Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-29 / 202. szám
PETŐFI NÉPE 1991. augusztus 29., 3. oldal Nyílt levél nyugati kocsik ügyében Tisztelt X. Y. uram vagy hölgyem! Ön azzal az óhajjal küldött hozzánk panaszos levelet, hogy „ezt tessék már megírni a nagy rendszerváltásban, a nagy demokráciában, ezt büntetés nélkül csinálják a nyakunkon hagyott komonista vezérek Sorai bizonyára igazak, levelének hitelességét mégis csökkenti, hogy nem vállalta becses nevének az aláírását. (Olvashatatlan monogrammot bárki odabiggyeszthet, cégjelzéses borítékot bárki beszerezhet könnyűszerrel). Levele mégis figyelmet érdemel, elítélendő témája miatt. El kell hinni, hogy bosszantja a szövetkezet dolgozóit, irritálja a kisváros közvéleményét, hogy a cég „rövid idő alatt 20 darab, milliókat érő nyugati autót hozott dolgozóinak. Ön — mint írja — ottani dolgozóként tudja, hogy ezek lízingautók, de a saját kollégáinak, ismerőseinek sem tudja megmagyarázni, hogy a titkárnőtől a köny velőn át többen miért kaptak ilyen drága kocsikat, holott még a jogosítványt is csak ezután szerzik meg, munkakörükhöz nem használják ezeket az autókat, „a balatoni üdülőnkbe nyaralni járnak a nagyértékű kocsikkal, a cég elé külön parkolót béreltek az új autóknak, de minek, amikor minden főnök a régi kocsijával, vagy furcsa módon a meghagyott vállalati kocsikkal, sofőrrel közlekedik Ön e fényűzést szembe állítja — s jogosan — a hálózat elavult felszereléseivel, az alkalmazottak gyenge fizetésével, s azon kesereg, hogy a cég egy- egy falusi részlege kevesebbet ér, mint egy ilyen gépkocsi, de szedik a magas szerződési díjakat, átveszik a tagság pénzét magas kamattal, hogy valamelyest működjenek az egységek. Ezzel szemben „lízingelnek nagy kamatra Opel Vectrákat dicső főnökeink és slepjük igényei szerint, mi pedig nyögjük a magas biztosítási és üzemelési díjakat. Ok nagylelkűen lemondanak az adózás alá eső prémiumról, így 3 év után masukénak tudhatják potom áron a kikímélt kocsikat, mi pedig kis fizetésünk fillérjeiből fizetjük az adót, munkaerőnkkel pedig nekik hajtjuk a hasznot...” Enyhén szólva, groteszk helyzet. Megértem az ön (és a közvélemény) felháborodását. A kérdés csak az: károsították-e ezzel a szövetkezetei? Ha nem, nincs mit tenni. Ha igen, kezdeményezzenek eljárást az illetékes hatóságnál, s majd igazságot tesznek. Tisztelt Uram vagy Hölgyem! Mindazonáltal megkönnyítette volna az újságíró dolgát, ha bizalmasabb, és közli a nevét, lakcímét. Még pótolhatja, ha bátorságot vesz. Ígérjük, nem adjuk ki senkinek. Nevével üdvözli: « Rapi Miklós A konténer négy oldala — avagy körüljártam a témát A kecskeméti Széchenyi- város egyik utcáján — másutt is — kiömlött, összevissza ledobált szeméthegyek vannak mostanában — is —^ a szemeteskukák és -konténerek körül. Az okokat kutatva úgymond körüljártam a témát. Először konkrétan: a konténer minden oldala bűzlött a kupacokban lerakodott szeméttől. Másodszor amúgy átvitt értelemben: keresve a magyarázatot és a megoldást. Ez utóbbit hadd szedjem?' csokorba:,, a ... , ,o n L A lakó így dohog: — Nézze, én nem vagyok hajlandó ide saját kukákat beszerezni, nekem erre nincsen pénzem. S ha napokig nem szállítják el a hulladékot, akkor mi mit csináljunk? 2. A szemétszállító ezt mondja: Én kapargassam a bűzös piszkot a tíz ujjammal? Hát mi vagyok én? Ha nem fér bele a szemét, talán nem kellene esetleg belerakni valami szatyorfélébe? 3. A házfelügyelő is repli- kázik: — Talán éppen én lennék a hibás, amikor ezek a lakók olyanok, amilyenek? Igyekszem elmenekülni innen, ez az igazság! Elegem van! 4. S egy idelátogató külföldi is megszólalt, imigyen: Hát, uram, hogyismond- jam uram . . . E sokat sejtető két mondattal — hogyismondjam olvasóim — teljesen bezárult a kör. Yarga Mihály Húsakció: keresleti piaccal?! Az augusztus 7. és 17. között lebonyolított húsakció során mintegy 11 500 tonna csontos húst adtak el és hozzávetőlegesen 1400 tonna zsírszalonnát. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium kereskedelmi főosztályának osztályvezetője közgazdaságilag egyértelműen sikeresnek minősítette az akciót, mivel levágták az összes túlsúlyos sertést, valamint keresleti piacot teremtettek a sertések felvásárlásánál. Ugyanis a húsfeldolgozó üzemek ma már keresik az élő állatokat. Emellett a termelői ár is visszaállt egy normális szintre, amely jelenleg 64 forint körül van. A felvásárlási árak szintén 6-8 forinttal növekedtek, ennek következtében megállt az anyaállatok levágása, s a termelők ismét érdekeltté váltak a tenyésztésben. A húsakció az államnak mintegy 450 millió forintjába került. Ebből 400 millió forintot költöttekei az agráripari rendtartás kasszájából, s 50 millió forint támogatást adott az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Piaci Intervenciós Alapja. Az akció során hozzávetőlegesen 180 ezer sertést vágtak le, ehhez mintegy 36-37 forintos kilogrammonkénti támogatást nyújtott az állam átlagosan. Kárpótláshoz információk Baján Rendkívül bölcs dolognak bizonyult Baján a kárpótlási ügyekkel foglalkozó információs iroda megnyitása. Szinte egymás kezébe adják a kilincset az ügyfelek. — Nemesnádudvartól Herceg- szántóig mindenki ide jön, hisz a kecskeméti kárpótlási hivatal elég messze van, és bizony a buszjegy igen drága — mondja Lam- pert János ügyvezető. Úgy érzékeljük, hogy az emberek többsége a törvényt már-már érti, de az eljárási rendeletet kevesen olvasták. Ebből fakadóan az adminisztrációval és a formaságokkal nincsenek tisztában. Melyek a leggyakoribb kérdések? — Többen kérdezik, hogy szabad-e az adatlapokat fénymásolni, mivel nem egy ingatlanra igényelnek kárpótlást. Sajnos, a postán nem mindig kapható pótadatlap, főleg az „F” jelű hiányzik. A szabályok szerint nem lehet fénymásolni, az eredetin kell kérni minden igényt. Felhivom a figyelmet, hogy csak a posta által árusított borítékokat használják az ügyfelek, mivel azok speciális ajánlási ragszámmal vannak ellátva, kizárólagosan erre a feladatra rendszeresítették. Amennyiben a hivatal hiánypótlásra küld levelet az ügyfélnek, a válaszmegküldéskor hivatkozzunk a megadott iktatószámra. Az is nagyon fontos, ilyenkor ugyanazt a nyomtatványt küldjük vissza. Gyakorlatból azt tanácsolom, hogy eredeti okiratokat ne csatoljanak a kérelemhez, azokat fénymásolják és hitelesítsék. Ezt a polgármesteri hivatalnál és a földhivatalnál ingyen elvégzik, vagy forduljanak közjegyzőhöz. Milyen különleges dolog adódhat még? — Akinek valamikor tagosítot- ták a földjét, és csereföldet kapott, és még azt is elvették, az az eredetire kérje a kárpótlási jegyet. Ha csereföldje ma is birtokában van, de gyengébb a minősége az eredetitől, az kérheti a különbséget. Még egy dolgot mindenképpen fontosnak tartok elmondani. Amennyiben a családi tulajdon közös vagyon volt, akkor annyi adatlapot kell kitölteni, ahány birtokos és helyrajzi szám van. Papp Zoltán Lépéskényszerben az Érdekegyeztető Tanács A sikertelen érdekegyeztető tanácsi szakbizottsági ülések után kerül pénteken az ÉT plenáris ülése elé az új munka törvénykönyve tervezete. Dr. Pál Lajos, a Munkaügyi Minisztérium munkajogi főosztályának vezetője elmondta: február óta ismert a tervezet, ezért érthetetlen, hogy például a munka- vállalói érdekképviseletek ennyi idő alatt miért nem fogalmazták meg egységes álláspontjukat. Még külön-külön sem tudott mindegyikük konkrét módosító javaslatokat adni. A piaci viszonyokhoz igazodva, szükséges lenne, hogy már január 1-jétől az új munka törvénykönyve szabályozza a munkajogi kérdéseket. Amennyiben szeptemberben nem terjeszti a kormány a parlament elé a tervezetet — más igen fontos témakörök, így például az adó, a költségvetés vitája miatt — a januári hatályba lépés lehetetlen. Ha tehát a pénteki ÉT plenáris ülése alapján további egyeztetésekhez ragaszkodnak a felek, ez meghiúsíthatja a törvény időbeni alkalmazását. Kék-arany majorettek Két esztendővel ezelőtt alakult meg a bajai ifjúsági házban a helyi majorett- csoport. A város színeit, a kéket és aranyat választották színüknek, a huszáros ruhában zenére menetelő ifjú lányok. Sikereik azóta teljesedtek ki, amióta a madarasi fúvószenekar kíséri őket: mind több emlékezetes műsorban lépnek fel együtt. Legutóbb a Budapesti Búcsún június 30-án, — majd a keszthelyi ifjúsági napokon arattak megérdemelt tapsokat. Gömzsik Anikó művészeti vezető irányításával tovább gyakorolnak, várják szeptembertől az új érdeklődő lányokat is, 13 éves kortól. Szórakaténusz-szám ok • Otthonos hely — kicsiknek, nagyobbaknak. (Somos László felvétele.) Tízéves a kecskeméti Szórakaté- nusz Játékmúzeum. Közismertek és rendkívül népszerűek az intézmény kiállításai, játékos gyermekfoglalkozásai, amelyre egyre többen érkeznek a legkisebbek és a nagyobbak közül. Az elmúlt hónapok kiállításait csaknem húszezren látták, a hét végi foglalkozásokon hétezren vettek részt. A legtöbb látogató a gyermeknapi rendezvényekre ment el: egyetlen napon ezer gyermek. A pedagógusok részére négy alkalommal szerveztek szakmai tapasztalatcserét. Állandó csoportjuk hat van: bűvészsuli, origami- klub, zeneóvoda, nemezelőkör, játékkészítő és kézműves kör. Több kecskeméti gyermek látogat rendszeresen három csoportot, de akad olyan is, aki négyet keres fel. Zöldár után Gemencen A vadászok, az erdészek és a természetvédők összefogásával sikerült megmenteni a pusztulástól „nagy víz” idején is a gemenci ártéri erdők vadállományát — tudtuk meg Felső Barnabás természetvédelmi munkatárstól, tudósitónktól. — A szarvas, őz, vaddisznó és víziszárnyas-csapatok a természetes magaslatokra és az árvizvédel- mi töltésekre menekültek. Mivel az idén augusztusban érkezett a zöldár, az állatok nem gyöngültek le a veszély tíz napja alatt. • Kipiheni a megpróbáltatásokat ez a vaddisznó is. (Walter Péter felvétele) KOR V ON AL AZODO KIRÁLYSÁG? Olcsó autónak hamis a forgalmija Különlegesen bélyegzett forgalmi engedélyt őriznek a kecskeméti rendőrségen. A pecséten a „régi-új” koronás címer körül elmosódott felirat, ezen a „Magyar Királyság” szerepel, mint kibocsátó. Az okmányt egyébként egy viszonylag fiatal FIAT Panda típusú gépkocsiról állították ki, a jármű rendszáma ABB—775, míg az árát a vevőnek 150 ezerre mondták. Az eladók: Gránizt László és Mizsei Attila kiskunlacházi lakosok, akiket néhány napja rács mögött tartanak Kecskeméten. A bűncselekmény, amellyel a két fiatalembert vádolják, az első pillanatban egyszerűnek tűnt. Lopott kocsit kínáltak hamis okmánnyal. Néhány napi nyomozás után már óvatosabban fogalmaztak a rendőrségen: egyre bonyolódik a dolog — mondják a vizsgálók —, a szálak egészen messzire vezetnek. A történet azzal indult, hogy Gránitz és Mizsei egy kecskeméti ismerősüknél eladásra kínálták a Pandát, ám a vevő, úgy tűnik, óvatosabb volt a vártnál. Tetszett neki ugyan az ár, a 150 ezer nem tűnt soknak a járgányért, de nem tetszett a forgalmija, amelyet meglehetősen primitiv, kiforratlan betűkkel, piros és kék színű toliakkal Írtak. Milyen a véletlen: a leendő vevő háza előtt bandukolt el éppen egy szolgálaton kívüli rendőr, akit „Te, Sanyi, nekem nem frankó ez a papír, nézd már meg!” felkiáltással odahívott emberünk. A papír a rendőr szerint sem volt „frankó”. Kihívta a járőrt, akik rács mögé dugták a két cimborát. Meghallgatásuk első verziója szerint a budapesti Móri borozóban bízta meg őket egy férfi — akiről csak annyit tudnak, hogy Józsinak hívják — a kocsi értékesítésével. Másnap már módosították a történetet: 50 ezerért kapták a Józsitól, akiről még személyleírást is adtak. Harmadnapra „Józsi eltűnt” és megszületett a beismerő vallomás. Józsiból Sztojka Miklós lett, akitől valóban 50 ezerért, papírok nélkül vették a Pandát. Rendszáma: X—A 1263, ami egyben jelölte azt is, hogy bérautóról van szó. A rendszámot leszedték és egy szovjet harcostól hónapokkal ezelőtt vásárolt másikat raktak rá. (A katona, mint kiderült Volgát vett Magyarországon, ennek a hatóságijelzését adta el.) így lett a bérelt FIAT-ból ABB—775 jelzésű. Most már csak forgalmi engedély kellett. Kiskunlacházán ez sem gond; Gránitz és Mizsei egyik ismerőse a fővárosban Olasz néven ismert fiatalembert ajánlotta. Olasz — akit egyébként Bódi Gábornak hívnak — tízezer forintért olyan papírt produkált, amely felületesen nézve kitöltetlennek tűnt. Az „új” engedélybe Gránitz szomszédasszonya írta be az adatokat, majd a „szalonképessé” vált járművel Kecskemétre furikáztak. A rendőrök természetesen házkutatást tartottak Olasznál. Négy útlevelet foglaltak le — ezek a feltételezés szerint lopottak, és hamisításra voltak előkészítve —, valamint olyan üres, fehér papírokat, amikben határozottan felismerhető volt a forgalmi engedély sziluettje. A pápírokat Olasz vegyszerrel kezelte. Jelenleg bűnügyi technikusok vizsgálják, hogy a bűnöző mi módon távolította el a forgalmi engedélyekre vegytintával beírt szöveget. Pontos választ, persze, Bódi Gábortól is kaphatnának, ám őt az ügy kipattanása óta nem lelik. A hamis bélyegzőkre viszont már megszületett a magyarázat. Régi egykoronás segítségével, annak lenyomataként készültek. A címer stimmel, bár a „Magyar Királyság” felirat még szokatlan. Mégha elmosódott is ... Noszlopy Kiváló együttes lett a Fényes Adolf Képzőművészeti Kör A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ Fényes Adolf Képzőművészeti Köre a napokban vette át az amatőr művészeti mozgalom egyik legelőkelőbb elismerését, s nyerte el a kiváló együttes cimet. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium és az Országos Közművelődési Központ közös díját a több ifjúsági korcsoport munkáját hosszú évek óta irányító Szappanos István főiskolai docens, tanszékvezető vette át. E munkában az utóbbi években Bruncsák András és Murár Gábor volt segítségére, akik a tanitóképző főiskola termeiben a hét négy délutánján foglalkoztak a rajzolás, festés, mintázás iránt érdeklődő fiatalokkal. CSERE: 8 NAPIG! „Lépéselőnyben” (továbbra is) a rossz cipők Ritkán előfordul, hogy a vevő hibájából megy tönkre valamilyen termék, mert például ultrás vízzel mosta le az új bőrcipőt. Ám a legtöbb fogyasztói panasz nem annak a terhére írható, aki vásárol, hanem aki selejtet gyárt. Leginkább cipővel lehet „bevásárolni”, mint azt a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetből való országos és a helyi tapasztalatok mutatják. Feltűnő, hogy csupán egy forgalmazóhelyen, a Kecskeméti Centrum Áruházban az idén, fél év alatt 901 vissza vitt áruból 685 lábbeli volt. Csaknem 400-at gyengén varrtak és ragasztottak meg, míg 296- ot anyag- és technológiai hiba miatt kellett visszaküldeni készítőiknek. A rossz minőség nem ismer határokat! A Szombathelyi Cipőgyár 101 pár hibás lábbelije mellett 91 kínai, 63 olasz és 35 osztrák ugyancsak selejtesnek bizonyult. A leggyakoribb fogyasztói panasz a talpleválás és a felsőbőrszakadás. Ezekhez képest a méteráru-, a lakberendezési és a másik öt osztályon jelzett kifogások az egyéb termékekre kevésbé feltűnőek, az arányokat tekintve. Harminc alkalommal, a vevők panaszára és az áruház kérésére a KERMI szakemberei adtak szakvéleményt: járt-e, vagy sem kártalanítás a szóban forgó esetekben. A vásárlók eddig úgy tudták, hogy három napon belül van lehetőségük a hibás áruk kicserélésére. E szűkre szabott időt — az áruháztól kapott tájékoztatás szerint — a közelmúltban 8 napra módosították. K—1
