Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-22 / 196. szám

PETŐFI NÉPE 1991. augusztus 22., 5. oldal Rendőrök az éjszakában Vége van az eligazításnak. Páran elsza­ladnak az irodába a tartalék cigarettáért, van, aki még utoljára felhívja az asszonyt, de a többség kisebb-nagyobb csoportok­ban a folyosón beszélget. A kertben hét végén már igazán illene permetezni... A srác kinőtte az iskolaköpenyt, szeptem­berben újat kell venni... Valami baj lehet a gyújtással, mert rángat a trabcsi... Las­san kiürül a folyosó, kocsiajtók csapódnak. A Kecskeméti Városi Rendőrkapitányság több mint száz munkatársa elindul az éjsza­kába ... Egy országos közbiztonsági ellenőr­zés részesei vagyunk — mondja Nagy Sán­dor százados, osztályvezető. — A bűnelkö­vető VALAHOGY a helyszínre megy, majd pedig VALAMIN elmenekül onnan. A mostani akció egyik legfontosabb eleme éppen az. hogy a gépjárművek ellenőrzése során kiszüljük a gyanús egyéneket, lefülel­jük az utazó bűnözőket. Természjelesen ha egy gépkocát már leállítottunk, akkor an­nak műszaki állapotáról is meg kell gyö- ződhünk.' 'Ai ilyerí' országos akcióbati pe­dig nagyon könnyen elképzelhető, hogy a hosszabb útra utazók az. éjszaka folyamán bizony több helyen is találkoznak rendő­rökkel. Ezeket az ellenőrzéseket senkinek nem szabad zaklatásként értelmezni, cé­lunk pont ennek az ellenkezője: a becsületes állampolgárok védelme, a közbiztonság erősítése. Menjünk, nézzük meg mindezt a gyakorlatban! Szabadidőközpont, 18.40: Ma van az István, a király előadása. A járőr jelenléte ..nyugtatóan" hat majd a duhajkodókra. A rendezvény végén forgalmat kell irányí­tani. Jobb a megelőzés, a helyszínelést is a rendőrök végzik ... Szentkirályi elágazás, 19.10: Rossz hely­re állt a „csíkos”, itt nem lesz elég hatékony az ellenőrzés. Az irodából ezt nem lehetett látni... Izsák—Kisizsák elágazás. 20.05: A fehér Lada gumijának az állapota siralmas, en­nek bizony következménye lesz. Közel a csatorna, rengeteg a szúnyog. A járőrök engedélyt kapnak, hogy elszaladjanak szú­nyogirtóért és felvegyenek valamit az ing­blúz alá. Hosszú lesz az éjszaka ... Jakabszállás, 20.50: A járőr köröz a lám­• A bűnöző valahogy a helyszínre megy, valamin pedig elmenekül onnan. Az éjszakai ellenőrzéseken nemcsak az autó műszaki állapotára kíváncsiak a rendőrök. pávai. Leállítja a parancsnoki kocsit. Törö­köt fogott velünk. Az előbb majdnem elgá­zolták a szürke egyenruha beleolvad a sötétbe. Egy' gyanús jogosítványt mutat­nak. Nincs érvényesítve és a pecséttel is baj van. Sok a műszaki hiányosság... E75-ÖS főút, 21.45: Gyér a forgalom. Sok a műszaki kifogás, az okmányok egy része olvashatatlan, cserére szorulna. Az „eredmény”: ötezer forint bírság, egy jogo­sítvány, két rendszám — eddig. Még min­dig sokan takarékoskodnak a benzinnel... Nyomási iskola, 22.30: Gyorsan terjed az akció híre, volt, aki a járőrtől kétszáz méterre fordult vissza. A katonák igazán sokat segitenek. de nagyon kell rájuk figyel­ni. Nincs meg a szükséges tapasztalatuk... Dr. S. Juhász Gyula őrnagyot, a megyei Építési telkek Negyven-ötven telek vár gazdára Szeremlén. A község önkormányzata előrelá­tóan alakította ki az új házhelyeket, aki nagyobbat igényel, annak a Széchenyi utcában, aki 1000 négyzetméterest, annak a Mező utcai portákat kínálják, víz- és villanyhálózattal. Bár évente 10—12 új ház épül a községben, telekből csak 3—4 kel el. A település létszáma évről évre növekszik, sok a betelepülő, ám inkább belterületi régi házakat vásárolnak, annak helyére építenek új otthont. Bátmonos- toron az önkormányzat most módosítja a belterület határát, majd alakít ki telkeket az építkezésre vállalkozó