Petőfi Népe, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-08 / 158. szám
PETŐFI NÉPE 1991. július 8., 3. oldal Kisgazdaamnesztia Ezentúl minden fegyelmi ügy, amely a személyiségi jog megsértésével kapcsolatos, az FKgP Országos Fegyelmi Bizottsága illetékességi körébe tartozik — döntöttek a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt szombati kibő- | vített országos vezetőségi ülésén. Ez a határozat a július 6-a utáni „magatartásra” vonatkozik, s elő- I írja azt is, hogy a vétkes tagsági I jogát azonnal fel kell függeszteni. ; Ezzel egyidejűleg amnesztiát kap I minden olyan korábbi cselekedet, nyilatkozat, amellyel a nyilvános- J ság előtt bármelyik párttag szemé- 1 lyiségi jogát megsértették. Az országos vezetőség arról is határozott, hogy a párt tavalyi évről szóló pénzügyi jelentését beterjeszti az Állami Számvevőszéknek, és a szükséges vizsgálatokat e szerv hatáskörébe utalja. A parlamenti frakció vezetőségének egy héttel ezelőtt lejárt mandátumát -— ügyvezetői megbízatással — az őszi parlamenti ülésszak megkezdéséig meghosszabbították. Az országos vezetőség — négy tartózkodással, ellenszavazat nélkül — tudomásul vette Pártay Tivadar kilépését a Független Kisgazdapártból. [Puccsszerű, alkotmányellenes Az MSZP a szakszervezeti törvényjavaslatról Az elmúlt héten előtérbe ke- Irült belpolitikai kérdésekről, valamint a jugoszláviai helyzetről I tanácskozott szombaton a Magyar Szocialista Párt országos I választmánya. Mint Horn Gyula pártelnök a I sajtó képviselőinek elmondta: a kárpótlási törvény elfogadásával, valamint az egyházi vagyonról és az önkormányzatokról szóló törvények várhatóan rövid időn belüli megalkotásával új helyzet állt elő az ország politikai életében. Ez a kormány részéről tudatos törekvés volt, ami azt szolgálja, hogy egy szűk — a század elejei kisnemesi és nyárspolgári réteghez hasonló — csoport számára előnyös anyagi helyzet teremtődjön. Az MSZP szerint ebbe a folyamatba illeszkedik a puccsszerűen beterjesztett szakszervezeti törvényjavaslat is, amely több pontjában is alkotmányellenes. Jugoszláviával kapcsolatosan Horn Gyula leszögezte: a kérdésbe magyar részről nem szabad egyoldalúan beavatkozni, s az sem helyes, ha minősítjük az egyes köztársaságok politikáját. KIINDULÓPONT: A HORVÁT ÉS SZLOVÉN ÖNÁLLÓSULÁSI SZÁNDÉK Az SZDSZ elveti az erőszakot Idényzáró ülést tartott szombaton az SZDSZ országos tanácsa. A tanácsülésen a politikai helyzet általános értékelése mellett határozat született a szakszervezeti tag- díjfizetés önkéntességével és a szakszervezeti vagyon ideiglenes zárolásával, valamint a jugoszláviai válsággal kapcsolatban. Pető Iván a sajtó képviselőinek elmondta: Az SZDSZ üdvözli a parlamentnek azt a döntését, hogy végre sürgősséggel napirendre tűzi a szakszervezeteket érintő törvény- javaslatokat, és kívánatosnak tartja, hogy a szakszervezeti választásokra legkésőbb jövő tavaszig sor kerüljön. Ezt követően a választási eredmények arányában lehetne végrehajtani a szakszervezeti vagyon felosztását. A jugoszláviai válságról szóló határozat leszögezi: a jugoszláv állam alkotmányos válságát csak békés, tárgyalásos úton lehet rendezni, az SZDSZ mindenfajta erőszakos megoldási kísérletet elítél. A tárgyalásos rendezésnek azonban kiindulópontként kell elfogadni, hogy a szlovén és horvát köztársaság polgárai népszavazáson nyilvánították ki önállósulási szándékukat. VELEMENYEK — SZABADON Mi fizetjük a milliós autók kárait A Petőfi N épe június 2-i számában „Inkább veszek egy kerékpárt” címmel sok autós ne vében jelent meg egy cikk, mellyel kapcsolatosan én is szeretném véleményemet kifejezni sok százezer autós nevében, de mindezt nem névtelenül, mert tudom, hogy az ország autósainak nézete legalább 90 százalékban egyező az enyémmel. Nem beszéltem még olyan gépjármű-tulajdonossal vagy gépjárművel sem rendelkező személlyel, aki egyetért a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Merem állítani, hogy e népnyomorító jogszabályt nem gyakorlati emberek alkották és fizetésük sokszorosan meghaladja a mai magyar állampolgár átlagfizetését vagy netán éppen az átlagnyugdíját. Merem állítani, hogy amennyiben ezen évszázad legigazságtalanabb politikai döntése a Trianoni békeszerződés volt Európában, úgy a rendszerváltás után hozott jogszabályok között ez a legigazságtalanabb és legmegalapozatlanabb jogszabály. Nem kell különösebb számítás ahhoz, hogy évente kb. 16 000 km-t kell autózni ahhoz, hogy az előzőleg benzinárba beépített kötelező biztosítás összege azonos legyen a mostani biztosítás összegével. Kérdezem: ki autózik ma Magyarországon eny- nyit ilyen benzin- és alkatrészár mellett? Megjegyzem: aki ennyit autózik, annak a vállalat megtéríti a gépkocsihasználati díjat vagy éppen üzleti ügyleteiben megtérül. De: az átlag állampolgár ...? Ez a legnagyobb kérdés! Legtöbb ember csak évi 4-5000 km-t autózik a legszükségesebb ügyekben, nem is beszélve arról, hogy milyen sokan csak szociális ellátás, betegszállítás vagy tanyasi gyermekek iskolába szállításának céljából használják az autót. Luxuscélra igen kis réteg használja ma már az autót. Igazságtalan ez a jogszabály azért is, mert azokkal az emberekkel akarják —nem a biztosítók, hanem a jogszabályalkotók — megfizettetni a milliós autókban keletkezett károkat, akik hosszú évek nélkülözése és spórolása folytán bírtak venni egy Trabantot vagy Skodát, legjobb esetben egy Ladát. Ugyanakkor ha statisztikai vizsgálatot tartanánk, létszámarányosan éppen a milliós autók követnek el több balesetet a gyorshajtás miatt. Nagyon sok érvet lehetne még felsorolni e jogszabály igazságtalansága mellett, de végezetül csak két dol- gotemlítek meg. Eddig az volt a gyakorlat, ha véletlenül a parkolóban ki- vagy beállás közben meghúzat- tam egy autót, betétlapot tettem a szélvédőre, mert a biztosító nem szankcionált engem, hanem minden kötelezettség nélkül kifizette az okozott kárt; ezután senki sem fog betétlapot hagyni, mert az neki kerül pénzébe. A másik dolog pedig az, ha valaki ezután hátulról figyelmetlenségből az én autómba szalad és nekem kárt okoz, nem fog nekem betétlapot adni, hanem vitatkozik velem, netán durva szavakat használ vagy rosz- szabb esetben testi fenyítést alkalmaz, egyszóval megszaporodik a durvaság az országutakon, mert a biztosító őt szankcionálni fogja az okozott kárért és ezért nem fogja elismerni. Befejezésül: én annyivaljobb helyzetben vagyok, mint az említett cikk írója: nekem nem kell kerékpárt venni — ami ma nem kis pénzbe kerül —, mert van. Ha kifizetem a kötelező biztosítást, akkor nem sok pénzem marad benzinre, csak a nélkülözhetetlen utakat futja. A leírtak alapján és még sok fel nem sorolt okból a jogszabály alkotmányellenesnek is minősíthető, mivel az alkotmány 8. paragrafusa (1) bekezdésébe ütközik, amennyiben az embereknek a szociális biztonságához való alapvető jogát sérti. Tisztelettel az autóstársadalom nevében: Bazsa Sándor nyugdíjas Jattolj, s nem lesz több gondod Az elmúlt év szeptemberének közepén kerültem betegállományba; előbb kézfejen, utóbb a két alsó végtagon jelentkeztek a köszvénynek nevezett betegség egyre súlyosbodó tünetei. Hónapok óta csak görbebottal közlekedek, hol a bajai, hol a pécsi kórházban próbálnak gyógyít- gatni, ám a javulás nagyon lassú. Legutóbbi zárójelentésem a POTE I. Sz. Belgyógyászati Klinikáról származik (május hó 24-én), s ennek summája: „Therápia—változatlan, non potest (azaz: keresőképtelen)”. Július hó 5-ére rendeltek Pécsre újabb kontroli-vizsgálatra. Mindezek ellenére februártól megy a kötélhúzás, mert a bajai rendelőintézet megannyi főorvosa szerint kutya bajom, mehetek dolgozni. 1990 novembere óta hét esetben idéztettem Bajára úgynevezett 4-8 hetes felülvizsgálatra, legutóbb, július elsején a magasabb orvosi fórum, a döntőbizottság vendége voltam. A főorvosi grémium minden esetben munkaképesnek talált, s minden bajai felülvizsgálat során dr. Idei István főorvos szava volt a döntő, aki — egyebek között — tudtomra adta: „Nem vagyunk kötelesek figyelembe venni a pécsi klinika orthopéd szakembereinek véleményét...” Bátorkodtam megkérdezni az önmagához következetes belgyógyász főorvost (aki furcsa módon a saját bizottsága felett álló bizottságnak is a feje): mint géplakatos, hogy tudok érdemi munkát végezni, kezemben görbebottal, kínzóan fájó bokákkal, amiket ugyebár terhelni nem szabad? „Teremtsen magának egzisztenciát!” hangzott a verdikt a mindenható főorvostól. Ne emeljen, ne mászkáljon létrán, ne mozogjon sokat, ne álljon egy helyben..- kaptam útravalóul. Megköszöntem a „praktikus” tanácsokat, s elmentem szakorvoshoz. Amiket ott hallottam az eljárás és annak szereplői minősítéséről — kíméletből nem írom ide. Lényege a vizsgálatnak: nem lehetek keresőképes egyelőre .Pihenni, gyógyszereket szedni, terápiás kezelést igényelni, bottal járni — ez a szakorvos végkövetkeztetése. Még nem tudom, mi lesz a pécsi orthopédia legújabb diagnózisa, de már látni vélem dr. Idei főorvos gúnyos mosolyát: Húzzuk az időt, lop- ' juk a drága táppénzt? szinte hallom a keresztkérdések tömegét. Közben súgnak a szomszédban: Jattolj valamennyit, s nem lesz több gondod a bizottságnál... Hát ebben nem vagyok partner, elvégre is két kisiskolás gyermekem van, a gyógyszereket sem ingyen adják, meg élni is kellene valamiből. Szalai József Vaskút A HIDROMARK KFT. * * rövid határidővel vállalja * rakodó- és kotrógépek (UN—053, T—174/2, K—406 stb.) * helyszínen történő javítását, * hidraulikus és egyéb fődarabok telephelyi felújítását. * £ Ügyintéző: Csökmei László. * Telephely: Békéscsaba, Lestyán Gy. u. 6/1. * Telefon: 06(66)27-783, 23-110. Telex: 83-290. A VÉRES ÉJSZAKA UTÁN TISZAKÉCSKÉN Emberölésért áll bíróság elé a kutyatulajdonos (Folytatás az I. oldalról) A tragédia azért is megdöbbentő, mert nem ez volt az első eset, hogy Zombori kutyái Friedrichre támadtak. Az öreget néhány hónappal ezelőtt megharapták ezek az állatok, amiért a gazda kétezer forint kártérítést volt kénytelen fizetni. Ebből azonban nem okult Zombori Ferenc, továbbra is szabadon tartotta ebeit, hivatkozva arra, hogy elzavarják a betörőket és más gyanús alakokat a tanyájától. Friedrichet is többször figyelmeztette: ne mászkáljon a tanyája környékén ittasan, mert a kutyák nem kedvelik a részeg embereket. A vérengző állatok persze egyáltalán nem válogattak. Időnként széttéptek néhány birkát a tsz-ből, sőt, rendszeresen eljártak a környékbe vadászni. Még a lovas kocsikat is megtámadták. A környéken lakók botok nélkül ki sem merészkedtek az utcára. Az állategészségügyi szolgálat hiába rendelkezik úgy, hogy vadászengedéllyel rendelkező személy köteles lelőni a szabadon koncsorgó kutyákat, ez nem történt meg. Szomorú, hogy Tiszakécske belterületén sem jobb a helyzet. Az önkormányzat szabálysértésekkel foglalkozó tisztviselője, Sipos József panaszkodik, hogy egyre több a gondjuk: Egymás után érkeznek a bejelentések a kóbor kutyák miatt. Félve engedik ki a gyerekeket az utcára, mert iskolából, óvodából hazamenet nincsenek biztonságban. A város szélén lévő utcákban meg egyenesen védelmi „fegyverekkel" lehet csak közlekedni. Van, aki a kismotorja alatt vascsövet tartogat, hogy legyen mivel elzavarni a rátámadó kutyákat. Erről a kutyaéletről maga a sintér, Pálinkás Vince tudna többet mesélni! Nyolc éve áll ezzel a tevékenységgel a város szolgálatában, de hogyan? Néhány éve még a sintér munkafeltételei rosszabbak voltak a mostaninál, de kevesebb eb kószált az utcán. Miért? Pálinkás úr nem akar erről beszélni, mondván, hogy nem lehet, de úgysem titok senki előtt, hogy mérget adtak a kutyáknak. Egy sintértelep létrehozásánál ez mégis csak olcsóbb volt. Pálinkás Vincét azonban érték és érik támadások. Ha egy kutya megharap egy gyereket, nem győzi csillapítani a szülőket. Ha viszont eltünteti a szabadon kószáló kutyákat, az állatvédők ugranak a nyakának. Nemegyszer kutyagolt a városházára, hogy változtassanak az áldatlan helyzeten. Adjanak pénzt, hogy ketreceket csináljon, lovas kocsit vegyen, hiszen nem hordhatja a kutyákat a hátán, és nem utolsósorban etetni kellene valamiből az elfogott állatokat. Eddig Pálinkás Vince mindezt saját zsebéből állta, sőt, maga fizetett — a létminimum határát súroló fizetéséből — azoknak az embereknek, akik segítettek hurokkal elkapni a csavargó ebeket. Az utóbbi időben persze valamivel javultak a körülmények. A sintér- telepnek kinevezett helyen van már három ól, ahol három kutyát lehet tartani, s maga a sintér is kapott „rezidenciát” — mégis legyen hol kezet mosnia — s amit Pálinkás Vince — a hagyományokhoz híven a saját pénzéből festetett ki. Az önkormányzat természetesen foglalkozik az üggyel. Érdeklődésemre Szijj László polgármester elmondta, hogy hetek, sőt, hónapok óta tart a vita az állattartási rendeletről. A képviselő-testületnek nagy dilemmája ez, nem is sikerült eddig döntést hozni. Egy biztos: máris kellene egy fegyver, amivel el lehet kábítani a kiszemelt ebeket. Egy ilyen puska azonban százezer forintba kerül, aminek megvétele sajnos — testületi döntést igényel. Nem beszélve a telep kialakításáról, ami újabb költség, hiszen ketrecekre és élelemre van szükség. Mindaddig, amíg ezeket a feltételeket nem biztosítják, a sintér nem tud komolyan működni. A képviselőknek tehát — a szokásostól eltérően — gyorsabban kellene határozniuk. Mert ugyanolyan fontos, hogy az emberek biztonságban érezzék magukat az utcán, mint az, hogy mondjuk szálloda épüljön a városban. Egyébként Friedrich Károly tragikus halálesetében folyik a nyomozás. Az már biztos, hogy Zombori Ferenc gondatlanságból elkövetett emberölésért kerül bíróság elé. A kutyái viszont most is ugyanúgy szabadon kószálnak, mint azon a bizonyos véres éjszakán. Benke Márta „HARC” SZABADSZALLASON Nem az ellenség rajtaütése (Tudósítónktól) Bedöglött az akkumulátor, elment az olajnyomás vagy éppen árokba csúszott a kocsi — egy-egy út során bármikor előfordulható bosszantó apróságok. Ilyenkor az ember feltűri az inge ujját és az utasok elismerő tekintetétől kísérve — valami csodában bízva — felnyitja a motor- háztetőt és a csomagtartót. Egy kicsivel persze már bonyolultabb a helyzet akkor, ha javítás közben a fejünkön rohamsisak lötyög, a gázálarcnak pedig állandóan kéznél kell lennie. Nem tudom, ki hogyan van vele, de engem például határozottan idegesítene, ha a domb mnelletti bokorból — miközben a dűznit babrálom — valaki géppisztollyal lőne rám ... * 2587 * *** }|C A Magyar Honvédség leendő harc- és gépjármű-technikusai vizsgáztak több napon keresztül Szabad- szálláson, a Hunyadi Mátyás Kiképző Központ gyakorlóterén. A hazai hallgatókkal együtt hat angolai és tizenkilenc jemeni katona fejezte be tanulmányait ebben az évben a tiszthelyettesképző iskolán. — Alakulatunknál már második éve folyik a külföldi szakemberek képzése, a mostani végzősök pedig az első olyan évfolyam, akik az oktatásért valutával fizettek — mondja Klíma Sándor alezredes, a kiképzési osztály vezetője. - Kiképzésük a magyar hallgatók programjára épül, de közben természetesen messzemenően figyelembe vesszük a küldő fél kívánságát is, amely főleg az otthoni eszközöknek a megismertetésére vonatkozik. A végzősök a hét elején harcászatból és javításból vizsgáztak, most pedig technikai biztosítási feladatokat hajtanak végre. Ez alkalommal a vizsgarend eltér a megszokottól, ugyanis itt — valószínűleg az országban egyedülálló módon nem tételt húznak a hallgatók, hanem az egymást logikailag követő feladatok végrehajtására sorsoljuk ki a vizsgázó nevét., A közel egyhetes tábori körülmények közt végrehajtott foglalkozás bemutató harcászati gyakorlattal zárult, melyet megtekintett Muhsen Nagi Bin Nagi, a Jemeni Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. aki elismerően szólt a felkészítés színvonaláról. Elmondta, hogy a Szabadszálláson végzett szakemberek alapos elmé• A látvány nem mindennapi: színes bőrű katonák, magyar egyenruhában. leti és gyakorlati tudással rendelkeznek és tudomása szerint kiválóan megállják a helyüket az otthoni körülmények közt is. A vizsga eredményesen zárult, a külföldi diákok közül bár néhányan még szívesen maradnának senki sem kényszerült évismétlésre. Pár hét múlva hazautaznak tehát ezek a jemeni és angolai diákok, és bár nálunk liszthelyettesi iskolát végeztek, saját elmondásuk szerint otthon tiszti rendfokozat várja őket. . . Galambos Sándor , CSAK KERDEZEM. Miért van az mostanában, hogy minél értékesebb valami, armed kevesebbet ér? Azazhogy nem lehet eladni. Legyünk őszinték, tegyük a hasunkra a kezünket, mi a jobb: a krumplis lángos vagy az erdélyi flekken sok hagymával? Ezzel szemben a lán- gosért nap nap után hosszú sorok kígyóznak, a sertéseknek meg még minisztériumi közbeavatkozásra is alig-alig akarják vérüket ontani, mintha az lenne a célirányos, ha valami isteni csoda folytán átvál t óznának krumpli vá. Persze még ez se lenne jó, mert mint hallom, mostanában a növényi eredetű táplálékok sem érnek semmit. Egy téesz a minap fölajánlotta búzatermését fűtési célokra. Egy hőközpontot lehetne üzemeltetni a gabonával, igen hatékonyan, kinek fájna „az égő élet”? Amikor majd jön a tél, melegen duruzsol a radiátor, mi jóízűen beleharapunk a frissen illat o- ' zó barnaszénbe, sajnos, zsír nem lesz rá, mert a végelgyengülésben kimúlt disznókat eltemették. Temetni ugyanis olcsóbb, mint disznót vágni. így fogunk majd csendesen éldegélni, a Thomas Mann- könyvek lapjaival pucoljuk az ablakot, a Popó Magazint meg bőrbe köttetjük, a tokaji aszút lábmosásra használjuk, a szuperbenzint viszont palackozva vehetjük meg a dollárboltokban. Nem lesz gondunk semmire, csak arra kell majd vigyáznunk, hogy ha valami értékes dologra bukkanunk, akkor gyorsan dobjuk el, mert még a nyakunkon marad. Hámori Zoltán r
