Petőfi Népe, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-11 / 161. szám

á. olöa. iä91 július 11 PETŐFI NÉPE Szeszcsempészek Tompán • Nem benzin, hanem szesz van a kannákban. A magányos Polonéz esete (Folytatás az 1. oldalról) Tompán, a körzeti megbízotti irodá­ban mintegy tíz-tizenkét ember szo­rong a? eligazítás alatt. Gerzscnyi And­rás hadnagy a csoport vezetője ad és kér is információkat, majd elhangzik a parancs. Első állomás a Határcsárda parkolója, két-két autóval elzárni a ki­ás behajtásra szolgáló utakat. Akik szeszből tankolnak fel Előbb fel se figyel a parkoló népe a váratlan látogatókra.- Annak ott jól leül a fára, van benne néhánj üveg mulatnak egy szovjet rendszámú Moszkvicsra. A parkoló közepén árválkodó Fiat Folonézre még fogadásokat is köt­nek A Moszkvicsból már rakodják is a tiszta szeszes üvegeket. Mellette egy magyar Lada. Négy tagú család méltat­lankodik hogy ezért a néhány üveg konyakért mit cirkuszéinak a rend­őrök. öt családom van hadonászik a pocakos férfi. Valamiből el kell tartanom őket! A túloldalon közben egy halom ben­zineskanna kerül elő egy jugó Lada utasteréből. Rázza a fejét a tulajdonos, hogy nem szesz van benne. A magányos Polonéz fölött tovább folyik a latolgatás, száz, kétszáz vagy négyszáz üveg lehet benne. Tulajdonos sehol. Ül ugyan odabenn a csárdában egy lengyel fiatalember, de tagadja, hogy bánni köze lenne a „beszeszelt” kocsihoz. Papírja egy szál se, amivel igazolhatná magát, nem csoda, hogy bekísérik egy beszélgetésre a KMB- irodába. Közben a csoport egy része elindul u határátkelő felé, a többiek maradnak őrizni a parkolót s a gazdátlan autót. Családi vállalkozás a fináncok idegeire Nem sokkal a sorompó előtt nagy mozgás egy kis tanya körül. Még a fele együtt van a csoportnak, két kocsival bekerítik hát a rakodókat. Sógor, koma, jóbarát, mindenki ösz- szefogott a mai napra a „valamiből meg kell élni” jelszó alatt, Előbb Rösz- kén dolgoztak, ám ott megelégelte a szerb vámos a sürgés-forgást egy idő után, s utat mutatott nekik a ki tudja hányadik belépést követően. így jöttek át Tompára, ahol még erre az alkalmi tanyára is ráleltek. Rögtönöztek is csi­nos kis lerakatot mindjárt a fürdőszo­bában. Elnézve a népes „családot”, nem vagyok biztos benne, hogy ellent mernék mondani a tulajdonos helyé­ben. Éppen az utolsót fordulták, mikor meglepték őket a rendőrök. Kapták is a minősítést a vámosokkal együtt, meg a javaslatokat is, hogy mivel foglalkoz­zanak inkább, mint velük, szegény munkanélküliekkel. Ha már erre járunk, kilátogatunk a határra is. Nincsenek jó hangulatban az ott dolgozók, hiábavalónak érzik a munkájukat, s arcpirítónak a helyzetet, amikor sokadszorra kerül ugyanaz az útlevél a kezükbe. Ma volt a kezemben egy olyan okmány, amelyben egy hónap alatt 99 belépést regisztráltak a jugoszláv oldalon mondja Varga Lajos őr­nagy, a FEP parancsnoka. — Több száz ártatlan utas szenvedi meg ezt az inváziót. Kopogtatnak, cseh útlevelet hoz egy tiszt. Két lap kitépve belőle, vegyszer­rel, kaparással megmunkálva. A pa­rancsnok ránk néz. Hamisított útlevél, tiltott határát­lépés. Szabálysértés. Ki tudja, miért volt olyan fontos kitépni, kitörölni a bejegyzéseket? Mivel hazafelé tart, to­vábbengedjük ... A szigorúan őrzött Polonéz utazása Odabent, a csárda parkolójában vál­tozatlan a helyzet. Két nyomozó a Po- lonéznek támaszkodva