Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-26 / 199. szám

2. oldal, 1991. augusztus 26. PETŐFI NÉPE Menekülők Egy szál ruhában, okmányok nélkül, át a határon (Folytatás az 1. oldalról) — Ha nincs feltétlenül odaát dolga, ne vágjon neki — intettek jó néhányan a Mohácstól 12 kilométerre fekvő ud-. vari határállomáson. Megfogadtam a tanácsot, hiszen tudom, itt lőttek rá a tévések kocsijára. Az is feltűnt, hogy a határ felé egyedül haladok a mohácsi elágazástól, míg szemben egymás után suhannak el az autók. Találomra megszólítom a Jugoszlá­via felől utolsónak várakozó Fiat veze­tőjét.- A rendszámról látom, hogy Pél­monostorról jönnek. (BM—Beli­Manastir—Pélmonostor.) Milyen ott a helyzet? Nincs nekünk Monostoron már semmi helyünk, kitiltottak bennünket a saját szülőfalunkból. A szerbek kezé­re került az egész környék. Elfoglalták Popovácot, Pélmonostort, Hercegsző­lőst és Baranyavárat is. Minket meg egyszerűen elzavartak. Azt mondták, mindannyiunkat kinyírnak, ha nem szedjük a sátorfánkat — válaszol férje helyett a fiatalasszony, és kicsordulnak a könnyei. A három kisgyerek, a nagyobbacs­kák lányok, a karonülő fiúcska, riad­tan néznek a szüleikre. Nem értik még. mi történt, csak ázt sejtik, hogy a világ megváltozott. Az éjszakai szörnyű dör­gés, villámlás—ők még nem tudják, hogy aknatüzbe kerültek —, lidércnyo­másként nehezedik rájuk. Anyjuk ré­mületét látva,- ők is elkezdenek pitye- rcgni. — Talán a repülőktől riadtak meg a gyerekek — vélekedik egy férfi, aki két kis unokáját vezeti kézenfogva. Mi is láttuk őket, tegnap (csütörtökről van szó), 4 és 5 óra között. Először három jött, majd csatlakozott egy negyedik is. Dárda és Bellye között egész alacsony­ra leszálltak, úgy lőtték a húsfeldolgo­zót. Meg akarták törni a horvát nemze­ti gárdisták ellenállását, akik Bellyénél védték az Eszékre vezető utat. A kicsik valóságos ideglázat kaptak a rettenetes csatazajtól. Ki rokonokhoz, ki az ismeretlenbe Az előbbiek rokonokhoz jöttek Mo­hácsra, akik minden bizonnyal szívesen látják őket. Megmaradt azért az aggo­dalom: Mi lesz a családi házzal, mi lesz a bútorokkal, és mi sorsra jut a kiskert, a fákon a gyümölcs, a szőlő és a még mindig lábon álló gabona? És főleg, miből élnek, ha vége szakad ennek a szörnyűségnek?! — Én egyszerűen itt ragadtam — meséli egy idős férfi a mohácsi mene­kültügyi hivatal előtt. Most is azért álltam ide, hogy az otthoni helyzetről tudakozódjam — mutat a sorban álló vagy húsz jugoszjáv rendszámú autóra. Két hete jöttem'Harkányba, a reumá­mat gyógyítgatni. Szentlászlói vagyok, innen a határ közeléből. Most azt mondják az újonnan jöttek, hogy a fa­lunkat rommá lőtték: vagy háromszáz akna hullott a házakra. Hogy az enyém megvan-e még, nem tudom. Ha nincs, egész életem, negyvenévi munkám eredménye veszett el. Közben újabb és újabb menekültek érkeznek a hivatalhoz, és velük frissebb és mindig rosszabb hírek. — A szerbek már Eszéket ostromol­ják. Mindenkit ki akarnak Szlavóniá­ból piszkálni, aki horvát vagy magyar. Azt szeretnék, ha nem a Duna lenne a határ Szerbia és Horvátország között. A Duna túl erős, természetes választó a számukra — ez egy magyarul nem tudó horvát fiatalember véleménye. Csak a családot hoztam biztos helyre, aztán már megyek is vissza — teszi hozzá. Mindenkinek jutott hajlék A menekültügyi iroda előtt vagy har­mincán várakoznak. Nézem a kezük­ben levő okmányokat. Néhányuknak útlevele van, egy-két ember személyi igazolványt, Propusnica felirattal, szo­rongat a kezében. De a legtöbbnek nincs semmije. A menekülés izgalmá­ban elfeledkeztek róla — mondják. Kovács Győző önkormányzati kép­viselő, szociális és egészségügyi bizott­sági tag nézete szerint a város népe teljesítőképessége határán van. A me­nekültáradat növekedése országos tár­sadalmi összefogást tesz szükségessé. Véleményében osztozik dr. Molnár Pál, a Belügyminisztérium menekült- ügyi hivatalának munkatársa is. — Agyak, pokrócok, takarók kelle­nek. Az önkormányzatok ingyen­konyhákkal segíthetnek. A lakosságtól ruhaneműt kérünk, felnőttnek, gyer­meknek egyaránt. Sokan vannak, akik szinte egy szál fehérneműben jöttek. Az állampolgárok szállással segíthetnek még, a Mohácshoz közeli városokban. A szállítást megoldanánk. Amíg e rövid beszélgetés tartott, Györkc András, a menekültügyi hiva­tal másik kiküldöttje a miniszterelnök­nek szóló jelentés adatait gyűjtötte ösz- sze telefonon. Kifelé menet a várakozók sorában síró fiatalasszonyra figyeltem fel. Két­ségbeesetten panaszolja: — Ausztrián keresztül jöttünk, két gépkocsival. A négy gyerekből kettő a férjemmel utazott. A határon valahogy elvesztettük egymást. Talán itt segíte­nek összehozni a családot. Amint halottam, ez a délután folya­mán sikerült, mint ahogy megoldódott a mintegy ötszáz új menekült elhelyezé­se is. Az ilyen irányú szervezésben, saj­nos, bőségesen van gyakorlatunk. Az eredményekre pedig joggal büszkék le­hetünk! Gál Zoltán A munkavállalói tulajdonért az FKgP A Független Kisgazdapárt bár továbbra is a parasztságot tekinti legfőbb bázisának sorait a polgárság és a munkásság képviselőivel kívánja bővíteni - állította Torgyán József, a párt elnöke a szombaton Székesfehérvárott rendezett nagygyűlésen. _ Az FKgP a jövőben a munkásságért is tenni kíván: ki akarja harcolni számára a munkavállalói tulajdon megszerzésének lehetőségét. A nemzeti vagyon privatizálásából nem lehel kihagyni a mun­kásságot, azt a réteget, amely az elmúlt rendszerben a földkerekség legnyomorultabb uralkodó osztá­lya volt — mondta Torgyán József. A Szigma Mer kant Kft. diszkontraktárában Kecskemét, Izsáki út 3. (uszoda mellett) Telefon: 76/22-580 500-as minőségű siovjet cement kapható, 550 Ft/q áron. Újabb ajánlatunk: diszkontáron vásárolt bútorok takarékszövetkezeti hiteire is megvehetők. Mohács tanulságai Antall József beszéde Antall József miniszterelnök vasárnap délben ünnepi beszédet mondott a Mohácsi csata 465. évfordulója tiszteletére rendezett megemlékezésen, az 1526-os ütközet elesettjeinek tömegsírjánál, a mohácsi történelmi emlékparkban. Nemzeti létünk nagy temetőjének tanulságairól szólva hangsúlyozta: 1526 au­gusztusában súlyos nemzetközi, külpolitikai körülmények, és mély belső válságok hozták az országot olyan helyzetbe, hogy nem tudott ellenállni az idegen erőknek. A miniszterelnök hangoztatta: annak idején Európa nem volt egységes. V. Károly Európa várakozó állásponton volt, Ferenc francia király nagyhatalmi törekvéseit a törökkel egyezkedve próbálta megvalósítani, miközben az iszlám hadak már Ma­gyarországon jártak. Ugyanakkor arra is emlékezni kell — mutatott rá a szónok —, hogy nemcsak Európa, de hazánk sem volt egységes, nem volt képes az összefo­gásra. Mohács az európai és a magyar összefogás szükségének a jelképe, de jelképe a más népekkel való együttműködésnek, az irántuk való türelemnek és megbecsülés­nek is - - mondotta Antall József. A magyar nemzet — emlékeztet Szent Istvánnak Imre herceghez intézett intelmeire — mindig befogadó nemzet volt, s ez az örökség a magyar alkotmányosság bölcseleti-filozófiai alapja. A mohácsi gondolatot — magyarok, németek, szerbek, horvátok és más nemzeti­ségű falvak lakóinak jószomszédi viszonyát — ami tisztes örökségünk, minden körülmények közt meg kell tartanunk — hangsúlyozta. A magyarság békességben akar élni a tőle délre élő népekkel is, és azt szeretné, hogy Kelet-Európa és a Balkán határmezsgyéje, a nyugati és a keleti kereszténység határvonala érintkezési hely és ne ütközőpont legyen. Sok évszázados megpróbáltatás, idegen megszállás után újra független és szabad a nemzet, ám nagy lépéseket kell tennie, hogy a világ és Európa jólétben élő vezető országaihoz közeledjék mondta Antall József. Nem szabad elfeledni —figyelmez­tetett —, hogy Nyugat-Európa jóléte nagy erőfeszítések és kitartó szorgalom ered­ménye. A miniszterelnök a szomszéd országban dúló polgárháborúról szólva kijelentette: Magyarország mindig a törvényesség, az alkotmányosság és a népek, nemzetek önrendelkezési jogának alapján áll. Kiemelte, hogy az emberi és kisebbségi jogoknak együttesen kell érvényesülniük. Antall József rámutatott, hogy hazánk ma ugyanazt üzenheti Jugoszláviának, mint amit egy szerb lap 125 éve Magyarországnak. A belg­rádi újság akkoriban azt írta: „ha a magyarok azt hiszik, hogy a más nemzetiségek a polgári és nemzeti egyenjogúság közötti különbséget nem értik, s mint hal a csalétken, a polgári egyenjogúságon hagyják magukat megfogni, úgy nagyon csalód­nak. Nemzeti egyenjogúság nélkül nincs békesség Magyarország nemzetei között." Magyarország azt kívánja — mondotta Antall József—, hogy Jugoszláviában alkotmányos, demokratikus választásokon alapuló politikai rendszer legyen. Tart­sák tiszteletben a nemzeti önrendelkezés, a kisebbségi és emberi jogokat. Bár hazánk nem avatkozhat ebbe, ha tudják, kíséreljék meg a szuverén köztársaságok konföde­rációját létrehozni. Jugoszlávia népeinek, nemzeteinek — mint Hunyadi János óta annyiszor — ismét baráti jobbot nyújtunk — hangoztatta a miniszterelnök. Segítsé­get nyújtunk az idemenekülöknek, ugyanakkor nem szeretnénk, ha Magyarország menekült övezetté válna. Antall József a határmenti településeken élők megnyugtatására közölte: nem kell aggódniuk, mert megtettek minden biztonsági és honvédelmi intézkedést nyugalmuk érdekében. Mint mondta: 0 maga is azért jött Mohácsra, hogy erről személyesen meggyőződjék, és ellátogasson a menekülteket befogadó táborok egyikébe. (MTI) Iskolaválság Dunavecsén is? Tantestület kontra önkormányzat (Folytatás az 1. oldalról) köszönt iskolavezető helyettesét, Do­bos Jánosnét nevezze ki az önkormány­zat - egy esztendőre — igazgatónak, bár ő nem pályázott. A tanárok értekezlete után követke­zett a kinevezésre jogosult községi ve­zetőtestület ülése. A képviselők — két ellenszavazat mellett — úgy döntöttek: zárt ülésen tárgyalják meg az „iskola­kérdést”. A kiszivárgott információk arra utalnak: a községatyák a községvezetés tudatos megsértésének, a tanulók és a szülők ellen elkövetett véteknek talál­ták a pályázók elutasítását. Az „igazgatóhiányos’' állapot követ­kezményeiért a nevelőtestület tagjait teszik felelőssé. Az igazgatónak aján­lott Dobos Jánosnét pedig nem bízták meg a feladattal. .Az évkezdet azonban a tanulók tudják, milyen szomorú ez - nem várat magára. Valakinek mindenképpen meg kell szervezni a tanrendet, ki kell nevezni az új munkatársakat, fogadni kell az el­sősöket. Hogyan tovább? Többen attól tartanak, hogy Dobos- né a visszautasításra visszautasítással válaszol: lemond vezetői ambícióiról. Ezután az önkormányzat — a válság- helyzetre tekintettel — önkényesen in­tézményi biztost állít az iskola élére. Holnapra P. Szalai Péter polgármes­ter újabb rendkívüli ülést hívott össze. Kedden mindenképpen választ kap a nagyközség: békés vagy harcos tanévre hív majd a csengő szeptember 1-jén, Dunavecsén. F. P. J. Évadnyitó cirókások Tegnap délután tartotta évadnyitó társulati ülését a kecskeméti Ciróka Bábszínház. Ebből az apropóból kér­deztük terveikről, elképzeléseikről az igazgatót, Kovács Gézát. Elmondása szerint, az önkormány­zat valószínűleg ma dönt arról, hogy mennyi támogatást élvezhet a népszerű bábszínház az új évadban. Visszaszer­ződött a társulathoz Pályi János báb­művész, s új tagként a Kolozsvárról érkezett Farkas Attilát köszönthetik. Vándoroljunk, barangoljunk címmel tartják első bemutatójukat szeptember közepén a cirókások, a város óvodái­ban, iskoláiban, majd a Skatulyácska darabbal októberben lépnek közönség elé. Ezt egy felnőtteknek szánt bábpro­dukció követi, Sose halunk meg cím­mel. Az igazgatótól megtudtuk, hogy vár­hatóan mintegy négyezer bérlettulajdo­nosra számíthatnak az új évadban. — k — Parlamenti menetrend Túl a nyári szüneten, hétfőn és kedden folytatja munkáját az Or­szággyűlés plenáris ülése. A terve­zett napirend így alakul: • Jelentést hallgat meg a T. Ház a társadalombiztosítási rendszer megúj ításának koncepciójáról és rö­vid távú feladatairól. Törvényjavaslatot vitatnak meg: • A társadalombiztosítási ön- kormányzat igazgatásáról; • Az államháztartásról (a ha­tálybalépéssel kapcsolatosan or­szággyűlési határozati javaslatról is döntenek); • A pénzintézetekről és a pénzin­tézeti tevékenységről. Továbbá, az előbbiekkel összefüggésben a jogal­kotásról szóló 1987. évi XI. törvény kiegészítéséről; • A Magyar Nemzeti Bankról. S ezzel együtt: a Magyar Köztársa­ság Alkotmánya 32/D. paragrafusá­nak hatálybalépéséről, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tör­vény módosításáról; • A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmá­ról; • A használati minták oltalmá­ról; • A mérésügyről. Pintér István (FKgP) képviselő „Az alföldi szőlő felvásárlása tárgyá­ban” interpellál a földművelésügyi és pénzügyminiszterhez. Kérdések is szerepelnek a napiren­den. Demokrácia és stabilitás esélye A kelet-európai országok a nyugati integrálódás nagy reményével kerültek ki a múlt heti válságból — írta vasárnap az Observer című brit újság. — Ezt erősíti, hogy keleti határaikon hihetetlenül meg­nőtt a demokrácia és a stabilitás esélye. A lap idézte Göncz Árpádot: Ma­gyarország végre valahára megszabadul­hat kompország sorsától és esélye van az Európába való tényleges integrációra. Az Observer szerint az elnök ezzel Ady End­rére utalt, aki azt mondta, hogy „Magyar- ország olyan, mint a komp, örökké Kelet és Nyugat között utazik, de azzal az érzés­sel, hogy nem valahová megy, hanem tá­volodik a másik parttói”. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN SZKP-agónia A Szovjetunió Kommunista Pártja agóniájának újabb jeleként a külügyminisztéri­um és a legfelsőbb tanács párszervezete is feloszlatta önmagát. Ruszian Hazbulatov, az orosz parlament ügyvezető elnöke az SZKP-nak a puccsban vállalt szerepe miatt szombaton bejelentette kilépését a pártból, az oroszországi televízió híradója pedig szombat este megszellőztette azt, a mindeddig hivatalosan meg nem erősített értesü­lést is, amely szerint Mihail Gorbacsov az SZKP-ból való kilépés gondolatával foglalkozik. Szovjet reformerek becslése szerint a kudarcba fulladt államcsíny után, amelyben a párt a hadsereghez és a KGB-hez hasonlóan alaposan lejáratta magát, milliós nagyságrendű lehet a kilépések száma az SZKP-ból. Anatolij Szobcsak, Leningrad főpolgármestere, aki maga is az ellenállás egyik vezéralakja volt, szombaton a R1A orosz hírügynökségnek adott nyilatkozatában óvott a kommunistaellenes pogromoktól. Elmondta, hogy már most is számos olyan esetről tud. amelyekben igazságtalanságot követtek el a kommunistákkal szemben. A leningrádi polgármester Borisz Jelcinhez és másokhoz hasolóan a törvények betar­tására szólitott fel. Készen álltak az amerikai haderők A moszkvai államcsíny idején az amerikai katonai vezetés világszerte fokozott készültségbe helyezett egyes csapatokat, ám gondosan elkerülte, hogy az intézkedés­nek észlelhető jelét adja. Az amerikai katonai vezetés nem is annyira a szovjet atomfegyverek sorsa miatt aggódott, hanem a szovjet központi hatalom tartós bizonytalanságától és egy polgár- háború következményeitől tartott. A Pentagon valamennyi fegyvernemnél titkos intézkedések egész sorával reagált a fejleményekre. így többek között készültségbe helyeztek tengerészgyalogos-egysége­ket a Földközi-tenger keleti térségében, a Perzsa-öbölben és a Csendes-óceán nyugati részén. A bizalmas lépésekről (akárcsak az Öböl-háború előkészítésénél) csak a parancsnoki kart tájékoztatták, és kinos gonddal ügyeltek rá, hogy a megnőtt hirfor- galommal, a csapat- és hajómozgásokkal fel ne keltsék a szovjet hírszerzés figyelmét. Szakértők szerint az amerikai katonai vezetést aggasztotta az a lehetőség, hogy egy szovjetunióbeli polgárháború könnyen átterjedhet Európába és a menekültáradat határincidensekhez vezethet. Washington egyúttal fokozottan figyelte Észak-Koreát, Líbiát, Kubát és Irakot abból kiindulva, hogy azok az alkalmat felhasználhatják valamilyen akciókra. Horvátország — harcok, áldozatok Ismét súlyos összecsapások voltak Horvátország több részén. A horvát rádió szerint kilenc ember halt meg és egy súlyosan megsebesült a horvátok és a szerbek közötti harcokban. A horvát gárdisták szombaton lelőtték a jugoszláv légierő egyik katonai repülőgé­pét Vukovár közelében. A hírt a jugoszláv hadsereg is megerősítette. A kötelék másik repülőgépe tüzet nyitott a horvátok állásaira, majd épségben visszatért támaszpontjá­ra — közölte a hadsereg szóvivője. A lelőtt gép pilótájának sikerült katapultálnia, további sorsáról nem érkeztek jelentések. A Tanjug jugoszláv hírügynökség több jelentésében is a fegyvertelen szerb lakosság elleni horvát kegyetlenkedésekről számolt be. Újságírókra és szemtanúkra hivatkozva közölte a hírügynökség, hogy a horvát fegyveresek Krnjacka faluban — feltehetően még pénteken 13 embert megöltek és 16-ot megsebesítettek. A másik atrocitás az észak-dalmáciai Otisicben történt, ahol a faluba betört horvát gárdisták mintegy 30-50 embert, köztük több nőt és gyereket tartanak túszként fogva. Raisza helyett Naja Borisz Jelcin valaha „személyi kultusszal" vádolta a Gorbacsov családot, de most az ő családjának is meg kell tanulnia reflektorfényben élni. Ez feltehetően nehéz lesz Naja Jelcinának, az orosz elnök hatvanéves, jóindulatúnak látszó feleségének, hiszen eddig akkurátusán kerülte a nyilvánosságot: nem kísérte el férjét Washingtonba, nem volt látható a múlt heti események közben sem — irta vasárnap a The Sunday Telegraph című brit lap. — Naja mindeddig'együtt élt a Borisz gáláns kalandjairól és italozásáról szóló pletykákkal, kitartott vele a politikai száműzetés idején is. Most azonban új készsége­ket kell elsajátítania — vélte a Daily Mail.- Mivel sosem öltözött rosszul, szereti az élénk piros és kék színeket, és gondosan festi a haját. . . szóval, ha egy kicsit lefogyna, éppolyan elegáns lenne, mint Raisza -Gorbaesova— -vélte a The-SÍmday Telegraph tudósítója;- aki fogadásokon márlátta Naja Jelcinét. , A brjt lapok beszámolói, szerint. Borii feralíozoftegyniáSsái/ftiirífegy fregyven éve, jelenleg is víziút-mémökként dolgozik. Az orosz elnök önéletrajzában szerény, kedves, bájos és vajszívű asszonynak jellem­zi feleségét, tulajdon robbanékony természete szükséges ellentétének. A Daily Mail tudomása szerint Jeicinéknek két lányuk — Léna és Tánya — és három unokájuk van. A fegyvergyártás elkezdődött A horvát védelmi miniszter, Luka Bebic bejelentette, hogy Horvátország megkezd­te több fegyverfajta gyártását: aknavetőket, kézifegyvereket és páncélöklöket állíta­nak elő, hogy felkészülten várhassák a támadást. A horvát tisztikar alakuló ülésén elhangzott beszédében a miniszter elismerte, hogy a jugoszláv néphadsereg hatalmas előnnyel rendelkezik technikai téren, viszont sze­rinte nagyon alacsony a katonáknál a harci morál. Azt mondta, hogy „a hadsereg rövid időre elfoglalhat körzeteket, de a horvát nép nem tűri el, hogy tartósan meg­szállják területének egy részét”. Lesz általános mozgósítás? Luka Bebic horvát védelmi miniszter szombati televíziós nyilatkozatában felszólí­totta Horvátország egész lakosságát és jugoszláviai horvát közösséget „a szerb terro­risták és a jugoszláv hadsereg által megszállt haza" védelmére. Az AFP hírügynökség jelentése szerint a horvát védelmi miniszter drámai hangvé­telű felhívásában kijelentette, hogy „hadüzenet nélküli háborút indítottak ellenünk, amely fenyegeti Horvátország területi integritását, s emberi és anyagi veszteségekkel jár”. Kilátásba helyezte, hogy Horvátország általános mozgósitást fog elrendelni, ha a szövetségi hatóságok agusztus 31-éig nem hagynak fel a „Horvátország elleni agresz- sziójukkal". A védelmi miniszter közölte, hogy területvédelmi egységeket állítanak fel a 30 000 főt számláló rendőrség és a nemzeti gárda megerősítésére. VELEMENYEK SZABADON Felhívás a megye pedagógusaihoz! Felháborodással szemléljük az állam­párt vezető figuráinak átváltozási ké­pességét. A tegnapi funkcionárius, aki munkások, tanárok, mérnökök rovásá­ra, anyagi kizsákmányolására szerve­zett, mozgósított, ma ugyanazoknak az embereknek az „érdekvédelmét szolgál­ja" lázítással, uszítással. O az, aki szembeállítja a dolgozókat a nem nagy számú, haladó szellemű vezetővel, védel­mezi a volt pártbizottsági „kollégákat", ha azok kiváltságainak megszüntetésé­ről van szó. Demagóg szólamokkal té­veszt meg embereket, a háttérből szerve­zi a munkahelyi engedetlenséget, ami ellen annak idején — az eszközökben nem válogatva pártmunkatársként fellépett. Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy amikor a Mészáros-féle figurák élen járnak a rossz légkör megteremtésében, akadályozzák a vezetői munkát, rontják a munkahelyi egységet, nem ugyanilyen esettel állunk-e szemben ? Az a politikai munkatárs, aki életében nem dolgozott iskolában, nem állta meg a helyét a pedagógusi pályán, most ma­gas lóról osztogat tanácsokat. Ezek a tanácsok sorra iskola- és haladáselle­nesnek bizonyulnak, és hamar kiderül a valódi mozgatóérdek: a kommunista MSZMP-s politika uszít az „érdekvé­delem" köntösében. Ideje már, hogy le­lepleződjön az a sötét érdekszövetség, amely nem más, mint a levitézlett veze­tők és a kontraszelektált tantestületi maradványok szövetsége. Rossz szövet­ség ez: a hitelét vesztett, megbukott is­koláért a magyar társadalom ellen. Egyre több jó érzésű tanár, tanító teszi fel a kérdést: Meddig garázdálkodhat­nak a hatalmukat átmentő Mészáros­félék a mi megyénkben, meddig fejthetik még ki ártalmas tevékenységüket? Tanítók, tanárok! Tömörüljetek való­di, demokratikus érdekvédelmi szerve­zetekbe! Álljatok ki az iskoláért, a gyer­mekekért és lépjetek fel a hatalom­átmentő szakszervezeti funkcionáriusok ellen! A ti bőrötökre megy a volt Peda­gógus Szakszervezet játéka. Magyar Demokrata Fórum Bács-Kiskun megyei elnöksége és választmánya Dr. Kozma Huba megyei elnök Dr. Kovács Lóránt ügyvezető alelnök elnökségi tag Goór Imre elnökségi tag Rozsnyói Zoltán elnökségi tag Raffay Endre elnökségi tag

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents