Petőfi Népe, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-04 / 155. szám
PETŐFI NÉPE 1 991. Július 4., 5. oldal kisfiúnak A KECSKEMÉTI TAXISOK KINŐTTÉK A VÁROST Fuvarelosztás pofonokkal Valami nagyon nincs rendben a kecskeméti taxisok körül. Köny- nyen meggyőződhet erről bárki, aki nyitott szemmel jár a belvárosban. A Centrum Áruház melletti kijelölt parkolónál többnyire hosz- szú kocsisor várakozik tétlenül, órákon keresztül. A nyugalom csak látszólagos, hisz az éterben, a CB-rádiókon keresztül gyakorta elhangzanak olyan ingerült beszélgetések, amelyek nehezen viselnék el a nyomdafestéket. Az állomásnál, ha lehet, még feszültebb a helyzet: a hírek szerint nem ritka itt a pofozkodás sem a „pilóták ” között. Úgy tűnik tehát, a tavaly ősszel, a taxisblokád idején tapasztalt egység már a múlté. Leszerelt rendszámok — Két éve kezdtem taxizni, amikor megszűnt a korábbi munkahelyem — mondja Körös Gábor, az Aranyhomok taxi vezetőhelyettese. — Volt egy hivatásos jogosítványom, s úgy gondoltam, belevágok. Bizonyos ideig magam is „mezítlábas” (azaz társaságokon kívüli) voltam. Aztán bevettek az Aranyhomok csapatába. Utánam is sok új fiú érkezett, de néhányuk- tól kénytelenek voltunk megválni, mert a honvédkórházhoz, az állomástól, a Mükerten keresztül vitték az utast. Ám ezzel nem oldódott meg a probléma, mert az illetők azóta is taxiznak. — Sok baj van a mezítlábasokkal — állítja Dobosi Mihály, a Szigma társaság vezetőhelyettese —, egyik-másik kocsija meglehetősen piszkos, elhanyagolt és kriminális műszaki állapotban van. Az utcákat gyakran nem ismerik, s ha mégis, kerülővel viszik az utast. — Néhány hónapja tartott a rendőrség és a KPM egy komolyabb ellertőrzést' — emlékezik a töxténtekre Or esik Attila, a Diszkrét taxi vezetője. — Akkor bizony nem egy kocsiról lekerült a rendszám, mert kiderült, hogy nincs meg a taxiknál évente kötelező műszaki vizsga. Akadt, aki benzin helyett gázzal járt, de találtak olyan kollégát is, akinek nem volt meg a vállalkozói igazolványa. Az illetők, persze, gyorsan elrohantak, kifizették a bírságokat, megszerezték a szükséges papírokat és dolgoznak tovább, mintha mi sem történt volna. — A szervezett társaságokkal nincs különösebb gond — szögezi le határozottan Gyovai István, a Car-go társaság vezetője. — Az öt kecskeméti csapat, a Szigma, az Aranyhomok, a Car-go, a Diszkrét és a Kunság taxi házon belül nagyjából rendre tudja utasítani a renitenskedőket. Csakhogy ma a megyeszékhelyen csaknem kétszázan taxiznak. A társaságok összlétszámú 120 fő lehet. Aztán van hatvan bejegyzett mezítlábas. És rajtuk kívül ki tudja pontosan mennyien, akik időnként, úgy estefelé, gondolnak egyet, feldobnak a kocsijuk tetejére egy taxilámpát, és elkezdenek cirkálni a városban. A börtönből a volánhoz Abban valamennyi társaság képviselője egyetért, hogy száz- százhúsz taxisnál többre nem volna szüksége Kecskemétnek. Ám egyre gyarapodik a számuk. Bár tisztában vannak vele: napjainkban állampolgári jogon jár bárkinek a vállalkozói engedély, aki jelentkezik érte a hatóságnál, s megfelel az alapkövetelményeknek, mégis az a véleményünk, hogy a nyugati nagyvárosok példáját követve, az önkormányzatnak itt is be kellene szabályozni a kiadható engedélyek számát. Egyetértenek abban is, hogy az új kollégáknak csak a társaságokon keresztül szabadna bekerülniük — aszerint, hogy éppen akad-e hely számukra. — Sajnos7ez csak jámbor óhaj — legyint lemondóan Orcsik Attila —, most még ott tartunk, hogy senkihez sem tartozunk, nincs igazi felügyeleti szervünk. így fordulhat elő, hogy olyanok is dolgoznak a szakmában, akik nap mint nap lejáratnak bennünket. És tehetetlenek vagyunk velük szemben. Egy taxist például nem is olyan régen börtönbüntetésre ítéltek, mert betörőket fuvarozott a tett színhelyére. Aztán kiszabadult az amnesztiával. Megint megkapta az engedélyt, és most röhög a markába. Az állomásnál kaotikus állapotok uralkodnak. Van ott egy nagydarab, erős srác. Amikor beérkezik a vonat, odalép az utashoz és megkérdezi, hova akar menni. Ha az illető azt mondja: a Széchenyivá- rosba, akkor az első kocsihoz küldi. Ha meg Lajosmizsét jelöli meg útiránynak, már ki is kapja a kezéből a bőröndöt, s rohan hátra, a saját kocsijához. És akinek nem tetszik ez a fajta elosztás, az jobb. ha hallgat, mert könnyen szájon vágják. És kihez fordulhat az az utas, akit méltánytalanság ért? ... Elmaradt befizetések Kimondottan vagy kimondatlanul újból és újból visszakanyarodunk az önkormányzathoz. Á társaságok képviselői ugyanis elsősorban innen várnák a megoldást, a segítséget. Ehelyett, mint mondják: miközben minden illetékes szakember számára nyilvánvaló, hogy ma már nem lehet taxizásból tisztességesen megélni, egyre több bőrt akar a hivatal lenyúzni róluk. Példaként emlitik a területfoglalási díjat, ami korábban 1200 forintba került. Most 2400-ra emelték. Ráadásul a kiadott 180 engedélyhez csak negyven férőhelyet adott eddig a város. — A közterület-foglalási díjat az önkormányzati testület határozata alapján emeltük fel — magyarázza Novák Koméi, a kecskeméti polgármesteri hivatal mérnöki és környezetgazdálkodási irodájának főelőadója, majd hozzáfűzi: — a díj egyébként csaknem húsz esztendőn keresztül változatlan volt. S ha már ennél a témánál tartunk, meg kell mondanom: nagyon sok taxis tartozik ezzel a pénzzel. Sokan egyszerűen nem fizetik be a díjat. — A szakmájuk presztízséért aggódó taxisok panaszkodtak, hogy büntetett előéletűeknek is kiadják az engedélyt. Ezek szerint ma már nem szükséges erkölcsi bizonyítvány ehhez a munkához? — kérdezem Kolozsi R. Gyulától, a közigazgatási iroda főmunkatársától. — De továbbra is megköveteljük a vállalkozói engedélyek kiadásakor, ám ha változás történik, nem értesülünk róla, mert a bíróság nem ír az önkormányzatnak levelet. — Önnek mi a véleménye a taxisok számának korlátozásáról? — Elvben egyetértek azzal, hogy limitálni kellene, de a törvény egyelőre nem ad lehetőséget erre. Meg aztán itt van egy kényes kérdés: ha leszögezzük, hogy Kecskemétnek 120 taxisra van szüksége, ki mondaná meg, hogy melyikük folytathatja a munkát? — A taxisoknak nincs valós felügyeleti szervük,^ úgy érzik, nem tartoznak sehová. így nehéz mindenkivel betartatni a játékszabályokat. — Erre megoldás lehetne az ön- szerveződés. Nekik, maguknak kellene közösen kialakítaniuk a játékszabályokat. Csak ilyen alapokon lehet korrekt szolgáltatást nyújtani. Gaál Béla HETI SOROZATUNK Ki ez a pápa? 4 „Róma többé nem Rómában van." • II. János Pál ezt Czestohovában mondotta. A lengyel katolikusok legfőbb zarándokhelyén. (Különben onnan érkezik majd hozzánk.) Nem tudhatom egész pontosan, mit érthetett ezen a Szem- atya. Talán eszébe jutott Julius Slovacky költő 1848-as jövendölése: E világ viszályai közepett az Úristen szláv pápa számára készíti a trónt, ki nem fut el a kardok elől, mint az olasz... Elgondolkodtató, hogy az olaszok, különösen a rómaiak az első megdöbbenés után hamar megszerették a „Papa polacco-t”. Befogadták. Vajon miért? Talán csak azért, mert az olaszok nemigen nacionalisták? A Szentatya egy ízben lengyel kispapok előtt — azok kuncogása közben — igy gondolkodott hangosan: — Rómában azt mondják nekem, hogy az a jobb, amit a leírt szövegen kívül mondok. És ez a „szövegen kívüli”, zseniálisan rögtönző, nagy szónoki és színészi képességekkel, de ugyanakkor nagy szellemi és lelkierővel, mély meggyőződéssel rendelkező „showman” pápa kezébe vette a zarándokbotot, hogy végigjárja a világot. És mindig a saját szövegét mondta. E szöveg tartalma pedig az Istenbe, Jézus Krisztusba vetett mélységes bizaj- lom mellett talán elsősorban az emberi jogok melletti feltét - len kiállás volt. S ezt a tartalmat nemcsak a Szent Péter té r vasárnapi áldásai visszhangozták, hanem az első, a másodifi. de főként a harmadik világ székesegyházai, terei. Vele kapcsolatban legnagyobb élményem Chiléhez fűződik. Ahhoz a stadionhoz, amelyben Pinochet különítménj/e- sei ezreket öltek, kínoztak meg. Az utazás előtt nem kevesen rosszallották a hívők köpött is; jelenlétével a Szentatya — akarva-akaratlanul „hitelesíti" a diktátor hatalmát. De ott a stadionban — a prédikáció közben elsápadó Pinochet jelenlétében — II. János Pál élesen és egyértelműen ítélte el a terrort, az emberi jogok ; semmibevevését. Ezután pedig magához ölelt egy diákot, aki nemrég jött ki a börtönből. Joggal mondhatta róla tehát az észak-brazil éhségö •vezetek híres főpapja, a katonai diktatúrák elsőszámú közellensége, Don Helder Camara, akit jó- vagy rosszakarói „ vörös bíborosnak” is neveznek: „Olyan embert ismertem fel II. János Pálban, akit nem puha viaszból gyúrtak, hane m szívós, és tartós anyagból.” Mint köztudott, ez a pápa nemigen rokonszenvezett a különösen Latin-Amerikában elterjedt felszabadítási teológiával, amelynek gyakorlati megtestesülései a nyomor éí> az elnyomás ellen küzdő, a világi baloldallal is együttm üködő, milliókat tömörítő bázisközösségek. Valószínűleg félhette az egyházat, hogy összekeveredik a napi politikával. Nicaraguában láthattam; miután a pápát fogadó ükkor még szandinista kormány kulturális minisztere, a -világhírű • Emlék) j/ctos felvétel lesz a talán egész életére. pap költő i, Ernesto Cardenal kezet csókolt — II. János Pál kissé aty ásan — de azért szén tatyásan is — jobb kezének mutató v íjjával mintha figyelmeztette volna az előtte térdelőt: ,,Vigyáz z fiam, vagy pap vagy, vagy miniszter.” Akkc iriban nem egy német,, osztrák, francia, holland, belga és ar nerikai teológus, ill. püspökök vélekedtek úgy: a pápa a polit .ikához való viszony tekintetében mintha kissé más mércé vei mérne Lengyelországban és Latin-Amerikában. Eg; / azonban bizonyos: ez a pápa hallatlan népszerűséget nem egyszerűen annak köíszönheti, hogy ha kell, harminc nyel’ ven üdvözli híveit. Nem csak annak, hogy tud spanyolul tréfálkozni, lengyelül és franciául énekelni. Hogy a New Yoi k-i Madison Square Garden oszlopai alatt a dob ritmusát követve úgy tapsolt, mint egy vérbeli Rolling Stones- raj ongó. Egy régi lengyel barátja azt mondta róla: ha nem let t volna belőle pápa, nagy diplomata vagy kiváló kőműves lel .letett volna. Szinte mindent jól csinál. Róbert László • Megszokott kép a Centrum Aruház melletti kijelölt parkolónál. Hogyan vállalhatnak külföldiek Ausztriában munkát? Álláshoz — nyugati szomszédainknál — több módon is hozzá lehet jutni: országos napilapok vagy helyi újságok hirdetései nyomán, közvetlenül a leendő céghez benyújtott pályázat útján. A helyileg illetékes munkaerő-hivatalok, tanácsadó szolgálatok elvileg szintúgy kínálhatnak kinek-kinek munkát. Azt azonban nem árt azért tudni: nagy a konkurenciaharc, amely főleg a nyelvi nehézségekkel is küzdő, nem német anyanyelvűeket érinti. Ausztriában — külföldiek esetében — már szóbeli munkavállalási szerződés is érvényes, de — ha például háztartási alkalmazottakat vagy ipari tanulókat vesznek fel — az írásos megegyezés kötelező előírás. Noha az osztrák törvények szerint a szóban megkötött alku után is megkezdhető a munka, mégis az írásos szerződést ajánlják . A munkaviszony befejeztekor sem feltétel az írásos forma, tehát a szóbe :li közlés is érvényes, viszont az írásos foirma mindezek ellenére ebben az esetb en is javasolt. A felmondási határidő pgy hónap, ha a munkavállaló akar kilépni. Ha az állást a munkaadó szünteti nneg, ez hat hét, a két évnél nem régebbi, a cégnél letöltött munkaviszony esetében. Ha valaki 25 évig vagy tovább volt hűséges ugyanahhoz a vállalathoz, öt hónap felmondási idő illeti meg. A munkások törvényes felmondási határideje 14 nap. Ha a munkaviszonyt megszüntetik, minden dolgozónak alapvető joga, hogy minősítő bizonyítványt kapjon, amely azonban — sem állandó, sem szerződéses munkaviszony megszűnte végén - nem tartalmazhat a,7 illetővel kapcsolatban negatív kitételt. A külföldiek — így a magyarok is —, akik Ausztriában szándékoznak dolgozni, először is tartózkodási engedélyt szerezzenek be. Ezt indulás előt.t az osztrák konzulátus, illetve Ausztriába érkezésük után az ottani, külföldiek.et ellenőrző rendőrség, a Fremdenpol.izei adja ki. A tartózkodási engedélyen kívül foglalkoztatási engedélyre is szükség van. Ezt vagy a tartományi vagy a. helyileg illetékes munkaerő-hivatalnál kell kérni. A foglalkoztatási engedély ugyanakkor feltétele a munkavállalói engedély kibocsátásának, amelyet a munkába lépéskor be kell mutatni. Ez csak egy meghatározott állás betöltését teszi lehetővé, igy munkahelyesére esetén újra kell kérni. A kerületi közigazgatási hivatal által kibocsátott munkavállalási engedély és a munkaerő-hivatalok által kiállított foglalkoztatási engedély időbeli érvényessége összhangban kell, hogy legyen. Legalább ötévi ott-tartózkodás után kapható Ausztriában korlátlan tartózkodási engedély. Ennek feltétele az érvényes munkavállalói engedély és a büntetlen előélet hatósági igazolása. Ferenczy Europress A VERSENY NEM FENÉKIG TEJFÖL Mi lesz, ha belépünk a Közös Piacba? Hitek és tévlnitek keringenek a közvéleményben arról, hogy mit is remélhetünk a közös piaci tagságtól a magyar m ezőgazdaság szamara. Ezért különösen figyelemreméltó az a tanulmány, amelyet az Agrárgazdasági Kutatóintézet készített az EK-tajjság várható hatásairól. BAJ, HA KICSI, BAJ, HA NAGY A hazai mezőgazdaság adottságait elemezve a tanulmány leszögezi, hogy a közös piacihoz képest nagyon előnytelen a hazai üzemek méret szerinti megoszlása. Nálunk csak nagyon nagy és törpegazdaságok vanna k, holott az EK-ban a 20-50 hektáros gazdaságok a jellemzőek. Nagyon kevés nálunk a gép, a traktorszám például a németországinak a tizedét sem éri el ezer hektáron. További hátrány, hogy a meglevő gépek, nagyüzemre lettek tervezve, és felerészben elhasználódott példányok. A mag;yar mezőgazdaság versenyképességét rontja, hogy sokkal alacsonyabb a hazai munka termelékenysége, mint a közös piaci országoké. A szakértők ráadásul attól tartanak, hogy az elkövetkező néhány évben, a várható tulajdoni átalakulás következtében, ez átmenetileg még, csökken is. Minden érdekelt számára megfontolandó körülmény, hogy a Közös Piacba nem lehet félig belépni. Nem lehet csak az előnyöket elfogadni a korlátozások, kötöttségük nélkül. Különösen igaz ez a mező- gazdaságra. HOLLAND VAJ, OLASZ PARADICSOM A mai, meglehetősen anarchikus hazai mezőgazdasági termelést - amiből azért nagyon sokan nagyon jól élnek — alapjaiban át kell majd formál ni az EK agrárpiaci rendtartása szellemében. Ez értékesítési garanciát és határok között tartott árakat jelent. Ugyamakkor egy ma még elképzelhetetlenül erős versenyre kell a hazai élelmiszer-termelőknek felkészülniük. Ráadásul nemcsak a Közös Piac határainál, hanem itthon. Magyarországon is. Nem csak azt kell tudomásul venni, hogy miránk is kíméletlenül kötelezők lesznek a belépés után az igen szigorú egészségügyi, környezetvédelmi, eredet- védelmi szabályok, amelyek nélkül nem lehet árut bevinni az EK-ba. A hazai termelőket talán ennél is súlyosabban érintheti majd, hogy a magyar boltokban megjelennek a mienknél lényegesen szebb kivitelű, magas feldolgozottságú, többnyire; egészségesebb közös piaci élelmi - szerek. Meglehet, kezdetben drágábban. De csak kezdetben. Mert egy átmeneti időszak után — avni legfeljebb néhány év — a magyar élelmiszerek is a közös piaci aíron kerülnek majd forgalomba a mi üzleteinkben is. Ekkor pedig már valóban csak a minőség — vagy 'esetleg a hazafiúi érzés készteti a vevőt, hogy hazai húst, vajat, t ejter- méket vásároljon. BEFÜRDÜNK A BORRAL? Sokakat érdeklő és érintő') kérdés, hogy vajon mely ágazatok nak van egyáltalán esélyük a közös piaci áruk kíméletlen versenyében. A gabonák, az olajosnövények , továb bá a vetőmagvak és a hüvelyesek jó) eséllyel indulnak. A friss kertészet i termékekkel viszont nagyon nehéz bejutni a Közös Piacra. Ehhez a rni adottságaink nem igazán jc>k, és igen jelentős olasz, görög, span yol zöldségimportra is számítani kell. Kérdés, hogy a hazai piac elismeri-e majd a mi korai paradicsomunk fólia alatti termelésének pluszköltségeit, amikor az olasz paradicsom ugyanakkorra a szabadföldön ért be? A legkétségesebb a szőlő- és gyümölcstermesztés jövője. Ami az előbbit illeti, itt a keleti piacok ösz- szeomlása az elsőddeges veszély, hiszen a termés legnagyobb része szovjet piacra került. Annak pedig kevés esélye van, hogy ezt a hatalmas borexportot a Közös Piac átvállalná. Az állattenyés.ztés ágazatain belül a legnagyobb) eséllyel a kisállat- tenyésztők indulhatnak. A pulyka, nyúl, továbbá a tenyésztett vadak kelendőek. A juhexportnak is komoly esélyei lehetnek, de a hagyományos ágazatok termékei, a sertés és baromfi, valamint a marha csak a mainál lényegesem jobb minőségben számíthatnak „bebocsátásra". P. t.
