Petőfi Népe, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-10 / 160. szám

PETŐFI NÉPE 1£)91 . július 10., 5. oldal HETI SOROZATUNK NYOLCVAN ÉVE TÖRTÉNT: FÖLDRENGÉS KECSKEMÉTEN Bajban, kárban is segítség VÁLASZ CIKKÜNKRE BAJÁK tÓL Ki nevezi ki az önkormányzati intézmények vezetői it? iT \ A Beretvás-féle szálloda is annyira megrongálódott, hogy a hatóság jónak látta hala­déktalanul lezáratni és így ez az üzlet is nagyon sok kárt szenve­dett, melynek ebben az időben Ko­lossá Viktor vendéglős volt a bér­lője. Közbámulat tárgya volt a Czit- rom-szigeten levő Dragoni-féle. villaszerűén épült ház is, amely úgy tönkrement, dacára, hogy nehány éves új épület, hogy valószínűleg le kell szedni róla az emeletet, amint leszedte a kecskeméti Hercz-cég Csányi utca 7. szám alatti és a Ta­karékpénztár Nagy körösi-utca 34. szám alatti házának összeroncsolt emeleti részét és csináltak azokból csinos földszintes házat. Amint a helybeli és a fővárosi lapok hírül adták a világnak, hogy mi történt Kecskeméten, megin­dult a népvándorlás. Minden érke­ző vonat ezer és ezer idegent ho­zott, akik ellepték a várost. Nem­csak a szomszédos városok és köz­ségek lakói, hanem a legtávolabbi vidékek népe és előkelőségei tették meg az utat Kecskemétre, hogy színről színre lássák annak pusztu­lását. Voltak ezek között olyanok na­gyon sokan, akik kevesellették azt. amit láttak és szinte nem tartották elég „érdekesnek” a látványossá­got. A legnagyobb rész azonban, és különösen azok, akik nem elé­gedtek meg az utcán való bámész- kodással, hanem bátorságot vettek maguknak és bementek a házak udvaraiba és a szobákba, azok megborzadtak a látott sebek és ba­jok nagyságától. Áh, azok a régi újságírók ... Még újságíró is akadt olyan, mégpedig a fővárosból, a Magyar Hírlap egyik munkatársa: László László, aki azt írta szegény feje a lapjában, hogy az egész földrengési jajveszékelés'’'mem ér többet kétszázezer koronánál. Vagy a két- százéZef korona nagyon nagy rakás pénz előtte, vagy a kárbecsléshez volt neki igen kicsi sütnivalója. Azt hiszem, el is szégyenlette magát, amikor hírül vette, hogy a tényleges kár a szak becsű alapján megállapít­va, meghaladja a tízmillió koronát. Az ilyen ember sokkal okosabban tenné, ha nem a kezében, hanem a hátán cipelné a tollat, úgy talán job­ban el bírna vele bánni. De nemcsak a népvándorlás in­dult meg Kecskemétre, hanem a részvét is, meg a támogatás is. Első volt az elsők között maga a király, Ferenci József őfelsége, aki nem­csak részvétét fejezte ki kabinetiro­dája és magyar miniszterelnöke út­ján, hanem a földrengés károsul­tak részére százezer koronát is utalványozott magánpénztárából. Az első adakozó azonban, akinek adománya elsőül érkezett: Halmos Izidor fővárosi lakos volt, aki száz Ne várjon tőlem jó tanácsot senki, hogy hova tegye az ágyát, vagy hol fúrjon kutat. Az egész­ségre hatással lévő föld- és egyéb sugárzásokkalfoglakozó új tudo­mányágról én se sokkal többet tudtam meg, miután végighall­gattam a szaktekintélyt, Pólyák László György urat, aki volt szí­ves százforintos jegy ellenében előadást tartani Kecskeméten. Viszont sok minden más egyéb­ről értesülhettem az előadásából. Például azt, hogy a földön kívüli lények tuti, hogy a föld belsejében központi bázist hoztak létre. Csak erről azok az ósdi nézeteket valló fizikusok nem akarnak tu­domást venni. Bezzeg ö, a radi- esztézia külön ágának megterem­tője, a szövetség megalapítója, nem ilyen korlátolt. Neki a mun­kanélküliség problémáját is egy pillanat megoldani: ugyanis ren­geteg radiesztétára lesz szükség az utak, a