vár. Besötétedett. Csak a lengyel nem jön a dugig tömött autójához. Lassan fogytán is a csoport türelme, s dönte­nek. Hatósági tanúk jelenlétében lepe­csételik a Polonézt, s kihívják az autó­mentőt. Nagy gondossággal, apró mozdulatokkal felhuzatják, s irány a halasi kapitányság. Tíz óra múlt, amikor Gerzsenyi had­nagy lezárja az akciót. Holnap lehetne kezdeni elölről - jegyzi meg a csoport egyik tagja —, s ha következetesen csinálnánk, ta­lán híre menne. Egyszerűbb lenne akkora vámot szabni a behozott második üvegre, hogy ne érje meg tízszer fordulni na­ponta — véli egy másik. A magányos Polonéz bent éjszaká­zik a kapitányság udvarán. Mint ké­sőbb értesülök róla, reggelre megér­kezett a tulajdonos is, s azt találta mondani, lakodalomba vinné a ra­kományt. Mit mondjak, nem igazán hitték neki. Kapott egy 24 órás bé­lyegzőt az útlevelébe (annyi időt ad­nak, hogy elhagyhassa az országot). A 96 százalékos lakodalmi ajándékot elkobozták. Hajós Terézia Üj módon támogatják a mozgás- korlátozottak közlekedését Szóvivői tájékoztató A kormány új szisztéma szerint tá­mogatja a jövőben a mozgáskorláto­zottak közlekedését. Erről a szerdai kormányülésen született döntés, amely ; egyaránt érinti a saját személyautóval közlekedő, valamint a tömegközleke­dést igénybe vevő mozgássérülteket. Mint László Balázs szóvivő elmondta: személyautó vásárlásához vagy átala­kításához az összeg 50 százalékáig, de maximum 200 ezer forintig kaphatnak kedvezményt az érintettek, míg azok, akik nem rendelkeznek saját gépjármű­vel, évi 5 ezer forint közlekedési támo­gatásban részesülhetnek. Mindemellett a kötelező felelősségbiztosítás fize­tésénél is bizonyos díjkedvezmény illeti meg az arra rászoruló mozgáskorláto­zottakat. A kormányszóvivő utalt arra, hogy az idei költségvetésből 660 millió forintot különítettek el e kedvezmé­nyek fedezetére, és hozzátette: mivel a támogatás nem normatív, a kedvez­ményt, illetve a hozzájárulást pályázati úton keli igényelni. A2 igényeket az­után a helyi önkormányzat képviselői­ből, illetve a megyei tisztiorvosból álló eseti bizottság rangsorolja. A kormányülésen a miniszterek átte­kintették az új energiapolitikai koncep­ciót. Ennek lényege: az energiabeszer­zés egyoldalú függőségének megváltoz­tatása, valamint olyan vállalati és szer­vezeti struktúrák létrehozása, melyek alkalmasak a helyi energiaforrások ki­használásáéra. A szóvivői tájékoztatón Botos Kata­lin tárca nélküli miniszter részletezte azt az előterjesztést, amely a három nagy bank — Magyar Hitel Bank, Or­szágos Kereskedelemi és Hitelbank és Budapest Bank — örökölt, kétes kint- levőségű hiteleit hivatott rendezni. Mint a miniszter asszony elmondta: a kormány a három bank kintlevőségei­nek 50 százalékára állami garanciát ad, s ez lehetővé teszi, hogy ne emelkedje­nek a jövőben a hitelfelvevők terhei. Botos Katalin ugyanakkor azt is hang­súlyozta. hogy az intézkedés a bankok tervezett privatizációját is szolgálja. (Mii) Főkapitány-helyettesek kinevezése • l)r. Pálvölgyi István rendőr alezre­des, a főkapitány közbiztonsági helyette­se, 46 éves, jogi doktor. Valószínűleg a közvélemény sem tesz majd különbséget, az állampol­gároknak a közbiztonság helyzete lesz a méree a rendőrök megítélése­kor. Az állománygyűlésen elhangzott még egy bejelentés: dr. Pálvölgyi Ist­ván korábbi pozíciójába, a megyei főkapitányság közrendvédelmi osz­tályának élére, dr. Sutus Juhász Gyu­la rendőr őrnagyot nevezte ki a me­gyei főkapitány. N. N. M. • Dr. Bitó István rendőr ezredes, a főkapitány bűnügyi helyettese, 52 eszten­dős, filozófia-jogelméletből doktorált. (Folytatás az 1. oldalról) Az állománygyűlésen elsőként dr. Kocsis Attila, Bács-Kiskun rend­őrfőkapitánya szólt arról, hogy mi­ért vált szükségessé a bűnügyi és a közbiztonsági terület szétválasztása. Ez a folyamat egyébként a rendőri munka megújítására irányuló szer­vezeti változtatás része. Kezdődött az ORFK-nál, majd folytatódott a megyéknél. A városi kapitányságok felépítését viszont nem érinti. A vál­toztatás indokolja, hogy a korábbi egy főkapitány-helyettessel szem­ben, julius elsejétől két kinevezett helyettese lesz dr. Kocsis Attilának. DÖNTÉS A KÖTELEZŐ BIZTOSÍTÁSRÓL Nem alkotmányellenes (Folytatás az 1. oldalról) Miután még mindig több százezer olyan gépjármű közlekedik az utakon, amelyekre nem kötöttek felelősségbiz­tosítást, fennáll annak a veszélye, hogy a károkozónak nincsen biztosítója, amely fizetne helyette. Ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége kártalanítási számlát nyitott, amely a felelősségbiz­tosításokból befolyt díjak 3 százalékát tartalmazza, eddig több tízmillió forin­tot. Ebből az összegből finanszírozzák azokat a károkat, amelyeket a kötelező biztosítással nem rendelkező autósok okoznak, s személyük a baleset során ismertté válik. Ilyenkor természetesen a szövetség a károkozóval szemben ér­vényesíti visszkereseti jogát, azaz a kár teljes összegét visszaköveteli, sőt a biz­tosítási díját is behajtják július 1-jétől visszamenőleg. Ugyancsak a kártalanítási számla szolgál arra, hogy az ismeretlen gépjár­művek által okozott károk egy része is megtérüljön. Itt azonban szó sincs ar­ról, hogy az ismeretlen gépjármű okoz­ta koccanások okozta károkat, a be­tört szélvédők és karosszéria-elemek cseréjét finanszírozzák, kizárólag ab­ban az esetben fizetnek, ha személyi sérülést okoz az ismeretlen gépjármű. A Magyar Biztosítók Szövetsége a Hungária Biztosító Rt.-t jelölte ki arra, hogy a kártalanítási számláról fizessen a károsultaknak. Ugyancsak a Hungá­ria illetékes akkor is, ha magyar állam­polgárnak külföldi forgalmi rendszá­mú gépjármű okoz kárt. Mivel a kötelező gépjármüfelelősség- bizlosítás szerződéses formája a turis­taszezon közepén lépett érvénybe — illetve újult meg, hiszen ez a forma több évtizeden keresztül bevált gyakor­lat volt Magyarországon sok prob­lémát okoz az úgynevezett zöld kártya hiánya, amellyel a magyar autósok kül­földön igazolhatják, hogy rendelkez­nek kötelező felelősségbiztosítással. A Magyar Biztosítók Szövetségénél el­mondták, hogy ezt a bizonyos zöld kártyát azért nem adják át automati­kusan a szerződés megkötésekor, mert darabja 7 forintba kerül, s valószínűleg nem is mindenkinek van rá szüksége, tehát külön kell kérni. Aki viszont ezt elmulasztja, s a későbbiekben külföldre akar utazni, annak ugyanazt a biztosí­tót kell felkeresnie, amelynél a kötelező biztosítást megkötötte, s ott kaphatja meg a zöld kártyát. A kötelező felelősségbiztosítással fog­lalkozó intézetek közül jelenleg a Colo- nia az egyetlen, ahol bárkinek kiadják a kötelező felelősségbiztosítás meglétét igazoló okmányt, függetlenül attól, hogy a szerződést hol kötötte. A Colonia kép­viselői valamennyi határátkelőhelyre is kitelepültek, ahol, ha szükséges, megkö­tik a felelősségbiztosítást, és ebben az esetben automatikusan adják a zöld kár­tyát, de azokat is ellátják, akik más inté­zetnél kötöttek biztosítási, ám a zöld kártyát elfelejtették kérni. (MTI) Dr. Bitó ist\án mellé aki a továb­biakban a bűnügyi munkát irányítja dr. Pálvölgyi István kerül, aki viszont az egyenruhás közbiztonsági állomány felettese lesz. Az ÜRFK képviselői fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy a me­gyei főkapitánytól származó szemé­lyi javaslattal messzemenően egyet­értettek. A kinevezési jogkör gya­korlója, az országos főkapitányság két főigazgatója ellenvetés nélkül tá­mogatta az elképzelést. Dr. Balatoni István véleménye szerint a szakirá­nyú munka megosztása nem ered­ményezheti a rendőri területek elkü­lönülését, eredményesen csak szoro­san együttműködve tevékenyked­hetnek. Nincs elsődlegesség és má- sodlagosság; rendőri szolgálat van. Megvédeni és biztonságban tartani A Petőfi Népe kérdéseire dr. Pálvölgyi István rendőr alezredes, a Bács-Kiskun megyei főkapitány közbiztonsági helyettese válaszol: — Nem tart a rendőri szervezet kétfelé választásának negativ hatásaitól? Egyáltalán nem. Erre a magam részéről három pon­ton is biztosítékot látok. Az első a korábbi elvekből követ­kezik. A különböző szolgálati ágak tudniillik eddig is szo­rosan együttműködve dolgoztak a bűn megelőzésében, felderítésében. A másik gyakorlatiasabb érv: egyetlen rendőri szervezet, egyetlen rendőr sem lehet ma eredmé­nyes, ha nincs kapcsolata a többi területtel. Ez a hétközna­pi elv akár önmagában is biztosíték. Nem hiszem, hogy lenne rendőr, aki ezt vitatná. Végül egy személyes termé­szetű érvem is van; Bitó ezredes úrral kiváló a kapcsola­tom. Emberileg és szakmailag is. Úgy tekintek ra, mint szakmai mesteremre. Következésképpen kizártnak tartok bármilyen konfliktust közöttünk. — Ki tudna emelni olyan területet, amelyen már a közeli jövőben változtatna? A rendőrök fizikai felkészítésén. Rendkívül fontos­nak tartom. A szakmai felkészítés mellett háttérbe szorult, és a közelmúlt eseményei is mutatják, hogy ez milyen hátrányokkal jár. A testületet az egyenruhás rendőr intéz­kedésén keresztül ítéli meg a közvélemény. Elég, ha csak a fegyverhasználatok miatti sokkra gondolunk. — A közbiztonsági helyzet romlása pedig a ..kemény kötésű" rend­örök megjelenését indokolná ... Pontosan. Ma olyan helyzetben dolgozunk, amely alapvetően eltér az elmúlt években megszokottaktól Én csak a taxisblokádra, az Öböl-válság hazai „hullámaira”, vagy a mostani jugoszláviai helyzet miatt szükséges belső intézkedésekre utalnék. — Sokan tudják önről, hogy a közelmúltban az USA-ban egy speciális kiképzésen vett részt. Tamilmányozta az ottani egyenruhás rendőrök munkáját is. Ha módjában álina valamit átvenni tőlük, bármi legyen is az. mit választana? Ami a jelvényükre van írva. Ami az amerikaiak alap­elve. „Megvédeni és biztonságban tartani”. így kell nekünk is az állampolgárokra tekintenünk. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Csúcsesély Amennyiben sikerrel járnak a szovjet külügyminiszter csütörtökön kez­dődő washingtoni tárgyalásai, úgy július utolsó vagy augusztus első napjai­ban kerülhet sor a szovjet és az amerikai elnök moszkvai találkozójára — közölte szerdán Mihail Gorbacsov szóvivője. Vitalij Ignatyenko úgy vélekedett: minden esély megvan arra, hogy Alekszandr Besszmertnih és a kíséretében az amerikai fővárosba utazó magas rangú szovjet személyiségek tárgyalásai eredményre vezetnek, s megoldódnak a hadászati fegyverek csökkentéséről szóló megállapodást akadályozó problémák. A küldöttség tagjaként Washingtonba utazó Mihail Moiszcjcv szovjet vezérkari főnök elutazása előtt kijelentette, hogy a felek kölcsönös közele­dése esetén valamennyi, még függőben levő kérdés megoldható az amerikai fővárosban. Ez a feltétele annak, hogy Genfben a két ország tárgyaló küldöttségei véglegesíthessék a szerződés szövegét, amelyet a szovjet és az amerikai elnök Moszkvában írna alá. Moiszejev megerősítette, hogy szov­jet részről az újabb csúcstalálkozót még a nyáron szeretnék megtartani. A tábornok emlékeztetett rá: a küldöttség útjáról az amerikai elnök múlt szombati üzenetére válaszul döntött Mihail Gorbacsov, azzal a céllal, hogy elháruljanak a csúcstalálkozó útjából az utolsó akadályok is. Feloldották a Dél-Afrika elleni amerikai gazdasági tiltásokat Feloldják a Dél-Afrika elleni gazdasági tiltásokat jelentette be szer­dán George Bush amerikai elnök. Az amerikai törvényhozás 1986-ban, nem csekély mértékben a polgárjo­gi szervezetek követelésére, korlátozta a kereskedelmet, a gazdasági kap­csolatokat a dél-afnkai rendszerrel mindaddig, amíg Pretoria nem számol­ja fel a faji megkülönböztetés rendszerét s nem engedi szabadon a politikai foglyokat. A tilalom kiterjedt az amerikai beruházásokra, a dél-afrikai gazdaság legfontosabb termékeire (uránium, arany, olaj, mezőgazdaság), valamint a légiközlekedésre. A rendszabályok feloldása után is életben maradnak egyéb tilalmak: így Dél-Afrika egyelőre továbbra sem kaphat amerikai állami kereskedelmi hiteleket, nem vásárolhat fegyvereket és nem juthat a Nemzetközi Valuta­alap forrásaihoz sem. Amerikai polgárjogi szervezetek hevesen tiltakoznak a kormány döntése ellen, azt korainak ítélik és figyelmeztettek: a lépés azt jelenti, hogy nem valósul meg a faji egyenjogúság. Ellenzik a lépést demokratapárti törvény­hozók is. Az idei első garden party A kedd délutáni ragyogó napsütésben 8000 meghívott vendég — minisz­terek, diplomaták, londoni polgárok — vett részt a Buckingham Palota díszes kertjében II. Erzsébet angol királynő első idei nyári „garden party”- ján. Az 1868 óta immár hagyományos „szezonnyitó” királyi fogadásra az uralkodó az „Isten, óvd a királynőt!” hangjaira jelent meg, udvarhölgyek kíséretében. II. Erzsébet előtt az alabárdos „Beefcater"-ek, a Tower őrei haladtak szmpompás egyenruhájukban, mögötte a királyi család tagjai: Fülöp herceg, a királynő férje; Károly walesi herceg, trónörökös és felesé­ge, Diana hercegnő, s valamivel távolabb mögöttük Anna hercegnő, a királynő leánya. Mintegy száz méter az út a pompás királyi sátorig. A királynő és a királyi család tagjai tépésként meg-megállnak, hogy néhány szót váltsanak azok­kal a szerencsésekkel, akiknek sikerült az első sorba furakodniok. Alig­hogy a menet megérkezik á sátorba, a mosolygós arcú. de kérlelhetetlen lakájok becsukják a királyi sátor zöld-fehér színű rácskapuját. A sátorban vörös bársonnyal bevont, aranyozott fotelek várják a királyi családot. Velük együtt teázik John Major miniszterelnök és elődje, Margaret Tha­tcher asszony. A mellettük levő sátorban a diplomáciai testület tagjait vendégelik meg. Szlovénia és a nagyok Fláború van déli szomszédunk­ban. Polgárháború, amelynek ma még nem lehet tudni a kimenete­lét. Egyet azonban biztosan állít­hatunk: a harc nem a határokon belül dől majd el, melyben most formálisan a Szerbia vezette egy­séges Jugoszláviáért fellépő erők állnak szemben a függetlenségü­ket kinyilvánító Horvátországgal és Szlovéniával. Mit tudhat a helyzetről az át­lagember, aki a tévéből, rádióból, napilapokból tájékozódik ? Azt mindenképpen, hogy a konfliktus nem ma robbant ki, de talán nem is tegnap. Hiszen állandó feszült­séget jelentett, hogy az évekkel ezelőtti szigorúan egypárti, titói Jugoszláviában igazából hat nem­zetiségi alapon szerveződő párt volt, és két fél. A hat köztársasá­gé, és a Szerbiához tartozó, a je­lenleginél sokkal nagyobb autonó­miát élvező két tartományé. Az országrészek közötti gazda­sági különbségek fokozták az ér­dekek, a nézetek differenciálódá­sát, ami együttjárt a fejlettebb Horvátország és különösen Szlo­vénia önállósodási törekvéseinek felerősödésével. Ezzel párhuza­mosan Szerbia is igyekezett javí­tani pozícióit — a tartományok rovására. A válság Koszovóban, az albán nemzetiség körében rob­bant ki. Evekkel ezelőtt a tévében mondták szenvedélyesen: ha kell vérrel öntözzük, de nem hagyjuk elliervudni a koszovói piros rózsát. A válasz itt is a fegyvereké volt, s a konfliktust sikerült áttelepíteni a Vajdaságba is, ahol sikeresen szították a feszültséget a könnyen mozgatható „tüntető brigádok". Számítani lehetett azonban arra, hogy ennél nagyobb dolog is tör­ténni fog. Ezért látszik elkésettnek ebben a helyzetben a nyugat fellépése. Pedig a feszültséget ők is érzékel­ték, hiszen például tavaly decem­ber elején, az Európai Régiók Gyűlésén Strassbourgban ahol egyidejűleg vették fel a tagok közé Horvátországot, Szlovéniát, Szer­biát, s nyolc magyar megyét is, köztük Bács-Kiskunt — Lothar Späth, a szervezet egyik vezetője, a német Baden- Württemberg tar­tomány miniszterelnöke már ak­kor figyelmeztetett: nem szabad megengedni, hogy Európa a Jalta utáni helyzetből a Szarajevó előtti állapotba kerüljön. Az utalás az első világháború kitörését megelő­ző szituációra akkor is megfonto­landó, ha utóbb Späthnek meg kellett válnia miniszterelnöki szé­kétől. Az is jellemző, hogy a kon­ferencia egyik záró rendezvényén a szlovén külügyminiszter már nem lehetett jelen, mert halaszt­hatatlan ügyben haza kellett utaz­nia. Akkor csak találgatni lehetett mi történt, de mindenki valami ha­sonlóra gyanakodott, mint ami alig fél évre rá, most bekövetke­zett. Azt írtam az imént, hogy a nagyhatalmak, elsősorban a nyu­gatiak, kissé megkéstek. De nem szabad végleg lekésniük! Mert bármily szépen hangzik, és akár­hány aláírt dokumentumban is rögzítik a népek jogát az önren­delkezésre, azt mint eddig a történelem folyamán mindig, — csak a mindenkori nagyhatalmak tudják garantálni, elősegíteni, vagy a korábban kialakult és egy­fajta stabilitást jelentő állapotot fenntartani. Ha igazán reálisak akarunk lenni, akkor látni kell: a kis orszá­gok, akárha az egy jelenlegi tag- köztársaság, mint Szlovénia, leg­följebb óhajthatják a deklarált jo­got, de abból akkor lehet valóság, ha ehhez a nagyok többségének, a legnagyobbaknak, a hozzájárulá­sát megszerzik. Am az ő érdekük nem mindig és nem feltétlenül esik egybe a kicsik érdekeivel. Váczi Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents