Petőfi Népe, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-31 / 178. szám

HOLNAP KÉTMILLIÓ KÁRPÓTLANDÓ Kitárul a Benkó-villa kapuja Elsőként olvasóink láthatják holnapi lapunkban a volt kecs­keméti vízműigazgató neveze­tes szolgálati lakását. ÁLDOZATOK EGY CSALÁDBÓL Tegnap késelés, ma rablás Végzetes veszekedés címmel tegnap bűncselekménnyé vált családi perpatvarról adtunk hírt. Nevezetesen: egy lajosmi- zsei férfi késsel mellbe szúrta pénteken feleségét. Kevesen gondolták volna azonban, hogy az ügynek — ha nem is szorosan kapcsolódva — foly­tatása lesz. Ezúttal a súlyosan megsérült nő édesapja, R. Ist­ván lett az áldozat. Vasárnap este kirabolták. A 63 éves nyugdíjas ember a lányát meglátogatni jött azon a napon Kecskemétre. A kórház­ba igyekezett, ám az intenzív osztályon nem fogadták. Talán efölötti bánatában, de ivásra adta a fejét, alaposan elázott. Közben a rokonokat, is felke­reste, ha már itt járt. így jutott el estefelé a Külső-Szegedi út egyik házába, ahonnét a Kos­suth körút felé vette volna az irányt. Szándékát a ház előtt ücsörgő három ismerős fiatal fiú is kitudta, akik lelkesen ajánlkoztak: „Majd mi elkísér­jük Pista ba." így is történt. Együtt baktat­tak a bizonytalanul imbolygó férfival, egészen a Lenin téri ját­szótérig. Ott aztán egyikük a nyakába ugrott, a földre teper- te, a többiek lefogták és a zse­béből elvették az erszényét. Kétezer-hatszáz forinttal. Majd a három cimbora elillant. A rendőrségi feljelentést R. István még aznap megtette. A nyomozok kérdéseire azon­ban bizonytalan válaszokat adott, ezt részben az elfogyasz­tott alkohol, részben a támadás során szerzett kisebbfokú agy­rázkódás indokolta. Majd aludt a dologra egyet, és hétfőn már minden világossá vált. Megnevezte támadóit, akiket a rendőrök meglehetősen jól is­mertek. R. Géza és K. Béla 15 éves, valamint L. Zsolt 17 éves kecskeméti fiúkat. Bélát és Zsoltot azon melegében „be­gyűjtötték”, de R. Géza elfoga- tásakor egy kis bonyodalom tá­madt. A fiú felmászott a tetőre, de nem menekülhetett. A rend­őrök körbevették az épületet, és lehozták a fiatalkorú bűnözőt. Kettőjüket — mivel más va­gyon elíeni bűncselekmények­kel is alaposan gyanúsíthatok — őrizetben tartják. Harmadik társuk szabadlábon várja a to­vábbi fejleményeket. N. N. M. A TÁRGYALÓTEREMBŐL A tompái asszonygyilkosság Véres féltékenységi dráma játszódott le a múlt év december 5-én Tompán, a főtéren. Jakity Mihály agyonlőtte volt élettársát, Sebők Miklósné született Kitos Katalint, majd fegyverét önmaga ellen fordítot­ta. Bár súlyosan megsérült — életben maradt. Az esetről azóta sok találgatás látott napvilágot. Az igazságot a nyomozás, majd a bírósági tárgyalás derítette ki s a bizonyítékok alapján Jakity Mihályt 11 évi börtönre ítélte. Milyen folyamat vezetett a tragédiához? Erről szól írá­sunk a lap 3. oldalán. AUGUSZTUSBAN HOZZA A POSTÁS_________ Egyszeri hozzájárulás a fűtésszámlához if “ PN-INFORMÁCIÓK Támogatják a rászorulókat Páhiban Harmincezer forint vissza nem térítendő támogatásban részesíti az első lakáshoz jutókat — életkortól és családi állapottól függetle­nül a páhi önkormányzat, amit a múlt heti testületi ülésen szavaztak meg. Erre a célra 450 ezer forintot tartalékoltak, s heten részesülnek most a segélyben, amiről az érintettek ezekben a na­pokban kapnak értesítést. A képviselő-testület ugyancsak határo­zott a felemelt lakáshitelkamatot fizetők támogatásáról. Ezer-ezer forint segélyt szavaztak meg 17 fő részére, amit ebben az évben folyósítanak, de hogy jövőre is fönn tudják-e tartani a támogatást, az