Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-09 / 186. szám

PETŐFI NÉPE 1991. augusztus 9., 3. oldal Fegyver- csempészek a jugoszláv határon Megélénkült a fegyvercsem­pészek tevékenysége a magyar —jugoszláv határszakaszon. Az MTI csütörtöki értesülését megerősítette Zubek János alezredes, a határőrség szóvi­vője is, aki elmondta: az elmúlt 24 óra alatt két alkalommal is fegyvercsempészeket lepleztek le. „A Magyar Köztársaság ha­tárőrizeti és vámszervei azon­ban — mint eddig — ezután is mindent meg fognak tenni a hasonló esetek felderítésére” — hangsúlyozta a szóvivő. Rábafüzesnél 4 belépésre vá­ró jugoszláv állampolgárnál 6 fegyvert és 290 darab lőszert találtak. Drávaszabolcsnál pe­dig egy kifelé tartó honfitár­sunk 7 fegyvert, 2336 darab lő­szert — köztük egy robbanó­töltetet — szeretett volna ma­gával vinni. Mindkét esetben a rendőrség folytatja tovább a vizsgálatot. (MTI) Mi lesz az almaterméssel? A szovjet piac kiesése miatt nem lesz könnyű a jónak ígérke­ző almatermés értékesítése — mondta az MTI érdeklődésére a Földművelésügyi Minisztérium illetékese. Göndör József emlékeztet ar­ra, hogy korábban évente mint­egy 200 ezer tonna almát expor­táltak a Szovjetunióba, az idén azonban ilyen nagy mennyiségre nincs fizetőképes szovjet kereslet, árucsere keretében is csak kisebb mennyiség eladása várható. Biz­tató viszont, hogy a nyugati pia­cokon talán megháromszorozha­tó az értékesítés, ami mintegy 50 ezer tonna étkezési alma export­ját jelentené. Ennél több is elad­bátó lenne, ha a csomagolástech­nikánk fejlettebb lenne. Ezenkí­vül jó esély van 70 ezer tonna ipari alma külpiaci értékesítésére is. Az idén a korábbi 350-380 ezer tonna alma helyett mintegy 450 ezer tonnát dolgoz fel sűrítmény­nek az ipar, s ennek egy jelentős részét szintén exportálja. Ezenkí­vül mintegy 100 ezer tonna alma tárolását is meg kell oldania. Jó hír a termelőknek, hogy az előrejelzések szerint az ipari alma felvásárlási ára az elmúlt évi 6-6,50 forintról, várhatóan, 8 fo­rintra emelkedik, az étkezési al­máért pedig mintegy 20 forintot kaphatnak kilónként. Megkezdődött a törökök visszavonulása Megkezdődött a török vendégmun­kások visszatérése Németországba. Ennek következtében, csütörtök reg­gel, Röszkénél befelé 120 percet kellett várakozni, míg Hegyeshalomnál, az or­szágból kijutni 50 percbe telt. A BM Határőrség illetékese elmond­ta: naponta 20-25 ezer török átutazó­Miből lesz a biofarm? A bácsalmási önkormányzat tanácstermében tartják általában a házasság- kötéseket. A napokban azonban nem ilyen boldogító esemény színhelye volt a terem. A pontosan huszonöt főnyi haligatóság a Bácsalmáson megvalósuló . biofarm létesítésével kapcsolatos tájékoztatót hallgathatta (volna) meg. A téma magyarországi legfőbb képviselője, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem tanszékvezetője, dr. Dorogi Imre, azokat a sokszor hal­lott dolgokat mondta el, amik a, helytelen kifejezéssel élve, biogaz­dálkodással kapcsolatosak. Úgy­mint; a szakszerűtlen kemizálással rongáljuk a természetet, a környe­zetet, magunk és utódaink egészsé­gét. Éppen fezért fokozatosan át kell térni az organikus gazdálkodás technológiájára. Ehhez az lenne a legjobb, ha kisebb-nagyobb közös­ségek összefognának, úgy, mint ahogy már tették például Császár- töltésen, Ráckevén, Szelestén. Igaz ugyan, hogy ezek a biofaluk, bio­farmok valahogy nem úgy sikerül­tek, ahogyan a nagykönyvben meg van írva. A leendő bácsalmási biofarmról az előadó elmondta, hogy nem lesz kacsalábon forgó építmény. A ter­vek készen vannak, az építkezéshez már csak a világbanki hitel hiány­zik. A termékeket majd a biokultú­ra egyesülés minősítése után nyuga­ton érdemes értékesíteni, hiszen ott nagy a kereslet és jól meg is fizetik a biotermékeket. A hallgatóság az előadás végezté­vel kérdéseket tehetett fel. Az egyik érdeklődő hölgy némi malíciával így kezdte: „konkrét tanácsokat szerettem volna hallani, hogyan le­het biogazdálkodást elkezdeni, mi­lyenek a feltételek, milyen kritériu­moknak kell megfelelni a termékek­nek?” A válasz: „Nemsokára meg­jelenik egy könyvsorozat, amelyben választ lelhet a kérdéseire." Miután lassan sötétedni kezdett, kérésünkre Varga Zoltán — ő az egyik vállalkozó a biofarmépítésre kikísért bennünket a majorság­ba. Mint mondta a 33 hektáros te­rületet, a rajta lévő majorral, há­rom éve vásárolták meg. Már fog­lalkoztak csirkével, libával, de nem nagyon sikerült a dolog. Most 20 koca van, meg a szaporulata, ezek már csak természetes tápanyagokat kapnak. A hízók olyan 250 kilósak, hiszen a világbanki kölcsön késése miatt a tervezett húsfeldolgozó nem készült még-el. Egyébként az egész farm majd negyven kocás sertéste­lepből, 400 férőhelyes hizlaldából, egy sajtüzemből és egy húsfeldolgo­zóból áll majd. Az egész bekerülési értéke mintegy 80 millió forint, melynek hatvan százalékát várják a világbanktól. A környékbeli terme­lőket is rá szeretnék venni a bioter­melésre, hiszen a tejet tőlük várják és a húsfeldolgozó kapacitását is csak az ő segítségükkel lehet majd kihasználni. Azt is elmesélte Varga úr, hogy az elmúlt években csak költöttek a majorságra — a saját ABC-k, fala­tozók, cukrászdák nyereségének jó része ide vándorolt —, de ha bein­dul a dolog, bizonyára megéri. A késztermékeket ugyanis a Szovjetunió magyar lakta vidékein lévő boltokba szállítják majd. Az is a tervek között szerepel, hogy a kö­vetkező évben a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetemen induló biook­tatás hallgatóit idehozzák, kóstol­janak bele a kétkezi munkába, ami alapja az egész biogazdálkodásnak. G. E. Ebből lesz a biofarm? (Fotó: Straszer András) val számolnak, így az elkövetkező na­pokban is minden bizonnyal várakozni kell az említett két határállomáson. Csütörtök reggelre egyébként zökke­nőmentessé vált az átkelés Nagylaknál, ahol előző nap 10 órás várakozás után jutottak Magyarország területére az át­utazók. (MTI) Sok a koccanás és a cserben hagyás a balatoni utakon Aki autóval indul a Balaton déli partjának fővárosába, Siófokra, jobb, ha felkészül a többórás ara­szolásra, és arra is, hogy nem fel­tétlenül ússza meg kisebb koccanás nélkül az utat. A siófoki rendőrka­pitányság jelentése szerint az utób­bi hónapban több mint kétszáz ba­leset történt Világostól Zamárdiig. Öt halálos balesetet kivéve szeren­csére csak kisebb kárral járó ka­rambolok voltak ezek. Sajnos, egyre többen távoznak segítségnyújtás és betétlapadás nélkül a baleset helyszínéről. En­nek egyik oka — vélik a rendőrök —, hogy a kötelező felelősségbiz­tosítás bevezetése óta az autósok attól tartanak: a kisebb, többszöri koccanás is jelentősen megnövel­heti biztosításuk díját. HÚSZ LITER KEROZIN MIATT HALT MEG Bemászott a tartályba — megfulladt Tegnap már rövid hírben beszámol­tunk arról, hogy a kalocsai repülőtér föld alatti üzemanyagtartályában ha­lott férfit találtak az őrkatonák. A 32 éves miskei Pap László a mintegy húsz centiméternyi kerozinban feküdt. Az eddigi feltételezések szerint a folyadék­ba fulladt. Tulajdonképpen megmagyarázha­tatlan, hogy Pap Lászlónak miért volt szüksége a repülőgépek hajtóanyaga­ként ismert kerozinra. Megkérdezett­katonai szakértőnk határozott vélemé­nye az, hogy gépkocsik motorjához nem megfelelő, ellenben vannak, akik alkalmanként fűtésre használják. Hoz­zátette: így is életveszélyes. Az üzem­Kritikus a munkaerő- helyzet f rr •• •• r Kiskoroson es környékén (Tudósítónktól.) Az idei első félév mérlege még viszonylag kedvező volt. Kunszentmiklós, Bácsalmás, Tiszakécs- ke és Kiskunmajsa is megelőzte a me­gyei statisztika szerint... De vajon mit hoz majd a jövő? Ezt kérdezik egyre többen egymástól Kiskőrösön és köz­vetlen körzetében mostanában. Jelenleg a térségben 1648 munkanélkülisegély­ben és -járadékban részesülőt tartanak nyilván a munkaügyi központ kiskőrösi kirendeltségében. A székhelyváros 548 fővel vezeti a sort, majd Soltvadkert 276, Kecel 259 fővel követi. A „legjobb" a helyzet Kaskantyún (31) és Páhin, ahol „csak” 23 munkanélkülit tartanak nyilván jelenleg—tájékoztatott Bilekov László irodavezető. A kilátások azonban semmi jóval nem kecsegtetnek az elkövetkezőkben, mert a Kecskemétvin kiskőrösi üzem­egységéből kb. 120 ember elbocsátását fontolgatják és az Agrikonnál maradt dolgozók helyzete sem rózsás. Némi gyógyírt jelent talán az a hír, hogy a német BOSCH cég egy 40-50 főből álló elektronikai összeszerelő-üzemet akar letelepíteni a városban. A mun­kahelyteremtésre kiírt munkaügyi mi­nisztériumi pályázatra egy vállalkozó beadta a pályamunkáját az erdőtelki fatelep hasznosítására. Ha ez megvaló­sul, akkor 30-40 embernek tud majd munkát adni. De ezek még csak tervek a jövőre ... A száraz tény viszont saj­nos az, hogy napról napra nő a sorban állók létszáma a munkaközvetítő előtt. . . Brenner László TISZTELT SZERKESZTŐSED „Hazaszerető magyar katonaemberek vagyunk” Igen Tisztelt Dudás Árpád! Néhány gondolatban reagálok az Ön által, a Petőfi Népe 1991. augusztus 6-ai számában felvetett problémákra. Önt és állítása szerint a tiszakécskei Dózsa-telepen lakó polgártársait mé­lyen felháborítja — a hadikiadások csökkentése időszakában és aközben, amikor országunk „Európába menete­lése” van napirenden — a kecskeméti repülők naponkénti gyakorlatozása Ti- szakécske fölött. Ön nem érti, mi a jó abban, ha mi ideges állampolgárok feje fölött 300-400 m-en pokoli zajt csa­punk, zavarjuk az Önök televíziózását, beszélgetéseiket. Azt sem gondolja, hogy erre pilótáinknak bárki is paran­csot adna. Továbbá nem érti, hogy a körkörös védelemre berendezkedett or­szág kellős közepén hogyan lehetséges mindez. Jól informáltnak tűnik a tekin­tetben, miszerint eddig magyar és szov­jet repülők repültek az Önök feje fölött és a magyarok csak kedden és csütörtö­kön repültek, míg most, a csapatkivo­nások után a magyarok pótolják a „hi­ányérzetüket”. „Hadfiaknak” és „dicső repülőknek” titulál minket. Nem vagyunk „hadfiak” és „dicső repülők” sem — abban az értelemben, ahogy ezt Ön gondolja. De vagyunk a Magyar Köztársaság katonái, akik fe­lelősek az ország szuverenitásáért, be­leértve az Ön biztonságát is. Vagyunk még hazaszerető magyar katonaembe­rek, akik az ország védelmére való fel­készülést békeidőben is komolyan gon­dolják. Végül vagyunk egy olyan tech­nikai rendszert üzemeltető állomány, amely technikai rendszer akár „Euró­pába menetelünk”, akár nem, működés közben zajt csap. És ha még megengedi azt a pluszt, amit nem kis erőfeszítés árán végzünk, vagyunk az Önök gyermekeit hazasze­retetre, áldozatvállalásra, fegyelmezett és értékes munkára nevelő magyar hi­vatásos katonák, ha úgy tetszik RE­PÜLŐK. Ki repül az Ön feje felett, ha kivonul­tak a szovjetek? Én büszke vagyok ar­ra, hogy Mi és biztos vagyok abban is, hogy ha Mi nem repülnénk, akkor előbb-utóbb — esetleg — idegen orszá­gok repülőinek zajára lenne Ön érzé­keny és az mindenki számára sokkal kellemetlenebb lenne. Mi egyébként nem repülünk a szovjetek helyett. Be­avatom egy titokba is: csak annyit és úgy repülünk, hogy a harckészültségi és repülésbiztonsági elvárásoknak megfeleljünk. így is temetünk néha! Higgye el, ahhoz, hogy a tornász ne essen le a szerről, gyakorolnia kell! A körkörös védelemről nem sokat tud és úgy érzem, a repülők alkalmaz­hatóságáról sem. Nos, ezt hagyja a szakemberekre, higgye el, értenek a dolgukhoz. Az, hogy Ön a Dózsa-tele- pi eget látja és ott a repülőt, az még nem jelenti, hogy csak ekkora az ország és csak az Ön nyugalmát zavarják. Sokba kerül a repülés és nem hiszem, hogy olyan egyszerű a repülőkiképzés, amely feltételezi a kaotikus, szabályo­zatlan és parancsok nélküli munkát. Ha lenne módom Önnek ezt bemutat­ni, szívesen megtenném. Végül ha mi már csak ilyenek va­gyunk, hogy éjszakánként is bátor­kodunk időnként az égen járni és „megzavarni” az Ön televíziózását, gondoljon arra, hogy nem szórako­zásból tesszük, nem az Önök hábor­gatásának szándékával, és ha a hangzavar elmúlik az adott pillanat­ban, az adásban pedig éppen Euró­pát látja, azt is vegye észre, hogy más Népek és Nemzetek milyen büszkék katonáikra — Európában is! Sági János ezredes, Szentgyörgyi Dezső honi vadászrepülő osztályparancsnok anyagtartályban talált férfinak még marmonkannája sem volt, úgy kért egyet kölcsön. Nem mondta meg, mire. Majd az éjszakát kihasználva elindult a volt szovjet reptér felé, ahol most magyar kiskatonák vigyázzák a hagya­tékot. A földbe ásott fémtartályokkal, melyek közül az egyik alján vagy húsz centiméternyi üzemanyag maradt. Eb­ből akart Pap 20 liternyit vinni. Felnyi­totta a tetőt, kezdetleges biztosításként a derekára kötött egy kötelet és lefelé indult a vaslétrán. A halál felé ... A szakértő szerint a kiáramló gőzök­től lett rosszul. A kötelet felülről nem vigyázta senki, megtántorodott és bele­bukott a folyadékba. Noszlopy Jogászfórum A legutóbbi törvény módosítot­ta az ügyvédségről szóló törvény- erejű rendeletet: megváltoztak az ügyvéddé válás feltételei. Sok munkaviszonyban álló jogtaná­csost foglalkoztat, hogy esetleg ügyvédként folytássa tevékenysé­gét. Annál inkább érdekli ez a jo­gásztársadalmat, mert magánpra­xis létesítésére is lehetőség nyílt. A kiskunsági mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozó jogá­szok is szeretnének részletesebben megismerkedni az ügyvéddé válás lehetőségeivel. Igényeiknek megfe­lelően szervez a Teszöv fórumot, amelyen dr. Dávid Tamás, az Igazságügyi Minisztérium munka­társa tart előadást a témában és válaszol a kérdésekre. A találko­zóra augusztus 13-án, délelőtt 10 órakor, a szövetség székházában kerül sor. Nem ufó, csak egy darab jég Napokon át foglalkoztatta az űrha­józás szakértőit, de különösen azokat, akik hisznek a repülő csészealjak (ufók) létezésében az a mintegy másfél méter hosszú, autó-lökhárítóhoz ha­sonlító rejtélyes tárgy, amely „ellibe­gett” a Föld körül keringő Atlantis űr­repülőgép mellett miután az pénteken távközlési műholdat bocsájtott fel. Most megoldottnak tűnik a rej­tély — az Amerikai Országos Űrha­józási Hivatal, a NASA szóvivője ugyanis kedden elmondotta a Reu­ter brit hírügynökség tudósítójának, „99,9 százalékban biztos, hogy a rejtélyes tárgy egy darab jég volt.” Harstfield szerint ugyanis az Űrrepü­lőgépek rakétáira, azok működtetése után, jég rakódhat le és a távközlési műhold felbocsájtásakor keletkező rezgés elégséges ahhoz, hogy ez a jégdarab leváljon az Atlantisról. Ezt a megállapítást alátámasztani látszik az is, hogy más űrrepülőgépek útjai során is észleltek hasonló „rejtélyes tárgyakat”, valahányszor az űrrepü­lőgépek műholdat bocsájtottak fel. (A Reuter hírügynökség alapján.) AMI NYUGATON ELFEKVŐ, KELETEN ELADJÁK DRÁGÁN? Kitűnő, jó és rossz termékek külföldről Kelet-európai országokból való áru­mintákat alig-alig, osztrák, német, dán, amerikai és a földkerekség más részein készített termékeket viszont annál na­gyobb számban vizsgált az idén a Ke­reskedelmi Minőségellenőrző Intézet. A háromezer élelmiszerminta közül negyven margarin volt. Kiemelkedően jónak találták a német Nusram, a belga Arko, a svéd Eve és a holland Plantaa- rodig művajat. Kimagaslóan jók a Milupa, a Hipp és a Bledine cégek csecsemő- és gyermek­ételei, amíg az Eismann gyorsfagyasz­tott tortakészítmények, a különféle íze­sítésű angol pizzák, valamint az ameri­kai és több nyugat-európai országból küldött csokoládék, meg savanyú cuk­rok kiváló minősítést kaptak. Kima­gasló élvezeti értékűnek tartják az élel­miszer-vizsgáló szakemberek a francia, az olasz és az amerikai vákuumzárású pörkölt kávék közül a French toast sze­mes kávét. A használatra való termékek sorá­ban igényes kivitelűek a csehszlovák öltönyök és nadrágok, míg a török pó­lókat, az olasz lánykafehérneműket, az olasz és osztrák harisnyanadrágokat (csak) megfelelő jelzővel illethették. Ér­tékesnek minősítették viszont a pakisz­táni, kézi csomozású gyapjúszőnyeget, és jónak az egyik angol padlószőnye­get. Nem mind arany, ami fénylik. Nem minden áru jó, ami külföldi — kitűnik ez a továbbiakból is. Az olasz Neutral Ammoniaca általános tisztítószer azért nem kerülhetett forgalomba, mert tetszetős csomago­lása ellenére, jóformán csak vizet tartalmazott. Az intézetben bemuta­tott cipőminták általában közepes vagy ennél gyengébb minőségűek voltak, ami megerősítette a vizsgáló szakemberek korábbi tapasztalatát: a magyar vállalkozók megvásárolják az olcsó, Nyugaton elfekvő lábbeli­ket, és a gyenge minőségű árukat igen magas áron értékesítik a hazai piacon. K-l Új piaci rend Baján A bajai polgármesteri hivatal döntése értelmében a piac terüle­tén személyautó 7—10 óra kö­zött nem tartózkodhat. A rende­let betartását szigorúan ellenőr­zik a szürkeruhás városrendezők. A piac nagykapuja 4 óra után tárul fel a piacozók előtt, így hajnali 4-től reggel 7 óráig végezhető az áru kirakodása. A rendelet szükségessé­gét mi sem igazolta jobban, mint az a beteget szállító mentőautó, amely előtt szabad volt az út 8 óra tájban, szombaton reggel, a piac hátsó ka­pujánál. Talán ez az esemény lecsillapí­totta a rendelet kiváltotta zsörtölő- déseket, mérges indulatokat. Menekültügyi tárcaközi bizottság alakult Gálszácsy András tárca nélküli miniszter elnökletével menekültügyi tárcaközi bizott­ságot hozott létre a kormány. A testületben tíz tárca és több országos hatáskörű hivatal vezető tisztségviselői vesznek részt. A bizottság javaslatot tesz a kormánynak a befogadáspolitikára vonatkozó és az im- migránsok támogatását érintő alapvető kér­désekben, s véleményt nyilvánít az erre vo­natkozó állami intézkedésekről. Ugyancsak a testület feladata lesz, hogy kezdeményezze és összehangolja a bevándorlók jogi helyze­tének rendezésével, szociális, egészségügyi, oktatási, társadalombiztosítási ellátásával kapcsolatos jogalkotást. A testület egyúttal figyelemmel kiséri a bevándorlókat érintő állami és önkormányzati intézkedéseket, s segíti azok érvényesülését. A menekültügyi tárca bizottság ezenkívül foglalkozik a befogadó állomások működé­sével, s áttekinti az immigránsok helyzetére vonatkozó nemzetközi egyezményekben vál­lalt kötelezettségek teljesítését. (MTI) ítmm tmm ttmmrautttttmumm « n n it 1 tt S tt tt ti ■1! tt tt tt tt íi tt tt tt tt tt tt tt tt tt tt tt tt tt tt tt tt 8 tt Építkezők, figyelem! A Lakiteleki Téglagyár továbbra is várja megrendeléseiket kisméretű tömör falazótéglára a régi áron, 4900 Ft/1000 db + áfa. Több ezer darabos megrendelés esetén további kedvezmények. ÚJDONSÁG! Megkezdtük az Alföldi Téglaipari Vállalat termékeinek forgalmazását is. Kaphatók: pillér-, falazó-, burkolótéglák nagy választékban, kedvezményes áron. Jöjjön el, tekintse meg, és rendeljen tőlünk. Kérésére házhoz szállítást is vállalunk Postacím: Lakitelek, Pf. 25. Telefon: 76/42-104 260 » s: tt tt :: 8 tt tt I I tt tt tt § tt tt l-« sj tt tt tt tt tt tt tt tt tt tt tt B tt tt tt tt tt tt tt»»«»««««««.»«««««»««««

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents