Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-17 / 218. szám

1991. szeptember 17., 8. oldal PÉNZ. VÁLLALKOZÁS, PIAC MAGYAR—JAPÁN VEGYES VÁLLALAT A teljes be­üzemelés után évente 500 ton­na értékes és nagy hatású ta­karmányadalé­kot — lizint — gyárt majd az Agroterm Ma­gyar—Japán Fermentáció­ipari Rt. Kaba határában felé­pült üzeme. A japán csúcs- technológiával fölszerelt léte­sítményben alapanyagként a Hajdúsági Cu­korgyár egyik melléktermékét, a melaszt hasz­nosítják. Ké­pünkön: a gyár­tási folyamat el­lenőrzése a pró­batermeléskor. (MTI-fotó) Miért omlott össze a keletnémet gazdaság? Két évvel ezelőtt minden elemző egyetértett abban, hogy az egykori NDK-nak a legjobbak az esélyei a gyors felvirágzásra. Ám az úgyneve­zett „keleti tartományok” napjaink­ban félelmetes válságban vannak, s ez érdekes tanulságokkal jár például a magyar gazdaság.számára is. Az egyesüléskor Kelet-Németor- szág egycsapásra politikái és gazda­sági hitelt szerzett magának, Európa és a világ talán legstabilabb valutáját kapta szinte ajándékba, és hozzáju­tott a világ beruházási tőkéjének leg­gazdagabb forrásaihoz. Hogyan lett ebből mára 30 százalékos munka- nélküliség, amit a szakértők a legsú­lyosabb alkalmazkodási válságtü­netnek tartanak. Összességében a volt NDK mun­kavállalóinak csak mintegy 8 száza­léka dolgozik életképes vállalatok­nál, a többiek munkahelye --- már aki egyáltalán még dolgozik — szin­te bizonyosan el fog tűnni a gazda­ság színpadáról. A Der Spiegel szerint a keletnémet ipar viszonylag fejlett volt a többi kelet-európai gazdasághoz képest, így a mostani összeomlást a többi között a piaci hatásokhoz való al­kalmazkodás teljes hiánya magya­rázza. Az állami támogatás magától értetődő volta, a teljes foglalkozta­tás, valamint a fogyasztói társada­lomtól való korábbi teljes elzártság együttesen vezetett oda, hogy a ke­letnémet gazdaság szinte semmit sem volt képes tenni saját megmen­téséért. • Ez a Trabant, az egykori NDK gazdaságának jelképpé vált produktuma — a keleti tartományok iparától eltérően — fölvirágzott... A német egyesülés a kettő-, majd négyütemű járgány végóráját hozta el. Már a gyártását is megszüntették. KONVERTIBILITÁS — VALÓSÁGKÖZELBEN A lakosságnak még várnia kell Soha ilyen közel nem volt a ma­gyar gazdaságirányítás ahhoz, hogy egy húsz éve dédelgetett vágy­álom, a konvertibilitás megvalósul­jon — mondotta a közelmúltban Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. Szavait a mi­nap megerősítette a pénzügyminisz­ter, Kupa Mihály is, aki szerint akár 1992 végére is konvertibilissé válhat a forint. Közbeszólt az eladósodás A magyar pénz átválthatóságá­nak szabaddá tétele már a 60-as években felmerült, amikor a szocia­lizmus, a szocialista gazdaságirá­nyítás megreformálásán gondol­kodtak a magyar szakemberek. A tervet azonban hamar félretették, hiszen akkoriban nagyon sok felté­tel hiányzott, sőt 1968-at követően, a 70-es években a magyar gazdaság külső egyensúlya jelentős mérték­ben romlott, s ennek következmé­nyeként megindult az ország külső eladósodása. Ahogy nőtt az adós­sághegy, úgy kerültek egyre távo­labb a konvertibilitással kapcsola­tos elképzelések. Az elmúlt években egyre inkább úgy látszott, hogy ilyen jelentős adóssággal Magyarország évtizede­kig nem lesz képes erős, szabadon átváltható nemzeti valutát megte­remteni. Ráadásul a gazdasági rendszerváltás Magyarországon je­lentős inflációval járt, és még tavaly is attól tartottak a szakemberek, hogy az áremelkedés elszabadulhat, hiszen azt a kormány szűkös eszkö­zeivel nem tudja kordában tartani. A gazdaság helyzete azonban, ha összességében nem is, de több tej kintetben a vártnál kedvezőbben alakult. így minden ellenkező jóslat ellenére az idén nem következett be a legrosszabb, sőt, az infláció a so­kak által óvatosnak minősített kor­mánybecslésnél is kisebb mértékű­nek ígérkezik ebben az esztendő­ben. Ez olyan jó hír, amelyre a pénzügyi szakemberek igazán nem számítottak. A külkereskedők már tapasztalják A másik kedvező tényező, hogy igen előrehaladt a külkereskedelem liberalizációja az elmúlt 2 esztendő során. Korábban évtizedekig elkép­zelhetetlennek tartották a szakem­berek, hogy ilyen mértékben rásza­badíthatok a külpiaci hatások a magyar vállalatokra. Most bebizo­nyosodott, egyáltalán nincs szükség a minisztérium közvetlen beavatko­zására a külkereskedelmi tevékeny­ség nagy részénél. Az importengedélyezési rendszer drasztikus leépítése az állami tulaj­donban lévő vállalatokra is igen ösztönzőleg hatott, s az egyre in­kább magánkézbe kerülő cégek várhatóan az eddiginél is jobban fognak élni a lehetőségekkel. Ugyanakkor az importliberalizáció nemcsak szabaddá tette a külkeres­kedelemben is a vállalkozási lehető­ségeket, hanem egyben hozzájárult a nemzeti valuta konvertibilitása feltételeinek fokozatos megteremté­séhez is. így kialakult az a kedvező helyzet, hogy amelyik vállalat fo­rinttal rendelkezik, az szabadon im­portálhat külföldről, és az ehhez szükséges valutát korlátozás nélkül megvásárolhatja a hivatalos árfo­lyamon a kereskedelmi bankoktól. Ez a lehetőség már korábban ad­va volt a vegyes vállalatoknak, sőt az ilyen vállalkozásban részt vevő külföldi tulajdonosok Magyaror­szágon befektetett tőkéjük után já­ró hozadékot is kivihetik az ország­ból, kívánságuk szerint forintban vagy külföldi valutában. Ha tartósan erős marad a forint Más kérdés a lakosság helyzete. Számukra egyelőre e téren semmifé­le kedvező hatással nem járt a nem­zeti valuta megerősödése. A kor­mányzat ugyanis nemhogy könnyí­tett volna a helyzeten, hanem né­hány éve szigorú korlátozó intézke­déseket vezetett be. Jelenleg minden állampolgár évente csupán 50 dol­lárt vehet hivatalos árfolyamon. Surányi György, a Magyar Nem­zeti bank elnöke úgy vélekedett, hogy az ország pénzügyi helyzeté­nek fokozatos javulása már most lehetővé tenné e szigorú, korlátozó intézkedések bizonyos oldását. A gazdasági helyzet ugyanis a várt­nál biztatóbban alakul, ám még nem lehet tudni, hogy a kedvező folyamatok mennyire bizonyulnak tartósnak, így e kockázatos lépéstől fgyelőre tartózkodik a Magyar ■ Nemzeti Bank. Jelenleg nincs is ÖTyánpÖlíTikai nyomás,' amely ilyen közérzetjavító intézkedésekkel kí­vánná a lakosság körében kialakult feszültségeket oldani, így várható­an néhány évet még kell várni a lakosságnak, hogy számára is vala­miféle előnnyel járjon a forint mind­inkább szélesedő konvertibilitása. Várható azonban, hogy ha nem az idén, és nem is jövőre, de két éven belül fokozatosan növekedni fog a lakosság turistakerete, és ha tartó­san erős marad a forint, a konverti­bilitás bizonyos mértékben a lakos­sági szférára is ki fog terjedni. Addig csupán annyi a biztató, hogy Magyarországon a külföldi valuták feketeárfolfama nagy­mértékben csökkent az elmúlt egy év során és a feketepiacon kialakult árak igen közel kerültek a hivatalos banki árfolyamokhoz. Ez, ha egye­lőre törvényellenes módon is, de a lakosság számára széles körben hozzáférhetővé teszi a külföldi fize­tőeszközöket, s emellett Magyaror­szágon a világ egyik lcglibcrálisabb rendelkezése lehetővé teszi a feke­tén megvásárolt valuták tisztára mosását, ha azok banki betétszám­lákra kerülnek. Sőt azt is, hogy ezekről a számlákról bárki külföld­re is vihesse az így vagy úgy össze­spórolt pénzét. P. F. Mecénások és szponzorok Újabban gyakran találkozhatunk e két szóval: mecenatúra és szponzorá­lás. Ez nem véletlen, hanem egy napja­inkban végbemenő folyamat szükség- szerű következménye. Ugyanis az ál­lam meglehetősen gyorsan és látványo-- san vonta meg a kulturális és tudomá­nyos élet korábbi színvonalú támoga­tását. — Ki a mecénás? Mit jelent a mece­natúra és a szponzorálás? — kérdeztük dr. Vigh Bélától,, a Magyar Gazdasági Kamara főmunkatársától, a Magyar Reklámszövetség etikai bizottságának elnökétől. — Mecénás az, aki erkölcsi és szak­mai indítékból pénzbeni vagy termé­szetbeni nagy adománnyal járul közér­dekű célok megvalósításához. A mece­natúra, a mecénási tevékenység jellem­zője, hogy az adományozó gazdasági érdekét közvetlenül és közvetve sem szolgálja. Napjaink mecénásainak te­kinthetők például Soros György vagy az acheni Ludwig házaspár Irene és Peter Ludwig —, akik létrehozták a budapesti Ludwig Múzeumot, az állan­dó kortárs egyetemes és magyar művé­szetet bemutató tárlatot. A szponzorálás gazdasági feltételek­hez kötött anyagi támogatás, amely közvetve — esetleg közvetlenül is — reklámcélokat szolgál, népszerűsítő, image-erősítő szerepe van, de nemegy­szer termékreklám is kifejeződik általa. A támogatottak köre lényegesen bő­vebb a mecenatúránál, mert a kulturá­lis, sport- és egyéb célok mellett kiter­jedhet másfajta rendezvények, műso­rok támogatására is. A szponzorálás azért is vált napja­inkban az arculatbővítés egyik legfon­tosabb eszközévé, mert a nagyvállala­tok — különösen a nemzetközi cégek — sokszor az eredeti termékskálájuk­tól egészen távol álló termékeket — például cigaretta mellett fehérneműt, vagy szeszes ital mellett üdítőitalt — is gyártanak, illetve forgalmaznak. — Miért most nőtt meg az igény me­cénások és szponzorok iránt Magyaror­szágon ? — A fejlett ipari országokban az ál­lami és társadalmi, szakmai támogatási források között a súlyponteltolódás már évtizedek óta bekövetkezett. Ha­zánkban viszont a gazdasági szerkezet átalakulásának kezdetén, vagyis átme­neti állapotban vagyunk, az állami for­rások elapadóban, a társadalmi forrá­sok viszont még csak kibontakozóban vannak. Az egyensúlyi állapot létrejöt­téhez még hosszú évek szükségesek, a kulturális, sport- és egyéb közérdekű tevékenységek pedig mindinkább tár­sadalmi támogatásra szorulnak. Tekintettel arra, hogy a vagyonos polgári réteg Magyarországon még vé­kony, a mecenatúra széles kibontako­zására sokáig nem lehet számítani. Ez­zel szemben a gazdasági érdeket szol­gáló szponzorálás fokozott térnyerését várhatjuk. Hazai pénzintézeteink, hitelintézete­ink többsége, úgy tűnik, nem tér ki a támogatási feladatok elől. M. É. Szovjet—amerikai olajüzlet-20X Csak szeptember 20-áig Eredeti ar Árengedmény .Engedményes Hornyolt cserép Körszelet vágású hornyolt cserép Hódfarkú cserép 20 400,— 22 400 — 13 337,50 4 080,— 4 480 — 2 667,50 16 320,— 17 920,— 10 670,— ÜGYINTÉZÉS: értékesítési osztály, 9022 Győr, Türr I. u. 5. Telefon: 96/11-333. Tatai Cserépgyár, 2890 Tata, Faller J. 5. Telefon: 34/82-088. ÉD Tégla és Cserépipari Vállalat, GYŐR Áraink művi fogyasztói árak, tartalmazzák a csomagolási díjat és az áfát. Termékszükséglet m2-enként: hornyolt cserép: 18 db, hódfarkú cserép: 40-44 db, fedési formától függően. Tatai cserép előny az építkezésnél mert: — Az árengedmény révén pénzt takarít meg. A megtakarítás 200 m2 tetőterületnél cca. 15—22 000 Ft, a termékfajtától és a fedési formától függően. — Környezetbarát építési anyaghoz jut. — Díjmentes gépi felrakás. Akció az árengedményes készlet mértékéig. 3369 A „CONOCO” amerikai társaság részt vesz az Oroszország sarkvi­déki területein lévő kőolajkészletek ki­termelésében, vállalva a közös terv tel­jes műszaki beruházását. Várhatóan 1992 végén kezdik meg az üzemelést. Az arhangelszki kőolaj — az amerikai szakemberek szerint—kiváló minőségű, ami rövid időn belül garantálja világpiaci „felfutását". A partnerek a haszonból 50-50 százalékban részesednek. Az ame­rikai társaság képviselője elmondta, hogy nem tekintik a Szovjetuniót gazda­sági válságövezetnek, ezért fektetik be tő­kéjüket a közös vállalkozásba. A Bács-Hun Kereskedelmi Gmk éjjel-nappali csomagoló munkára főleg női dolgozókat, azonnali belépéssel felvesz. Jelentkezés: Bács-Hun Kereskedelmi Gmk, Kecs­kemét, Izsáki u. 5. (uszodával szemben). ^ _________________ 3387 r • Csővezeték-fektetés — valahol a volt Szovjetunióban. Tisztelt Vállalkozó! Kereskedelmi partnert keres? Műszaki-technológiai kapcsolatosra van szüksége? Pénzügyi partnerre vár? Hirdetését 37 országban teheti közzé, igen olcsón, az Intercon- tact Kft.-nél. Várjuk jelentkezését! Kérje tájékoztatónkat! INTERCONTACT Kft. Telefon: 131-43% Telefax: 112-6691 1055 Budapest, Pálffy Gy. u. 16. JÓ KERESETI LEHETŐSÉG!

Next

/
Thumbnails
Contents