helybelieknek és betelepülőknek. A PIACON NINCS GARANCIA Borban az igazság? Szüretkor mérettetik majd meg a gyakorlatban az a tavaly óta érvényes rendelet, amely a tájjellegű szőlőfajták termesztését, illetve a minőségi borok készítését szabályozza. A rendelet megváltoztatta az eddigi minőségi kategóriákat, s — a Közös Piac rendtartásának megfelelően — csak a meghatározott fajtából készült, származási hellyel megjelölt borok forgal­mazását engedélyezi a gazdaságoknak. — Mi tesz azokkal a szőlősgazdákkal, akik nem férnek bele az új kategóri­ába? Vágják ki az ültetvényüket? Hagyjanak fel a szőlőtermesztéssel? —- A szőlő nagyobb részét kell gyümölcsként értékesíteni, gyümölcslé­nek, vagy esetleg párlatnak feldolgozni — válaszolja Szabó György, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezető-helyettese. — Kivágni nem kell az ültetvényeket, legalábbis nem teljes egészében! A nem minőségi fajtákat itthon asztali borként forgalomba lehet hozni, csupán külföldi kereslet nincs irántuk. A magas készletek miatt azonban az évi ötmillió hektoliter bor termelését mindenképpen csökkenteni kell. — Nemcsak a készletek magasak, hanem az árak is. Mi lesz, ha kevesebb, de jobb minőségű bor kerül a belföldi piacra ? — Sajnos, eddig sem a termelők gazdagodtak! A borászat haszna 1 százalék, a kereskedelmi árrés 40—80 százalék! Lehet, hogy a jövő útja a kereskedelmi lánc kikapcsolása, a közvetlen értékesítés lesz. — Keresik egyáltalán a magyar bort külföldön ? A Közös Piac országai bővelkednek a jobbnál jobb borokban, a keleti piac pedig összeomlott. — Rendkívül intenzív piackutatást kell folytatnunk, hogy eladhassuk a borunkat. A németek hűséges vásárlóink, Kanadában és az Egyesült Álla­mokban viszont a legalacsonyabb árkategóriába tartoznak a magyar bo­rok. A szovjetekkel erre az évre 130 millió dolláros érvényes szerződésünk van, de kérdés: tudnak-e fizetni? A piacon végül is nincs garancia, csak kockázat. — Önök miben látják a bortermelés válságának feloldását? A minőségi ellenőrzést szigorítani kell. Ennek érdekében célszerű lenne újból bevezetni az 1948-ban megszüntetett „egyközségi rendszert”, aminek az a lényege, hogy az egy körzetben élő szőlősgazdák maguk felügyelik a telepítéseket, az eredetvédelmet, a fajtatisztaságot és szabályozzák a meny- nyiséget is, ezzel elejét veszik a hitelrontásnak, a visszaéléseknek. Ezt a javaslatot azonban csak jövőre terjeszti majd a tárca az Országgyűlés elé. FEP „Majdnem széttéptek a kutyák” Tessék elképzelni, majdnem széttép­tek a kutyák! — mondta kétségbeeset­ten Robár László. A halálra rémült fiatalemberrel a ba­jai szerkesztőség előtt találkoztam, ott mesélte el a borzalmas élményt. Az el­mondottak alapján osztom a vélemé­nyét. A történet a következő: , A fiatalember a Majakovszkij utcá­ban keresett valakit, így érdeklődni in­dult az utca bal oldalán, a volt mentő­állomással szemközt lévő társasházba. A kapun csengőt nem talált, sem táb­lát, amely a veszélyre figyelmeztethette volna. A kapu kallantyúját lehajtva (nem volt bezárva!), bátran belépett az udvarba. Vesztére! Egy hatalmas né­metjuhász kutyával találta magát szemközt. így se ki, se be. Látott ő kívülről egy kutyaólat, de az tárva- nyitva, sehol egy teremtett lélek, sem a kutya nem volt látható. Robár úr tehát bent állt az udvarban és csak egyet tehetett. Kutyabarát lévén megbarát­kozott az ebbel és így indult beljebb. Ami most következik, az minden kép­zeletet fölülmúl. A lépcsőknél ugyanis a mondabeli Cerberushoz hasonló do- bermann szukával már nem tudott mit kezdeni. Életjelet senki nem adott ma­gáról. Ott állt, és moccanni sem mert, és ekkor a németjuhász segített. A ku­tya oltalmazta őt társától, ennek kö­szönhette a fiatalember, hogy lassan, lépésről lépésre megtegye a végtelennek tűnő utat. Óriási lélekjelenlétének kö­szönhetően kijutott. A szomszédok állítása szerint koráb­ban már sakkban tartottak egy védő­nőt ezek a kutyusok. Azóta sem történt semmi. Nem olyan régen másutt már széttéptek a kutyák egy embert. Nem volt ez intő példa? Mi történik akkor, ha a kapun belé­pő megijed és szaladni kezd? És ha az történetesen egy gyermek? R R Magániskolák közügyei Állami támogatás — fejenként 15 000—54 000 forint főkapitányság közrendvédelmi osztályá­nak a vezetőjét arra kértük, hogy vonja meg a szerda éjszakai akció mérlegét. — A több mint ezer gépjármű ellenőrzé­se során közel két és fél ezer állampolgárt igazoltattunk. Elfogtunk hat körözött sze­mélyt, huszonnyolc főt pedig különböző bűncselekményekre utaló cselekedet miatt előállítottunk. A járőrök harminc esetben tettek büntető feljelentést, amiből huszon­kettő volt az ittas vezetés. Hetvenhárom szabálysértési feljelentésünk volt, a helyszí­nen pedig több mint négyszáz járművezetőt kellett megbírságolnunk. Két rakomány csempészett tiszta szeszt foglaltunk le több mint százhetvenezer forint értékben. Nyu­godt éjszaka volt... Galambos Sándor A tanügyi berkekben a múlt ok­tatási évben megkezdődött privati­záció (mintegy 50 maszek óvodát, iskolát jegyeztek be) a szeptember­ben kezdődő iskolaévben minden bizonnyal új lendülettel folytató­dik. A művelődési tárca illetékesei­nek tájékoztatása szerint az enge­délyezési eljárás során körültekin­tően vizsgálják, hogy rendelkezés­re állnak-e a képzéshez szükséges anyagi eszközök. Az előírás az, hogy magánintézményt csak .az alapithat, aki biztosítani tudja leg­alább egy évre a működés pénz­ügyi fedezetét. Ezért a beadvány­hoz csatolni kell az egy tanévre szóló költségvetést — ám ebben fel lehet sorakoztatni még meg nem levő, de bevételként biztonsággal kalkulálható tételeket, például a normatív állami támogatást, a tan­díjbefizetéseket, a bankhitelt vagy az alapítványi támogatást is. Az engedélyezésnek természete­sen alapfeltétele az is, hogy a ma­gániskola megfeleljen az általános tartalmi követelményeknek. Mun­káját arra a nevelési-oktatási terv­re kell alapoznia, amelyet a műve­lődési és közoktatási miniszter adott ki. Külön miniszteri enge­dély szükséges ahhoz, hogy az is­kola e tervtől eltérjen, egyedi meg­oldásokat alkalmazzon, illetve kí­sérletet folytasson. Az óvodai ne­velési programot és az iskolai ne­velési-oktatási tervet a minisztéri­umhoz kell benyújtani, amely a szakmai megítéléstől függően adja meg használatához az engedélyt. Ha az alapító rendelkezik a ma­gánintézet létesítésének és fenntar­tásának jogával, még be kell sze­reznie a működési engedélyt, amelynek megadására óvoda és alapfokú iskola esetén a helyi, kö­zépfokú tanintézet esetén pedig a fővárosi, megyei önkormányzati szervek illetékesek. Az érvényes rendelkezések szerint egyébként a privatizáció csak általános iskolá­ra, gimnáziumra, szakközépisko­lára, szakmunkásképző iskolára, szakiskolára, alapfokú művészet- oktatási intézményre, diákotthon­ra, kollégiumra és óvodára ter­jedhet ki. Ha viszont az alapítók az előírt kritériumoknak megfelelnek, automatikusan jogosultak a költ­ségvetési törvényben meghatáro­zott normatív állami támogatásra. A fejenként számított támogatási összegek a következők: óvoda 15 000 forint általános iskola 30 000 forint szakközépiskola 54 000 forint gimnázium 44 000 forint szakmunkásképző intézet 33 000 forint A normatív támogatás nem pusztán anyagi szempontból jelen­tős; jelzi azt is, hogy az állam teljes jogú tanintézetnek ismeri el a ma­gániskolákat, ha — egyéb szolgál­tatásaik mellett — legalább egy tel­jes értékű minimumképzést kínál­nak a beiratkozóknak. Ferenczv Europress Kedvezőbb a pénzügyi mint a kuvaiti válság idején Az ország finanszírozása stabil, a pénzügyi helyzet kedvezőbb, mint a kuvaiti válság idején volt — tájékoztatta szerdán délelőtt Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az MTI-t. A devizatartalékok szintje közel 1 milliárd dollárral magasabb, jelen­leg 1.7-1,8 milliárd dollár körül alakul, várhatóan hamarosan eléri a 2 milliárd dollárt. A külföldi pénzpiacokon viszonylag higgadtan fogadták a Szovjet­unióból érkező híreket. Elsősorban a dollár erősödése érzékelhető, ám ez nem olyan mértékű, hogy elérné a néhány héttel korábbi csúcsot. Minden bizonnyal menetrend szerint létrejön augusztus 23-án a már bejelentett 140 millió dolláros hitelszerződés az MNB és 20 japán pénzin­tézet között. Semmilyen hír nem érkezett ugyanis arról, hogy a pénzinté­zetek a Szovjetunióban bekövetkezett eseményekre hivatkozva elállná- nak a kölcsönnyújtástól. Egyéb hitelrészletek lehívása is esedékessé válik hamarosan. így az ország finanszírozása ebben az évben lényegében már megoldott. Ez azért is kedvező, mert egyelőre nem lehet megmondani, hogy a kötvénypiacok miként reagálnak a szovjetunióbeli eseményekre. Az MNB az idén további kötvénykibocsátásokat tervezett, ám az érték­papírok forgalomba hozatala egyelőre nem sürgős a bank számára. Az MN B elnöke szerint számos más tekintetben is kedvezőbb a helyzet, mint a kuvaiti válság idején volt. Akkor ugyanis Magyarországot még a Varsói Szerződés és a KGST tagjaként tartották nyilván. Az ország terüle­tén szovjet csapatok állomásoztak, s a parlamenti választásokat követően létrejövő új kormánynak még kevés ideje volt, hogy valamit is tegyen a gazdasági stabilizáció érdekében. Rövid távon a jelenlegi válság tehát ke­vésbé hat kedvezőtlenül Magyarországra. A hosszabb távú hatás viszont ilyen rövid idő alatt nem mérhető fel pontosan. • Kohl kancellár is biztos abban, hogy a családi parasztgazda­ságoké a jövő. A jövő a vállalkozó gazdáé N émetország nyugati felében egyre ke­vesebb gazdálkodó termeli meg a ha­zai lakosság élelmiszer-szüksegletét. 1989-ben egyetlen paraszt 65 embert látott el. 1950-ben még csak tízet, 60-ban 17-et, 70-ben 27-et és 1980-ban 47-et. Ha a fejlő­dés továbbra is ilyen ütemben halad, 2000- ben egy termelő már 90 embert táplál — legalábbis az illetékes minisztérium becslé­se szerint. Változóban a német mezőgazdaság szer­kezete. Ennek egyik oka, hogy csökken az agrárüzemek száma. 1990-ben 629 740 gazdaság működik, ez 2,9 százalékkal, vagyis 19 ezerrel kevesebb, mint egy évvei korábban. 1980-hoz képest pedig 20%-os a csökkenés, vagyis 1990-ben már 167 638 agrárüzemmel kevesebb működik, mint tíz éve még. S hogy milyen üzemek szűnnek meg? Elsősorban a 40 ha-nál kisebb gazdaságok. Számuk 25%-kal kevesebb 1990-ben. mint 1980-ban volt. Ugyanakkor a 40 ha-nál nagyobb területen működő üzemek száma 35%-kal 75 919-re nőtt. A német agrárpoliüka alappillére a csa­ládi parasztgazdaság. Ez hamarosan az egykori NDK-ban is így lesz. Ignaz Kiech- le mezőgazdasági miniszter szerint a volt szocialista vezetés által erőltetett nagyüze­mi gazdálkodást nem szabad támogatni. A Közös Piac illetékes bizottsága szerint is csökkenteni kell az állami dotációt, meg kell akadályozni a túltermelést. S hogy merre vezet a jövő útja? Nem feltétlenül és kizárólagosan a családi farm­hoz, és semmi esetre sem a szocialista nagyüzemhez, sokkal inkább olyan ver­senyképes termelőegység felé, ahol a gazda vállalkozóként gondolkodik.

Next

/
Thumbnails
Contents