Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-20 / 221. szám

2. oldal, 1991. szeptember 20. PETŐFI NÉPE Az utolsó percek tanúi (Folytatás a: 1. oldalról) Igen. A gyors olyan húsz perccel előttem mehetett át azon a ponton. — Mi történt a fékezés után ? — Megálltunk, és a társam bement az állomásra szólni, segítséget kérni. Közben megérkeztek a katonák az őrs­ről. — Riasztotta valaki őket ? — Nem. Ők nem is tudták, mi tör­tént. Jöttek ellenőrizni, mert a fiúk nem jeleztek vissza a hívásukra. Az eset rendkívüliségére tekintettel különleges engedélyek birtokában jut­hatunk csak be a kelebiai őrsparancs­nokságra, ahol a fiúk parancsnokával, katonatársaival beszélhettünk. Rácz Antal őrnagy, az őrs parancs­noka rettenetes lelkifurdalást érez a ka­tonáiért, bár tudja, hogy részéről min­den szabály szerint történt. Mindig büszke voltam mondja —, hogy tőlem még fogdából se szerelt le katona. A járőrt Rőczei András vezette. Milyen katonának tartotta, őrnagy úr ezt a fiút? Fegyelmezett, megbízható határ­őr volt. Több elfogása is volt a szülei sze­rint. Úgy van. Ezen a ponton is. Sok jutalmat, dicséretet kapott. Soha nem fogtuk mulasztáson. Borzasztó ez, mert most mégis valami szabálytalan­ságot követett cl, hogy ez megtörténhe­tett. — Mi a szabály, mennyi idő után mehetnek járőrszolgálatba a katonák ? Kötelező a nyolcórás pihenő, s ezt ők is megkapták. Alkoholt,-gyógyszert fogyasztot­tak -e ? A vizsgálat kizárta ennek a lehe­tőségét. A másik fiú februárbun vonult be ? Nem. Mészáros Zsolt májusban vonult bev és augusztusban került ide az őrsre. Újonc volt, de már volt szol­gálatban, a többi között ezen a ponton is. Kovács Gusztáv őrvezető azon a na­pon határőrizeti ügyeleti szolgálatot lá­tott el. Ő tartott eligazítást a két határ­őrnek, s a későbbiekben is ő intézke­dett. Óránként kell jelentkezniük a jár­őröknek? kérdezem. Igen. Tíz órakor szabályosan be is jelentkeztek, semmi rendkívülit nem tapasztaltak! Előtte, negyedórával, úgy tudom, ellenőrző járőrt is kaptak. Igen, és mindent szabály szerint találtak náluk. Hol tartózkodtak akkor? Rőczei határőr a távolsági kézibe- szélő-oszlopnál, járőrtársa pedig a vas­út túloldalán, az út mellett. Miért küldött később riadócsopor­tot a helyszínre? A tízórás bejelentkezést követően, 22.30-kor mi hívtuk őket, s nem jelez­tek vissza. Néhány perc után ment ki a riadócsoport. Kosztor Attila határőr annak a ria­dócsoportnak a vezetője, amely köz­vetlenül a baleset után elsőként a hely­színre érkezett. Novemberben vonult be ő is, mint társa, Rőczei Andris. Sze­mében végtelen fájdalom, ahogy a lá­tottakról beszél. Körülbelül 22.45-re értünk ki az UAZ-zal. Döbbenten láttam, hogy a vonat áll, előtte egy személy. Azonnal felszólítottam, ő volt a mozdonyveze­tő. Látta a társait? Igen... — Náluk volt a géppisztoly ? — Egyik a sínek között, másik a túloldalon. — Hol volt a kutya ? A TBK-oszlophoz kötözve. — Szabályos ez? — Nem ... Előfordult, hogy rajtakapták a jár­őröket, hogy a síneken ülnek vagy alusz­nak? — Nem. Akkor vagyunk a legébe- rebbek, ha azon a ponton vonat halad át. Végezetül ketyegjen le az az utolsó 38 perc! 22 órakor távbeszélőn jelentkez­nek a járőrök, 15 perc múlva gyorsvonat halad át a síneken, ezt követően, 10 perc múlva, már nem válaszolnak az őrs hívá­sára, s 22.38-kor áthalad rajtuk a teher­vonat. H. T. Kárpótlási igazolások esetleg még jövő januárban is (Folytatás az I. oldalról) Kecskemét még viszonylag szeren­csés helyzetben van, mert itt nem volt iratselejtezés, ami megmaradt régről azt az anyagot megőrizték. De a raktár négy kilométerre van a várostól, és té­len nem lehet ott dolgozni. A legfonto­sabb dokumentumoknak — ingatlan­nyilvántartási, földmérési adatállo­mány — már régen gépen kellene lenni­ük vagy az ezer méternél több irat­anyagnak mikrofilmen. Ám központi rendelkezés híján ez évtizedek óta nem történhetett meg. Ez a hiány a mostani kárpótlási ügyekben már nem is pótolható. Ma­rad a manuális munka, mert a csúcs- technika Kecskeméten az írógép, a fénymásoló, s egy telefax, amelyet szeptember közepén szereltek fel. Ot- ven év alatt annyi történt, hogy most már nem kézzel, hanem géppel írják a határozatokat. Az iratok elökeresése, azonosítása akár több napot is igénybe vehet, mivel az. ingatlanok helyrajzi számai, a bir­tokívek, telekkönyvi betétek többször megváltoztak. S a földhivatali ügyinté­zésre 30 nap van, ami további 30 nap­pal meghosszabbítható, de a szakem­berek így is attól tartanak, hogy gond lesz határidővel. Jóllehet a köztudatban az él, hogy földhivatalokat emberekkel, anyagiak­kal megerősítették, ez csak részigazság — állította Farkas István. Létszámot lehet ugyan növelni, de a bérkeret még csak ígéret. S a nyolc új ember kezdő Kecskeméten is, akiket nem szabad be­osztani az ügyfélszolgálatra. S a régi, tapasztalt dolgozó is örül, ha a koráb­bi, átlagosan napi 10 ügy helyett egyet elintéz. S miután Kecskeméten naponta hat­szor annyi ügyirat érkezik, mint amennyivel elbírnak, ez a hivatalvezető szerint azt jelentheti, hogy decemberig vagy akár jövő évre is áthúzódhat az okiratok kiadása. Már most fontolgat­ják, miután a november 8-i határidő­nek jogvesztő hatálya van, hogy olyan iratot adnak ki, amelyben tanúsítják az érdekelteknek: a földhivatali eljárás fo­lyamatban van. Ezzel az igazolással az­után bejelenthetik a megyei kárrende­zési hivataloknál kárpótlási igényeket a megszabott határidőn belül. V. T. Januártól szabad orvosválasztás? Ugrásszerű változás várható január l-jétől az egészségügyi alapellátás rendszerében. A tervezett módosításo­kat a Népjóléti Minisztérium által ki­dolgozott cselekvési program tartal­mazza. A dokumentumot a minisztéri­um széles körű vitára bocsátotta, s csü­törtökön Andréka Bertalan helyettes államtitkár már a véleménycsere ta­pasztalatairól is beszámolhatott. Az egészségügyi alapellátásban csak­nem teljes körűen, azaz a felnőtt- és gyerekkörzetekben a polgárok dönt­hetnek: melyik körzeti orvos tudására bízzák gyógyulásukat. (A fogorvosi körzetekben csak később vezetnék be a szabad orvosválasztást.) A tervek sze­rint minden évben egy előre meghatá­rozott időben lehetne voksolni az orvo­sokra, s ez a döntés a következő évi szavazásig szólna. A választás termé­szetesen nem kötelező, aki nem választ mást, azt a területileg illetékes orvos kezeli majd. Az új szisztéma változást hozhat az orvosi jövedelmekben is, hiszen mód nyílik a „közmegelégedés” mérésére. Az orvosok fizetése, a tárca reményei szerint, emelkedhet, s szoros kapcsolat­ba kerülhet szaktudásukkal, az általuk ellátott körzet sajátosságaival, munká­juk hatékonyságával is. A jövő év közepén azután elkezdőd­ne a szakorvosi ellátás rendszerének korszerűsítése, majd ezt követően a kórházi ellátás reformja is. Miről tárgyalt Göncz és Torgyán? Közleményben adott tájékoztatást a Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége szerda esti üléséről. Az is­mertető egyebek között felvillant egy eseményt, a közelmúltban létrejött Göncz—Torgyán-találkozót, és ehhez hozzátesz egy utalást, miszerint ezen a megbeszélésen „a rendkívüli állapot ki­hirdetésének esetleges szükségességéről is tárgyaltak”. E találkozóról a sajtó korábban nem kapott hírt, így most az elnökségi ülés­ről kiadott közleményben megfogal­mazott tényről érdeklődött az MTI a köztársasági elnök sajtóirodáján. — Göncz Árpád 17-én, kedden, fo­gadta Torgyán József pártelnököt és a kíséretében lévő több kisgazda politi­kust. A találkozót a pártelnök kezde­ményezte. A megbeszélés során rendkí­vüli állapotról egyáltalán nem volt szó — hangoztatta nagy nyomatékkai Fa­ragó András elnöki szóvivő. A kisgaz­da politikusok három kérdéskört vetet­tek fel. Szó volt arról, hogy indokolt lenne nemzetközi megfigyelőket hívni a jugoszláviai események miatt veszé­lyeztetett zónákba, tehát magyar terü­letre is. Felvetődött az is, hogy a veszé­lyeztetett határ menti magyar terüle­tekre szükségállapotot hirdessenek ki. Az eszmecsere során foglalkoztak azzal a kérdéskörrel is, hogy e határ menti területeken élők védelme érdekében szükségessé válhat az itt állomásozó honvédségi erők megerősítése, illetve az e területen lévő kommunikációs há­lózat bővítése mondta Faragó And­rás, s a tények rögzítésén kívül nem kívánt semmit hozzátenni az elmon­dottakhoz. A kormány jóváhagyta a munka­törvénykönyv tervezetét A kormány csütörtöki ülésén több pontosítással jóváhagyta a munkatörvénykönyv tervezetét, és el­határozta Országgyűlés elé terjesztését — jelentette be László Balázs kor­mányszóvivő a kabinetülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján. Az új kon­cepció értelmében jelentősen csökken az állam jogi beavatkozása a munkahe­lyeken, tág tér nyílik azonban a mun­kaadók és a munkavállalók saját meg­állapodásaira. A gyökeresen új logikát tükröző ter­vezet, kötelező jelleggel, kizárólag a munkaviszony garanciális elemeit írja elő, mint például a munkaidőt, a fel­mondást, minden más kérdést a mun­kaadók és a munkavállalók egymás kö­zött rendezhetnek. Új elem a tervezet­ben az elbocsátás esetén kötelező vég­kielégítés. Erre az jogosult, akinek leg­alább 3 éves munkaviszonya volt. A tervezet részletesen foglalkozik a munkaügyi érdekegyeztetés kérdései­vel, és garanciát ad a szakszervezetek működésére. A szóvivő felhívta a fi­gyelmet arra, hogy nemcsak a szakszer­vezetek tagjainak kívánják biztosítani a munkahely életébe való beleszólás jogát, hanem fontos szerepet szánnak az üzemi tanácsoknak is. A kormány ismét napirendjére tűzte a politikai kárpótlási törvény koncepcióját. A tervezet ötven évet felölelően kíván kárpótlást nyújtani azoknak, akiket törvénysértő módon fosztottak meg életüktől vagy sza­badságuktól. Építsük ki a kapcsolatok modelljét — A Magyarországon végbemenő politikai, gazdasági és kulturális változá­sok jó alapot adnak Magyarország és Ausztria — jelenleg is promblémamen- tes, jószomszédi, baráti, partneri — kapcsolatainak továbbfejlesztésére. Lehe­tővé vált, hogy további cselekvési programokat alakítsunk ki jövőbeni együtt­működésünk biztosítására. Ausztria Magyarországgal kapcsolatos politikájá­ban arra törekszik, hogy partnerével együtt kiépítse a kapcsolatok modelljét Kelet-Európa számára. ' Néhány órával kétnapos magyarországi látogatásának befejezése előtt így összegezte a — szavai szerint — minden szempontból sikeres magyarországi látogatásának tapasztalatait az osztrák kancellár. A Ferenczy Europress Budapest főszerkesztőjének, Pálos Tamásnak adott nyilatkozatában kifejtette vé­leményét az Antall József magyar miniszterelnökkel folytatott tárgya­lásának egyik új témájáról is, neve­zetesen arról, hogy Magyarország és Ausztria egységes biztonsági politi­kát valósítson meg. Az osztrák kan­cellár nagy nyomatékkai hívta fel a figyelmet arra„- nyilván Aus/Ar+a. semlegességi státusára gondolva , hogy ezt az elképzelést nem lehet valamiféle katonai együttműködés­nek felfogni. „Antall miniszterelnök úrral arról tárgyaltunk mondotta a kancellár -, hogyan működhet­nénk együtt a biztonság nem kato­nai szférájában. Ilyen területnek te­kintettük a terrorizmus, a nemzet­közi bűnözés és a kábítószer-csem­pészés elleni harcot. Mindezek te­kintetében bizonyos fokú együttmű­ködés már folyamatban van, de el­határoztuk, hogy azt intenzívebbé tesszük. Ennek érdekében illetékes szerveinknek még szorosabb kap­csolatba kell lépniük, mert az emlí­tett területeken a közös fellépés nemcsak lehetséges, hanem szüksé­ges is.” Franz Vranitzky a fentieken kívül nagy hangsúlyt helyezett a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésére, amely messze túl terjedhet az orszá­gok közötti kereskedelem bővítésén, s eljuthat közös stratégiák, akciók meg­valósításáig az iparban, az energia- gazdálkodás és a telekommunikáció terén. Elképzelhetőnek tartja — mi­ként a sajtókonferencián is elmondta —, hogy közös fejlesztések eredmé­nyeként a vonat két óra alatt tegye meg a Budapest és Bécs közötti utat. Az osztrák kancellár nyilatkoza­tában megerősítette, hogy Ausztria fokozza aktivitását a jugoszláv vál­ság megoldása érdekében, azért, hogy az érdekelt felek „a fegyveres erőszaktól eljussanak a tárgyalóasz­talig”. Ausztria, mint a Biztonsági Tanács tagja, New Yorkban tárgya­lásokat folytat a jugoszláv válság­nak a Biztonsági Tanács elé vitelé­ről. Mint mondotta, a Biztonsági Tanács más tagjai még nem vála­szoltak erre az indítványra. Ferenczy Europress Vranitzky uj, közös vállalkozásokat szorgalmaz (Folytatás az I. oldalról) területekre kívánja kiterjeszteni együttműködését. A gazdaságot illetően az új pro­jektek lényege, hogy a két ország túl kíván lépni az egyszerű keres­kedelmi kapcsolatokon, előtérbe helyezve a közös vállalkozásokat, a privatizációs és a pénzügyi koo­perációt. Vranitzky javasolta olyan kis, hatékony munkacsopor­tok felállítását, amelyek szerepet vállalnának például a technológia, a know-how átadásában. A megú­juló együttműködés magában fog­lalná a közlekedési infrastruktúra javítását, az energetikai együttmű­ködést és a telekommunikáció fej­lesztését is. A kancellár megemlí­tette például, hogy szükség lenne egy nagy teljesítményű vasútvonal kiépítésére Budapest és Bécs kö­zött. KÚTFÚRÁS 2 óv garanciával, teljes felszereléssel, minden anyag hozzáadásával. 3 féle csőátmérővel, 40 mm, 50 mm, 63 mm-es csövekkel. Irányár: 10 m mélységig 5800 Ft. 6500 Ft, 7500 Ft. Minden további méter 150 Ft, 200 Ft, 250 Ft. Érdeklődjön, jegyeztesse elő! Levélcím: Sánta Béla kútfúró mester 6726 Szeged, Marostői u. 33. Tel, 62/26-342. ^ C—130-as Hercules Taszáron Megérkeztek csütörtökön Taszárra a hét végén ott rendezendő repülőnap külföldi résztvevői. Az Amerikai Egye­sült Államok légierejétől 19 harci, illet­ve szállító-repülőgép érkezett, közöt­tük nyolc F 16-os, kettő F 111 -es, három F—15-ös harci repülőgép, to­vábbá egy C—130-as Hercules típusú óriás szállítógép. KÉRDŐJELEK Kellünk Európának? Az „agrár-front” és a „húsfront” után eldördültek az első „lövések” a „textil­fronton" is: a francia textilipar befolyá­sos vezetői hivatalosan követeltek „vé­delmet” kormányuktól ágazatuknak ar­ra az esetre, ha az Európai Közösség tár­sulási szerződést köt Magyarországgal, Csehszlovákiával és Lengyelországgal. Kellemetlen fejlemény? Tagadhatatla­nul igen, hisz emlékezetes, hogy a közel­múltban a Nyugatra irányuló közép- kelet-európai húsexport körüli vita miatt vétózta meg Párizs a hármakkal kötendő társulási szerződés gyorsított menetrend­jét.. Újabb lassítás várható tehát? Kellünk mi tulajdonképpen Európának vagy erő­södőben a nyugati „védekező” tendenci­ánk? A számos kérdőjelből az minden­képpen kiolvasható, hogy jó néhány ne­hézségre kellszámítanunk, amígcljutunk a teljesjogú EGK-tagságig. Megriadjunk ■'Semmiképp. Nem vitás, erősíteni keli a szomszéd országokkal, természetes közegünkkel (is) az együtt­működést, de a jövő, a holnap — az egy­séges Európáé. Még akkor is, ha addig jó néhány gazdasági frontvonalat kell le­küzdeni. Szomszédainkkal közösen ez is könnyebben mehet, mint egyedül. FEB EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Újabb mozgósítás a Vajdaságban A tűzszünet ellenére a Vajdaságban újabb mozgósítást hajtanak végre, ez már a harmadik a tartományban néhány nap alatt. Temerinben újabb tüntetés volt a behívások miatt, a megmozdulás résztvevőit ismét zaklatták a helybeli veterá­nok cs pártaktivisták. Macedóniában folytatódik a szülők tiltakozása, a skopjei parlamentnél újabb tiltakozó akció volt. A macedóniai hadseregellenes akciók már több napja tartanak. Belgrádban egyelőre még nem erősítették meg azt a hírt, hogy Ante Markovics szövetségi miniszterelnök Veljko Kadijevic nemzetvédelmi miniszter leváltását helyezte kilátásba. Erről Zágrábbanés Ljubjanában közöltek értesüléseket. Ma­ga Markovié a legutóbb még úgy foglalt nyilvánosan állást, hogy Kadijevic sor­sáról a köztársasagok dönthetnek. A nemzetvédelmi miniszter csütörtökön leve­let küldött Hágába, hangoztatva, hogy a hadseregnek rögtön az igalói tanácsko­zás után megerősítette korábbi parancsát, miszerint a katonáknak nem szabad elsőként tüzet nyitniuk. Horvátországban mindazonáltal folytatódtak az összecsapások. Zágrábi je­lentés szerint Sibenikct bombázták, s kigyulladt egy szálloda. Harcok voltak Vu- kováron és Vinkovciban is. Felmentették a horvát hadügyminisztert Horvátországban csütörtökre virradóra harcok voltak Vukováron, Vinkov­ciban, Eszéken es Sibenikben. A horvát rádió szerint lelőttek két MÍG—29 típu­sú repülőgépet. Veljko Kadijevic nemzetvédelmi miniszter a horvát fegyveres erőkre hárította a felelősséget a szerda délben megkezdődött tűzszünet megsértéséért, a harcok folytatódásáért. Lord Carringtonhóz, a hágai békekonferencia elnökéhez és Hans van den Broekhez, az EK miniszteri tanácsa elnökéhez küldött levelében is érvényes parancsot: elsőként ne nyissanak tüzet, és kerüljék a konfliktushely­zetek kialakulását. A hadsereg — hangsúlyozza a levél - - teljes mértékben tartja magát ehhez a parancshoz. Kadijevic szerint a horvát fél viszont nemhogy meg­szüntette volna, inkább fokozta támadásait a katonai alakulatok és objektumok ellen, Zágrábban és egy sor más városban. A miniszter a levélben cáfolta azt az ájlítást, hogy a hadsereg egy harckocsizó menetoszlopa Zágráb felé tart. Kadije­vic szerint ez is csak a „dezinformációk sorába tartozik”. A horvát vezetés közben több lépést tett az igalói tanácskozás után. A kor­mányjóváhagyta a kedden megkötött újabb fegyverny ugvási egyezményt. Tudj- man elnök ezután felmentette a nemrég kinevezett hadügyminisztert, Luka Bc- bicct, s helyébe helyettesét, Gojko Suasakot nevezte ki. Bébié a zágrábi közle­mény szerint maga kérte felmentését. A Le Monde a magyar— jugoszláv viszonyról írja csütörtöki t Le Monde. Yves­Michel Riols írása szerint „Magyarország feladja hagyományos tartózkodását” a jugoszláviai válság terén. A lap egyebek között azzal támasztja alá véleményét, hogy idézi azt az Antall József miniszterelnöknek tulajdonított kijelentést, amely szerint a magyar kormányfő nyugati gazdasági szankciókat sürgetett volna. Riolsszerint a magyar állásfoglalásokban bekövetkezett hangnemváltás oka, hogy Magyarország „egyre inkább fenyegetve érzi magát a jugoszláv válság kö­vetkeztében". A fokozódó gondok, a hatarsértések, az Adria olajvezeték elzárá­sa ellenére „Magyarország mindenképpen el akarja kerülni, hogy belevigyék a konfliktusba" — hangoztatja a tudósító, akinek Kodolányi Gyula államtitkár kijelentette: Magyarország nem kíván válaszolni a provokációra, lépéseit össze­hangolja az Európai Közösséggel és a Hetek csoportjával. „A két ország közötti kapcsolatoknak az elmúlt 48 órában bekövetkezett gyors romlása azt mutatja, hogy a kompromisszumok és a párbeszéd egyre in­kábbkénytelen átadnf helyét a gyanakvásnak,abizalmatlanságnak”*- -ífjaa Lei Monde tudósítója. A NATO és az elrettentés A NATO fenntartja a Szovjetunióval szemben a katonai „elrettentést” annak ellenére, hogy felgyorsult az országban a puccs bukása után a demokratizálódási folyamat. Ennek magyarázata az, hogy ingatag a Szovjetunió belső helyzete — állította Manfred Wörner, a NATO főtitkára Tokióban. A kelet-európai orszá­gokkal kapcsolatban elmondta, hogy a NATO javítani szándékozik velük az együttműködését, de megismételte, hogy ez országok NATO-tagságáról „nin­csen szó”. A hatnapos látogatáson Japánban tartózkodó NATO-főtitkár szerdán Ikeda Jukihikóval. a japán önvédelmi ügynökség (minisztérium) vezérigazgatójával tárgyait. Kifejtette, hogy nem azért kell folytatnia a NATO-nak a Szovjetunió „elrettentését”, mert az észak-atlanti szervezet ellenségnek tekinti a Szovjetuni­ót, hanem mert bizonytalan az országban a belpolitikai helyzet. A főtitkár, aki első ízben látogat Japanba, részletesen szólt japán vendéglátójának a szovjet ka­tonai helyzettel kapcsolatos N ATO-aggodalmakról. A nyugati katonai szerve­zetnek még nincsen elképzelése arról, hogyan szervezi majd áta4milliós katona­sággal rendelkező Szovjetunió saját haderejét. Az Oroszországi Föderáció és több más köztársaság is jelezte, hogy a szovjet hadsereg mellett kiépíti saját ha­derejét. Bizonytalannak tartotta a főtitkár azt is, hogy a szovjet szövetségi kor­mányzat megtartja-e az ellenőrzését az ország nukleáris fegyverei fölött. Gorbacsov a talpra állásról A teljes talpra álláshoz legalább tíz-tizenöt év szükséges jelentette ki Mihail Gorbacsov az Izvesztyijának adott interjúban. A szovjet elnök azonban hozzá­tette: az ezt megalapozó döntéseket haladéktalanul, legkésőbb egy-két éven be­lül meg kell hozni. Gorbacsov úgy vélekedett, hogy politikai értelemben nem halt meg a novo- ogarjevói folyamat, erre jó példa az Államtanács legutóbbi ülése, ahol fontos döntések születtek, seza „maradó” köztársaságok konstruktív együttműködési készségére utal. Szerinte ez magyarázza, hogy a Népképviselők Kongresszusán éppen a novo-ogarjevói vezetők nyilatkozata adta meg az alaphangot. Az elmúlt évtizedek gazdasági hibái erőteljesen behatárolják a központi vezetés, de a köztársaságok számára is a mozgásteret -- mondta. A termelés évek óla csökken, vele együtt a nemzeti jövedelem is, és súlyos hiteleket kell törleszteni. Az államapparátus és a végrehajtó hatalom szervei csődöt mond­tak, ráadásul időközben a köztársaságok és a központ között kitört a „tör­vényháború”. TŐZSDEHÍREK Közepes, 3-4 M Ft-os átlagos for­galom és egy-egy nap kiugró (37— 200 M Ft-os) kereskedés jellemezte az elmúlt hetet a Budapesti értéktőzs­dén. Szeptember 11-én, II kötésben, majdnem 10 000 db Styl Ruhagyár­részvény cserélt gazdát, 32,6 M Ft értékben. Ebből egy kötés, — 7 500 db-ra és az évi legmagasabb átlagár­folyamra — 3 440 Ft-ot meghaladó árra kötöttek. Az oka valószínűleg az alaptőke-emelésről elterjedt hírekben keresendő. Szeptember 12-én 5,3 M Ft-os összkötésértékkcl közepes napot zár­tak. Újdonság volt a Buda-Flax júni­usi alaptőke-emeléséből származó pa­pírok bevezetése. Az érdeklődés cse­kély volt irántuk. Közepes árfolya­mon mindössze 46 db Buda-F'lax- részvény talált új gazdára. Pénteken, 13-án abszolút rekordot döntött a Bu­dapesti Értéktőzsde. 45 prompt kötés során 113 M Ft, határidős ügylet so­rán további 103 M Ft forgalom volt. Ebből II prompt kötést 103,2 M Ét­ért és egy határidős üzletet 103,5 M Ft-ért a Fotex értékpapírjai mond­hattak maguknak. Ráadásul az árfo­lyam is viszonylag magas, 207 Ft volt. Összefüggést lehet keresni az „óriás” Fotex-üzlet és a szeptember 18-án, a Budapesti Értéktőzsdén bevezetésre kerülő nyilvános ajánlati könyv kö­zött. A két Kontrax-papír a már meg­szokott jelentős forgalmat bonyolí­tott a múlt héten is mindennap. For­galmuk kb. azonos, változás viszont, hogy a Kontrax Irodatechnika-rész­vények árfolyama 3 Ft-tal emelke­dett, míg a Kontrax Telecom-papírjá- nak árfolyama ugyanennyivel csök­kent. A Konzum-értékpapírok átlagára emelkedett, de alacsony szinten, 1 170 Ft-on megszilárdult. A Skála-Coop-részvényck árfolya­ma nem változott, az FB sorozatú papírok ára 870 Ft-tal alacsonyabb 'olt‘ Pap Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents