Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-06 / 183. szám

1991. augusztus 6., 5. oldal Híres-hírhedt gyilkosságok a Kiskunságban (Folytatás az 1. oldalról) Csak néhányan voltak ott, azok sem a tejbegyűjtő épületében, hanem a szom­szédos tejüzemben, ahova vizsgálat céljá­ból vitték át a szombat esti és a vasárnap hajnali fejés után megtelt kannákat. Hor­váth János három alumíniumedénye mellett ott sorakozott Balogh Zsigmond bösztöri tehéntartó tíz csordultig telt kannája is. — Nincs joguk visszadobni a megfele­lő minőségű tejet! — porolt az átvételt végző Kaiher János művezetővel Balogh gazda. — Ha mégis megteszik, követe­lem, hogy adjanak lepecsételt üvegben mintát. — Nem bízik a vizsgálat szakszerűsé­gében ?— kérdeztem a felindult embert. — Már hogy bíznék! — méltatlanko­dott. — Nemrégiben is úgy jártam, hogy az itt nem megfelelőnek minősített tejet Kecskeméten, az élelmiszer-ellenőrző ál­lomáson kifogástalannak találták. Csak éppen nem sokra mentem vele, mivel nem leplombált mintát vittem, azt ugyanis nem adott a kunszentmiklósi tej­felvásárló. Szúrópróba Kunszentmiklóson és közvetlen kör­nyékén még körülbelül hatvan kisterme­lő feji a teheneket. Tőlük Bernálh Zsig­mond, a helybeli Egyetértés Tsz felvásár­lója veszi át a tejet. A folyékony áru a tej­csarnokból a Közép-Magyarországi Tej­ipari Vállalat kunszentmiklósi üzemébe kerül. Ebben a láncban két ponton ellen­őrzik a minőséget: szúrópróbaszerűen a gazdáktól való átvételkor, rendszeresen a tejiparhoz történő beszállításkor. — Müven a jó tej? A kérdésre Kaibor János, a Tejipari Vállalat művezetője így válaszol: Minimális követelmény a 0,5 száza­lék szárazanyag-tartalom. Ezt részint a fajsúly, részint a zsírszázalék mérésével tudjuk számszerűsíteni. Megállapításom szerint a méltatlankodó gazdák 8,19— 8,29 százalékos szárazanyag-tartalmú tejet hoztak, és ezt nem áll módunkban átvenni. — Egyes tejtermelők szerint az önök műszerei elavultak, nem megbízhatóak. — Magyar gyártmányú műszereink vannak, általánosan ezeket használják a tejiparban.- Szóvá teszik a gazdák, hogy a tej­üzem nem szolgáltat ki leragasztott, lepe­csételt üvegben mintát, így kontrollra sincs lehetőségük. —- Mi nem közvetlenül a gazdákkal, hanem a termelőszövetkezettel állunk kapcsolatban. A minta kiadása a tsz­átvevő feladata. A KELETI TARTOMÁNYOK ÚJ PIACOKAT KERESNEK Szabad az út a bortermelésnek Ez a kötőfék lett a veszte. Még ke­gyetlenebb vallatásoknak is ellenállva hallgatott, amikor őt is elfogta gróf Ráday. Csak akkor tört meg, amikor Laucsik főbíró olyan máslit kötött a nyakába a szegedi tömlőében, mint amilyennel ők végeztek a juhásszal és a bojtárjával. Ettől kezdve saját élete megmentéséért rabtársaiból is „kiszed­te” bűneiket. A szituáció felbukkan Jó­kai Lélekidomár című regényében, mo­tívumait — Péter László kutatásai sze­rint — Móricz a Barbárokban dolgozta fel, hatott Kosztolányira. Ezt a törté­netet emelte művészet magasába Her­nádi Gyula és Jancsó Miklós a Nehéz- életűek című világsikerű filmben. Hány meg hány tragédia felejtődik el, mert nem talál méltó megörökítők- re?! Nedok György sorsát is csak néhány régi újságcikk, tárgyalási jegyzőkönyv, valamint