Petőfi Népe, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-10 / 160. szám

2. oldal, 1991. június 10. PETŐFI//ÉPE ORRVÉRES DRÁMA A BAJAI ZÖLDSÉGSTANDON • • Ütköztek az érdekek és a kereskedők (Folytatás az 1. oldalról) Itt van az a pont, ahol a vevő és a kiskereskedő, de elsősorban az utóbbi érdeke ütközik. Ehhez já­rul, hogy a Kossuth Lajos utcai két egyenértékű standból Mándits Miklósé havi hatvanezer forintba, Stefánovits Józsefé pedig — ez utóbbi nem 10, hanem 15 négyzet- méteres —, évi 53 ezer forintba került. A Mándits-féle standot a szomszéd Peszmeg Jenő alaposan fellicitálta. Mándits úr bérelt egy helyet a Stefánovits-féle üzlet melleit is. (Az utóbbi egy garázsféle betonal­kotmány, melynek eltávolítása ja­nuár 1-jén lett volna esedékes.) A Mándits-féle asztalt — mely csak vasárnap délután került a he­lyére —, reggelre továbbszállítot­ták néhány méterrel, és ahogy ez szokás, meg is rongálták. Mándits Miklós a dolgot Stefánovits szám­lájára írta. Hogy ki és mit mon­dott, kinek és mikor, azt talán majd a bíróság kideríti. Mánditsék, férj és feleség, úgy mesélik, hogy amikor M. M. a Ste­fánovits-féle üzlet előtt haladt gép­kocsival, az utóbbi leintette, majd az autó nyitott ablakán keresztül orrba vágta, sőt, miközben a mel­lényét megragadta, elszakadt a 70 ezer forintot érő nyaklánca is. Mándits úr kiszállt a gépkocsi­ból — a civakodó felek hatalmas termetű emberek —, Stefánovits József pedig visszavonult tuszkulá- numába, s onnan hangos buzdítá­sokra sem jött elő. így Mándits keze ügyébe csak a szerencsétlen alkalmazott képe akadt, akinek le­kevert egy jó nagyot, legalábbis saját elmondása szerint. Mások valami vasrudat is emlegetnek, de ennek szerencsére nem lett szerepe a továbbiakban. Sajnos, a másik fél meghallgatá­sára irányuló szándék egyelőre meghiúsult. A jó feleség és az al­kalmazott hűségesen követte a fő­nök utasítását, mely röviden így summázható: senkinek egy szót se! Maga a főnök pedig lapzártáig nem került elő, pedig órák hosszat vártunk rá. Felajánljuk, hogy készséggel ismertetjük a követke­zőkben azt is, hogyan látja ő a történteket. Felmerül, hogy itt emberi érzé­kenységről, hiúságról vagy bármi­lyen más érzelmi indittatásról van szó. Ne higgyék! Pénzről van szó, sok pénzről, rengeteg sok pénzről! Gál Zoltán Ma ülésezik a kormány Az MTI értesülései szerint a miniszterel­nök elfoglaltsága miatt ismét szerdán ülése­zik a kormány. A kormányülés napirendjén szerepel a mozgáskorlátozott személyek közlekedésé­vel kapcsolatos kedvezmények kérdése. Va­lószínűleg sor kerül az eddig több csatornán adható kedvezmények egy csoportba gyűjté­sére. Az előterjesztés javaslatot tesz a Népjó­léti Minisztérium költségvetésébe beépített támogatás összegének pontos felosztási módjára. A szerdai ülés napirendjén szerepel még a kormány hosszú távú energiapolitikája. Az ebben a témában született előterjesztés elemzi az adottságokat, és kísérletet tesz a stratégiai célkitűzések meghatározására. Az anyag a főbb elveknek megfelelő több alternatívát is bemutat. A kormány eze­ken túl megtárgyal egy előterjesztést a pénzintézetek likvideszközeivel kapcsolat­ban, és előreláthatólag állást foglal az ille­tékhivatalokról szóló MT-rendelet hatá­lyon kívül helyezéséről. (MTI) AZ IGÉNYEK TELJESITESEHEZ PÉNZ IS KELL . . . Padlóra kerül a borászat? A mostani helyzetben az, aki a jövő­ről, a telepítendő szőlőfajtákról, a meg­választandó területről és művelésmód­ról beszél, az nagy adag optimizmussal megáldott. A szőlészek és borászok legyenek azok kutatók, vagy gya­korló szakemberek — viszont ilyenek, mert úgy gondolják: a bor a legneme­sebb ital, az élettani hatása egyre nyil­vánvalóbbá válik az emberek számára, s a fogyasztása ennek is köszönhetően megnő szerte a világon. Arra kell most törekedni, hogy a minőséggel szembeni igényeket is teljesíteni tudjuk, s ebből a szempontból volt szinte mottója az értekezletnek dr. Diófási Lajos profesz- szor egy mondata: a termőhelyhez (és a piachoz is) alkalmazkodó szőlő- és borgazdaságot kell kialakítani. E meg­állapítás nem azt jelenti, hogy a ma­gyar borokkal baj van a nemzetközi piacon, hanem azt, hogy intenzívebb lépéseket kell tenni a marketingben, a termőhelynek és fajtáinknak mítoszt teremtve mint a portóiak, a Rajna- vidékiek bordeaux-iak tették — megfe­lelő rangra emelendő a Kárpát-meden­ce egyik legnagyobb értéke. Az úgyne­vezett világfajták mint a Chardonney, Pinot Noir, Cabernet-Saugvinon, ma a legkeresettebbek jegyezte meg dr. Nagy Lajos a Kecskemétvin elnök vezérigaz­gatója, ez ma eladható Kanadától Ja­pánig, s a telepítési utat ez számunkra meg is jelöli. Emellett kiválóak, de nem eléggé ismertek az országban termesz­tett jellegzetes fajták, mint például az Alföldön honos kövidinka, amelyről Szabó György az FM főmunkatársa azt mondta: ez egyik értéke ennek a termő- tájnak. A tanácskozáson kitűnt: a szakem­berek tudják, hogy mit és hogyan kelle­ne csinálni, mi a világ igénye minőség­ben, csomagolásban — csak éppen nincs hozzá pénz, hogy a gyakorlatban végrehajtsák. A Közös Piachoz pedig csak akkor szabad csatlakozni, ha e pénzszegénységet, az ágazat silány helyzetét, a kormányzat megfelelő köz- gazdasági eszközökkel segít megolda­ni, s nem hagyja szárnyaszegetten ma­gára a szőlészetet, borászatot. Mert kü­lönben úgy jár az ágazat, mint a bok­szoló, akit törött kézzel löknek be a ringbe, egyenesen az ellenfél kemény balhorgának . . . Csabai István Súlyos vasúti baleset Somogybán kedden reggel nyolc óra harmincnyolc perekor a Somogyszob—Balatonszentgyörgy vasútvonalon közlekedő személyvonat Scgesd külterületén összeütközött egy fával megra­kott Kamaz tehergépkocsival. Az ütközés mi­att a két kocsiból álló szerelvény a pályatest­ről kisiklott, és felborította a tehergépkocsit. A baleset következtében a vonat mozdonyve­zetője, a 49 éves Rétéi József csurgói lakos kórházba szállítás után meghalt. Az utasok közül egy súlyos, életveszélyes sérülést, né­gyen súlyos sérüléseket, további öt utas köny- nyü sérülést szenvedett: őket a nagyatádi kór­házban ápolják. Bebizonyosodott, hogy a fénysorompó piros jelzése ellenére a gépkocsi vezetője nem állt meg; később arra hivatkozott, hogy fékhiba miatt nem tudta leállítani járművét. A baleset körülményeinek tisztázását igazságügyi mű­szaki szakértő bevonásával folytatják. Az anyagi kár az elsődleges becslések szerint másfél millió forint. (MTI) VELEMENYEK SZABADON Megalázó háború Ha egy politikai hatalom önmaga legitimitását csak az abszurdig felfoko­zott közösségi veszélytudat szításával és ébrentartásával képes fenntartani, elkerülhetetlen, hogy előbb vagy utóbb fegyverekkel igazolja önmagát. Mili- táns magatartásának egyértelmű kö­vetkezménye ez. Ez történik ma Szerbi­ában, ahol a (poszt)kommunista hata­lom háborús érvekkel véli igazolni lét- jogosultságát, s teszi ezt akkor, amikor gazdasági, szociális és kulturális érvei ha egyáltalán voltak ilyenek - vég­képp kimerültek. A veszély nem az első lövések, nem is az első templomrobbantások idején vált nyilvánvalóvá — de jóval koráb­ban, amikor a hangos önigazolási szó­lamok demagógiája a más nyelvű, a más kultúrájú és más felekezetű közös­ségek fenyegetésévé nőtt. Szerbiában előbb született a nyelvtörvény és a ki­sebbségi oktatás ellehetetlenülését szol­gáló rendeletek sora, előbb kezdték le­építeni a kisebbségek művelődési és po­litikai intézményeit, s csak azután vo­nultak a katonák az utcára. Március­ban még csak Belgrádban, ezekben a napokban pedig belgrádi parancsra már az ország egész területén, letör­ni a horvát és a szlovén függetlenedési törekvéseket. A szellemi kútmérgezés kétségbeejtő logikájának következmé­nye ez. A szerb vezetés és a mérvadó politikai és katonai körök, sajnos, nem látják azt, amit Ivan Djuric ellenzéki gondolkodó úgy fogalmazott meg: „A szerb nemzeti érdekeket csak a demok­ráciával lehet megvédeni!” Nem tan­kokkal és nem hadsereggel — amiről egyébként lassan már Dél-Amerikában is leszoknak. A demokratikus gondolat és szándék hiányát igazából a maga drámaiságában most azok, a zömében fiatal szerb polgárok érzik, akiket kato­naként a tábornoki vezetés a szlovéniai háborúba visz, s azok is, akik odahaza, vagy a Parlament épülete előtt csopor­tokba verődve az elvonulókat siratják. De érzik a demokratikus gondolat és szándék hiányát a Szerbiában élő ki­sebbségek — közöttük az egyre fogyó magyarok is —, akiknek vajmi kevés közük van a „délszláv népek történelmi vitájához”, s ha lehet, még ettől is ide­genebb tőlük a kirobbantott háború. A bácskai, a bánsági és a baranyai pa­raszt tavasszal még vetett, s most két­ségbeesve látja, odavan az idei vetés -— s lehet, hogy odavan minden tava­szok megújuló reménye is. A kisebbségi magyarság kétségbeesve tapasztalta: idegen indulattal perelnek el tőle már alig meglevő jogokat, s most fennáll a veszélye, hogy egy mindenkit megalázó háborúba viszik őt is. Iskoláinak, templomainak sorsáról ugyan nem dönthet, de állampolgárként megvan a „joga”, hogy háborúzzon! A baranyai ember visszanézhet otthonára, s láthat­ja, idegen fegyveresek zárták körül a faluját — mint ahogyan körülzárták Kórógyot, ezt a sok évszázados ma­gyar szigetet —, s különítményesek jár­ják az utcákat. A bácskai és a bánsági magyar em­ber rettenetesen fél, mert a most még távoli frontok ellenére is tudja meg­tanulhatta! , ha a háború nem is, az indokolatlan és féktelen megtorlás pusztíthat a saját háza küszöbén belül is. Feldúlhatja otthonát, kertjét és lelki nyugalmát, csupán azért, mert abban a világban már a mássága is sértő lehet. Nemcsak az lehet megalázó, ha hábo­rúba kényszerítik az embert, megalázó lehet, ha elszabadult indulatok tanújá­vá kényszerítik őt. Mérvadó politikai körök Szerbiában feladták a még meg sem szerzett demok­ratikus érvelés lehetőségét, s fegyverrel osztanak vélt igazságot. Szomorú tragé­diája lesz ez magának a szerb népnek is. Mák Ferenc Interpellációk a Parlamentben (Folytatás az I. oldalról) A tárgysorozat elfogadását követően a képviselők rátértek a társadalombiz­tosítási ellátások és a családi pótlék év közi emelésének lehetőségéről szóló ha­tározati javaslat megtárgyalására. Az előterjesztő. Surján László népjóléti mi­niszter hangsúlyozta, hogy forráshiány miatt nincs lehetőség újabb általános nyugdíjemelésre, de kérte a plénumot: a társadalombiztosítási költségvetés első félévi adatainak ismeretében szeptem­berben térjenek vissza e kérdésre. Ha­sonló értelemben nyilatkozott a családi pótlékkal kapcsolatban is, mondván: generális emelésre egyelőre itt sincs mód, de kora ősszel esetleg e témával is foglalkozhat majd a parlament. Javas­latot tett ugyanakkor a miniszter a régó­ta rendezésre váró baleseti járadék 21 százalékos emelésére, hozzátéve, hogy az emelés azokat érintené, akik egyéb el­látásban nem részesülnek. A határozati javaslat általános vitájá­ban a képviselők nem is elsősorban a szóban forgó tervezetről, hanem a tár­sadalombiztosítás tervezett reformjával kapcsolatban fejtették ki nézeteiket. Következő napirendként az állami és szakszervezeti vagyon szétválasztásá­ról és a szabad szakszervezeti szervez­kedést biztosító vagyoni feltételek meg­teremtéséről szóló törvényjavaslat álta­lános vitáját kezdték meg a képviselők. E tervezet — mint arra az előterjesztő MDF-es képviselő, Palkovics Imre is utalt — a szakszervezeti vagyon meg­osztásával az újonnan létrejött szak- szervezetek és munkástanácsok esélye­gyenlőségét kívánja biztosítani az üze­mi tanácsi választásokon. A törvényjavaslat általános vitájá­ban szót kérők — a szocialista képvise­lők kivételével — valamennyien támo­gatták a tervezetben körvonalazott in­tézkedéseket. A szokásoknak megfelelően az Or­szággyűlés kedd délután interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját. Horváth Tivadar (SZDSZ) az agrár­kutatás csődje miatt kongatta meg a vészharangot a földművelésügyi mi­niszterhez címzett interpellációjában. Gergátz Elemér földművelésügyi mi­niszter jogosnak, időszerűnek tartotta az interpellációt, s leszögezte: A jövő­ben nem az intézményeket, hanem a kutatásokat támogatják, pályázatok útján osztva el a forrásokat.. Az inter­pelláló képviselő — a csupán ígéretek­ben létező póttámogatásra hivatkozva — nem fogadta el a választ. A törvény- hozás ellenben igen. Paris András (SZDSZ) a honvédelmi minisztert interpellálta azzal kapcsolat­ban, hogy a kiürített szovjet objektu­mok bizonyos ingatlanrészei rejtélyes módon társasági vagyonná alakultak át. Kifogásolta, hogy miközben a volt szovjet ingatlanok hasznosítása során az önkormányzatok prioritását hang­súlyozzák, számos esetben az önkor­mányzatok megkerülésével szovjet— magyar vegyes vállalatok rendelkezésé­re bocsátanak vagyontárgyakat. Für Lajos honvédelmi miniszter megerősí­tette az önkormányzatok pioritásának elvét, hangoztatva, hogy a vegyes vál­lalati kezelés a hasznosításra alkalmat­lannak ítélt szovjet objektumok eseté­ben jöhet szóba. Páris András nem tar­totta megnyugtatónak a miniszter vá­laszát, s ezért nem fogadta el azt. Ha­sonló álláspontra helyezkedett az Or­szággyűlés is, ezért a kérdés vizsgálatát az alkotmányügyi, valamint a gazdasá­gi bizottságnak utalták át. Molnár Péter (Fidesz) a sajtótermé­kek terjesztésének ügyészi feifüggeszté- ‘sé ’ tárgyában interpellált á legfőbb" ügyészhez. A képviselő, a nemzetközi, konvenciókkal összhangban csak a leg­szűkebb körben tartotta elképzelhető­nek a sajtószabadság korlátozását. Ez­zel kapcsolatban megkérdezte: mi indo­kolta, hogy az ügyészség felfüggesztette az Új Hölgyfutár című lap terjesztését. Dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész he­lyettese emlékeztetett arra, hogy a nem­zetközi konvekcióknak megfelelően ha­zánkban is bíróság intézkedik — az ügyészség javaslatára — a terjesztés be­tiltásáról. Ám a jelenlegi jogszabályok lehetőséget adnak az ügyészség számá­ra, hogy ideiglenesen felfüggessze a ter­jesztést. Ez történt az Új Hölgyfutár ese­tében is, amelynek címlapját közerköl­csöt sértőnek vélte az ügyészség. Az ügyben egyébként a fővárosi bíróság mond ítéletet. A képviselő — rossz pre­cedensnek ítélve az ügyészség cselekmé­nyét — elutasította a választ, az Or­szággyűlés viszont elfogadta. Hústanács alakult Budapesten a hústermelők, -fel­dolgozók és kereskedelemi szerveze­tek képviselői Vágóállat és Hús Ta­nácsot alapítottak keddi tnácskozá- sukon—tájékoztatta a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Or­szágos Szövetsége a távirati irodát. * Vállalkozók, figyelem! % * Kecskemét központi helyén levő, J * korszerű vendéglátó-ipari * * és egyéb kereskedelmi * * tevékenység végzésére * * kiválóan alkalmas * helyiség üzemeltetéséhez * tökével rendelkező | * vállalkozótársat keresünk * J Leveleket: „Korszerű 75438" ^ * jeligére a kecskeméti * * Magyar Hirdetőbe kérünk. * * 75438 * * ^ * A keddi tanácskozáson megje­lentek képviselték a hústermelők, -feldolgozók, kereskedelemi szer­vezetek széles körét. A jelenlévők egyetértettek azzal, hogy az agrár­ipar kialakítása, szabályozott mű­ködése megkívánja az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság mellett egy olyan szakmai, önigaz­gató terméktanács működését, amely előzetes véleményt formál, és javaslatokat dolgoz ki a húster­melés, -feldolgozás és -forgalma­zás kérdéseiben. Ezzel hozzájárul­hat a tanács ahhoz, hogy a bizott­ság idejében meghozza a szükséges és helyes döntéseket. A most meg­alakult tanács 23 tagjából 11 a ter­melőket, 11 a feldolgozókat és a kereskedelmi szervezeteket, egy pedig a fogyasztókat képviseli. (MTI) * ZT. J. ,T. .Ti ,T. ,T. ,T. ,T. .T. .T, .T. .Ti LV, ,T. .Ti ,T. .T. .Ti 1T1 ,T. J, kL Ji kL kZi 414 A tX* kL kL iL kL kL kL ,Tk ,T, kTk Ui ,Tk tp tp tP rp “ *p TJT Ip íp rp T T rp T rp rp fp *p T fp rp "2? rp T T w T T w T w T T T T rp rp rp rp rp rp TJT * * * * * ® * PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A Garbai Sándor Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola igazgatója pályázatot hirdet: 1 építészmérnök (üzemmérnök) részére, tanári munkakör betöltésére, 2 érettségizett szobafestő szakmunkás részére, szakoktatói munkakör betöltésére. Három év szakmai gyakorlat szükséges. Fizetés megegyezés szerint. Pályázati határidő: 1991. július 31. Cim: 6401 Kiskunhalas, Kazinczy u. 5. sz. Pt. 45. 2616 ® ®*® ® * A Kárpótlási Hivatal közleménye Hatályba lépett az a kormány- rendelet, amely az 1938—1945 közötti időszakban személyes szabadságuktól megfosztottak (deportáltak, munkaszolgálato­sok, gettóba zártak, internáltak) nyugdíjkiegészítéséről intézke­dik. Értesülésünk szerint az érin­tettek soraiban még mindig van­nak olyanok, akik — korábban publikált tájékoztatóink ellenére —nem, vagy nem eléggé ismerik a nyugdíjkiegészítéssel kapcsola­tos tudnivalókat. Ez szükségessé teszi, hogy ismételten felhivjuk az érdekeltek figyelmét az alábbi­akra: Azok, akik eddig nem nyújtot­tak be kárpótlás iránti kérelmet, de azt július 31-éig megteszik, 1990. április 1-jétől visszamenő­leg kapják a nyugdíjkiegészítést, ugyanúgy, mint akik kérelmüket már korábban beadták. Azok ré­szére viszont, akik augusztusban vagy még később jelentkeznek — a társadalombiztosítási jog­szabályok szerint — csak 6 hó­napra visszamenőleg folyósítják az emelést. Nyomatékosan kérjük az újonnan jelentkezőket, hogy azé célra rendszeresített adatlapot gondosan töltsék ki. Feltétlenül írják be a nyugdíj folyósí tó-törzs- számot (a szelvény alapján), ne­vüket, lakáscímüket, azt, hogy mettől meddig szenvedtek sérel­met és milyen formában. Az adatlaphoz szükséges hiteles iga­zoló iratok csatolása is. A hivatal elfogadja az eredeti okmányok fénymásolatát is, ha azt az érdek- képviseleti szerv aláírással és pe­cséttel hitelesíti. A másik lehető­ség: akinek eredeti okmányai vannak, behozhatja hivatalunk­ba és itt készítenek fénymásola­tot, majd visszaadják az eredeti okmányokat. Azok, akik nem rendelkeznek igazoló dokumentummal, két ta­núval igazolhatják a velük tör­ténteket. Tanúk hiányában az érintettek személyesen tehetnek úgynevezett ügyfélnyilatkozatot egy helyi önkormányzati szerv ügyfélszolgálati irodájában ar­ról, hogy 1938 és 1945 között mely időpontban, milyen sérel­met szenvedtek. Fentiekkel összefüggésben közöljük azt is, hogy a személyes szabadságuktól jogtalanul meg­fosztottak érdekképviseleti szer­vezetei — itt a hitközségekre, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesületére, a Nácizmus Üldö­zöttéinek Bizottságára utalunk — segíthetnek az esetleg hiányzó igazoló iratok pótlásában, ha ezt az ügyféltől hivatalunk kéri. Az igazolás tartalmazza, hogy az érintett, melyik év melyik hónap­jának, mely napjától meddig szenvedett joghátrányt. Végezetül: a mostani nyugdíj­kiegészítés —, amelynek folyósí­tása a harmadik negyedévben már várható, — nem jelenti a kárpótlási ügy befejezését. A sze­mélyes szabadságuktól jogtala­nul megfosztottak kárpótlására külön törvény készül. Ez kiterjed mindazokra, akiket 1938 és 1989 között ért sérelem. Azoknak, akik a kárpótlásra vonatkozó igényüket már korábban beje­lentették, nem kell új adatlapot beadniuk. (OS) EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Szociáldemokrata tanácskozás Jugoszláviáról A jugoszláviai népek közötti együttműködés új útját csak önren­delkezésük alapján lehet megtalálni, s a megoldás sem katonai erőszakkal, sem külső nyomással nemérhető el. így foglaltak állást kedden Bécsben néhány, a jugoszláv válságban közelebbről érin­tett""európai ország szociáldemokrata pártjainak vezetői, akik Franz Vranitzky kancellárnak, az Osztrák Szociáldemokrata Párt elnökének meghívására tartottak megbeszélést e problémáról: A bécsi pártközi megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy a jugoszláv válság megoldásának előmozdítására irányuló nemzetközi erőfeszítésekbe a maga eszközeivel be kellene kapcso­lódnia a Szocialista Internacionálénak is. London előtt Bár még hat nap választ el a hét leggazdagabb ország vezetőinek londoni csúcstalálkozójától, máris egyre több kommentár foglal­kozik az eseménnyel, amelynek ezúttal fokozza a jelentőségét, hogy a háromnapos csúcstalálkozó befejeztével Mihail Gorbacsov szov­jet államfő találkozik az angol fővárosban jelenlevő nyugati veze­tőkkel. Már ez a tény is megerősiteni látszik azt a feltevést, hogy a hét nyugati vezető július 15. és 17. között nagy teret szentel majd a Szovjetunió gazdasági és politikai helyzete vizsgálatának, valamint annak a kérdésnek, hogy nyújtsanak-e egyáltalán gazdasági segítsé­get Moszkvának, és ha igen. milyen mértékben és formában. A Reuter moszkvai tudósítójának véleménye szerint Gorbacsov inkább politikai támogatást szeretne kapni a hét nyugati vezetőtől, mint készpénzsegélyeket a Szovjetunió számára. megvételre kínálja az alábbi létesítményeket, üdülőtelket: 1. szervizműhely-épület, alapterülete 200 m2, Hajós-pincék, 54-es főútvonalon; 2. üzemanyagtöltő-állomás, 4 kútfejes, Hajós-pincék, 54-es főútvonalon; 3. Hajós, Ady u. 8. sz. alatti, Petőfi-székház elnev^ésű, 100 m2 alapterületű épület, ahhoz tartozó zártkert; 4. szolgálati lakás, 155,76 m2 alapterületű épület, Hajós, Fácános u. 7/A szám alatt; 5. Kiskunmajsa üdülőtérségében lévő, tartós használatú, 3 db, 432 m2-es üdülőtelket. További információt és tájékoztatót a termelőszövetkezet irodájában a tsz közgazdasági elnökhelyettese ad. Vásárlási szándék bejelentésének határideje a hirdetés megjelenését követő 2 hét. Telefon: Hajós 7. 2642 + ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦

Next

/
Thumbnails
Contents