Petőfi Népe, 1991. augusztus (46. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-13 / 189. szám
PETŐFI NÉPE 1991. augusztus 13., 5. oldal HETI SOROZATUNK A szálak a Zwack J. és Társa céghez vezetnek... KECSKEMÉTI KÜLÖNLEGESSÉG! A legjobb minőségű érett birseikből előállított ói tisztán kezelt a aj át főzésű g Baraczkpálinka ^ (Bereezk-ezeiz.) mely kellemes illeti, zemete és finoman ható szelíd ereje által fülűimül minden létez i és eddig ismert szeszt, akár mint élvezeti és háztartási czikk, akár pedig mint ili-- erősitő vagy gyomorkonzerváló-szer használatik. Valódi minőségben kapható mig a készlet tart: Nyirády Lászlónál Kecskeméten. Egy liter uj, 1894-ik évi főzés .............................................1 írt 60 kr. K gy liter, teához való.......................................................... 1 frt 80 kr. Egy liter, 1888-ik évi főzés ..................................................2 frt — kr S zállíttatni vidékre 1 litertől fölfelé után vél vafjij a pen: előle- ges beküldése mellett.— 25 literen felül 15 krral olcsóbb literje Csomagolás igen csekély beszerzési áron száinittatik. • Hirdetések az 189S-0s Kecskeméti Nagy Képes Naptárból. • Az első barackpálinkás hirdetés Kecskeméten. Rátartian fitymálták a nagykő- rösieket Kecskeméten a két világháború között. Ők akarnak versengeni a hírős várossal a maguk 9000 barackfájával? Itt 300 ezer virul a határban! Szeged se nagyon veregesse vállait az ünnepi játékokkal. Tíz Parasztbecsület sem csinál olyan hangulatot, mint egy pikáns bugaci kirándulás. Még a székesfőváros se ugrándozzon. Lám az ott vendégeskedő velszi hercegnek is a szomszéd város termékére, a „báráckra” támadt fenséges gusztusa. A „báráckra”, amelyről jelző nélkül is tudta mindenki, hogy kecskeméti termék. A tekintetes városi elöljáróság pecsétes címkéje annak is eszébe juttatta a királyi termék eredetét, aki netán bugyutaságból vagy néhány kupica pálinka elfogyasztása után megfeledkezett róla. Csodálkoztak is a józanabb állaotú honpolgárok az üzletek kiraataiban országszerte hivalkodó barackpálinkás üvegek láttán. Mekkora határa lehet ennek a Kecskemétnek, hogy ennyi pálinkához elegendő nyersanyagot produkáljon? A kiskun város vezetői nem elégedtek meg a csodálkozással. Kinyomozták, hogy honnan kerül töméntelen mennyiségben, dömping áron a „Kecskeméti juhász”, „valódi kecskeméti barack” és hasonló címkéjű termék a kirakatokba. A szálak a Zwack J. és Társa likőr-, rum- és konzervgyárhoz vezettek. Ők dobtak piacra vagonszám olyan kecskeméti barack- pálinkát, amelynek annyi köze volt a hírős városhoz, mint a homoki balázsoknak a banántermesztéshez. — Nem oda Buda, illetve Kecskemét! — bosszankodtak tanács- uramék és jogtalan márkahasználat miatt beperelték a már akkor is híres unikumos gyárat. Szakértőnek a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát javasolták. Zwackék nem várták tétlenül az ügyben illetékes budapesti bíróság döntését. Ellentámadásba lendültek. Szerintük hamiskodik a kecskeméti polgármester, amikor a címkéken saját maga tanúsítja, hogy a város szeszfőzdéjében készül a világhírű párlat. Évek óta „a Führer" bérli az üzemet. (No, nem a nácik vezére, hanem Führer Izidor úr, aki kitűnő segítőtársakkal, remek ötletekkel nyereségessé tette a korábban városi szeszfőzdeként ráfizetéses üzemet.) Kétségbe vonták a kecskeméti barackpálinka másfél millió (?) termő kajszit híresztelő propagandáját. A polgármesteri hivatal és az elöljáróság felvette a kesztyűt és szabályrendeletet hozattak a barackpálinka védelmében. Maga a város első embere vezette a fővárosban megrendezett nyilvános zsűrizésre a küldöttséget. Gondolom az 50 tagú (!) bírálóbizottság minden tagja kapott egy-egy hiteles bárác- kot véleménye megalapozására. A magyar sajtó egy része a hírős vá- föst támogatta a nem mindennapi ügyben. Herczeg Ferenc még egy vezércikket is elengedett a kajszi, nemzeti becsületünk védelmében. Igen, a nemzeti becsület, erre alapozta vádjait dr. Kiss Endre a fővárosi lapok nagy örömére zajos (és nyilván illatos) zsűrizésen. Becsaphatjuk a bennünk bízó angluso- kat meg amerikánusokat, ha mindenféle löttyöt itatunk velük barackpálinka ürügyén. Zwackék mintha erre vártak volna. Ne hivatkozzon a nemzeti becsületre egy olyan város, amelyik Zwack-pálin- kat kecskemétiként adományoz a velszi hercegnek. Hiába ügyeskedtek. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kimondta, hogy igenis nemzeti kincs a kecskeméti barackpálinka és ekként csak a város olitikai határai között termett ajsziból ott lepárolt pálinkát illeti meg a kecskeméti elnevezés. Nem kifogásolták az Európa gyümölcsöskertje és az ópálinka megnevezéseket sem. Ezek után nem volt kétséges a bíróság döntése . . . Heltai Nándor NÉGY ÉVTIZEDES ÓHAJ TELJESÜL A segítő szándék az alapkő Hazánkban az időskorúakkal, az elesettekkel, a magányosokkal való foglalkozás nagyrészt állami feladat, de a különböző egyházak és felekezetek eddig is erejükhöz képest kivették részüket ebből a szerteágazó munkából. A magyarországi evangélikus egyháznak 18 szeretetotthona van az ország különböző szegletében. Bács-Kiskun megye eddig fehér folt volt ilyen szempontból, mert a megyebeli evangélikusoknak nem állt rendelkezésükre ilyen saját intézmény. Most úgy tűnik, megoldódik ez a gond, mert Kiskőrösön elkezdődött a Jó Pásztor Szeretetotthon építése. Kiskőrös, Bács-Kiskun megye legnagyobb evangélikus gyülekezete már az egyházi ingatlanok államosítása előtt szívén viselte a kérdést. Már Ponicsán Imre lelkész szerette volna elkezdeni a szeretetotthon építését. Ezt a közel 40 éves gondolatot elevenítették fel a kiskőrösiek és fogtak hozzá a jelenlegi igen nehéz viszonyok mellett az építkezéshez. — Tavaly ilyenkor én úgy éreztem, hogy most nem szabad elkezdenünk az építkezést — emlékezik a kezdetekre Lupták György evangélikus lelkész. Szerencsére a presbitérium, bölcs döntésével, az építkezés megkezdése mellett kardoskodott. Október 28-án helyezte el dr. Harmahy Béla püspük úr az alapkövet. Őszintén meg kell hogy mondjam, sokkal jobban állunk jelenleg az építkezéssel: 8-9 millió forintot beépítettünk. Segítenek a hívek —' Hogyan sikerült mindez? — Az alapanyagot mindig közvetlenül a gyártól vásároljuk, így sok forintot tudunk megtakarítani. A gyülekezet tagjai is rendkívül sokat dolgoznak az építkezésen. Jelenleg áll a főépület, a konyha és a fürdőszobák falai. A födémet készítik éppen. Sajnos, a faanyagot már nem tudjuk megvásárolni, mert 120-150 köbméter kellene és ennek az ára kb. kétmillió forint. Ha ezt az idén nem tudjuk megvásárolni, akkor jövőre húzódik át ez a feladat. — Kik azok, akik eddig is segítették az építkezést?-— A Kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezettől 2 millió forintot kaptunk, ugyanennyi saját forrással rendelkeztünk induláskor. Engem és a lelkésztársaimat is nagyon elszomorít az a rideg tény, hogy az idén sem támogatott bennünket a Népjóléti Minisztérium. Tavaly legalább egy olyan levelet mellékeltek az elutasítás mellé, amivel további munkára buzdítottak bennünket, az idén már ez is elmaradt. A Német Evangélikus Egyház Segélyszervezetétől 10 000 márkát kaptunk. Lelkészkollégáim, Szabó Vilmosék kapcsolata által 8000 márkát adományozott részünkre a Német Keresztény Ifjúsági Szervezet. A finn testvérgyülekezetünktől 1350 dollárt kaptunk. De le szeretném szögezni, hogy mi a kezdet kezdetén is tudtuk azt, hogy az építkezést elsősorban a mi gyülekezetünknek kell vállalnia, mert mi nem akarjuk „végigkoldulni” az országot ezért. A mi gyülekezetünk az ország egyik legnagyobb gyülekezete, ezért azoktól a családoktól, akik tehetik, évi 5000 forintot kérünk a szeretetotthon építésére. Nagyon jó dolognak tartom azt, hogy egyáltalán nincs megszabva határidő a befejezésre, mert ahogy tudjuk, olyan lépésekben építjük. Minta a Margaréta — Milyen mintára készül a szeretetotthon? — A kecskeméti Margarétához tudnám hasonlítani. 78 négyzetméter alap- területű garzonházat építünk. Egy ilyen házban öt személynek lesz hely, három szoba, plusz fürdőszoba, plusz konyhából áll majd az épület. Az egyházi szeretetotthonok közül ez: közepes méretű lesz a maga 50 férőhelyével. Főzőkonyhát is terveztünk a:z otthonhoz, ezenkívül egy nagytermet is építünk, ami több funkciót lát el. Egyrészt ebédlő lesz, másrészt istentiszteletek tartására alkalmas — lesz oltár is —, és szép famennyezetű burkolattal fogjuk bevonni. — Ha elkészül az otthon, milyen elvek szerint jöhetnek majd ide az emberek és ki fogja finanszírozni az itt- tartózkodásukat? Még nem kezdtük meg a jelentkezők gyűjtését. Természetesen a rászorultság foka szerint döntünk. Elsősorban a Bács-Kiskun megyei evangélikusokat, de más felekezetek híveit is szívesen látjuk majd. Úgy érzem, hogy a szociális otthonokra juttatott fejkvóta itt sem lesz elég. A környező gyülekezeteket fogjuk megkérni majd, hogy anyagi és természetbeli juttatásokkal segítsék majd a mi munkánkat. Jó lenne, ha azt a módszert tudnánk bevezetni, mint ami Olaszországban már jól működik, hogy nem az idős ember fizet az ott-tartózkodásáért, hanem a családja. A szeretetotthonban azt a módszert szeretnénk követni, hogy nem választjuk el egymástól az idős embereket, hanem a házaspárok együtt lakhatnak egy szobában. Ha kell. egymásra tudnak főzni, mosni, takarítani, ha kell, ápolják egymást. Ha pedig már nem bírják, akkor ott vannak a szakképzett nővérek, akik minden esetben segítenek. Brenner László KIS MAGYAR PÁ VATAN Szépek és szabadok A boldog békeidőkben nagy divatja volt a pávának. Pompájához méltó környezetben tartotta, akinek módja volt hozzá. Akinek nem volt, de szerette volna, ha a látszat mást mutat, az is beszerzett egyet-kettőt. így vált a jómód szimbólumává. S most divatba jött megint? Merthogy egyre több új családi és hétvégi ház udvarán látni, az állatvásárban is árulják. Kétezer forintnál többet kérnek érte, de azért veszik. Szó se róla, jól mutat a parkosított udvaron — csakhogy ezek a mai pávák! Nem tisztelnek se szándékot, se áldozatot, ezek csak úgy huss! Elröpülnek a maguk feje után! • Nagy Zsuzsanna: „Tyúkkal keltettem ki a pávatojásokat, hátha nem lesznek olyan vadak ...” • Ilyen, ha szerelmes. Szép környezetben élhetett a pávapár a Kanadából hazatelepült Nemes Györgyék hetényegyházi villájának portáján. Elszöktek mégis. — Egy nap megjelent a Bozsóék pávatyúkja é:s elcsalta a kakasunkat — panaszolja. Nemes Györgyné. — S mert páváékná! az a szokás, hogy a tyúk követi párját, ment vele a másik is. Azóta együtt csatangolnak. Nem maradtak Elozsóéknál sem, csak aludni térnek vi ssza, a fákra. Lehetetlen őket megfogni, ha feléjük közelítünk, elszállnak.. Csak úgy zúg tőlük a levegő. Nem holmi szerelmi háromszögről van itt szó, hanem arról, hogy a pávák nem tudtak megszokni. Ugyanis a fás helyet szeretik. * A fülöpháza-balázspusztai tanyák kik enni, aztán szemest szórok le ott hátul, az elkerített, fedett helyen. De igencsak összetörik magukat, tönkremegy a tollúk, soká nő ki újra. — Tőlünk már nem félnek annyira — teszi hozzá a gazda —, de a tisztes távolságot betartatják velünk is. Kedvenc csemegéjüket, a dióbelet kiszedik a kezünkből, sőt, ha nem kapnak, belénk csípnek, de ha feléjük nyúlunk, elugranak. Szóval, babusgatni nem lehet őket, csak gyönyörködni szabad bennük. Főleg párzás idején, áprilistól nyár elejéig, amikor a kakas sátorozik, teljes pompáját mutatja. így hívja fel magára a tyúk figyelmét. Hiába minden óvatosságunk, pává- ék alkonyainál előbb nem jönnek elő. Akkor viszont felröpülnek a fákra, nézhetjük az alsó fertályukat. Félnek a rókától s más ragadozótól, azért „ágyaznak” olyan magasra. A tyúkok • Valósággal vadászni kellett rá, hogy sikerüljön lefényképezni. • Mi leszel, ha nagy leszel? egyikében lakik Nagy Ferenc és testvére, Zsuzsanna. Házuk nem a legújabb divat szerint való, udvaruk nem parkosított. Mégis tele van pávával. — Mi ugyan nem akartuk — mondják —, csak úgy idejött egy. Sokára tudtuk meg, hogy a szomszédé, nem lehetett hazaszoktatni. Inkább megegyeztünk a gazdájával. A jövevény kakas volt, vettünk mellé tyúkot, elszaporodtak. Azóta már a másik szomszéd pávája is idepártolt. Csapatostól szeretnek élni, fás, ligetes helyen, nyugodt környezetben. Itt mindent megtalálnak. Természetesen szeretnénk őket lefényképezni. de páváék másként döntöttek. Elbújtak. — Nagyon félnek az embertől — magyarázza a gazdasszony. — Biztos, hogy ez a vérükben is benne van, de a pávamama is erre tanítja kicsinyeit. Most tyúkkal keltettem ki a pávatojásokat, hátha nem lesznek olyan vadak. — Egyáltalán, meg lehet őket fogni? — Ha nagyon muszáj. Én úgy csinálom, hogy egy-két napig nem adok ne• Szárnya alatt a kicsinyeivel tért nyugovóra pávamama. (Gaál Béla felvételei) szárnyuk alá veszik kicsinyeiket, úgy meg is kapja érte a magáét. Alig győzi alszanak az ágon. Egy ilyent sikerül törölgetni a kabátjáról... lencsevégre kapni — fotós kollégám Almási Márta „Médicins du Monde” Több mint tíz esztendeje létezik a „Médicins du Monde” (A világ orvosai) elnevezésű humanitárius szervezet, amelynek a fiatal francia férfi, Jerome Leyraud dolgozott, akinek elrablását csütörtökön Bej rútban bejelentették. Ez az első eset, hogy a szervezet egy tagját elrabolták. A „Médicins du Monde” szervezetet 1980-ban alapította dr. Bemard Kouchner — aki azóta az emberbaráti akciókkal megbízott államtitkár lett a francia kormányban —, székhelye Párizsban van. Az MDM elnöke jelenleg dr. Jaques Lebas. A szervezet mintegy negyven missziót tart fenn a világban (körülbelül 400 embert foglalkoztat) és 3500 tagja van. Több európai országban nyitott irodákat, 1990 decemberben pedig New Yorkban, ahol Bronx negyed hátrányos helyzetű lakosai körében már 1987 óta képviselve volt. Költségvetése — amely adományok ezreiből táplálkozik — tíz év alatt ötmillió frankról 150 millióra nőtt. Libanonban a „Médicins du Monde” több alkalommal közbelépett, nevezetesen 1982-ben, a sabrai és chatillai vérengzések alatt. 1989 szeptember óta újabb segélyprogramot bonyolított le az egészségügyi ellátás támogatására. Angliában könnyebb ... Tavaly óta 50 millióról 49 millióra, vagyis pontosan egymil lió fővel csökkent Anglia és Wales lakossága. Tán járvány, vagy kivándorlási hullám sújtotta a brit k orona egymillió alattvalóját? Nem, hanem a 'xözségfejlesztési fejadó, amelyet a brit kormány ugyan a jövőre nézve már eltörölt, de az idén még be kell fizetni. Az ellenzéki Munkáspárt illetékesei szerint az eltűnt, egymillió állampolgár azért vonta ki magát a népszámlálásból, hogy eltüntethesse nyomait, s ne kelljen községi adót fizetnie. . A Munkáspárt ugyan keményen kam- pánykodott a fejadó ellen, most mégis bánja, ami történt: j avarészt szegények, a Munkáspárt válaszún „tűntek el” ugyanis, és aki nem szerepel, a népszámlálásban, az természetesen a választói névjegyzékből is hiányozni fog.