Csősz-Szórádi Ágasegyháza című kiadványa őrzi, pedig Jókai kép­zeletében is ritkán teremtek ilyen figu­rák. Furcsa idegen maradt a lengyel származású úr a puszták világában. Fantasztikus terveket forgatott a fejé­ben, közben majd éhen vesztek az álla­tai. A mestergerendához kötötte az éhezéstől aléló lovait, kegyetlenül bánt alkalmazottaival. Tartozott fűnek- fának, éhkoppon tartott munkásainak is. Durván leintette őket, amikor 1919. augusztus 3-án pénz nélkül tért haza. Állítólag a vörösök letartóztatták, ro­mán katonák pedig kirabolták. A hop­pon maradt munkások, köztük vala­meddig a Vörös Hadseregbe besoro­zott kapások közül elsőként Bitó Tiva­dar és iíj. Vékony Mihály rántott kést. Utána a többiek. 25 késszúrást számolt össze a rendőrségi orvos Nedok holt­testén. Balladás időkben sokstrófás versekben énekelték volna meg a furcsa ember halálát. Századunkban a bíró­ság foglalkozott az üggyel. 1922 elején ifjú Vékony Mihály kapta a legsúlyo­sabb büntetést: 12 évet. (Kiskunsági bűnügyi sorozatunkban legközelebb az évszázad kecskeméti bűnügyéről, a kalapácsos gyilkosról írunk. Megpróbáltuk kideríteni, hogy mi történt vele kiszabadulása után.) Heltai Nándor Bernáth Zsigmond. az Egyetértés Tsz tejátvevője homlokát ráncolva hallgatja a kifogásokat. — En nem hiszem, hogy a gazdák vizet öntenek a tejbe. Arról van szó, hogy nagy a hőség, a jószág a szokásosnál több vizet fogyaszt. Nagy termelésű teheneknél el­képzelhető, hogy emiatt romlik le a tej. — A tehenesgazdák úgy gondolják, jo­guk van öntől ellenmintát kérni és azt be­vizsgáltatni. — Köteles vagyok mintát adni, de eh­hez a termelőnek kell biztosítania a két- deciliteres üveget. Az én dolgom, hogy beleöntsem a tejet, lezárjam, ragasztó- szalaggal leragasszam az üveget, nevet, dátumot írjak rá és lepecsételjem. — Balogh Zsigmond azt állítja, ma reg­gel kért, de nem kapott mintát. Fenntartá­sai vannak az önök ellenőrző műszereivel kapcsolatban is. Az eszközeink megbízhatóak. Vizes vagy nem vizes? A kunszentmiklósi tejüzem környéke feltűnően csendes. A tejtermékek iránt (is) visszaesett a kereslet, kevesebb a munka. Nemes Nagy Ferenc üzemvezető ráér tejfelvásárlásügyben felvilágosítást ad­ni. — Mi természetesen megtehetnénk azt is, hogy az egyes gazdák tejével egyálta­lán nem foglalkozunk. Hanem, ha nem megfelelő a minőség, összeöntés után az egészet adjuk vissza a tsz-nek. így azon­ban a kifogástalan tejet leadó gazdák is bűnhődnének. És bár a múlt szombaton 17, vasárnap 15 gazda tejét adtuk vissza, azért a jók vannak többségben. — Miért gyenge a tej? Na, mit gondol? Mert vizet öntenek bele. — Komolyan mondja ? — A legkomolyabban. Tudniillik, ha nem öntenének hozzá vizet, szaknyelven szólva, ha nem tompítanák, a nyári me­legben reggelre megsavanyodna. Nyuga­ton a tehenes gazdáknak kerekeken gör­dülő hűtőberendezéseik vannak. Nálunk viszont?. . . Púp a háton A pótkocsis szerelvények megállás nélkül hordják a kombájnoktól a gabo­nát: vevő meg csak a harmadára van. Ez az igazán nagy gondja most Komáromi István tsz-elnöknek, nem a tej. — A tejfelvásárlás púpahátunkon. Az épületet béreljük, a villamosáram- és víz- fogyasztás, a két begyűjtő gépkocsi