ma még bizonytalan. A kunadacsi kútremények Biztató eredményeket hozott a kísérleti kútfúrás Kunadacson. Ez az alapja annak a titkos vágyuknak, hogy meleg vizes fürdőt létesítsenek. Ha az ehhez szükséges összes feltételt sikerül megte­remteni, akkor már jövőre elkezdhetik a munkákat. A zavartalan vízellátást biztosító vízműkút karbantartási munkája és egy újabb létesítése is folyamatban van. Sportcsarnok épül Helvécián Az 530 négyzetméter alapterületű helyiség vázszerkezetét még két évvel ezelőtt vásárolta a helyi tanács, felépítésére azonban nem volt pénz. A komplett létesítmény, a tervek szerint, 17 millió forintba kerül. Az önkormányzatok céltámogatására hirdetett pá­lyázat révén jutottak 5,6 millió forinthoz, a többit saját erőből kell előteremteniük. A beruházásra fordított pénzt a létesítmény bérbe­adásával akarja kigazdálkodni az önkormányzat. Felső-Bácska és a déli autópálya (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Felső-Bácska érintett településeinek polgármesterei a napokban Vaskúton talál­koztak a CO-NEXUS Részvénytársaság munkatársaival. Elsősorban arra voltak kí­váncsiak, hogy a tervezett déli autópálya mi­lyen előnyöket ígér településeiknek, s hogy a csatlakozás mibe kerül majd nekik. Tekintve, hogy a leendő autópálya végle­ges útvonala még csak vázlatokban alakult ki, a bevezetőben említett konzultáció elvi síkon folyt. A részvénytársaság — egyebek között — a beruházásban érdekelt települé­sek egyetértésére és anyagi hozzájárulására volt kíváncsi, mivel a tervezés költségei is tetemesek. Megtudtuk, hogy eddig több mint 140 település önkormányzata fejezte ki szándékát, hogy kész csatlakozni az építés­hez, s vállalja a tervezési költségek meghatá­rozott hányadát. A vaskúti önkormányzat pénteki ülésén úgy döntött, hogy 250 ezer forinttal járul hozzá a tervkészítéshez. Sz. Gy. Évtizedeken keresztül érvé­nyes rendelet szerint: ha valaki öt évig, vagy annál hosszabb ideig megszakította a munkavi­szonyát, a megszakítás előtt le­dolgozott évek elvesztek. Igaz­ságtalan volt a tilalom, még az­zal az egyébként indokolatlanul kedvező rendelkezéssel együtt is, hogy a nyugdíjjogosultság­hoz elég volt tíz év szolgálati idő. Az idén januártól 20 évre emelték fel a teljes jogosultság­hoz szükséges munkaidőt, vi­szont bármikor dolgozott az il­lető, beszámítják. Akik leg­alább tíz év munkaviszonyt össze tudnak szedni az életük­if iTn MVTnTOTBIirilWMfifiWtlBMirrOTIlW'ilIITWIWMWB bői, azok úgynevezett rész­nyugdíjat kaphatnak. A járan­dóságot úgy számítják ki, hogy megnézik: a teljes nyugdíjalap­nak, tehát a húsz évnek hány százaléka a kérelmező ténylege­sen ledolgozott ideje. A teljes nyugdíj összegének ennyi szá­zaléka a résznyugdíj. A háború előtt ledolgozott évek is beszámítanak, csak do­kumentumokkal, vagy két tanú egybehangzó vallomásával kell bizonyítani. Bács-Kiskun me­gyében sokan igényelnek rész­nyugdíjat, a társadalombiztosí­tási intézethez folyamatosan ér­keznek be az ezzel kapcsolatos kérelmek. Hiába futott a bánatpénz után Pár hónapja, hogy megvette, Balta Géza máris árulja a boltját. Belebukott a vállalkozásba. Miért? Kérdésemre csak annyit mond: becsapták. A tavaly ősszel megjelent privatizá­ciós törvény az Egzisztenciaalap létre­hozásáról is rendelkezett. E pénzfor­rást az előprivatizációban részt vevő vállalkozóknak szánták. Híradások, illetékesek nyilatkozatai révén közis­mert volt, szinte mindenki tudta, mi az az E-alap, amit később hitelnek ne­veztek el. Novembertől — az országban első­ként — a Bács-Kiskun megyei Kon- zum Kereskedelmi Vállalat árverésre bocsátotta 14 boltját. Tíz kelt el, heten vették meg, közülük ketten készpénzzel fizettek, öten az E-alapra számítottak. Ez ugyan még nem működött akkor — dacára annak, hogy a törvénynek megfelelően (állítólag) létezett —, de senki sem tudta megmondani, hogy mi­ért nem. Viszont több olyan ígéret jós­lat is elhangzott nyilvánosan, hogy a hitel pár héten belül hozzáférhető lesz. Nem így történt és az Állami Vagyonügynökség nem várt tovább, megkötötte az adásvételi szerződést a vállalkozókkal. Fizetniök kellett, ha nem akarták elveszíteni a több százezer forintos bánatpénzt. Mind az öten kénytelenek voltunk az igen drága — 37 százalékos kamatozású — kereske­delmi kölcsönt felvenni. (Folytatás a 2. oldalon) Japán intelmek? Néhány napja udvarias hangú in­telem érkezett Tokióból, a Japan Credit Rating Agency nevű nagy te­kintélyű ügynökségtől. Japán mó­don, bevezetőjében dicséretekkel. Mit dicsérnek? Figyelemreméltó­nak találják, hogy javul a fizetési mérleg, bár az aktívum csak „eny­he" ; hogy a kormány gazdaságpoli­tikája támogatásra talált a nemzet­közi pénzügyi szervezeteknél, s Ma­gyarország a külső egyensúly meg­őrzésére koncentrál. Sfőként: bizo­nyosak, hogy sikerül átalakítani a gazdaság szerkezetét. Mindezt, re­mélhetőleg, komolyan gondolják. Mert ezután következnek üzenetük meglepő pontjai. Mit döntöttek Tokióban? Kelle­metlent. Egy fokkal kockázatosabb adósnak minősítették Magyarorszá­got. Csak egyetlen kicsiny fokkal, de nem tehetünk úgy, mintha nem tör­tént volna semmi. Mert emlékeztet­nek rá, hogy csökken a nemzeti össz­termék, még mindig nő az adósság- állomány, deficites lesz a költségve­tési mérleg. S úgy látják, hogy erő­södik sokak elégedetlensége. Hát — értsük meg —, valamivel csak- csak jobban féltik a pénzüket. Mi a tanulság? Tudomásul kell vennünk, hogy a világ — és benne Japán — olyannak lát minket, ami­lyenek vagyunk, s nem olyannak, amilyennek szeretnénk. Mert odafi­gyelnek ránk — egyébként hál’ is­tennek. FEP HIDEGHÁBORÚ UTÁN Szovjet—amerikai csúcs Moszkvában Az amerikai elnököt és a First Ladyt a Kreml György Termében kedd délelőtt fogadta ünnepélyesen Mihail Gorbacsov és felesége. A két állam­fő ezután rögtön megejtette az első négyszemközti megbeszélést, amellyel hivatalosan is kezdetét vette a csúcsszintű eszmecsere. George Bush az Egyesült Államok elnökeként első ízben tesz látogatást Moszkvában, s mint maga mondta, ez az első, hidegháború utáni szovjet—amerikai csúcstalálkozó. A két államfő, Mihail Gorbacsov és George Bush négyszemközti talál­kozója útán plenáris ülésen vitatta meg, Moszkvában, a szovjet és az amerikai küldöttség a leszerelési kérdéseket, a kétoldalú ^kereskedelem fejlesztésének lehetőségeit, a Jugoszláviában kialakult súlyos helyzetet és a közel-keleti nemzetközi értekezlet összehívásának esélyeit. J -j.; ■ ,f f§ píjvf fi Hiány a külkereskedelemben A KSH kedden délután a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának előzetes adataira hivatkozva közölte az MTI-vel, hogy az idén az első hat hónapban 825,4 millió dolláros deficit keletkezett a külkereskedelemben, szemben az elmúlt év hasonló időszakával, amikor is 447,6 millió dollár aktívumot mutatott az egyenleg. Mint az MTI írja, azon a sajtótájékoztatón, amelyet Kádár Béla, a NGKM minisztere tegnap tartott, ez nem derült ki. Itt az újságírók a következő információkat kapták: (Folytatás a 2. oldalon) A hivatal megfelelő ügyintézést ígér A kárpótlás gyakorlata jelenleg konkrétan még nem létezik, ám végrehajtásának mindenképpen szakmai, jogi tevékenységnek kell lennie — mondta Tütős Sándor, az Országos Kárrendezési és Kárpót­lási Hivatal elnöke, aki a gyakorla­ti teendőket elemezve rámutatott arra is: mivel a kárpótlásról intéz­kedő törvény mindenekelőtt politi­kaijogszabály, így a végrehajtással kapcsolatban is elkerülhetetlen, hogy politikai elemek jelentkezze­nek. Ezek a bizonyos elemek már az eltelt rövid idő alatt is észlelhe- . tők voltak. ' A kárpótlási hivatalok felállítá­sa jelenleg folyamatban van, s ezek a jogszabályban alőírt időben fel­tétlenül meg is kezdik működésű­ket. Az alkalmazottaik létszáma kevés lesz, de amikor az ügyek konkrét rendezésére kerül sor, je­lentős mértékben növelik majd a létszámukat. A kárpótlással fog­lalkozók jó technikai háttérrel ren­delkeznek majd ahhoz, hogy a mintegy 1,5-2 millió igénylőt kul­turált formában és körülmények között „kiszolgálhassák”. Az Or­szágos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke azt ugyancsak meg­említette, hogy a kulturált ügyinté­zéshez az ügyfelek kulturáltsága is szükséges, s az embereknek be kell látniuk, hogy 40-50 év sérelmeit nem lehet a kárpótlási hivatalokon számon kérni. Ä kárpótlás költsé­gét az első szakaszban mintegy 500 millió forintra becsülik. (MTI) Megoldható a borválság Nem az állami garanciavállalás az egyedüli megoldás a borválság megoldására — nyilatkozta a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője Tóth Sándor. Mi­előbb privatizálni kell a borkeres­kedelmet, amelyben az állami és szövetkezeti részesedés még ma is mintegy 70 százalékos. Lehetetlen helyzet, hogy a volt NDK területé­re az idén és jövőre 520 ezer hektó bort lehetne vámmentesen kiszállí­tani, de a külkereskedők képtele­nek a bort értékesíteni. Elmondta, hogy az idei termés megközelítheti az 5 millió hektó bort, s a korábbról tárolt készletek az év végére 2-2,3 millió hektolitert tesznek ki. A szovjet piacon most valóban nehéz bort eladni, ezért az idei teljes borexport a korábbi csaknem 2 millió hektóval szem­ben 700 ezer hektoliter körül vár­ható. Gazdasági szempontból ör­vendetes viszont, hogy növekszik a belföldi fogyasztás: míg 1989-ben ez 2,2 millió hektó volt, addig az idén már 2,8 millió hektó körül várható. Ha a szabályozók ösztö­nöznék, akkor 500 ezer liter valódi borpárlatot is elő lehetne állítani, s akkor máris megfelelő szintre csökkennének a borkészletek. Az FM illetékese óvott attól, hogy a termelők az idén szőlőkivá­gással válaszoljanak az értékesítési nehézségekre, mert később nagyon sokba kerülne az újratelepítés, nem beszélve arról, hogy a szőlő csak 4-5 év alatt fordul termőre. A minisztérium viszont támo­gatja azt a javaslatot, hogy a bor minőségének javítása érdekében a jelenlegi 6-8 hónapos technológiai átfutási idő megkétszerezésére a termelők kedvezményes kamato­zású hitelekhez jussanak. Ezenkí­vül a minőség garantálására szigo­rú ellenőrzést kell bevezetni. „Aki nem képes hibátlan, európai szín­vonalú bort előállítani, az inkább ne termeljen.” (MTI) T estvérközösségek A váci egyházmegye szoros kapcso­latban áll az ausztriai St. Pölten-i püs­pökséggel. A kiteljesülő kapcsolatok eredménye: egyre több osztrák illetve magyar közösség veszi föl egymással a kapcsolatot. Legutóbb Steinekirchen- ből érkezett delegáció az izsáki Szent Mihály egyházközséghez. A Becstől nyugatra lévő kisváros katolikusai test­vérközösséget ajánlottak az izsákiak- nak. Amint azt Podmaniczky Imre plé­bánostól megtudtuk: mindkét fél azt szeretné, ha a testvérség a két település népét közel hozná egymáshoz. Méltányos a résznyugdíj

Next

/
Thumbnails
Contents