elnöki tisztének betöltésére. A terület legnagyobb termelőegységének, az 52 ezer embert toglalkoztato kárpátaljai Faipari Termelési Egyesülés vállalatainak es szervezeteinek képviselői konferenciájukon úgy döntöttek, hogy Ivan Here ukrán parlamenti képviselőt, az egyesülés vezetőségének elnökét nevezik meg köztársasági elnökjelöltként. Ajelöltek népes gárdája gyűjti egész Ukrajnában az alairasokat ahhoz, hogy Here indulhasson a december 1-jére kitűzött elnökválasztáson. A politikai pártok, társadalmi szervezetek és mozgalmak, dolgozó kollektívák már 39 személyt jelöltek az elnöki posztra a köztársaságban, illetve önjelöltek — nyugdíjasok és munkanélküliek — is vannak az elnöki tisztség megpályázói között.