fenn­tartása, három ember foglalkoztatása a hozamnál sokkal többe kerül. Ráadásul a te Irenes gazdák fele nem is tsz-tag. Csi­náljuk, amíg tudjuk, amíg a többi 370 szövetkezeti tag azt nem mondja: elég volt, nem támogatjuk továbbá tejterme­lőket. Vagy mi is igényt tartunk hasonló segítségre. A tsz-elnök szerint az jelentene megol­dást, ha vállalkozásba adnák a tejfelvá­sárlást. Ők már föl is ajánlották a tejipar­nak, meg a legeltetési bizottságnak, de egyi k sem kapott utána. Hiába, túlterme­lés van, és bármelyik pillanatban megér­kezhet a tsz-hez is a tejipartól az üzenet: köszönjük, holnaptól nem kérünk egyet­len liter tejet sem. Mit szólnak mindehhez a visszautasí­tott szentmiklósi tehenes gazdák? — Ha nem kell a tejünk, mondják meg. De ne szórakozzanak velünk, és ne hivat­kozzanak állítólagos minőségi kifogá­sokra. Sitkéi Béla A németországi szőlőtermesztés támoga­tására, az ezeréves hagyományok megőrzé­sére szólította fel a keleti tartományok mező- gazdasági minisztereit Ignaz Kiechle szövet­ségi miniszter. Mivel — véleménye szerint a keletnémet bornak a közeljövőben ismét jó piaca lesz. Ä hozzáértők tudják, hogy az északi bor telt, fanyar, könnyű. Cukor hozzáadása nél­kül, fahordókban tárolják. Közös piaci bi­zottság vizsgálta a keleti részen termelt bor minőségét, összetételét. A volt NDK terüle­tén 800 hektárnyi szőlőültetvény évente 23 ezer hl jó minőségű bort ad. Ez a mennyiség csekélynek tűnik ahhoz a 9.4 millió hl-hez képest, amit a nyugati részen termelnek meg. Mégis fontos, hogy az 1200 egykori keletné­met szőlősgazdának nem kell munkahelyet keresni, sokkal inkább új piacokat, s így a hagyományokkal bíró szőlőtermesztés és borkészítés folytatódhat. Egyébként is jó idők járnak a német borgazdaságra. A termelés és behozatal az elmúlt évben 39,4 hl-re nőtt. Ebből ta­valy 16,9 hl-t tavaly a hazai piacon érté­kesítettek többet, mint 1963 óta bár­mikor. Az átlagnémet az elmúlt évben 27 1 bort fogyasztott el, ebből 5,1 I pezsgő, 12,9 1 hazai bor volt, 9 liter pedig kül­földről származott. A keleti részen tehát szabad utat kapott a borkészítés. Fontos azonban az is, hogy az új tartományok mezőgazdasági termelése összességében is javuljon, ezért új piacokat kell találni. Nem véletlen, hogy több száz kiállító vett részt a volt NDK-ból a kölni élelmiszeripari és mezőgazdasági kiállításon, és bemutatta termékeit: hús- és kolbászárut, gyümölcsöt és zöldséget, süteményt és péká­rut, tejlennéket stb. Fotó: A jó borok kedvelői még kévéssé ismerik a Saale, Unstrut és Elba menti kelet­német borokat. Az említett szőlőtermesztő vidékek nem nagyok, de annál jelentősebb hagyományokkal bírnak. Rózsa Sándoron kívül aligha foglal­koztak annyit magyar írók, művészek pusztai betyárral, mint Bajdor János­sal. A múlt század hatvanas-hetvenes éveiben vált a kecskeméti banda egyik legveszedelmesebb tagjává. Ellentétben a népdalok hősével, sohasem törekedett vezéri szerepre, mindig volt tisztes fog­lalkozása. Egy korabeli leírás szerint szép szálas, megnyerő, piros arcú, bátor tekintetű ember volt. Kiszolgált közhu­szárként szegődött a kecskeméti pusz­tákra. Évekig makulátlan tisztességgel juhászkodott. Ám családja mindinkább érezte az egymást követő két szörnyű aszályos év és az ezeket követő fagyos esztendő nyomorúságait. Néhány birka lopásával kezdte és az 1872-ben rendezett, úgynevezett kecs­keméti perben 3 rablógyilkosságban, 14 rablásban, 38 tolvajlásban és egyéb bűnökben marasztalták el. A'megvesz- tegethető csendbiztosok növelték meg vállalkozókedvét. Jó forintokért min­den baját elcsinálták. (Az alföldi be­tyárvilág felszámolásával megbízott gróf Ráday Gedeon leleplezte a vissza­éléseket. A letartóztatott kecskeméti rendőrkapitány a börtönben végezte ki önmagát, mások leülték a büntetésü­ket.) Ravasz ember lévén, sokáig sike­rült elterelni a figyelmet, már emberéle­tet is követelő, gonosztetteiről. Kiszimatolta például, hogy egy Né­meth György nevű juhász 120 birkáját tartozás fejében lefoglaltatta egy zsidó kalmár, de a zálog azért a juhásznál maradt. Elhatározták, meggyilkolják Németh Györgyöt, elhajtják a falkát és közben elhíresztelik, hogy a juhász dél­nek menekítette juhait a zálogát köve­telő kereskedő elől. Mindenki elhitte a lélektanilag jól megalapozott történe­tet, nem is sejtve, hogy Bajdorék a Vi- rágpap-erdőnél meglepték a gazdát és bojtárját. Szamaruk kötőfékjével foj­tották meg a két szerencsétlent. A bir­kákat még aznap eladták. • így sétáltatták a befogott betyárokat a szegedi börtönben. (Jelenet Jancsó Szegénylegények című filmjéből.) • A tehenek tűi sok vizet isznak? MINDEGY, HOGY SERTÉS VAGY ÓCSKAVAS VAN BENNE Olaszországban lopják a kamionokat A biztosítótársaságok teljesen kétségbeestek: az év tekintélyes ré­sze még előttük áll, de eddig máris 7000 kamionnak „kelt lába” — ha helyénvaló ez a kifejezés az autópá­lyák óriásai esetében — Olaszor­szágban, és nem kevesebb, mint 250 milliárd lírát (200 millió dollárt) kellett kártérítésre kifizetniük ezért. A fuvarozók által befizetett biztosí­tási díjak ennek a felét sem teszik ki. A legtöbb kamion (41 százalék) Nápoly környékén tűnik el, a ka­ntorra tevékeny közreműködésével. A gépkocsivezetőt sokszor erőszak­kal kényszerítik rakományának átadására, tehát szabályos rablás, ami történik. Lombardiában, észa­kon, sokkal finomabbak a módsze­rek, de legalább olyan hatékonyak. A szállított árunak a jól szervezett bandák működése nyomán szinte órák alatt nyoma sem marad. A rendőrség adatai szerint az el­tűntnek bejelentett 7 546 kamion­ból 1 042 a külföldi jármű. Olyan esetekről van szó, amikor a szállítóeszköz — amely maga is sokmilliós érték — és a rakomány együtt tűnik el. Azoknak az esetek­nek a száma, amikor csak kissé „megdézsmálják” a szállított áru­kat, esetleg azok hiányosan érnek célba, mert útközben megfogyat­koztak, már a 31 ezret is meghalad­ja. Az ilyen „megfogyatkozást” a károsultak rendbe bejelentik a ha­tóságoknak, magyarázat azonban egyik esetben sem akad. A holmik szőrén-szálán eltűnnek a leplom­bált kamionokból, és a gépkocsive­zető semmiről sem tud. „Majd fizet a biztosító .. .” A legveszélyesebb az autópálya — tűnt ki az ott elhangzottakból. Ezeken történik a lopások egyhar- mada, egy másik harmad a kisebb utakon, 13 százalékuk a gyűjtőrak­tárakban, végül 15 százalék a par­kolókban és pihenőhelyeken. Leg­kelendőbb a tolvajnyelven „japán szállítmánynak” nevezett áru: tele­víziók, számítógépek és tartozékok, hifikészülékek. Ezeket követi — bármennyire hihetetlen — a gyógy­szer, majd a különféle textiláruk, ruhaneműk, végül az élelmiszerek. Mindennek hasznosítására és ér­tékesítésére olajozott hálózat épült ki. A továbbadás bejáratott síneken folyik. Állítólag még a kohóknak szállított ócskavasat is elviszik időnként. „Mindent lopnak a ka­mionrablók, talán az egyetlen, amit nem, az a homok” —- panaszolja az egyik szállító. Mindent tovább le­het ugyanis adni, ha a maffia és a kam orra szervezi a dolgot, beleért­ve természetesen a kamiont magát is. Esetleg élő állattal együtt. A múltkoriban egy sertésszállít­mánynak veszett úgy nyoma, mint­ha csak vízben olvadó cukorról lett volna szó. Ugyan ki tudja azonban ellen­őrizni, hogy a pihenőben hagyott, majd eltűnt kamion vezetőjének lapul-e a zsebében egy diszkrét boríték szemhunyásért? Ismét má­sok a továbbadás útjait javasolják elvágni az orgazdahálózat felderí­tésével. „Végül is mindenki ránk mutogat — méltatlankodott Milá­nóban a rendőrség képviselője miközben a közbiztonság számta­lan egyéb feladatot is ró.ránk.” Az Olaszországba fuvarozó szállító- vállalatok ezek után érthetnek a szóból. TÖBB ÁRPA TERMETT A VÁRTNÁL Félidőben az aratás Jelenleg az aratás félidejénél tart, s várhatóan augusztus 20—25. körül fe­jeződik be. Ez mintegy 10 napos késést jelent a korábbi évekhez képest — mondta az MTI munkatársának Balta István, a Földművelésügyi Minisztéri­um tanácsosa. A késedelem oka a kalászosok fejlő­désében tapasztalható 2-3 hetes lema­radás, a hűvös tavaszi és nyár eleji na­pok miatt. A búza terméshozama, hek­táronként, az idén 5 tonna körüli lesz, ez megfelel az előrejelzéseknek. így eb­ben az évben mintegy 5,8 millió tonna búza terem az egész országban. Az őszi és a tavaszi árpa mennyisége mintegy 5-7 százalékkal több lesz az előrejel- zettnél. A termés átvételére a szükséges in­tézkedések — a Földművelésügyi Mi­nisztérium által kidolgozott javasla­toknak megfelelően, melyet a kormány már elfogadott — megtörténtek. Az árviták hátterében — amelyek még most is folynak a felvásárlók és a ter­melők között - az húzódik meg, hogy a gabonaforgalmi vállalatok nehéz anyagi helyzetben vannak, ezért ezek a cégek a lehető legkevesebb terményt szeretnék felvásárolni, hogy a kiadásai­kat a minimumon tartsák. A tárolóka­pacitás elégséges. Ám az ütemes export fontos, mivel csak így lehet helyet biz­tosítani az őszi terményeknek. Az elmúlt napok csapadékos időjá­rása összességében — a szakemberek szerint — több hasznot hajtott a mező- gazdaságnak, mint amennyi kárt oko­zott. Hátráltatta ugyan némiképpen a gabona betakarítását, ám igen jókor jött az eső a kukoricának és más őszi érésű növényeknek, így a cukorrépá­nak, a paradicsomnak, a paprikának, a szőlőnek és az almának is. Főként a kukoricánál állapítható meg, hogy a növény fejlődéséhez szükséges csapa­dékmennyiség most hiánytalanul ren­delkezésre áll. (MTI) Rablótámadás a Virágpap-erdőnél HETI SOROZATUNK VIHAR NÉHÁNY KANNA TEJBEN? Morgolódnak a kunszentmiklósi tehenes gazdák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents