Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-03 / 206. szám

PETŐFI NEPE 1991. szeptember 3., 5. oldal Hat tehén a horvátországi menekülteknek Telefonon kérte segítségemet a Vöröskereszt megyei titkára — kezdi a történetet Hideg Antal, a kecskeméti alpolgármester —, hogy hat vágómarhát kaptak egy kerekegyházi váltakozótól, aki ké­ri: sürgősen vigyék el az állatokat. Az Univer kereskedelmi igazgató­jával azonnal felvettem a kapcso­latot. Megígérte, hogy vágóhídju- kon ingyen feldolgozzák az egyen­ként hatszáz kiló körüli jószágo­kat. Ezt követően a Jugoszláviából menekültek porcióját leszállítják a határ mellé, a kecskeméti szegé­nyek étkeztetésére szánt adagot pedig boltjaikban eladják, és ellen­értékének megfelelően friss hússal látják el folyamatosan az ingyen­konyhát, mivel ott nincs elegendő „hűtőkapacitás”. Másnap reggel kaptam az újabb telefont a Vöröskereszttől, hogy a hat tehén a kiskunfélegyházi vágó­hídon már jobblétre szenderült és azonnal szerezzek autót a Kecske­métnek szánt húsmennyiség elszál­lítására, továbbá oldjam meg a tá­rolását. Ez pár óra alatt egyszerű­en képtelenség volt, így — tudo­másom szerint — mind a hat állat a horvátországi menekülteké lett. A Vöröskereszt megyei titkára, Hoffemé Petróczi Éva is nehezen tudja túltenni magát a történteken, hiszen a kecskeméti rászorultak ét­keztetése nekik is szívügyük: — A kerekegyházi adományozó kifejezetten a magyar és horvát menekülteknek szánta ajándékát, én kértem rá, hogy egy részét az ingyenkonyhának adhassuk, me­lyet a városi önkormányzat tart fenn. Titkári értekezleten a félegy­házi kolléganőm ajánlotta fel, hogy az ottani vágóhídtól meg­próbál segítséget kérni, de az igaz­gató a fővárosban tartózkodott. Közben a három napig érvényes állatorvosi igazolásból egy már eltelt és ekkor fordultam a Hideg úrhoz. Biztosat még ő sem tudott mondani, másnap reggel viszont a félegyházi titkárunknak min­dent sikerült elintéznie, csak arra kért, hogy a kecskeméti tétel szál­lítását és tárolását oldjuk meg. Kolléganőm ebben kérte a Hideg alpolgármester úr segítségét, de az elég csúnya telefonbeszélgetés után azzal volt kénytelen letenni a kagylót: jó, akkor mind a hat tehén a Horvátországból mene­külteké lesz. A félegyházi vágó­hídnak köszönhetően az egyik ál­lat ellenértékét szárazáruban még­is megkapja az ingyenkonyha, a többi részt pedig friss áruban, folyamatos szállítással. A mene­külteket megillető marhahús már megérkezett a Békéscsaba melletti táborba. Bajai liba­galiba A Vöröskereszt megyei történe­tének másik „állati” felajánlását is elmondta Hoffemé Petróczi Éva, mely elsősorban az adomá­nyozók felelősségére hívja fel a figyelmet: — A bajai titkárunk tavaly ősz­szel keresett meg azzal, hogy ezer libát kínált fel szervezetünknek egy tönkrement kisvállalkozó. Azt ajánlottam, fogadja el, a környező településeken keressék meg a szo­ciális gondozókat és mérjék fel: me­lyek azok a családok, akiknek egy liba is jelent valami segítséget. Ezt elvégezték és valamennyi község biztosított teherszállító járművet. Minden le volt már szervezve, a családokat név szerint kijelölték, mikor sírva hívott fel a kolléga­nőm: az adományozó, az írásos fel­ajánlás ellenére, az utolsó pillanat­ban meggondolta magát, mivel si­került eladnia állományát. Ekkora presztízsveszteséget megyei szinten sem hevertünk volna ki soha, ezért a Vöröskereszt saját pénzén vett ezer libát és azokat osztottuk ki. Amikor a bajai önkormányzat er­ről értesült, szociális segélykereté­ből átutalta számlánkra az össze­get. A mai napig nem tudja senki, hogy ők voltak az igazi adományo­zói a nagy sikerű akciónak. Mihályka Gyula • A menekülteknek vagy az ingyenkonyhába? A CSILLAGOK ELÁRULJÁK A MUNKAHELYI KLÍMÁT Kormányzás és önkormányzás A hatáskör, a döntési jogkör maga a hatalom. A demok­ratikus közhatalomra a döntési jogkörök egyensúlyos elkü­lönítése a jellemző. Egyetlen közhatalmat gyakorló szerv sem lehet túlsúlyos az államszervezetben, nem monopolizál­hatja ezáltal a hatalmat. Nagy igazságot mondott ki két évszázada az ember és a polgár jogainak 1789-es francia deklarációja: „Az olyan társadalomnak, amelyben a jogokat nem biztosították intézményesen és amelyben a hatalmi ága­kat nem választották szét, nincs alkotmánya.” A hatáskörelosztás különösen három dimenzióban rend­kívül fontos s érdemel nagyobb figyelmet átmeneti alkot­mányjogunkban. Az első, amely sokat elárul az adott ország alkotmányáról, kormányformájáról, a kormányzati rend­szer szereplői (a parlament, az államfő, a kormány) közötti hatáskörelosztás. A második a „jogvédő háló” intézményei­nek (alkotmánybíróság, igazságszolgáltatási szervek, szám­vevőszék) hatásköri illeszkedése. Végül a harmadik viszony­lat az önkormányzati rendszer, az úgynevezett negyedik ha­talmi ág, valamint a kormány és a centrális szervek közötti hatáskörelosztás. A mai magyar közjogban mindhárom vi­szonylatban átmeneti helyzet van, állandósultak a közjogi­hatásköri viták. Mi mondható el a hatásköröket nagyvonalúan megállapí­tó önkormányzati törvény elfogadásának első évfordulóján az önkormányzatok és a kormány közötti hatáskörmegosz­tásról? Az önkormányzati törvény a negyedik hatalmi ágat biztosító elvekből indult ki, amikor rögzítette: a helyi köz­ügyekre vagy másképpen fogalmazva a lakosságot közvetle­nül érintő ügyekre nézve teljes körű, „totális” az önkor­mányzat hatásköre. Törvény kivételesen utalhat helyi köz­ügyét más szervezet feladat- és hatáskörébe. Úgy tűnik, a később alkotott önkormányzati jogforrások — mindenekelőtt a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális aláren­deltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX, törvény — elég tágan értelmezik az önkormányzati törvény keretjellegű rendelkezéseit. A hatásköri törvény széles körű felhatalmazást ad a kor­mánynak a hatáskörtelepítésre, igaz, ez nem az önkormányzati, hanem az államigazgatási hatáskörökre, hatósági jogkörökre vonatkozik. Számos ügyben, hatáskörben azonban meglehető­sen nehéz a választás: azok vajon melyik típusba sorolhatók? A kormány kezében levő hatáskör-telepítés, a hatásköri centra­lizáció a köztársasági megbízottak (megyei hivatalaik), illetve a centrális alárendeltségű szervek irányában is szélesre nyitott. Merre irányul majd fő tendenciáit tekintve a hatáskörelosztás? A hatásköri törvény másik szembeötlő jellemzője, hogy éppen a kötelező önkormányzati feladatkörökkel átfedett, fontos önkormányzati hatáskörökben, például a művelődési és közoktatási, a népjóléti igazgatás területén „élteti” az ágazati irányítás erősebb koncepcióját. E felfogás az ügyek magasabb szintű vagy centrális szervek útján történő intézé­séhez vezethet el. Az államhatalmi célokkal függőségi vi­szonyba hozott tömegkultúrát, a szellemi élet monopolizálá- sát a hatalommegosztásról elmélkedő Bibó István a hata­lomkoncentráció egyik „legvészesebb formájának” tartotta. Sok múlik a hatásköri törvényt a következő hat hónapban végrehajtó kormányrendeletek, tárcarendeletek szemléletén. A hatáskör-telepítések végén remélhetőleg nem a kivétel lesz a fő szabály, s ezáltal nem éled újra az az elképzelés, misze­rint az önkormányzatok az egységes államhatalom (végre­hajtó hatalom) részei, helyi végrehajtói. (MTI-Press) Kukorelli István KÖZJOGI TŰNŐDÉSEK JUGOSZLÁVIA A háború mögött: gazdasági katasztrófa A jugoszláviai harcok zaja többnyire elvonja a figyelmet arról a tényről, hogy a szövetségi állam széthullása katasztrófával fenyegető gazdasági nehézségeket idéz fel. Az idei esztendő gazdaságstatisztikai adatai riasztóak — mutatott rá háttérértékelésében az Amerika Hangja rádióállomás. A washingtoni adó véleménye szerint az árucsere volumene ez év első felében 137 millió dollárral esett vissza, a szolgáltatások értéke pedig 674 millióval. Az ipari termelés csaknem 25 százalékkal csökkent. A munkanélküliek száma megkö­zelíti az egy és háromnegyed milliót. A munkamorál elképesztően hanyatlott. A nemzeti jövedelem már tavaly is 10 százalékkal zuhant, az idén pedig előrelátha­tólag 20 százalékkal esik vissza. A jugoszláv devizatartalék a tavaly augusztusi 10 milliárd dollárról egy év alatt 3,5 milliárd dollárra zsugorodott. 1990-ben az idegenforgalom bevétele 2 milliárd 600 millió dollár volt. ^ A külföldön dolgozó jugoszláv munkások átutalásai közel 11 milliárdot hoztak. Ez a két forrás az idén teljesen kiapadt: a turisták elmaradtak, a külföldön dolgozó jugoszlávok pedig megriadtak attól, hogy a hazai bankokban korábban garantált nemesvaiuta-számláikhoz gyakorlatilag nem férhetnek hozzá. Az államadósság 16 milliárd dollárra rúg, s Belgrád nem hogy törleszteni nem tud, hanem még a kamatokat sem tudja fizetni. A belgrádi nemzeti bank a szerb kormány utasítására alkotmányellenesen és törvényellenesen — nyakló nélkül üzemelteti a pénznyomdát. Az infláció rátája hamarosan meghaladja a 100 száza­lékot. A közgazdászok iszonyodva várják, mit hoz a szeptember. Véget érnek az üzemi szabadságok, az infláció robbanásszerű térnyerése ftyomán erőteljesen emelked­nek a fogyasztói árak. A bérek és a fizetések azonban nem emelkednek, hanem el is maradoznak: a legtöbb nagyvállalat máris 2-3 havi fizetéssel tartozik a munkásoknak és az alkalmazottaknak. /*1 \ Mielőtt új állásba lépnénk, j helyes, ha tudakozódunk le­endő főnökünk csillagképéről, mivel az ő állatövi jegye határozza meg munka­helyi közérzetünket. Horoszkópos játékunkkal „segítsé­get” adunk a jelenlegi főnökének tanul­mányozásához is. Mellékesen jegyezzük csak meg: csillagkép ide vagy oda: a munkahelyi jó klímához sok minden más egyéb is fontos ... RÁK: 06. 22—07. 22. A Ráknál hihetetlenül jó startja le­het, ha ön netán hasonlít az édesanyjá­hoz. Okosan teszi, ha érdeklődik a kö­zeli rokonsága felől. Az első számú sza­bály: Tanulja meg a Rák-főnök felesé­gének és gyermekeinek nevét, komo­lyan és gyakran érdeklődjön felőlük, hiszen ebben az emberben túlteng a családi érzés. Igen kötelességtudó, többnyire éjjel-nappal dolgozott, hogy elérje mostani pozícióját, és ugyanezt várja öntől is. Létezik azonban egy másik fontos dolog! Soha nem szabad észrevétetnie azt, hogy majdnem halálra dolgozta magát. Ennek a főnöknek kifogástalan a külseje, ápolt és olyan emberekkel kívánja magát körülvenni, akik hason­lóak. Nehezen köti le magát, hiszen a Rákok gyakran csak életük későbbi szakaszában telepednek le (előtte a pénzkereséssel és a karrierrel voltak el­foglalva). Ön azonban ne vessen rá sze­met, mert a Rák nem szívesen kuszálja össze üzleti és munkahelyi ügyeit. Ha elsajátítja a Rákkal való helyes bánás­módot, nem bánja meg, hogy mellette döntött. Úgy gondoskodik a környeze­téről, mint senki más, és a neki tetsző embereket szívesen kényezteti. OROSZLÁN: 07.23-08.23. Meglehetősen sokat tart saját magá­ról és képességeiről? Ha ez így igaz, ne dolgozzon Oroszlánnak, hiszen két du­dás nem fér meg egy csárdában. Az Oroszlán akár mint egy nagyvállalat főnöke, akár önnel együtt ül beosztott­ként a hátsó szobában — mindig a prímhegedűst játssza. Valószinűleg fel­dühíti önt könyörtelen céltudatosságá­val. Ne engedje, hogy megtévessze az Oroszlán vonzereje, és szívélyes visel­kedése. Ezek a tulajdonságai, bár tisz­teletre méltóak, de vasakaratát leple­zik. A fegyelem szó nála nagy betűkkel íródott. Az ideális főnök jellemét az apró részletek határozzák, meg. Lelkes képviselője a következő té­zisnek: „Ha azt akarod, hogy valami rendben menjen, végezd el magad!” Ön is okosan teszi, ha megtanulja tőle ezt a leckét. Dicsérje az Orosz­lán kiváló pedagógiai képességét, jó­szívűségét, esetleg külsejét, mert hiú, elhiszi és szívesen fogadja a bókokat. SZŰZ: 08. 24.-09. 23. A Szűz főnök megköveteli, hogy gondoskodjanak róla, és meg is ér­demli azt. Ha ön elegendő anyai vagy apai ösztönnel rendelkezik, ak­kor a Szűz az ön embere. Szívesen húzódik szerényen a háttérbe. Ön azért van ott, hogy védelmezze a Szüzet a durva, csúnya üzleti világ ellen! Mint főnöknek, a következő az elve: először az üzlet, és csak utá­na a szórakozás. Ha azt reméli, hogy elkísérheti főnökét egy . drága és pompázatos ebédre vagy vacsorára, jobb, ha az ilyen kívánságait elfelejti. Nem viseli el a buta embereket, mindent csak egyszer mond el. Kriti­kus a beosztottja munkájával és kül­sejével szemben is. Ha meggyőzi a Szüzet arról, hogy gondosan dolgo­zik) ezen kívül ápolt a hajviselete és a szürke öltönyét hordja, úgy főnöke viselkedése fair és figyelmes marad. Kissé hipochonder, ezért legyen ál­landó készenlétben aszpirin vagy egyéb háziszer. Ne próbálja félreve­zetni, mert röntgenszemeivel mindent észrevesz. Hízelgéssel nem lehet elér­ni nála semmit, ellenben a pontossá­got és a munka iránti őszinte érdek- Jődést nagyra tartja. (Folytatjuk) Az energiatermelés felvillanyozása Magyarország egyoldalú villamos- energiaimport-függőségének felszá­molására várhatóan az ezredforduló táján új alaperőmű üzembe helyezése válik szükségessé. Az Ipari és Kereske­delmi Minisztériumban három erőmű­típus — atomerőmű, a bükkábrányi lignitvagyonra telepíthető ligniterőmű és importszénnel üzemelő kőszénerő­mű — megvalósítását vizsgálják. Az alaperőmű-építésnél, a típustól függően, 1500-2000 dollár/kilowatt fajlagos beruházási költséggel számol­nak a szakemberek. így 1000 meg­awatt kapacitás létesítése legalább 1,5- 2 milliárd dollár beruházási költséget jelent. Ekkora összeg hagyományos konstrukcióban a 90-es évek során ha­zai forrásból nem biztosítható. Azon­ban mind a három erőműtipusra több külföldi ajánlat érkezett. Ezek alapján különböző pénzügyi konstrukció jö­het szóba a megvalósításnál. Az egyik az úgynevezett zárt konstrukció, amelyben a befektetett tőke osztaléka, illetve a felhasznált kölcsönök törlesz­tése fejében Magyarország villamos energiát exportálna Nyugat-Európá- ba. A másik lehetséges mód, hogy a külföldi mint részvénytulajdonos be­fektetőként lép be az iparágba, s a befektetett tőkéje után kap osztalékot. További lehetőség még a beruházás hitellel történő finanszírozása, ami azonban az ország adósságállomá­nyát közvetlenül növelné. Állati felajánlások a Vöröskeresztnek Biztosításunk garancia GARANCIA BIZTOSÍTÓ “* . RT. 1191 HETI SOROZATUNK KÉRDŐJELEK Kontár­kodunk? Az egykor válogatott labda­rúgó még valahol a másodosz­tályban kergeti a labdát, de ma már kereskedelmi kft.-k sorá­ban ügyvezető, a neves színész pedig úgy döntött, hogy szabad perceiben nem szinkronszere­pért kilincsel, hanem autóal­katrésszel kereskedik. Értem is őket, meg nem is. Szerintem akkor vannak he­lyén a dolgok, ha kereskedik a kereskedő, ha gyógyít az or­vos, tervez a mérnök, él-hal a színpadért a komédiás, de nem szeretem, ha összekeverednek a szerepek. Megrészegített mindannyiunkat a lehetőségek mákonya? Ez kerget egyre többünket a hozzá nem értés zsákutcájába? Miért nem tu­dunk ellenállni a kísértésnek, ha pénzszagot érzünk, holott eleve tudjuk, hogy csak kontá­rok lehetünk azon a másik te­rületen ? Lehet, hogy ezért kerül csődbe olyan sok újsütetű kis­vállalkozó. Ezért fordít hátat a magyar üzleti ajánlatnak szá­mos külföldi partnerünk? Le­het, hogy egyre többen érzik — látják — rajtunk a kontár- sátg már már országos méretű MyegéO F£B Hogyan bánjon a főnökeivel?

Next

/
Thumbnails
Contents