lakások beméréséhez. A szakemberképzéshez pedig ren­delkezésre álló szakiskolát indít, ahol ki lehet tanulni ezt a tudo­mányt. Az agykontrollról az a vé­koronát küldöli a károsultaknak. Ettől kezdve naponként, sőt órán­ként érkezett küldemény a város polgármesteri hivatalához a szél­rózsa minden irányából. A csapás rettenetes hatása alól némileg fölocsúdva, a város taná­csa iparkodott a helyzet magasla­tára emelkedni és amint kötelessé­gében is állott, sürgős egymásután­ban intézkedett minden irányban, hogy a melyen sújtott lakosság ér­dekei mellett őrt álljon és nagy ba­jában szóval, tettel, támogatással segítse, gyámolítsa, bátorítsa, vi­gasztalja, védelmezze. Hivatalos jelentést küldött a vá­ros érdemes főispánjának, gróf Ráday Gedeonnak, a kormánynak, a kabinetirodának és tájékozást nyújtott a katasztrófa mértékéről. A helyben állomásozó katona­ságot felkérte a mentési munkála­tok és a közbiztonság, vagyonbiz­tonság érdekében való részvételre, nemkülönben fölkérte erre a csendőrség parancsnokát is, kér­vén nagyobb számú csendőrség ki­rendelését. Mindenütt a legna­gyobb készség nyilvánult meg, s nemcsak a lakosság nyert segedel­met az első napok zűrzavarában, hanem a közbiztonsági szolgálat ellátását is hatékonyan mozdította elő a katonaság és a csendőrség segédkezése. leménye, hogy humbug. A gyógy­növények fogyasztása mérget halmoz föl a szervezetben. Hajaj, de még mennyit, már ő is alig bírja a kozmoszi energiával rendbe hozni porhüvelyét... Persze ez nem vicc. Pólyák úr megírta a radieszlézia fizikai törvényeit. A perpétum-mobile működik, Einstein relativitásel­mélete csak fele a valóságnak. Pólyák úr kiegészítette, de be­teljesítette Newton törvényeit. A vallás ötödrangú dolog, Jé­zus sokat hibázott és frekvencia- tartománya jóval szűkebb, mint Pólyák úré. Volt persze küldeté­se, de sajnos elhibázta. így foly­tatódtak a tételek sorra-rendre. Amikor már itt tartott a Kádár börtönében halálra ítélt — a go­lyót úgy szedték ki a fejéből-, napszámosból lett radiesztéta tudós, sokadikként elhagytam a termet. A hallottakon kívül leg­inkább az idegesített, hogy mi­kéntjuthatott pódiumhoz a radi- esztézia jelese?! Nyúl Endre És jöttek a katonák Azután intézkedett a városi ta­nács az iránt is, hogy a katonaság műszaki csapataiból 2-3 század Kecskemétre jöjjön, ami szintén igen sürgősen megtörtént, úgy hogy a romok eltakarítása, a meg­rongált épületek feldúcolása és biz­tonságba helyezése igazi szakértők keze által végeztetett. Miután a segélyakció ország­szerte megindult és tekintélyes mennyiségben érkeztek adomá­nyok a károsultak részére, de meg a lakosság egyébkénti segélyezésé­nek érdekében is első szükség volt a károk hivatalos becslése és meg­állapítása, amelyre nézve szintén intézkedett a városi tanács. Haladéktalanul felállította a se­gélyező irodát, amelynek vezetésé­re Füvessy Imre helyettes főkapi­tányt küídte ki, majd rendkívüli közgyűlésre hívta össze a város törvényhatósági bizottságát, ahonnét a segélyezés ügyének vite­lére egy bizottságot küldtek ki. Miután a városi tanács már pár nappal előbb, nyomban a kataszt­rófa után felhívta a lakosságot, hogy kárát mindenki jelentse be a segélyező irodában és ott nyújtsa be írásban vagy adja elő élőszóval a segélyezés iránti kérelmét is, tö­megesen érkeztek ezen kérvények. Csak zöld kártyával Októbertől nehezítik a munkavállalást Sok honfitársunk keres munkát az Egye­sült Államokban, ezért többeket érinthet a Tőzsde Kurír információja az amerikai be­vándorlási törvény októberben hatályba lé­pő módosításáról. Eszerint az USA munka­ügyi minisztériuma foglalkozási lajstromot állít össze, amely szerint szakképzettséget nem igénylőnek minősül minden, két évnél kevesebb gyakorlatot igénylő munkakör. Annak az USÁ-ban dolgozó szakképzet- len külföldinek, aki állandó tartózkodási en­gedélyt szeretne kapni, az ezt igazoló „zöld kártya” megszerzéséhez a következőt kell tennie: a szükséges iratokat a munkahelye szerint illetékes szövetségi állam munkaügyi minisztériumába kell beadnia, csatolva mun­kadójának igazolását és a legalább egyéves fizetett egyesült államokbeli munkaviszony­ról szóló igazolsát. Hitelesítés után az iratok a bevándorlási hivatalba és az Igazságügyi Minisztériumba kerülnek. Az előbbinek meg kell küldeni a munkaadó igazolását arról, hogy képes a megfelelő bér fizetésére. Az ezt követő jóvá­hagyás után az iratokat a kérvényező szüle­tési helyének megfelelő USA-konzulátusra küldik. Ez a külképviselet személyes meg­hallgatásra hazahívja a jelentkezőt. A sikeres interjú után az illető állandó tartózkodási engedélyt kap, amit az útlevelébe is beütnek. Tekintve, hogy a leírt eljárás előkészítése már tart, az érintetteknek érdemes irataikat minél hamarabb beadni. Az új szabályok alapján ugyanis a mostaninál kevesebben kapnak majd zöld kártyát, addig pedig a beérkezés sorrendjében intézik a kérelmeket. Válasz A többségi szavazat is kevés volt című, a P. N. június 26-án megje­lent cikkre: A június 20-ai képviselő-testületi ülé­sen Baja város hat oktatási intézménye vezetői álláshelyének betöltéséről kel­lett döntenie a testületnek. A jelenlegi gyakorlat szerint a megüresedő álláshe­lyekre a polgármesteri hivatal pályáza­tot ír ki, majd a pályázatot benyújtókat az érintett tantestület véleményezi sza­vazás alapján, a 27/1986. (Vili. 31.) MM. sz. rendelet előírásainak megfele­lően. Ezen ajánlásokat értékeli a képvi­selő-testület szakbizottsága, és előter­jeszti — döntésre — a fentiek alapján kialakított álláspontját. A képviselő- testület — önkormányzati törvényben szabályozott — át nem ruházható ha­táskörébe tartozik az intézmények ve­zetőinek kinevezése! Június 26-ai cikkében Gál Zoltán úr megkérdőjelezte a Kiing József eseté­ben hozott nemleges testületi döntést, ezért kellett fentieket előrebocsátanom. Vajon a bizottság és a nevelőtestület kompetens-e eldönteni, hogy ki alkal­mas igazgatónak, vagy az általában más szakterületet művelő képviselők? A válasz tehát az, hogy a képviselő­testület. Foglalkozik azzal is a cikk, hogy Széli Péter (MSZP) képviselő úr igé­nyelte, hogy a nemmel szavazók indo­kolják meg döntésüket, mert a hivatko­zott MM rendelet szerint a kinevezési jogkört gyakorló —jelen esetben a tes­tület — csak rendkívüli indokok alap­ján térhet el a tantestületi állásfoglalás­tól és döntését meg kell indokolnia, egyébként az jogsértő. E kérdésben rendkívüli ülést tartott a képviselő- testület jogi és ügyrendi bizottsága, és megállapította egyebek között az aláb­biakat: A képviselők egyike sem kötelezhető arra, hogy szavazatát megindokolja. (Megteheti, ha akarja). Átfogó tanulmányt tett közzé a Köz­ponti Statisztikai Hivatal, amelyben a KGST-piac összeomlásának a gazda­ság egészén tovagyűrűző, halmozol! hatásait számszerűsíti. A vizsgálat az 1986 és 1990 közötti időszakra terjed ki. A tanulmány adatati is alátámaszt­ják azt az ismert tényt, hogy a rubelel­számolású külkereskedelem szerepe fo­lyamatosan visszaszorult. Exportunk ez idő alatt mennyiségében csaknem 30 százalékkal csökkent. A csökkenés döntő része az időszak utolsó évében. 1990-ben következett be. A rubelex­port csökkenésével párhuzamosan ugyanezekkel az országokkal a dollár­ban lebonyolított forgalmunk valame­lyest növekedett. A dollárelszámolású forgalom súlya a volt szocialista orszá­gokkal azonban még 1990-ben sem ériv­el az összforgalom 20 százalékát. A két ellentétes folyamat együttes hatásaként a volt KGST-országokkal bonyolított magyar export összesen 25 százalékkal esett vissza. Bár megbízható adatok nem állnak rendelkezésre, a statisztiku­sok úgy látják, hogy az idén az év első hónapjaiban ez a folyamat még jobban felgyorsult, s az első negyedévben mintegy 18 százalékos újabb export- csökkenés következett be. Tartja magát a gyógyszeripar A KGST-piac összeomlása gépipa­runkat, ezenbelül közlekedésieszköz- gyártásunkat sújtja a legkeményebben. Az ágazat kivitele majdnem felére esett vissza, és a négyéves időszakban bekö­vetkezett teljes exportcsökkenés egy- harmada itt jelentkezett. Igen nagy volt a piacvesztés a híradás- és vákuum- technikai eszközök, valamint a gépek és gépi berendezések exportjában is. Nehéz helyzetbe került a boripar, ahol 60 százalékos, továbbá a tartósítóipar, ahol 40 százalékos volt az exportcsök­kenés. Az általános recesszió közepette né­hány ágazat növelni tudta exportját a szocialista országokba: kiemelkedő eredményt ért el például a gyógyszer- ipar, 1990. évi exportja 27 százalékkal volt nagyobb, mint a négy évvel koráb­bi. A növekmény csaknem egyharmad részéért - körülbelül 1 milliárd forint értékű termékért — dollárral fizettek a A jogi és ügyrendi bizottság állás­pontja szerint a testület nemleges ál­láspontja nem volt jogsértő. A bi­zottság jelentését a képviselő-testület elfogadta. Ezek a száraz tények, itt befejezhet­ném a válaszomat, de nem tehetem. Gál úr cikke sejtetni engedi, Kiing Jó­zsef azért nem került igazgatói beosz­tásba, mert városi MSZMP-titkár, majd ezen állása megszűnése után a városi tanács művelődési osztályveze­tője lett, pedig egy vezető kinevezésénél csak a szakmai és az emberi kvalitások lehetnek mérvadók ... Miért nem indokolandók a szak­emberekével ellentétes vélemények? Komolyabb dologról lévén szó, a csak itt kissé kevésnek tűnik — írja Gál úr. Én a magam nem szavazatának in­doklását most megteszem: a) Kiing úr az Ének-Zenei Általános Iskola igazgatói helyét pályázta meg. Véleményem szerint e helyre nem a leg­megfelelőbb egy magyar—délszláv sza­kos általános iskolai tanári diploma. (Neki ez van, mint az az előterjesztés­ből kiderült.) b) Kétségtelen, hogy az Ének-Zenei Általános Iskola igazgatói helyére kiírt pályázatban nem volt követelmény vagy előny a zenei előképzettség, de az is kétségtelen, hogy a pályázatot Kiing József szövegezte meg, mint a polgár- mesteri hivatal akkori osztályvezetője. c) Kiing úr ’74-től tanított, majd ’81- től a tanítás mellett vezette az úttörő- csapatot, és közművelődési feladatokat is ellátott. 85—89 között a pedagógus pártbizottság, majd a városi pártbi­zottság titkáraként dolgozott, 89-től a városi tanács apparátusában tevékeny­kedett. (Ezt az előterjesztéséből írtam ki.) Szakmai tevékenységét tehát legin­kább a politikában és a közigazgatás­ban fejtette ki, rég volt gyakorló tanár. d) Kiing úr mint a tanács, majd a partnerek. Sikeres volt 1990-ig a imű- anyag- és vegyiszál-gyártás, a húsipar és a tejipar exportja is. Az utóbbi három ágazatban erőt elje- sen növekedtek az eladások a volt KGST-országokba, és a többletforga­lom nagy része dollárelszámolású volt. Az idei legfrissebb információk szerint - főként a Szovjetunió fizetési mehéz- ségei miatt — a gyógyszeripar és a hús­ipar helyzete is bizonytalanná vált. Nem látható, hogy a szovjet piacon korábban elért eredmények me nnyire lesznek hosszabb távon is fenntartha­tok. Csökkent a foglalkoztatottak sziáma A számítások eredményei is igazol­ják, hogy a gazdaságot sokkal súlyo­sabban érintette a KGST-piac össze­omlása, mint amekkora a forgalom- csökkenés miatti közvetlen termeléski­esés volt. Figyelembe kell ugyanis ven­ni, hogy a beszállító ágazatok piaca is szűkült, s ez továbbgyűrűzik. így ösz- szességében 100 forint exportkiesés 197 forintos termeléscsökkenést, jelent. A közlekedési eszközök exportjának 21 polgárme steri hivatal alkalmazottja, elég szere mcsétlenül szerepelt a képvise­lő-testük :t előtt. Az oktatási intézmé­nyek 19Í 10. évi túlköltekezése kapcsán az aláb biakat mondotta a testület őszinte í élháborodását kiváltva: a félős igazgató )k betartják a költségvetési elő­írásoka t, a nem félősek mernek túlköl­tekezni az intézmény javára. (Én nem kívánté im az utóbbi típusú igazgatók számát növelni.) e) A mi mellette szólt, közvetlen, nyi­tott ei nber, magam is jóban vagyok vele. ( Remélem maradok is.) A szava­zásnál i vacilláltam, hogy igent mond­jak-e, nehogy az legyen, hogy azért mond Itam nemet, mert párttitkár volt, és po litikai síkra tereljem a dolgot. Vé­gül r lemet mondtam. Azért, amit leír­tam. Kellene a rendszerváltás! Nem hi­szem i, hogy azok vezethetnek, akik ed­dig is vezettek. És csak azért, hogy meg .mutassuk, hogy mi nem csináljuk úgy anazt, mint a régi rendszer, elvo­nat koztatunk a pártállástól, de nem tud unk minden volt funkcionáriust ve­zet ő állásba tenni! ! f) Belátom, döntésemben vannak szt abjektív — így természetesen politi­ka á — motívumok is. És végezetül még va damit. Nem értek egyet azzal, hogy a p< jdagógusok válasszanak maguknak ig jazgatót! Ez magában hordja annak v eszélyét, hogy a szigorú követelmé- r iyeket támasztó pedagógusok háttérbe 1 terülnek. Az igazgató (de általában a ] pedagógus) nem a tantestületnek, ha­nem a szülőknek felelős a munkájáért. Ezért kellenének az iskolaszékek. Reménykedem abban, hogy az ilyen minőségben még megméretést nyerő pályázók minden esetben a képviselő- testület tetszését is megnyerik. Mi ugyanis szülők is vagyunk. Dr. Kemény Attila képviselő milliárd forintos csökkenése például 46 milliárd forinttal csökkentette a nem­zetgazdaság bruttó termelése iránti ke­resletet. Vannak azonban olyan ágaza­tok, amelyeket ennél sokkal jobban sújt a kivitel mérséklődése, a növény­olaj-iparban például 100 forint export- csökkenés mintegy 300 forint nemzet- gazdasági szintű termeléscsökkenést von maga után az átlagos 197 forinttal szemben. A termeléscsökkenéssel együtt jár a foglalkoztatottak számának apadása is. A statisztikai számítások szerint a KGST összeomlása miatt 156 ezerrel kevesebb dolgozót foglalkoztatnak a vállalatok. Ezeknek a dolgozóknak mintegy kétharmada a közlekedési esz­közök gyártásában, a gépiparban, va ­lamint híradástechnikai gépiparban dolgozott. A KSH összeállítása kitér az import­kiesés hatásaira is. A tanulmáiny azt vizsgálja, hogy az import csökkenése mekkora termelés- és felhasználás- csökkenést eredményezett volna, ha a kieső importot más forrásból, vagy egyáltalán nem pótolják. Az e redmény: 100 forint értékű importcsökkenés mintegy 200 forint termeléscsökkenést von maga után. (MTI) Akinek kiszedték a fejéből a golyót MINDEN GYŰRŰZIK A KGST-piac összeomlása - számokban • ... es ennek i> 'ege. (Fotó: I úth Sándor) A Kenyérgyár épülete a Budai-utczán. A Szentkirályi-Tóih-féle ház udvari része a Nagykőrösi utcán.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents