Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-18 / 219. szám

2. oldal, 1991. szeptember 18. PETŐFI NÉPE Bádogkoporsóban térnek haza a családapák Interjú egy vajdasági magyar újságíróval (Folytatás a: I. oldalról) családapák közül niiud többen térnek haza bádogkoporsóban olyan indok­kal, hogy fegyverpucoiás közben elsült a puskája vagy a kaszárnyái körletben aknára lépett. Igaz beaknázták a ka­szárnyákat, s nem csak azért, hogy a támadásoktól védjék, hanem azért is, hogy ne tudjanak kiszökni a katonák. Fél nevének a közlésétől? Miért ? — A bosszútól félek, s erre megvan minden okom. Több olyan esetről tu­dok, hogy a magyar hatóságok valami­lyen korábbi megállapodás alapján visszatoloncoltak jugoszláv állampol­Három szökött rab kezén már bilincs van Kedden délután 16.30 órakor elfog­tak hármat a veszprémi börtönből szombaton éjjel megszökött öt rendkí­vül veszélyes bűnöző közül. Mint Bor- bás Lajos alezredes, a Veszprém Me­gyei Rendőr-főkapitányság bűnüldö­zési osztályának vezetője az MTI mun­katársának elmondta: Mikó László 24 éves budapesti. Orsós István 22 éves lescncetomaji és Szlebánszky Péter 43 éves budapesti lakost Tapolca térségé­ben sikerült megbilincselniük. Az er­dős, bokros Balaton-felvidékcn húzták meg magukat. A lakossági bejelentések is hozzájárultak, hogy ilyen gyorsan sikerült ártalmatlanná tenni őket. gárokat, akik már megkapták a behí­vóparancsot, s azután szöktek át a ha­táron. Én nem akartam kivárni ezt. Egyelőre turistaként tartózkodom Ma­gyarországon, ahol ismerőseim befo­gadtak, szállást adtak. Véleménye szerint milyen erők vál-, toztathatnának ezen a kegyetlen jugo­szláviai állapoton? Én a nép elégedetlenségében bí­zok. Abban, hogy az édesanyák, a ka­tonaszülők meg fogják buktatni ezt a rezsimet. Nem hiszek például abban, hogy az ENSZ békefenntartó erői ren­det tudnának csinálni. Az lenne az egyedüli megoldás, ha sikerülne meg­Véres verekedés (Folytatás az I. oldalról) nagyobb városait; Kiskunfélegyházá­tól Halasig, mignem a nyomok a közeli Bajára vezettek. Valahonnét megne- szelték, hogy Józsi és a lány szombat este az Éva presszóban szórakozik, ahová a nagymama, az anya, az apa és a család néhány ismerőse szintén elin­dult. Részben visszaszerezni a lányt, részben a „Csoki" becenevű Józsival akartak leszámolni. A presszóba érve valóban megtalál­ták a szökevényeket. Szó szót, pofon pofont, ütés ütést ért, közben előkerült egy kés, amivel többször is megszurkál- ták a szerencsétlen szöktetőt, Csokit. Majd a lányukat megragadva beültek a kocsiba és indultak gyors iramban buktatni a jelenlegi szerb kormányt, hiszen a szövetségi kormányzat már teljesen tehetetlen, csak névleg létezik. Egyébként az ellenzék októberre hir­dette meg az Egyesült Államokban élő trónörökös, Alexander Karagyorgye- vity visszahívását. O nagy műveltségű politikus, aki képes lenne úrrá lenni a jugoszláviai népek viszálykodásán, fel tudná oldani a kisebbségi, nemzetiségi ellentéteket. (Jugoszláviai magyar újságíró kollé­gánk szerkesztőségünknek írt cikkét az alábbiakban közöljük. Nevét és címét szerkesztőségünkben őrizzük.) Rapi Miklós a bajai Évában vissza Kalocsára. Útközben vették csak észre, hogy a küzdelemben a lá­nyuk szintén könnyebben megsérült. Ezért egyenest a kalocsai kapitányság­ra hajtottak, ahol megtették Csoki el­len a feljelentést. Csoki közben már a kórházban fe­küdt. Egy ideig a nyomozók is tépelőd- hettek azon, hogy ki szúrt meg kit, ki a tettes és kit tekinthetnek voltaképpen áldozatnak; de másnap délre tisztább lett a kép. A tanúkihallgatások után K. Pálné ellen nyomozást rendeltek el em­berölés bűntette kísérletének alapos gyanújával, ám egyelőre őrizetbe nem vették. Csokit, a szerencsétlenül járt „lányrablót” a bajai kórházban ápol­ják. EGY BÁCSKAI MAGYAR KESERVEI Kinek drágább rongy élete... Már hónapok óta verejtékezve éb­redek, szívdobogva indulok munkába és csak egyre gondolok: Talán ezt a napot is sikerül megúszni, nem hívnak be katonának. Mert bizony június óta sok ezer családapát vonultattak be, tekintet nélkül arra, hogy hány gyer­meke van. ad-e enni nekik valaki ad­dig, amíg a: apja Szlavóniáiban kény­telen „védelmezni" olyasvalamit, amiért már maguk a szerbek sem haj­landók meghalni. Egy esztelen politi­kát. amelynek egyetlen célja az, hogy elterelje a figyelmet a saját tehetetlen­ségéről, u munkanélküliek ezreiről. A család is érzi a folytonos feszültsé­get, a hallgatag szülők pattanásig fe­szült hangulatát. Kislányom gyanakod­va figyeli, amint csomagolok. Apu, hová mégy? Ugye, hamar hazajössz? Nagyokat nyelek és igyekszem meg­nyugtatni a kicsit. A gyermekek a leg­jobb emberismerők. A rádió egyre ré­miszt öbb hírekről szintűdbe, az esztelen vérontás újabb áldozatokat követel. A szerbiai közvélemény a Kalasnyikov- botránv után kissé felejteni látszik a magyarság kollektív felelősségét, és hogy „bizalmának" nyomatékor adjon, lehetőséget ad a bácskai magyar fiúk­nak a vezeklésre, mondván: most tanú- bizonyságot tehettek arról, hogy a ti ha­zátok Szerbia, melyért akár életeteket is hajlandók vagytok feláldozni. Persze, hogyne — majd magyar létemre elme­gyek a vágóhídra, hogy aztán hullaré­szeg tisztek parancsára égessem fel Szarvast, Szentlászlót, Eszéket, Kárü­gyöt . .. llát ebből nem esztek! Vesszen a biztos állás, az egzisztencia és jöjjön a bizonytalanság, a menekültek keserű kenyere, de én Nagy-Szerbiéiért nem hagyom ott a fogam. Csak abban bí­zom, hogy mind többen jutnak erre a meggyőződésre, hiszen a határ menti magyar városokban egyre több szüle­tett szerb hadköteles húzódik meg, és arra vár, hogy az ellenzék októberre meghirdetett utolsó rohama majdcsak megdönti a posztkommunista Milose­vics diktatúrát. Az utolsó pillanatban, az általános mozgósítás éjszakáját megelőző délu­tánon sikerült átcsusszannom a hatá­ron. Otthagytam asszonyt, gyereket, új házat, biztos állást, de megmentettem az amúgy is megtizedelt bácskai ma­gyar értelmiség számára egy tiszta lel­kiismeretű toliforgatót. Habár nem va­gyok tagja a Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közösségének, de más pártnak sem, messzemenően támoga­tom békefelhívásukat és ahhoz igyek­szem tartani magamat: Ne folyjon ma­gyar vér idegen érdekekért, túl kevés a magyar ahhoz, hogy könnyelműen oda­dobja életét a semmiért. Köszönöm ennek az országnak, hogy most is segítő jobbot nyújt délvidéki testvéreinek, és nem csupán a megtűrt ség ér zése jut számomra és k i tudja hány menekült magyarnak. Még azt sem ve­szem zokon, ha lejugóznak, mert tu­dom, hogy a szívük mélyén átérzik a helyzetünket. Talán a történelem finto­ra ez a mostani helyzet. 1956-ban tnifo- gadtitk'be a félbatyuzott tnagyárságHV, most pedig mi szorulunk ugyanerre . . . Remélhetőleg1 á józan ész politikájú és Európa nem ad több lehetőséget a zsarnokságnak. A kalocsai vállalatot a Toshibához mérték ____________________ (Fol ytatás az I. oldatról) formációkat gyűjtöttek, műhelylátoga­tásokon vettek részt, majd értékelték a látottakat, hallottakat. AJ. P. C. szakemberei a megkezdett munkát a közelmúltban az EMIKA- ban folytatták. Ezúttal azonban nem csupán 2-3 napot időztek a vállalatnál, hanem két teljes hetet. Mint ahogy azt Kormos Miklóstól, az EMIKA igazgatójától megtudtuk, az öt japán Iblyamattervező, -szervező igen alapos munkát végzett. Górcső alá vette a Szervezést, a termeléselőkészí­tést, a technológiai folyamatokat, a raktározást és a szállítást is. Mozdulat- elemzést végeztek. Minden fontos mo­mentumot lefényképeztek, illetve fel­vettek videokamerával. A felvételeket összehasonlították a Thosiba gyáregy­ség szalagjainál készítettekkel. Az utolsó napon értekezletet hívtak össze, ahol beszámoltak az EMIKA vezetői elölt kéthetes tapasztalataikról. Egyebek között javasolták a korábbi­nál kisebb szériák miatt a termclőszala- gok lerövidítését. De felhívták a figyel­met a felesleges anyagmozgatásokra is. Az igazgató aláhúzta, mindenkép­pen végre kell hajtaniuk valamennyi javasok változtatást, ha javítani akar­nak az EMIKA termelékenységén és termékeik piacképességén. G. B. TÚLÓRÁZNAK A HALASI VASUTASOK A háború a MÁV-ra is kihat A határátkelők zsúfoltságából, a jugoszláv belpolitikái válság okozta nemzetközi következményekből a magyar állam vasútközlekedése is kiveszi a részét. A fegyveres össze­tűzések miatt több európai nemzet­közi gyorsvonat útvonala is meg­változott. Három érintett ország, Ausztria, Jugoszlávia és Magyarország a kö­zelmúltban megegyezett, hogy az eddig Szlovénián és Horvátorszá­gon át közlekedő nemzetközi vona­tok ezentúl biztonsági okokból ha­zánkon áthaladva tartanak török- és görögországi úticéljuk felé. A MÁV-ra ezáltal nem kevés te­her hárul, kaptuk az információt a halasi állomásfőnökségtől, hiszen a meglévő vonatkísérőik látják el eze­ken az expresszeken is a szolgálatot nemegyszer a szabadidejük rovásá­ra. Az is igaz, hogy számukra, de az ország számára is nem csekély plusz jövedelmet jelent ez-a megterhelés. Mint megtudtuk, megtízszerező­dött a pénztárak valutabevétele. H. T. AZ MSZP A JUGOSZLÁVIÁI VÁLSÁGRÓL Összeurópai értekezletet Az eddigi diplomáciai erőfeszí­tések valójában semmit sem értek el, a jugoszláviai polgárháborús állapotok egyre veszélyesebbek igy látja a helyzetet az MSZP. A Parlamentben kedden tartott sajtótájékoztatón Horn Gyula pártelnök ezért ismertette pártja javaslatát: a helsinki szerződést aláíró összes ország részvételével összeurópai értekezletet kellene összehívni, legalább külügymi­niszteri szinten. Ezt állami vona­lon vagy maga a Magyar Köztár­saság, vagy Jugoszlávia összes szomszédja, vagy mondjuk Ma­gyarország és Ausztria javasol­hatná — a dolog lényege, hogy' így az Amerikai Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió is együtt­működhetne a feszültséggóc megszüntetésében. Eddig egyik nagyhatalom se tett semmit a válság felszámolásáért, noha tá­voli, afrikai csetepatékba az ENSZ-nek is szokása beleavat­kozni. Az összeurópai értekezletet csakis akkor lehetne összehívni, lm ezzel az összes aláíró ország egyetértene és az ottani határozat is csak teljes konszenzussal jöhet­ne létre. Ha Horvátországot vagy Szlovéniát a hatalmak időközben elismernék, az ő határaik nem­zetköziekké válnának, így a fegy­veres mozgások más megítélés alá esnének. Horn Gyula közöl­te: ha szükség esetén felkérnék, ő is felajánlaná békeközvetítő jó­szolgálatait a feleknek. B. J. EGY NAP ALATT TÖBB SZÁZ KILOMÉTERT BICIKLIZIK A PESTI POSTÁS Békezászlóval a jugoszláv határon (Folytatás az I. oldalról) zásba kezdeti: vállalta, hogy a fővárosból indulva bekerekezi az országot. Az úton első állomása Kecskemét volt. A megyeszékhe­lyen keresztül a Diszkrét Taxisok vezették át. Közben néhány perces pihenő követke­zett a városházán, ahol Hidegli Antal alpol­gármester fogadta. Megkínálta néhány po­hár üdítővel, s egy feketével. Hosszabb be­szélgetésre nem jutott idejük, mert Csanda Jánost már várta az országút. Szegednek vette útját, hogy aztán Baja felé fordulva egy békezászlócskával végigkerekezzen a jugoszláv határ mentén. Az ezer kilométe­res túra Sopronban ér véget, ahol a Chal­lenge Day (a Kihívás Napja) sportnap résztvevői köszönthetik a kiváló távkézbe­EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁST KÖTÖTT KENT MEGYE ÉS BÁCS-KISKUN Az angol kapcsolat (Folytatás az I. oldalról) lasztásokat követően. A megbeszélé­sekből kitűnt: Kent megye nem egysze­rűen segítséget ajánl, hanem együttmű­ködést. Ami akkor lehet igazán hasz­nos, ha mindkét fél fontosnak érzi ben­ne a maga szerepét. Ezt követően tájé­koztatást adott a Duna Tisza közé­ről, valamint a megyei és települési ön- kormányzatok megváltozott feladat­köréről, amely a választások után, nem kis vitákat követően alakult ki. Tony Hart, miközben megköszönte a szívélyes fogadtatást, ez utóbbi kije­lentésre reagálva kifejtette, hogy míg Európában a hatalom decentralizálása a tendencia, az Egyesült Királyságban ennek a fordítottja történik, s ez szá­mukra aggodalomra ad okot. Ezt a nézetet persze nem mindenki vallja Nagy-Britanniában sem, mindeneseire általános a vélemény: amit az utóbbi években Kent megye tesz, az túl megy azon a határon, mint amelyet a sziget­országban a megyéknek szánnak. A széles körű együttműködés kereté­ben felajánlotta a segítségét Bács- Kiskun megyének. Nem elsősorban szavakban, hanem főként tettekben, olyan módon, ahogy az már a hivatalos kapcsolatfelvétel előtt is megnyilvá­nult. A Liberté kávéházban került sor az együttműködési megállapodás aláírá­sára. Az ünnepélyes esemény után Tony Hart kitért arra, hogy Kent me­gye Európa több országában épített már ki hasonló kapcsolatokat, részben ilyen kezdeményezéseiről is ismert, s jól tudja, hogy az együttműködés milyen érték mindkét fél számára — a gazda­ság, az idegenforgalom, a kultúra terü­letén egyaránt. Ezért tudatosnak nevez­hető az a lépésük, amellyel Magyaror­szág irányába is nyitottak. Kőtörő Miklós ugyancsak aláhúzta a nemzetközi kapcsolatok fontosságát, csakúgy mint a belföldiekét. Mert a fel­adatok megoldásában egy megye sem maradhat magára, másokkal együtt­működve sokkal hatékonyabban tudja elérni a kitűzött célokat. A Kent megyei vendégek délután Bu­gac idegenforgalmi nevezetességeivel is­merkedtek. V. T. • Kent megye tájai. Enyhítették a postarablók fegyház­büntetését A Legfelsőbb Bíróságon kedden, fellebbezési tárgyaláson kihirdetett ítéletében dr. Pálinkás György ta­nácselnök vezette büntetőtanács megváltoztatta a Fővárosi Bíróság­nak Aschenbrenner Tibor és három társa postarablás bűnügyében első fokon, február 27-én hozott ítéletét. Aschenbrenner Tibor 9 év fegyház­büntetését 7 év 6 hónapra, Mada­rász János 13 év fegyházbüntetését pedig 11 évre enyhítette. A Legfel­sőbb Bíróság Bálint István harmad­rendű vádlottat illetően a 3 év fegy­házbüntetést helyben hagyta, a ne­gyedrendű Csorba Brigitta vonat­kozásában pedig — akit a Fővárosi Bíróság a bűnsegéd vádja alól fel­mentett—az ítéletet hatályon kívül helyezte, s az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új ítélet meghozatalára utasította. A bűncselekmény 1989. október 13-án nem sokkal 18 óra után tör­tént, amikor 2 bukósisakos férfi fegyveres rablást hajtott végre Bu­dapesten, a IX. kerület, Üllői út 89/A sz. alatt lévő 93. számú posta- hivatalban. A tettesek 1 860 000 fo­rintot tulajdonítottak el, és a hely­színről motorkerékpárral menekül­tek el. Dr. Pálinkás György legfelsőbb bírósági tanácselnök a másodfokon hozott ítélet indokolásában hang­súlyozta: az elsőfokú bíróság a le­folytatott bizonyítási eljárás alap­ján megalapozott ítéletet hozott. Áz ítélet jogszerűségét alátámasztja, hogy a Legfelsőbb Bíróságon beis­merő vallomást tett Madarász Já­nos is. Az első- és a másodrendű vádlott esetében a büntetéseiket elsősorban az általuk elkövetett rablásnak más esetekhez viszonyított kisebb társa­dalmi veszélyességére figyelemmel, valamint beismerő vallomásaikra tekintettel enyhítették. Médiatörvény, HM-milliók, sertésimport A Fidesz sajtótájékoztatója A parlamenti ülés déli szüneté­ben a Fidesz sajtótájékoztatóján három aktuális témát hoztak a köz­vélemény tudomására. Dr. Molnár Péter — a sajtóügyek szakértője — egyrészt arról tájékoztatott, hogy heteken belül elkészül fontos médiatörvények tervezete, másrészt azonban a kormány kodifikációs elképzelései közül 1991-re kimaradt ennek a törvénynek a benyújtása. A frekvenciagazdálkodással kap­csolatos tervezetről azt mondta: va­lóságos orwelli mű, melynek életbe léptetése esetén valójában nem len­ne értelme például stúdiót indítani. A sajtó ezen belül a közszolgála­ti rádió és televízió — munkájának törvényi szabályozására szükség lenne, mert különben a sajtósza­badság kerülhet veszélybe — össze­gezte pártjának álláspontját. A Fidesz szakértői arra jöttek rá — sajnálatos egyébként, hogy nem az Állami Számvevőszék emberei derítettek fényt az esetre —;, hogy a Honvédelmi Minisztérium becsap­ta a parlamentet és számláin óriási ellenőrizhetetlen pénzmozgások történtek, amelyek akár csalásokra is lehetőséget adtak — fejtette ki Wachsler Tamás. A Fidesz kezére került hivatalos följegyzésben ma­gas rangú államhivatalnok hívja föl a miniszter figyelmét tavaly ősszel, hogyan „dugható el” pénz a költ­ségvetésben eredménye: a 2,5-3 milliárdos várt maradvány helyett alig 200 milliócska árválkodott a kincstárban év végén. A pénzügyi lebonyolításra szolgáló letéti szám­lát 1968 óta soha senki nem ellenő­rizte. Orbán Viktor frakcióvezető élt az alkalommal, hogy bejelentse: szakértőik több más minisztériu­mot is ellenőrzésük alá vonnak. Glattfelder Béla a Szlovákiából importált 100 ezer sertés ügyét kí­vánja a parlamenti ülés napirendjé­re tűzni interpelláció formájában, úgy vélve, szoros kapcsolat van az „olcsó hús akció” és eme tranzak­ció között. A különféle állami be­avatkozásokkal —t amelyekre egyébként nem is volt fölhatalma­zása - a kormány elérte azt, hogy csökkenő takarmányárak mellett is nőnek a sertéshúsok árai muta­tott rá a fideszes szakértő. B. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents