Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-08 / 185. szám

PETŐFINEK 1991. augusztus 8., 3. oldal Segély helyett munkát kínálnak Hatvannyolc hektár földet kivan vásárolni az éppen felszámolás alatt levő helyi állami gazdaságtól a kunbajai önkormányzat. Ügy döntöttek ugyanis, hogy a rendel­kezésükre álló kevés pénzből nem segélyeket osztogatnak a munka- nélkülieknek. hanem munkalehető­séget kínálnak: kedvezményes áron bérbe adnak tartós használatra egy­két hold földet. így a pénz is vissza­térül a kasszába és a gazdálkodást vállalók is nagyobb biztonságban lesznek, mintha a határidőhöz kö­tött munkanélküli-segélyre kény­szerülnének. A múlt év elején döntöttek úgy a közös közigazgatás alá tartozó, jelenleg válni készülő Kunszállás és Fülöpjakab lakói egy falugyűlésen, hogy bevezet­tetik a földgázt. Szeptemberben kezdtek a munkákhoz, s példát­lanul gyorsan elkészültek vele: a A számla előtt mérleget! „A számla kiállítása előtt el kell készíteni a mérleget” — jel­képesen így mutatta be Annus Antal államtitkár, kormány­meghatalmazott a magyar ál­láspontot a szovjet—magyar csapatkivonási tárgyalások folytatását illetően hétfői sajtó- tájékoztatóján. Az államtitkár leszögezte: a magyar fél állás­pontja szerint először be kell fejezni a június 25-én abbama­radt tárgyalásokat, le kell zárni az ott felvetődött kérdéseket, s csak ezután térhetnek a tárgya­ló partnerek a kormányközi el­számolásra. Az MTI kérdésére válaszolva Annus Antal el­mondta: a „nulla” megoldás csupán egy a lehetségesek kö­zül, álláspontunk ezzel kapcso­latban 1990. március óta válto­zatlan. (MTI) napokban helyezték nyomás alá a hálózatot. így az összesen ezer házból mintegy hatszázban gáz­zal főznek mostantól. Számuk azonban növekszik, mert a pót­lólagos megrendeléseknek meg­felelően még folynak a bekötési munkák. Megmarad a bajai KGST-piac, de eltűnik a vadkemping A monda szerint volt a kisázsiai Gordion városában egy királyi har­ci szekér. Aki annak a kötelére kö­tött csomót meg tudta oldani, lett az egész földrész ura. Nagy Sándor nem sokat teketóriázott: egyetlen kardcsapással kettészelte, megol­dotta a csomót. Valahogy így járt el a bajai képvi­selő-testület is egy nagyon kényes ügyben. ff'T\f'v rrnrr ■■vfnr.'■■?■*%n: Nem csak ellenzői vannak Azt hihetnénk, hogy a város kö­zepébe telepedett KGST-piacnak csupa ellenzői vannak. Komoly ér­vek szólnak amellett, hogy mind­örökre ki kellene innen tiltani. Ám az ide érkező külföldi árusok többsége, valószinűleg, tisztességes ember, aki ezer nehézségen átjut el ide a portékájával. Néha olyan ol­csón adja, hogy azt hihetnénk, lo­pott holmiról van szó. Ez nem való­színű, inkább az, hogy a haszon az itt vásárolt árucikkek otthoni érté­kesítéséből származik. Sokan tartják a piacot a bűnözés melegágyának. Ez sem egyértelmű. Az ide érkezők között nyilván van­nak akik a zavarosban halászgat- nak, de a legtöbben megelégszenek a kereskedésből származó haszon­nal. A legkomolyabb ellenérv a KGST-piac működése miatt az adófizető vállalkozók kétségtelenül jogos panasza. Aki nem fizeti az áfát, a különböző járulékokat, az nemcsak őket hozza nehéz helyzet­be, akik versenyképtelenné válnak, hanem az önkormányzatot is, mely elesik a tőlük kalkulált adóktól. Végezetül: a piac ellen szól egy egész sereg közegészségügyi ténye­ző. Az autóban alvó, esetenként la­kókocsiban, sátorban éjszakázó külföldieknek nélkülözni kell min­den tisztálkodási lehetőséget. A környéken lakók nem lelkesed­nek az éjszakánként felhangzó mu­latozás zajáért, egy-egy „jókedvű” vendég dalaiért sem. Megszüntetni kivihetetlen is, népszerűtlen is Az előbbi érveket hányta meg elejétől a végéig a képviselő-testület a legutóbbi ülésén. Felmerült azon­ban többen is elmondták —, hogy Baján a piacnak évszázados hagyományai vannak, érdekes szín­foltot jelent az idelátogató, a kem­pingben lakó turistáknak is. Megszüntetni kevés az önkor­mányzat ereje, ez legfeljebb orszá­gos rendelkezéssel lenne megoldha­tó. Az elszegényedett lakosság azon­ban igényli az itteni olcsó vásárlási lehetőséget, aligha nyugodna bele egy tiltó intézkedésbe. (Volt már er­re Baján egy kísérlet, mely meglehe­tősen rövid életűnek bizonyult.) A kecske is jóllakik... A meglehetősen éles helyzetben a lehető legbölcsebb döntés született, melynek hatásai máris láthatók. El- rekesztették cölöpökkel a piac jó részét, megakadályozva a gépko­csik bejutását, így az itteni táboro­zást. Az itt éjszakázok most a kije­lölt parkolóba szorultak. A nyilvá­nos WC reggel fél 5-től este hétig van nyitva, és úgy tűnik, a rendben tartása is megtörténik. (A 3 forintos használati díjból az illetékes asz- szony a város legjobban fizetett em­bere lehet.) Szóba került egy illem­helykonténer felállítása, ezt azon­ban a városgondnokság nem tartja, a napi 4500 forintos bérleti díj mi­att, kivihetőnek. (Érdekes jogi problémát is felvetne a dolog: egy jogszerűtlen állapotot az adófizetők pénzén legalizálna.) A későbbiekben egy kempinget létesítenek, a kivitelezéssel egy vál­lalkozót bízva meg, melyben a lehe­tő legolcsóbb áron. de a minimális egészségügyi követelményeket telje­sítve, lakhatnak a KGST-piac ide­genből jött árusai. Gál Zoltán • Egyelőre a parkolóban éjszakáznak a külföldi árusok. (A szerző felvétele) KÉRDŐJELEK Tanács a kárpótlási licitre ELŐADÁS HERCEGSZÁNTÓN A múlt hét végén a helyi FKgP- szervezet kezdeményezésére — elő­adást tartott a kárpótlási törvény gya­korlati végrehajtásáról Kocsenda An­tal országgyűlési képviselő és dr. Ber- náth Balázs, a párt megyei elnöke. A hercegszántói művelődési házban a szépszámú hallgatóság soraiban garai- akat, csátaljaiakat, nagybaracskaiakat és messziről jött sükösdieket ismertünk fel. Az előadások után feltett közérde­kű kérdésekre adott válaszokból ismer­tetünk néhányat. — Ki fogja meghatározni, hogy hol lesznek a kárpótlás céljára felosztandó táblák? — hangzott az első kérdés. A kérdező véleménye szerint. „A pa­raszttal megint kicsesztek.” Válaszában dr. Bernáth egyetértett a megállapítással, hiszen a táblákat a ter­melőszövetkezetek jelölik ki, nyilván saját érdekeik szerint. — Igényelheti-e a földjét, akinek má­sik településen volt a tulajdona, és hol nyújthatja be a kárpótlási okmányo­kat? — Természetesen ott is igényelheti, ahol elvették, és ott is, ahol állandó lakása van. — Sok idős ember nem meri kivenni a földjét. Megkaphatja-e azt például az unoka? Igen, de feltétlenül be kell nyújta­ni az előírt 90 napon belül. Ugyanis a 91. napon az igény megszűnik. — Ha valakinek a 70-cs években át­vezetett, azaz az új aranykorona-érték szerint számolnak, és így kevesebb föl­det kap, mint a tulajdona volt, mit te­gyen? Feltétlenül fellebbezze meg a ha­tározatot. Egy idős, családtalan ember kérdez­te: — Visszahagyhatom-e a földemet a tsz-ben, kapom-e továbbra is a járadé­kot? Dr. Bernáth válasza:- Igen, mégpedig minden anyagi vagy erkölcsi hátrány nélkül. A föld visszaadása árverésen törté­nik, melyen azonban nem pénz, ha­nem pénzértékü kárpótlási jegy sze­repel. A licitálásra, illetve az árverés technikai megoldására dr. Bernáth Balázs érdekes tanácsot adott. Mint mondta, nem igazságos, hogy ezer forint értékű kárpótlási jegyre 3000- ről indul a licit. Ha a gazdák össze­beszélnek, visszakaphatják a táblá­ban levő régi földjüket, hogy nem verik fel az egekig az árakat, sőt még a 3000 forintot sem ajánlják meg. Eredménytelen árverés esetén az úgynevezett negatív licit követke­zik, ami azt jelenti, hogy a tétek 3000 forinttól visszafelé, 100 forin­tonként csökkenő összegekért történ­nek. Meg kell várni az 500 forintos, tehát a legkisebb árat, és arra kell jelentkezni. Ha a kárvallottak össze­fognak, kétszer annyi földhöz juthat­nak így, mint hajdani tulajdonuk LISZTET SZERETI Hogyan vakációzik Gorbacsov? A Reuter moszkvai értesülése szerint Mihail Gorbacsov, szovjet államfő, va­sárnap kéthetes szabadságra utazott a Fekete-tenger partjára, a Krím-félszi- geten levő dácsájába. Vitalij Ignatyenko elnöki szóvivő szerint Gorbacsov szabadsága alatt „rengeteget olvas” — vastag szépiro­dalmi folyóiratokat —, klasszikus ze­nét hallgat (Lisztet és Chopint) és végre kedve szerint együtt lehet két leány­unokájával. Természetesen a Krímből is állandó kapcsolatot tart fenn a Kremllel és a köztársaságok vezetőivel. A vele együtt nyaraló magas rangú tisztségviselőkkel is tanácskozik, ha a helyzet megkívánja. Mindig a keze ügyében a telefon nemcsak azért, hogy utasításokat adjon, hanem azért is, hogy tájékozódjék. Olyan ember­nek, aki rendes körülmények között napi 14 órát dolgozik, természetes, hogy azonnal belefogjon bármilyen vá­ratlanul felmerülő probléma megoldá­sába. Ignatyenko szerint Gorbacsov ta­valy 150 000 levelet kapott szovjet ál­lampolgároktól és 45 000-et külföldi­ektől, ennek a felét amerikaiaktól. A levelek többsége a Szovjetunió előtt álló súlyos problémákkal foglalkozott, beleértve a nemzetiségek közti elkese­redett konfliktusokat, de számos levél­író az Öböl-háború kérdésére tért ki. A levélírók közül sokan támogatták Gorbacsovot, de ugyanakkor szép számban voltak igen kritikus hangvéte­lű írások is — mondotta az elnöki szó­vivő- (A Reuter és az AP hírügynökség alapján.) Az esőzés után romlott a búza minősége Évtizedek óta először fordult elő Fejér megyében, hogy az ősziárpa- táblák magasabb hozamokkal fi­zetnek, mint a búzaföldek. A más­fél hónapos aszály és az azt köve­tően lehullott 80-140 milliméter csapadék ugyanis alaposan csök­kentette a várt rekordtermést, s most már csak közepes vagy annál is gyengébb termésátlaggal kell be­érniük a gazdaságoknak. A kisebb termés sajnos együtt járt a minőség romlásával is; s így a gazdaságok elesnek a minőségért járó felártól. A dunántúli megyében egyébként eddig a kenyérgabona mintegy 70 százalékát aratták le. A mostani száraz időt kihasználva igyekeznek meggyorsítani a munkát, s várha­tóan 10-11 nap alatt túljutnak a nyári betakarításon. A termés egy részére még mindig nincs vevő: a megyei gabonafor­galmi és malomipari vállalat ugya­nis csak a megtermett búza harma­dát kötötte le, s főként minőségi, étkezési búzák felvásárlására szer­ződött. (MTI) Tönkremenőben az úthálózat • A belvároson nap mint nap — nem tudni milyen megfontolásból — áthaladó kamionok az útburkolat legnagyobb ellenségei. (Straszer András fotója) vasolni fogja az összeg felemelését. Egyidejűleg felmé­rik az utak minőségét. Az év végéig befejeződő ösz- szegző munka teljes körű képet ad majd az utak álla­potáról. Javaslatot dolgoznak ki a minimálisan szük­séges fenntartásra, javításra, illetve ezek fontossági sorrendjére is. Rohamosan romlik Kecskemét belterületi úthálóza­ta és túl kevés pénz jut a felújításukra. Az idén példá­ul csak kátyúzásra, s itt-ott részleges felületzárásra elegendő a közgyűlés által e célra megszavazott 8 mil­lió forint. Ez édeskevés a feladat nagyságához képest, ezért a kommunális és környezetvédelmi bizottság ja­Árhullám Bécstől Budapestig, Salzburgtól Pozsonyig megfeszített erővel fo­lyik a védekezés a Dunán levonuló veszélyes árhullám ellen. Halálos áldozatok, sokmilliárdos károk jel­zik, milyen fenyegetést jelenthet még ma is e sok országon átvezető, máskor oly békés folyó. Ám a természet veszélyesebb az emberre, avagy az ember a termé­szetre? Az árhullám napjaiban sem csitul a bősi vízi erőmű építése, a körtvélyesi szivattyútelep beindítá­sa miatti változatlanul haragos tiltakozási hullám. Nem látszik közeledni a magyar és a szlovák fél véleménye e balul sikeredett nagy- beruházás sorsát illetően. Sőt, a szlovák hatóságok legutóbb már igen durván távolították el a tünte­tő zöldeket. Az aggódó környezetvédők fe­nyegetnék a védelmi munkákat? Bármilyen abszurdnak, sőt cinikus­nak tűnik is e vád, egyes pozsonyi illetékesek bizony ilyen kijelentése­ket tettek. Pedig ha valakik igazán szívükön viselik szeretett folyónk jövőjét, a természet „leigázásának” elkerülését, akkor azok a körtölté­seken és szivattyúházaknál de­monstrálok. Ők tudják, hogy gi- gantomán beruházások ide vagy oda, „azért a víz az úr” ... S. G. Ferenczy F.uropress ADÓTIPP Ha fizetőképtelen a vállalkozó A vállalkozások korát éljük. Tízez­rek válnak bérmunkásból, alkalma­zottból a maguk urává, s közülük so­kan meg is találják a számításukat. Ám nincs előzetes garancia a vállalkozások sikerére. Mi van akkor, ha egy új vál­lalkozás az első két-három év után még mindig veszteséges? A kérdésre dr. Deli Lajos, az APEH osztályvezetője adott választ. — Sajnos, gyakori, hogy a vállalko­zások veszteségesek. Az adószabályo­zás rendszere elismeri a veszteség kate­góriáját, tehát azt, hogy a vállalkozó kiadásai, költségei, plusz a rájuk rakó­dó terhek — így a költségként el nem számolható kiadások — meghaladják a bevételeket. Ilyen esetben a bevétele­ket a következő évre át lehet vinni, és akkor a következő évi bevételekkel együtt — el lehet számolni. A vállalko­zási nyereségadót illetően például ad­dig nincs adófizetési kötelezettség, amíg nincs nyereség. — No de az áfát azért fizetni kell. . . Az általános forgalmi adó nem jövedelemhez tapad, hanem bevétel­hez. A 300 ezer forintos alanyi adóha­tár fölött sajnos belép az adókö­telezettség. — Mi történik akkor, ha a vállalkozó elmarad az adófizetéssel? — Ha nem gyakori és nem szándé­kos az elmaradása, akkor erre nyilván nyomós oka van. Rendszerint a fizető- képességével függ össze. Ilyenkor a ké­sedelem miatti adóösszegéhez hozzá kell rendelni a havi pótlékot. Gyakor­latilag mindig a jegybanki kamatnak megfelelő, egy napra eső kamatot kell a késésben levő napok számával felszo­rozni és adópótlék címén hozzászámí­tani. Tehát naponta számolunk, nem úgy, mint a korábbi szabályzat alapján. Azután ezt be kell fizetni a következő hónapban, illetve amikor hátralékát rendezni tudja. — Mi történik akkor, ha a vállalkozó egy ideje már erre sem képes, ám még­sem akarja bezárni a boltot? — Én megértem ezt az adóalanyt is, hiszen valójában ő tudja, hogy miként áll fizetőképesség szempontjából. Az adóigazgatási szabályozás természete­sen lehetőséget ad — legfőképpen sze­mélyi jövedelemadó, de egyéb adóne­mekben is — arra, hogy az adóalany később fizesse meg a tartozását vagy részletekben törlesszen. Ehhez semmi másra nincs szüksége, csak egy részlet- fizetési kérelemre, amelyben alaposan megindokolja a fizetőképtelenséget vagy az átmeneti pénzhiány okát. Az adóhatóság szükségképpen bizonyla­tokat kérhet és ezek birtokában 30 na­pon belül eldönti, hogy hány havi rész­letfizetést ad, illetve hány hónapra en­gedélyezi a halasztást. Egy lényeges dolgot azonban itt el kell mondani: vál­lalkozók esetében ilyesmire ritkábban van példa, mint a személyijövedelem- adó-alanyok esetében, vagyis ahol csak magánszemélyekről van szó, akik több forrásból élveznek jövedelmet és adó­kötelezettségük ily módon lép be. Ne­kik több alkalommal engedélyeztünk eddig részletfizetési kedvezményt. KÜLÖNÖS KRIMIK KÜLFÖLDÖN MARCONA NŐK Bankrablókat kapott cl minap a francia rendőrség. Módszereikben következetesek voltak! Míg az egyik a kocsiban vart, a többiek automata pisztolyokkal és sörétes puskával szerezték meg a zsák­mányt. „Bevételük " két hónap alatt elérte a 300 ezer frankot. Végül ak­kor buktak le, amikor — eddigi jó szokásaikat feladván — nem bank­ba, hanem egy családi házba törtek he. Ekkor jött a meglepetés a rendő­rök számára. A tettesekről kiderült, hogy öt munkanélküli, eladósodott asszonyról van szó, akik között még háromgyermekes leányanya is volt. A fegyveres bankrablást igazi kri­mibe illő módon hajtották végre: fértiruhába bújtak, rövid parókát húztak és bajuszt is festettek ma­guknak. TOLVAJ A BŐRÖNDBEN Már 10 000 méteres magasság­ban sem lehet biztonságban a pén­zünk: a Korzikáról Párizs felé tartó repülőgépen egy tolvaj 1,8 millió márkának megfelelő összeget zsák­mányolt. Nyilvánvalóan tudott a nagy értékű pénzszállítmáriyról, ezért a repülőgép rakodóterében egy utazóládába bújt. Repülés köz­ben, a felhők felett, föltörte a lepe­csételt zsákot, kivette a pénzt és újságpapírt tett a helyébe. Majd mint aki jól végezte a dolgát, vissza­bújt az utazóládába. A párizsi repü­lőtéren a cinkostársak már várták az értékes „bőröndöt". A rendőrség egyelőre bottal ütheti a zseniális tol­vaj nyomát. JÓ HECC Igazi rablók hamis ékszert zsák­mányoltak Los Angelesben. A leg­újabb Columbo-film forgatásához ugyanis kicserélték az ékszereket egy ismert üzlet kirakatában. Ám erről a rablók mit sem tudtak, tég­lával beverték a kirakatot és kirá­molták a gyémántnak látszó üveg­gyöngyöket. A film főszereplője és társprodu­cere, Peter Falk „jó heccnek” ne­vezte a balsikerű betörést. FFR-SAD Hozomány — válás előtt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents